Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-24 / 97. szám, csütörtök

Jelentés az 1952 első (Folytatás az 1. oldalról) kai, sertések 18,4 százalékkal, anya­sertések 24 százalékkal, a juhok 36.7 százalékkal). A marhaállomány aegyedévi tervét 99,4 százalékra a sertésállomány tervét 119.9 száza­lékra és a juhállomány tervét 107.4 százalékra teljesítették. A tehenek száma 1952 január else­jével szemben az első negyedévben 1,7 százalékkal emelkedett és a marhák össz-számában való részük elérte a 48 6 száza'ékot. (1952 ja­nuár 1-én 47,9 százalék volt). Ez azt jelenti, hogy a szüksé­ges zootechnika! és állatorvosi in­tézkedéseik további teljesítése ese­tén amelyeket a Párt és a kormány az állattenyésztés emeléséről ho­zott határozatában mezőgazdasá­gunknak elrendelt, elvárható, hogy ez év végéig a tehenek száma a tervezett állományra emelkedik. A fajanyasertések száma az első negyedév vésrén elérte a tervezett állomány 105 százalékát. Ugyanezen oárt- és kormányren­delet értelmében ez évben a vágó­szarvasmarháknál 384 kg-os, a vá­góboriaknál 60 kg-os a vágóserté­seknél 105 kg-os áťa?os élősúlyt k e ül elérni a beszolgáltatásokban Ezt a feladatot az első negyedévben csupán a vás-ómarbánál teljesítették amelynek átlagos é'ősűlya 4.2 szá­zalékkal volt naayobb. a borlak és a sertések élősúlya azonban még nem érte ed a meghatározott ma­gasságot A • teitermelés tervét nem teljesí­tették teljes esrészében, de a mult é-' hasonló Időszakával szemben csaknem 600.000 hektoliterrel töb­bet termeltek ki. A hideg idö1«rás következtében a tojáshozam ls késett kissé. Az állami birtokok a tavaszi munkálatok gyors vésrehaitását két műszak bevezetésével biztosítiák A mezőgazdasági munkálatok a mostani jó időjárás mellett gyors ütemben haladnak előre. A gazdasági állatállomány ne­gyedévi tervét az állami birtokok csupán az anyasertésekben (103 9 százalék) és az anvaluhokban fi04.4 százalékkal) haladták túl mlsr a szarvasmarhában és a sertések és juhok összmennylsé írében nem ér­ték el a tervezett számot. A váeó­malacok beszoflgáltatásl tervét za állami birtokok majdnem 100 szá­zalékra te11e<*ített.ék. de mivel nem ért&k el a tervezett átlaeos elflsfilvt több darabot szolgáltattak be. mint ahoey azt a terv előírta. Azonban sem a tervezett felvásárlást sem az elválasztott szonósok saiát ki­tenyésztését nem érték el ep-v^deit!­leg Ezek a tények voltak a főokai annak, hogy a sertésállomány ne­gyedévi tervét csak 85 százalékra teHes'tették. A Pártnak és a kormínvnak az állattenyésztés emeléséről hozott határozata értelmében a teheneknek az állami birtokok szarvasn-varba állományában az év végéig 44 szá­zalékot kell elérr'e. Az első nesryed­év végén csak 37.4 százalékot értek el. A7 első ne-o'vpdévben az állami bir­tokok a köre^ítás céljaira átlag 413.6 k? élősúlvú szarvasmarhát és átlas- 1004 kg élősúlyű sertést srol váltattak be. míg a Párt és a kormány határozata értelmében a vágómarha élősúlyának 440 kg-nak és a vágósertések élősúlyának 117 Jtf-nak kellett volna lennie. A mar­hahizlalásban ueryanezen Idő alatt a szarvasmarhákníl rominán 0.57 ker és a 37 kg-cm felüli sertéseknél csunán 0.48 kg darabonkénti naoi sűl"i?ya.rair>odáet. értek el. A Párt és a kormány határozatát. amelynek értelmében a sertések súlveyara-no­dásár>ak darabonkénti napi 0 54 kg-ot kellett volna elérnie, eddig ne-rri toHesítették. A 7 állami b :rtokokon tenyésztett t«»irriek ítTmrrw teihozama ei év plqfl notryetlévében a mult év hason­ló időszakával szemben 0,3 literrel masrasabb volt és a más szektorok gazdaságaiban nevelt tehenek át.la­pm* tenio^amával szemben megkö­zelítőleg egyharmaddal volt na­gyobb. A'tVában azt mondhatjuk, how az állami b'rtokok állatte­nyésztésének hanyatlása a negyed­év végén megszűnt ugyan, de ennek ellenére nem értek el olyan javulást, ÜJSZÖ Állami népgazdasági terv negyedévi teljesítéséről 1952 április 24 amilyent a Párt és a kormány ha­tározata tűz eléjük az állattenyész­tés megjavítása és a lakosságnak hússal és hústermékekkel való el­látása terén. Az Egységes Földműves Szövet­kezetek sokkal jobban és gyorsab­ban hozzák be a tavaszi munkák elmaradását miimt az egyénileg gazdálkodó földművesek. Az első negyedévben főleg az EFSz-ek évi termelési terveinek a kidolgozására és a marhaállománynak a szövetke­zeti istállókban való közös nevelése biztosítására fordítottak gondot. Az istállók száma és terjedelme még mindig nem kielégítő. A gép- és trakto'állomások már­ciusig 14.2 százalékban végezték el a szerződéssel biztosított területeken a tavaszi munkálatokat. Az állami birtokokon 2.1 százalékkai jobban biztosították szerződésileg a munkák i,rét>-rfiV|aitás<t mint abo«rv art a terv meghatározta, az EFSz-ekben és a magánszektorban azonban a tervet nem biztosították kellőkép­pen szerződésekkel. A kedvezőtlen időjárás követkéz­tében az erdészeti munkálatok is elmaradtak. A beruházási építke'és terjedel­me 1952 első ne^vedévében, össze­hasonlítva a mult év ugyanazon negyedéve beruházásainak terjedel­mével,- körü'belül 20 százalékkal emelkedett Az első nesryedévi beruházási építkezés elsősorban a megkezdett építkezésiek befejezésére, még pe­dig úgy, új termelő helyek, mint egészségügyi és kultúrcé'okat szol­gáló építkezések befejezésére irá­nyult A kuncsicei Klement Gott­wald új kohómüvek nagy szocialis­ta építkezései közül üzembe helyez­ték az első magas- és az első Mar­tin-kemencét. A kuncsicei építkezé­sek azonban átlag 3—4 héttel le­maradtak. A szlapi vizierőmű épít­kezése a tervvel szemben lemaradt, mivel nem szállították le a szük­séges gépberendezést. Az összes építkezési szervek által megvalósított építészeti összterme­lés ez év első nesryedévében, össze­hasonlítva a mult év első negyed­évével 7 százalékkal emelkedett. Szlovákiában az építészeti termelés 10,1 százalékkal volt magasabb. E növekedés ellenére ls az építészeti termelés terjedelme 16.6 százalék­kal alacsonyabb volt, mint azt az 195? első negyedévi terv feltételez­te. Az építészeti termelés tehát a tervvel szemben 15 nappal elmaradt. A beruházási és lakásépítési tervet 79.9 százalékra telíesít.ették. Az építészeti iparban a munkater­melékenység a múlt évvel szemben 8.2%.os emelkedést mutat, nem érte el azonban a tervezett szinvonalat. A munkatermelékenység aránylag cse­kély növekedését az építkezések elég­telen munkamegszervezése, az építé­szeti alkalmazottak magas munka­mulasztásai és az építészeti gépek elégtelen kihasználása okozta, (pél­dául a vájógépek kihasználása 72%. ot, a terepkocsik kihasználása 61%­ott tett ki). Az építészeti szervezetek az első negyedévben további építészeti gépe­ket kaptak, amelyek lehetővé teszik a főbb építkezési munkák gépesítésé­nek kiszélesítését. Így például növe­kedett a buldózerek, vájógépek és más gépek száma. 1952 első negyedévében az építé­szeti termelésben 2%-kal kevesebb alkalmazott dolgozott, mint a múlt év ugyanazon időszakában. Az építészetipari minisztérium szervezeteinek vezetése alatt álló építkezéseken az első negyedévi épí. tészeti tervet 84.6%-ra teljesítették. Az építészetipari minisztérium építé­szeti szervezeteinek munkatermelé­kenysége 10.6%.ka! magasabb volt, mint 1951 első negyedévében, az al­kalmazottak száma 2.7%-kal nőve. kedett Ez év első negyedévében jelentős mennyiségű építészeti akciót fejeztek be. Csupán az építészetipari minisz­térium építészeti, szervezetei 832 épít­kezést fejeztek be és 620 új építke­zést kezdtek meg. FORGALOM, POSTA ÉS KÖZLE­KEDÉS. A vasúti teherforgalom a negyed­évi' tervet 95.8 %-ra teljesítette. 1951 első negyedévével szemben 11.3%­kal magasabb volt a teljesítmény. A magasabb teljesítményt a teherkocsi, parkok jobb kihasználásával, a te­herkocsik javításban levő állományá­nak csökkentésével és az új munka­módszerek, főleg az 500 ások, a nehéz­tonnások és a katajevisták munka­módszereinek további elterjesztésével érték el. Ezeket az eredményeket az­zal érték el, hogy az ipar új. mo­dern, nagyobb teljesítményű közieke. dési eszközöket szállított. Ezzel szemben kedvezőtlenül hatott a te­herkocsik veszteglése, amit a lassú kirakodás és berakodás okozott. En­nek következtében a teherszállítás 1952 első negyedévében 3%-kal csök­kent. A teherkocsik beszállításának tervét 95% r a teljesítették. A személyforgalom tervét 101.1%­ra teljesítették. Az utiteherforgalom a negyedévi tervet csupán 83.7%-ra teljesítette, ennek ellenére az 1951 első negyed, évi teljesítménnyel szemben 81.3%. kai emelkedett. A Csehszlovák Autóbuszjáratok a személyforgalom negyedévi tervét 109.3%-ra teljesítették. Az elért tel­jesítmény 1951 első negyedévével szemben 19.4% kai kedvezőbb. Az első negyedévben 45 új autóbuszjára­tot létesítettek 752 kilométer hosszú útvonalon, amiből Szlovákiára 14 já­rat esik 219 kilométeres útvonallal. A víziközlekedés negyedévi tervét a kedvező vízállás következtében 126.4%.ra teljesítették. A légiforgalom a negyedévi tervet nem teljesítette teljesen, mert feb­ruárban a légiforgalomnak a kedve­zőtlen időjárás miatt úgyszólván tel­jesen szünetelni kellett. A helyi közlekedési tervet 101.7%. r a teljesítették. 1951 első negyedévé­vei szemben a személyszállítás 3.1%­kal növekedett, amiből a trolejbu. szókra 9.9%, az autóbuszokra 24.2% esik. A pósta és távö®szeköttetés a ter­vet teljes egészében teljesítették, fő­ként a telefonihálózatba bekapcsolt községek terén, itt 104.8%-ra telje­sítették a tervet. KÜLKERESKEDELEM A Szovjetunióval és a béketábor többi államaival az elmúlt években megkötött hosszúlejáratú gazdasági szerződések lehetővé tették a köl­csönös áruforgalmat az év elején még az 1952 évre szóló szilárd szol­gáltatások megállapítása előtt. A Szovjetunióval 1952 évre kötött gaz­dasági szerződés biztosítja gazdasá­gunk folyamatos fejlődését és gya­rapodását. A tervezett gazdálkodást folytató államok részvétele külkereskedel­münkben, amely 1951 1. negyedévé­ben 57 %-ot tett ki, állandóan növek­szik és 1952 első negyedévében 65 százalékot ért el. A Szovjetunióból iparunk számára szállított nyersanyagokon és gépbe­rendezéseken kívül folyamatosan hoztunk be gabonát ls. A mult év első negyedévével szemben több élel­miszert hoztunk be főleg tojást, ha­lat, növényolajat és egyebet. KISKERESKEDELMI FORGA­LOM ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSA összehasonlítva a mult év ugyan­azon negyedévével, az állami és a szövetkezeti kereskedelem hálózatá­ban 7%-kai több vajat, 3 százalék­kal több müzsírt, 2 százalékkal több sajtot, 2 százalékkal több tejet, 5 százalékkal több cukrot, 4 százalék­kal több cukorkát, 20 százalékkal több friss zöldséget 44 százalékkal több teát, 9 százalékkal több sztn­szappant 21 százalékkal több toalet­szappant és kétszer több bútorbe­rendezést adtak el. A szabadpiaci hús és hústermékek eladása az elő­ző negyedévvel szemben 19 százalék­kal emelkedett. Az 1952 első negyedévi kiskeres­kedelmi forgalom tervét 105.9 %-ra teljesítették. Az állami kereskede­lem forgalmi tervét 6.4%-kal, a szövetkezeti kereskedelem 4.6 száza­lékkal lépte túl. A fokozott felvá­sárlások nagyrésze a saját bevéte­lekből és készpénzállományból nyert fedezetet, mert a takarékbetétek ál­lománya az első negyedévben alig változott Ez volt a főoka annak, hogy a pénzforgalom állománya 1951. év végéhez képest majdnem 20%-kal csökkent. Üdvözlő táviratok a csehszlovák-bolgár szerződés n negyedik évfordulója alkalmából Dr. MINCSO NEJCSEV, a Bolgár Népköztársaság külügyminisz­tere a következő táviratot intézte Viliam Š i roky hoz, a Csehszlovák Köztársaság kormányelnökheíyettes, külügyminiszteréhez: „A Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kör**t megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából önnek, és ön út­ján a testvér csehszlovák népnek a legforrób üdvözletemet küldöm és még nagyobb sikereket kívánok országuk szocialista építésében. E szerződésre támaszkodva, hála a nagy Szovjetunió bőkezű és önzetlen támogatásának, a bolgár és csehszlovák nép bizalommal építi boldog jövőjét és serényen védi a béke ligyét a világuralomra, törő angol­amerikai imperialisták ellen. Örökké éljen a két testvér ország közti barátság és közös szövetségünk, a hatalmas és legyőzhetetlen Sozvjet­unióval. Dr. MINCSO NEJCSEV a Bolgár Köztársaság külügyminisztere. VILIAM ŠIROKÝ kormányelnökhelyettes, külügyminiszter távirata Dr. Mincso Nejcsevhez, a Bolgár Köztársaság külügyminiszteréhez: „A csehszlovák-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerzőtlés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából a bolgár népnek és Önnek személyesen, miniszter elvtárs a magam és az egész csehszlovák nép nevében forró üdvözleteimet és szívélyes jó­kívánságaimat küldöm. A csehszlovák nép örömmel figyeli a bolgár nép hatalmas épftfl Igyekezetét a szocializmushoz vezető úton. A bolgár és a csehszlovák nép közötti sokoldalú testvéri együttműködés, amely szilárdan a Szov­jetunió Iránti közös szeretetünkre és hűségünkre támaszkodik é« amelynek kifejezője és alapköve a csehszlovák-bolgár barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, évről évre jobban hoz­zájárul mindkét országunk népe gazdagságának és boldogságának felvirágoztatásához, a világ béketáborának megszilárdításához és meg­erősítéséhez. Ezért a jövőben is növekedjék és erősödjék a Szovjetunió iránti szeretetre és hőségre szilárdan támaszkodó testvéri szövetségünk, né­peink boldogjára és a szocializmus és a világbéke ügyének megszilár­dítása érdekében. VILIAM ŠIROKÝ a Csehszlovák Köztársaság kormányelnökhelyettese — külügyminisztere. v Jelentés a kormány üléséről Kedden Antonín Zápotocky elnök­letével ülésre jött össze a kormány. Ing. Jozef Púčik miniszter, az Álla­mi Tervhivatal elnökének jelentése alapján a kormány részletesen meg­tárgyalta az .állami népgazdasági terv 1952. márciusi teljesítését. A kormány irányelveket fogadott el a villamos áram ipari és kisfo­gyasztók általi használatáról. E ren­delkezés célja a fogyasztókat a vil­lamos áram gazdaságosabb felhasz­nálására nevelni és szilárdan meg­határozni jogaikat és kötelességei­ket ügy, hogy ne álljanak elő meg nem fontolt és indokolatlan igények­kel. Dr. Antonín Gregor külkereskedel­mi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta a Csehszlovákia és Svéd­ország közötti gazdaságai kapcsola­tokról szóló Jegyzökönyvet, A kormány továbbá megtárgyalta a köztársasági elnök elé terjeszten­dő ezévi javaslatokat az érdemren­dek és kitüntetések adományozásá­ról. A szövetkezeti elárusítóhelyek vi­déki hálózata tovább bővült. A lakosság éleimezésének és fo lyaanatos ellátásának biztosításáról szóló párt- és kormányhatározat megállapította, hogy 1952 első ne­gyedévében 25% vágómarhát, 23 százalék vágóborjat és 21 százalék vágósertést kell felvásárolni az 1952­es egész évi tervből. Ez az irányelv csak a vágómarha felvásárlásában valósult meg, amelyből 26.6 százalé­kot vásároltak fel. Vágóborjakból csak 19,3 százalékot és vágóserté­sekből csupán 19.5 százalékot vásá­roltak fel az egész évi tervből. A cseh országrészekben a felvásárlást sikeresebben hajtották végre, mint Szlovákiában. A szarvasmarhák negyedévi felvásárlási tervét 104 4 százalékra, a vágósertésekét 91.2 százalékra, a borjakét 85.6 százalék­ra teljesítették. A terv nemteljesí­tése mellett is 13.7 százalékkal több vágósertést vásároltak fel, mint 1951 hasonló időszakában. A tojás felvásárlása ugyanazon a színvonalon mozgott, minit 1951 első negyedévében. A tej felvásárlásában ugyan nem érték el a tervezett mennyiséget, de több tejet vásároltak fel, mint 1951 első negyedévében, különösen Szlo­vákiában, ahol a felvásárlás a felé­vel volt nagyohb a mult évinél. A MUNKAERŐK SZERVEZETT TOBORZÁSA A munkaerők szervezett toborzá­sa lehetővé teszi a nehézipar gyors, tervezett növekvését és pótolja az ideiglenes bányászati, kohászati és építészeti dolgozókat állandó, mun­kaerőkkel. E toborzás forrásai egy­részt a háztartásbeli nők, másrészt a mezőgazdasági munkaerőtartalé­kok, főleg Szlovákia vidékein. Az ezévi első negyedévi szervezett munkaerőtoborzási tervet teljesítet­ték és 46.000 állandó dolgozót kap­csoltak be a termelésbe. A még egyre tartó jelentős mun­kaeröhullámzáa következtében a szervezett munkaerőtoborzási terv sem érte el a dolgozók tervezett 41" lományát. I AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁ­LIS JBERENDEZÉSÍÜC, A KUL­TŰfÍA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS FEJLŐDÉSE 1952 első negyedévében tovább haladt az egészségügyi és szociális berendezések fejlődése, a kultúra 6a a népnevelés fellendülése. A kórházak és szülőotthonok ágyainak száma, összehasonlítva 1951 első negyedévével 2.6 százalék­kal. az orvosok száma több mint 13 százalékkal emelkedett, amivel el­értük egészségügyi gondoskodásunk további javulását. Kórházi kezelés­be 14.244 személlyel többet vettek fel, mint mult év ugyanezen idősza­kában. A népegészségügyi intézetek rendelőiben ez év első negyedévében több mint 25 és fél millió vizsgála­tot vagy kezelést végeztek. Az egye­sített egészségügyi gondoskodás legnagyobb figyelme az üzemi egészségügyi intézményekre Irányul, amelyekben csaknem 5 millió dol­gozót vizsgáltak meg vagy kezeltek. Az első negyedév végén az üzemi gyermekotthonokban 5717, a többi gyermekotthonokban 23.289 hely ál­lott a gyermekek rendelkezésére. Egésznapi gondoskodásban 12.436 gyermek részesült. 1952 első negyedévében txwáfcbi vándormozikat létesítettek. 78 új filmet fejeztek be, ami összehason­lítva 1951 első negyedévével, annak kétszeresét teszi ki. A rádióhallga­tók száma a mult év hasonifi idő­szakával szemben 115.000-rel, azaz 4.6 százalékkal emelkedett (Szlová­kiában 42.000-rel, azaz 12.3 százalék­kal). Ez év első negyedévében 1015 könyvet adtak ki 12 millió példány­számban. A testnevelés is sikeresen fejlő­dött. Az ifjúsági sportjátékok téli szakában 151.000 fiú és lány vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom