Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-24 / 148. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1 Bratislava, 1952 június 24, kedd 2 Kčs V. évfolyam, 148. szám mai számban: Brigádosok munkasiker© (3: old.) ! I A tudományt és a művészetet a nép, a béke és a szocia­lizmus szolgálatába (3. old.) Jacques Dueloa levele Jaekqu inat vizsgálóbíróhoz (». oW.) Az amerikaiak hamis vádakat koholnak a kocsedoszigeti hadifoglyok ellen (5. old.) Szélesedik a francia nép mozgalma A vasárnap sportja (5. old.) <6. old.) A szocialista munkaverseny elmélyítésével a mezőgazdasági termelés fellendítéséért „A munkaversenyben az a leg­nagyszerűbb, hogy az embereknek a munkáról vallót nézeteit gyökere­sen megváltoztatja, mert a koráb­ban szégyelni való és súlyos teher­nek tekintett munkát a becsület dolgává, a merészség és hősiesség munkájává változtatja." Sztálin elvtárs e bölcs szavai fé­nyesen bizonyítják, hogy a szocia­lista munkaverseny széleskörű al­kalmazásával a dolgozók új viszony­ba kerülnek a munkával és az egy­más közötti versenyben soha nem látott termelési eredményeit szület­nek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a munka termelé­kenységének emeléséhez és a ter­melés fokozásához. Joggal mond­hatjuk, hogy ma már nemcsak gyárainkban, üzemeinkben, hanem szocialista mezőgazdaságunk vala­mennyi ágazatában népszerűvé vált a szocialista munkaverseny. Azon­kívül örvendetes dolog az is, hogy az állami birtokok és szövetkezetek dolgozóin kivül se szeri, se száma azon egyénileg dolgozó kis- és kö­zépparasztoknak, akik mind a tava­sziak vetésénél, mind a növényápo­lási munkáknál tömegesen bekap­csolódtak a szocialista munkaver­senybe. Miből fakad ez a rendíthetetlen erős hit és szilárd akarat, ami me­zőgazdasági dolgozóink túlnyomó többségét e nemes cselekedetre, a szocialista munkaversenyre serken­ti? Könnyű és határozott a felelet. Annak tudatában, hogy a szocialis­ta munkaverseny elmélyítésével és a verseny minden munkaformában való rendszeres alkalmazásával me­zőgazdasági dolgozóink is felmérhe­tetlen segítséget kapnak elsősorban a munkaerőhiány leküzdésére és a munkák idejében való elvégzésére és mindez lavinaként magával ra­gadja mezőgazdaságunk öntudatos dolgozóit. Ha pedig a verseny alap­jában véve elősegítője i a termelés fokozásának, akkor a versenyző egyénnek, a dolgozónak a saját ja­vát is szolgálja, mivel a szocialista társadalomban, szocializmust építő népi demokráciánkban, minden be­csületes dolgozó aszerint részesül jutalmazásban, ahogy munkájával hozzájárul a közös vagyon gyarapí­tásához, a szocializmus építéséhez. Ezek szerint tehát természetes do­log, hogy az a szövetkezeti tag, aki a szocialista munka versenyhen ki­magasló eredményeket ér el s ezzel fokozza a termelést, nagyban hozzá­járul a szövetkezeti vagyon gyara­pításához, de ugyanakkor saját jobblétének emeléséhez is, mert ma­gától értetődő dolog, hogy a jól végzett munka és a magasabb mun­kateljesítmény után magasabb a jutalmazás is. Tehát a szocialista munkaverseny minden formájában a dolgozók életszínvonalának eme­lését szolgálja. Pártunk és kormányunk az EFSz­ek megszilárdításáról és továbbfej- I lesztáséről szóló határozatában be­hatóan foglalkozik a szocialista munkaversenynek a szövetkezetek­ben való népszerűsítésével. Amint az előbbiekben is említettük a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodásban keli, hogy a szocialista munkaver­seny a termelés és a, munkaterme­lékenység fokozásának, az EFSz-ek építésének és megszilárdításának hajtómotorjává váljék. A szövetke­zetek termelési feladatainak teljesí­tésére és túlteljesítésére és a maga­sabb hektárhozamok elérésére, ki kell fejteni minden szövetkezeti tag alkotó srejét és kezdeményezését a szocialista munkavers?ny által. És hol kerülhetnek jobban napfényre a szövetkezeti tagok alkotó kezdemé­nyezései, újításai, mint a szocialista l munkaversenyben? Hisz paraszti i dolgozóink körében a múltban is el­I terjedt volt az a nézet, hogy mindig | nagyobb embernek tartották azt, j aki a munkában elöljárt. Csakhogy az egészen más formában volt és I minden ilyen megnyilvánulás a múlt­ban csak a dolgozók kárára volt és nagyon sokan ráfizettek, ha inun­j kájukkal beférkőzni akarván egyes ] kulákok kegyeibe, saját erejüket | tették tönkre. Dolgozó parasztságunk visszaem­: lékezik még arra, hogy a múltban i a kulák munkásainak vetélkedését, 1 a munkában való versenyzését ho­gyan használta ki saját javára, a munkásai kizsákmányolására. A ku­lák sohase dolgoztatott máskép, mint napszámban. Kaszásaival is úgy egyezett meg, hogy fizetni ke­veset kelljen, viszont a kaszásokat jól kilia&ználhassa. Reggel külön­külön behívta őket egy kis ..meg­beszélésre". Egyenként kapták meg az útbaigazítást egy-két féldeci pá­linka mellett: „Jól tudod, János, hogy régi emberem vagy, bízom benned. Nem akarom, hogy lopjátok a napot. Külön cúlógot kapsz, ha meghúzod egy kicsit..." (de ne gondoljunk a pálinkás üvegre, mert i a feulál- még azt if, sajnálja a sze­gényembertől). Ugyanezt mondta Péternek és Pálnak is. Persze János volt az első kaszás és amikor elin­dultak, kezdetben még a kis pálin­j ka is fűtötte, no meg az, hogy öt az I „úr" legjobb munkásnak minősiti, í megállás nélkül vágta a rendet. Péter és Pál ugyancsak abban a | hiszemben voltak és' ők sem akar­| tak lemaradni. Hátulról szorították | Jánost... Napny gta után János ! csuromvizesen és dühösen vágta az i utolsó rendet, egyszer csak földhöz I vágta a kaszát. „A guta ütné meg i azt a vén dögöt, engem se fog töb­bé rászedni". Aztán megmagyaráz­ta társainak, hogy miért is vágta oly veszettül egész nap. Amazok dü­hösen és szégyenkezve bevallották, hogy ök is hasonló parancsot kap­tak és egy-két féldecit reggel az Indulás előtt. Ilyen volt a múltban a verseny, ha egyáltalán verseny­nek mondható, ami álcázott formá­ban nem volt más, mint a dolgozók legnagyobbfokú kizsákmányolása. Népi demokráciánkban a szocia­lista munkaverseny ennek éppen el­lenkezője, mert mindenben dolgo­zóink érdekeit szolgálja és munká­jukat könnyíti. Ha a szocialista munkaversenyről beszélünk, kell, hogy szemléltetően rámutassunk an­nak a termelés fokozásában játszó jelentőségére. Állami birtokainkon, szövetkezeteinkben és traktorállo­másainkon a tavaszi' és a növény­ápolási munkáknál elért kiváló eredmények a szocialista munkaver­seny nagymértékű alkalmazásával magyarázhatók. Számos gyakorlati példa tanúskodik arról, hogy a szo­cialista munkaverseny elmélyítésé­vel és széleskörű alkalmazásával mind a szövetkezetekben, mind »z állami birtokokon 4—5, sőt sok he­lyen 10 nappal a határidő előtt el- 1 végezték a tavasziak vetését, vagy | a cukorrépa, krumpli és kukorica > első és második kapálását. A jó j termés megteremtője és alapja pe­dig a minőségileg jól és idejében elvégzett munka. Naponta érkeznek szerkesztősé­günkbe olyan levelek, amelyek ar­ról tanúskodnak, hogy falvainkban a szocialista munkaverseny népsze­rűsítésével soha nem látott ered- j mények születnek a munka front- j ján. „ ... a szocialista munkaver- : senyben sem akarunk lemaradni — 1 írta egyik levelében Szebedinszky j László a sárói szövetkezetből, — és I mi akarjuk az elsőséget megszerez­ni a nagysárói szövetkezettel folyó versenyben. Megértéssel és szorgal­masan dolgozunk a szocialista faln kiépítésén. A verseny segítségével iparkodunk épülő szocialista ha­zánknak minél több és minél jobb minőségű mezőgazdasági terménye­ket adni." Mi sem bizonyítja job­ban a sárói szövetkezet tagjainak a munkaversenybe vetett szilárd aka­raterejét, mint az, hogy a növény­ápolási munkákkal cgyidőben egy 200 férőhelyes közös istálló építését 13 nappal a tervezett határidő elöli befejezték. A muzslai szövetkezet 2. számú munkacsoportja a szocia­j lista mnnkáverseny elmélyítésével | elérte azt, hogy 16 hektár cukor­répa és 1.5 hektár takarmányrépa egyelését 4 nappal a határidő előtt elvégezték. A felsőszeli szövetkezet­ben a verseny segítségével a nö­vényápolási munkák tervét június 10-ig 98.38 százalékra teljesítették és emellett, a tervezett munkaegy­ség mennyiségének 23 százalékát is i megtakarították. | A rimaszombati traktoráliomáson nemcsal. a brigádok, hanem az í egyének is állandó páros versenyben álltak egymássaj a tavaszi munkák ideje alatt. A versenyben kitűnő ; eredményeket értek cl. így Daciák Márton traktoros a tavaszi munkák í tervét 522 százalékra teljesítette és i 3006 liter üzemanyagot takarított ; naeg. A szocialista munfcaverseny azon­ban nemcsak anyagi győzelemmel jár, hanem az embert is átváltoz­tatja „Az élmunkás mozgalomban — mondja Gottwald elvtárs, — új szocialista ember születik, öntuda­tos ember, olyan, aki minden aka­dállyal megbirkózik, jó gazda, jó hazafi. Ez az új... ember a bizto­sítéka annak, hogy bányáink és földjeink gazdaságából, üzemeink ezreivel, gépeink és traktoraink tíz­ezreivel olyan otthont építünk ma­gunknak, amelyet ma még csak a művész szeme képes meglátni". Azonban, lia a szocialista mező­gazdaságunkban egyre nagyobb mé­retekben népszerűvé is vált a szo­cialista mnnkáverseny és gyökere­sen megváltoztatta az embereket és azoknak a munkához való űj viszo­nyát, ez korántsem jelenti azt, hogy most már befejezettnek tekinthet­jük a naunkaverseny népszerűsíté­sét és megpihenhetünk eddig elért eredményeinken. Vannak még szö­vetkezetek, traktorállomások és ál­lami birtokok, amelyekben még gyenge lábakon áll a szocialista mnnkáverseny. A falusi pártszerve­zetekben, az állami birtokok és traktorállomások üzemi pártszerve­zeteiben dolgozó kommunistákra, különösen most, az aratás megkez­dése előtt, e téren is nagy feladat vár. Bolsevik módra meg kell, hogy ragadjanak minden kínálkozó al­kalmait, hogy tovább fejlesszék a dolgozók egyén", kezdeményezését, minden nap meg kell győzni további embereket, hogy önként állítsák erejüket a szocializmus építésének szolgálatába. A dolgozók egyre nö­vekvő Igényeinek kielégítésére gyö­keresen meg kell, hogy változzon mezőgazdaságunk minden dolgozója, hogy magasabb munkatermelékeny­séggel többet tudjanak termelni. Minden mezőgazdasági dolgozónak tudnia kell, hogy a szocialista mun­kaverseny széleskörű alkalmazásá­val jelentősen fokozhatjuk a mun­katermelékenységet, eleget tehetünk az ötéves tervben a szocialista me­zőgazdaságra háruló felemelt fel­adatoknak, hogy hozzájáruljunk ah­hoz, liogy bőségesebb termést bizto­síthassunk dolgozó népünknek. Méry Ferenc. Klement Gottwald köztársasági elnök levele A politikai és tudományos ismereteket terjesztő Cseh­szlovák Társaság alakuló kongresszusának résztvevőihez Drága barátaim, köszönetet mondok önöknek hozzám intézett levelükért és üdvözletükért és szívélyesen köszöntöm a tudomá­nyos ég politikai ismereteket terjesz­tő Csehszlovák Társaság alakuló kongresszusát. Azt hiszem, őszinte örömmel kell üdvözölni értelmiségünk gyönyörű kezdeményezését, amely a politikai, tudományos és műszaki ismeretek szervezett terjesztésével hozzá akar járulni népünk hazafias és szocialis­ta öntudatoeságának megszilárdítá­sához és ezzel szocialista építésünk I és békeharcunk megerősítéséhez is. Nem kétséges, hogy munkájának igen nagy visszhangja és sikere lesz dolgozó népünk között ta. Az sem kétséges, hogy ez az érdemdús tevé­kenység nagy hasznára lesz értelmi­ségünknek, tudományunknak, techni­kánknak és művészetünknek is, mert még jobban megsziláadítja a dolgo­zó néppel való szövetséget. Azért a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaságnak elkövetkező munkájá­ban sok sikert kívánok. Gottwald. Harcban a félévi terv teljesítéséért A kuncsicei magaskemencék dolgozói fokozzák és gazdaságossá teszik a termelést A kuncsicei Klement Gottwald új kohóművek első magaskemencéjé­nek ©Ivasztáraá június első három hetének tervét rendszeresen túltelje­sítik és minden nap 123 tonna nyersvasat szolgáltatnak terven felül. A niagaskemence dolgozói készü­lődnek a jövő hónapi terv fokozott teljesítésére. Megjavították például az ércszállító széthelyezését, felére csökkentették a teherkocsik vesz­teglési díját. Ez az eredmény főleg Adolf Knapik és Ladiszlav Hornyék bágerkezelők érdeme. A magas­kemencéhez tartozó minden munka­helyen a kohászok bevezették a gazdaságossági felügyeletet, amely az érctakarékoskodásról és az idő­veszteségek megszüntetéséről gon­doskodik. A gazdasági felügyeletek a gépi berendezésről való szocialista gondoskodás szervezői is. A kladnói magaskemencék dolgozóinak sikerei A kladnói Egyesült Acélművek magaskemencéjének dolgozói június 1-tól a nyersvastermelés tervét 109.2% -ra teljesítik. A munkahelyeken végzett sajtó­tízperceken megvitatták azokat a feladatokat, amelyek elé a magas­kemencék dolgozóinak osztravai or­szágos konferencia állította őket. Abbeli igyekezetükben, hogy minél előbb kiegyenlitsék a termelésben bekövetkezett mulasztást és a ter­vet továbbra is egyenletesen telje­sítsék, a műszakiak ezétírtáik a fel­adatokat az egyes kemencékre és napokra, A megalakított komplex-brigád közvetlenül a munkahelyeken oldja meg a felmerült nehézségeket és rögtön megszünteti a gépiberende­zés zavarait. Az alkalmazottakat naponta megismertetik a tervtelje­sítés és a mulasztás kiegyenlítésé­nek állásával. A munkahelyeken verseny /indul a legjobb kemence­csoport és olvasztár ciméért. Az isztebnei Kovohuty-iizem ünnepélyes megindulása előtt Az isztebnei Kovohuty-üzem egyi­ke azon 39 új ipartelepnek, amelye­ket Viliam Siroky kormányelnök­helyettes külügyminiszternek a Szlo­vák Nemzeti Arcvonal bővített el­nökségének februári ülésén tett ki­jelentése szerint ez évben üzembe helyeznek. Az építkezésen, valamint magában az üzemben is az öntuda­tos dolgozók kollektívái Szlovákia összesített terve feladatainak telje­sítése iránti törekvésben élnek. Bi­zonyítják ezt a hegesztők, villany­szerelők, kőművesek és segédmun­kások teljesített kötelezettségválla­lásai is, melyekkel kevesebb mun­kaerővel 20 nappal megrövidítették a szerelői munkák határidejét. Az isztebnei Kovohuty-üsem első termelőegységének ünnepélyes meg­nyitását 1952 június 29-én tartják. A csehszlovákiai gazdaság és az ár­vái nép ezen a napon átveszi a szo­cialista iparosítás új művét. Árva népe ismét meggyőződik a CsKP és a kormány abbeli gondoskodásá­ról, hogy új munkaalkalmakat és ezzel örömteljesebb életet biztosít­son az ország lakóinak. A pótori bányászok túlteljesítik kötelezettségvállalásaikat A Siroky elvtárs születésnapjára megindult hatalmas kötelezettség­vállalási mozgalom segített a potori bányászoknak tervük 110%-o s tel­jesítésében. A bányászok ezért el­határozták, hogy kötelezettségvál­lalásaik érvényességét meghosszab­bítják a bányásznapig és minden hónapban 3200 csillével többet ter­melnek ki terven felül. A szlatinkai vájatban dolgozik Molnár József 18 tagús^soportja, amelynek kötelezettsége széíírás után 22 csillével több szenet szol­gáltatni. A Molnár-csoport kötele­zettségvállalását mintaszerűen tel­jesíti, a harmadik hét végéig már többszáz csillével több szenet bá­nyászott ki és tervét így 155%-ra teljesíti. A szlatinkai bányászok az­zal érik el a magas fejtést, hogy megjavították a bányafa szállítását, a műszakváltásoknál bevezették a tízperceket és naponta kiértékelik kötelezettségvállalásuk teljesítését. A bukoveci bányában magasan túlteljesítik kötelezettségeiket Zsil­ka József, Szkladányi József és Ho­zan Istyán munkacsoportjai, ame­lyek az előkészítő munkálatokat végzik. Kötelezettségét mindegyikük átlagosan 100 csillével túllépte. Eb­ben segítségükre vaň főleg a Borisz­kin módszer, valamint a rendszere­sen végzett sajtótízpercek, amelye­ken az egy műszakba tartozó bá­nyászok átadják munkatapasztala­taikat a következő műszak bányá­szainalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom