Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-05 / 132. szám, csütörtök
1952 június 1 UJSZ0 5 A járási szerveknek is több gondot kell iordítaniok a madi helyzetre Az Oj Szó egyik számában szemembe tant egy cikk, amelyben egy tőlünk nem messze lévő faluról volt SZÓ. A cikk gondos elolvasása után bizony elgondolkoztam azon, hogy mennyivel előbbre vannak már a mi falifnic dolgozó parasztjai, mint a madiak. A mi községünk dolgozói már túlnyomó részben a szövetkezetben vannak. Szövetkezetünk gyönyörűen fejlődik, szép új épületeink vannak és egészséges állatállományunk. A haza iránti kötelezettségeinknek is eleget teszünk és nem is tudnák elképzelni, hogy maradhatnánk adósak annak az államnak, amely annyi sok jót adott felszabadulás óta községünltniek. És ebből a sok jóból épp úgy részesültek a madi parasztok is. Viszont az állam iránti kötelességüknek nem tettek eleget. Ezek szerint bizony Mad község legalább ls három évvel visszamaradt a mi községünktől, ami annak tudható be elsősorban, hogy nincs a községben pártszervezet, a kommunisták szervezetlenül dolgoznak és nem fejtenek ki kellő politikai nevelőmunkát Ezért ugyan egyrészt a járájsi vezetőket is terheli a felelősség, mert sokkal több gondot kellett volna fordítani a járásnak is a községre és nem lett volna szabad hagyni, hogy a kulákság befolyásolja a kis. ég középparasztokat. Nagyon jól ismerem a községet és bizony vannak Mádon becsületes dolgozó parasztok is, és éppen ezért szükséges volna keményebb kezekbe venni azt, hogy Mádon is eleget tudjanak tenni a beszolgáltatási kötelességeknek és ne kelljen szégyenkezni á becsületes parasztoknak is azért, mert egy pár reakciós kulák szabotálja a beadást. Havran Ferencné, Cséosénypatony. ígérjük, hogy az iskolán szerzett tapasztalatainkat az aratásnál sikeresen felhasználjuk Tátralomnicon vagyunk ... Valamikor a grófok és gyárosok dőzsöltek itt és dáridóztak a munkásságon behúzott nyereségből. Most itt a munkások sokkal nemesebb dolgokat csinálnak, és pedig tanulnak. Mi is az ország különféle traktorállomásairól jöttünk ide, hogy a szaktanfolyamon megtanuljuk a Szovjetuniótól kapott hatalmas teljesítményű kombájnok kezelését és karbantartását. Hálánkat fejezzük ki ezért a felszabadító Szovjetunió iránt és a munkásosztály élcsapatának, a dicső Kommunista Pártnak azért, amiért a munkásosztály,szabadságáért vívott küzdelemben évtizedeken keresztül fáradhatatlanul harcolt a dolgozók jogaiért. Es ezt a jogot és ezt r\ szabadságot élvezzük mi, dolgozók. Soha ennyi jóban nem volt részünk mint itt az iskolában és ehhez jön még az a nagy ajándék, amit a 3 hónapos tanfolyamon kapunk és az itt elsajátított politikai és szakismeretek felmérhetetlen segítségünkre lesznek majd munkánk végzésénél. Egy hónap múlva itt az aratás ideje. Mi mindannyian fokozottabb szorgalommal tanulunk, hogy ha kikerülünk ebből az iskolából, az idei aratásnál minden tudásunkat latbavetve, kitartó munkával hozzájáruljunk az aratás idejében való elvégzéséhez. Az itt elsajátított elméletj tudásunkat majd a gyakorlatban értékesítjük és ez nemcsak sajátmagunk hasznára válik, hanem segítségére leszünk a többi dolgozó társa inknak is. Az iskola hallgatói nevében Fodor András. Tá.tralomnic Egy radnovcei kulákasszony patkányméreggel pusztította a tyúkokai Gyalázatos dolog történt az elmúlt napokban Radnovcén. Pósa Rudolf 28 hektáros kulák anyósa patkányméreggel kevert búzát szórt el a szomszédok kertjében. A mérgezett búzától 14 tyúk nyomban elpusztult. A dolog rövid időn belül napvilágra keriilt. A kulákasszony ellen megindították az eljárást, miután a nemzetbiztonsági szervek előtt beismerő vailomást tett. Ez csak egy kis példája annak, hogy a kulákok mily ellenségei a dolgozó népnek és szocialista rendszerünknek. S ebből is az a tanulság, hogy nem szabad e'.nézBjba külákoknak semmit sem, merfl ahogy itt is előfordult, a kulák agyafúrt eszével először csak kicsiben kezdi és ha sikerült, folytatja tovább a pusztitást. Ha nem figyelnénk a kulákokat A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ FALU ÉLETÉBŐL Laciák Márton rimaszombati traktoros 522 százalékra teljesítette a tavaszi munkák tervét és 3006 liter üzemanyagot takarított meg A rimaszombati traktorállomás dolgozói május 24-én büszkén jelentették, hogy teljesítették Siroky elvtárs 50. születésnapjára vállalt kötelezettségeiket, mégpedig a tavaszi munkák tervét 115.58 százalékra teljesítették. Kiváló eredményeket értek el egyes traktorosok, akik normájuk túlteljesítésével nagymennyiségű üzemanyagot is megtakarítottak. Említésre méltó ebben Laciák. Márton, aki T—54-es jelzésű hernyótalpas traktorral dolgozik és a tavaszi munkák egész ideje alatt úgy gondozta gépét, hogy nem volt egy olyan nap sem, hogy az üzemképtelen lett volna. Tervét 522 százalékra teljesítette és megtakarított 3006 liter naftát. E kiváló teljesítményt a munka helyes megszervezésével, gépének teljes kihasználásával és az agregátok helyes alkalmazásával érte el. A tavasziak vetésénél állandóan hármas agregáttal dolgozott. És az egész napi munka után nem volt rest arra sem, hogy gépét mindig kitisztítsa és ha szükséges volt, sajátmaga is elvégezte a kisebb javításokat. Laciák brigádja versenyben állott Bertó László ifjúsági brigádjával. A versenyben az ifjúsági brigád győzött 180 százalékkal, míg Laciák brigádja 170 százalékra teljesítette tervét A traktorállomás többi brigádjai is, éspedig az 1. számú brigád, a 3. és 4. számú brigád is szocialista versenyben voltak. Ezek a brigádok tervüket jóval százszázalékon felül teljesítették. Egyedül a radovói és a simonovói brigád nem teljesitette a tervét. Igaz, hogy e két brigád lemaradásának egyik oka az volt, hogy dombos vidéken dolgoznak, de sikertelenségüknek a legfőbb oka a munkák helytelen megszervezésében rejlik. E két brigád vegyen példát Hegedűs brigádjáról, akik a napi munka után mindig kiértékelték eredményeiket, közösen megbeszélték a munkák ideje alatt észlelt hibákat és kölcsönös segítséggel igyekeztek azokat eltávolítani. Minden este közösen kidolgozták a másnapi munkák tervét, gépeiket állandóan rendbentartották és szeretettel ápolták és igy elérték azt, hogy a rimaszombati traktorállomás példás brigáddá nyilvánította Hegedűs brigádját. Kugler Emáuuei Zsolna. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával több mint 12 literre emelték a napi átlagos tejhozamot éberszemmel. Radnovcén is előfordulhatott volna az az eset, hogy egy-két héten belül a félfalu tyúkjai elpusztultak volna. Igy aztán kárt szenvedett volna a falu népe és a község nem tudott volna eleget tenni tojásbeszolgáltatási kötelezettségének sem. Vegyük a 14 tyúk értékét és számítsuk ehhez a tojáshozamát. Rájövünk, hogy több mint 5.000 korona érték pusztult el a „kuruzsló" kulákasszony kártevő cselekedete folytán. Ezért nem szabad megkegyelmezni egyetlen kuláknak sem és kíméletlen harcot kell folytatnunk ellenük. Le kell leplezni őket és minden kártevő tevékenységüket még csírájában elfojtani, hogy ne zavarhassák a dolgozó nép építő munkáját. Pupák János. Radnovce Az állami birtokok gazdálkodásának megjavításáról szóló párt- és kormányhatározatot a szenei állami birtok dolgozói is magukévá tették. Különösen a kápolnai gazdaságon a tehenészet dolgozói nagy szorgalommal tanulmányozzák a szovjet tehenészek munkamódszereit, hogy azok helyes alkalmazásával emeljék a tehenek tejhozamát és növeljék az állatok hasznosságát. Nemcsak, hogy tanulmányozzák, de egyes fejők már be is vezették a szovjet módszereket és alkalmazzák Maünyinova szovjet fejőnö munkamódszerét. Meg is látszik mindez a tejhozamnál, mert addig míg a régi módszerekkel dolgoztak, egy tehénnél csak 7 liter volt a napi átlagos tejhozam, most naponta már 12.3 liter az átlaghozam. Polácsek és Krasznyanszki fejők boldogan beszélik, hogy amióta a szovjet módszereket alkalmazzák, sokkal könnyebb a munkájuk, a tej- | ját és eljár a többi gazdaságokba is, hozam is szinte „szemlátomást" emelkedik és ugyancsak emelkedik a tehenészet dolgozóinak a fizetése is. Áprilisi keresetük például 10.000— 11.000 koronát is kitett. Az istállóban a legnagyobb rend uralkodik; az állatok olyan tiszták, mintha mindennap fürdetnék őket. Polácsek fejő már 30 éve a tehenészetben dolgozik. Bizony nagyon sok megpróbáltatáson ment keresztül a földesurak idejében. Régi kommunista, amiért az intézők mindig görbeszemmel nézték. Ha javítani akart a munkásság helyzetén és fizetésemeléssel állt az intéző úr elé, az rögtön kiadta az útját: „takarodjon, nincs szükségünk kommunista gyújtogatóra." — Ez volt legtöbbször az útravaló. És mindezekre még nagyon jól emlékszik Polácsek elvtárs. Most a szabad hazában a szocializmus minél előbbi megvalósításáért fáradhatatlanul dolgozik. Kommunistához illően példásan teljesiti mindenben munkáhogy tanítsa és nevelje valamennyi dolgozó társát és így kicserélik a munkában szerzett tapasztalataikat. A szenei állami birtok dolgozói példás munkájának meg is van az eredménye és különösen a tehenészet dolgozói értek el szép sikereket, mert a birtok a tejbeadásnak jóval százszázalékon felül eleget tett. ) A terv szerint az első negyedévre 31.000 Uter tejet kellett volna adni és beadtak 42.456 Uter tejet. Siroky elvtárs születésnapjára is értékes kötelezettségvállalásokat tettek a tehenészet dolgozói, amit becsületesen teljesitettek is. A tehenek 11 literes átlag tejhozamát május 13-ig már 12.3 literre emelték. További munkájuk során a szovjet módszerek elsajátításával tehát minden lehetőség megvan arra, hogy még magasabbra emeljék a tejhozamot. Jarina János, Nagyabony. A muzslai szövetkezetben hiánytalanul begyűjtötték a takarmányt SZÍVÓS és kitartó munkával dolgozott szövetkezetünk minden egyes tagja a takarmánybegyüjtésnél. A lóherét kora hajnalban gyűjtöttük, hogy levelei le ne hulljanak. Állataink részére így elegendő és tápanyagokkal telt, jó minőségű takarmányt biztosítottunk. utóbbi napok esős időjárása ellenére is sikerült takarmányféléinket hiánytalanul betakarítani. Kihasználtuk a nap minden óráját és amikor az idő engedte, sokszor késő estig is dolgoztunk. Szorgalmasan és odaadóan dolgoznak szövetkezetünk többi munkacsoportjai is s különösen a növényápolási munkákban szép teljesítmények születnek. Az egyének versenyeznek egymással a magasabb hektárhozamok eléréséért. A dohányos csoport tagjai most végzik a dohánypalántázást. Itt példásan dolgoznak az asszonyok. Kiváló teljesítményt ért el könyvelőnk felesége, Gál Mária, aki annak ellenére, hogy 3 gyermek anyja, korareggeltől estig a határban dolgozik és példát mutat a többi asszonytársainak is. Vagy Mikus Anna, akinek szintén 3 gyermeke van. ő is lelkesen dolgozik egész nap és hogy munkáját ne kelljen félbeszakítania, kora hajnalban jnegfőzi az ebédet, így azután egész nap "zavartalanul dolgozhat. Szövetkezetünk minden tagja becsületesén és örömmel dolgozik a nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztéséért, mert tudják, hogy csakis így lesz a falu szocialista faluvá. Szilva Mária, Muzsla. Az áldásthozó májusi eső kövér cseppekben zuhogott. Olyan hirtelen jött, hogy a mezőn dolgozóknak alig volt idejük valamilyen védett helyre húzódni. A feledi rizstermelő telep építői sem voltak restek és futással védekeztek az eső ellen. Futottak a közelben lévő fűzfák alá, hogy azok terebélyes lombja alatt keresnek védelmet. Az eső azonban csak nem akart elállni. A fák leveleiről már nagy cseppekben hullott a víz a nyakuk közé. Aranyat ér ez az eső, szólalt meg az egyik munkás. Közben cigarettára gyújtott. Csak az a baj, hogy nem éjszaka esik, felelt rá a másik. Megzavart a munkában. Ma már aligha tudunk valamit csinálni, pedig itt volna az ideje, hogy befejezzük a töltések építését, mert már nemsokára el kell a rizsföldeket vízzel árasztani. Az cső azonban csak nem akart elállni. A munkások először egyesével, majd csoportosan indultait a falu felé. A fűzfák alatt csak Jakab Sándor maradt. Sándor, te nem jössz haza? —- kérdezték tőle a távozó munkások. — Várok még egy kicsit, hátha eláll az eső — felelte Jakab Sándor. Mikor egyedül maradt, hosszan elnézegette az előtte elterülő hatalA múltban a Rimát mini esa pánt emlegették mas tábla rizsföldet. Még nem is olyan régen eszen a területen csak sást lehetett látni és ha valakinek birta a füle, gyönyörködhetett a békák hangversenyében. A 40 hektár területből alig tudtak valami hasznot kihozni. Szárazabb részeit legelőnek is próbálták használni, de az állatok nem igen kedvelték a savanyú füvet termő legelőt. Igy aztám nem csoda, hogy haszontalan területnek tartották ezt a részt Senki sem törődött a gondozásával, senkinek sem jutott eszébe, hogy valamire mégis csak fel lehetne használni ezt a területet. Különösen az nem jutott senkinek »az eszébe, hogy a békák és vakondok tanyáján rizst termeljen. A. miult év őszén az a hír terjedt el Feleden, hogy a Hasznavehetetlen területet rizstermő földdé alakítja át az állam. Volt, aki ezt a hírt teljesen lehetetlennek tartotta, de voltaik olyanok is, például Jakab Sándor, akik egy percig sem kételkedtek abban, hogy a feledi legelőkön és réten rizst is lehet termelni. Jakab Sándor tudta, hogy a lehetetlent csal: a kapitalizmusban ismerték, a szocializmusban, ahol a nép kezében van a hatalom, ahol a nép magának épít, lehetetlen nincs. Ez év tavaszán meg is kezdték a hasznavehetetlen terület megművelését Megjelentek a hatalmas gőzekék s egész napokon keresztül törték a szűz földet. A 40 hektár terület rövid idő alatt hatalimias szántófölddé változott át. Napról napra több munkás dolgozott az átalakításnál, napról napra több gépet állítottak mimkába, melyet még a legöregebb munkások is megcsodáltak. Szántották a földet keresztülkasul, majd tárcsákkal teljesen öszszevágtáík a hantokat. A finom, megművelt földet azután símítóval egyenletessé tették. Elterjedt a hír a közeli falvakban, hogy szép pénzeket lehet ke. resnj a töltések és csatornák építésénél. Napról napra több és több olyan ember jelentkezett munkába, akik eddig kis földecskéjüKön gazdálkodtak odahaza. A néhány hold földecáke megművelését családtagjaikra bízták, ök pedig munkába áll tak. Jakab Sándor is az elsők között jelentkezett a rizstelep építéséhez. A töltések és csatornák építéséhez osztották be. Azóta ott dolgozik. Munkáját szereti és meg is van elégedve, mert havonként 7000 —7500 koronát is megkeres. Ebből a pénzből szépen meg tud élni családjával együtt. Míg Jakab Sándor eddig fűzte gondolatait a fűzfa alatt, a felhők kezdtek szétoszlani, majd egészen elállt az eső. Jakab Sándor kilépett a fűzfa alól, kalapja széléről leverte a vizet és indult visszia a töltésre. Mégis csak érdemes volt várni — gondolta magában. — Igy ma is meglesz körülbelül a „3 köbméter". Jakab Sándor minden reggel előre kitervezi, hogy aznap hány köbméter földet termel ki, hány köbméter földdel járul hozzá a rizstelep építéséhez és azt is kiszámítja, hány koronát kell megkeresnie aznap. Az említett esős napon is elhatározta magában, hogy addig nem megy haza, míg a 3 köbméter meg nem lesz. — Egy köbméterért 75 koronát kap, ha meglesz a 3 köbméter, 225 koronát könyvelhet el a mai napra. Jakab Sándor hozzá ls fogott a munkához. Kiöntötte a fúrikból az esővizet és nekilátott a munkának. És egészen biztos, hogy estére meg is lett a 3 köbméter. Jakab Sándor szorgalmának ma már meg is látszik az eredménye. Négy hónappal ezelőtt még sás és dudva volt ezen a területen, ma pedig a rizs el van vetve. A vizes atarnák is készen vannak, csak a rizsparcellákat körülövező töltéseken van még sürgős tennivaló. A múltban a Rimát, mint csapást emlegették a Rimavölgyén. Sokszor kiöntött és elárasztotta a termőföldeket. M a a Rima áldást jelent, mert a csatornákon át bőségesen ellátja a rizsföldet vizzel. Kinek jutott volna a múltban eszébe, az, hogy a hasznavehetetlen legelőknek nézett |földet és a rakoncátlan Rimát is be lehet az ember szolgálatába állítani. Ma pedig ennek a „két rossznak" az igénybevételével fogják kitermelni azt az értékes növényt, melyért valamikor súlyos pénzeket kellett a külföldnek kifizetni. Ami a múltban lehetetlen volt, az ma lehetséges, mert a Szovjetunió mindenben önzetlen segítséget nyújt. Gazdag tapasztala, tainak átadásával lehetővé teszi nekünk is, hogy a lehetetlen is lehetségessé váljon. Szarka István.