Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-25 / 123. szám, vasárnap

1952 május 28 * U J SZO 7 Hz amerikaá §§ressic$rok csúfos kütecd Nincsen nap, hogy a Koreában ga­rázdálkodó amerikai agresszorok újabb és újabb gaztetteiről ne ér­keznék hír. Még el sem ült a ko­csedoszigeti vérengzés feletti világ­felháborodás vihara, amikor már Pu­szanban követtek el az amerikai hó hárok újabb véres bűncselekményt. Május 20-án — jelentik a hivatalos amerikai források — 86 koreai és kínai hadifoglyot gyilkoltak vagy se­besítettek meg a puszani táborban. A gyalázatos vérengzésnek e napról napra szaporodó hírei mély­ségesen felháborítják az egész ha­ladó emberiséget. Az amerikai tá­madók koreai gaztetteinek híre át­tört a legvastagabb imperialista ha­zugság-függönyön is: Colson tábor­nok, volt kocsedoszigeti amerikai pa­rancsnok nyilatkozatában és a Nem­zetközi Vöröskereszt Koreában járt úgynevezett „nemzetközi bizottsága" jelentésében kénytelen volt a gaz­tettek egy töredékét beismerni. E sorozatos leleplezések nyomán az amerikai agresszorokon teljes fe­jetlenség és zűrzavar lett úrrá. Ért­hető e zavar, hiszen az egyik leg­súlyosabb vereség ez, amely hábo­rús propagandájukat hosszú idö óta érte. Hónapokon át próbálták „alap­talan kommunista vádaskodásnak" minősíteni azokat a híreket, amelyek a fogolytáborokban elkövetett ke­gyetlenkedéseikről kiszivárogtak. — Most azonban e „vádaskodásokat" saját embereik igazoltákt hadsere­gük magasrangú tisztje és egy olyan testület, amely az amerikai agresz­szorok szolgálatában nem egyszer próbálta meg félrevezetni a közvé­leményt, elleplezni az amerikaiak há­borús gonosztetteit. Colson aláírását immár hiába próbálják meg nem tör­téntté tenni, „cáfolataikkal" hiába huzakodnak elő: büntettük az egész vüág előtt feltárult. íme, néhány részlet a Nemzetközi Vöröskereszt jelentéséből: „Február 18-án hajnali 4 óra tájban egy ez­rednyi létszámú, állig felfegyverzett egység minden előzetes bejelentés nélkül behatolt a hadifogolytábor 62. részlegébe. Néhány sátorőrön kí­vül csaknem minden fogoly aludt..." Azokat a hadifoglyokat, akik ki akartak lépni sátraikból, „puskatüz fogadta". „A katonák — folytatódik a jelentés — nem engedték meg, hogy a foglyok meggyilkolt, vagy megsebesített bajtársaikat a segély­helyre szállítsák ... A bizalmi látta, hogy a katonák lábbal rugdossák a földön elterült foglyokat. Ezeket te­hergépkocsira rakták anélkül, hogy előzőleg orvos vizsgálta volna meg őket. A bizalmi föltevése szerint a holtaknak tartott foglyok között élők is voltak ..Rajtaütés az alvó ha­difoglyokon, sortűz a sátrakból ki­merészkedökre, sebesült emberek, összerugdosása, elhurcolása és eleve­nen való elföldelése: ilyen az ame­rikai „civilizáció" koreai „előőrsei­nek" ténykedése. És milyen elenyé­szően kis részét öleli fel ez a leírás az amerikai hóhérok egész állatias­ságának! Mily döbbenetes és meg­rázó az a teljes kép, amelyet Kocse­dóról a délkoreai partizánok által ki­szabadított hadifoglyok adtak! E volt hadifoglyok Kocsedót a halál táborának, a kínok szigetének neve­zik. Kínzókamrák és akasztófák, tü­zes vassal és korbáccsal folytatott vallatások: ez az amerikai háborús gonosztevők módszere. Csak a fasisz­ta fenevadak követtek el ehhez fog­ható kegyetlenkedéseket. De az ame­rikai hóhérok állatiassága még náci elődeikét is felülmúlja. A kocsedoszigeti leleplezés külö­nös jelentősége abban áll, hogy az Egyesült Államok kormányának és hadvezetésének egy olyan gaztettére vet fényt, amelyet 'az amerikai im­perialisták kifejezetten a koreai fegyverszüneti tárgyalások felborítá­sára szántak. Az Egyesült Államok ürüggyel tagadták meg a nemzetkö­zi előírások teljesítését és zárkóztak el valamennyi hadifogoly hazabocsá­tása elől, hogy a koreai és kínai ha­difoglyok egy része — az amerikaiak szerint .— nem akar hazatérni. A kocsedoszigeti foglyok bátor hadi­tette, amellyel táboruk egyik pa rancsnokát elfogták, a másikat pedig jogos követelé:>eik elismerésére kény­szerítették, végérvényesen bebizo­nyította, hogy a fogságba esett ko­reai és kínai harcosok — éles ellen­tétben az amerikaiak által terjesz­tett hazugságokkal — szenvedélye­sen követelik a hazatérést. Az Egye­sült Államok tárgyalóküldöttsége azt is megpróbálta elhitetni, hogy a ko­reai és kinai hadifoglyok közül so­kan „önkéntesen" kívánnak csatla­kozná az intervenciós erőkhöz, hogy amerikai zsoldosként harcoljanak hazájuk népi rendszere ellen. A ko­csedoszigeti események, Colton tá­bornok beismerései az amerikai pa­rancsnokság által végrehajtott erő­szakos „rostálásról" izzé-porrá tör­ték ezt az aljas hazugságot is. Dodd­nak és társainak eivetemültségben példátlan parancsát, hogy a foglyok vérükkel írjanak alá nyilatkozatot hazájuk elárulásáról, a koreai és kí­nai hazafiak rettenthetetlen bátor­sággal, minden gyötrelemmel dacolva megtagadták. A fogolytáborokban elkövetett amerikai bűncselekmények fényt vet­nek az Egyesült Államok politikájá­nak egész gonoszságára. Fényt vet­nek a vérengzéseknek arra a mód­szerére, amellyel a Wall Street im­perialistái nemcsak a szögesdróttal körülvett táborokban, hanem az egész világ felett akarják uralmukat biztosítani. Fényt vetnek „demokrá­ciájuk", „humanizmusuk" és a sza­badságról hangoztatott szólamaik lé­nyegére. Fényt vetnek „szavahihető­ségükre", amelyről ezúttal még egyik parancsnokló tábornokuk is megsemmisítő ítéletet mondott. Mil­liók és milliók döbbennek most rá, hogy a pestistámadás bűntettét „cá­foló" szánalmas bizonykod ások, ame­lyeket a baktériumháború fő wa­shingtoni bűnösed egyre riadtabban hajtogatnak, csak ugyanannyit ér­nek, mint a kocsedói vérengzést ta­gadó nyilatkozataik. Milliók és mil­liók döbbennek rá, hogy a hadifo­golytáborokban elkövetett amerikai orgyilkosságok és a baktériumbomba bevetése: egy és ugyanazon politika fegyvertárából valók. A fogságbaesett népi harcosok jo­gainak elismeréséért folyó küzdelem ma a koreai béke előtérben álló kérdése. Ez a küzdelm nem csupán százezer ember életéért folyik, — százezer hadifogoly életéért, akiket az amerikai emberrablók végleg el akarnak szakítani hazájuktól, —ha­nem a koreai és a távolkeleti béké­ért ii. Jogtipró álláspontjuk feladá­sára kényszeríteni az amerikai im­perialistákat, kivívni a koreai és kí­nai hadifoglyok hazatérését, az egész korepi és az egész távolkeleti béke kérdése ez. A világ népei azért is támogatják ma oly egyöntetű aka­rattal Korea és Kína igazságos ál­láspontját, mert tudjáJk, hogy ennek győzelme a nemzetközi béke és biz­tonság ügyét is elősegítené. A koreai és kínai hadifoglyok ha­láltmegvető bátorságának az egész haladó emberiség mély tisztelettel adózik. Harcukat a világ népei mély­séges együttérzéssel kísérik. A ko­csedói foglyok tettét, amelyhez ha­sonlót a hadtörténelem alig jegyzett fel, az emberiség mint a békéért fo­lyó harc egyik jelentős fegyvertényét fogja számontartani. A hadifoglyok hősiessége egyszersmind arról a le­bírhatatlan erőről is beszél, amely a szabadságukért és a békéért harcoló népeket eltölti — arról az erőről, amelyet soha, az agresszorok sem­miféle kegyetlen terrorja nem tu­dott és nem is fog megtörni. Az amerikai agressziók tervszeréi e[őkészü(eiel<et lesznek KtKsecc-szigelén ú§abb mészárlásai ra Az „Associated Press" május 19-i | kocsedószigeti távirata szerint az amerikaiak egy Kuomintanig-tábor­nokot hívtak meg Boatner tábornok mellé tanácsadónak a koreaiak és kínaiak foglyul esett embereivel szemben alkalmazott terror-rend­szer megszigorítása céljából. Boat­ner megbeszélést folytatott Ottó Lechnerrel és W. Hofmannal. a Vö­röskereszt úgynevezett nemzetközi bizottságának tagjaival. akiknek feladata nyilvánvalóan az, hogy fe­hérre mossák a jövőben tervezett újabb mészárlásokat. Az amerikai agresszorok az újabb gyilkosságok ürügyének megteremtése céljából híreszteléseket terjesztenek arról, hogy a kóreai-kínai hadifoglyok „tömeges kitörésekre" készülnek. Clark azzal fenyegetőzött, hogy az ilyen „tömeges kitörések elkerü he­tetlenül újabb eröszakot és vérontást vonnának maguk után". Nehogy a világ tudomást szerez­zen arról, mi az igazság a kocsedo­szigeti vérengzések körül, az ameri­kai katonák eltávolítanak a szigetről minden „nem hivatalos egyént". Bo­atner szerint így biztosítható, hogy ne szivároghassanak ki KocsedO­szigetéről az amerikaiakra kedvezőt­len hírek. Az amerikai agresszorok május 20­án vérfürdőt rendeztek a puszani hadifogolytáborban. Az Üj Kína hírügynökség tudósí­tója jelenti: Az amerikai agresszorok május 20-án ismét koreai és kínai hadi­foglyokat mészároltak le — ez­úttal a puszani hadifogolytábor­ban. Hivatalos amerikai jelentések sze­rint 86 koreai és kínai hadifoglyot gyilkoltak meg, illetve sebesítettek meg. A fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttség május 21-i teljes ülésén Nam Ir tábornok, a koreai­kínai küldöttség vezetője erélyes til­takozást intézett az amerikaiakhoz a keddi vérontás miatt. Nam Ir tábornok erélyes, megbé­lyegző szavaival szemben az ameri­kai küldött semmilyen cáfolatot nem tudott felhozni. Nam Ir tábornok nyomatékosan rámutatott arra, hogy az amerikaiaknak viselniük kell a teljes felelősséget a koreai és a kínai hadifoglyok soraiban ismé telten elkövetett mészárlásokért. Az amerikai lapok beismerései Az amerikai reakciós sajtó és a po.itikai vezetők rendkívül ingerül­ten állapítják meg, hogy a kinai és koreai hadifoglyok bátor magatar­tása, valamint az az „ostoba hely­zet", amelyben a kocsedoszigeti ame­rikai hatóságok kerültek, az Egye­sült Á lamok „ázsiai tekintélyének elvesztéséhez" vezetett és az Egye­sült Államok szempontjából világ­szerte kedvezőtlen visszhangot kel­tett. A „Times Herald" című lap kese­rűen állapította meg, hogy a ,,Dcd-d­féle incidens a kocsedoszigeti hadi­fogolytáborban. uralkodó szégyen e­tes állapotokra felhívja a figyelmet. A „New York Times", a New York Herald Tribúne" és a „Chris­tian Science Monitor" című lapck tudósítói rámutatnak arra, hogy a kocsedószigeti incidens kétes érté­kűvé tette az Egyesü t Államoknak azt az állítását, hogy fegyverszüne­tet kíván teremteni Koreában. Ifjabb tömegszí rajkókra és tüntetésekre szólítja fe! a ^émet Kommün sta Párt a nyugatnémet doígozókat A Német Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága kiáltványban szó­lítja fel Nyugat-Németország lakos­ságát, hogy újabb tömegakciókkal, sztrájkokkal és tüntetésekkel akadá­lyozza meg a háborús keretszerződés megkötését é3 kényszerítse ki a bé­keszerződést egész Németországgal. A Német Kommunista Párt felhívá­sa ezeket mondja: < Munkások, parasztok, értelmisé­giek, polgárok, fiatalok, nők! Adjá­tok tudtár a az imperialista államok külügyminisztereinek, akik a hábo­rús keretszerződés aláírására Nyu­gat-Németországba érkeznek, adjá­tok tudtára a népellenes Adenauer­kormánynak, hogy nem vagytok hajlandók az amerikai tőkések pro­fitérdekeiért meghalni. Munkások, ragadjátok meg legerősebb fegyverel­teket: küzdj etek sztrájkokkal a ke­retszerződés ellen. Németek, Jepjétck el az utcákat, tüntetéseken és tilta­kozó gyűléseken kiáltsátok világgá, hogy soha nem ismeritek el az aka­ratotok ellenére létrehozott bűnös keretszerződést. A Szabad Német Szakszervezeti Szövetség vezeť'sége felhívást inté­zett Nyugat-Németország szervezett dolgozóihoz. A felhívás rámutatott Fette és a többi jobboldali szakszer­vezeti vezető, áruló, álellenzéki ma­gatartására, A Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeteinek ve­zetősége további tömegsztrájkok szervezésére, valamint a munkásegy­ség megteremtésére és megszilárdí­tására szólítja fel a nyugatnémet dol­gozókat. Az USA és cseťósai megakadályozták a szakszervezeti sérelmek tárgyalását az ENSz Gazdasági és Szociális Tanácsában Ridgway — „ismert párizsi személyiség" Franciaországban egyre növekedik a tiltakozó mozgalom Ridgway Pá­rizsba érkezése ellen. A délfrancia^ országi Salsigne-bánya dolgozói til­takozó munkabeszüntetést tartottak. A versaillesi Duc et Meric építővál­lalat dolgozói tiltakozásuk jeléül munkájukat egy órára abbahagyták. A Ridgway elleni tiltakozással kapcsolatban az angol New States, man and Nation gúnyosan megálla­pítja, hogy Ridgway rövid idö alatt „ismert párizsi személyiség lett". Békekonferenciák Franciaországban szakértő a tömeggyilko­A francia Békehívek szervezetei a párizsi kerületben ezekben a napok­ban konferenciákat tartanak a bak­teriológiai háború ellen, a lefegyver­zésért és az öthatalmi békeegyez­mény megkötéséért. Az Ivry sur Seine párizsi előváros­ban a konferencia résztvevői határo­zatot fogadtak el, s ebben követelik a „háborús veszély" elhárítását, amely Nyugat-Németország újrafel­fegyverzéséből következik, továbbá a katonai költségvetés csökkentését, a vietnami háború befejezését és a gyarmati elnyomás megszüntetését. A határozat felhívja az összes polgá­rokat, hogy minden alkalmas eszköz­zel nyilvánítsák ellenállásukat Ridg­way előkészületben lévő látogatása ellen, aki lásban". Az Issy les Moulineaux-ban tartott konferencián a vita folyamán felszó­laltak a lakosság összes rétegeinek képviselői. Határozatukban követelik a lefegyverzést és a békés gazdálko­dást, hogy felújíthassák a kereske­delmi kapcsolatokat az összes orszá­gokkal. A párizsi téli sportcsarnokban Eu­géne Henaff, a párizsi kerület össz­szakszervezeti szövetségének főtitká­ra beszélt a párizsi kerület munká­saihoz. Beszédében felhívta a hábo­rús termelésben dolgozó összes mun­kásokat, hogy egységesen harcolja nak e termelés ellen és oly békés ter­melésért, amely megfelel a párizsi lakosság szükségleteinek. New Yorkban megkezdődött az ENSZ Gazdasági és Szociális Taná­csának 14. ü.ésszaka. Az ülésszakon 17 ország, valamint a Kuomintang­klikk képviselője vesz részt. Arka­gyev elvtárs, a Szovjetunió képvise­lője követelte, hogy a Kuomintang­klikk képviselőjét zárják ki a Ta­nács tagjai sorából. — Itt az ideje — mondotta a szovjet küldött —, hogy a Tanács egyes tagjai megértsék: a történe­lem kerekét nem lehet visszafelé for­gatni, a nagy kínai népre nem lehet ráerőszakolni azt a rothadt és kor­rupt rendszert, amelyet ez a nép megdöntött, még ha e rendszer tá­mogatására az amerikai dollárok milliárdjait is költik. Ideje már, hogy a Tanács egyes tagjai — kü­lönösen az USA képviselői — tudo­mást vegyenek a Kínában lezajlott hatalmas történelmi fordulatról. Ez a fordu'at a kínai népet a jogfosz­tottságból, a nyomorból és a gyar­mati kizsákmányolásból történelmi céljainak és szerepének tudatára éb­redt néppé emelte. Az ülésen az USA képviselője el­lenezte, hogy a Tanács megtárgyal­ja a kapitalista országokban műkö­dő szakszervezetek jogai megsérté­sének kérdését, mert el akarta tit­kolni e sérelmeket a vüág közvéle­ménye előtt, Arkagyev elvtárs, a Szovjetunió képviselője leleplezte az amerikai küldöttség mesterkedését. Ez a kér­dés — mondotta — sok millió szak­szervezeti tag gazdasági és szociális problémáit érinti. Csehszlovákia képviselője kijelen­tette, hogy a szakszervezetek jog­sérelmei miatt emelt panaszok meg­tárgyalása közvetlen kötelessége a Tanácsnak, mert a Tanács köteles védelmezni a népek jogait, a dolgo­zók jogaiért folyó harc pedig közvet­lenül kapcsolatos az ember alapvető jogaival. A titóista hatóságok gyalázass srovoklciói a belgrádi bolgár diplomatákkal szemben A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma 1952. május 22-én jegyzéket juttatott el a szófiai jugo­szláv nagykövetséghez, amelyben is­mételten tiltakozik a Bolgár Népköz társaság belgrádi nagykövetségének tisztviselőivel szemben alkalmazott megkülönböztető rendszer ellen. Mint a jegyzék közli, Ivanovval, 'a belgrádi bolgár nagykövetség ügyvi vöjével szemben Szkoplje városában tett útja során a következő korlátozó intézkedéseket alkalmazták: Szkoplje város szélén a rendőrség feltartóztatta Ivanovot s igazoló ira­tainak bemutatása után kikérdezés­nek vette alá. A városban a bolgár nagykövetség gépkocsiját állandóan nyomon követte az UDB 1090. számú épkocsija. Másnap az említett UDB-gépkocsi­hóz még a 3870. és a 8792. számú UDB-gépkocsi ig csatlakozott. A vá­rosban tett sétája alkalmával. Ivano­vot kihívó módon néhány kerékpáros és tíz-húsz gyalogos UDB-ügynök kí­sérte. Amikor Ivanov Velesz irányában elhagyta a város határát, az UDB szervei egyenruhás milicisták kísére­tében kocsijára szegezett puskákkal és géppisztolyokkal megállították és Ivanovnak e megengedhetetlen eljá­rással szemben emelt tiltakozására azt a magyarázatot adták, hogy uta­sítás értelmében meg kell akadályoz­niok közlekedését Szkoplje városán kívül. Amikor a nagykövetség gép­kocsija végleg elhagyta a várost, az UDB említett gépkocsijai húsz-har­minc kilométeren át követték a vá­roson kívül, ma;d a kíséretet az UDB Kumanovo városa felől szemben jö­vő gépkocsija vette át. A nagykövetség körül elhelyezett UDB-ügynökök nyomon követik a nagykövetség gyalogszerrel távozó tisztviselőit is, tekintet nélkül azok rangjára és hatáskörére. Állandó megfigyelés alatt állanak a bolgár diplomáciai tisztviselők la­kásai is. / A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma kormánya nevében legerélyesebben tiltakozik a Imigrácii bolgár nagykövetség tisztviselőivel szemben alkalmazott alaptalan kor­látozása ellen, é s ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a semmivel sem igazol­ható korlátozó intézkedéseket meg­szüntessék. A bolgár kormány cél­szerűnek tartja annak kijelentését, hogyha ez hét napon belül nem tör­ténik meg, kénytelen lesz megfelelő intézkedéseket foganatosítani a szó­fiai jugoszláv nagykövetség tisztvise­lőivel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom