Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-16 / 90. szám, szerda

3 1952 április 16 UJS70 Esküszünk, megakadályozzuk a háborút Ázsiában A Sztálin-díjjal kitöltetett lkuo Ojama japán professzor nyílt ievele Sztálin elvtárshoz A Kaldzó című folyóirat közölte lkuo Ojama professzor nyílt levelét Sztálin elvtárshoz. lkuo Ojama ja pán professzor 1951-ben megkapta ,,A népek közötti béke megszilárdi t ágáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-dijat. lkuo Ojama nyílt levelében a kö­vetkezőket Írja: „Tisztelt és szeretett Joszif Sztá linnak, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökének. Kérem, engedje meg, hogy szí­vélyes üdvözletet küldjek önnek. Nagy meglepetés és mérhetetlen öröm volt számomra, hogy engem is kitüntettek az egész világon jól­ismert nemzetközi Sztálin-békedij­jal. E dijat Japán haladó tömegeinek adták, amelyek hosszú idő óta har­colnak a világ tartós békéjének megteremtéséért. Japánban a háborúellenes mozga­lom nem a háború utáni időszakban kezdődött. A nemzetközi Szrtálin-dlj odaítélé­se azt jelenti, hogy a japán antiim­perialista tömegek kitartó, harminc éves harca nemzetközi elismerést kapott. Az a tény, hogy a díj annak az embernek a nevét viseli, aki sok év óta a két rendszer békés egymás mellett élése lehetőségének híve. különösen nagyjelentőségű és külö­nösen erős benyomást kelt nálunk." lkuo Ojama a továbbiakban Sztá­lin elvtárs újévi üzenetével foglal kőzik, amely széles visszhangra ta­lált a japán néptömegekben. „Ez az üzenet — hangzik a levél — valóban nagy szerepet játszott a japán nép öntudatra ébresztésében. Világosan kifejezte a Szovjetunió népeinek lelkes barátságát és együttérzését a japán nép iránt és lelkesítette a japán népet a nemzeti függetlenségéért vívott harcában. Az üzenet tartalma eljut Japán kü lönböző osztályainak és rétegeinek minden tagjához. Más szavakkal: s.7 üzenet világosan utat mutat nem esak a munkásoknak, akik bátran harcolnak a munkanélkü­liség, az alacsony munkabérek, az áremelkedések és az életszín­vonal siülysdése ellen, nem csak a földért és a súlyos adók ellen küzdő parasztoknak, de az egész népnek, beleértve az értelmiséget, amely küzd a bék'jrt és a demo kráeláért, a nemzeti függetlensé­gért és a nemzeti kultúra, a tu domány és a művészet fejleszté­séért. A múltban külföldön soha­sem Intéztek olyan üzenetet a ja pán níphez, amely kifejezte a tel­jes megértést a japán nép alap vető társadalmi, gazdasági és po­litikai problémái Iránt. Ez az üzenet világosan mutatja, hogy a Szovjetunió egyáltalában nem akar a japán népre valamilyen ideológiát kényszeríteni. Az üzenet a béke hangján szólt, teljesen ellen­tétes minden háborús provokációval és azt kívánja a japán népnek, hogy még nagyobb erőfeszítéseket tegyen a békeharcban. Az volt a benyomásunk, hogy az üzenetben érződik a szocializmust építő nép békére törekvő őszintesé ge. Ez a nép elő kívánja segíteni az egész emberiség jólétét. Az üzenet hatását jellemzi: voltak esetek, amikor több ismerten reakciós lap annyira pozitívan kommentálta, hogy ez váratlan volt számunkra " Ojama a továbbiakban arról Ír. hogy a japán nép jelentős többsége nagy reményeket fűz a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlethez, majd rámutat: napról napra több jaoán kezdi megérteni, hogy leg­alábbis a gazdasági függetlenség szempontjából feltétlenül fontosak a kereskedelmi kapcsolatok az egész ázsiai szárazföld országaival. „A nemzetközi Sztálin-díj és az ön üzenetének egyik legközvetle­nebb eredménye az. — hangzik a levél —, ho<"V beoltotta a japán tö­megekbe a nemzetközidé? tudatát. A békéért küzdő japán nép tud in, hogy nincs egyedül, hoiry szoros kancsolatban áll a világ kü'önbö országai bék^z»rető erv.Wr-1 nek srármľ'lólval és része a kö z»s r*ira törekvő h*k».viKirV*­nak. Ebben a mérhetetlen lelke­sedés forrására lelt. Ez korszak­alkotó tény a japán nép felszaba­dulási harcának történetében. Ma a japán tömegek ellensége nemzetközi . méretekben megszerve­zett monopolisztikus töke formá­ját öltötte. De nemzetközi mére­tekben együttműködő erővé Váltak a felszabadulásukért harcoló töme­gek is és ez az erő napról napra növekszik. A japán nép világosab­ban megérti ezt az üdvözlő távira­tokból és üzenetekből, amelyeket a világ munkásszervezetei és külön­böző más demokratikus szervezetek küldenek a nemzetközi Sztálin­díjjal és az ön újévi üzenetével kapcsolatban. Ez a tény lehetőséget ad a japán tömet,-knek, hogy úgy véljék, győ­zelmük napja közeledik. Dymódon harcukat boldog érzéssel folytathat ják. Ma, amikor a militarizmus és a fasizmus egyre inkább az újjáéledés jeleit mutatja, ,.a békeszerződés" rendelkezéseiből folyó különböző ne­héz problémáktól sújtott haladó ja­pán tömegek kezdenek különösen határozottan harcolni. Minden akció ebben az Irányban egyre Inkább az újrafelfegyver­zés elleni harcra összpontosul. Az újrafelfegyverzésre hatalmas összegeket fordítanak. Bár ez az egy is elkerülhetetlenül szörnyű nyomorba dönti a népet, a nehéz helyzetet még fokozza az a körül­mény, hogy a társadalmi rend fenn tartására irányuló törvényes intéz­kedések ürügyén különböző vad megtorló törvényeket fognak a par­lament elé terjeszteni, hogy elnyom­ják a társadalmi nyugtalanságot, ami ilyen körülmények kőzött elke­rülhetetlenül élesedik. Ilymódon az újrafelfegyverzés elleni harc a tár sadalom minden osztálya és rétege számára az egyik legfontosabb kér­déssé válik. A haladó tömegek, amelyek tevé­kenyen és bátran vesznek részt eb ben a harcban, elvetik az uralkodó osztályok hazúg állításait „a béke védelméért történő újra felfegyver­zésről". Mindenütt leleplezik az új rafelfegyverzést, mint háborús ké­A batterseai (DéMjondon) város­házán megnyílt az Angol Kommu­nista Párt XXII. kongresszusa. A kongresszust Palme Dutt elv­társ, az Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának elnökhe­lyettese nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy az angol nép köré­ben növekszik a kommunista párt befolyása. Ezután Harry Pollitt elvtárs, a párt főtitkára tartotta meg politikai beszámolóját. Anglia számára az egyetlen reális kivezető út az a politika — mon­dotta Pollitt elvtárs —, amelyet a kommunista párt követ. Első döntő lépésként meg kell te­remteni a békét és csökkenteni a fegyverkezési kiadásokat. A máso­dik elengedhetetlenül fontos lépés: erélyes harc a jelenlegi költségve­tés visszavonásáért, minden mun­kás bérének emeléséért és a vál­lalkozók óriási nyereségeinek hatá­rozott csökkentése. Harmadik lé­pésként Angliának teljesen szakí­tania kell az USA mostani politi­kájával és a lehető leggyorsab­ban ki kell fejleszteni a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. Ugyanakkor függetlenséget kell adni a brit birodalom népeinek és kölcsönösen előn-ös kereskedelmi kapcsolatokat kell teremteni velük. Pollitt elvtárs a továbbiakban a Szovjetuniónak a békéért folytatott harcban vitt döntő szerepéről beszélt. Ezzel kapcsolatban különösen ki emelte a Szovjetunió történelmi ja­vaslatait a német békeszerződés megkötésére. Ezután a háborús gyujtogatók tá­borában támadt ellentétek kiélező­désével foglalkozott. Rámutatott, hogy ezek az el entétek ,.elérték a válság stádiumát". Az Anglia és az Egyesült Alla­szülödést és rámutatnak, hogy a békét nem háborús készülődéssel, hanem a béke fenntartására irányu­ló erőfeszítésekkel lehet elérni. Megértik, hogy a világ békéjének megőrzése érdekében nem Japán újrafelfegyverzése szükséges, ha­nem általános leszerelés az egész világon. Megértik továbbá azt az igazságot, hogy az egyszerű emberek minden országban békére törekednek. Tud­ják, hogy a különböző társadalmi rendszerek békésen egymás mellett létezhetnek és meg vannak győződ­ve arról, hogy a nemzetek közötti konfliktusokat az illető országok közötti őszinte tárgyalásokkal kell és lehet megoldani. Ebből kiindulva, lelkesen támo­gatják a Béke-Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményére vo­natkozó javaslatát. Ugy vélik, hogy a háborús provokátorok megbünte­tése, az atombomba és más tömeg­pusztító fegyverek eltiltása a világ­méretű leszerelés és fegyverzetkor­látozás, stb., kérdésének megoldását ennek megfelelően kell elérni. Mégis, nemcsak ezekre az alap vető elvekre vonatkozó meggondo­lások indítják a japán haladó tö megeket határozott harcra az újra­felfegyverzés ellen. Nem, azok az okok, amelyek harcra kényszerítik őket az újrafelfegyverzés ellen, a folyamatban lévő újrafelfegyverzés konkrétabb és nyilvánvalóbb tényé ben rejlenek. Ez annak megértésé­ből következik, hogy Japán újra­felfegyverzésének jelenlegi terve az ázsiai országok és népek ellen irá­nyul. A fegyveres erők és mindaz a katonai berendezés, amelyet a jelen legi újrafelfegyverzési folyamat so­rán létrehoznak, csupán arra szol. gálnak, hogy az ázsiai országok és népeik ellen használják fel. Ma rendkívül nyugtalanít minket a koreai háború, amely rombadön­tötte Koreát és hallatlan nyomorú ságot zúdított az egész koreai nép­re. őszintén reméljük a fegyver szüneti tárgyalások gyors sikerét és készek vagyunk mindent megten­ni, ami közelebb hozhatja ezt a célt. mok közötti ellentét a legnagyobb ellentét az Északatlanti Szövet­ségen belül A szovjetellenes politika folytatása végzetes következményekkel jár Anglia számára. Ez a katasztrófáiig politika már Anglia politikai, katonai és gazda­sági függetlenségének elvesztésé­hez vezetett. Ennek a politikának folytatása a pusztulásba sodorja Angliát. Ha Anglia — mondta Pollitt elv­társ — az egyetemes béke fenntar­tására irányuló független külpoliti­kát folytatna, akkor a Szovjetunió­val, a népi demokratikus országok­kal és a népi Kínával együtt olyan erőt képviselne, hogy az amerikai háborús tervek végrehajtása lehetet­lenné válna". j,Az angol népnek a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott harca — mondotta a továbbiakban — elválaszthatatlan attól, a harctól, amelyet a brit birodalom gyarmati és függő népei vívnak nemzeti fel­szabadulásukért. A birodalom né­peinek az amerikai és brit imperia­lizmus becstelen szövetsége elleni összefogása a nemzeti függetlenség­ért és a békéért vívott harc általá­nos győzelmének biztos záloga". ,,Rendkívül fontos — folytatta Pollitt elvtárs —, hogy a munkás­mozgalom lehető legszélesebb réte­gét. de különösen az Angol Munkás­párt és a szakszervezetek egyszerű tagjait haladéktalanul egységes tö­megmozgalomba egyesítsék, amely főként a gyárakra és bányákra, a kikötőkre, a köz'ekedésre és a mun­kásmozgalom helyi szervezeteire tá­maszkodnék". Poritt elvtárs követslte. hogy Angliában olyan politikát folytassa­nak. amely a következő intézkedése­ken alapszik: Tegyük fel azonban, hogy a háború őszinte kívánságunk ellenére sem ér véget és harmadik világháborúvá fejlődik. Ml lesz akkor velünk t Az egyik előrelátható és elkerülhetet len következmény az lenne, hogy az újrafelfegyverzett Japán népe ismét harcolni kezdhet a szomszédos né­pekkel — Korea, Kina és valószínű­leg a Szovjetunió népeivel. Ez elke­rülhetetlen természetes következmé nye lesz a biztonsági egyezmény­nek, amely jellegére nézve amerikai­japán katonai szövetség. Csupán a gondolata annak, hogy az esemé­nyek ilyen fordulatot vehetnek, el­viselhetetlen szenvedést okoz ne­künk. Mi, japánok, ma a legkisebb el­lenszenvét sem érezzük a szomszéd népei- iránt. Nem is szólva arról a megbánásról, amelyet ezen népek ellen a múltban elkövetett bűneink miatt érzünk, határtalan mély ba­rátságot táplálunk irántuk. Ebben az esetben legillőbb válasz, amelyet a japán népnek adnia kel­lene az uralkodó osztályok által jogtalanul rákényszeritett újrafel­fegyverzésre, annak határozott ki­jelentése, hogy sohasem fogunk újból az ázsiai népek legyilkolá­sának esztelen útjára lépni. Ez az eszme ma már egyre mélyebben behatol a japán néptömegek közé, Esküszünk — megakadályozzuk a háborút Ázsiában. A katonai szolgálatot megtagadó mozgalom, amely ösztönösen támadt a diákok körében, visszhangra talál az egész országban a munkások és az összes dolgozók körében és figyel­met érdemel, mint az említett eszme kifejezése. A jövőben ez a mozgalom valószínűleg magával ragadja a japán nőket is, akiket természetesen ez a kérdés mélyen érint: a mozgalom ter­jedni fog az ssszonyok között, akik­nek férjét behívták katonai szolgá­latra, az anyák között, akiknek fiúk van és a fiatal lányok között, akik­nek jegyesük van. Ennek a mozgalomnak az egyik leg gyakorlatibb és leghatalmasabb esz­közzé kell válnia, hogy meghiúsítra azokat a terveket, amelyeket az ural­1. A szociális szolgáltatások és az élelmiszersegélyek csökkentésé­nek megszüntetésére; a bérek eme­lése a megélhetési költségek drágu­lásának ellensúlyozására, a munka­nélküli segélyek és az öregségi, va­lamint ' a hadirokkant-nyugdíjak emelése. 2. A Kelet és Nyugat kö­zötti kereskedelem fejlesztése. 3. A fegyverkezés csökkentése. 4 Az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény aláírása. 5. Az angol csapatok ki­vonása Koreából, Malájföldről és Egyiptomból. 6. Anglia megszaba­dítása az amerikai uralomtól. Pollitt elvtárs beszámolóját a kö­vetkező szavakkal fejezte be: „A békéért és Anglia függetlensé­géért! Minden angol dolgozó egysé­géért! Hatalmas kommunista párt­ért, a szocializmusért!" Harry Pollitt beszámolója után kü­lönböző országok kommunista párt­jainak üdvözletét olvasták fel. El­hangzott a Szovjetunió, India és több más ország kommunista pártja köz­ponti bizottságának üdvözlete. Az SZK(b)P Központi Bizottsá­gának üdvözlete így hangzik: ,,Az Angol Kommunista Párt XXII, kongresszusának. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi és sikeres munkát kíván az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusának. Sikereket kívánunk az angol kom­munistáknak a dolgozók érdekeinek védelmében, a béke megóvásáért és_ megszilárdításáért, a szooializmus ügyéért vívott harcban. Éljen a Szovjetunió és Anglia né­peinele barátsága! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága!" Az üdvözlés elhangzása után vala­mennyi kü'dött felállva, hangosan éljenzett. kodó osztályok az újrafelfegyverzés­sel akarnak megvalósítani. Tisztelt és szeretett Sztálin m nisz­terelnök! Nem is szükséges beszélni arról, hogy az ázsiai háború megaka­dályozása eszméjének megvalósítását a japánok — akik 'megesküdtek, hogy nem harcolnak többé semilyen ázsiai nemzet ellen — egyedül nem tudják elérni. Feltétlenül szükséges, hogy az ázsiai népek megesküdjenek, hogy nem gyilkolják többé egymást. Szi­lárdan hisszük annak a lehetőségét, hogy végül is minden ázsiai nép tesz ilyen esküt, mert tanúi vagyunk nap­jaink egyik legszembetűnőbb tényé­nek — az ázsiai népek öntudatos szolidaritása erősödésének. Ezért annak az eskünek, hogy az ázsiai népek nem fogják gyilkolni egvmást a harcmezőn, azt a legiga­zabb utat kell jelentenie, amelyen elérjük az összes ázsiai népek régi kívánságának teljesülését: az impe­rialista uralom, a gyarmati kizsák­mányolás és elnvomás alóli véglsges felszabadulást. Minden ázsiai népet elkeserít az is, hogy ezeknek a né­peknek igazi érdekel ellenére sok országban megmaradtak a reakciós kormányok, amelyek fegyverrel és kívülről kanott pénzzel, és minden­fél ° mesterkedne! tartják fenn ter­mészetellenes létüket. Az öeszes ázsiai népek szorrs együttműködése, amely megfelel ter­mészetes szolidaritás-érzésüknek, ab­szo^ szükséges annak érdekében, hogv teljesen felszámolják ezt. a vi­lágbéke érdekei szemoontiából nem kívánatos helyzetet. Ha a külföldi imnerial'sták továbbra is felelőtlenül kijelentik, hogy „az Azsiaikat arra kel! felhasználni, hogy legyilkol 1* az ázsiaiakat" és hogy „a fehérek vére túlságosan drága ahhoz, hogy kiontsák az ázsiaiak legyilkolása ér­dekében", akkor minden ázsiai nén­nek ki kell jelentenie: „Az ázsiaiak többre becsülik életüket annál, sem­minthogy legyilkolják egymást". Természetesen az az Ígéret, hosrv az áz«iaiak nem fo<»1ák legyilkolni egvmást, nem azt jelenti. ho?v az *rsia'ak ciak azért e<"vesülnek ho<»v a világ többi része el'en harcoUenpk. Nem, éopen ellenkezőleg. Ez azt je­lenti, hogy: a7, ii«s*os ázsiai népek sznrooan eevütt fo«-n«k működni a vU«g minden békeszerető népével és Ily­módon elérik a tartós békét az egész világon. Végtelenül büszkék és boldogok vagyunk azért, mert a nemzetközi békefront egyik szárnyát foglaljuk 'el, de ugyanakkor úgy véljük, hogv addig igazán nem is beszélhetünk a világ békéjének megvalósításáról, amíg nem létesítettünk baráti kap­csolatokat n szomszédos nemzetek­kel. Ebben az értelemben ügy vél­jük. hogy az ázsiai háború megakadálvozfisa legközelebbi halasz'hat-tl-n fal­adatunk és minden lehetőt megte­szünk árért, hogy az úli~felfegy­verzés elleni harcunkat ebbe az Irányba tereljük. A japán haladó tömegek je'enleg bátran harcolnak a cél felé haladva: a világ békéjének megvalósításához vezető úton. A japán haladó töme­gek készek hatásos erőfeszítéseket tenni, hogy igazolják azokat a nagy szerű harcos hagyományokat, ame­Iveket a mult felszabadító harcának áldozataitól örököltek és válaszolia­nak arra a mélységes nemzetközi barátságra, amelyet a békeszerető emberek százmil'iói tanúsítónak, akik baráti kezet nvuitanak nekünk. ho<*v egvüttmüködjünk a világ békéje ér­dekében. Én is igérem, hogy vállvetve hala­dok a tömegekkel és életem hátra­lévő napjait a béke ügyének szente­lem. Nviltan beszéltem ezekben a so­rokban erről az elhatározásomról és lehet, nem eléggé feleztem ki határ­talan hálámat azért, hogy megkap­tam a nemzetközi Sztálin-békedíjat." E'senhowert fe'menfették az atlanti erők fdparancsnoki fsztétől Mint az AFP és a londoni rádió közli, a Fehér Ház bejelentette, hogy Eisenhower tábornokot június 1-töl kezdődően f e mentették az úgyneve­zett atlanti erők főparancsnok! tisz­tétől. Eisenhower — aki, mint ismeretes, az USA elnökségére pályázik — le­vélben kérte Trumantól felmentését. Részletek Harry Pollitt elvtársnak az angol Kommunista Párt XXII. kongresszusán elhangzott beszédéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom