Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-19 / 93. szám, szombat

HJSZX9 1952 április 19 FEKETE SÁNDOR: LEONARDO D A VINCI a művészet és a tudomány óriása n. Zseniális képzőművészeti alkotásai — bátor úttörőnek, nagy újító nak mutatják a festészetben is. A középkori skolasztikus, merev, élettelen ciogmák által guzsbakötött művész;

1 felől ö tör utat a realiz musnak. Mesterien tudott szerkeszteni, kiválóan rajzolta anatómiai pontosságú • akjait, mélyrehatóan tanulmá nyozta a fény és árnyék hatását Nem úgy áll a dolog, ahogy egyesek beállítják, mintha a fény és árnyék ellentéte jellemezné alkotásait Ez mestereit, elsősorban Verrocchiót jellemzi. Leonardo egyik újítása éppen az, hogy ragyogóan oldja meg a fény és árnyék átmeneteit, egymásbaolvadását, mint például a híres Mona Lisa képen, vagy a három királyok befejezetlen festményén. Ez utóbbi kép abból a szempontból is jelentős, hogy Leonardo új szerkesztési elve, amellyel széttöri a síkban elhelyezett, merev kompozíciót, kitűnően valósult meg a képen: a három király helyzete a térben egy gulaidomba foglalható. De elsősorban nem ezeknek a formai eszközöknek bevezetése teszi Leonardót a festészet nagy újítójává. Az ő úttörő szerepe mindenekelőtt magára a művészet lényegére, mondanivalójára vonatkozik. Tematikailag látszatra nincs változás, hiszen ő is megrendelői vallásos témáit festi meg. „Abban az időben — mint a Bolsevik már idézett cikke írja — a realizmus még kénytelen volt ebben az elévült mitológiai formában fejlődni. A reneszánsz művészei azonban a keresztény re gék formához kötött témáiban is ... reális emberek élő valóságát tükrözték vissza" ... Ez a megállapítás különösen érvényes Leonardo alkotásaira. Nagy művészi érdeme éppen az, hogy kora valóságos viszonyait megragadó erővel ábrázolta a rákényszerí fett mitológiai formákban is. Nézzük meg például az Utolsó vacsora című, méltán híres fő müvét. A szigorú szerkesztés, a világos háttérből kirajzolódó központi alak s az őt figyelő tizenkét arc megragadó ábrázolása szenvedélyes együttérzést vált ki a nézőből. Micsoda változatosság és mélység tükröződik a Jézus körül ülő apostolok arcán! Az egyik felháborodva, a másik gyötrő kétellyel, a harmadik bús lemondással hallgatja Jézus szavait. Többről van itt sző, mint egy mitológiai történet életrekeltéséröl. Leonardo itt magát az áru lást, a bűnös hűtlenséget bélyegezte meg, amely annyira jellemezte kora felbomló társadalmát, az öske reszténység régi, sok tekintetben haladó elveit csúful eláruló egyházat, a VI. Sándor-féle pápák Júdás Vatikánját. Leonardo realizmusának legmé lyebb mondanivalója az emberi boldogság, a természet, a szépség é.s derű igenlése, dicsőítése. Mindenkifelülmúló módon jelentkezik ez az anyaságot ábrázoló képein. Ö, ak: oly leplezetlen megvetéssel beszélt azokról, „akik imádnak egy képet, amely se nem hall, se nem lát", ke rétül használta a madonna és egyéb formákat új mondanivalója ábrázolás Ezeken a madonna-arcokon, angyalarcokon, ott ragyog a középkori „siralomvölgy" igézetéből felszabadult ember új életérzése, élniakarása, maga a lét öröme. Leonardo esztétikai elvei is forradalmian újak voltak. Megvetette azokat akik hátat fordítanak a természetnek. akik nem tanulnak a természettől, de hangsúlyozta azt is. hogy nem másolásra, hanem a lényeg ismeretére van szükség. „Az a festő, aki gondolkodás nélkül mindent bevesz festményébe, mert csak a gyajkorlat és szemének látá sa ve?

j

Cti — írja —, hasonlít a tükörhöz amely minden eléje állított tárgya; visszatükröz, de nem ismeri azokat." Müveiben sohasem utánozta. hanem mintegy sűrítette, ál talánosította a természetet. Ezért mondották képeiről még életében, hogy „élőbbek, mint az élet". Leonardo azért alkothatott nagy müveket, mert hatalmas tehetsége magasfokú alkotói tudatossággal párosult. „Sekélyes mester az, - írja — akinek müve megelőzi érteimét; csak az érhet el tökéletességet a művészetben, akinek szelleme toronyként magasodik munkája fölé." Engels a XV—-XVI. század nagy alkotóiról írva kifejtette, hogy e kor hőseit még nem hajtotta jármába, nem tette egyoldalúvá a munkamegosztás. Talán senkire sem illik anynyira Engels megállapítása, mint éppen Leonardóra. „Leonardo da Vinci — írja Engels — nemcsak nagy festő volt, hanem matematikus, mechanikus, és mérnök is, a fizika különféle ágait fontos felfedezésekkel gazdagította ..." Leonardo, mint művész is sokoldalú volt — festő, rajzoló, szobrász, énekes, új hangszerek készítője és előadóművész. A reneszánsz új szellemének sokoldalú képviselője a tudomány területén is; alig van a tudományoknak olyan területe, amelyhez ne tört volna utat. A középkor áthatolhatatlani)ak tűnő sötétségében így sejti meg Leonardo az igazság körvonalait szinte minden oldalról: hatalmas szelleme egymaga igyekezett elvégezni azt a munkát, amit az egész újkori tudomány volt hivatva megoldani. A mechanika, az optika, az anatómia, a vérkeringés, a geológia, a matematika, a növények élete, növekedése, a hidrosztatika — csak találomra kiragadott példák érdeklődésének területeiről, melyeken új felfedezésekkel, sokszor csak évszázadok múlva megértett és továbbfejlesztett felfedezésekkel gazdagította a tudományt. A nehézkedés. a tehetetlenség törvényeit, az égés és a levegő kapcsolatát, a hegyekben talált tengeri kagylók eredetét. a tengerek megmaradását a mozgó földön, a levelek szerkezetét, stb.. vizsgálva, olyan tudományos igazságokat sejt meg. vagy közelít meg, amelyekkel Galilei. Lavoisier. Newton, ICopernikus és mások forradalmasítják a tudományt. így például megállapítja, hogy a föld nem a világ közepe, hogy a föld forog. lényegében helyes összehasonlítást tesz az ember és a magasabbrendű majmok szervezeti felépítése között Mi tette lehetővé ezoket a kora színvonalát sokszor századokkal meghaladó, ragyogó tudományos eredményeket? Materialista elmélete, amely kora skolasztikus babonáival és rémképeivel szembeszegezte a valóságot, a megfigyelés, a tapasztalás, a gyakorlat bizonyító erejét. Gúnnyal és megvetéssel beszél arról a filozófusról, 'aki kiszúratta szemeit, hogy a külső világtól háboríthatatlanul elmélkedjék a lét és a szellemek problémáin. Leonardo vallotta és egész tudományos működésével megvalósította a mate rializmusnak azt az elvét, hogy a természetet úgy kell figyelni, tanulmányozni, ahogyan van, elvetve minden kívülről ráerőszakolt dogmát. hittételeket, szellemeket, stb. A teológia hittételeit makacsul és minden bizonyítás nélkül ismételgető áltudósokkal szemben így be szélt. „... mindazok a tudományok. amelyek nem a tapasztalat ból — minden' bizonyság anyjából származnak ... hívságok és tévedésekkel teltek ..." Hangsúlyozta a gyakorlat bizonyító erejét, „mert semmiféle emberi érdeklődést nem lehet tudománynak nevezni addig, amíg az nem ... a bizonyítás ösvényén halad ..." „mielőtt általános szabályt állítanál fel valamilyen esetből, próbáld ki kétszer vagy háromszor ... vájjon a kísérletek ugyanazokat az eredményeket idé zik-e elő." Szenvedélyesen érdeklődő szellemét csak a valóság izgatta, amelynek mindenféle szellemektől független létezésében egy pillanatra sem kételkedett. Megvetéssel beszélt a csodákról, a tudós szégyenének tartotta a osoda elismerését. Amikor kimutatja a lélek anyagi eredetét, megállapítva, hogy „a lélek székhelye az agy üregében van", gúnyosan vetette oda a papi „filozófusoknak": „A lélek meghatározásának további részét rábízom a szerzetesekre, a nép lelki atyáira, akik sugallat révén is. mernek minden titkot." Természetesen Leonardo materializmusa — mint még filozófiailag fejlettebb kortársaié is — nem volt •ment a teológia maradványaitól. Ma- [ I terializmusáiiak másik, » fontosabb fogyatékossága metafizikai korláto zottsága. Számos zseniális dialekti kus észrevételéből teljesen helytelen azt levonni, hogy Leonardo „minden ben dialektikus volt", helytelen dialektikus gondolkodás egyik legna gyobb előkészítőjének" nevezni. Leo nardo, éppenúgy, mint sok materialista kortársa, íiem juthatott el a dia. lektikrus módszerhez, mert a mecha nikából indult ki, s mert ez a fontosabb — a természettudományok ál talános fejletlensége ebben megaka dályozta. Mindez azonban nem vál tóziat Leonardo filozófiájának mé lyeif forradalmi, harcos materialista jellegével egyike volt azoknak a nagy gondolkodóknak, akik „az egyház szellemi diktatúráját mgtörték". Amikor Leonardo hangsúlyozta a gyakorlat szerepét a megismerésben nem állott az elmélet nélküli prakti cizmus pártjára. Tudta, hogy ,,a gyakorlatot mindig jó elméletre kell épí. teni". Az elmélet és a gyakorlat öszs'zefügg'ését zseniális módon formu Iázta meg: „A tudomány a kapitány a gyakorlat pedig -— a katonák. Leonardo tudományában a gyakorlat nemcsak mint a megismerés egyik eszköze és legfontosabb bizonyítéka, hane

m mint fő célja is szerepel Nagyjelentőségű tudományos megál lapításait a nehézkedésről, a mozgás ról, az ember életének megkönnyeb bitesére akarta felhasználni. Fel sem lehet itt sorolni lángelméjének és csodálatos képzelő tehetségének nagy szerű terveit: újfajta, alácsatornásott városok építése, mocsarak lecsapolása, mesterséges eső és széljárás előidézése, erőmüvek létesítése, turbi nák, modern hadifegyverek, hidak tengeralattjárók, olajpréselök, embe ri munkaerőt pótló csatornaépítő gépek, s mindezeknél híresebb s ragyo góbb tervezete a repülőgépről s hozzátartozó ejtőernyőről. Ö, aki kötelességének érezte, hogy a szentírás „csodáit" mint egyszerű fizikai jelenségeket magyarázza meg, büszkén írta jegyzőkönyvébe.- „Csodákat aka rok csinálni!" „Hogyan lehet a folyóvíz segítségével földet levinni, a hegyekről a mocsaras völgyekbe, hogy azokat termékennyé, a körülvevő le. vegőt pedig egészségessé tegyük" — ilyen kérdéseket és terveket jegyzeteinek szinte minden lapján találunk. Megindító bizonyítékok ezek egy nagy gondolkodó tudományának mély humanizmusáról. Ezeknek a ragyogó felfedezéseknek nagy része kedvező technikai feltételek híján (például a repülőgép esetében a motor), más részben a megfelelő politikai és gazdasági feltételek híján, csak terv maradt, de így is óriási serkentője, előrevivője lett a tudománynak. Elete végén, amikor 67 évvel ma ga mögött meg kellett állapítania, hogy számtalan képzőművészeti alkotása elpusztult, vagy félbemaradt, nagyszerű tudományos elgondolásai ne

m valósulhattak meg, kortársai tanúsága szerint keserűen gondolt arra, hogy elfecsérelte tehetségét, életét. Életmüve azonban így, szükségszerű befejezetlenségébei^ is a művészét és a tudomány büszkesége. Nézetei megtermékenyítették a művészetet és a, tudományt, életművének tanulságai eleven erőként hatnak ma is, amikor igen sok elképze lését és álmát éppen mi valósítjuk meg. Élnek és hatnak remekmüvei, amelyeknek életreje, optimizmusa új alkotásokra erősiti az emberiséget. Él és hat ragyogó példája a hivatás iránti odaadásra, a művész és a tudós magatartására, arra a szenve. délyes tudásszomjra, állandó kísérletezésre, tanulásra, mely nélkül nincs fejlődés. Él és hat, erősít minket Leonardo humanizmusa, amellyel szembeszállott a pusztítás, a háború bujtogatóival, az életre érdemtelennek ítélve, az élet pusztítóit, követelve, hogy az ember „végezhesse az ö munkáját, az ő jóakarata és tetszése szerint". Tiszta, nagy alakja, csodálatos lángelméje ma abban a táborban világít, amelyhez életében is tartozott, a haladás, a tudomány, a művészet; az emberhez méltó élet harcosainak táborában. Ä, Hodinová Spurná a Varsó—Berlin-Prága-i „Békeversenyről" A Vaarsó—Berlin—Prága közti v Béke verseny" proipagand-abiaottsága a most folytatandó ötödik versenyre egy füzetet adott ki, ameíynak bevehető cikkét Anežka Hodinová Spurná, a csehszlovák békevédö bizottság elnöknője írta. A cikkben egyebek közt ezt írja: „Több mint 600 millió aláírás a béke világtanáesa berlini felhívására, hogy az öt nagyhatalom kössön békeszerződést, ez olyan nagy erő, amely meghiúsítja a háborús gyújtogatok gonosz szándékainak megvalósulását, mert a békeszerető emberek ezen aláírásai mögött ott állnak az ö tetteik. A béke ügyéért harcoló lelkes tömegek közt, amelyek el vannak szánva arra, hogy minden áldozatot meghoznak, a munkások és földművesek mellett, a kultúra vezető emberei, államférfiak és politikusok mellet ott vannak a sportolók is. És éppen a Varsó—Berlin—Prága közti „Békeverseny" egyike azon határozott bizonyítékoknak, hogy meg fogják védeni a békét. A békeverseny a barátság és nemzetközi szolidaritás szellemében folyó becsületes sportmérkőzés. Segíti a népek közti testvériség megszilárdítását, közelebb hozza őket egymáshoz, kölcsönösen megismerteti őket egymással és megerősíti a békéért folyó harc világfrontját. A nemzetközi verseny ebben az évben első ízben megy a Német Demokratikus Köztársaság területén keresztül is. A Rudé Právo és a Trybuna Ludu szerkesztőségén kívül még a „Neues Deutschland" a német egységes szocialista párt (SED) központi lapjának szerkesztősége is résztvesz a verseny rendezésében. Ez csak fokozza a verseny jelentőségét, amely megszilárdítja a német nép harcát, melyet az újra felfegyverkezés ellen és az egységes demokratikus és békeszerető Németország érdekében folytat. Olyan harc ez, amely a mi érdekünkben ie folyik, hiszen szomszédai vagyunk Németországnak és a békeszerető német állam biztosítéka lesz nyugati határainknak. Varsóból, amelynek romjai a háborús borzalmak intő jelvényei közé tartoznak, Berlinen át, ahol a náci beatiát saját barlangjában győzték le és ahol ma a város demokratikus részében békés építő törekvés buzog, a versenyzők eljutnak gyönyörű Prágánkba, hogy ott azokon a napokon, amikor az egész világ dolgozó népe legnagyobb ünnepét, a május elsejét ünnepli, majd ! mikor a fasizmus

s felett a második világháborúban aratott dicső győzelmet ünnepli, elhozzák a béke üzenetét, és az egész világ békeszerető embereinek sokszáz milliójával együtt tüntessenek amellett hogy békében akarnak élni és meg akarják védeni a békét mindenkivel szemben, aki azt fenyegeti. A Varsó—Berlin—Prága közti béke útvonalon a versenyzőkkel együtt dolgozók milliói felemelik tiltakozó hangjukat a dollár zsoldosoknak Koreában és a világ más helyein is elkövetett aljas tettei ellen és ki fejezik rendületlen hitüket abban, hogy a béké fényes győzelmet fog aratni a háború felett. Ezzel támogatják a világ béketanácsának és a béke sokszáz millió harcosának azt a törekvését az egész világon, hogy az öt nagyhatalom békeegyezményt kössön, hogy befejezzék a koreai barbár háborút, hogy korlátozzák a fegyverkezést, megszüntessék Nyugat-Németország újabb felfegyverzését, hogy eltiltsák az atomháborút, a baktérium háborút és a tömeggyilkosság egyébb fegyvereit, amelyeknek Koreában és Kínában történő felhasználása a világ minden becsületes emberének méltó haragját hívja ki. A csehszlovák úszók elutaztak Moszkvába Mint tegnapi számunkban közöltük, 9 Szovjetunió Össz-szövetségi Sportbizottságának meghívására a magyar úszók elutaztak Moszkvába. Csütörtökön, április 17-én a csehszlovák úszók 8-tagú küldöttsége is elutazott a prágai ruzini repülőtérről Moszkvába, hogy ott előkészüljön az olimpiai játékokra. A csehszlovák úszókat az állami testnevelési és sporthivatal részéről J. Pechátek vezeti. A küldöttség a következő úszókból és tiszónökből áll: Barik, Paci n a Skovafs

a és Tyrpák úszók, valamint Maa. gová és Pokorná úszónők. Edzőjük O. Malý. A versenyzőket Vilen Mucha, az állami testnevelési és sporthivatal vezetésével megbízott miniszterhelyettes búcsúztatta el. w Érsekújvári sportlevél A . vasárnapi 2:0-ás lévai vereség elég váratlanul érte az újvári vasutas együttes szurkolóit• Aki a mérkőzést látta meggyőződhetett arról, hogy egy labdarúgó mérkőzés megnyeréséhez nem elégséges, ha a csapat jShirneaű labdarúgókból van összeállítva és hiányzik a legfontosabb, a lelkesedés, pedig enplkiil nem lehel méltó ered ményeket elérni. Az utóbbi időben elég gyakran voltunk szemtanúi, hogy egyes játékosok a ČSAD csapatában valóban nem nyújtottak azt a teljesít• ményt, amilyet tőlük jogosan elvár a közönség. Vájjon mi lehet ennek az oka? Ennek egyetlen magyarázata talán az, hogy állandó helyüket biztosnak vélik a csapatban. Nem szabad elfeledkeznünk még egy nagy hibáról, amely kezd kiütközni az újvári együttesben. Néhány játékos már „benne van a korban", kezdenek kifáradni, a mérkőzések befejezésére alig jut már a .,tüdőből". Ezt a hibát ki kell orvosolni sürgősen, mert kevés a lendületes fiatal erő a csapatban. Aki húsvéthétfőn a Brcclav elleni mérkőzésen látta a fiatal Baloghot. Faludit, Hervertet, Dekányi vagy tlagant az meggyőződhetett az újvári utánpótlás kiválóságáról. Ne féljünk a fiataloktól, ha kezdetben nehézségeik is vannak, tehetőséget kell nekik adni, hogy hamarább bejátsszak magukat az első csapatba. • Vasárnap, e hó 20-án érdekes barátságos labdarúgó mérkőzés lesz a vasútas pályán. A komplett zsolnai liga-csapat, Slovena Zilina vendégszerepel a CSAD ellen. Kedvező időjárás esetén rekordközönségre számítanak. A mérkőzés 16 órakor kezdődik* Az érsekújvári Szokol járási központja kellő agitációt fejt ki az Ifjúsági Sportjátékok keretében indított mezei jutóbajnokságokban. Még a legkisebb faluba is eljutott a. fiatal fiúk és leányok tömeges megmozdulása. Eddig több mint 1400 a futók létszáma. Ilyen hatalmas szám önmagáért beszél. • Nagy ünnepe tesz e hó 27-én az újvári járási Szoko/nak. Ekkor rendezik meg az Elektrosvit gyár gyönyörűen feldíszített klubhelyiségében a járási konferenciát. A konferencia megrendezése példás kell. hogy legyen, mert az újvári járás versenyre hívta ki Nyitra kerület valamennyi járását a legjobban megszervezett konferencia" címért. Az érsekújvári járási Szokol megtalálta a helyes útat. mert sportolóink gyűlését nem kivirágozott vendéglőben rendezi, hanem hazánkat építő munkásokkal teli gyárban. FÜREDI ZOLTÁN III

HIIi

mi

tlt

tl

M

WW

WtWMUHHt

tt

WM* Bt) SZO. a Csehszlovákia raasyar <Mlgo zék napilapja. — Szerkesztőség- Bratislava, Jeseüskfiho S—1W. Telefon: S47—16 és H52—10. FViszci«esztô Lörincz Oyulft. — Kiadóhivatal: Pravda, tapkladóvállalata, Jesenského 12. Telefón -. üzemi elGfizetOs és lapárusítáR H74—74. egvŠnl r.lStizetés 262—'77. Az UJ SZO megrendelhető i postai kézbesítőknél vagv a postahivatalokon is. — Előfizetési <51.1 % évre 120 Kčs. FeMó és irányító postahivatal Bratislava fi. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája. Bratislava.