Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-03 / 80. szám, csütörtök

I / 1Ô52 április 3 U J SI© A pozsonyi f ütőházi munkások kötelezettségvállalásokkal üdvözlik május elsejét A pozsonyi fűtőház alkalmazottai kötelezettségvállalásokkal üdvözlik a dolgozók legörömtelibb ünnepét, május elsejét. A fűtőház alkalma­zottai Široký elvtárs beszédét tart­ják szem előtt, hogy a terv nem teljesül önmagától, hogy a terv az emberek közreműködésével és szo­ros együttműködésével valósítható meg. Harcolni kell a terv teljesíté­séért és ezt a harcot szervezni kell. Május elseje ünnepének tiszteletére a bratislavai fűtőház alkalmazottai az április hónapot „példás élmunkás hónapnak" nyilvánították. A javítóműhely alkalmazottai vállalják, hogy terven felül elvé­geznek egy L/4 javítást az 534.1 szériájú mozdonyon, ami 3650 munkaórát tesz ki. A műhely al­kalmazottal még vállalják azt is, hogy terven felül elvégeznek egy biztonsági felülvizsgálást a 498.0 szériájú mozdonyon, ami 350 mun­kaórát vesz igénybe. A mozdonyok alkalmi javítását végző alkalma­zottak együttműködésével 50 szá­zalékkal csökkentik 1952 március hónappal szemben a vonatokra későn kapcsolt mozdonyok szá­mát. A kisegítő-üzem alkalmazottai az összes mozdonyoknál a kimosásnál cirkulációs hűtést alkalmaznak, ami­vel elérik azt, hogy a kimosás mun­kája az eddigi munkamódszerrel szemben átlag 40 százalékkal előbb készül el és ami .a legfontosabb, a mozdony kazánja nem rongálódik a gyors lehűléssel és így tartóssága lényegesen növekszik. A kocsifelügyelök a főpályaudvar körzetében elvégzik a vashulladék gyűjtését és az összegyűjtött vas­hulladékot átválogatják, s ami hasz­navehetetlen, azt elküldik újra fel­dolgozásra. A gépmesterek a fokozott húsvé­ti közlekedés nehézségein azzal se­gítenek, hogy szabad idejükben mozdonyvezetői szolgálatot fognak teljesíteni. A Lidia Korabelnylkova takaré­kossági módszerével megtakarí­tott üzemanyagból lebonyolítják a fokozott húsvéti közlekedést, azaz három gyorsvonatot Kassára és vissza, négy gyorsvonatot Zó­lyomba és vissza. A kocsik ösz­szes átvizsgálását minőségileg megjavítják, hogy a közlekedés­ben ne legyen semmiféle zavar. Az c.Jminisztráció alkalmazottai szintén vállalták, hogy a főpálya­udvari fűtőház egész körzetében el­végzik . vashulladék gyűjtését és a vashulladékot osztályozzák és a tel­jesen használhatatlant elküldik új­ra feldolgozásra. Továbbá segíteni fognak a szénkirakodásnál, különö­sen sürgős munkák elvégzésénél. Ezzel alátámasztják táviratukat, melyet az Egyesült Nemzetek Szö­et„égéhez küldtek és követelik a koreai baktériumháború beszünteté­sét és a megszálló imperialista ka­tonaság kivonását Koreából. K. I. Szlovákia dolgozói élesen elítélik Nikosz Beloiannisz és társainak az amerikai imperialisták görög lakájai által történt meggyilkolását A görög hazafiak meggyilkolása feletti jogos felháborodásuknak ad. tak kifejezést a Kohászati Kombinát dolgozói is. A sajtótízpercek kereté­ben az építkezés dolgozói megemlé­keztek a görög nép ártatlanul, ame­rikai parancsra kivégzett hőseiről és lerótták emlékük előtt kegyeletüket. A szocialista város építkezésének dol­gozói Kafonka Károly mester vezeté­sével tiltakozó rezolúciót fogadtak el, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok prágai nagykövetségéhez intéz­tek. A rezolúcióban ez áll: Mi, a Kohászati Kombinát szocia­lista városépitkezés 14. blokkjának kőművesei és segédmunkásai a világ dolgozóival együtt felemeljük tilta­kozó szavunkat a Belojannisz elvtár­son és társain elkövetett gyalázatos gyilkosság ellen, amelyet a járomba döntött Görögország urának, Peuri­foy amerikai követnek parancsára hajtottak végre. Mi, a 14. sz. blokk kőművesei, kö­telezettséget vállalunk, hogy a 14. blokk kéményeit és az 5. blokk egy emeletét az előre tervezett április 12-e helyett már április 10-re be­fejezzük. E kötelezettségünk teljesítése járul, jon hozzá hazánk megerősítéséhez, a béke világarcvonalának megszilárdí­tásához és legyen a görög dolgozó néppel érzet 1; mély szolidaritásunk megnyilvánulása. Virradjon fel minél előbb az a nap, amikor Görögország szabaddá lesz és amikor a mai angol­amerikai hóhérok felelni fognak gaz­ságaikért éppúgy, mint ahogy hitle­rista elődeik ig elnyerték büntetésü­ket Nürnbergben. Sokgyermekes családanyák hitvallása a békéért a prágai gyermekvédelmi konferencián Ragyogóan kivilágított terem, vi­lágos kék /színekben pompázó hatal­mas betűk hirdetik a konferencia jelszavát: „Védjétek gyermekeiteket, védjétek jövőtöket, harcoljatok a békéért." Az Országos Gyermekvé­delmi Konferencia résztvevői mélyen átérezték ezeket a szavakat. A ki­küldöttek, a vendégek tekintetén és magatartásán érezhető, hogy most nemcsak mint hivatalos résztvevői ennek a nagyjelentőségű konferen­ciának ülnek itt, hanem szívük mé­lyéből érzik, hogy ezen a konferen­cián minden ember legsebezhetőbb, legérzékenyebb kérdését vitatják — gyermekeik boldog nyugalmát, gyer­mekeik jövőjét, gyermekeik életét. Ez a konferencia arra az időre esett, an/ikor az egész világ becsületesen érfeö és gondolkodó embere felhábo­rodva tiltakozik a koreai borzalmas események ellen, amikor a szabad­ságáért küzdő koreai nép ellen olyan eszközökhöz folyamodott a vagyonát és hatalmát védő kapitalista tábor, amilyenekkel még a történelem leg­aljasabb alakja, Hitler sem dolgo­zott. Amikor baktériumok milliárd­jaival pusztítják az ártatlan koreai gyermekeket, akik ebben a háború­ban már annyi szenvedésen mentek át, a prágai Slovák-Szigeten, a Cseh­szlovák haza dolgozói vitatják, hogy mit kell tenniök a harmadik borzal­mas háború megakadályozására és kifejezést adnak legmélyebb felhá­borodásuknak a Koreában történtek felett. Éppen a vitafelszólalások kezdőd­nek. Jiri Hronek, a Nemzetközi Üj­ságíró Szövetség tagja kér szót és megrendült hangon jelenti be a kon­ferenciának, hogy éppen most érke­zett a tragikus hír, Belojannisz elvtársnak és társainak a görög Kommunista Párt vezetőinek aznap reggel történt meggyilkolásáról. Spontán feláll az egész konferencia, megdöbbenés csöndje a teremben, mindenki szemé­be könnyek tódulnak és pillanatra az arckifejezések megmerevednek, hogy aztán épp oly gyorsan acélos elhátá­rozássá változzanak. Ezt az elhatá­rozást nem kell szavakba önteni, le­olvasható az arcokról. Rádöbbenés olvasható le az arcokról, mire képe­sek ellenségeink, de ugyanakkor a harckészség eltökéltsége egészen az igazság győzelméig. A konferencia nyomban tiltakozást küld Belojannisz elvtárs és társainak aljas legyilkolá­sa miatt. A szemek még fátyolosak, amikor Glazarová, az államdijjal kitüntetett cseh írónő, nehezen leküzdve megha­tottságát, emelkedik szýlásra és könnyektől fátyolozott hangon kezdi el mondanivalóját a budejovici kerü­leti Gyermekvédelmi Konferenciáról, ahol egy görög kisfiú, egészséges gyönyörű gyermek, tökéletes irodal­mi cseh nyelven üdvözölte a konfe­renciát, és elmondta, hogy milyen meleg otthont talált itt a Csehszlo­vák Köztársaságban, miután a de­mokráciáért harcoló szüleit elvesz­tette és beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: „Éljen Gottwald elvtárs, éljen Belojannisz, a mi vezé­rünk!" A budejovici kerületi konferencián egy cseh gyermek is felszólalt, aki elmondta ott az ö kis rövid éle­tének történetét és ebből a rövid élet­rajzból annyi emberi szenvedés tá­rult fel, hogy érthetővé tette ennek a gyermekléleknek azokat a sza­vait, amivel a felszólalását befejez­te: „mindkét szülőmet a koncentrá­ciós táborban vesztettem el, igérem, hogy egész életemet a szocialista hazámnak fogom szentelni." A hatgyermekes családanya, Pol­läkova, a bratislavai DIMITROV­üzem élmunkásnöje szinte odakiál­totta a konferenciának, mintha azt akarta volna, hogy szavai ezeken a falakon túl eljussanak azoknak az ellenségeknek a fülébe is, akik a ha­táron túl fenyegetik családjának boldog életét: „A legboldogabb anya vagyok, mert az én gyermekeimnek nem olyan gyermekévek jutottak, amilye­neket én átéltem. Az én gyermekeim boldog gyermekéveket élnek. Mo­solygó, egészséges piros az arcuk és meleg otthonuk van. Én tudatában vagyok annak, hogy ezt mind a szovjet hadseregnek köszönhetem, amely bennünket, munkásembereket felszabadított a rabszolgaságból. Köszönöm kormányunknak azt, hogy én. a DIMITROV-gyár munkásnője, ezen a tiszteletreméltó konferencián felszólalhatok. ígérem, hogy még jobban fogok dolgozni, mint eddig, még jobban fogom erősíteni a nor­mákat és az eddigi 137 százalékos teljesítményemet emelni fogom. Amíg szívem dobogni fog és amíg lélegzeni fogok, dolgozni és harcolni fogok a békéért. Nem akarok hábo­rút, békét akarok! Tudom azt, hogy minden százalék, amivel munkatelje­sítményemet emelem, egy ütés a ka­pitalisták fejére. Mégegyszer kö­szönöm Gottwald és Sztálin elvtár­saknak, hogy én, az egyszerű mun­kásasszony, akit ezelőtt semmibe sem vettek, most itt szólhatok és mun­káskezeimmel építhetem az én szép hazámat, a Csehszlovák Köztársa­ságot. De nem elég az, hogy mi fel­szabadultan dolgozhatunk, segítsé­gükre kell lennünk azoknak is, akik még elnyomatásban élnek, hogy azoknak a gyermekei is úgy élhes­senek majd, mint a mi gyermekeink. Sírnom kellett, amikor pionírjaink üdvözölték a konferenciát erre az al­kalomra írott gyönyörű műsorszá­maikkal, de ezek a könnyek nem a szenvedés könnyei voltak, miként a múltban, hanem az öröm könnyei. Felszólítom az anyákat és asszonyo­kat, hogy mindnyájan megfeszített erővel és törhetetlen akarattal épít­sük hazánkat és védjük gyermekeink jövőjét! Beszélnek a további sokgyermekes anyák. Reindlová Mária, a trineci vasgyár munkásnője, 6 gyermek anyja bejelenti, hogy a konferencia tiszteletére az eddigi normáját 3 százalékkal felemeli, Horka Jozefina 17 gyermekes család­anya, az ilavai járásból így szólt: „Köszönöm a konferenciának, hogy én, a 17 gyermekes családanya itt beszélhetek és elmondhatom azt, ho­gyan kínlódtam a múltban a fér­jemmel, aki kőbányában dolgozott és hetenként legfeljebb 3—4 napot volt munkában. Most nincsen gondom, hogyan neveljük gyermekeinket és miből taníttatjuk őket. A régi re­publikában tehetséges gyermekeink A rozsnyóbisztrói bányászok felhívása a buján ovi és a rozsnyói alagutak építőihez Tisztelt bányász szaktársak! Mi rozsnyóbisztrói bányászok csat­lakoztunk az „Egy csillével többet a békéért" mozgalomhoz „Hetente egy méterrel többet a békéért" jel­szó alatt és pedig azért, mert mint homlokkif ej tök tel j es ítmény eink et méterekben fejezzük ki. Versenyre hívunk ki benneteket „Egy méterrel többet előre a béké­ért" jelszó alatt és nagyon bízunk benne, hogy megértetek bennünket és minden erötöket kifejtitek a bé­kéért. Munkátokkal elősegítitek a szocialista építkezés gyors végrehaj­tását. Szívélyes őszinte üdvözletünket küldjük nektek és várjuk felelete­teket Cesť práci! A pozsonyi művészek tiltat ozó gyűlésé a koreai baktériumháborií ellen Kedden, április l.én a pozsonyi művészeti szövetségek a Nemzeti Színházban tiltakozó gyűlést rendez­tek az amerikai imperialisták által Koreában vezetett baktériumháború ellen. A tiltakozó gyűlést, amelyen résztvettek az egyes művészeti szö­vetségek elnökségeinek képviselői, írók, képzőművészek, zeneszerzők, a Nemzeti Színház tagjai, filmmunká­sok és mások, Franyo Král író nyi­totta meg. Miroslav Barvik „El a kezekkel Koreától" című kantátája után, melyet a Nemzeti Színház együttese adott elő zenekari ^kíséret­tel, Ján Czikkel zeneszerző, a Cseh­szlovák Békedíj viselője beszédet mondott. Beszédében élesen elítélte az amerikai imperialistáknak Koreá­ban és Észak-Kínában véghezvitt bar. bár gaztetteit. A zajog taps után, amellyel a jelenlevők magukévá tet­ték az emberiség történelmében elő­fordult legbrutálisabb gaztett elsöp­rő erejű vádját, szólAsra emelkedtek az egyes szövetségek képviselői, akik kifejezték meggyőződésüket, hogy a baktériumfegyverek gyártói és be­vetői nem kerülik el az emberiség igazságos ítéletét. A tiltakozó gyűlés befejező részé­ben a résztvevők egyhangú határo­zatot fogadtak el, amelyben elítélik az amerikai imperialisták barbár ke­gyetlenségeit és követelik a bakté. riumháború azonnali megszüntetését. A bratislavai művészek tiltakozó gyűlését, Boris Alekszandrov, Sztá­lin kantátájával fejezték be. Az eladási idő szabályozása húsvétkor A kereskedelemügyi Megbízotti Hivatal a Belügyi Megbízotti Hiva­tallal, az Élelmiszerügyi Megbízot­ti Hivatallal és a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatallal egyetértésben az eladási idő egységes szabályo­Eladási idő: , , 1952 április 11, péntek .... 1952 április 12, szombat ... 1952 április 13, vasárnap , , 1952 április 14., hétfő A vendéglök és vasúti éttérmek, valamint a dolgozók közös étkezését szolgáló összes üzemek rendszere­zása érdekében a húsvéti ünnepek alatt az állami és a szövetkezeti szektor, valamint a községi vállala­tok és könyvelárusító helyek részé­re a következő intézkedést tette: Az üzletek nyitva: mint rendesen. az ipari üzemek és könyvkereskedé­sek mint rendesen, az élelmiszerelárusító helyek 15 órá­ig egyhuzamban, a tej csarnokok egyhuzamban 13 óráig, a meghosszabított időtartamú eláru­sító helyek, mint rendesen, tejcsarnokok 6—9 óráig, cukrász és cukorkaüzletek rendsze­res vasárnapi árusítása, ezek táb­lákkal lesznek megjelölve, tejcsa: .íokok 6—9 óráig. sen működnek, mint más vasár- és ünnepnapokon. A rosice-oslavan-i szénmedence bányászai teljesítették negyedévi tervüket A rosice-oslavani szénmedence bányászai első negyedévi fejtési, ter­vüket 102.1%-ra teljesítették. A legjobb eredményeket a zastávkai Július-bánya dolgozói érték el, akik az első negyedév tervét 105.4%-ban túllépték. Az oslavani Václav Nő­sek bánya dolgozói is 102.7%-os túlteljesítést értek el az első ne­gyedév folyamán. A zbyšovi Anto­nín bánya fejtői a 3 hónapos fejté­si tervet 100.7%-ban túlteljesítették. nem tanulhattak, íjiert nem volt pénzünk, ma mindnyájan járhatnak iskolába, még azok is potólhatják a hiányokat, akik a múltban nem ta­nulhattak. Férjem a cementgyárban dolgozik, élmunkás, én az Egységes Földműves Szövetkezetben dolgozom a falunkban és mindketten megfo­gadtuk, hogy ezután még jobban fo­gunk dolgozni, hogy megakadályoz­zuk azt, hogy gyermekeink olyan helyzetbe kerülhessenek, mint mi voltunk a múltban, amikor férjem a hét végén fizetés helyett a tízkoro­nás munkanélküli segélyalamizsnát hozta. Legidősebb fiam 18 éves korá­ban a partizánok közé ment, hogy harcoljon a felkelésben — elesett. Elesett a szebb és jobb jövöért, ame­lyet mi a szülök és a többi testvérei meg is éltünk. Amíg lélegzeni tudok, dolgozni fogok a békéért és gyer­mekeimért. / Mária Javorka, 9 gyermekes családanya Podebradból. aki az Egységes Föld­műves Szövetkezet dolgozója, szocia­lista kötelezettséget vállalt gyerme­kei boldog jövőjéért. Az EFSz 270 métermázsa disznóhúst fog kitermel­ni a kontingensen felül és ő ehhez úgy járul hozzá, hogy a reája bízott sertéseknek a súlyát naponta 60 dk­val fogja emelni. A boldog és megelégedett sokgyer­mekes anyák felszólalásait Petráko­vá elvtársnő, a lidicei helyi Nemzeti Bizottság elnöknője zárta le. aki acélos határozottsággal tett tanúsá­got a béke ügyéért és többek között elmondotta, hogy a fasiszta hordák karjaiból ragadták ki gyermekeit és öt koncentrációs táborba hurcolták. Amikor onnan kiszabadulva hazajött szülővárosába, hamut, romokat ta­lált, nem volt hová lehajtani fejét és senki sem tudta neki megmondani, merre vannak elföldelve drága gyer­mekei. Ö átérzi a koreai anyák fáj­dalmát és életének tartalma és célja a háború megakadályozása lesz, hogy az anyák ne éljenek át olyan fájdal­mat többé, mint amilyent neki kel­lett átélnie. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom