Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-17 / 116. szám, szombat

1952 május 17 A szlovákiai gépállomások 100.7 százalékra teljesítették a tavaszí munkálatok tervét A gép- é3 traktorállomások po­zsonyi főigazgatóságának jelentése alapján a szlovákiai gépállomások 1952 május 14-ig a tavaszi munká­latok tervét globálisan 100.7 száza­lékra teljesítették. E jelentős siker elérésében nagy érdemeket szereztek elsősorban a pozsonyi és nyitrai kerület gépállo­másai, amelyek tervezett feladatai­kat nemcsak teljesítették, hanem magasan túl is lépték. Ez év május 14-ig a tavaszi munkálatok tervét Szlovákiában már 35 .gépállomás tel­jesítette, ebből 15 van a pozsonyi kerületben, 13 a nyitrai kerületben, 3 az eperjesi kerületben, 2 a kassai kerületben és 1—1 gépállomás a besztercebányai és a zsolnai kerüle­tekben. Előre a nyersanyag és a munkaidő megtakarításáért A füleld zománcgyárban május első hetében megszerveztek a „szo­cialista technika hetét", amelynek keretében kiállítást is rendeztek.. A szorgalmas munkával ós nagy gon­dossággal előkészített kiállításon bemutatásra kerültek a legértéke­sebb újító j avaslatok és új munka­módszerek. A nagysikerű kiállításra felfigyeltek a köztársaság több üze­mének dolgozói is. A járás falvai­nak földműves foglalkozású lakosai nagy számban nézték végig a be­mutatásra kerülő munkákat. A műszaki hét előadássorozatában Svamdtner elvtárs, a pieszoki gépgyár mérnöke, az elektroeroaiős munka­módszerről tartott előadást Ez a módszer a megmunkáló szerszámok, fúrók, marókések, menetvágó kések és esztergályozó kések élének elek­tromos szikra alkalmazásával ke­ményfémmel való bevonására, va­gyis az éltartósság növelésére szol­gál. Ezt a módszert üzemünkben már sikeresen alkalmazzák. A szocialista technika hetének egyik kimagasló eseménye volt a besztercebányai kerületi üzemek ,,technikusok és újítók klubja" ve­zetőségének konferenciája. Az előadássorozatban Slabey és Molnár elvtársnak a gyorsesztergá­lyozásról tartottak előadást. Ezt megelőzően látogatást tettek a szer­számkészítő műhelyben. Sajnos, a gyorsesztergályozás bevezetéséhez a feltételek ezideig még nincsenek meg, ezért Slabey elvtárs a gyakor­latban ezt nem tudta bemutatni. E hiányosságra előadásában rá is mu­tatott. Beszédében továbbá a mű­szakiaknak a munkásokkal való szoros együttműködésének fontossá­gára és az üj munkamódszerek be­vezetésének szükségességére hívta fel a résztvevők figyelmét. Az elő­adást oktató szakfilmek vetítésével tették tanulságosabbá. Czakó mérnök az anyagok kom­plex megtakarításáról tartott elő­adást. Ismertette Korabelnyíková módszerét és a módszernek a gyár egyes műhelyeibe való bevezetéséneik lehetőségét. A technikai hét utolsó napján az üzem műszaki dolgozói és az újítók köre határozatot fogadott el, amely­ben közösen vállalták az újító és anyagmegtakarítási mozgalom ki­szélesítését, új munkamódszerek be­vezetését és gyártását kabinetek ala­kítását. A műszakiak fogadalmat tettek a munkásokkal való szoros együttműködésre, hogy segítségük­re lesznek minden műszaki problé­ma megoldásában. Ferene József, Fülek Beszélgetés „a legfőbb munkások" érsekújvári iskolájának tanúiéival Érsekújvárott folyik jelenleg gyá­raink legjobb munkásainak 3 hó­napos továbbképző iskolája. Az is­kolában képviselve vannak a szlo­vákiai len- és kendergyárak mun­kásai is. A tanulók elméleti és gya­korlati oktatást kapnak, hogy pél­dásan megállják helyüket minden téren. Felkeressük őket, mert kíváncsiak vagyunk, hogyan telnek napjaik az iskolázás ideje alatt. Egy csoport­ban, olvasás közben találjuk őket. Szívesen beszélnek munkájukról, ta­pasztalataikról, amit az iskolában töltött idö alatt szereztek. — Nagyon sok hasznosat és újat tanultunk eddig. Ez vonatkozik mind a szakmai, mind az elméleti tanu­lásra Napi munkánkat sajtó tíz­perccel kezdjük. Most látjuk, hogy a munkások számára mennyire fon­tos a napi sajtó olvasása. Ezért er­ről a helyről is felkérünk minden becsületes dolgozót, munkatársain­kat, hogy a pártsajtót terjesszék munkahelyeiken és minél nagyobb számban olvassák. Ami az oktatást illeti, előadóink igyekeznek mindent a lehető legaprólékosabban megma­gyarázni. A gyakorlati munkában, a gyárban is, az áztatási munkála­tokban is, sok új tapasztalatra tet­tünk szert. Kicseréljük vitás kérdé­sekben véleményeinket, és tapaszta­latainkat. Igyekszünk megtanulni és átvenni minél előbb a szovjet szta­hanovisták munkamódszereit. Isko­Rozsnyói ipari tanulók példás tette. A rozsnyói ipari alap-szakiskola II. C osztályánál? kovács, géplaka­tos és esztergályos tanulói a májusi mimkaverseny során 276 munkaórát dolgoztak le brigádmunkában a rozsnyói vasércbányában. A tanulók így akarják meghálálni hazánknak a róluk való gondoskodást és hoz­zájárulni az ötéves terv teljesítésé­hez, valamint nehéziparunk kiépí­téséhez. Misovszky Dezső, géplakatos tanuló, Rozsnyó, lázásunk befejeztével, ha visszame­gyünk munkahelyeinkre, bizonyosan sok hasznos dolgot fogunk majd munkatársainknak átadni. Köszönettel tartozunk államunk­nak és népi kormányunknak, hogy lehetőséget nyújtott nekünk az isko­lázásra, tanulásra. Mi igyekszünk ezt majd lelkesebb munkával meg­hálálni. Eddig tart rövid beszélgetésünk az iskola résztvevőivel. Mi még a magunk részéről azt fűzzük hozzá, hogy a tanulók érsekújvári tartóz­kodásuk alatt példásan kivették ré­szüket a munkából is. Példás tettük volt a munka ünnepének tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk, amit teljesítettek és munkájuk ellenérté­két a szabadságáért harcoló hős ko­reai nép megsegítésére fordították. Füredi Zoltán, Érsekújvár. Kiváló eredmények a rozsnyói bányákban A gömöri ércbányákhoz tartozó Mária-bánya munkásai az év ele­je óta lelkes munkával igyekeztek tervüket teljesíteni. Minden egyes bányász arra törekszik, hogy üze­mük az első helyre kerüljön a rozs­nyói bányák között. Becsületes munkájukat siker koronázta, mert a bánya termelési tervét ebben az évben még minden hónap folyamán túllépte. Januárban 109.4%-ot, feb­ruárban 117.5%-ot, márciusban 117.2%-ot, április folyamán pedig 109.4%-ot értek el. A munkaversenyben résztvevő bányászok közül az utolsó kiértéke­lésnél Bodnár László csapata került az első helyre 602 ponttal. Utána következik Szöllösi Mihály munka­csoportja 573 ponttal, a harmadik helyen pedig Kerekes János csoport­ja 569 ponttal. Magas teljesítményt értek el még Lucskó József, Petti János, Hadalanc József és Antal Já­nos csoportjai. Petró István, Rozsnyó. Ili %W — — —————— A nánaí állami gazdaságok dolgozóinak harca a párf­és kormányhatározatok teljesítéséért A nánaí igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok dolgozói minden tudásuk latbavetésével és a szovjet tapasztalatok alkalmazásával harcol­nak a Párt és kormány februári ha­tározatának sikeres végrehajtásáért. A párt- és kormányhatározat rámu­tatott arra, hogy mennyire nem ki­elégítő a dolgozók hússal és zsírral való ellátása. Ezeknek a nehézségek­nek a kiküszöbölésére a határozat konkrét feladatokat tűzött mind a szövetkezetek, mind az állami gazda­ságok elé. A határozat nyomáa a nárrai igaz­gatósághoz tartozó gazdaságokban megtették a kellő intézkedéseltet és ma már kezd is megmutatkozni az intézkedések eredménye. Az ivánhakni gazdaság állatgondozója Garai János a februá­ri kormányhatározat teljesítésének érdekében bevezette a napi három­szori fejést és a tőgymasszázst. Ma­linyinova munkamódszerének már meg is van a várt eredménye. Garai János 12 tehenet és egy apa­állatot gondoz. Malinyinova módsze­rének, a háromszori fejésnek és a tőgymasszázsnak bevezetése előtt a tehenek átlagos tejhozama darabon­ként alig haladta meg a 8 litert A háromszori fejés és a tögymasz­százs bevezetése után a napi átlagos tejhozam fokozatosan kezdett emel­kedni. A tejhozam emelkedésével párhuzamosan Garai János fizetése is emelkedett. Ez még nagyobb szor­galomra serkentette Garai Jánost és még nagyobb gondot fordított az ál­latok gondozására. Ha ma megkérdezzük Garai Já­nost, hogy mennyi a napi átlagos tej­hozam, büszkén feleli: „Februárban még csak 8.5 liter volt. Ma pedig átlagosan számítva darabonként 14 liter tejet fejek ki. Van azonban olyan tehenem is, amelyik megadja a napi 18 liter tejet." Garai János büszke Í3 az elért eredményekre. Büszke azért, mert tudja, hogy egy nap alatt a 12 tehén­től 72 liter tejjel ad többet a dolgo­zóknak és ezzel is hozzájárul a dol­gozók tejellátásának emeléséhez. Garai Jánost szorgalmáért a szo­ciajlsta társadalom bőségesen jutal­mazza. Havonként 10—IZ.OOfi korona üti a markát. Ebből a keresetből csa­lánjának olyan boldog életet tud biz­tosítani, amilyenre csak a szocializ­musban számíthat egy becsületes munkás. Az állatállomány fokozottabb sza­porítására is nagy súlyt fektetnek az ivánkaimi gazdaság dolgozói. A terv szerint 25 fiatal üszőt kellett volna bepároztatniok úgy, hogy még az év végére beálljon a szaporulat. Az ál­latgondozó munkások az állatoí: gon­dos etetésével és ápolásával elérték azt, hogy a 25 fiatal állat helyett 46-ot tudtak bepároztatni, melyeknél még ebben az évben beáll a szapo­rodás. Ezek a dolgozók szorgalmuk­kal lehetővé tették, hogy a terven felül még 21 borjúval emelkedik év végére az állatállományuk. Ilyenfor­mán biztosítva van az, hogy marha­hüsbeszolgáltatási kötelezettségük­nek százszázalékban eleget tudnak tenni és állatállományuk is a terve­zett mennyiségen felülire emelkedik. A hidegvölgyi gazdaságban a mult évben nagy hiányosságok mutatkoztak a szaporulatban. Nem volt a gazdaságban megfelelő apaál­lat. Ezért az állatok szaporodása ro­hamosan csökkent. Sok volt a med­dő állat. A hidegvölgyi gazdaság dolgozói, hogy teljesíteni tudják a párt és kor­mány februári határozatát, szüksé­gesnek tartották az apaállat kicseré­lését. A hasznavehetetlen állatot át­adták a közellátásnak és a karvai gazdaságból hoztak egy másik apaál­latot. Az apaállat kicserélésével lehetővé tették, hogy teljesíteni tudják a párt és kormány által eléjük tűzött fel­adatot. Az állatállományuk 95 szá­zaléka még ebben az évben elleni fog. Nagy gondot fordítanak még az anyaállatok gondozására is. Tudják, hogy csak az az állat hoz a világra egészséges, erős borjút, amelyik jól var táplálva. Ezen keresztül biz­tosítani tudják, hogy a kormányha­tározat azon pontjának, mely elő­irányozza azt, hogy 100 anyaállattól 80 borjút kell felnevelni, nemcsak, hogy eleget tudnak tenni, hanem az előirányzott számot túl is tudják lépni. A fokozatosan szaporodó állatál­lomány részére már előre gondos­kodtak arról is, hogy a téli időszak­ra biztosítva legyen a megfelelő ta­karmány is. Az őszi árpa learatása után egy napig sem hagyják par­lagon heverni a földet, hanem beve­tik tarlórépával. A nyári időszakra bevezették a zöldtakarmányozást. A zöldtakarmányozás céljából 12 hek­tárt vetettek be bükkönnyel. Amikor a bükköny már be lesz takarítva a földről, újból felszántják és bevetik a földet másodszor csalamádéval. A csalamádét silózott formában tárol­ják majd a téli időszakra. A nánal Igazgatósághoz tartozó egyes gazdaságokban a tavaszi nö­vényápolás! munkák is tervszerűen folynak. Tudják azt jól a kőhídgyarmatí gazdaság dolgozói is, hogy csak tervszerű munkával le­het rendes időben elvégezni a rájuk váró feladatot. A tervszerű munká­nak az eredményeihez még a mun­kások kezdeményezése is hozzájárul. A cukorrépa egyelést például úgy ol­dották meg, hogy minden munkás a család tagjai számához mérten elvál­lalt egy bizonyos területet, hogy azon elvégzi a répaegyelést. Példát mutattak ebben a munkavállalásban Pálfi Ilona, Szajkó Istvánná és Jan­csek Lászlóné. Ezek a nök fejenként egy-egy magyar hold cukorrépa ki­egyelését vállalták el. Ez a kezdeményezés tette lehető­vé, hogy a kőhídgyarmatí gazdaság már befejezte a cukorrépa egyelést Ilyenformán mindenki azon iparko­dott, hogy minél hamarább elvégez­ze a reá váró munkát A kéméndi gazdaság dolgozóinak a feleségei sem maradtak a kőhíd­gyarmatí asszonyok mögött, ök Ši­roký elvtárs születésnap-* tisz­teletére egyéni kötelezettségvállalá­sokkal akarják elősegíteni a növény­ápolási munkák sikeres elvégzését. Drappan Jánosné kötelezettséget vállalt, hogy Široký elvtárs születés­napjának tiszteletére 2800 négyszög­öl cukorrépát egyel ki a háztartási munkákon kívül május 10-ikére. Drappan Jánosné példáját követte Pintér Mária, aki 2000 négyszögöl cu­korrépa kiegyelésére kötelezte ma­gát szintén május 10-ére. Egész so­rozatot lehetne itt felsorolni ezek kö­zül az öntudatos asszonyok közül, akik kisebb-nagyobb területen elvég­zendő munkával akarnak hozzájárul­ni ahhoz, hogy az állami gazdasá­gokban minél magasabb terméshoza­mot érjenek el a munkák idejében való elvégzésével. Azt akarják, hogy a kéméndi állami gazdaság valóban mintaképévé váljon a szocialista mezőgazdaságnak. Szarka István. Labanc József 18 eves szőke fiú. Arcát a tavaszi nap vörösre éget­te. Szemében mindig ott bujkál a gyerekes pajzánság. Apja az álla­mi gazdaságban dolgozik, ő pedig a köbölkúti traktorállomás élenjáró traktorosai közé tartozik. Labanc József már gyermekko­rában nagy érdeklődést tanúsított a gépek iránt. Ha csak szerét tehet­te, máris elszökött otthonról és a búcsi határ legtávolabbi részére is elment, ha megtudta, hogy ott trak­torokkal szántanak, vagy bármilyen munkát is végeznek. A szülei sok­szor ki is porolták a nadrágját ér­te, de 5 nem törődött a veréssel, érezte, hogy ellenállhatatlan erő vonzza a traktorok után. A mult év tavaszán a köbölkúti traktorállomás traktorosképzö tan­folyamot rendezett. Labanc Jó­zsef is betöltötte már 17. életévét és szilárdan elhatározta, hogy ő is traktoros lesz. Be is iratkozott a traktorosképző tanfolyamra. Az iskola befejezése után azon­ban nem kapott Labanc József azonnal traktort• Ez egy kicsit bosszantotta, de azért már az is jó érzés volt számára, hogy a trakto­rok közelében lehet. Az aratási munkánál már mint kisegítő mun­kás dolgozott az arató- és cséplő­gépeknél. c/l muutka Itősel Október 1-én a traktorállomás öregebb traktorosai közül sokan bevonultak katonának. A bevonult traktorosok helyét mások foglalták el. Labanc Józsefnek is jutott ek­kor egy Zetor 25-ös traktor. Ezzel a Zetorral kezdte meg traktoros munkáját Labanc József a búcsi szövetkezetben. Az öröm, a lelkesedés, mely akkor elfogta a fiatal traktorost, amikor a traktor nyergében érezte magát, olyan munkakedvet és erőt kölcsönzött számára, hogy már az első éjszaka magasan túllépte a normáját. Már az első éjszaka 7 hektáron végez­te el a szántást, holott a megálla­pított norma csak 5 hektár volt. A téli időszak folyamán figye­lemmel végigkísérte a traktorán el­végzett javítási munkákat. Iparko­dott minél jobban megismerkedni a gép szerkezetével. A tavaszi munkákhoz már 100 százalékosan kijavított traktorral és a tél folyamán szerzett szakismere­tekkel fogott. Az előirányzott nor­mák szerint Labanc Józsefnek a Zetorjával 5—6 hektárt kellett vol­na naponta bevetni és beboronálnia A fiatal traktoros azonban, hogy a tavaszi munkákat minél rövidebb idő alatt elvégezze, agregátokat vett igénybe. Az agregát alkalmazása nagyon bevált és lényegesen megrövidítet­te a tavaszi munkák idejét. A ku­koricavetésnél volt például olyan nap is, amikor 18 hektárt bevetett, megfogasolt és megsimitozott. Ezt a nagy teljesítményt az agregátok helyes alkalmazása tette lehetővé. A tavaszi munkák kiértékelése megállapította, hogy a Búcson dol­gozó traktorosbrigádban Labanc József érte el a legmagasabb telje­sítményt. A brigád minden egyes tagja becsületesen eleget tett fela­datának, nincs egy olyan sem a brigád tagjai között, aki ne tett volna eleget kötelességének. La­banc József azonban az egész ta­vaszi tervét 250 százalékra telje­sítette. Ezenfelül a tavaszi idény alatt még 510 liter hajtóanyagot is megtakarított. A fiatal traktoros nagyon büszke az elért eredményekre. Tudatában van annak, hogy szorgalmas mun­kájával ő is nagyban hozzájárult annak a szövetkezetnek a fejlődé­séhez, melynek ő is tagja. Odaadó munkájával hozzájárult a munkák idejében való elvégzéséhez és ezen kereszted a magasabb hektárhozam eléréséhez•

Next

/
Oldalképek
Tartalom