Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)
1952-04-09 / 85. szám, szerda
1 n / 1952 április 9 UJSZO A nemzetközi gazdasági konferencia moszkvai üléséről Április 5-én a Nemzetközi Gazdasági Konferencia folytatta munkáját. A gyűlésen lord Boyd-Orr (Nagy-Britannia) elnökölt. A szekció elnökének megválasztása után az általános vitában Varis profeszszor (Finnország) szólalt fel. Varis felszólalásából Finnország. — mondotta a szónok, — egyike azoknak a kevésszámú országoknak, amelynek sikerült a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése Kelet-Európával, valamint sikerült a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása Nyugat-Európával is. Varig jellemezte ezeknek a szer ződéseknek jelentőségét Finnország számára és kifejtette, milyen nagy jelentősége van ezeknek a szerződéseknek a munkalehetőségek teljes kihasználásában az összes iparágakban. És ha nem volnának ezek a szerződések, — mondotta a szónok, — Finnország rá volna kény szerülve arra, hogy nem nagy dollár és fonttartalékát olyan áruik beszerzésére fordítsa, amelyeket most a Szovjatunióból és más országokból hoz be. Jelenleg ezeket a valutákat más szükséges áruk beszer zésére fordítjuk. Ilyen módon óvta meg a kelettel való kereskedelem, — jelentette ki végül Varis, — Finnországot az akut krízistől, amelyben lelenleg a nyugateurópai országok szenvednek. Neszterov szovjet képviselő beszédéből A szovjet képviselő nevében M. V. Neszterov, a Szovjetunió kereskedelmi kamarájának elnöke szólalt fel a konferencián és hangsúlyozta, hogy a mosta i kereskedelem térfogrta a háború előtti szinvonalat mintegy háromszorosan haladja meg. v A szónok rámutatott arra, hogy a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, amelyet némelyik őrs-ágban végrehajtanak, nem akadályozta a Szovjetunió gazdasági terveinek sikeres teljesítését és a szovjet gazdaság állandó fejlődését. Némely esetben ez a helyzet ellen kezi leg új iparágak gyors kifejlődését idézte elö a Szovjetunióban. Az ipari termelés a Szovjetunióban az 1951-es évben az 1940. évi szinvonalat kétszeresen haladta meg. M. V. Neszterov továbbá rámutatott a Szovjetuniónak a többi országokkal folytatott kereskedelme perspektíváira, és hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kamara erről a megfelelő adatokat megszerezte. A szovjet külkereskedelmi szervezetek Nyugat-Európa, Amerika, Dél-Kelet. Ázsia, a Közép-Kelet országaiban, Afrikában és Ausztráliában olyan árukat vásárolhatnának, amelyeket ezek az országok rendszerint exportálnak és ezekbe az országokba szovjet gyáí-tmányú árukat adhatnának el, amelyek iránt ezek az országok érdeklődnek, mégpedig olyan mennyiségben, hogy a Szovjetunió összáruforgalma az említett országokkal a legközelebbi két-három év alatt 30 stft 40 ezer milliárd rubelt érne el, vagyis évente 10—15 milliárd rubelt, (az 1948. évi maximális forgalommal szemben, amely 5 milliárd rubelt tett ki). Neszterov ezután bírálta Schachner ausztriai képviselőnek beszédét. Nem érthetünk együtl Schaehnerrel abban — mondotta Neszterov, — hogy a kis országok most különösen súlyos helyzetben vannak. Helytelen volna azonban fatalistának lenni, vagy olyan elméletre támaszkodni, amely pesszimizmussal van áthatva. Nem jöttünk volna össze erre a konferenciára, ha úgy véltük volna, hogy nincs kiút a jek nlegi nehéz helyzetből. Neszterov továbbá megemlékezett Vickery amerikai képviselő felszólalásáról és ezeket mondotta: az amerikai Vickery úr, aki felszólalt, az országok közötti szabad kereskedelmet védelmezte. Nyllvánvalő, hogy nem érdeke a diszkriminációs politika. Beszéde figyelmet keltett. Én itt Vickery úr szándékait csak kiemelhetem. A nemzetközi kereskedelem komoly szétbomlása, ^amelyet a lázas fegyverkezés és némely ország uralkodó köreinek diszkriminációs politikája idézett elő, elkerülhetetlenül számos ország gazdasági helyzetének megros'zabbodásához és a lakosság életszínvonalának hanyatlásához vezet, pusztítóan hat a kevéssé fejlett országok gazdaságára és a gazdasági nehézségek további kiéleződésével fenyeget. Ez a konferencia — jelentette ki Neszterov — kell, hogy hozzájáruljon a nemzetközi kereskedelem kibővüléséhez. Ez az emberek millióinak érdekében áll. Országunk kereskedelmi politikája e törekvések nek eleget tesz. És ez érthető. Kereskedelmi politikánk megfelel a Szovjetállam lényegének. És ezzel kapcsolatban szeretnék emlékeztetni J. V. Sztálinnak, a szovjetkormány elnökének, következő szavaira: „Aki békét akar s a velünk való kereskedelmi kapcsc'-tokra törekszik, az nálunk mindig támogatásra talál." Steve olasz kiküldött beszédéből Steve olasz megbízott rámutatott arra, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése csak akkor lehet sikeres, ha tudatosítjuk, hogy el kell térnünk a mezőgazdasági és ipari országok közötti hagyományos munkamegosztástól. A kulcsipar fejlődésének útjába nem volna szabad semilyen akadályt gördíteni. Mi. olaszok, — mondotta Steve, — tanúi vagyunk annak, mily elégtelenül használják ki ipari körzeteink termelési lehetőségeit, és gaz daságilag mily elégtelen mértékben fejlődnek legszegényebb vidékeink. Steve nézete szerint, Olaszország T'zdaságában csak a nemzetközi kereskedelem kibővítésével érhető el haladás. Ezért Olaszország mind erősebb megértést mutat a világ összes országaival való kereskedelem kiépítése iránt, mert érdekében áll a Nyugat- és Kelet-Európa közötti kereskedelem, s főleg a Szovjetunióval és Ázsiával való kereske delem kibővítése. L. SR illant, a szak«sz»T" "7nfi világszövetség i főtitkárának beszédéből Louis Saillant, a szakszervezeti világszövetség főtitkára, a szak szervezeti világszövetség 80 millió tagjának nevében beszélt. Kijelentette, hogy a dolgozók szakszervezetei erről a helyről ünnepélyesen kijelentik, hogy támogatják a nemzetek közötti normális kereskedelmi kapcsolatok gyors felújítására történő törekvéseket. Ha a nemzetközi kereskedelem kérdése érdekli az ipari, pénzügyi és kereskedelmi köröket, úgy ez a kérdés érdekli a dolgozókat is, akik a normális, diszkrimináció nél küli kereskedelem felújítását fontos tényezőnek tartják nemcsak országuk életszínvonalának emelése, hanem a békés együttélés, a politikai rendszerek békés együttélése, gazdasági és politikai fejlődése szempontjából, mint a világbéke megőrzésének szilárd alapját. Ilyen körülmények között az USA, NyugatEurópa és a többi kapitalista országok, valamint a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok közötti gazdasági kapcsolatok úgyszólván teljes stagnációja különösen komoly következményekkél jár. Saillant ezután a szakszervezeti világszövetség megbízásából javasolta, hogy a konferencia határozatot hozzon ezekben a kérdésekben: 1. A politikai diszkriminációk és a gazdasági kapcsolatok fejlődésének útjába gördített akadályok megszüntetése. 2. A termelés és a kereskedelem békés fejlődése programmjának kidolgozása tekintettel az emberek jólétének emelésére. 3. A katonai kiadások csökkentése és az így szabaddá tett anyagi eszközöknek szociális, kulturális és más intézkedésekre való fordítása, az életszínvonal emelése végett. 4. Az ENSz gazdasági és szociális tanácsa számára javaslatot dolgozni ki, hogy intézkedéseket tegyen, amelyek biztosítanák a kereskedelem fejlesztését és az életszínvonal emelését. H. Darjus iráni kiküldött szintén a nemzetek közötti gazdasági együttműködés mellett szólalt fel majd dr. Rubens de Amarala, brazíliai küldött, a Brazil külkereskedelem nehézségeivel foglalkozott, és azt javasolta, hogy a különféle országokban létesítsenek kereskedelmi tájékoztató irodákat abból a célból hogy információkat cseréljenek egymás között a behozatali és kivi teli lehetőségekről. Továbbá javasolta, hogy nemzetközi szervezetet alakítsanak, amely összhangba hozná. az összes országokból jövö információkat és támogatná a kereskedelmí kapcsolatok kifejlesztését. Dr. Csanda indiai küldött, hang súlyozta az indiai ipar főágazatai kifejlesztésének szükségességét. Rámutatott arra, hogy indiának szük sége van beruházási cikkek behoza talára. E feladatok megoldására új kereskedelmi kapcsolatokat kell fel venniök. India készségesen fogad minden Ipari árucikk szállítására ajánlatot olyan országokból, mint a Szovjetunió és Csehszlovákia, ame lyekkel eddig csak korlátozott kereskedelmi kapcsolatai vannak. A tagozatok gyűléséről A plenáris ülés után a tagosa to'szervezeti gyűlést tartottak. A konferencia tagozatainak egyike a világkereskedelem fejlesztésének prob lámáival foglalkozik, másik tagoza ta a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel, a szociális nroblémák megoldásának szempont Iából, a harmadik tagozat pedig a kevéssé fejlett országok kérdéseit tárgyalja. Az első tagozat elnöke Lange tanár, rámutatott arra, hogy e tagozat résztvevői számos kérdést tárgyalnak meg, amelyeket három csoportra lehet felosztani: I. A nemzetközi kereskedelem általános kérdései és a világgazdaság fejlődése; 2. a kereskedelem kibővítésével összefüggő műszaki kérdések, mint például a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények feltételei, a több oldalú kereskedelmi szerződések, stb.; 3. az egyes országok kiviteli lehetőségei és behozatali szükségletei. Miután a konferencia résztvevői ezeket a kérdéseket részletesen megtárgyalták, azt javasolták, hogy ezenkívül még a következő kérdéseket tárgyalják meg: a kormányokhoz intézendő felhívást abból a célból, hogy a lehető leggyorsabban kiküszöböljék az összes megkülönböztető intézkedéseket, amelyek fékezik a nemzetközi kereskedelem fejlődését; a hajózás és közlekedés problémáit, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kereskedelemben lévő diszkrimináció megszüntetését, amelyeket ..é mely ország bankjai tartanak fenn. nemzetközi szervezet létesítését, amely ellenőrizné a szerződéses felek közötti szerződések teljesítését, állandó bizottság létesítését, amely tájékoztatást nyújtana a kivitelre és behozatalra rendelkezésre álló árukról, magy vásárok és kiállítások rendezését ezekből az árukból, stb. — A második tagozat ülésén, amely a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdésével foglalkozik a szociális problémák megoldásának szempontjából, a szónokok számos kérdést vetettek fel, amelyek nézetűk szerint nagyon fontosak országuk népe életszínvonalának emelésére. Többek között a következő kérdésekről van szó: az élelmiszerhiány munkanélküliség szociális betegségek, alacsony bérek stb. E kérdésekkel foglalkozva Arthur Deutsch amerikai szakszervezeti funkcionárius kijelentette, hogy azt kívánná, hogy a konferencia résztvevői hazatértük után kormányaiknak javaslatokat tegyenek a halaszthatatlan szociális problémák megoldására. Megemlítette, hogy az amerikai szakszervezeti küldöttség, amelynek ő is tagja volt, nemrégiben megismerkedett Lengyelország é» Szovjetunió életével és arra a következtetésre jutott, hogy ezen országok népei békét akarnak. A szovjet-finn szerződés fordulatot jelentett a két ország közti kapcsolatokban és kedvezd hatást gyakorol Finnország helyzetének stabilizálására A Finn-Szovjet Társaság április 6-án Helsinkiben ünnepi gyűlést kendezett a szovjet-finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából. A gyűlésen megjelent Paasikivi, a finn köztársaság elnöke, a kormány több tagja, a politikai és gazdasági élet számos képviselője, továbbá a Szovjetunióból érkezett kulturális küldöttség, Lebegyev elvtárs, a Szovjetunió finnországi követe, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok diplomáciai képviselői. Az ünnepi beszédet Kekkonen finn miniszterelnök mondotta: — A katonai együttműködés kötelezettsége az agresszió, vagy az agressziós fenyegetés visszaverése — ami a Szovjetunióval kötött szerződés pontjai között szerepel — Finnország részére biztosíték háborús veszély esetében, biztosíték a háború ellen, biztosíték a béke megőrzésére. ^ Az a katonai együttműködés, amelyet Finnország és a Szovjetunió vállalt abban az esetben, ha Finnország, vagy a Szovjetunió Finnország területén át katonai agresszió tárgyává lenne — területi szempontból korlátozott. Ez különös mértékben kiemeli a kölcsönös :e gélynyujtási szerződés jelentőségét a béke fenntartása szempontjából, Észak-Európának abban a részében, amelyhez Finnország is tartozik. — Már a szerződés megkötésekor világos volt, hogy ez fordulatot jelent majd Finnország és a Szovjetunió kapcsolataiban. Figyelembe véve a világesemények azóta kialakult fejlődését, teljes j°gga I megállapíthatjuk, hogy a szerződés még kedvezőbb hatást gyakorol országunk helyzetének stabilizálására, mint azt akkoriban gondoltuk. Kekkonen miniszterelnök ezután aláhúzta, hogy a szerződés a kölcsönös bizalom és barátság légkörében valósul meg és emlékeztetett arra, hogy a szerződés nemcsak katonai, hanem kulturális és gazdasági együttműködésről is intézkedik. Különösen pozitív irányban fejlődtek a Finnország és Szovjetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok. Ezért természetesnek kell tartanunk — hangoztatta Kekkonen —, hogy tovább kívánjuk fokozni és fejleszteni árucserekapcsolatainkat a Szovjetunióval. Reméljük, hogy a Moszkvában most folyó nemzetközi gazdasági értekez. let. amelyre Finnország is elküldte képviselőit, elősegíti majd a törekvések megvalósítását. — A finn nép nevében kijelentem, hogy mi, finnek, rendkívül sokra becsUljük azt a tényt, hogy a Szovjetunió és országunk kapcsolataiban barátság és kölcsönös bizalom jött létre. Ilymódon mi, finnek elértük azt a célt, amelyet nemzeti érdekeink követelnek, hogy megingathatatlan alapon láthassunk hozzá országunk építéséhez. — Az országaink közötti kapcsolatok fejlődése példát mutatott az egész világnak arra, milyen kiváló eredményeket hozhat a népek közötti kölcsönös megértés megteremtésére irányuló őszinte kívánság. Ez meggyőző példája a népek kölcsönös gyakorlati együttműködésének a béke fenntartására. A harmadik világháború nincs közelebb, mint két-három év előtt — hangsúlyozzák a lapok világszerte Sztálin elvtárs válaszát Sztálin elvtárs válasza, amelyet az amerikai lapszerkesztők kérdéseire adott, világszerte széleskörű visszhangra talált. A Kínai Népköztársaságban vala mennyi lap első oldalán közölte a választ. A lapok vezércikkben foglal koznak a nagy eseménnyel. A Takungbao így ír: „Az elmúlt évben a békemozgalom sohasem látott fej lődéí'.en ment keresztül. A világ né peí egyre nagyobb erővel verik viszsza az imperialisták agresszív kísérleteit. Ennek következtében a világháború nem került közelebb." A lengyel Trubuna Ludu hangsúlyozza: J. V. Sztálin nem egylzben mutatott rá a kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élésének lehetőségeire. A Szovjetunió mindig szigorúan ragaszkodott a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és mindig az egyenlőség és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének alapján állt. — A szófiai Otecsesztven Front vezércikkében ezt írja: Az egész világ ismét meghallgatta J. V. Sztálin böles meggyőződéssel telt higgadt szavait, J. V. Sztálin válasza meggyőzően szól arról, hogy a háború veszélyét el lehet hárítani és megmutatja az Utat a népek közötti békés együttműködéshez. „Sztálin bölcs szavai í írja a szófiai Vecsernl Novlni — semmivé foszlatják az imperialisták hazugságait." A nyugatberlini lapok első oldalukon közlik az amerikai lapszerkesztők kérdéseinek és Sztálin elvtárs válaszának teljes szövegét. Az amerikai sajtó nagy figyelmet szentel a válaszoknak. A New York Post és a World Telegramm and Sun első oldalán vastagbetüs címfeliratokkal közli Sztálin elvtárs válaszát, hogy a harmadik világháború nincs közelebb, mint két-három évvel ezelőtt. „Sztálin kijelenti — írja a washingtoni Start —, hogy a háború nincs közelebb, mint három évvel ezelőtt. Az amerikaiak csoportjához intézett üzenetében rámutat, hogy a kommunizmus és a kapitalizmus élhet egymás mellett". A New Vork Times a New York Herald Tribúne és a Daily News tudósításának címében hangsúlyozza Sztálin elvtárs kijelentését, hogy a háború ma nincs közelebb, mint két vagy három évvel ezelőtt. Walter Lippnian, a New York Herald Tribúne szemlelrója, Sztálin elvtárs válaszát kommentálva, a többi között ezeket írja: ,.Ez pozitív válasz, válasz arra a kérdésre, alkalmas-e a mostani időpont Németország egyesítésére. Nehéz elképzelni — mutat rá Lippmaii —, hogyan tudják elkerülni a nyugati kormányok a németországi kérdés gyökeres felülvizsgálását." A londoni lapok kivétel nélkül vezető helyen közlik Sztálin elvtárs válaszát. A Times és a Daily Telegraph Jelentésének címe: .Sztálin kijelenti, hogy a háború nincs közelebb." Hasonló címmel közli jelentését a Daily Graphic és a Dailv Mirror ls. A Daily Worker vezetöhelyen számol be Sztálin elvtárs válaszának világvisszhangjáról. A párizsi lapok kivétel nélkül feltűnő helyen közölték Sztálin elvtárs válaszát. A Liberation első oldaJdn közli a választ a következő címmel: „Sztálin megerősíti, hogy a kapitalista és a kommunista világ fennállhat egymás mellett." A Franc Tireu>< kiemeli, hogy a nagyhatalmak vezetőinek találkozása hasznos volna ét hogy a jelenlegi időpont alkalma? Németország egyesítésére. „Sztálir. válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek az egész világ embereinek százmillióit foglalkoztatják — Jrja Soria a Ce Solr-ban — és ismét megerősítette, hogy szerinte teljes mértékben lehetséges a kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett, élése." Befejezésül Soria megállapítja: „J. V.. Sztálin válasza minden békeszerető embert arra lelkesít, hogy még tevékenyebben járuljon., hozzá a háború erőinek végleges visszaveréséhez." Vezető helyen foglalkoznak Sztálin elvtárs nyilatkozatával az olasz, az osztrák, a belga, a kanadai a holland, a svéd, a finn, a norvég a dán és a svájci lapok ls. A lapok egész terjedelmében közlik a kérdéseket és a választ és nyomatékosan hangsúlyozzák a válaszra hivatkozva, hogy a háborús veszély nem fokozódott.