Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-22 / 147. szám, vasárnap

1952 június 14 ( J JSZ0 3 Az Egyesült Államok kormánya igyekszik minden módon gátolni a béke megszilárdítását — állapította meg Malik elvtárs a Biztonsági Tanácsban az amerikai küldött felszólalása alapián A Biztonsági Tanács június 18-án Malik elvtársnak, a Szovjetunió képviselőjének elnöklésével ülést tartott. A ideiglenes napirenden a Szov­jetunió képviselője által a Bizton­sági üanács elé terjesztett két kér­dés szerepelt: 1. Felhívás az államokhoz, hogy csatlakozzanak a baktérimnfegyver alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt. 2. Ajánlás elfogadása és közgyű­lésben, hogy egyidejűleg vegyék be az ENSz-be mind a tizennégy fel­vételt kérő államot. Az ideiglenes napirend elfogadá­sának vitája során az Egyesült Ál­lamok és Anglia képviselői nem el. lenezték nyíltan a Szovjetunió kép­viselője által a Biztonsági Tanács elé terjesztett kérdések megtárgya­lását. Ugyanakkor azonban minden­féle „napirendi" ürüggyel igyekez­tek megmásítani a Szovjetunió kép­viselője által javasolt kérdések lé­nyegét. Jjíalik elvtárs a Szovjetunió kép­viselője. leleplezte az Egyesült Ál­lamok és Anglia küldötteinek kísér­leteit, megmutatta e kísérletek tarthatatlan voltát és elutasította a Szovjetunió által javasolt ideigle­nes napirendhez előterjesztett mó­dosításaikat. A Biztonsági Tanács mindkét szovjet nápirendi javaslatot abban a formában fogadta el, ahogyan azt a Szovjetunió képviselője előterjesz­tette. A vitát Malik élvtárs, a Szovjet­Unió képviselője nyitotta meg. Utá­na Gross, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Minden mó­don igyekezett kitérni a szovjet küldöttség által előterjesztett kér­dés és a szovjet küldöttség határo­zati javaslatának megtárgyalása elöl. Alaptalanul és kihívó hangon ta­gadni kezdte, hogy az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert alkalmaztak Koreában és Kínában. Malik elvtárs, a Biztonsági Tanács elnöke, félbeszakította az amerikai küldött be zédét és rámutatott, hogy az amerikai küldött felszólalásá­nak semmi köze sincs a napirend­hez, nem a tárgyalt kérdlés lényegéről beszélt, hanem a koreai események­kel foglalkozik, pedig a napirend­ben a gerrfi jegyzőkönyvhöz való csatlakozásnak és e jegyzőkönyv ratifikálásának kérdése szerepel. Mint a Biztonsági Tanács elnöke, — mondotta Malik elvtárs, — fel­hívom a Biztonsági Tanács tagjai­nak figyelmét, hogy a szovjet kül­döttség olyan javaslatot terjesztett elő, amely nem érinti a koreai ese­mények kérdését. Mint a Szovjet­unió küldötte határozottan kijelen­tem, hogy engem, mint a Szovjet­uniónak a Biztonsági Tanácsban működő küldöttjét — aki ezt a kérdést és a határozati javaslatot előterjesztette, — az adott esetben csakis a genfi jegyzőkönyvhöz való csatlakozásnak és a jegyzőkönyv ratifikálásának kérdése érdekel. A Szovjetunió képviselőjének ki­jelentése nehéz helyzetbe hozta az amerikai "íldöttet. Az Egyesült Államok képviselője belezavarodott beszédébe, más irányban folytatta a szót és most durván rágalmazni próbálta a Szovjetunió békeszerető politiká­ját. A Szovjetunió képviselője azonnal válaszolt az amerikai küldöttnek. — Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok képvise­lője beszédét rögtönözte. Ugyanis nehezen tudott menet közben átáll­ni. Az amerikai küldött másra szá­mított. Ezért nehéz volt eltérnie azoktól a szándékoktól, amelyekkel a mai ülésre eljött. — Ezeket a szándékokat az ame­rikai küldött maga sugalmazta a sajtóban, hiszen csupán a napokban jelent - .eg az amerikai lapokban hazug nyilatkozat arról, hogy a Szovjetunió a biztonsági tanács elé szándékozik terjeszteni a koreai események kérdését. A koreai ese­mények kérdése és az, hogy mit müveinek az amerikai agresszorok Koreában — különálló kérdés. Ha az Egyesült Államok küldött­ségének szándékában áll ezt a kér­dést a Biztonsági Tanácsban meg­tárgyalni, akkor terjessze elő ja­vaslatát. Ha ilyen javaslatot előter­jesztenek, majd elmondjuk vélemé­nyünket. — Az Egyesült Államok küldötte azonban — folytatta Malik elvtárs, — inkább más utat választ, — gyá­va utat. — Az amerikai küldött hallgatott arról, — folytatta Malik elvtárs, — miért nem csatlakozott az Egyesült Államolf a genfi jegyzőkönyvhöz. Az amerikai küldöttnek nincs mivel érvelnie, nincs mivel eltitkolnia azt a tényt, hogy az amerikai kormány megtagadta a genfi jegyzőkönyv ratifikálását. — Az Egyesült Államok küldöt­tének az a kijelentése, hogy az Egyesült Államok kormánya java­solta a baktériumfegyver eltiltását, egyáltalán nem felel meg a való­ságnak, soha, senki, sehol nem látott és nem olvasott semmiféle konkrét amerikai javaslatot a baktérium­fegyver eltiltásáról olyan formában, ahogyan azt a genfi jegyzőkönyvben megfogal­mazták. Malik elvtárs befejezésül hanga*­Walter ftsch elvtársnak, a Német Kommunista Párt képviselőjének nyilatkozata a bonni parlamentben Walter Fisch elvtárs, a Német Kommunista Párt képviselője a bon­ni parlament legutóbbi ülésén párt­ja és az egész Nyugat-Németország békeszerető lakossága nevében a kővetkező nyilatkozatot tette: „Nyugat-Németország dolgozói a legna 'obb felháborodással értesül­tek arról, hogy Ridgway, az ameri­kai pestistábornok hétfőn Bonnba érkezik és innen 3 napos szemleút­ra indul Németország amerikai, brit és francia megszállási övezetei­be. Dolgozó népünk nevében kérde­zem Öntől Adenauer úr, mi koresni valója van nálunk aggastyánok, nők és gyermekek tömeggyilkosának ? Német népünk a legélesebben til­takozik az ellen, hogy Ridgway német erületre lépjen. Nem enged­jük meg. hogy Németországot má­sodik Koreává tegyék. A német nép a pokol fenekére kívánja Ridgway pestistábornokot! — kiáltott fel Walter Fisch elvtárs. Tizennyolc nap óta sztrájkol 650 ezer amerikai acélipari munkás Mint a „Reuter" jelenti, „semmi jel sem mutat arra, hogy újból megindulnának az új bérszerződés megkötésére irányuló tárgyalások." A y.Generál Electric Cincinnati motorgyárnak 10 ezer munkása sztrájkba lépett. A dolgozók bér­emelést követelnek. Mint az „AFP" közli, ez a gyár készíti a léghajtá­sos vadászrepülőgépmotorok i7',í ­át Truman elnök csütörtöki sajtóér­tekezletén közölte, hogy az acél­ipari sztrájk igen komoly és más iparágakban is érezteti hatását. Truman hangsúlyozta: „Fontolóra veszem, vájjon alkalmazzam-e a Hartley-törvényt, a sztrájk beszün­tetése céljából". (Mint ismeretes, a Taft—Hartley-féle rabszolgatörvény alapján bírósági döntést lehet hoz­ni, amely a sztrájkot törvénytelen­nek nyilvánítja és kötelezi a mun­kásokat. hogy térjenek vissza mun­kahelyükre.) Truman hozzáfűzte: „Kétséges, hogy a sztrájkolók eleget tennének-e a Taft—Hartley-törvénynek?" Véle­ménye szerint az acélipari munká­sok „kereken megtagadnák a bíró­sági döntés teljesítését". Árucsereforgalmi egyezményt írtak alá a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányai­nak képviselői június 17-én az 1953 —1955-ös évekre vonatkozó keres­tatta, hogy igen fontos és — pozi- j kedelmi megállapodást írtak alá. Ez tív lépés volna, ha a Biztonsági Ta­nács fölszólítaná a többi államot, hogy csatlakozzék a genfi jegyző­könyvhöz és ratifikálja azt. Csakis az Egyesült Államok kor­mánya igyekszik minden módon gá­tolni a haladást, a béke és a népek biztonságának megszilárdítását. Az Egyesült Államok küldötté­nek ma elhangzott szavaiból min­denki elkerülhetetlenül erre a kö­vetkeztetésre jut. Duclos elvtárs újabb levele Herrlot nemzetgyűlési elnökhöz Csütörtökön Duclos elvtárs ismét levelet intézett Herriot nemzetgyűlési elnökhöz. A levél többek között eze­ket tartalmazza: Megkaptam folyó hó 17-i levelét, amelyben közli velem, hogy interpel­lációs bejegyzésem elfogadhatatlan volt. Ami engem illet, úgy gondo­lom: az alkotmány 22. cikkelye fel­hatalmazza a nemzetgyűlést arra, hogy elrendelje egyik tagja ellen in­dított eljárás felfüggesztését abból a célból, hogy megadja neki a lehető­séget a végrehajtó hatalom önkényes cselekedete elleni védekezésre. Én in­kább arra akarom fölhívni az elnök úr figyelmét, hogy Brune belügymi­niszter úr, aki félt attól, hogy a nemzetgyűlésen szálljon szembe el­lenérveimmel, sokkal könnyebbnek ta­lálta, hogy az angol-amerikai újság­írók előtt tartson nagyhangú beszé­det. Ebből a miniszteri fecsegésből Bru­ne úrnak arra a kijelentésére akarok kitérni, amely szerin t a volt vichysta, Pinay által vezetett kormány lépése­ket akar tenni a Francia Kommu­nista Párt közalkalmazott tagjai el­len. Ez a bejelentés a Francia Köztár­saság alkotmányának újabb megsér­tését jelenti, hiszen az alkotmány bevezetésének 5. paragrafusa határo­zottan kimondja: „Senkit sem érhet sérelem munkájában, alkalmaztatá­sában — származása, felfogása vagy vallásos meggyőzése miatt". Ami azokat a magyarázatokat il­leti, amelyekkel -Brune űr letartózta­tásomra vonatkozólag szolgált, eze­ket kénytelen elejteni, mert látja, hogy nem állják meg helyüket Épp ezért a belügyminiszter most azt állítja, hogy többször látták a tüntetés helyén a kocsimat — ez azonban valótlan. Felszólítom: hoza­kodjék elő, ha tud, e tekintetben a legcsekélyebb bizonyítékkal! Brune úr ezenkívül a Kommunista Párt állítólagos „akciótervéről" be­szól. Felszólítom, mutassa be — ha tudja —• ezt a tervet, amely soha nem létezett! A gyászos emlékű Göringnek is szüksége volt a Reichstag felgyúj­tása után egy „kommunista terv­re", amelyet azonban természete sen sehol sem talált az általa el­rendelt sok házkutatás során. Er­iw ő maga fabrikált egyet. Később azonban ez a manőver leleplező­dött. Jó lenne, ha Brune űr figyelembe venné ezt a precedenst! A belügyminiszter úr egy jegyzet­füzetről is beszélt, amelyet állítólag nálam találtak. Ez sem igaz. Sem­miféle jegyzetfüzet, semmiféle papí­rokat nem, találtak nálam. Ami azonban igaz, az az, hogy a belügy­miniszter parancsára Verdevaine rendőrtiszt ellopta aktatáskámat. A belügyminiszter kijelentéseiből határozottan feltárul az ellenem fel­hozott vádpontok tarthatatlansága: 1. Brune úr „tettenérés" cicién ren delte el letartóztatásomat, s az eljá­rást ,,adóállomásra" és „posta­galambokra" alapozta. Mindez azon­ban megdőlt. Mást kell tehát keres­ni. 2. Brune úr azzal kísérli meg le­tartóztatásomat igazolni, hogy azt állítja: gépkocsim a tüntetés helyén járt. Jól tudja azonban, hogy ez nem igaz. Szüksége van tehát egy tarta­lékban levő „évre". 3. Ekkor Brune úr előhozakodik az állítólag nálam jegyzeteim közt ta­lált papírokkal. Annak is tudatában van, hogy az ilyen „bizonyítékokra" nem lehet hivatkozni letartóztatá­somnál. Ezek csak a „tettenérés" cí­mén foganatosított vád alá helyezé­sem törvénytelenségét bizonyítják. Elengedhetetlenül szükséges tehát valami mást elővenni. 4. Ezek után Brune úr arra a több tonna papírra hivatkozik, amit a ház­kutatások során lefoglaltak, aho­gyan azt Göring tette a Reichstag felgyújtása után. A belügyminiszter talán arra a néhány hamisításra szá­rny amit a lefoglalt papírok Közé akart csempészni. Ám Brune úr itt sem biztos dolgában és más megol­dást keres. 5. Brune úr ugyanis már előre félt az esküdtszék előtt lefolyó nyilt tár­gyalástól. Ez magyarázza, hogy mi­ért jut most oda, hogy hadbíróság előtt lefolyó zárt tárgyalásra gondol. Az az ember viselkedik így, aki fél, hogy leleplezik. Semmi, semmi a világon nem fogja tudni megakadályozni az igazságot abban, hogy győzzön és hogy a néptömegek akciójá­nak segítségével, amely a becsület és a*z igazság legfőbb forrását je­lenti — elsöpörje az összes minisz­teri mesterkedéseket és ármány­kodásokat. Ezek, elwök úr, azok a megjegy­zések, amelyeket börtönöm mélyéről akartam önhöz eljuttatni, válaszul június 17-i becses levelére — fejező­dik b e Duclos elvtárs levele. Koreai hadiielentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága jelenti június 20.án, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal, sikerrel visszaverték csütörtökön az ellen­ség támadásait és súlyoa ember. é» anyagveszteségeket okoztak neki. a hosszúlejáratú kereskedelmi egyez­mény még jobban megerősíti a két ország közötti baráti kapcsolatokat, elősegíti gazdasági fejlődésüket és áruforgalmuk további növekedését szolgálja. Az árucsere növekedését a két ország között a szocializmus építésében elért sikereik tették le­hetővé. A jugoszláv munkásosztály felszabadító harca A jugoszláv munkásosztály fel­szabadító harca, különösen a hadi­ipari központokban fokozódik. A kakanyi-bánya termékeit a zenicai hadiüzemben dolgozzák fel, vagy pedig Nyugat-Németországba, Krupp ágyugyáraiba szállítják. A munkások a kakanyi-bányában havi 9200 tonnával csökkentették á ter^ melést. A jelsingradi acélöntödében a munkások ellenállása következtében 40% -kai csökkent a termelés. A kragujevaci és uzsicei hadiüzemek­ben egyetlen hónapban sem tudják teljesíteni a termelési előirányzatot. A belgrádi „Sznaga i szvetloszt" villamos központban történt szaibo­tálás miatt a belgrádi iparvállala­tok 15 napig áram nélkül maradtak, a zemuni öntödében pedig ma már csak egyetlen kemenoe működik, mert a többit a munkások megron­gálták. Az amerikaiak továbbra is meghiúsítják a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat nyílt megsza­AZ Üj Kína hírügynökség külön. tudósítója azzal kapcsolatban, hogy az amerikai küldöttség néhány nap leforgássá alatt másodízben függesz­tette fel önkényesen három napra a tárgyalásokat, a többi között meg­állapítja: — A tárgyalások megszakítását célzó újabb provokáció világosan bi­zonyítja, hogy az amerikaiak nem hajlandók tárgyalások útján ren­dezni a hadifoglyok szábadonbocsá­tásának ée hazatelepítésének kér. dését. Nyilvánvaló: az amerikaiak magatartása továbbra is teljes mér­tékben zsákutcában tartja a fegy­verszüneti tárgyalásokat. — Harrison, az amerikai küldött, ség vezetője, csak két lehetőség kö­zött választhat: vagy visszatér a tárgyaló asztalhoz, hogy egyenlő feltételek mellett tárgyaljon, vagy vállalja a felelősséget a fegyver. szüneti tárgyalások kítáisáért. Mint az Üj Kína tudósítója je­lenti, az amerikaiak a kínai népi önkéntesek fogságba esett embereit Kocsedó szigetéről Csezsu szigetére szállítják, hogy erőszakkal visaa­tartsák és Csan-Kaj.seknek szolgál­tassák ki őket. A koreai és kínai hadifoglyok között rendezett vér­fürdő után az amerikaiak kijelen, tették, hogy tovább folytatják a „rostálást" a megmaradottak kö­zött és 30.000 hadifoglyot elszállí­tanak Kocsedo szigetéről. A tudósí­tó beszámol arról, hogy a kínai né­pi önkéntesek egyik keszoni megfi­gyelője hangsúlyozta: — Mindez arra vall, >ogy az amerikaiak tá­volról sem akarnak fegyverszünetet elérni és minden igyekezetükkel a tárgyalások megszakítására töre­kednek. Ennek minden következmé­nyéért viselniök kell a felelősséget. Mac Cloy leleplezi Németország szociáldemokrata pártja jobboldali vezetőségének igazi állásfoglalását a keretszerződéshez Mac Cloy, amerikai főbiztos, Bonnban az újságírók előtt megis­mételte nemrégen tett washingtoni kijelentését, amely szerint Német ország szociáldemokrata pártjának jobboldali vezetősége, ha hatalom­ra jutna, ratifikálná a keretszerző­dést és a párizsi egyezményt is. Az amerikai főbiztos ezt azután jelentette ki, miután Schumacher, Németország szociáldemokrata pástjának elnöke, június 16-án la. kásán részletes tárgyalást folyta, tott Sámuel Reber amerikai főbiz­toshelyettessel. Mac Cloy ezenkívül elutasította, hogy a szerződésékben bármilyen változtatást is eszközöl, jenek, tekintettel arra, hogy ezek a szerződések „hosszú tárgyalások után lettek kidolgozva". Mac Cloy, aki mint maga mond­ja, körülbelül egy hónap múlva el­hagyja Nyugat-Németországot, ki­jelentésével ismét megerősítette azt, hogy Németország szociáldemokrata pártjának jobboldali vezetősége ugyan szavaival a keretszerződés ellen, a valóságban azonban a ke­retszerződés mellett foglal állást és a döntő órában nem hajlandó a nyugatnémet népnek segítem nehéz helyzetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom