Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-22 / 147. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 június 22, vasárnap 2 Kčs V, évfolyam. 147. szám rJÍ mai számban; Versenyben a második negyedévi terv teljesítéséért (2. old.) Az Egyesült Államok kormán ya igyekszik minden módon gátolni a béke megszilárdítását (3. old.) Sztálin velünk van; (4. old.) Aratják az őszi árpát az apácasxakállasi szövetkezetben (5. old.) Az agitátor szava a fronton Rádióműsor (7. old.) (8. old.) A világ népei meghiúsítják a háborús gyújtogatok tervét Tizenegy évvel ezelőtt, 1941 június 22-én törtek be a német fasiszta hor­dák a békeszerető szovjet földre Moszkva meghódításának nagyzoló tervével. Nyugat- és Közép-Európá­ban elért könnyű sikereiktől megit­tasodva „az új Európa" alapítói már világuralomról és a Szovjetunió elle­ni hódító menetelésük egyedüli ko­moly akadályának legyőzéséről ál­modtak. Az imperialista háborúk történe­tében eiklig még sohasem volt olyan óriási hadigépeziet, mint amilyen az évek során át rabló hadjáratra fel­készült és egész Európa fegyvergyá­rai által ellátott náci Wehrmacht. Ezzel az óriási erővel, amely előtt harc nélkül kapitulált több európai ország kormánya és amely néhány hét leforgása alatt legyőzte a len­gyel, francia, jugoszláv és görög hadsereget, egyedül találta magát szemben a Szovjetunió. Halálos ve­szedelem fenyegette az egész civili­zált világot. A kirobbant háborúnak döntenie kellett az állatias fasizmus győzelméről, a barbár náci ideológia nralomrajutásáról, a nemzetek rab­szolgasorsba jutásáról, meg kellett pecsételnie a halálos ítéletet a de­mokrácia és a Iialadás erői, a sza­badság és minden felett, ami az em­beriségnek drága. A náci hadseregek gyors győzel­méről nemcsak Hitler volt meggyő­ződve tábornokaival együtt, akik ön­magultat ámították hadseregük „le­győzhetetlenségéröl" szóló illúziók­kal, hanem a nyugati államférfiak, politikusok és tábornokok is, a Szov­jetunió közeli végét jósolták. Ezek „a dicső sztratégák" azonban éppen úgy, mint a berlini „katonai szakér­tők" sohasem tudták megérteni, mi­lyen legyőzhetetlen erőt jelent egy nép, amely tudja és átérzi, hogy a maga hatalmát, a dolgozók uralmát véili, hogy saját ügyét Védelmezi, amelynek győzelme biztosítja szá­mára a haladás és a kultúra minden jótéteményét. Az egyszerű emberek milliói azon­ban világszerte reményteljesen füg­gesztették tekintetüket ezekben a sorsdöntő napokban Moszkvára, amely egyedül volt képes megállítani a fasiszta hordák győzelmes felvo­nulását. A nemzeteknek a Szovjet­nnióba vetett- reménye az utolsó pon­tig beteljesedett. Sztálin elvtárs már 1941. július 3-án és november 6-án mondott felejthetetlen beszédeivel a végső győzelembe vetett sziklaszi­lárd meggyőződéssel töltött el min­den antifasiszta harcost és a népi tömegeket. Lerántva a hitlerista had­osztályok „legyőzhetetlenségének" nimbuszát, szétszedve a hírhedt po­rosz hadi stratégia olcsó „villám­győzelemre" való hamis számításait és megmutatva a Szovjetunió és az antifasiszta erők hatalmas fölényét, bebizonyította a hitleri kalandorhad­járat elkerülhetetlen bukását. Sztá­lin elvtárs szavai óriási anyagi erő­vé váltak, mert nemcsak a szovjet népet, hanem egész Európa népeit kérlelhetetlen és győzelmes harcra serkentették a fasizmus ellen. Es mindjárt az elkövetkező hónapok megtanították az árcátlan támadó­kat Sztálin szavainak igazságára, amikor meghozták számukra a Moszkva alatti első megsemmisítő csapást. Ez a csapás azonban az el­lenség megsemmisítésére irányuló geniális sztálini terv megvalósításá­nak csupán előjátéka volt. Követke­zett a sztálingrádi katasztrófa, egy­másután mérték a megsemmisítő csapásokat rá a Kaukázusban, Lenin­grádnál, Orelnál, Krim-félszigeten stb. egy percnyi pihenőt sem engedve a fasiszta bestiáknak, amíg meg nem semmisült saját barlangjában. A Szovjetunió dicső győzelme törhetet­len erejének tanújelévé vált, bebizo­nyította a szovjet állami rendszer és szocialista gazdaság túlszárnyalha­tatlan előnyeit, a marx-lenlnizmus gránltszilárd alapján felépített sztá­lini katonai tudomány és stratégia elérhetetlen fölényét, bebizonyította a Szovjet Hadsereg mesteri harcá­szati tudományát. A második világháború e tanulságai igen nagy jelentőségűek a demokrá­cia és a béke, valamint az imperia­lizmus táborai közötti mai döntő küzdelemben. Hatalmas lelkesítést jelentenek mindazon erők számára, amelyek a béke, szabadság és a né­pek függetlenségének védelmére kel­nek. Es egyben nyomatékos figyel­meztetés a világuralom minden új jelöltje számára. Az amerikai impe­rialisták. akik a háború után átvet­ték az imperialista világ vezetését, ugyanarra az útra léptek, amely a hitleristákat vezette a Szovjetunió elleni öngyilkos támadásra. Az USA gyors fasizálása, a befolyása alatt álló országok militarizálása, a távol­keleti kalandorhadjárat, a náci Wehrmacht maradványainak feltá­masztása Nyugat-Németországban — mindez azt bizonyítja, hogy a szörnyű hitlerizmusnak örökösei akadtak. Az amerikai imperialisták is védelmi intézkedések színlelésé­vel igyekeznek háborús előkészüle­teiket álcázni; megakarják győzni a világot az angolszász faj föléren­deltségéről, világuralmi küldetéséről, hasonlóképpen beszélnek a „nyugati kultúra'' védelméről, kereszteshad­járatot hirdetnek a kommunizmus ellen. Ki ne ismerné fel ebben Göb­bels fegyvertárát? Azonban semmi sem jellemzőbb az amerikai imperia­lizmusnak a fasizmussal való hason­latosságára, mint brutális állatiassá­ga. A koreai, vietnami és maláji vá­rosok és falvak kiirtása, a fegyver­telen polgári lakosságon és a hadifog­lyokon elkövetett véres tömeggyil­kosságok, a nők és gyermekek le­gyilkolása, a baktérhunfegyverek és mérges gázok aljas felhasználása — ezek az amerikai, angol, francia im­perialisták és kiszolgálóik tettei, amelyekkel túlszárnyalják Lidice gyilkosait, Varsó elpnsztítóit és az auschwitzi gázkamrák építőit. Ez a hasonlatosság azonban nem véletlen. Hiszen az imperializmus, a mono­poltőke uralma, a kapitalizmus rot­hadó korszaka volt a fasizmus igazi lényege éppen úgy, mintahogy Ame­rika és csatlósai kormánykörei poli­tikájának az alapja is. Az imperialis­ta országok politikája elkerülhetetle­nül abban a törekvésben csúcsosodik ki, hogy új piacokat hódítson, nyers­anyagforrásokat szerezzen, idegen országokat hódítson meg, milliós és milliárdos hasznokat zsebeljen be a fegyverkezésből és a véres háborúk­ból. Ezt az igyekezetet még jobban fokozza a gazdasági válság és követ­kezményeinek nyomása, a monopo­listáknak saját dolgozó népüktől és a forradalomtól való félelme és álla­tias gyűlölete a Szovjetunió — a győzedelmes szocializmus országa iránt, amelynek világtörténelmi si­kerei a világkapitalizmus bukásának az előjelei. Semmiféle kétség sem lehet azon­ban afelől, hogy ha az imperialista tábor vezérei ma megkockáztatnák az új világháború előidézését, ez a háború csupán magának az imperia­lizmusnak csődjével végződhetne. Attól az időtől, amikor Hitler a vi­láguralomra törekedett, a világon gyökeres változások következtek be, amelyek lényeges átalakulást okoz­tak az erők arányában. Elsősorban sokszorosan megnövekedett magának a Szovjetuniónak az ereje. Hősi épí­• • Összeült a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló kongresszusa A szülőföld dolgozó népe iránt ér. zett megbonthatatlan kapcsolat ér­zetéből és abból a vágyból, hogy megsokszorozzák a haladó értelmi­ség részvételét a béke megszilárdí­tásának és a béke építkezésének nagy müvében, indult ki a tudo­mány, technika és a művészet kép­viselőinek dobrisi felhívása minden tudományos, műszaki és kulturális dolgozóhoz, hogy gazdag ismere­teikkel jelentősen hozzájáruljanak a népnevelés müvéhez. A csehszlovák tudósok, műsza. kiak és művészek dobrisi kezdemé. nyezö gyűlésének határozatából és a Csehszlovák Köztársaság minden kerületében megtartott áprilisi kon­ferenciák határozatából lefektették a politikai és tudományos ismerete­ket terjesztő Csehszlovák Társaság építéséneik alapjait, amely összpon­tosítana magában minden alkotót, tudományos és művészeti dolgozót, ipari és mezőgazdasági újítót, hogy a tudomány, technika és a művé­szet leghaladóbb képviselőivé vál­janak' a Csehszlovák Köztársaság lakosságának minden rétegében. A politikai és tudományos isme. reteket terjesztő Csehszlovák Tár­saság alakuló kongresszusát „a ha­ladás és a tudományos munka fé­nyét a nép, a béke és a szocializ­mus szolgálatába" jelszó alatt szombaton, június 21-én tartották meg Prága főváros községházának Smetana-termében. Az élenjáró^ cseh és szlovák tudósok, műszakiak, újítók és művészek több mint 800 kiküldöttje jött össze tanácskozás­ra, hogy hozzájáruljon dolgozó né­pünk kultúrális színvonalának eme­léséhez és felfegyverezze öt a tudo-. mány, a technika és a művészet új ismereteivel, amelyek meggyorsít­ják a nagy történelmi mű, a szocia lizmus megvalósítását. A Smetana. terem, amelynek homlokzatán a csehszlovák és a szovjet államszí­nek között elhelyezték Klement Gottwald köztársasági elnök hatal­mas arcképét, valamint Marx, En­gels, Lenin és Sztálin képeit a kongresszus fő jelszavával együtt, élenjáró nemzetébresztöin'k és klasz­szikusaink fényképeivel és Mikulás Ales „Tudomány és munka" című rajzánalt hatalmas másolatával volt feldíszítve. Az alakuló kongresszuson részt­vettek: Václav Kopecky tájékozta­tásügyi miniszter, dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, ing. Lud­milla Jankovcsová élelmiszeripar­ügyi miniszter, Marek Smida, erdő. és faiparügyi miniszter. Ondrej Klo­kocs tajékoztatásügyi megbízott, Csenek Hruška hadosztálytábornok, a hadügyminiszter helyettese, dr. Václarv Vacefk Prága főváros pol­gármestere, Bohumír Cservicsek, a köztársasági elnök irodájának fő­nöke, a miniszterek képviselői, a fő­iskolák rektorai, dr. Ján Mukarov­szky, egyetemi tanárral, a Károly egyetem rektorával élükön, Harsona hangok közben foglalták el a tiszteletbeli helyeket, Václav Kopecky tájékoztatásügyi minisz­ter és a politikai és tudományos is­meretekt terjesztő Csehszlovák Tár­saság előkészítő bizottságának tag­jai, elnökükkel, dr. ing. Vilibald Bezdicsek tanárral, a cseh technikai főiskola rektorával élükön. A csehszlovák és szovjet himnusz elhangzása után dr. ing. Vilibald Bezdicsek, az előkészítő bizottság elnöke, megnyitotta a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság alakuló kon­gresszusát. Szivélyqsen üdvözölték a megjelenteket és előterjesztette az előkészítő bizottságnak a kongresz. szus tiszteletbeli elnökségére tett indítványát. A tiszteletbeli elnök­ségbe egyhangú lelkesedéssel bevá. lasztották J. V. Sztálin generalisz­szimuszt, Klement Gottwald köztár­sasági elnököt, Mao Ce Tungot, a Kínai Népköztársaság központi né­pi kormányának elnökét, Antonin Zápotocky kormányelnököt, dr. Zde­nek Nejedlý iskolaügyi minisztert', Jacques Duclost, Franciaország Kommunista Pártjának titkárát, Andrt Stil Sztálin-díjas írót és új­ságírót, Alexander Neszmejenovot, a Szovjetunió tudományos akadé­miájának elnökét, A. L Oparint, a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Össz-szövetségi Társaság kiváló dolgozóját, Kuo-Mo Zso ta­nárt, a Kínai tudományos akadémia elnökét, „a nemzetek közti béke megszilárdításáért'' adományozott nemzetközi Sztálin-díj kitüntetett­jét, a népi demokratikus és baráti országok tudományos akadémiáinak elnökeit, valamint a világbéke moz­galom képviselőit. Az alakuló kongresszus plénuma azután egyhangúlag jóváhagyta az alakuló kongresszus munkaelnöksé­gét Václav Kopecky tájékoztatás­ügyi miniszterrel az élén. Képvisel­ve vannak benne élenjáró tudósa­ink, művészeink és élenjáró dolgo­zóink. A választóbizottság élére dr. Ján Bartuska tanár képviselőt, a Károly egyetem jogi fakultásának dékánját, a szervezeti szabályzatot készítő bizottság élére Karol Mar­vanta, a központi Szakszervezeti Tanács titkárát, a javaslati bizott­ság élére dr. Jozef Macekot, a po­litikai és gazdaságtudományi főis­kola társadalomtudományi fakultá­sának államdíjas dékánját és a je­lölőbizottság elnökévé Ludmilla Pa j dusáková-Mrkoszovát, a kőpataki tavi Állami csillagvizsgáló intézet dolgozóját választották meg. A kongresszus résztvevőinek levele K. Gottwald köztársasági elnökhöz „Drága Elnök elvtárs, mi, a csehszlovák dolgozó értelmi­ség tagjai, tudományos, műszaki és művészeti dolgozók, újítók, akik ösz­szegyültünk a politikai és tudomá­nyos ismereteket terejsztö Csehszlo­vák Társaság országos alakuló kon­gresszusára, őszinte és forró üdvöz­letünket küldjük Önnek. Csak rövid ideje annak, hogy az élenjáró csehszlovák tudósok, techni­kusok és művészek dobrisi ülésezésén felhívás hangzott el olyan társaság megalakítására, amely értelmiségün­ket becsületbeli és felelősségteljes feladatra szólítja: váljanak a tudo­mány, technika és kultúra leghala­dóbb ismereteinek hordozóivá a Csehszlovák Köztársaság dolgozói­nak széles rétegeiben. Haladó értelmiségünk emlékezve az Ön gyönyörű szavaira, hogy né­pünk számára „hozzáférhetővé kell tenni a mult összes nagy kultúrkin­cseit és sarkig kell tárni a tudo­mányhoz és a széphez vezető kapu­kat", örömmel jelentkezik e nagy fel­adat teljesítésére és így akarja meg­sokszorozni a szocializmus építésé­ben való osztályrészét, a mi gyönyö­rű, ifjú népi demokratikus köztársa­ságunkban. Erről tanúskodik a kerü­leti konferenciák sikeres lefolyása, amelyeket a mult napokban tartot­tak a köztársaság valamennyi kerü­leti városában, erről tanúskodik e kongresszus résztvevőinek lelkesedé­se is, akik mély felelősségérzettel lépnek azon kérdés megtárgyalásá­hoz, hogyan lehet a legjobban ter­jeszteni a politikai, tudományos és műszaki ismereteket dolgozó népünk körében. Munkánk során folytatni akarjuk kultúránk dicső hagyományait, Ján Hus mester, Ján Amos Komenský, Jozef Dobrovský, Ľudovít Stúr, Fran­tišek Palacký, Jan Evangélista Pur­kyne, Zdenek Nejedlý müvét és sok másét, akik olyan dolgozók minta­képét szolgáltatják nekünk, akik a néppel össze vannak kapcsolva és a nép javáért dolgoznak. A társaság megalakításánál szemünk előtt lebeg a nagy példa — a politikai és tudo­mányos ismereteket terjesztő szovjet társaság, amely széleskörű előadó te­vékenységével hathatós segítője a szovjet népnek a kommunizmus ki­építéséért folytatott harcban a Szov­jetunióban. ígérjük Önnek, drága elnök elv­társ, hogy Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanításának szellemé­ben törekedni fogunk a természet és a társadalom fejlődése törvényszerű­ségének igaz, hü, harcias magyará­zatára, hogy népünket megszilárdít­juk gyönyörű, népi demokratikus köztársaságunk iránti szeretetében, megerősítjük testvéri kapcsolatait az egész világ dolgozóival, főleg a győzelmes Szovjetunió hősi népével, így tudományunkat, technikánkat és művészetünket a béke és a szocializ­mus még hathatósabb harcosaivá tesszük. A politikai és tudományos is­mereteket terjesztő Csehszlo­vák Társaság alakuló kon­gresszusának résztvevői." tömunkájával és a kommunizmus építésében elért, sikereivel a szovjet nép minden évben tovább szilárdítja hazája fölényét. Ma a Szovjetunió mint bevehetetlen erőd áll a béketá­bor élén, amelyen feltétlenül megtö­rik minden támadás. Döntő körül­mény továbbá az a tény, hogy a Szovjetunió már nincs magára hagyva, mint a háború előtt, hanem hogy oldalán áll ma a szabad­ság és a béke őrhelyén az 500 milliós népi Kina, a népi demokratikus or­szágokkal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a világbéke hívei­nek millióival együtt. A nemzetek tanultak a második világháború ta­pasztalataiból. A tőkés és gyarmati világ népi tömegei a kommunisták által vezérelve minden nap kimutat­ják ellenállásukat az új háború elő­készületei ellen, kinyilvánítják el­szántságukat, hogy nem akarnak az imperialisták zsoldosaivá válni, nem akarnak fegyvert fogni a Szovjet­unió ellen. Erről tanúskodik a fran­cia és olasz hazafiak hősi harra is az amerikai megszállás ellen, erről tanúskodik a német nép elszánt küz­delme is az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért. Hatalmas és legyőzhetetlen ma a demokrácia és a béke táborának ere­je! Ha az elmúlt háború alatt a tá­madó még számíthatott néhány szá­mára kedvező körülménnyel, ma a Szovjetunió és a világbéketáftor töb­bi leküzdhetetlen erőinek nagy anya­gi és főleg erkölcsi erejével áll szemben. Ez a fölény és erő a világ nemzeteinek biztonságot és bizalmat kölcsönöz, hogy végül teljesül a vi­lágbéke minden feltétele: az idegen haderők kivonása a sokat szenvedett Koreából, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország létreho­zása, a nemzetek függetlenségének, szabadságának és biztonságának biz­tosítása — hogy az. imperialisták al­jas háborús tervei véglegesen meg­hiúsulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom