Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-21 / 146. szám, szombat

1952 június 21 U J SZO 5 Miről írnak a kerületi pártbizottságok lapjai ? Hogyan biztosítja az érsekújvári járás a begyűjtési terv egyenletes teljesítését ? Az érsekújvári járásban az utóbbi időben rosszul teljesitették a beadást. Ennek különféle okai voltak. Egyesek azt mondták, hogy nincsenek sertések, hogy magasak a kötelezettségek, mások, meg hogy nincs takarmány. Azt is lehetett hallani, hogy nagy hiány van az anyasertésekben és az elválasztott malacokban. Ezt is, azt is mondták mindenütt. Ezek a beszédek azonban nem voltak igazak. Ebben a járásban elegendő sertés, tyúk és más állatállomány volt és van. Annyi van belőlük, hogy egyenletesen teljesíthessék a tervet. Az utóbbi hetek eredményei ezt világosan bizonyítják. Az érsekújvári járásban változás állott be. Már majdnem egy hónap óta hétről hétre a sertések és szarvasmarhák begyűjtési tervét százszázalékra teljesítik s remélhető, hogy a tervet továbbra is szépen fogják teljesíteni. Miben volt a hiba? A rossz munkamegszervezés, rossz munkamódszerek, pontatlan nyilvántartás — ezek a fő okok, amelyek a járásban gátolták a begyűjtést. így volt ez nemrégen az érsekújvári járásban is. Egyik szervezet sem tudott arról, mit csinál a másik. Mindegyik nek sok munkája volt, sürögtek-forogtak, de az eredmények gyengék yoltak. És mégis, maguk jöttek rá arra, hogyan kell javulási elérni. Összehívták a járási nemzeti bizottság tanácsát. Meghívták rá minden szervezet képviselőjét. Először együttesen megtárgyalták az egyes termékek begyűjtési tervét. Az összeírások alapján a feladatokat szétírták a községekre és az illetékes EFSz-ekre. Minden községben és EFSZ-ben számbelileg meghatározták a teljesítendő mennyiséget, hogy a helyzet megjavuljon. Azután minden községből behívták a nemzeti bizottságok elnökeit és titkárait. Meghívták a járás egységes földműves szövetkezeteinek elnökeit is. Velük részletesen átvették a széttervezett feladatokat. Azután a teljesítés határidejéről és lehetőségeiről beszéltek. Megállapították, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogy azt általában mondották. Megállapították, hogy az EFSz-eknek jó állatállományuk van. Ugyanígy az egyénileg gazdálkodóknak is. Azután felolvasták Siroky elvtárs 50. születésnapjának tiszteletére való kötelezettségvállalásra szóló felhívást és rögtön igyekeztek írásbeli kötelezettségvállalásokkal az andódi, udvardi, Vamocsai, tótmegyeri, érsekújvári, kürti, tardoskeddi EFSz-ek. Ötven — húsz darabonként, ki hogy tudta és bírta. Kötelezettséget vállaltak sertés, tojás és más termékek beadására. így jöttek rá, hogy náluk is lehet teljesíteni a tervet. Valóban változás állott be Érsekújvárott is Egyszerre lett elég sertés, tojás és szarvasmarha. A tervet százszázalékra kezdték teljesíteni. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodók is jobban kezdték teljesíteni a beadást. Ennek természetesen ök örültek. Örültek a parasztok, a szövetkezeti tagok és a népi igazgatás dolgozói is. És örültek az üzemi dolgozók is, akik vártak termékeikre. Most csak arról van szó, hogy ezt a jó indulást egészen az év végéig megtartsák. És necsak megtartsák, hanem be is hozzák a lemaradást, mert a terv törvény és a törvény megszegése büntetendő. És ezt biztosan egy funkcionárius, egy szövetkezeti tag és egy paraszt sem akarja a járásban néhány falusi gazdagon kívül, akik ebben a járásban nem teljesítik tervüket. A felniről lefelé jól megszervezett munka is sikereket mutatott fel az érsekújváriaknak a terv teljesítésében Ügy, aJwgy a járáson, lent a községekben és az EFSz-ekben is a nemzeti bizottságok dolgozói, a párt és a szövetkezet dolgozói is megtárgyalták feladataikat. Kötelezettséget vállaltak Siroky elvtárs születésnapja alkalmából és ezeket teljesítik. Amikor a szemerédi szövetkezeti tagok látták, hogy az andódi, csúzi, udvardi, koltai, érsekújvári és kürti szövetkezeti tagok a mintaszerű begyűjtés hónapjának első napjaiban összesen 168 darab 130 kg-on felüli súlyú sertést adtak be, ök is 7 gyönyörű sertéssel jelentkeztek. Az I. számú érsekújvári egységes földműves szövetkezet kötelezettséget vállalt 40 darab sertés beszolgáltatására. Amikor látták, hogy az érsekújvári II. számú EFSz kötelezettségét már teljesítetté és az ígért 50 darab helyett 2 darabbal többet szolgáltatott be, utólagosan ök is kötelezettséget vállaltak, hogy június végéig a 40 darabon kívül még .15 darabot hizlalnak fel és szolgáltatnak be. A szövetkezeti tagok így versenyeznek a beadásban. Az érsekújvári járásban olyanok is akadnak, akik nem teljesítik a tervet Für községben két testvér, Stökl Irén és Jolán 26 hektár földön gazdálkodnak. Eddig 20 darab tojáson kívül egy deka húst sem adtak be. Beadási kötelezettségeik nem kicsinyek. Mit tesz a füri helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság, hogy ebből a • gazdaságból, ahcl 21 tyúkon kívül egy szál más állat sincs, a dolgozók termékeket kapjanak? Hogyan akarják a tojásbegyüjtés tervét Tardoskedd községben teljesíteni, ha eddig az egész évi tojásbegyűjtési tervóől csak 8.1 százalékot adtak be ? És mit tesznek a járási funkcionáriusok, ha látják, hogy a terv teljesítése nemcsak Tardoskedden és l^ürön, hanem máshol is veszélyeztetve van? Miért tudták a csúzi és csehi szövetkezeti tagok és földművesek tojásbeadási kötelezettségeiket 60—80 százalékra teljesíteni? Talán Tardoskedden a parasztok nem tartanak tyúkokat? A dologban az az érdekes, hogy a csúzi és a csehi funkcionáriusok a tojásbeadást szétírták szövetkezetük tagjaira és mivel a közös állattenyésztés még nincs bevezetve és nem nyújt annyit, amennyit kellene, a szö vetkezet helyett sajátjukból teljesítik a beadást, mert tudják, hogy a szövetkezet ezt nekik százszorosan visszatéríti. így fogják fel a feladataikat a szövetkezet tagjai, a kis- és ^özépparasztok nagyrésze a járásban és a tardoskeddi szövetkezeti tagok bizonyára ugyanezt fogják tenni és nem maradnak le a többiek mögött, mert Siroky elvtárs 50. születésnapjának tiszteletére kötelezettséget vállaltak 12.000 tojás beadására, amit teljesítettek is. A csehi és csúzi EFSz-ek a többi EFSz-ek és községek példaképei A csehi EFSz már most teljesítette időrendi beadását az összes ter mékekben. A tojásterv egész évi teljesítéséhez már csak 13 százalék hiányzik. A csúzi EFSz szépen utói éri őket, mert egész évi marhahús beadását már 185 százalékra teljesítette és egész évi tojásbeadásának már 60 százalékban eleget tett. A sertéseknél most szintén jól megy. Smída János, a csúzi EFSz elnöke és Bogdány Ferenc zootechnikus jogosan büszkék szövetkezetükre, mert most már megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy gazdag szövetkezetté fejlődjenek. És hasonlóan gondolkoznak a csehi EFSz-tagjai is. Barusz Mihály, a szövetkezet elnöke jól törődik a szövetkezettel. Felelősségteljes munkájában jó segítséget nyújt neki Kravcsik József, a nemzeti bi zottság titkára is, aki igen sokat tett a begyűjtési terv teljesítése érdekében Csehi községben. Itt az egyénileg gazdálkodók is jól teljesítik beadási kötelezettségeiket. Kovács Pál Lévák Imre, Csvirik József, Baranec Sándor és a többiek már most teljesitették egész évi sertéshúsbeadásu kat. Kötelezettségeiket minden terményben százszázalékra teljesítik. Még valamit Érsekújvár hiányosságairól Csupán egyet nem tudnak megcsinálni az érsekújvári járásban úgy, ahogy kellene. Nem tudják ezeket a gyönyörű kötelezettségvállalásokat és tetteket jól népszerűsíteni. És nem tudják a hiányosságokat és hibákat kritizálni. A földműves raktárszövetkezetben, a járási nemzeti bizottság folyósóján, valamint Érsekújvár főterén hatalmas táblák állnak és függnek. Szépen vannak elkészítve. Sajnos azonban mind a három, mintha csak parancsra volna, üres. Elhagyatottan állnak és függnek, mintha arra várnának, hogy valaki megkönyörül rajtuk, hogy felírja rájuk az egész járás szövetkezeti tagjai és földművesei becsületes munkájának eredményét. A dolgozók azt követelik a funkcionáriusoktól, akiket megválasztottak, hogy járásukról sokkal többet akarnak tudni Gondoskodnak-e erről a funkcionáriusok? Hisszük, hogy ezirányban is javulás áll be nemcsak Érsekújvárott, hanem a kerület minden járásá ban és községében. És így minden ellenségnek örökre elmegy a kedve bomlasztani, mert a szebb holnap öntudatos építőinek tettei, a szocializmus és a béke ügyéhez való ragaszkodás leggyönyörűbb megnyilvánulásai. És ezekről a megnyilvánulásokról sokkal többet kell nekünk írni és beszélni, mint eddig. Vojtyla Emil, (A „Nitriansky Hlas" június 15-i számából.) A csákányi szövetkezet befejezte a növényápolási munkákat és készen áll az aratásra A csákányi szövetkezetben a szocialista munkaverseny segítségével június 20-ára befejezték a növényápolási munkákat. A növények ápolási munkáiban szép számban bekapcsolódtak az asszonyok is. Kiss Rezsóné 5 gyermekes családanya, de állandóan férjével versenyt dolgozik. Azonkívül az asszonyok csoportja és a férfiak csoportja i

s páros versenyben állanak egymással. Kimagasló eredményeket értek el a munkában és a munkaversenyben Kálmán Józsefné, Mikóci Zsófia, Németh Gyuláné. Cíferi Boldiné, Vida Valéria, akiket a szövetkezet a jól végzett munkáért még külön jutalmazásban is részesített. A növényápolásban még az iskolások ís segítettek. Mikóc Jolán egyike a legjobb tanulóknak és szép eredményeket ért el a kapálásban is. A májusi munkaversenyben Kiss Rezsó volt a győztes, aki minőségileg és mennyiségileg is a legjobb munkát végezte. A szövetkezet idősebb tagjai is bekapcsolódnak a munkába. így Radó bácsi és Bugár Gáspár sertésetetők már a 70-hez közelednek, de még mindig szép teljesítményt mutatnak fel munkájukban. A beadásnak is eleget tesz a szö vetkezet. Hiányzik ugyan még 20 mázsa sertéshús, de azt is teljesítik, mert a napokban fognak leszállítani''20 darab 120—130 kg-os sertést. A tojásbeadásban élenjár Mikóci Ernő, aki maga 2000 tojást adott be. Most nagy lelkesedéssel készülnek a szövetkezet tagjai az aratási munkákra. Minden gépet ellenőriztek, a munkákat előre megszervezték, , úgy, hogy az idén semmi-akadálya nem lesz annak, hogy hiánytalanul betakarítsuk a termést. Vass Ferenc, Csákány Milyen címen ad ki fakitermelési engedélyt az állami erdészeti hivatal zólyomi kirendeltsége az ipolyhídvégi kulákoknak ? Ipolyhidvégen még 1950 áprilisában feloszlatták az úrbéresek egyesületét és a törvények értelmében az úrbéresek ingó és ingatlan vagyonát az Egységes Földműves Szövetkezet vette át. A jegyzőkönyvet az úrbéresek részéről ketten, . mégpedig Szurvy és Semetke István írták alá. Ezek szerint a fakitermelés joga a szövetkezetet illette volna. Persze, a kulák uraknak ez nem nagyon tetszett és nem ment a fejükbe, hogy ezentúl már nem csinálhatnak jó üzleteket a fával. Különösen a fővezért, Szurovy Józsefet bántotta legjobban a dolog. Szurovy űr látva azt, hogy veszendőben a fejsze, így hát legalább a nyelét szerette volna megmenteni és viszszaállítani a kizsákmányoló úrbéresek egyesületét. Aljas terveinek végrehajtását azzal kezdte, hogy a fát 1950-ben kivágatta az úrbéresek részére. A szövetkezet részére pedig meghagyták a bozótot. Jó lesz ez a szövetkezeteseknek — mondogatta Szurovy úr. — Erre ugyan felfigyeltek a szövetkezetben, de még a járáson is, mert törvényellenes cselekedetét még azzal is tetézte, hogy sutba dobva kötelezettségét és a jegyzőkönyvben foglaltakat, a fa után járó 8000 korona adót nem fizette be az állam pénztárába. Valószínű, hogy Szurovy úr azt gondolta, hogy adóját majd a jövő évi fakitermelésnél kiegyenlíti, hisz lesz egy kis „mellékkereset", ha a fát elfeketézzük. így hát az 1951-es évben újra hozzálátott a fa kitermeléséhez. De hát, elment a kedve a fakitermeléstöl

r mert leleplezték aljas munkáját és bizony a fát nem feketézhette el, mert a járási Nemzeti Bizottság pénzügyi osztálya a fa elosztását betiltotta, mivel Szurovy úrnak két évi adóhátraléka rendezetlen volt. Később kiderült az is, hogy a fa nem is az úrbéresek tulajdona, mert a törvények értelmében 1950-től a fa és annak kitermelési ' jóga a szövetkezet hatáskörébe tartozik. A kulák urak, a hadvezér Szurovyval úgy gondolták, hogy megy ez is majd, mint amikor még Szurovy kocsmáros volt, tönkreteheti a szövetkezetet. Hogy később mégis hozzáfogott Szurovy úr bandája a fakitermeléshez, az úgy történhetett meg, hogy az állami erdészeti hivatal zólyomi kirendeltségétől a fa kitermelésére engedélyt kaptak. Igaz, van tuaomäsom arról, hogy 70 köbméter fa kitermelésére adtak ki engedélyt a zólyomi kirendeltségtől, csak az az egy érthetetlen, hogy Szurovy úr mégis milyen útt^nmódon vágatott ki 205 rakás fát, amely mennyiség csak szerényen számítva is kitesz 150—160 köbmétert. Vagy talán a fa kitermelése nem tartozik a szocializmust építő ötéves tervünkbe? Azt hiszem igen! Tehát miféle jogcímén ad ki a zólyomi kirendeltség fakitermelési engedélyeket, hogy Szurovy úr és bandája szabotálhassa ötéves tervünket? Itt az ideje, hogy leleplezzük a kulákok kártevő tevékenységét. Erre a járási Nemzeti Bizottság IX. referátusa meg is tette a kellő intézkedéseket. De a dolog jókora nehézségbe ütközik, mert a zólyomi erdőhivatalban egy ismeretlen „úr" még most is minden további nélkül osztogatja a fakitermelési engedélyéket a kulákoknak. Sőt, még segiti is őket aljas terveik végrehajtásában és tanáccsal látja el őket. Ahelyett, hogy ellenőriznék a fa kitermelését, bélyegző nélküli leiratot küldtek a nemzetbiztonsági szervek ipolyhidvégi parancsnokságára, hogy a fa és annak kitermelési joga, nem a szövetkezetet, hanem a volt úrbéreseket illeti. Ezek szerint az állami erdészeti hivatal zólyomi kirendeltsége akadályozza azt, hogy a szövetkezet végezhesse a fa kitermelését, pedig a szövetkezetnek nagy szüksége volna az új építkezéseknél az épületfára. Benyó János, az ipolysági JNB pénzügyi előadója. A csífári dolgozó parasztok közül sokan már teljesítették egészévi tojásbeadásukat Községünkben a kis- és középparasztok szépen teljesítik, de sokan még túl ig teljesítik a tojásbeadást. Nagyon sokan vannak már olyanok, akik az egész évi tojásbeadásnak eleget tettek. Ilyenek például Matuska István, Gyurcsek János, Imre János, Hamar Ferenc, akik alig 4—5 hold földön gazdálkodnak. Nemcsak hogy eleget tettek egész évi tojásbeadásuknak, hanem jóval túlteljesítették. Azonban vannak községünkben olyanok is, akik bizony 10—15 hektár földterületen gazdálkodnak és nem tesznek eleget az állammal szembeni kötelezettségüknek. Csuka Ferencnek 1515 tojást kell beadnia, abból még nem adott be egyet sem. Imre Istvánnak 1176 tojást kellene beadni és egyet sem adott be. Puszti János, Csifár A sallói szövetkezetben korszerű tehénistállót építenek Már. a Sallóba vezető országútról látni a szövetkezet hatalmas, újonnan épülő közös tehénistállóit. De közelebbről is érdemes megnézni, mert egyike lesz a legmodernebb istállóknak. Vízvezetékkel és önitató berendezéssel van felszerelve, azonkívül szellőztető nyílásokkal és lefolyó csövekkel van ellátva. A szövetkezet tagjai szívesen dolgoznak az istálló építésén és alig várják, hogy elkészüljön. A tehénistálló val egyidôben tervbe vették egy új baromfifarm építését, is. De a növényápolási munkákkal sincsenek lemaradva és bátran haladnak előre és nincs az az erő, amely meggátolhatná az öntudatra ébredt dolgozó parasztságot az építő munkában. Müller Etel, Salló Harcba az amerikai növénybogár ellen Az amerikai növénybogár fejlődését az idén a hideg időjárás feltar. tóztatta. Most azonban ez a bogár több levélfészket alakít a fiatal hernyókból, vagy pedig úgynevezett gubókat, amelyek állandóan nagyobbodnak. A növénybogár hernyógubóit haladéktalanul meg kell keresni a fákon, le kell nyírni, összegyűjteni és elégetni. Ha ezt nem tennénk meg mindjárt, később már nem bírnánk a növénybogár.ral és lerágná fáinkat. Minden fatulajdonos köteles hetente néhányszor alaposan megvizsgálni az összes fákat a kertben, udvaron és a ház előtt és köteles megsemmisíteni az amerikai növénybogár gubóit. A gubók megsemmisítését házról-házra a helyi nemzeti bizottságok ellenőrei ellenőrzik legalább kétszer hetente a község meghatározott körzetében. A határban a bogárkereső csoportok a vezető irányításával hetente kétszer kutatják é

s pusztítják a növénybogár gubóit. Az amerikai növénybogár veszedelmét csak úgy küzdhetjiik le, ha minden polgár keresni és pusztítani fogja e kártevő gnbóit. Minden polgár köteles a népi igazgatás utasításaira ügyelni, amely a növénybogár elleni küzdelmet szervezi. A növénybogár hernyógubóit az összes fákon kell keresni és pusztítani, d

e főleg tüzetesén kell felülvizsgálni az eper- és jávorfákat. Má

s hernyókat, amelyek tavaszszal eddig előfordultak, nem kell összetévesztem az amerikai növénybogárral, amelynek hernyói w«ak most fejlödnek. Az elkövetkező két hét döntő fontosságú az amerikai bogár elleni küzdelemben, a legkritikusabb pedig ez a hét. Ezért alaposan végre kell hajtani a növénybogár gubpinak kutatását é

s pusztítását, valamint a fák permetezését. Ha ezt mindjárt nem tennénk meg, később a növénybogárral folytatott küzdelem nagyon nehéz lenne és fáinkat ez a kártevő igen megkárosítaná.