Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-28 / 125. szám, szerda

1952 május 24 UJSZ0 299 A koreai fegyverszüneti tárgyalások a,zt mutatják, hogyan bonyolódik bele mindjobban az amerikai impe­rializmus saját hazugságai szőve, vényének hálójába. Tizenegy hónap­ja tartó tárgyalások után most látszólag csak egyetlen vitás kérdés megoldatlan: a hadifoglyok kölcsö­nös hazaszállításának kérdése. A koreaiak és kínaiak a nemzetközi egyezményeknek és a háborús szokás­jognak megfelelően azt követelik, hogy az ellenségeskedések beszünte­tésekor engedjenek haza minden hadifoglyot. Az amerikaiak azonban több mint százezer hadifoglyot erő­szakkal vissza akarnák tartam, hogy besorozzák őket Li Szin Man és Csang Kai Sek bandáiba. Az ame­rikaiak azt állították,hogy ezek a hadifoglyok nem akarnak hazamen­ni. De ezt a hazugságot azonnal le­leplezték maguk a hadifoglyok, akik Kocsedo-szigetén foglyul ejtették a terrorista tálborparancsnokot és akik előtt az új táborparancsnok írásban kijelentette, hogy az amerikaiak erőszakkal, gépfegyverekkel, példát­lan kegyetlenkedésekkel igyekez­nek kikényszeríteni a hadifoglyok, tói a nyilatkozatokat. A hadifoglyok hősi magatartása leleplezte az egész világ előtt az amerikai imperalisták arcátlan ha­zudozását ebben a kérdésben is. Süverman képviselő megállapította, az angol alsóházban: a Vöröskereszt jelentéséből is kiderül, hogy a ha­difoglyokat éjszaka faggatták ha­zatérési szándékuk felől, de előzőleg fegyveres csapatokkal szánták meg és géppuskákkal vették körül a tá­bort. Az angol képviselő joggal ké­telkedett abban, hogy ilyen körűimé, nyek között a hadifoglyok szabadon mondhattak véleményt. A Daily Compass felteszi a kér­dést: vájjon miért éppen abban a táborban történtek rendzavarásofk, amelynek lakói az amerikaiak állí. tása szerint nem hajlandók hazatér­ni, hanem boldogan állnak Li Szin Man és Csang Kai Sek szolgálatá­ba. Vagy akad talán épeszű ember, aki elhiszi az amerikai hazugságo­kat, amikor maga a táborparancs­nok, egy amerikai tábornok jelentet­te ki, hogy az Egyesült Államok bűnösen megsértették a nemzetközi jogot a hadifoglyokkal szemben? Ezen a tényen semmit sem változtat az, hogy a tábornokot időközben — lefokozták. Mindez világosan megmutatja, hogy nem a hadifogoly-kérdés je­lenti egyedül a döntő ellentétet a panmundzsoni tárgyaláson — ez csak a következménye annak, hogy az amerikai imperialisták nem akarnak békét Koreában, ahogyan nem akar­nak békét Nyugat-Németországban sem. Agresszív háborút akarnak Ázsiában épúgy, mint Európában és a háború kirobbantása érdekében iparkodnak hazugságaikkal félreve­zetni a népeket. A békemozgalom, a békéért folyó harc egyik legfőbb feladata, hogy leleplezze ezeket az imperialista hazugságokat, hogy megmutassa az amerikai monopol­töke igazi arcát, a szavai és tettei között tátongó szakadékot, hogy szétzúzza hazugságokra épülő, el­vetemült propagandáját és ezzel megakadályozza a népek félreveze­tését, a háborús uszítók gálád ter­veinek megvalósítását. A Szovjetuniónak a német békeszerződésről szóló jegyzéke világszerte hatalmas visszhangot keltett VARSÓ. Az egész lengyel sajtó kommen­tálja a német kérdésről szóló jegyzé­keket, amelyeket a Szovjetunió és az USA kormányai váltottak. A Trybu­na Ludu, a lengyel egyesített mun­káspárt központi lapja, a következő­ket írja: Az imperialisták jegyzé­kükkel új tápot akarnak szolgáltatni a revizionisták .törekvéseinek. Nyíltan támogatják a revansiszta Adenauert, aki lengyel területek újabb meghó­dításáról álmodozik. A szovjet kor­mány válaszában határozottan visz­szautasította ezeket az intrikákat azzal a kijelentésével, hogy a német kérdésről szóló tárgyalások alapjául a potsdami egyezménynek kell szol­gálnia, főleg a Németország határai­ról szóló cikkelyeknek. A lap hang­súlyozza, hogy a szovjet kor »ány így ismét fellépett az amerikai im­perialisták és az új hitleri revanaisz­ták ellen, az Odra és Nissza melletti határkérdésben, amelyek a béke ha­táraivá váltak. A lap továbbá hangsúlyozza, hogy a német népnek az ország egyesíté­séért folytatott harcában a Német Demokratikus Köztársaság, a világ­történelemben az első békeszerető német állam az a bástya, amely po­litikáját a Németország egyesítésé­ért, a békeszerető demokratikus Né­metországért folytatott harcra ala­pozza. SZÓFIA. A Rabotnyicseszko Gyelo című lap május 26-án közölte a szovjet kor­mánynak az USA, Anglia és Francia­ország kormányaihoz intézett, a né­met békeszerződésről szóló jegyzéké­nek teljes szövegét. BUDAPEST. A szovjet kormánynak az USA, Anglia és Franciaországhoz intézett jegyzéke, amelyet a Németországgal kötendő békeszerződésről küldött, nagy érdeklődést keltett a magyar közönség körében. Májug 25-én este a budapesti rádió közölte a szovjet jegyzék teljes szövegét. BERLIN. A berlini demokratikus sajtó má­jus 26-án első oldalam közölte hatal­mas címekkel a szovjet kormánynak a nyugati nagyhatalmakhoz intézett, a Németországgal kötendő békeszer­ződésről szóló jegyzékét. A Vorwürts című német lap a szovjet kormány jegyzékét a következő cím alatt kö­zölte: A szovjet kormány követeli a négy nagyhatalom közti tárgyalás azonnali megkezdését. A Tribüné című lap cikket közöl: „A Szovjetunió jegyzéke a nyugati nagyhatalmakhoz" címmel. A Berli­ner Montag című lap a következő cím alatt közölte a Jegyzéket: A szovjet kormány új jegyzéke. A Szovjetunió újból javasolja az azon­nali együttes tanácskozásokat a né­met békeszerződésről. Az újságok közlik J. V. Sztálin elvtárs arcképét. A Berlin demokratikus szektorá­ban megjelenő esti lapok május 26­án szintén első oldalaikon közölték a szovjet kormánynak a nyugati nagy­hatalmakhoz intézett jegyzékét. „Vessetek véget a huzavonának-' cí­mű cikkében a lap a következőket ír­ja; „A szovjet kormány jegyzéke fél­reérthetetlenül és minden egyszerű ember előtt világosan leleplezte azo­kat a kifogásokat, amelyekkel a nyu­gati szövetségesek megakadályozni igyekeznek Németország egyesítését és a békeszerződés megkötését. A Szovjetunió jegyzéke pontról pontra válaszol az USA kormányának jegy­zékére és megcáfolhatatlanul bebi­zonyítja, hogy a nyugati nagyhatal­mak követeléseinek ismét csak egy céljuk van — időt nyerni a bonni kormánnyal való különszerződés megkötésére és arra, hogy a német népet kész dolog elé állítsák. Röviden szólva, a ezovjet kormány jegyzéke a négy megszálló hatalom azonnali tanácskozását javasolja, ahelyett, hogy továbbra is folytassák az ered­ménytelen jegyzékváltást. A nyugati külügyminiszterek és Adenáuer aláírták a háborús keretszerződést Számos nyugatnémet város képviselőtestülete kijelentette: gyásznapnak tekinti a mai napot A nyugati imperialista államok j külügyminiszterei és Adenáuer hét­főn délelőtt Bonnban a szövetségi tanács épületében a német nép és az egész békeszerető emberiség akarata és tiltakozása ellenére, a német nép, söt a bonni parlament megkérdezése nélkül aláírták min­den idők egyik legszégyenletesebb népellenes paktumát, az úgyneve­zett keretszerződést és az ahhoz já­ruló három kiegészítő egyezményt. A békeellenes paktum aláírásának időpontjában a bonni szövetségi tanács épületét ötszáz géppisztolyos rendőr őrizte. Az épület előtti park bokrai között és a közeli kapualjakban gépfegy­veres rendőrosztagok álltak készen­létben, hogy megvédjék az áruló Adenauert és nyugati imperialista vendégeit a német nép jogos harag­jával szemben. A nyugatnémetországi tömeg­sztrájkok és tömegtüntetések fél­reérthetetlenül tanúsítják, hogy a német nép túlnyomó többsége a „keretszerződés" fegyveres fede­zet alatt történt aláírását állam­csínynek és ennek folytán magát a „keretszerződést" törvénytelen­nek és érvénytelennek tekinti. Lehr bonni rendőrminiszter fel­szólította Nyugat-Németország tar­tományi kormányait és a városok elöljáróságait, hogy május 26-án a „keretszerződés" aláírása alkalmá­ból rendeljék el a középületek és magánházak fellobogózását. A nyugatnémet tartományok és A Német Demokratikus Köztársaság kormányának rendkívüli ülése A Német Demokratikus Köztársa­ság tájékoztatásügyi hivatala május 26-án a következő jelentést adta ki: A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya 1952 május 26-án rendkívüli ülést tartott, hogy állás­pontot foglaljon el ahhoz a helyzet­hez, amely azzal kapcsolatban ala­kult ki,, hogy a bonni kormány és a nyugati hatalmak a Német Demokra­tikus Köztársaság demarkációs vona­lán számos incidenst idéztek elő és a demarkációs vonalon át kémeket, terroristákat és csempészeket külde­nek a Német Demokratikus Köztár­saságba. A lakosság, főleg az ezen incidensek által sújtott vidékek la­kossága számos gyűlésen követelte a kormánytól, hogy védelmezzék meg őket az ellenséges ügynököktől, akik fel akarják forgatni a Német Demo­kratikus Köztársaság felépítését és a lakosság jólétéhez vezető útra aka­dályokat gördítenek. Wemer Eggert államtitkár beszéde után, aki számos példa alapján vilá­gosan kimutatta, hogy á bonni kor­mány és a nyugati megszálló hatal­mak határprovokációi rendszeresek és az ezt követő vita után, amelyen résztvettek Ottó Nuschke kormány­alelnök és Zaisson, Deringer, Haman és Burmeister miniszterek, a kor­mány egyhangú határozatokat foga­dott el a Német Demokratikus Köz­társaság és Németország nyugati megszállási övezetei között levő de­markációs vonalon teendő intézkedé­sekről. városok nagy része elutasította a rendőrminiszter követelését. Düsseldorf város képviselőtestü­lete magáévá tette a Német Kom­munista Párt javaslatát és ennek alapján közölte az Adenauer-kor­mánnyal, hogy Düsseldorf lakossága május 26-át a német történelem fekete hétfő­jének tekinti. E napon legfeljebb gyászlobogót hajlandó házaira kitűzni. Hasonló választ adott a bonni bábkormány­nak számos más nyugatnémetorszá­gi város is. Baden, Württemberg, Rajna, Pfalz és Hessen tartomány kormánya hivatalos határozatban utasította el Lehr felszólítását. Ezekután Adenáuer vasárnap kije­lentette. hogy „nem kívánja" ünnep­ségek rendezését és a magánházak fellobogózását a „keretszerződés" aláírása alkalmából. Fokozódó erejű tömegakciók Nyugat-Németországban A Rajna- és Ruhrvidék ipari köz­pontjaiban szombaton 25.500 nehéz fegyverzettel felszerelt rendőrt he­lyeztek riadókészültségbe. A rendőrök parancsot kaptak a „keretszerződés" elleni tömegak­ciók könyörtelen elfojtására. En­nek ellenére vasárnap Essenben — ugyanazon a helyen, ahol a Lehr-szoldateszka két héttel előbb meggyilkolta Philip Miiller fiatal hazafit — a nyugatnémet ifjúság, több mint tízezer képviselője til­takozott a „keretszerződés" alá­írása és Adenáuer áruló politikája ellen. y­Az Essen főterén tartott nagy­gyűlésen egyhangúan elfogadott ha­tározat hangsúlyozza, hogy Nyu­gat-Németország ifjúsága el van szánva a bűnös háborús keretszer­ződés meghiúsítására. Nyugat-Né­metország ifjúsága a keretszerződés törvénytelen aláírása után kettőzött erővel tovább küzd a népellenes Adenauer-kormánv eltávolításáért, Németország egyesítéséért, és egész Németországgal kötendő békeszer­ződés kivívásáért — hangoztatja az esseni határozat. A dortmumli üzemek nyolcvanezer munkása és értelmiségi dolgozója szombaton délelőtt tizenegy óra­kor letette a munkát és nagygyűlésen követelte a keret­szerszödés elvetését, az áruló Ade nauer-kormány azonnali lemondását. A bajorországi Erlangenben, Re­gensburgban és Bambergben negy­vennyolcezer, Kielben tizenötezer ember tüntetett a keretszerződés aláírása ellen. Hannoverben szomba­ton a Hannomag-müvek hatezer dol­gozója kezdett figyelmeztető sztráj­kot. Szombaton a készültségi rendőrségtől meg­szállt Bonnban, Adenáuer székhe­lyén, figyelmeztető sztrájkkal til­takoztak a keretszerződés ellen a városi közlekedési vállalat dolgo­A Korzikában levő Bastia kikötő munkásai folytatják harcukat a ha­dianyag kirakása ellen. A hatóság nemrégiben kénytelen volt a hadi­anyag kirakodására katonaságot igénybevenni, mert a kikötőmunká­sok visszautasították a lőszerek ki­rakását. Alost. belgiumi város munkásai a lengyelországi Nowa Huta kohókom­binát és város építőinek élő galam­bot küldtek, mint a békevilágharc győzelmes jelképét, egy levél kísére­tében, amelyben a lengyel építőknek további sikereket kívánnak békés munkájukban. A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma az ENSZ titkárságá­hoz levelet intézett, amelyben tilta­kozik a mind gyakoribb görög határ­sértések ellen. A Fernan című lap jelentése sze­rint a legközelebbi napokban Iránba érkezik 150 amerikai „szakért,/', hogy megvalósítsák az úgynevezett „trumanj programm" 4. pontját. A legutóbbi napokban az ameri­kaiak Délkoreából 110.000 tonna rizst és további 240.000 tona rizst szállítottak Japánba, amelyet a li­szin-mamsták erőszakkal lefoglaltak a délkoreai lakosságtól. Május 25-én kezdődött Budapesten a Magyar Demokratikus Nőszövetség III. kongresszusa, amelyen 600 kül­dött és számos külföldi vendég vesz részt. Május 23-án ünnepelte Indonézia Kommunista Páí-tja fennállásának 39-ik évfordulóját. Indonéziában e napon számos gyűlést tartottak. Hol­landia Kommunista Pártjának Köz.­ponti Bizottsága Indonézia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságához üdvözlő táviratot intézett, amelyben szolidaritását fejezi ki az indonéz néppel, mely teljes nemzeti függet­lenségéért és a békéért harcol. Tüntetések egész Párizsban André Stil letartóztatása miatt André Stilt, a l'Humanité főszerkesztőjét, a Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagját párizsmelletti lakásán letartóztatták. A letartóztatást foganatosító detektívek vizsgálóbírói utasításra cseleked­tek. A vizsgálóbírót az ügyészség- „ismeretlen tettes" utáni nyomozással bízta meg a pénteki hatalmas tüntetés után, amelynek során — mint ismeretes — a párizsi nép Ridgway tábornok közeli megérkezése ellen tiltakozott. A vizsgálóbíró Stil letartóztatását az 1848 június t i több mint száz­éves törvény alapján rendelte el „csődületre való bujtogatás"-ért. A hatóságok Stílnek a l'Humani­tében megjelent vezércikkét minősí­tik „bujtogató" jellegűnek. E cikk­ben a Sztálin-díjas író leszögezte: „A francia dolgozók tömege a kom­mün áldozatainak tömegsírjánál le­zajló liatalmas tüntetésen vasárnap kinyilvánítja, hogy a kenyérért, bé­kéért és nemzeti függetlenségért folytatott harcán keresztül egyre világosabban látja a szocializmus perspektíváit. Éppen ezért — a pén­teki tüntetés sikerén felbátorítva és a békemozgalom felhívását jóvá­hagyva— mindenki azt mondja: ,,Ki a Köztársaság-térre!" André Stilt a detektívek hatalmas rendőri megerősítéssel az igazság­ügyi palotába vitték, ahol a vizsgá­lóbíró kihallgatta. A kihallgatás után a Santé-börtönbe szállították. Stil ügyvédül a világhírű Nordmarmt kérte fel. Mint ismeretes, a szélső jobboldali amerikai beállítottságú lapok, mint az ,,Aurore" és a „Fi­garo" már két napja megtorló intéz­kedéseket kérnek a kommunista párt és általában a békeharcosok ellen. Ezt követelték nemrég a ,,Fos­ter ezredes bűnösnek vallja magát" című darab bemutatója alkalmával is. amelyet a rendőrség be is tiltott. André Stil letartóztatása hatalmas felzúdulást váltott ki egész Franciaországban. Vasárnap a párizsi kommün 81. évfordulója alkalmából hatalmas tüntetés zajlott le a Pére Lachaise-temetöben a kom­mün mártírjainak tömegsírja előtt. A felvonulást a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a CGT vezetősége vezette. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának és Központi Bizottságának tagjai közül jelen voltak többek kö­zött Duclos, André Marty, Verme­ersch. Aragon elvtársak. A hatalmas tömeg transzparensek alatt vonult és szavalókóruvsban kiáltotta: „Bo­'csássák szabadon André Stüt!" ..Bocsássák szabadon Henri Mar­tint!" „ Ridgway maradjon Ameri­kában!" Amikor Stil letartóztatása közis­mertté vált, a város legkülönbözőbb pontjain tiltakozó röpgyűlésekre került sor. A piacokon nagyszámú petíciót írtak alá, követelve André Stil szabadonbocsátását, írók. művészek, tudósok és a kul­turális élet egyéb személyiségei szin­tén élesen tiltakoztak a letartóztatás ellen. Eoger Vailland. a nemrégiben betiltott „Foste-r ezredes bűnösnek vallja magát" című darab szerzője kijelentette a Soir Dimanehe tudósí­tójának: „A rendőrség az újrafel­fegyverzett fasisztákat védelmébe veszi, ugyanakkor azonban letartóz­tat egy nagy regényírót, akinek volt bátorsága tiltakozni az amerikai megszállok ellen. Az író éberségre hívott fel minden demokratát és a béke minden hívét Azonnal ki kell harcolnunk Stil szabadonbocsátá­sát !" — mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom