Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-17 / 91. szám, csütörtök

2 (

I

JSZÜ1952 április 16 A moszkvai gazdasági konferencia eredményei Tíznapos tanácskozás után véget ért a moszkvai gazdasági konferencia. Ezen a nagy nemzetközi találkozón résztvettek a tőkés országok képviselő"), kormánya' minden ellenkezése és fenyegt ?se ellenére. Résztvettek a gyarmati, valamint a függő helyzetben lévő országok képviselői is, mégpedig tekintélyes számban. Nem volt még sohasem olyan gazdasági megbeszélés, ahol ezeknek az országoknak megbízottai olyan világosan és olyan szabadon elmondhatták volna gazdasági bajaikat és gazdasági követeléseiket, mint ez most Moszkvában történt. A konferencián ott voltak a 800 milliós béketábor minden országának képviselői, köztük Kórea és Vietnam is. Joggal állíthatjuk, hogy ez volt az első világméretű gazdasági konferencia a történelem folyamán, amelyet valóban világgazdasági konferenciának lehet nevezni. A konferencia első és igen fontos eredménye, hogy teljes egyetértésben folyt le, nem merült fel a tanácskozások során egyetlen zavaró hang sem. Ez nem magától értetődő dolog, ha meggondoljuk, hogy különböző gazdasági érdekektől vezetett, különböző meggyőződésű, különböző politikai álláspontot képviselő, egymástól tízezer kilométeres távolságokra élő, különböző életszokásokat követő emberek kerültek össze. Az egyöntetűség azért valósult meg, mert a konferencián csak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szélesítéséről volt szó, mert e kérdéshez mindenki hozzászólhatott, szabadon elmondhatta azt, amit gondolt. A tanácskozás lefolyása bebizonyította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének kérdésében, a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem erősítése érdekében sikerült kialakítani egy világszerte igen különböző köröket egyesítő, széles alapokon nyugvó, egysége? állásfoglalást. Bár a két rendszer egymáshoz való viszonya volt a moszkvai konferencia egyik legjelentősebb problémája, ez a kérdés — amely a többi között a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem kérdéseként jelentkezik — n

em állót úgy előtérben, hogy elnyomta volna a többi problémákat. Nemcsak a Nyugat és Kelet közötti kereskedelemről volt szó, hanem az egész nemzetközi kereskedelem helyzetéről, a tőkés piacok válságos állapotáról, az imperialistáknak az elmaradt országokkal szemben gyakorolt. magatartásáról. Több szó esett erről, mint közvetlenül magáról a Nyugat és Kelet közötti kereskedelemről. De ez természetes is, mert a felszólaló tőkések és az elmaradt országok képviselői azt mondották el, ami nekik a legjobban fájt. A konferencián megmutatkozott, hogy a tőkések azért kívánják a nemzetközi kereskedelem akadályainak eltávolítását, mert a kapitalista piacokon hónapról hónapra romlik a helyzet. A nemzetközi áruforgalom zsugorodik. Az egyes országok fizetési mérlegeinek egyensúlya egymásután borul fel. Az egyensúlyt behozatali korlátozásokkal igyekeznek helyreállítani, ami nem javítja a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg: tovább szűkíti a nemzetközi piacot. Ezért kívánják megjavítani a helyzetüket a kereskedők és tőkés vállalkozók a demokratikus országokkal való kereskedelem fokozása révén. A gyarmati és függő helyzetben lévő országok képviselőinek szavaiból áradt a panasz kereskedelmi megkötöttségük miatt. Szabadulni szeretnének a béklyótól a nemzetközi kereskedelem területén ís. Ami a béketábor országait illeti, a konferencián elmondottakból világossá vált, hogy ezeknek az országoknak egyre nagyobbak a lehetőségeik arra is, hogy a tőkés országokkal kereskedjenek, de arra is, hogy a gyarmati országokat az árucsere eszközével segítsék. Ezek a tények adják a magyarázatát annak, hogy a nemzetközi árucsere tekintetébnn miért alakult ki a moszkvai konferencián egységes állásfoglalás. A konferencián a Szovjetunió és a népi demokratikus országok bejelentették, hogy a következő három év alatt mekkora kereskedelmi forgalmat tudnának lebonyolítani az imperialista, valamint a gyarmati és függő országokkal. Kitűnt, hogy a béketábor országai három év alatt árukban 100 milliárd rubel forgalmat tudnának lebonyolítani a többi országokkal. Ez az egész világkereskedelemhez viszonyítva is komoly árumennyiséget jelent. Százmilliárd rubeles forgalom jelentős üzleti lehetőséget nyújt a tőkéseknek és komoly vonzóerőt gyakorol az új gazdasági kapcsolatokat kereső, gazdaságilag elmaradt országokra. A konferencián világosabban megmutatkozott, mint eddig bármikor, hogy a világkereskedelemnek új központja alakult ki, a Szovjetunió és a többi szabad ország képében és ennek a központnak olyan gazdasági bázisa van, amely szakadatlanul bővül erősödik, míg az imperialista világpiacot • ellentétek emésztik és válságok gyötrik. A béke tábor országai nemcsak a következő három esztendőre vonatkozóan tettek javaslatot, hanem még a konferencia alatt bebizonyították, hogy minden halogatás nélkül, 1952 folyamán, már a legközelebbi hetekben szélesíthető az áruforgalom Kelet és Nyugat között. Igen lelentös vételek és eladások jöttek létre a moszkvai konferencia alkalmával. Igen sok ügylet tárgyalása csak elkezdődött és a legközelebbi hetekben fog befejeződni. A konferencia tőkés résztvevőit meglepte ez az igen komoly üzleti lehetőség. Gondoltak arra, hogy üzleteket kötnek a moszkvai tárgyalások alatt, de ilyen méretű üzletekre nem gondoltak. Az első ismeretessé vált. nagy iizlet, a több, mint 100 millió rubeles árucseréről szóló egyezmény a kínai és az angol delegáció között — nagy izgalmat váltott ki az üzletemberek körében, éspedig nemcsak a Moszkvában tartózkodók között, hanem még inkább azok körében, akik nem jöttek el. Számos polgári újság már komoly szemrehányással illeti országának kormányát, azért hogy rosszul ítélte meg a helyzetet és akadályozta a moszkvai konferencián való részvételt. Nyilvánvalóvá lett, hogy nem „propagandáról" van szó — mint azt a gazdasági együttműködés ellenségei híresztelték, — hanem a nemzetközi árucsere jelentős kiszélesítéséről. A konferencia összes részvevőjében az a meggyőződés alakult ki, hogy ezt a munkát, amely Moszkvában elkezdődött, folytatni kell. Ezért egy közlemény is beszámol majd arról, hogy mit végzett a- konferencia. Ennek az a célja, hogy a legszélesebb körök világszerte megismerjék: melyek a problémák és melyek a feladatok. Felmerült az a javaslat, hogy ezt a közleményt el kell küldeni az ENSz-nek is, azzal a felhívással, hogy a nemzetközi kereskedelem akadályainak eltávoIifSsa érdekében a közeljövőben hívjon egybe egy, a moszkvaihoz hasonló öszszejöveteli. Kialakult az a vélemény is, hogy állandó nemzetközi bizottságot kell létesíteni, amelynek feladata volna a világkereskedelem előmozdítása. a moszkvai tanácskozás eredményeinek ismertetése, a felmerült javaslatok tanulmányozása és a legközelebbi világgazdasági konferencia előkészítésének támogatása, vagy lia a szükség azt hozza magával, annak előkészítése, A moszkvai nemzetközi gazdasági találkozó eredményei a következőben foglalhatók össze: A konferencián megmutatkozott, hogy a nemzetközi kereskedelem akadályainak eltávolítása a legszélesebb körök egységes követelése világszerte. A konferencia kézzel foghatóan bebizonyította. hogy a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem szélesíthető és előnyöket biztosít azoknak, akik ebben az árucserében résztvesznek. Ez a felismerés erősíti a nemzetközi áruforgalom akadályainak megszüntetésére irányu'ó törekvéseket. A békés gazdasági együttműködésre irányuló törekvés eró'sődése a béke fenntartásának ügyét szolgálja. Fogadjuk május elsejére A ,,Béke"-üzem hatalmas szerelőcsarnokában gyűlésre jötrek össze az üzem tanpneai, hogy valamit egymás között elhatározzanak, hogy valamiről döntsenek. Arról volt szó, hogy milyen kötelezettséget vállaljanak az üzem lakatosműhelyének fiatal tanoncdolgozói május l-re. Hanus • Stefan, aki a fiatal dolgozók között egyike volt a legjobbaknak és aki a szocialista veresenyben igen kiváló eredményeket ért el, a gyűlés megnyitása után elsőnek szóla.lt fel. — Elvtársak, nekünk is ki kell vennünk részünket a májusi kötelezettsége vállalásokból. Gondolkozzunk, mit tudnánk vállalni május l-re. Az összegyűlt fiatal dolgozók lelkesen helyeselték szavait és a lármából ilyen mondatok hangzottak ki: — Brigádokban dolgozhatunk, felajánlhatjuk segítségünket az építkezési munkálatoknál, a villamossínek lerakásánál is _ segíthetünk . •. Amikor Hanus elvtárs felemelte a kezét, egyszerre csönd lett — Látom, hogy megvan bennetek a segítési szándék, látom, hogy szívesen tesztek felajánlásokat május l-re. Tehát a felajánlásokat írásba is foglaljuk. Nagy Ferenc, az üzemtanács jegyzője már írta is füzetébe: 500 órát brigádokban ledolgozunk, 200 órát építőmunkában segítünk, tizen pedig az Ifjúsági. Kerületi Konferencia helyiségét díszítjük. Amikor felolvasta a kötelezettségvállalásokat, a fiúk kitörő lelkesedéssel fogadták őket Azután aprólékosan kidolgozták a kötelezettségvállalásokat, hogy kire milyen szerep jut, ki vezeti a brigádokat, kik lesznek az egyes munkálatok részvevői. Mikor mindezzel készen voltak, Pollák Imre feltette a kérdést: .,Tudjátok-e elvtársak, miért vállaljuk ezeket a kötelezettségeket mi és velünk együtt mindenütt a világon a munkásság százezrei?" Első pillanatban halálos csend lett a szavak nyomán, azután Volkovszky János, az üzemtanács titkára szólalt meg: v — Azért ünnepelünk, mert május 1a munkásság egységének, harcos jellegének jelképe. Tudjuk, hogy a múltban a munkások szerte a világon erős harcokat folytattak azért, hogy május elsején ünnepelhessenek. Még vér is folyt ezért a jogért, hogy a munkások május 1-én kibontott zászlókkal és együttesen, egy akarüttal megmutathassák a maguk erejének és egységének nagyszerűségét. Ferenci elvtárs közbevágott: ,,Az elmük évtizedekben a szabad május elsej'kért folytatott harcokban kiomlott munkásvét tette lehetővé számunkra, hogy fiatal életünk ma nyugodtabb, boldogabb és eredményesebb lett, mint a múltban volt• Az egyre-másra felépülő tanoncotthonok, amelyeket a mi rendszerünk, a munkások és parasztok országa hozott létre, bizonyítják, hogy a május l-re vállalt áldozatok és harcok nem voltak hiábavalók. De mi, az üzem fiatal dolgozói is megtesszük a magunkét. Nem véletlen, hogy a lakatosműhely ifjú dolgozói a szocialista veresenyben, amelyet nemrégiben fejezték be, 120% helyett, amit vállaltak, 264%-os eredményt értek el. A teljesítmények azt bizonyítják, hogy tudunk felnőtt munkások módjára dolgozni, és még valamit: ma tudjuk, hogy milyen jelentősége van munkánknak és milyen fontos az együttes munka. Mindenki, aki a gépnél dolgozik, a hosszú gyakorlat következtében mestere tesz gépének. Felnőtt dolgozók szeretettel foglalkoznak velünk. Ezért fogadjuk mi is május l-re, hogy teljesítményünket fokozni fogjuk, hogy mintaszerű munkát végzünk, hogy csökkentjük a selejtet. Azt hiszem ti is egyetértetek velem". A felharsogó helyeslő lárma, amely ezt a kérdést fogadta, bizonyította, hogy a fiúk magukévá tették a május elsejei kötelezettségvállalásokat és elhatározták, hogy valóban példás dolgozók módjára teljesítik is őket. V. I. Kapcsolódjunk be minél többen a munkáslevelezési mozgalomba Ma már dolgozóink hazánk vezetésében minden téren kiveszik részüket. Hogy W a munka a legjobban menjen, szükséges, hogy a dolgozók bíráljanak és kifejlődjön a munkásparaszt levelezési mozgalom, amely szorosan összeköti dolgozóinkat kormányunkkal, pártsajtónkkal és aktivizálja a dolgozók széles tömegeit. A munkás-paraszt levelezési mozgalom feltárja az üzemek, gyárak és földműves szövetkezetek eredményeit, népszerűsíti a munkahősöket, munkaversenyeket és sztahanovista mozgalmakat, amelyek a dolgozók között a munkahelyeken fejlődésben vannak. D

e ugyanakkor feltárják az üzemekben, gyárainkban és a földműves szövetkezetekben azokat a hibákat is, amelyek fékezik a szocializmus építését, fékezik a dolgozók nagyobb munkalendületét a termelésben. A munkás-paraszt levelező bírálata és önbírálata nagy segítség szocialista országunk felépítésében és ötéves tervünk sikeres végrehajtásában. A kritika és önkritika egyik alapköve és fegyvere a dolgozóknak, mivel megtanítja a munkásokat az éber. ségre és a jobb munkamegszervezésre. A munkások és a parasztok mindennapi munkájuk során nagyon sok tapasztalatot sajátítanak el és olyan jelenségeket figyelnek meg, amelyeket csak azok tudnak minden részletében feltárni és így lehetővé tenni az esetleges hibák kiküszöbölését is, akik az üzemekben, a gyárakban és a földműves szövetkezetekben élnek ég dolgoznak. Helyes és jó munkát csak úgy lehet végezni, ha kritikát és önkritikát alkalmazunk egymásközött és a munkát becsületesen ellenőrizzük. Igaz, vannak egyének, akik nem jó szemmel nézik a kritikát és nehezükre esik, ha a dolgozók ráütnek a körmükre. Ilyenkor felbőszülnek és igyekeznek eltávolítani az útjukból azokat a munkásokat, akik felismerték hibájukat és javítani szeretnének az üzem menetén a munka jobb meg. szervezésével. Ezek azok, akik félnek minden újtól és újból visszacsempészni szeret, nék a multat a dolgozók közé, hogy ezáltal fékezzék ötéves tervünk teljesítését. Éppen ezért szükséges a munkás, paraszt levelezési mozgalom, hogy leleplezze mindazokat, akik gátolják hazánk felépítését és segítse kiküszöbölni azokat a nehézségeket és hibákat, melyek előfordulnak. Dolgozóink zöme örömmel veszi tudomásul, ha feltárják hibájukat és megkritizálják őket, hogy mit esi. náltak helyesen és mit nem. Ezek az elvtársak tudják, hogy ezáltal megjavul a munka, nagyobb lendületet vesz a munkaverseny, a sztahanovis. ta mozgalom és ezáltal még szorosabban zárkóznak fer Pártunk zászlaja alá, hogy kimagasló sikerekkel teljesíthessük ötéves tervünk negyedik éyét. K. L. A helyi nemzeti bizottságok a szocializmusért A becsületes dolgozók célja és ér- I juthatnak be a helyi nemzeti bizottdeke a haladás. Az ennek jegyében kifejtett igyekezet eredménye azonban még sok községben a lakosság osztályösszetételétöl függ. A helyi nemzeti bizottságokra, mint a községek irányító népi szerveire, nagy feladat hárul a falu szocializálása terén. A képzett és tapasztalt kommunista tudja, hogy az osztályellenség szép szóra hajthatatlan, ennélfogva nem a meggyőzés, hanem a megfékezés eszközeit kell alkalmazni vele szemben. Ezen a ponton a helyi nemzeti bizottságok tagjainak politikai öntudatán és képzettségén dől el az egyes falvak szocializálődásár.ak üteme. A képzettség, a meggyőződés, a határozottság és az erélyes fellépés fontos alapfeltételei tehát a nemzeti bizottsági tagok jó munkájának. Nekik kell meginditaniok és vezetniök az osztályharcot a falun a pártszervezetekkel karöltve. Még ma is akadnak községek, ahol a nemzeti bizottságok munkája kevés eredménnyel jár. Ennek oka rendszerint a bizottságok helytelen összetételében rejlik. A helyi pártszervezetek a pártonkívüliek bevonásának politikájával kapcsolatban többnyire nem eléggé éberek és így Ságokba nem kívánatos elemek is. Nyilvánvaló pedig, hogy az osztályellenség és a reakció mindig ellenségünk marad és sem velük, sem pedig bérenceikkel nem lehet együttműködni a haladás érdekében. Kovács Gáspár, Kéiuénd. Uj intézkedések léptek életbe az államvasutakon Április 1-től a Csehszlovák Vasútigazgatóság új díjszabást vezetett be a személy és személypoggyászi forgalomban. Az új díjszabás nem változtat a személy- és teherforgalmi árjegyzéken. A jegyek kiadásában a vonaton az eredetivel szemben az a váltózás történt, hogy annak az utasnak, aki a kalauznak előre bejelenti, a vonatjegyen kívül 20 korona pótlékot kell fizetnie, aki pedig nem jelenti be, 200 koronát fizet. Az új szabályzat értelmében, ha az utas az állomáson ,,p o" jelzésű vonatjegyet kap, köteles még utazási célja elérte előtt a vonatkísérőnek bejelenteni, hogy a jegyen feltűntetett állomáson túl utazik, vagy köteles további útjára új jegyet kiváltani az utolsó átszálló állomáson, ahol legalább 30 percig tartózkodik. Ha ezt nem teszi meg, a „P c" jegy érvényét veszti. A dolgozók számára nyújtott kedvezmények terén jelntős az új havi munkásjegy, amely különösképpen azoknak a munkásoknak jelent előnyt, akiknek eddig minden héten új je. gyet kellett kiváltaniuk. Figyelmeztetik az iskolák igazgatóit, hogy a kirándulások alkalmából a diákoknak nyújtott kedvezményeket kizárólag a CSEDOK ismerheti el és semmiesetre sem a vasútállomás. A viteldíj visszaadását (reklamációkat) a vasútállomás is elintézheti, azonban csak korlátozott jogkörben. Az ösz. szes esetekben a viteldíj visszaadását a Csehszlovák Államvasutak szállítási dijainak Hradec-Králove-i központja intézheti el. Közelebbi tájékoztatást a vasúti díjszabásban beállott változásokról és a vasúti kedvezmé. nyékről minden vasútállomás nyújt. Az új díjszabás megszerezhető a Csehszlovák Államvasutak pozsonyi igazgatóságának anyagbeszerzési osztályán, Klemensová 10. szám alatt. Spekulánsokat itélt el az aranyosmaróti járásbíróság Aranyosmaróton nyilvános bírósági tárgyalás során elítélték Kalmár János volt textilkereskedöt, az aranyosmaróti Vesna vezetőjét, aki olyképpen rabolta meg a dolgozókat, hogy silányabb árút adott el nekik, s a jobbminöségü rövidárut csak szabadon árusította és ezzel egy méter anyagon 2000 koronát keresett. Ezenkívül rejtekhelyeken több. mint 100 méter különféle textilárut, aranytárgyakat, karkötőt, órát és más tárgyakat dugott el, amivel dolgozó népünket* megkárosította. A vádlott felesége e tárgyak megtalálásakor igyekezett a nemzetbiztonsági szerveket megvesztegetni és jutalomképpen százezer koronát ajánlott fel nekik, ha a megtalált dolgokat elhallgatják. Hyjnódon akar. ta bevonni piszkos munkájába és a dolgozók megrablásába a nemzetbiztonsági szerveket is, azonban megfeledkezett arról, hogy a mi nemzetbiztonsági szerveink a dolgozók vívmányait óvják és könyörtelenül járnak*el a kártevők ellen. Az aranyosmaróti járásbíróság Kalmár .fános szabotáló spekulánsra a közellátás veszélyeztetésének bűncselekménye miatt igazságos ítéletet szabott ki: — 10 évi szabadságvesztésre, 100.000 korona pénzbüntetésre, vagyona elkobzására, valamint polgári jogainak 10 évre való elvesztésére ítélte. Feleségét két évi szabadsádgvesztésre', 10.000 Kés pénzbüntetésre és polgári jogainak 5 évre vaió elvesztésére ítélték.