Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-11 / 87. szám, péntek

Vilá

g proletárjai egyesüljetek! m ü ;• '••-••PS/j m l 1 -'.ife'i 1 w A ' — It^-t Jk Bratislava, 1952 április 11, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 87. szám A nyitraí kerület állami birtokai közül a csallóközaranyosi vezet a tavaszi munkákban A nyitrai kerület állami birtokai, bár a kedvezőtlen időjárás nem engedte meg, hogy a tavaszi munkákat gyors ütemben elvégezzék, mégis becsületesen eleget tesznek a kormányhatározat által kitűzött feladatoknak, Az egyes állami birtokok a tavaszi munkákat százalékokban kifejezve a következőképpen végezték el; Csallóközaranyos 37.55 százalék, Nán

a 37.02, Tornóc 32.96, Zseliz 29.85, Palárikovó 28.99, Bajcs 27.95, Nyitra 22.11, Léva 17.77, Galgóc 13.04, Partizánske 5.30 százalékban. Összkerületi viszonylatban tehát az állami birtokok 27 százalékra végez, ték el a tavaszi munkákat Az egyes munkafajták szerint az arány a következő: talajsímítozás 55 százalék, tavaszi búza vetése 99. tavaszi árpa 61, zab 33, cukorrépa 8, olajos magvak 33, étkezési hüvelyesek ültetése 42, szőlőtőkék vágása 38, legelők és rétek javítása 25 százalék. Hogy állami birtokaink ilyen szép eredményeket tudtak elérni a tavaszi munkákban, azt a szocialista munkaversenynek köszönhetjük, amelybe teljes számban bekapcsolódtak. Vegyük csak például a csallóközaranyosi állami birtokot, amely a bajcsi állami birtokkal versenyez és a tavaszi jmhikákban az első helyre került. Hasonló a helyzet a tornóci állami birtokon is, amely a palárikovóit hagyta el a munkák gyors elvégzésé, ben. A zselizi állami birtokon szintén megértették a tavaszi munkák gyors elvégzésének jelentőségét. Ezért minden erejükkel arra törekednek a dolgozók, hogy a versenyben az első helyre kerüljenek. A tavaszi munkákban hátramaradás észlelhető a privigyei és a partizánskei állami birtokon. Ez azonban nem a két birtok dolgozóinak hibája, mert a földeken itt még mindig hó van. Nem lehet azonban megmagyarázni a késést a galgóci és a lévai állami birtokon. Vájjon az ott dolgozó elvtársaknak nem fontos a birtok jó neve ? A tavaszi munkák idejében való elvégzésére a magas termések alapja és a helyes agrotechnika alkalmazása biztosítja földjeinken a magas ter. mést. Mi, a szovjet magastermések mestereinek útját követjük. Célunk az, hogy dolgozó népünk asztalára mennél több élelmiszert juttassunk és így járuljunk hozzá mindannyian boldogabb életének kiépítéséhez. Kristofinics J-, Nyitra, A gombai állami birtok dolgozói újabb kötelezettségvállalásokat tesznek május elseje tiszteletére A gombai igazgatssá^hoz tartozó állami birtokok dolgozói újabb kötelezettségvállalásokat tesznek május elseje méltó megünneplésére. Hervai János, a növénytermelési munkacsoport vezetője, miután beszámolt arról, hogy csoportja elve. tett 60 hektár árpát, 30 hektár zabot, 4 hektár mákot és l

f

i hektár cukorborsót, kötelezettséget vállalt, hogy a csoport tagjai tervüket magasan túlhaladják. A csenkei állami birtok sofőrjei, Trencsik Ferenc és Nagy Dénes is szívükön viselik a tavaszi munkák gyors elvégzésének ügyét. Reggel 5 órakor már készenlétben állnak traktoraik, hogy rajtuk meginduljanak a nagy harcba, a tavaszi munkák gyors elvégzésére. Nagy Alajos fogatos csoportvezető nagy gondot fordít csoportjában a munka helyes megszervezésére. Nincs is hiba ebben a csoportban. Mindenki szorgalmasan dolgozik, s mivel a vetés sürgős, bizony még este is kint szorgoskodnak a földeken, ha az időjárás megengedi. De nem maradnak le az állatte. nyésztésben sem. Sáhó József, a csenkei állatenyésztés csoportjánalt vezetője a tejhezam emelésével járul hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Ugyancsak példát mutat Nagy József is, aki 10 darab tehénről gondoskodik. A gondjaira bízott tehenek átlagos tejliozama 12 liter naponta. N'agy elvtárs májug elsejé tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ezt az aránylag magas tejhozamot további 2 literrel emeli. Lengyel János, Csenke. A nagymegyerí szövetkezet tagjai feladataik teljesítésével köszöntik május elsejét A nagymegyeri szövetkezeti tagok május elseje tiszteletére vállalják, hogy a munkaerőhiány ellenére is el. végzik a reájuk várj feladatokat. Az építészeti csoport például 100. férőhelyes tehénistállót épít fel szalmadocskából. Az újonnan beszerelt istállóba 96 szarvasmarhát helyeztek el, ebből 36 fejőstehén, melyek napi átlagos tejhozama 7.5 liter. Forray György állattenyésztési csoportja vállalta, hogy a 7.5 literes tejhozamot 9 liter, re emeli. Beucz Imre, a szövetkezet elnöke, május elseje tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy lead 15 darab 150 kg.ós hízót, Zakál sándor csoportja pedig azzal köszönti május elsejét hogy ápriig 10-ig elvet 45 hektár cukorrépát. A nők is kiveszik részüket a május eljese tiszteletére rendezett kötelezettségvállalási akcióból. Lipták Ilo. na és Szaszák Mária vállalták, hogy május l-ig a kertészetben elültetnek 1000 darab palántát. Ezenkívül ter mészetesen rendes napi adminisztrációs munkájukat i

s elvégzik a szövetkezet irodájában. A hivatali dolgo. zók közül Kvasz Mihály és Gubis Márton könyvelők vállalták, hogy az új istálló építésénél ledolgoznak két napot. Belucz Imre, Nagymegyer. Jakubik bácsi nagy d

icsősége: naponta 27 literes tejhozam Nemrég beszámoltam arról milyen kötelezettségvállalásokkal ünneplik meg a somorjai járás állami birtokai a világ dolgozóinak nagy ünnepét, május elsejét. Beszámoltam arról, hogy az újvásári állami birtok például 2 literrel emeli a tehenek tejhozamát május elseje tiszteletére. Most rá szeretnék mutatni arra, hogy a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos munkaverseny hogyan fejlődik és a dolgozók milyen eredményeket érnek el. A versenyben az első helyre a csenkovcei gazdaság került, amelynek fejői a tehenek tejhozamát napi 9.5 literről U literre emelték. A második helyen a sámoti gazdaság áll, ahol a tehenek azelőtt .csak 7—8 liter tejet adtak és most a fejők szorgalmas és szakszerű munkájának következtében 10-9 literre emelkedett a tehenek átlagos tejhozatna. A harmadik helyre a csákányi gazdaság küzdötte fel magát, melynek fejői 9.2 literről 10.03 literre emelték a tejhozamot. A negyedik helyen az újvásári állami birtok áll, -amely tulajdonképpen a verseny megindítója volt. Az újvásári állami birtok fejőinek eredménye dicséretreméltó, ha figyelembe vesszük azt, hogy a napi átlagos 6—7 liter tejhozamról 9.3 literre emelték a tehenek tejhozamát. Az újvásári állami gazdaság fejői kötelezettséget vállaltak, hogy a kontingensen felül beszolgáltatnak 8.500 liter tejet a közellátásra és hogy emellett a tej termelési költségét 3 koronával csökkentik. Az egyes gazdaságok közül külön kell foglalkoznunk a sámoti gazdasággal, vagy még inkább az ott dolgozó Jakubik bácsival. Jakubik bácsi a gondjaira bízott teheneknél igazánmagas tejhozamot 'ér el. Van például e8y olyan tehene, amely, ha más feji, csak 6—7 liter tejet ad, de ha gondos gazdája kezeli, akkor naponta 27 liter tejet is adA sámoti gazdaság tehéngondozói vállalták hogy a terven feliil 5-500 liter tejet termelnek és az ezzel járó költségeket 1.50-el csökkentik literenként. A bácsi gazdaság fejői pedig 2.440 liter tej kitermelésével haladják túl a tervet. Mindez arról tanúskodik, hogy az állami birtok dolgozói megértették Pártunknak és kormányunknak az állattenyésztésről szóló határozata jelentőségét. Ezek a dolgozók tudják azt, hogy május elsejét is a legméltóbban fokozott munkával, magasabb termelési eredményekkel ünnepelhetik meg. GSOKA FERENC, Somorja A pozsonyi „Clara" üveggyárban Klárik Anna a májusi mimkaversenyben 17.5% al szilárdította normáját. A normaszilárditós után munkaidejének tökéletes kihasználásával 24«%-ra teljesítette normáját. A Szovjetunió újra nagy segítséget nyújt gazdaságunknak Kedden, április 8-án délután visszatért Prágába dr. Antonín Gregor, külkereskedelemügyi miniszter a Szovjetunióban tett látogatásáról. A ruzini repülőtéren szívélyesen fogad, ták a külkereskedelemügyi minisztert a kormány képviselői: František Krajčír, belkereskedelemügyi minisz. ter, Viasztimii Borek, a külügyminiszter helyettese, Richard Dvorák képviselő és Ján Soucsek, a külkereskedelemügyi miniszter helyettesei, A. P. Morozov és V. V. Kuznyecov a prágai szovjet kereskedelemügyi megbízotti hivatal képviselői, dr. Ján Kopecký. a külügyminisztérium szovjet osztályának főnöke, Jozef Sedivy, diplomáciai protokollfőnök és dr. Ján Zelenka, a kormányelnöki hivatal képviselője. Dr. Antonín Gregor külkereskedelemügyi miniszter a Csehszlovák Távirati Iroda munkatársával folytatott beszélgetés során megemlítette, hogy a Szovjetunióban tett látogatása során aláírta az 1952. évi kereskedelmi szerződést és hangsúlyozta annak a segítségnek nagy jelentőségét, amelyet -a 9sv.-jet»riió a -Sí-eiződésben köztársaságunknak nyújt. A beszélgetés folyamán rámutatott főleg a Szovjetunió ipari és gazdasági felépítésének óriási terjedelmére és ezeket mondotta; „Minden alkalommal, amikor viszszatérek Szovjetunióból, abból az országból, amely népének hősi lelkesedésével a sztálini ötéves tervek alatt felépítette a szocializmust és most a természetet átalakító gigantikus építéseivel a kommunizmust építi, a küldött üdvözleteken és a nekünk nyújtott segítségeken kívül legalább annak egyrészét akarnánk népünkkel megismertetni, amit ez országban minden ember érez. Mit látsz az üzemekben, hivatalokban, az utcán, a földalatti vasúton, a színházban és vendéglőkben, szóval mindenütt, ahol csak találkozhatsz szovjet emberekkel? Azt, hogy itt új ember született, aki igazi szeretettel viseltetik az emberek országa és a munka iránt. Ember, aki tudatára ébredt annak, hogy az emberiség érdekében végre, hajtandó nagy dolgokat csak akkor lehet megvalósítani, ha a kezek és agyak milliói összefognak egy éa ugyanazon cél elérése érdekében, — ember, aki emellett megmarad em bernek, megvannak a maga napi gondjai és örömei. A szülőföld és né pe iránt érzett szeretet felismerést és eszközt kölcsönöz neki arra, hogy még jobban segítsen ott, ahol segítségre szükség van. Ezek a tulajdonságok legyőzhetetlenné tették a szovjet népet alkotó sikereiben és honvédő harcában. Legalább egy részét annak, amit a szocializmus e nagy országában lépten-nyomon érzünk, szeretnénk átnyújtani az ország üdvözleteivel együtt. A Szovjetunióval április 5-én az .1952. évre megkötött kereskedelmi szerződéssel új segítséget kap egész gazdaságunk. Az 1952. évi szerződés kiegészíti hosszúlejáratú gazdasági szerződésünket, amelyet kormányunk 1950 novemberében kötött meg a Szovjetunióval. A Szovjetunióval válj gazdasági kapcsolatok további kiszélesítését és elmélyedését jelenti, termelésünkre és közellátásunkra, gazdaságunk megerősítésére és megszilárdítására mérhetetlen segítséget jelent. Ha fontolóra vesszük a mult évi kölcsönös árúcsereforgalom nagyságát, a Szovjetunióból mát tavaly hozzánk érkezett többmillió tonna különféle árút, amelynek csupán a vasúton és vízen való szállítása nagy gondot okozott nekünk, megértjük, hogy ez a szerződés mily nagy segítséget jelent számunkra, d

e azt is, hogy milyen nagy feladatok várnak bennün. ket, ha az 1952. évben a Szovjetunióval való kölcsönös árúforgalom kiviteli és behozatali mennyisége 1952ben az 1951-es évvel szemben teljes 25 százalékkal növekszik. Az ipari termelés céljaira 1951-el szemben jelentősen nagyobb mennyiségű vas-, mangán, ós nyersvasércet, rezet, ólmot, aluminiumot, cinket és más színes és értékes fémet és vasöntvényt, nagyobb nyerskőolaj menynyiséget, benzint, műtrágyát, műkaucsukot, pirit és más legkülönfélébb fajtájú vegyinyersanyagokat, félkészárukat, és termékeket, nagyobb gyapot, gyapjú, leim és egész sor más nyersanyag és termékmennyiségeket hozunk be. Ma termelésünk több szakaszain már tudatára ébredünk annak, hogy ipari termelésünk rohamos növekedése oly mennyiségű nyersanyagot követel, hogy ezzel túllépjük bármelyik kiviteli ország lehetőségeit. Ha néhány kapitalista ország nem is folytatott velünk szemben diszkriminációs politikát, egész sor termelési szakaszon nem tudnánk fedezni szükségleteinket. Csak azáltal, hogy önmagunk tervszerűen fokozzuk fejtésünket és hogy a Szovjetuni 3 fejtési és termelési terveibe beilleszti a mi, évről-évre fokozódó szükségleteinket is, tudjuk teljesíteni nagy és gyönyörű feladatainkat. Egyaránt nagy jelentőségű és máshol elérhetetlen az a segítség, amelyet a Szovjetuniótól kapunk az élelmezés szakaszán. 1952-ben több mint egy millió tonna különféle gabonaneműt, 1000 tonna olajosmagot, húst, vajat, zsírt, rizsát, teát, különféle vetőmagokat és más mezőgazdasági termékeket hozunk be és ezt sohasem felejtjük el! A Szovjetunió és a népi demokratikus országok nélkül növénytermelésünk és állattenyésztésünk mostani állapota mellett nem tudnánk biztosítani mindnyájunk állandóan növekvő életszínvonalát. Ezzel azonban a Szovjetunió segítsége még nincsen kimerítve. A magasteljesítményű gépek és berendezések szállítása mellett, amelyednek nagysága évről-évre szintén növekszik — naponta, ma már széles méretekben kapjuk a Szovjetunió tudományos műszaki segítségét. A világ e legfejlettebb technikájának segítségével, a legjobb szakmunkások tapasztalatainak segítségével olyan üzemeket építünk és olyan bonyolult, de értékes és szükséges termelést vezetünk be, amely eddig csak néhány ország és néha csak a világ egy or. szágának a kiváltsága volt. E termelések közül néhányat sehol sem lehetett volna elsajátítani, más termeié, sekért ezelőtt drágán kellett volna évekig és évekig fizetni. Most mindezt a baráti együttműködés és segítség szellemében kapjuk a Szovjetuniótól ingyen, azzal a kívánsággal, hogy még jobban kihasználjuk ezt a bőkezű és önzetlen segítséget. A behozott nyersanyagokat, félgyártmányokat, termékeket és élelmiszereket kivitelünkkel egyenlítjük ki, mégpedig a textil, és bőrárúkon kívül maláta, komló, papír, bútor, (Folytatás a 2. oldalon)