Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-04 / 81. szám, péntek

6 01 SZ O 1952 április 20 ILLÉS BÉLA: A magyar nép legnagyobb ünnepe A dicsőséges szovjet hadsereg 1945 április 4-én fejezte be Ma­gyarország felszabadítását. Ezen a napon verte ki Hitlernek megszál­ló és leigázó csapatait és a Hit­lert kiszolgáló magyarországi nyi­lasoknak fegyveres bandáit a ma­gyar föld utolsó, még megszállva tartott sarkából. Április 4-ke azonban nemcsak Hitler rémuralmának; vetett véget a magyar földön és nemcsak a nyi­las kalandoroknak. A szovjet had­sereg történelmi győzelme Magyar­országot több évszázados idegen uralom alól szabadította fel. A 400 esztendős Habsburg-uralom ellen in­dított nemzeti háborúk nagy nép­szerűségük és hősiességük ellenére mind sikertelenségre voltak kárhoz tatva, mert a Habsburgoknak erős szö vetségeseii voltak Magyarországon. A nagybirtokos arisztokrácia é3 a római katolikus klérus túlnyomó többsége minden körülmények kö­zött támogatta az idegen hódítókat és viszonzásul a Habsburgok szuro­nyai megvédték a magyar nagybir­tokosokat a magyar, szlovák, uk­rán és román parasztságtól, és je­lentős" részben átmentették a feu­dális nagybirtokosok hatalmát a jobbágyfelszabadítás utáni korszak­ra is. A sok százezer holdas földdel és nagyszerűen kiépített szervezet­tel rendelkező főpapok minden skru­pulus nélkül szolgálták ki az ide­gen uralkodókat a néppel szemben. A nemzetközi helyzet sem ked­vezett a magyar szabadságtörekvés­nek. 1849-ben, amikor Kossuth La­jos vezetése alatt a jobbágyok fel­szabadítása után a magyar nép si­keresen harcolt a Habsburgok ellen függetlenségéért, az osztrák császár ingadozó trónját I. Miklós orosz cár fegyveres segítsége mentette meg. A cár serege előtt a magyar honvédő sereg 1849 augusztusában letette a fegyvert. Az osztrák csá­szár. akinek csapatait sokszor meg­verte és megkergette a magyar for­radalom hadserege, most véres, ke­gyetlen bosszút állott. Tízegynéhány esztendővel az 184S —49-es forradalom vérbefojtása után mind a Habsburg-ház, mind a ma­gyar nagybirtokosok megértették, hogy szükségük van egymásra. A Habsburgokat az olasz nép és a bal­káni népek nemzeti mozgalmai fe­nyegették, a magyar nagybirtoko­sok uralmát, a magyar, a román, az ukrán és a szlovák szegényparaszt­ság. 1867-ben a magyar uralkodó osztályok országvilág előtt össze­kötötték sorsukat a német-osztrák világuralmi törekvésekkel. Ugyan­akkor láthatatlan, vagy csak na­gyon világos látású szem számára észrevehető szálak fűzték a magyar függetlenségi törekvések jövőjét a vajúdó orosz forradalom sorsához. Alexander Herzen Londonban ezt mondotta a szá.müzött Kossuth La­josnak: „Amit mi nem tudunk kivívni, azt kivívják a gyermekeink — ta­lán. Az unokáink biztosan". 1867 és az első világháború kitö­rése között jelent meg a magyar politikai élet színterén az az erő, amely hivatva volt győzelemre vin­ni a magyar nép függetlenségét és szabadságtörekvéseit: a munkás­osztály. Igaz, hogy a magyar szo­ciáldemokrata munkáspárt egyike volt az opportunista II. Internacio­nálé legopportunistább pártjainak — de a fiatal magyar munkásosz­tályban nagy forradalmi erők feszül­tfk, amelyeket a szociáldemokrata bürokrácia opportunistái és árulói csak lefékezni tudtak, kiirtani nem. A magyar munkásság például nagy­szerű forradalmi lendületet muta­tott, amikor az 1905-ös orosz forra­dalom idején viharosan tüntetett az orosz munkásság mellett, a cár és a cárt támogató német-osztrák po­litika ellen. 1914-ben a magyar népet háború­ba vitték idegen érdekekért, ellensé­gei érdekeiért: egyrészt a magvar nagybirtokos osztály érdekeiért, másrészt a német és osztrák impe­rializmus hódító törekvéseiért. De az első világháború idején erősödtek a szálak. amelyek a magyar nép jövőjét az orosz nép forradalmához fűzték. Amikor a Nagy Októberi Forradalom győzött, végleg megpe­csételődött az orosz-magyar barát­ság: az imperialista háború folya­mán orosz hadifogságba került ma­gyar munkások és parasztok kö­zül a 3 esztendős világháború ide­jén (ki hosszabb, ki rövidebb ideig) összesen több. mint 100.000 magyar munkás és paraszt harcolt a Vörös Gárdában, vagy a Vörös Hadsereg­ben. Ennek a Szibériában, Közép­ázsiában, Ukrajnában és Krimben lejátszódott magyar szabadságharc­nak egy szervezője és irányítója egy fiatal, tartalékos magyar tiszt volt: Rákosi Mátyás. Egyik harcos katonája egy fiatal tartalékos ma­gyar huszártiszt: Zalka Máté. Az 1919-évi magyar pfoletárfor­radalom minden tévedései ellenére is nemcsak a magyar történelemnek egyik legdicsőségesebb fejezete, de dicső nap a világ dolgozói nagy szabadságharcának történelmében i*. Szovjetoroszország bátran kisérle­tett tett az eszmei és erkölcsi se­gítségen tűi fegyveres segítséget is küldeni Tanács Magyarországnak Galícián keresztül, de az interven ciós seregek akkor még lekötöttél? Szovjetoroszorszáff ereiének túlnvo mő részét és ezért nem tudott fegy­vere? segítséget adni a fiatal Ta­nács Magyarországnak. A magvar proletárforradalom elbukott saiát hibái és » s70Cifi 1' ,eTO0lwt*ii- alias árulása következtében, az angol és francia imperializmus csapásai alatt. De ez nem változtatott azon a tényen, hogy a Nagy Októberi Forradalom győzelme a magyar nép számára új. kpdvezőbb remzot­közi helyzetet teremtett. Rákosi Mátyás 1925-ben Horthy vérbírósá­ga előtt tartott nagy beszédében leszögezte, hogy a szabaddá tett orosz nép, a nagy Szovjetunió néne természetes szövetségese, hatalmas erkölcsi és fizikai erőt jelentő szö­vetségese lesz a függetlenségéért, szabadságáért, harcot kezdő ma­gyar népnek. 1941-ben a magyar népet ismét háborúba kergették idegen érdeke­kért. a Hitlerrel és Mussolin !vel szö­vetkezett, annak zsoldjában álló ma­gyar nagybirtok és banktőke érde­keiért. De a második világháború bebizonyította. Rákosi Mátyás derü­látó megállapításának helyességét. Miután a 2. magyar hadsereg 1943 januárjában a Donnál megsemmisí­tő vereséget szenvedett, és az 1. ma­gyar hadsereg zöme 1944 nyarán Nyugatukrajnában (Galícia) ®em­misiilt meg — Magyarország 1944 októberében fegyverszünetet kért a Szovjet Hadseregtől. Eay galíciai faluban találkoztak először a meg­vert magyar tábornokok a győztes szovjet hadsereg tábornokaival. A magyarok fegyverszünetet és ke­gyelmet kértek. Legyen szabad, mint sizem- és fültanunak, jellemeznem ennek az első találkozásnak azt a sajátossá­gát, amely végtelenül meglepte, szinte elkábította a magvai 1 tábor­nokolí?*. Ők azt várták, hogy a győztesek követelésekkel, sőt nagy követelésekkel fognak fellépni. Ehe­lyett a szovjet tábornokok azt so­rolták fel, hogy milyen segítséget akarnak és tudnak nyújtani a hábo­rúsűjtotta, Hitler-kirabolta magyar népnek, hogv a magyar nép vissza­szerezhesse függetlenségét. A ma­gyar tábornokok azt hitték, hogy hódítókkal találkoznak, de a szovjet hadsereg mint szabadító érkezett Ma srvarorszá.grra. Dálnoki Miklós Béla. Horthy ve­zérezredese, kétízben is megkérdez­te tőlem, hogy hűen fordítom-e ma­gyarra. a jelenlevő szovjet táborno­kok szavait. — megkérdezte, hogy elhihető-e, hogy miután a magyar hadsereg ok nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a győztes szovjet had­sereg nem büntet, hanem segít. A vezérezredes ezt nem tudta sem mesrérteni, sem elhinni. De a magyar nép. bár huszonöt esztendőn át csak aljas rágalmakat hallott a Szovjetunióról, gyorsan megértette, hogy a Szovjet Hadse­reg nem ellenség, hanem barát, ön­zetlen barát. Amiért négy évszáza­don át annyiszor vérzett eredmény­telenül a magyar nép — a Szovjet* Hadsereg visszaszerezte Magyaror­szág függetlenségét. Amikor Hitler rémuralma meg­dőlt, a magyar nagybirtokosok és nagytőkések azonnal pontosan tud­i ták, hova kell fordulniok segítsé gért, a földosztó magyar paraszt­ság. a magyar munkásság ellen. A magyar urak, akik tegnap még Hitler zsoldjában hajszolták a ma­gyar parasztot és munkást, a Szov­jetunió ellen, amikor Hitler birodal­ma összeomlott, Amerikától és Aji­gliátó! kértek _ segítséget, — a ma­gyar nép ellen. És Hitler világhódí tó terveinek örökösei készek voltak Magyarországon is átvenni Hitler szerepét. Anglia és Amerika ügy­nökei támogatták a levitézlett ma­gyp- uralkodó osztályok ellenállását a magyar nép ellen. Az angol és amerikai diplomácia zsarolással és fenyegetőzésekkel, magyar értékek elrablásával igyekezett megfélemlí­teni és visszavonulásra bírni a ma­gára talált népet. 1945-től 1950-ig egymást követték a magyar nép ffisrsretlwfléore és szabadsági? eľeni összeesküvések és puccskísérletek. Az összeesküvések mögött minden esetben Anglia és Amerika diplomá­ciája és politikai rendőrsége állott Az. összeesküvések magyar rész vevői minden esetben Amerika és Ahalia zsoldosai, kémei voltak. 1948-tól a reakciónak, a hazaáru­lásnak. a háborús uszításnak ügynö­keit Amerika, megbízásából Tito igyekszik megszervezni és harcba vinni Fegyvere: gyújtogatás, gyil­kossá <r. kémkedés, ijesztgetés. Tito ügynökei ugyanazokkal az eszközök­kel igyekeznek hátbatámadni a ma­gyar népet, amelv eszközöket szá­zadokon át sikerrel alka'mazíak a Habsburgok és későbben Hitler. Ti­to balsikereinek oka az. hogy nem azzal a magyar néppel áll szemben amely gyengének bizonyult a Habs­burgok ellen. A magvar nép meg­változott, megerősödött. me°Tiőtt, felismerte érdekeit, mer és tud har­colni érdekeiért. Magyarországon nemcsak a Szovjetunió hadseregének fegyverei gvfiztek, Magvarországon a magyar nép fölszabadítását a szovjet eszmék. Lenin és Sztálin ta­nainak győzelme tetőzte be. Ma­s-varország kül- és belpolitikáiét (a függetlenség és szabadság védel mét. a szocializmus énités­s f. a béke védelmét! a Msgvar Df'rozók Párt.­ia vezeti, melynek élén Lenin és Sztálin leeriobb magyar tanítványa Rákosi Mátvás áll. Az ő vezetése alatt a magyar nép tüneményes sebességgel építette új­já a, háború által rombadöntött, Hit­ler hordái által kirabolt Magyaror­szágot. Az urak országa helyébe a nép Hazáját építette fel. Magyar­ország ipara, a Habsburgok évszá­zados gyarmatosító politikája követ­keztében csak későn indult fejlődés­nek. A magvar mezőgazdaságot a világi és egyházi nagybirtok ural­ma jellemezte, a külterjes gazdálko­dás és annak igen alacsony színvo­nala. A falun a nagybirtokos uralom a kulákokra támaszkodott. A kulák­ságot az 1919-es forradalom vér­befejtása után az ellenforradalom minden eszközzel támogatta. A ma­gyar kultúrpolitika következetesen keresztülvitt célkitűzése esrészen a fölszabadulásig a parasztság teljes tudatlanságba tartása és az ipari munkásság kultűrális fejlődésének erőszakos lefékezése volt. Nem ok nélkül nevezték Magyarországot a három millió koldus országának! As felszabadulás után a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás­osztály nehéz örökséget vett át. Az 1945-ben végrehajtott földosztás megszüntette az egyházi és vilá­gi nagybirtok gazdasági uralmát, de nem a kulákságét. A munkásosztály­ban még ott dolgoztak a szociálde­mokrácia ügynökei, akiket London­ból irányítottak. A katolikus klérus pedig szöröstől-bőröstől eladta ma­gát az amerikai imperializmusnak, összeesküvéseket szőtt, kémkedést, szabotázst szervezett. De az egyház hercegei is az újjászületett magyar néppel állottak szemben. A fejek is felszabadultak. A magyar nép látni kezdett. A Kommunista-(bolsevik) Párt rövid történetéből, Lenin és Sztálin müveinek magyarnyelvű ki­adásából egy egész ország tanult, egy egész nép (ett naggyá. Történelme folyamán először tag­ja Magyarország egy nagy, hatal­mas, szilárd, progresszív szövetség­nek, először egyenrangú tag a béke­tábor népeinek családjában. Először Klement Gottwald köztársasági elnök távirata V. Leszny professzorhoz Klement Gottwald köztársasági elnökünk Vincent Leszny-nek, a Ká­roly Egyetem filozófiai fakultása tanárának 70. születésnapja alkal mából a következő táviratot küldte: „TISZTELT TANÁR ÜR, 70. születése napja alkalmából fo­gadja szívélyes üdvözletemet és jó­kívánságaimat és egyúttal az ön érdemeinek elismerését. Gottwald. Májűselőttí kötelezettségvállalásokkal biztosítják a terv túlteljesítését a pótori bányászok A pótori bányászok örömmel kap­csolódtak be a májust köszöntő munkaversenybe. Kötelezettségvál­lalásaikkal bebizonyították, hogy egységesen küzdenek a világ béké­jéért. A Haj-bányában dolgozó 5. mun­kacsoport, amelynek vezetője Mi­halka János, 10%-kal emeli teljesít­ményét május 1. tiszteletére. Petrik Mihály csoportja ugyancsak 10%-os teljesítményemelést fogadott és a lehető legtöbb anyagmegtakarítást. Líbiák Lajos csoportja, amely a leg vizesebb munkahelyen dolgozik, szintén 10%-kal emeli teljesítmé­nyét. A Pákozdi Antaltól vezetett 14. csoport kijelentette, hogy lehetséges ezt a teljesítményt még túl is lépni abban az esetben, ha a csillékkel való ellátást jobban biztosítják. Pá­kozdi Antal csoportj" ezért 25%-os teljesítményemelést vállalt. Pavlis Pál csoportja 20%-kai emeli eddigi termelését. Rajtuk kívül még öt munkacsoport vállalta., hogy tiillé­pik eddigi teljesítményüket legalább 10%-kal. Matuska János csoportja, amely a fenntartási munkálatokat végzi, vállalta, hogy a javítási munkála­tokat a lehető legrövidebb idő alatt elvégzik és ezenkívül takarékoskod­ni fognak az anyaggal. Veszelka János kijelentette: — Három év óta 100%-on felül teljesítem a tervet és otthon érzem magamat a bányában. A 13. számú munkahelyen a bátyámmal együtt dolgozom, és a csoportom tagjai kiváló munkások. Munkánkat azért végezzük szorgalmasan, hogy bebi­zonyítsuk, hogy békét akarunk, mint ahogy békét akar sokszázmil­lió ember az egész világon. Hogy ezt a békét megerősítsük, május el­sejének tiszteletére 40%-kal emel­jük a teljesítményünket. A szalatnai bányában dolgozó vá­járok szintén értékes kötelezettség­vállalásokkal járulnak hozzá a má­jusi ünnepségek fényének emelésé­hez. A 105. munkahelyen dolgozó Lukács Viktor csoportja 25%-kai többet termel, mint eddig. A 108. munkahelyen Vilham Jánosék 20%­kal emelik teljesítményüket, Majer György, Barta József, Angyal Géza, Vizdár Béla és Majoros István cso­portjai 15—20%-kal akarnak töb­bet termelni május elseje tisztele­tére. A bukoveci bányában hét munka­csoport termel többet a májusi m jnkaverseny során. A 203. munka­helyen Bozó István csoportja 20%­kal lépi túl eddigi fejtési teljesítmé­nyét, Sándor Béla és Nagy Gyula 15%-kal, a többiek szintén 10—15 százalékkal. Reiehel Félix villanyszerelő, Pótor. A rozsnyói bányászok versenyében Pozmán András az élen A gömöri vasércbányák dolgo­zói, hogy május elsejét méltóan megünnepelhessék, Valsovszky és Gyurcső elvtársak felhívására má­just köszöntő felajánlásukban „Egy csillével többet a békéért" mozgalmat indítottak, melyben napról napra nagyobb méretekben kapcsolódnak be nemcsak a gö­möri bányák, hanem más üzemek dolgozói tÍ5j Öntudatos bányászaink megértet­ték, hogy nemzetgazdaságunk meg­erősítése szempontjából milyen nagy jelentőséggel bír az, ha terven felül egy csillével többet termelnek. Tud­ják azt is, hogy minden darab érc­cel, mellyel többet adnak a hazának, halálos csapást mérnek az imperia­listákra, a háborús uszítókra, s ez­ért felajánlásukat örömmel tették. Hogy ez így van, láthatjuk a moz­galom eddi g-t méreteiből is. A versenyben a gömöri ércbányák eddig a következőképpen kapcsolód­tak be: A bernárdin 11 munkahely 43 emberrel, a Szadlovszkin 13 munkahely 56 emberrel, Rudnán 23 munkahely 73 emberrel, Bisztrón 9 munkahely 32 emberrel, a Mária­bányán 8 munkahely 24 emberrel, az Istvántelepen pedig 17 munkahely 40 emberrel kapcsolódott be az „egy csillével többet a békéért" májust­köszöntö munkaversenybe. Az eredményeket pontozzák. A verseny állása eddig a következő: az első Pozmán András csoportja az Istvántelepről 276 ponttal, a második Balogh Mátyás csoport­ja a Szadlovszkiról 256 ponttal, a harmadik Kovács Cs. János és Tóth István csoportja az István­telepről, mindegyikük 251 ponttal. A versenyben élre került Pozmán Andrást, — aki 34 éves, 1941-től dol­gozik a bányában és normáját min­díg magasan 100%-on felül teljesí­tette —, megkérdeztük, hogy miért kapcsolódott be a versenybe: Pozmán András, aki régi tagja Pártunknak, a válaszon nem gondol­kozott soká. Egyszerű, de világos szavakkal válaszolt: — A békéért! Azért, hogy munkám­mal elősegítsem annak a megőrzé­sét, ami valamennyiünk számára a legdrágább. Arra a kérdésünkre, hogyan érte el kiváló teljesítményét, mellyel az élre került, Pózmán András ezekkel a szavakkal felelt: — Kiváló teljesítményemet el­sősorban a jó munkabeosztással és a munkaidő minden percének gazdaságos kihasználásával értem el. Ügy én, mint. munkatársam Sikur János megértettük, hogy milyen jelentősége van munkánk­nak, ezért tőlünk telhetőleg min­dent megtettünk, hogy teljesítmé­nyünket fokozzuk. Igyekezetünk mellett természetesen nagy segítségünkre van a szalagasz­tal is, mely megkönnyíti és meg­gyorsítja munkánkat. Pozmán András szavait munka­társa Sikur János is megerősíti és kiegészítéskép hozzátette: — Munkánk nem lesz sikerte­len, igyekezetünknek egészen biz­tosan meglesz az eredménye ... Balázs A. Béla mondott csődöt a magyar, a cseh a szlovák és a román népek ellensé­geinek hagyományos politikája: töb­bé nem lehet ezeket a népeket egy­másra uszítani és valamennyit rab­ságban tartani! Egymásra találtunk, — hála. a Szovjet Hadsereg törté­nelmi győzelmének és a lenini-sztá­lini tanításnak. Mikor Rákosi Má­tyás kiadta a történelmivé vált jel­szót: „Magyarország nem rés, ha­nem bástya a béke frontján" — ez még csak programm volt. Ma már valóság. Magyarország szabad, független állam. * A már befejezett 3 éves terv fo­lyamán a magyar nép újjáépítette a rombadölt országot. A most folyó — sikeresen, győzelmesen folyó — ötéves terv megvalósításával új or­szágot épít. Magának épít! És ezt az országot, a szabadságot és füg­getlenséget soha, senki tőle el nem veheti. Ezt hozta, ezt jelenti, a magyar nép számára legnagyobb nemzeti ünnepe: április negyedike. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom