Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-25 / 98. szám, péntek

SJJSZG 1952 április 25 Jelentés az állami népgazdasági terv teljesítéséről Szlovákiában 1952 * első negyedében (Folytatás az 1. oldalról) hullámzás következtében nagy mér­tékben veszítenek jelentőségükből. MEZŐGAZDASÁG. A márciusi időjárás a növényzet fejlődésére kedvezőtlen volt. Ennek következtében a tavaszi munkálatok Szlovákiában körülbelül négy hetet késtek. Április 4-ig a tavaszi szántás tervét általában 10.3%-ra teljesítet­ték. Kedvezőbb volt a tavaszi búza és tavaszi árpa vetése. A tervezett föladatokból 15.2% tavaszi búzát és 16.6% tavaszi árpát vetettek el. A feladatokat a legjobban az álla­mi birtokok teljesítették, amelyek az egész tervezett területből a ta­vaszi búza 48.7%-át és a tavaszi árpa 35.1%-át vetették el. Az EFSz­ek 36.4%-ra teljesítették a tavaszi árpa vetési tervét, míg a többi üze­mek a tavaszi búzában 9.9%-ra és a tavaszi árpában 9.8%-ra teljesí­tették a vetési tervet. Az őszi vetések az előző évekkel szemben kevésbbé jól állták a telet, mégis fejlődésük állapotát normális­nak mondhatjuk. Az 1952 március végi állapot sze rint a marhaállomány negyedévi tervét 100.9%-ra, a sertésekét 124.8 százalékra és a juhokét 110.1%-ra teljesítették. A sertések magasabb állománya az elégtelen felvásárlás következménye. A tehenek rész­aránya a marhaállomány összmeny­nyiségéhez növekedett és elérte a 48.3%-ot, amivel kialakultak a gaz dasági állatállomány további foko zásának elöföltételei. A fajanyaser­tések száma a negyedév végén el­érte a negyedévi terv 108.3%-át. A tejtermelés tervét az első ne­gyedévben nem teljesítették, annak ellec ére, hogy a termelés az 1951 első negyedévével szemben 336.000 hektoliterrel növekedett. AZ ÁLLAMI BIRTOKOK csupán a juhokban teljesítették a gazdasági állatállomány negyedévi tervét (113.8%), míg a többi állat­fajtákban lemaradtak a tervben. A sertéseknél e hiány abból ered, hogy az állami birtokok az első negyed­évben nem érték el a tervezett fel­vásárlást és a sajátnevelésü malac­mennyiséget. Az állami birtokok a Pártnak és a kormánynak az állat­tenyésztés emelésére való intézke­désekről szóló határozatát eddig nem teljesítik, ami a marhák össz­niennyiségében a tehenek rész­arányát illeti, mert az összmarha állománybó' a feltételezett 44% he­lyett az első negyedév végén csu­pán 38.1% a tehenek száma. A n. ÉS MAGASABB TÍPUSÚ EFSZ-ek területmérlegének 1952 január 27­ével összeállított eddigi adatai alap­ján az összterület mennyisége 1951 januártól 25%-kal növekedett; a mezőgazdasági terület mennyisége 2?.8%-kal, a szántóterület mennyi­sége 33.5%-kal nagyobbodott. Fi­gyelemreméltó a gyümölcsültetvé­nyek 141.6%-kal és á szőlők 68.6%­kal való gyarapodása. Az EFSz-ek mezőgazdasági állat­állományának évi tervét a többi szektoroknál kedvezőbben a faj­anyaállatoknál teljesítik, ami meg­adja a gazdasági állatok egész évi terve teljesítésének feltételeit. Az erdőiparban márciusban a terv teljesítése az előző hónappal szem­ben lényegesen javult. A fakiterme­lésben kielégítő eredményt értek el főleg március utolsó heteiben. Ke­vésbbé kielégítő a helyzet a fa­szállításban, ' főképp a fa elfuvaro­zásában, ami komolyan befolyásol­hatja a fa- és vegyiipar további tervtel.iesítését. ÉPÍTKEZÉS Az első negyedévi beruházási épít­kezés a megkezdett építkezések be­fejezésére irányult és pedig nem­csak a termelési célokat, hanem az egészségügyi és kulturális intézmé­nyeket szolgáló építkezésekre is. 1952 első negyedében több ipari ob­jektumot fejeztek be, üzembe he­lyezték a pelsőei és a prednáhorai gyógyintézeteket és átadták rendel­tetésüknek az ipari központok lakó­názait. Az építészeti termelés a mult év első negyedévével szemben 10.1%­kal növekedett. Az építészeti termelés tervét 82.7 százalékra teljesítették. Az építészet munkatermelékeny­sége, összehasonlítva 1951 első ne­gyedévével nagyobb, de nem érte el a terv által meghatározott színvona­lat. 1 A munkatermelékenység és ezzel együtt az építészeti ipar tervének nem teljesítését az építészeti gépek teljesítmény tervének elégtelen tel­jesítése, az építkezések elégtelen munkamegszervezése, a téli időszak­ra való elégtelen munkaelökészület. a magas mulasztás és a munkaerő­hullámzás okozta. 1952 első negyedévének végén részbeni javulás állott be a főbb épí­tészeti gépek időkihasználásában, nevezetesen a vájó- és kaparógépek­ben. Az összes fontosabb gépek tel­jesítményének kihasználása azonban még alacsony volt. főleg ami a csil­lék teljesítményét illeti. KÖZLEKEDÉS A közlekedésügyi megbízotti hi­vatal üzemeinek első negyedévi ter­vét a következőképpen teljesítették: összforgalom ebből: vasúti forgalom útiforgalom víziforgalom városi forgalom 84.5 87.1 72.8 125.9 99.7 A vasúti személyforgalomban 97.8 százalékra teljesítették a tervet. A szállított személyek száma 1951 el­ső negyedévével szemben 21.2 száza­lékkal növekedett. A vasúti teherforgalom tervét 88.3 százalékra teljesítették. A teher­áruszállítás tervezett mennyiségét nem érték el egyrészt azért, mert nem teljesítették a teherkocsik be­állításának tervét, másrészt pedig azért, mert a lassú kirakodás és be­rakodás következtében sokáig vesz­tegeltek a teherkocsik. A hófúvás is kedvezőtlen hatással volt a terv tel­jesítésére. Mégis 1951 első negyed­évével szemben 8.7 százalékkal több árut szállítottak. Az úti személyforgalom első ne­gyedévi tervét 92.9 százalékra tel­jesítették. A tervet a hófúvás ide­jén az utak járhatatlansága miatt nem teljesítették. A csehszlovák autóbuszjáratok üzemeiben még igen magas a jármüvek javítási szá­zalékszáma. Az úti teherforgalom tervét 64.4 százalókra teljesítették. Összehason­lítva 1951 első negyedévével az uti teherforgalom teljesítményében 59.5 százalékos emelkedés állott be. A víziforgalom teljesítményének tervét 125.9 százalékra teljesítették. Sikeresen folytatták a községek­nek a távbeszélő hálózatba való be­kapcsolási munkálatait, valapint távbeszélő és távíró állomások léte­sítését. KISKERESKEDELMI FORGALOM ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TER­MÉKEK FÖLVÁSÁRLÁSA A kiskereskedelmi forgalom tervét 102%-ra teljesítették és a kiskeres­kedelmi forgalom 1951 első negyed­évével szemben 27%-kal.volt maga­sabb. A lakosság 9.1%-kal több lisztet és lisztterméket, 19.7%-kal több cuk­rot, 10.6%-kal több vajat, 21.2%-kal több tejet, 17.5%-kal több tojást, 17.4%-kal több cukorkát, 15.4%-kal több kávét és 99.4%-kai több teát vásárolt, mint 1951 első negyedében. A kötött piac, eltekintve egyes zava­roktól, kellő mértékben volt fedezve hússäl. A szabadpiaci kereslet a vá­gómarha felvásárlási terv nemtelje, sítése következtében nem volt telje, sen fedezve. Ipari termékekből há­romszor több bútort adtak el, mint 1951 első negyedében. A többi ipar­árúfajtákból az 1952 első negyedé­ben több textilt, lábbelit és órát ad­tak el, mint 1951 hasonló időszaká­ban. A vágóállatok felvásárlási tervét a szarvasmarháknál az egészévi mennyiség 25%-ára teljesítették, amint azt megszabta a párt- és kor­mányhatározat. A borjuk és sertések Bíróság előtt áll mezőgazdaságunk megkárosítóínak bandája Szerdán, április 23-án a prágai Állambíróság szenátusa előtt Ota­kar Balas elnökletével megkezdő­dött a volt agráriusok soraiból ala­kult kémek és kártevők 8 tagú ve­zetöcsoportja elleni főtárgyalás, akik összeesküvést szőttek köztár­saságunk ellen a Wall-Street ügy­nökségének, az úgynevezett , Zöld Internacionálénak" utasításai alap­ján. A bünper tárgyalása a nagy­számú közönség és a hazai és kül­földi újságírók jelenlétében folyt le. A csoport ellenséges szándéka fő­leg falvaink szocialista épülése el­len irányult. Abbeli igyekezetükben, hogy megakadályozzak dolgozó föld­műveseink jobb életének megterem­tését. a vádlott imperialista ügyhö­kök a fasiszta rendszernek orszá­gunkban való felújítását és Önálló­ságunk elárulását készítették elő. A nemzetközi imperializmus e veszé­lyes ügynökei köztársaságunk terü­letén fegyveres csoportokat szervez­tek, szabotázsakciókat készítettek elö mezőgazdaságunk ellen és kém­jelentéseket továbbítottak a nyuga­ti imperialistákhoz. A tárgyalás megnyitása után Mi­loszlav Kolaja államügyész előadta a vádat, amelyben vádolja Jozef Kepka, volt tanárt, az agrárpárt funkcionáriusát, Antonín Chloupka, volt agrárpárti képviselőt, František Topol bankhivatalnokot, dr. Ing. Otakar Csapek volt nagybirtokost. Vilém Knebort és dr. Viasztimii Klime ügyvédet, volt nemzeti egye­siiléspárti képviselőket, továbbá Jo­zef Kosztohryza hivatalnokot és dr. Václav Rencs írót hazaárulás és különféle a békevédelmi törvénybe ütköző bűntények elkövetésével. Ezenkívül Kepka, Topol. Klíma. Kosztohryz és Chloupek kémkedés­sé' is vádoltatnak. Az amerikai imperialisták abbeli igyekezetükben, hogy lehetetlenné tegyék a szocializmust felépíteni országunkban és, hogy országun­kat saját gyarmatukká tegyék, a gyáván nyugatra futamodott áru­lókból különféle szervezeteket alakí­tanak. Ilyen imperialista ügynöksé­gek egyike az úgynevezett ..Zöld In­ternacionálé" amely Mikolajezyk­nak, a lengyel nép és dr. Cserny. volt agrár miniszternek, a csehszlo­vák nép árulóinak vežfetésével ala­kul meg az USA-ban. Az a kártevő csoport, amely most bíróság előtt áll, a „Zöld Internacio­nálé" irányítása alatt állt. Célja a Csehszlovák Köztársaság önállósá­gának megsemmisítése és az úgy­nevezett „Európai federáció" néven ismert amerikai védnökségbe | való bekapcsolása volt. E gonosz célt az amerikaiak által kiprovokált új vi­lágháború segítségével kellett volna elérnie. Erre az esetre a vádlottak fegyveres államellenes puccsot ké­szítettek elö és e célból a falusi gaz­dagok soraiból terrorista bandákat igyekeztek alakítani, akikre nálunk mint a reakció utolsó kompakt alap­jára támaszkodtak; megszervezték az összeesküvők hálózatát, amely­nek működését az EFSz-ek építé­sei elleni szabotálásra irányították. Hogy megkárosítsák állattenyészté­sünket, az összeesküvők különféle szabotázsakciókat szerveztek, külö­nösen „fekete" öléseket, a gabona­mag és liszttermékek takarmány­ként való felhasználását, a kancák tömeges elvonását a pároztatástól. a vetési tervek be nem tartását, el­sősorban pedig az EFSz-ek megala­pítása elleni tömeges szembeszállás szítását. Az imperialista hírszerző szolgálat részére nagyszabású kém­kedést is folytattak. A vádlottak eleinte különféle reakciós politikai csoportokhoz tartoztak, de végül a nép iránt érzett gyűlöletükben kö­zös nevezőre jutottak — a „Zöld In­ternacionálé" közreműködésével az amerikai imperialisták által orszá­gunk ellen vezetett gonosz harc kö­zös nevezőjére. Jozef Kepka vádlott, a München­előtti köztársaság agrárpolitikusa volt s így érthető, hogy hazánknak a Szovjet Hadsereg által való fel­szabadítása után nem tudott meg­békélni a volt agrárpárt betiltásá­val. Ezért 1946-ban összejött Anto­nín Chloupkával, akivel arról tár­gyalt, hogy Nyugst-Csehország két­járásának összes falvaiban kiépítik a titkos bizalmiak kiterjedt hálóza­tát, akiknek meg kellett volna szer­vezniük Csehszlovákiában a betiltott kollaboráns és áruló agrárpárt meg­újítását. i 1950-ben Chloupkával megegye­zett abban, hogy megalakítják a fausi gazdagok illegális „harci cso­portjait", melyeket fel kellett volna fegyverezni, hogy az általuk előké­szített államellenes puccs idején megdöntsék népi demokratikus rend­szerünket és háború esetén kártevő tevékenységet fejtsenek ki harcoló hadseregünk háta mögött. Klepka és Chloupek további összejöveteleiken megegyzetek további illegális csopor­tok megszervezésében a falvakon, amelyek vezetésével a falusi gazda­gokat bízták iheg. E csoportok sut­togó propagandát terjesztettek, sza­botázsakciókat készítettek elö és hajtottak végre, amelyeknek célja főleg állattenyésztésünk megbontá­sa volt. E csoportok akadályozták az Egységes Földműves Szövetkeze­tek létrehozását és ott, ahol már megalakult az EFSZ, megállapodtak, hogy a falusi gazdagok abba befu­rakodnak, elfoglalják a vezető helye­ket és a szövetkezetet szándékosan adósságokba sodorva és a rendes munkamegszervezést lehetetlenné téve felbomlasztják. 1951 februárjában Kepka illegáli­san elhagyva Csehszlovákiát s Bécs­be való érkezte után a CIC szer­veinek rendelkezésére bocsátotta magát, akiknek fontos állami tit­kokat árult el. Ausztriából az áruló Csernynek jelentést küldött a fel­forgató államellenes csoport műkö­déséről és további utasításokat kért tőle. Cserny irányelveket küldött Kepkának Chloupek saámárh, hogy még nagyobb mértékben folytassák a mezőgazdasági termelésünk elle­ni szabotázsakciót. Ausztriai tartóz­kodása alatt Kepka 6-hetes kém­tanfolyapiot is végzett és 1951 má­jusában. mint a CIC fizetett ügy­nöke visszatért Csehszlovákiába. A köztársaságba való visszatérése után átadta Chloupeknek Cserny utasítá­sait s tovább igyekezett kifejteni kártevő tevékenységét. nemzetbiz­tonsági szerveink azonban leleplez­ték és letartóztatták. A további vádlott Antonín Chlou­pek mögött az agrárkizsákmányo­lók hivatásos kiszolgálójának gaz­dag tapasztalatai állanak. Az első köztársaság alatt mint agrárkortes segített Kárpátukrajna dolgozó pa­rasztságának elnyomásában. E mun­kában annyira „bevált", hogy ké­sőbb agrároárti képviselő lett és a sárga agrár szakszervezet elnöké­vé választották. 1945 májusa után Chloupek kísér­letet tett az agrárpárt megújításá­ra. 1948 őszén összeköttetésbe lé­pett dr. Csernyvel és az ö utasítá­sai alapján a vádlott Kepka tevé­keny együttműködésével áttért a felfegyverzett kuiákbajidák megala­kítására, állattenyésztésünk és az EFSz-ek . építése szabotálásának megszervezésére, 1949 novemberétői pedig fontos kémjelentéseket jutta­tott az áruló Csernyhez, amelyeket pz amerikai kémszolgálathoz továb­bítottak. Chloupek irányelveket adott a falusi gazdagoknak különö­sen a prágai és jihlavai kerületek­ben, hogyan végezzék felforgató te­vékenységüket. 1951 júniusában' tá­jékoztatta Csernyt, hogyan intézzen a külföldi rádió felhívásokat a sza­botázsakciók falun való megszerve­zésére. František Topol vádlott kémje­lentések továbbításával visszaélt a Beruházási Bankban betöltött tiszt­ségével. 1950 januárjában a többi kártevőkkel való összejövetelen meg­egyezett egy kiterjedt összeeskü­vésnek háború esetére való előkészí­tésében. Ezen az összejövetelen tá­jékoztatták az összeesküvőket az úgynevezett „Zöld Internacionálé" céljairól és főleg az áruló Feier­abend tárgyalásának tartalmáról a háborús uszító Achesormal. Egy to­vábbi gyűlésen, 1950 októberében Vrabek és Mrkvan kártevőkkel meg­egyezett, hogy összpontosítja az ösz­szes elszigetelt agrárcsoportokat és kártevő tevékenységüket kiter­jeszti a köztársaság összes kerüle­teibe. Topol indítványára később egyesítették a volt agrár, és nemze­ti demokratapárt levitézlett egyé­neiből alakult államellenes csopor­tokat. Topol örömmel fogadta az » amerikai monopolisták tervét az úgynevezett „nyugateurópai federá­ció" létrehozása iránt. Otakar Csapek vádlott már 1925­ben résztvett az agrár-konzervatív párt megalakításában. Ez a volt nagybirtokos, 240 hektárnyi birtok tulajdonosa 1950 novemberében meg­egyezett a többi árulókkal abban, hogy államellenes agrárcsoportot alakít, s ennek részére fasiszta pro- ' grammot dolgozott ki. Csapek külö­nösen arra törekedett, hogy illegá­lis felfegyverzett harci csoportokat alakítsanak, amelyek még a kárte­vők által annyira várt háborús vi­szály kitörése előtt megkezdték vol­na működésüket. Államellenes tevé­kenységét Topollal közösen végezte az úgynevezett „Zöld Internacioná­lé" utasításai alapján. A vádlott Csapek által kidolgozott „pro­gramm" a nagybirtokosok földjének és a gyárosok gyárainak a vissza­adását ígérte. Vilem Knebort vádlott a München­előtti köztársaságban a fasiszta nemzeti egyesülés pártjának képvi­selője volt. Mint régi fasiszta, a megszállás idején a prágai „nemze­ti együttműködés" vezetője volt. 1949 áprilisában résztvett a nemze­ti demokrata államellenes összeeskü­vés illegális „központi vezetőségé­nek" megalakításában, amely Sztri­brny-féle volt fasiszta nagyságok­ból tevődött össze, s ennek az élére állott. Ez a „központ" kidolgozta a „programm" tervét, amely szerint meg kellet volna újítani nálunk a kapitalizmust és országunkat bekap­csolni az amerikaiak által előkészí­tett „Középeurópai Egyesült Álla­mok" blokkjába. Rechzigl áruló és más ügynökök közreműködésével Knebort rendszeres összeköttetést tartott fenn az államellenes agrár összeesküvő csoporttal. Beszámolónkat a bűnperről lapunk holnapi számában folytatjuk. felvásárlásában nem teljesítették a párt- és kormányhatározat által ki­tűzött feladatokat. A borjufelvásár­lás negyedévi tervét 60.1%-ra, a ser­tések fölvásárlási tervét 64.7%-ra teljesítették. Az állami birtokok a -marhafelvásárlás negyedévi tervét 103.8%-ra, a sertések felvásárlási ter. vét 91%-ra és a borjuk felvásárlási tervét 4d.7%-ra teljesítették. 1951 efeő negyedével szemben a sertések felvásárlási súlya 3%-kal növekedett, a vágómarha- és borjú, felvásárlásé 1951 első negyedével szemben hanyatlást mutat. A többi mezőgazdasági termékek 1952 első negyedévi felvásárlása nem teljesítette tervezett feladatait, ezért a további negyedévbe jelentős hátra­lékokkal lép. A tejfelvásárlás tervét 65%.ra teljesítették. A tejfelvásár­lás 1951 első negyedével szemben 42,2%-kal növekedet^ A tojásfelvásárlás tervét 62.5%-ra teljesítették. 1951 első negyedével szemben 17.2%-kai több tojást vá­sároltak fel. A mezőgazdasági termékek felvá. sárlását jelentős mértékben fékezte az, hogy több nemzeti bizottság nem fejezte be idejében a beszolgáltatá­sok szétírását a beszolgáltatok sze­rint, ami helyenként zavarokat idé­zett elő a közellátásban. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁ­LIS BERENDEZÉSEK, A KULTÚ­RA ÉS NÉPNEVELÉS FEJLŐ­DÉSE. Az első negyedévben továbbfejlő­dött é s elmélyült a dolgozóink kultú­rája és egészsége iránti gondoskodás. A kórházak és gyógyintézetek ágyainak száma 10.1%-kal maga­sabb volt, mint 1951 első negyedé­ben, Kórházi kezelésre 2182 személy­lyel többet vettek fel, mint a múlt év hasonló időszakában. A kórházakban és a többi gyógyszakintézetekben 248.259 személlyel többet vizsgáltak meg vagy kezeltek, mint 1951 első negyedében. Az első negyedévben 280 könyvet adtak ki 3,164.000 összpéldányszám­ban. A mozik száma elérte a 678-at. A rádióengedélyek száma az első ne­gyedév végéig 382.000-re növekedett. 1951—52 téli időszakában a ROH üdültetésében 18.318 dolgozó része­sült, ebből az ifjúság soraiból 4213­an. Az üdültetés céljaira a felnőttek részére 19, üdülőhely 1018 ággyal, az ifjúság részére 8 üdülőhely állott ren­delkezésre 330 ággyal. Az ifjúsági sportjátékok téli ré­szében 49.000 személy vett részt. Á legnagyobb részvétel a síversenyeken (24.712 személy) é s a tornában (11.051 s^eméjy), volt. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom