Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-25 / 123. szám, vasárnap

frildg proletárjai egyesüljetek 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1951 május 25, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 123. szám c/l mai számban : Teljesítjük Siroky elvtárs 50. születésnapjának tiszteletére tett felajánlásokat (2. oki.) Az 1952-ew tavaszi zenei fesztivál megkezdése előtt (2. old.) Az amerikai agresszorok csúfos kudarca (S. old.) Az amerikai agresszorok tervszerű előkészületeket tesznek Kocsedo-szigetén újabb mészárlásokra (8. old.) Sport (4. old.) Büszkeségünk a Néphadsereg (5. old.) Rádióműsor (6. old.) A béralapok — a termelés gazdaságossá tételének hatékony esz!, özei gazdaságunk építésében minden Igyekezetünk a széfes dolgozó tömegek élet- és kulturális színvonalánali növelésére, jólétük fokozására irányul. Ennek alapfeltétele — amint arra Got+wald elvtárs figyelmeztet bennünket — a termelés állandó gazdaságosabbá tétele. Ebben viszont a döntő az, hogy a munka termelékenysége gyorsabban növekedjék, mint a bérek. A béralapok küldetése a munka termelékenysége és a bérek közötti helye* arány biztosítása ez év január elsejétől kezdve ezzel váltottuk Jel a* átmeneti jellegű, úgynevezett — „kötelező bérösszegek" rendszerét. Jelentős lépés ez az önköltségek oly fontos tételének tervezése és ellenŐrzése felé, mint amilyenek a bérek és a fizetések. Erről tanúskodnak a szovjet tapasztalatok. A béralapok •egítségével következetesen megvalósíthatjuk a munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás szocialista alapelvét is. Azelőtt üzemeinkben a bér és a fizetések alakulása kötetlen volt és n kifizetett bérek összegét nem támasztotta kellőképpen alá a termelés. Legjobb dolgozóink munkaigyekezetét nem jutalmazták teljesen érd?mük szerint, mert a túlíeljesítményeikért járó bért a bértáblázatok korlátozták. Ezzel szemben a béra'apok, ha azokat helyesen alkalmazóik, hathatós eszközt jelentenek e káros egyenlősdl ellen, lehetővé teszik magasabb teljesítményekért a magasabb keresetet és megakadályozzák, hogy érdemtelenül jutalmazzák meg azokat, akiknek munfcíját nem támasztja alá teljesítményük. A béralapok tehát közvetlenül befolyásolják az üzemek dolgozóit, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, vagyis, hogy az egy főre eső termelés állandóan fokozódjék. A béralapok már fennállásuk rövid ideje alatt is megmutatták indokoltságukat. Ennek bizonyítéka p.T. állami statisztikai hivatal jelentése az első negyedévi tervtelj esi té«ről, amely megemlítette azt az örvendetes tény, hogy a munka termelékenysége az idén gyorsabban emelkedett, mint a bérek és fizetések összege. Természetesen ez a részeredmény nem elégíthet ki bennünket. Ellenkezőleg, a termelékenység és a bérek helyes alakulásának még jobb biztosítására és állandó javítására kell bennünket késztetnie. A béralapok terén a már eddig szerzett tapasztalatok alapján jó és rossz példákat hozhatunk fel és tanulságokat vonhatunk le belőlük. Jó például szolgál a trencséni Viliam Siroky-üzem, amely áprilisi tervét 105 százalékra teljesítette és emellett a helyesen előirányzott béralapból 6.8 százalékot takarított meg. Hogyan érték ezt el az elvtársak? Az üzemben sikeresen alkalmazzák a szovjet munkamódszereket, főleg a termelés árammódszerét, lényegesen fokozzák a munka termelékenységét. Ezáltal az egyes munkások többet keresnek, de a bérek és fizetések összege csökken, ami a béralap megtakarításaiban is megmutatkozik. Hasonló sikereket érnek cl az apátfalusi Polana-iizem elvtársai Is, továbbá a Selmecbányái Kovoliuty, a nagyszombati Kovosmalt, az eperjesi textilüzemek dolgozói és mindazon üzemek, amelyek fejlesztik a szocialista munkaverseny magň-.-bb miinľ—.foTTrált. és a!kal*naz- twyv'~' t~*

,~Tivatarr' ' 'öltözőink munJiamód szereit. Vannak azonban olyan üzemek is. amelyek nem tartják be a héralapokat és amelyekben a béralapok fejlődése kedvezőtlen. Ilyen pl. a szucsani téglagyár, ahol a márciusi tervet csak 70 százalékra teljesítették és ugyanakkor a béralapot 42 százalékkal túllépték. Már ezek a tények is jelzik, hogy itt nincs minden rendien, hogy az üzem a munkatermelékenység és a bérek egészségit elén fejlődésének útjára került. Az itteni elvtársak az állam pénzét fizetésekre és nyersanyagra költik, ezzel szemben nem termelik ki gazdaságunk számára a terv által előírt java kai. Gyakran vannak olyan eseteink is, mint pl. a pozsonyi Mäsoproduktiizemben, hogy a béralapokat lazán állapítják meg, mert nen^ veszik tekintetbe a dolgozók teljesítménynormáit és azok tervezett számát. A pozsonyi Mäsoprodukt béralapm?gtakarításokat mutat ki annak ellenére, hogy a munka megszervezése rossz, magas a rohammunka százaléka és emiatt nagvon sok a tá'i (lobén végzett mimikáért járó bér. Mindamellett még a tervet sem teljesítik. Kit csalnak meg az elvtársak azokban az üzemekben, amelyekben a béralapot teljesitménynormákkal való alátámasztás nélkül veszik be a költségvetésbe és tartalékokat alakítanak minden eshetőségre. ? Megcsalják az államot és önmagukat is, mivel azok a megtakarítások, amelyeket a béralapban kimutatnak, csupán látszólagos megtakarítások. A javulás felé csak egy út vezet és ez az új munkamódszerek alkalmazása, a munka megszervezésének javítása, a munkaidő jobb kihasználása ós általában a munkatermelékenység fokozása. Az tehát a legfontosabb feladatunk, hogy kiküszöböljük a munkatermelékenység és a bérek közti ellentétet, hogy teljes mértékben magunkévá tegyük Klement Gottwald elvtárs figyelmeztetését, hogy minden kifizetett koronát teljesítménnyel keU alátámasztani. Hogy a béralapok mozgósító és figyelmeztető küldetésüknek még jobban megfeleljenek, szükséges, hogy rendet vezessünk be az üzemek bérgyakorlatába, betartsuk a bérosztályokat, a tarifaszabályzatokat éis a prémium-rendszert, s megjavítsuk a munka, a teljesítmények és a dolgozók tervének nyilvántartását. Mindez annyit jelent, hogy a munka jutalmazásának szocialista alapelvét még következetesebben valósítjuk meg. Elkerülhetetlenül szükséges, tehát, hogy még nagyobb igyekezetet és figyelmet fordítsunk a teljesítménynormák megállapítására, fokozzuk főleg a teljesítménybérek százalékát és minden terméknél és munkaműveletnél műszakilag helyesen megállapított normákat vezessünk be. Végül pedig szükséges, hogy az összes felettes gazdasági szervek alaposan vizsgálják a bér. alapok be nem tartásának okait és még hatékonyabb intézkedéseket tegyenek a termelés valamennyi hiányosságának kiküszöbölésére. Csak ily módon válnak a béralapok valóban hatékony mozgósító tényezővé és jelentős eszközzé a munkatermelékenység és a bérek helyes viszonyának megőrzésére. A béralapok teljesítése és betartása, de egész gazdasági életünk szempontjából is, a termelési viszonyok a döntök. A termelés ugyan is a kulcsa úgy a pénzügyi terv megjavításának, állami költségvetésünk betartásának, mint dolgozóink élet és kultúrszinvonala gyors és A"andó növekedésének. Ezért kel! ni'nde*-üt+ W tos"n nnk t trr'-k->'

l'>rm?!ók-ny-éí* sryora cö vekedését, amely Lenin tanítása szerint döntő fontosságú a szocializmus építésére és arra, hogy a szocialista társadalmi rend véglegesen győze. delmeskedjék a kapitalista rend fölött. A csehszlovákiai magyar do'gozók kiküldötteinek lelkes részvételével megkezdődött a Csemadok III. közgyűlése Ma reggel a Vigadó gyönyörűen feldíszített nagytermében lelkes és ünnepi hangulatban összegyűltek a Csehszlovákiai magyar dolgozók kiküldöttei, hegy résztvegyenek a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének III. közgyűlésen. Eljöttek mind, 560-an, hogy beszámoljanak munkájukról és beszéljenek a jövő szép építő feladatairól, hogy hűséget tegyenek dicső Pártunk, szeretett köztársasági elnökünk, Gottwald elvtárs és hűséges munkatársa, Szlovákia legelső és legjobb munkása, Siroky elvtárs mellett. A virágdíszbe öltöztetett terem falán aranybetűkkel csillog a jelszó: „Gottwald elvtárs vezetésével a szocializmus felépítéséért hazánkban!" Eljöttek, hogy még nagyobb mértékben vállaljanak részt hazánk szocialista építésében, mint az elmúlt években, hogy fokozott munkateljesítményükkel bebizonyítsák, hogy a közös szocialista haza felépítése és megerősödése a legszemélyesebb szívügyünk. Építő munkájukkal és a békeharcban való aktív részvételükkel a legőszintébb és legmélyebb szocialista hazafiságukról tesznek tanúbizonyságot. A közgyűlésnek különös ünnepélyességet ád az, hogy időpontja Siroky elvtárs közeli születésnapjával esik össze. Ezért a Csehszlovákiai magyar dolgozók ez alkalommal jelentős kötelezettségvállalásokkal ünnepli Siroky elvtársnak, Szlovákia vezető férfiának 50. születési évfordulóját. A közgyűlés a himnuszok hangjaival vette kezdetét, amelynek elhangzása után Egri Viktor, az államdíjjal kitüntetett magyar író megnyitotta a közgyűlést. Legelső sorban üdvözölte František Kubacs elvtársat, a Nemzeti Tanács elnökét, a tömegszervezetek kiküldöttjeit, a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal, a Szlovákiai Kommunista Párt kassai és besztercebányai kerületének képviselőit. A közgyűlés résztvevőinek lelkes ünneplése közepette elfoglalták helyüket az elnökségi emelvényen Osgyáni József, a füleki Kovosmalt gyár kitüntetett élmunkása, Pálfi István, a komáromi hajógyár és egész köztársaságunk élenjáró és kiváló hegesztője, Lengyel Gyuláné, a komáromi dohánygyár munkásnője, békeharcunk tevékeny és kitűnő résztvevője és dr. Brenner államdíjjal kitüntetett állatorvos. Az üdvözlések után Metz Kató, a CsISz és Csemadok ifjú tagja festői népi viseletben hatásosan elszavalta Izakovics szovjet költő ,.Dal a békéért" című versét. A legőszintébb érdeklődés mellett tartotta meg elnöki beszámolóját Lőrincz Gyula elvtárs, a Csemadok országos elnöke. Lőrincz Gyula elvtárs már beszámolója első szavától kezdve mély kapcsolatot talált a közgyűlés résztvevőivel, ami abban jutott kifejezésre, hogy beszédét állandóan viharos tapsok és ovációk szakították meg. A kiküldöttek szűnni nem akaró éljenzéssel tüntettek szeretett vezetőink, Gottwald és Siroky elvtársak mellett és ütemesen éltették a világ összes dolgozóinak vezérét, Sztálin elvtársat, dicső felszabadítónkat, a hatalmas Szovjetuniót és annak legyőzhetetlen hadseregét. Az elnöki beszámoló elhangzása után a rozsnyói bányászok kiküldöttei, Nemes Lajos, és Jakab János elvtársak üdvözölték a konferenciát. „Éljenek a bányászok" mint egy hang, kiálltotta a konferencia. Ezután a Csemadok komáromi helyicsoportjának dalárdája lelkesítette a konferenciát művészien előadott énekszámaival. A kultúrszám elhangzása után Fellegi István, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének főtitkára mondotta el beszámolóját a szervezett működésről. Ennek befejezése után a magyar iskola pionírjai nevében Hegedűs Ferenc pionír üdvözölte a konferenciát. Öntudatos és bátor beszéde után a pionírok tavaszi margaréta csokrokkal ajándékozták meg az elnökség tagjait: Amíg el nem hagyták a termet, a résztvevők szeretete és tapsa kísérte őket. Majd újabb üdvözlő küldöttség érkezett. A tanyi dolgozó nők nevében Nagy Istvánné elvtársnő köszöntötte a közgyűlést és felovasta a meguk és a tanyi Egységes Földműves Szövetkezet alábbi kötelezettségvállalását Siroky elvtárs születésnapjának tiszteletére. A tanyi dolgozó nők szocialista kötelezettségvállalása : * 1. Mi asszonyok és lányok kötelezzük magunkat, hogy Egységes Földműves Szövetkezetünk sörgős munkáit az év minden időszakában idejében és 100 százalékosan elvégezzük, miáltal magasabb terméseredményt biztosítunk dolgozó népünk számára. 2. Kötelezzük magunkat, hogy aktív munkát fejtünk ki azon cél elérése érdekében, hogy községünk asszonyait, akik ezideig még nem kapcsolódtak be teljesen a munkába, megnyerjük a teljes bekapcsolódásra, hogy ezáltal a szocializmus felépítését és demokratikus hazánk fejlődését előbbre vigyük. A tanyi Egységes Földműves Szövetkezet az 1952 május 20-án megtartott taggyűlésén a következő szocialista kötelezettségvállalást tette: 1. Az etetők és fejők a tejhozamot 7 és fél literről 8 literre emelik mindenegyes tehén után, miáltal évente 2920 liter tejhozam esik egy tehénre. 2. Szakái Imre sertésetető és csoportja kötelezettséget vállaltak, hogy a hízókon kívül az összes sertést félannyi takarmányadaggal nevelik fel, mint a mult év nyarán és ezt úgy érik el, hogy használni fogják a kifutó legelőt. Kötelezik magukat továbbá, hogy a hízósertéseknél napi 80 dkg súlygyarapodást érnek el. 3. Farkas Gyula első mezőgazdasági csoportja kötelezi magát, hogy végrehajtják a műmegtermékenyítést 21 hektár rozson, miáltal emelni akarják a hektárhozamot minimálisan 3 mázsával hektáronként. Fitus Ferdinánd második mezőgazdasági csoportja végrehajtja a műmegtermékenyítést 5 hektár heterózis kukoricán és 8 hektár napraforgón. 4. Mindkét csoport kifejľeszti az egymásközötti versenyt, amivel a mezőgazdasági kultúrákon a következő munkálatok lesznek befejezve : a répa harmadszori nyesése 25 hektáron, a répa második kapálása 25 hektáron, a burgonya feltöltése 15 hektáron, a here elraktározása 30 hektáron, a herekaszálás és fűveslucerna kaszálása 95 hektáron. , a kukorica munkálatait 100 százalékosan befejezik. 5. Knazej Pál zootechnikus kötelezi magát, hogy 20 legjobb fejőstehénnél bevezeti a haszonképesség ellenőrzését, miáltal a jövőre nézve biztosítja a magasabb tejhozamot. Egységes Földműves Szövetkezetünk" ezen kötelezettségvállalásait teljesíteni is fogja minden pontban. Igy akarjuk bistosí+ani a munkásosztály ellátását és emelni a dolgozók életszínvonalát, mert ezzel a munkával szövetkezetünk minden egyes dolgozójának is jobb és szebb életet biztosítunk. Az első vitafelszólaló, Teleki Ferenc, a Csemadok füleki helyicsoportia nevében beszélt. Elmondotta, hogy a tavalyi közgyűlés óta taglétszámukat 50 százalékkal emelték és a magyar gimnázium épületének adaptálásán 1000 brigádórát dolgoznak le, hogy mielőbb megindulhasson a gimnázium második évfolyama is. Siroky elvtárs születésnapja alkf.lMbó! 1.27 új tagot szerveztek h-e a -'-b- -ismeréssel emlékezik meg a ,.Fá.idya" .ultúrpolitikai folyóirat megváltozott külsejéről és a magyar dolgozóknak igen sok tanulságot adó tartalmáról. A közgyűlés folyik, a vitafelszólalások tartanak.