Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-18 / 117. szám, vasárnap

U J SZO 1952 május 18 t A kommunisták példamutatása a csallóközaraoyosi állami b-rtokon A vágsellyei tra'dorállomás 130 százalékra tel esítetfe a tavaszi munkák tervét A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói ez évben jobban felkészültek a mezőgazdasági munkákra, mint a mult esztendőben. A csalló közaranyosi állami birtok dolgozói ez évben tanultak az elmúlt év tapasztaltaiból, mégpedig úgy, hogy jó tapasztalataikat tökéletesítették és felhasználták, a rosszakat pedig kiküszöbölték. A helyes munkamódszer első előfeltételeként széles tömegalapon szocialista munkaversenyt kezdeményeztek. Ezen az állami birtokon a munkaverseny kezdeményezése nem volt könnyű feladat. Már az elmúlt esztendőben is volt munkaversenyük, de az nem volt szervezési szempontból kellőképpen felkarolva, csak papiroson volt meg és nem léptették életbe. Igy történt meg ezután az, hogy a bálványi és csörgői gazdaságokban az elmúlt esztendő júniusáig a cukorrépa egyelését nem végezték el. Hasonló volt a helyzet a királynéréti és csallóközaranyosi gazdaságokban is. Ezekből az okokból kifő lyólag az állami birtok dolgozói ez évben nem bíztak a szocialista munkaversenyben. Ezért az üzemi pártszervezet bizottsági ülésén mélyrehatóan foglalkozott a szocialista munkaverseny, a kötelezettségvállalások, valamint a munka jobb megszervezésének kérdéseivel. E célból együttműködve a Nemzeti Arcvonal tömegszervezeteivel és a birtok ve zetöségével, valamennyi dolgozót alkudó munkacsoportokba osztották l>e és élő és ingatlan inventárt — föl det osztottak nekik ki. A továbbiakban felosztották az állandó munkacsoj. rtokat kisebb egységekre, a földet pedig minden egyes tagra. A bizottságban való letárgyalás után összehívták az üzemi pártszervezet taggyűlését, ahol részletesen megtárgyalták mind a szocialista munkaverseny megszervezését, kötele zettségek vállalását, mind a dolgozóknak állandó munkacsoportokba való beosztását is. A taggyűlésen való letárgyalás után ezzel foglalkozott az összüzemi gy lés valame:.nyi gazdaságban. Az ez évi szocialista munkaverseny kihívásánál az állami birtok kommunista dolgozói voltak a kezdeményezők, akik megmagyarázták dolgozó társaiknak a szocialista ver seny jelentősésrét a terv teljesítésé bon. Ezzel aztán sikerült az elvtársaknak a szocialista munkaversenyt széles tömegalapra fektetni, úgy ho<*y a mai napig az állami birtok valamennyi dolgozója bekapcsolódott a munkaversenybe, amely a birtok keretein belül úgy indult meg, hogy dolgozó a dolgozóval, szakasz a szakasszal, csoport a csoporttal, gazdaság a gazdasággal és mint egy egység a birtok a bajcsi állami birtokkal versenyez. A szocialista munkaverseny eredménye visszatükröződik az eddig elért eredményekben is, mivel a bálványi és a csörgői gazdaságok, amelyek a mult esztendőben a legeimaradot tabbak voltak, -nőst a szocialista munkaversenyböl kifolyólag már most 80 százalékra elvégezték a cukorrépa egyelését és a répa között már nem látható egy szál gyom sem, amire az állami birtok dolgozói nagyon büszkék. Valamennyi munkájukat 100 százalékra végezték el. Ugyanez a helyzet a birtok többi gazdaságában, mint pl. a nagykeszi, királynéréti,

N csallóközaranyosi gazdaságokban. Az elvtársak ezeket a szép eredményeket az zal érték el, hogy a csúcsmunkákra kötelezettségvállalásokat szerveztek ami által 24.000 munkaórát nyertek. Bevonták az asszonyokat is a munkába, amit úgy biztosítottak, hogy a kommunisták feleségei és családtagjai jó példával jártak elől, meggyőzték a többi nőket és rámutattak arra, hogy milyen szépen kereshetnek altkor, ha normára, nem pedig úgy mint tavaly órára dolgoznak. Ezzel aztán sikerült magukkal ragadniok a többi' nőt is. Az elvtársiak az állami birtokon a munkafegyelmet azzal erősítették meg, hogy a kommunisták, mint elsők mutatták meg munkájukkal és munkafegyelmükkel dolgozó társaiknak, hogy előnyösebb normákra, mint kommencióra dolgozni, és a kérdésit természetesen előre letárgyalták velük. Ezzel azután elérték azt, hogy az állami birtok valamennyi dolgozója addig dolgozik, ameddig a munka megkívánja ós így már sokszor reggel 5 órakor kint vannak a földeken. A munkába menve és munkából jöve dalolnak, mert most meggyőződtek arról, hogy maguknak és sajátjukon dolgoznak. A munkában a kommunisták dolgozótársaik példaképei, a munkaszünetekben pedig megismertetik őket a nemzetközi helyzettel, előadásokat tartanak nekik a szovjet szovhozok és kolhozok ta pasztalatairól és megismertetik őket a szovjet agrobiológia tapasztalataival is. Ezzel sikerült elérniük, hogy most az állami birtok valamennyi dolgozója a magas termés mesterévé akar válni. A munkaversenyben jól szerepelnek a tornóci állami birtok felsöjatói és kulcsodi gazdaságai, amelyek egymással kölcsönösen versenyeznek. Az állattenyésztési verseny legjobbja Vanyek István elvtárs, aki 12 fejőstehenet gondoz, amelyeknek eddigi napi hozama 7.5 liter volt. Vanyek elvtárs most ugyanezeknél az állatoknál napi 16 literes átlagot ért. el. Ezt a szép eredményt azzal érte el, hogy teljes mértékben felhasználta Malinyinová tapasztalatait. Ezen a gazdaságon a teljhozamok növelésében nincs egyedül Vanyek elvtárs, hanem vannak követői Is, mint például Zelenyieky János, aki a napi átlaghozamot 7.5 literről 13.5 literre emelte, továbbá Kliho István, akinek szintén sikerült a napi átlaghozamot tehenenként 13 literre emelni. A felsőjatói gazdaságban szintén vannak követői, mint például Rapca István, aki a napi átlaghozamot 6 literről 12 literre emelte. Ezen a birtokon minden egyes deciliter tejért versenyeznek, istálló istállóval, fejő ojővel versenyez. Minden istállóban tábla van kifüggesztve, amelyen minden egyes fejőnek terve és teljesítménye pontosan fel van tün tetve. A sertésnevelésben Kirchner Fri gyes a legjobb dolgozó, aki kötelez te magát, hogy a tervezett 10 malac helyett, egy anyától 12 malacot választ el. Kötelezettségvállalását teljesíti, mert ezideig már egy anyától 15 malac elválasztását érte el. Továbbá kötelezte magát, hogy az elválasztás után a malacok 15 kg súlyúak lesznek. Ezt a kötelezett ségvállalását is túlteljesítette, mert minden eddig elválasztott malac át lag 22 kg súlyú volt. Kirchner elvtárs ezt azzal érte el, hogy sokat tanulmányozza a szovjet szakkönyveket, amelyek a sertésneveléssel foglalkoznak és így szerzett tapasz ta tatait felhasználja a gyakorlatban Kirchner elvtárs továbbá minden ellésre előre felkészül és tögymaszszáast végez, összeállította a takarmányadagok tervét, amely szerint hizlalja a sertéseket és olyan körülményeket készít elő a sertések nek, amilyeneket ezek igényelnek. Kirchner elvtárs lelkiismeretesen és nagy szeretettel végzi munkáját. Igy például egyszer volt neki egy kis vak és gyenge malaca, amelyre az állatorvos azt mondta, hogy nem lesz belőle semmi s ajánlotta neki, hog" pusztítsa el. Kirchner a kis malacot mégis megtartotta, dudliból etette és gondosan ápolta, úgyhogy ma' már 120 kg-os. Ezen a birtokon a nők is iól bekanesolódtak a munkába, főképpen a felsőjatói gazdaságon, ahol kötelezettségvállalásaik keretében már 20 hektár zöldséget megmunkáltak, és ültettek ki, 10 hektár cukorrépát megkapáltak, 7 hek tár répát kiegyeltek és 4 hektár zöldséget megkapáltak. Ezekben a munkákban legjobbak Srámek, Sevcsik, Hazucha és az 54 éves Marcsek elvtársnők voltak. Ezekből a munkákból kivette részét a 70 éves Bednár elvtársnő is, , aki a többi asszonyokkal rendszeresen járt kapálni. A feladott kérdésre, hoqy öreg létére miért dolgozik azt válaszolta, hogy miért ne dolgozna. hiszeri nem dolgozik másra mint azelőtt, hanem saját magára és a munka, a szocialista építés örömmel tölti el, mert tótja, hogy napról naipra emelkedik életszínvonala. ami látható abból is, hogy amikor miumücája után hazatér, bekapcsolja a rádiót, amit bizony a kapitalisták idejében nem tudott maarának megengedni. Bednárik elvtársnő csak egyet sajnál, hogy ma. már olyan öreg és nem tud any nyit a szocializmus építésének szen telni, mint amennyit szeretne. Ezért magyarázza az ifjúságnak, hogy mólven különbség van az első Csehszlovák Köztársaság és a mai Köztársaság között, rámutatva arra, hogyan kellett azelőtt a nagybirtokosoknál robot^nia, ha negynehezen meg akart élni. Jaroszláv Dusek. Kiváló eredményeket hoztak amáfusi kötelezettségvállalások a nagymegyeri állami gazdaságokon A nagymegyeri állami birtokon április 30-án értékelték ki a má jus elsfeje tiszteletére vállalt kötelezettségeket, ahol megjelentek a birtok igazgatóságához tartozó birtokrészek élenjáró dolgozói. A kötelezettségvállalások teljesítését elsőnek a nagymegyeri állami birtok dolgozói jelentették. Már április 22-én teljesítették május elsejére vállalt kötelezettségeiket. Azt vállalták, hogy 2000 salátapalántát fognak kiültetni május elseje tiszteletére és elültettek 40.000 palántát. A kertészeti csoportban kitűntek munkájukkal Fábik Etelka, Fábik Margit, Szabó Hona, Pálfi Ilona, Tóth Ilona, Józsa Géza, Lapos János, Vidaszenyer András,' Barta László, Nagy Elek és Dohányos Mária, akik példás mukájukkal megmutatták, hogy minden erejükkel hozzájárulnak ötéves tervünk minél előbbi befejezéséhez és ezért az üzemi tanács fejenként 500 korona jutalomban részesítette őket. Továbbá szépen teljesítették kötelezettségeiket a nagyhizlalda dolgozói is, mégpedig Vida Lajos 158 százalékos, Vörös József 170 százalékos, Horváth Béla 120 százalékos normatelesítményt ért el a májusi kötelezettségvállalásokban. A füsi gazdaságból Nagy Károly tehéngondozó 150 százalékra, a dohányoscsoportból pedig Varga András 120 százalékra teljesítette normáját május elseje tiszteletére. Az újmajori gazdaságon a legszebb eredményt Pink Imre 156 száza' ékos teljesítménnyel érte el. A petényi gazdaságban pedig Vankó Vince kocsis és Doűák Nándor tehéngondozó értek el szép teljesítményt a májuselsejei kötelezettségvállalásokban. A m*daréti gazdaságban Gáspár István lett az első a májusi kötelezettségvállalásokban, azonkívül versenyre hívta ki az őszes istállók tehéngondozóit a magasabb hektárhozamok eléréséért. Jánostelken Zsoldos József 170 százalékra teljesítette normáját a májusi versenyben. A legszebb teljesítményt Teplickí Sándor érte el a tavasziak vetésénél és Így a májusi versenyben 220 százalékra teljesítette normáját. Az állami birtokok üzemi tanácsa és az értékelő bizottság a májusi kötelezettségvállalásokban élenláró dolgozókat odaadó munkájukért fejenként 1000 korona jutalomban része sítette. Pál Kálmán, Nagymegyer. j A vágsellyei traktorállomás eddig 130 százalékra teljesítette a tavaszi munkák tervét. A traktorállomós egyik legjobn brigádja Cibula elvtárs negyeh brigádja, 149 százalékos teljesítménnyel. Eredményeiket annak köszönhetik, hogy a negyedik brigád minden traktorosa lelkesen és odaadóan dolgozott és köztük Antal István, aki a traktorállomís egyik legjobb traktorosa, 230 százalékra teljesítette tervét. Ugyanakkor a munkák sikeres elvégzése még a brigádvezetö érdeme is, aki jól megszervezte a mukákat és minden munkát a tervek szerint végzett Ellenben a zsigárdi brigád, ahol bizony a brigádvezetö gyenge, le is maradt a tavaszi munkákban. A tavaszi munkák tervteljesítésében első helyre a deáki brigád került Tuska elvtárs brigádvezetővel az élén, 164 százalékos teljesítménnyel. Jó példával jár elöl még a szelőcei és a vágkirályfai brigád is, ahol a tavaszi munkák tervét szintén jóval százszázalékon felül teljesítették és nagymennyiségű üzemanaygot takarítottak meg. Mert nem elég az, hogy esetleg a traktor vagy a brigád teljesiti tervét, fontos az is, hogyan gazdálkodnak és milyen gondot fordítanak a gépek karbantartására. Egyéni teljesítményben a legszebb eredményt a tavaszi munkák ideje alatt Varga István traktoros Zstortraktorával érte el, aki tervét 300 százalékra teljesítette. Ugyancsak kiváló eredményt ért el Takács Gellért 216 százalékkal, Bergendi Péter 180 százalékkal. Takács a kiváló teljesítményért és a gépek gondos Itarbantartásáért a traktorállomás vándorzászlaját kapta. Varga István traktoros az üzemanyagmegtakarítással és azzal, hogy gépével 557 órát ledolgozott javít,: a nélkül, kiérdemelte a példás traktoros nevet. Polgár Sarolta, Vágfarkasd. Ébredjelek áIomssissxékoh I polyság főterén nemrég felállítottak egy táblát, melyen a beadási kötelezettségben élenjáró községek vannak feltüntetve. Ott látható azonban a szégyentábla is, amelyen azoknak a községeknek a nevét olvashatjuk, amelyek beadási kötelezettségeik teljesítésében lemaradtak. A figyelmes szemlélő, aki hétrőlhétre elolvassa a szégyentáblán a községek jegyzékét, megfigyelheti, hogy ott hosszú hetek óta az első helyen Kelenye község „díszeleg". Ügylátszik, Kelenye község nem engedi az elsőséget a szégyentáblán mégcsak véletlenül sem, mert önmagához híven elfoglalja az első, legszégyenteljesebb helyet Amikor legutóbb nézegettem a szégyentáblát, megint csak Kelenyét találtam az első helyen és önkéntelenül is keresni kezdtem a választ és gondolkoztam, hogy mivel is támogatják a kelenyeiek a szocializmus építését hazáinkban. Beadási kötelezettségeik teljesítésével határozottan nom. De más módon sem igen. Eszembe jutott egy tavalyi kis epizód ... A középiskolai záróvizsgák alkalmával mint a pályaválasztási tanácsadást irányító bizottság tagja, a kelenyei iskolában résztvettem az iskolát elhagyó diákok szüleivel lefolytatott beszélgetésben. Egy olyan szülővel sem találkoztam, aki tisztában lett volna a mai diákok helyes pályaválasztásának fogalmával. A kelenyei szülők nem akartak tudomást venni arról, hogy hazánkban a szocializmus minél előbbi felépítéséhez elsősorban is az ipari szakmunkások kádereire van szükség és hogy rohamosan fejlődő szocialista iparunk mindennel bőségesen elláthatja hazáink minden dolgozóját, beleértve a dolgozó. parasztokat is, hisz Kelenye lakosságának is túlnyomó része parasztokból áll. Nem is engedték, hogy gyermekeik bekapcsolódjanak az ipari termelésbe és így öntudatlanul akadályokat gördítettek saját gyermekeik boldogabb jövőjének kialakulása elé. Mi indezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy Kelenye község minden téren az ipolysági járás legelmaradottabb községe és az elmaradottak mély álmát alussza. Kelenyén nem tudnak vagy nem akarnak tudni arról, hogy ma egy boldog, kizsák'mányolástól mentes, új szocialista hazát építünk, amelyben a hatalom a munkásosztály kezében van s amely fényes bizonyítéka annak, hogy soha többé nem jön vissza az az idő, amikor a munkások százezrei munkanélkül ténferegtek rongyosan sínylődtek a kapitalisták kizsákmányoló rendszere alatt Gondoltak-e már a kelenyeiek arra, hogy ha gyáraink munkásai éppúgy nem teljesítenék az ipari termelést mint ők a beadási kötelezettsé • get, hova vezetne az? Az iparban dolgozó munkásság tudja mi a kötelessége, amit mi sem bizonyít jobban, mint a legkülönfélébb árukkal telt üzleteink, amelyek az ipari munkásság derekas munkája révén mindannyiunk vásárlási igényeit messzemenően kielégítik. Öntudatos mun kásainknak köszönheti falvaink dolgozj népe, hogy ma már traktorok és modern mezőgazdasági gépek végzik a föld megművelésével jár

(i nehéz munkákat. Jusson eszükbe mindez a kelenyeieknek, és akkor, amikor nemzeti vállalataink üzleteiben a legkülönfélébb jóminőségü árúkat vásárolják, szólaljon meg bennük ilyenkor a lelküsmeret, hogy nem teljesítették kötelezettségeiket azokkal az építőmunkásokkal szemben, akik gyárainkban mindannyiunk részére gyártják a közszükségleti cikkeket és jusson eszükbe az is, hogy a tejbeszolgáltatás elhanyagolásával éppen a dolgozó munkások gyermekei maradnak tej nélkül, a hújbeadási kötelezettség elmulasztása következtében pedig a nehézmunkát végző munkás asztaláról veszik el az élelmet A mikor mindezekről szólunk, nemcsak a kelenyeieknek beszélünk. Vannak még dolgozó parasztok, akik nem látják tisztán a murvkásosztály iránti kötelességeiket. Ezek gondoljanak arra, hogy a hős Kommunista Pártunk által vezetett munkásosztály februári győzelmének köszönhetjük azt, hogy a szocializmus építésének útjára léptünk, ami annyit jelent, hogy minden becsületes ember számára boldogabb jövót akarunk teremteni és létrehozunk egy új társadalmat, amelyben nem lesz különbség a város és falu, munkás és paraszt, ember és ember között. A falu felemelkedik a város színvonalára és minden falusi dolgozó paraszt emberhez méltó életet élhet Tehát kell, hogy minden dolgozónak szívügye legyen az új világnak és az új társadalomnak minél előbbi megteremtése és az alkotó munkába mindannyiunknak be kell kapcsolódni képességünkhöz mérten a lehető legjobban. Az örömteli gazdagabb élet és a békés jövőt jelentő szocializmus- tehát minden dolgozó részére épül. Sztfk-éges tehát, hogy a falvak dolgozói is tevékenyen bekapcsolódjanak szocialista hazánk éníté~ébe és legelső és legfontosabb dolognak tartsák az állammal szemben való kötelezett-ég teljesítését és így a közellátás frontján vívott harcunk győzelmével hozzájáruljanak a nemzetközi béketábor megszilárdításához. B eadási kötelezettségeiket példásan teljesítő egységes földműves szövetkezeteink, állami birtokaink, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjaink szolgáljanak példaképül a kelenyei dolgozó parasztoknak is és mindazoknak akik lemaradtak kötelezettségeik teljesítésében. Ébredjetek álomszuszékok! Vegyétek észre, hogy közömbös magatartástokkal azokhoz teszitek magatokat hasonlóvá, akik a béké3 emberek, nők és gyermekek otthonait pusztítják Koreában és viaszaélve a tudomány küldetésével, baktériumháborúra vetemedtek és akik milliókat zsákmányolnak ki könyörtelenül, milliók nyomorát és kf Ját idézik elő kizsákmányoló rendszerükkel, hogy a kizsákmányolók gazdagodjanak a dolgozó tömegek nyomorából. Az elvetemült rablókat és az lmi> ialista féigeket megsemmisíthetjük kötelezettségeink hiánytalan teljesítésével, öntudatos munkánkkal és » békeharc támogatásával. Tó'

h Tibor, Ipolyság.