Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-23 / 96. szám, szerda

1952 április 23 Májos elsején a proletár nemzetközlség^ zászlaja alatt a Kuo Min Tang politikai hetilapjá­nak főszerkesztője lett. 1928-tól kezdve Csu Teh tábor, uokkal együtt megszervezi a kínai Vörös Hadsereget. 1930-ban Csang Kai Sek hívei meggyilkolják első feleségét és nővérét, 1931-ben a szovjetek kongresszusán az első Kí­nai ' Szovjetkormány elnökévé vá­lasztják. A Kuo Min Tang nyilt har­cot hirdetett a Szovjetek ellen és a kínai Vörös Hadsereg megkezdte legendáshírű „Hosszú menetét", amelynek során 369 nap alatt több mint 10.000 kilométert tett meg. Mao Ce Tung tudta, hogy a kínai népre abban az időben a legnagyobb veszélyt a japán agresszió jelenti és ezért a kínai Vörös Hadsereget az északnyugati Jenau tartományba vezette. Jenán Mao Ce Tung veze­tésével a japán megszállók elleni következetes harc központjává vált. Mao Ce Tung kiváló Marx-Lenin teoretikus, aki mindenekelőtt a Szovjetunió tapasztalataiból és Sztá­lin generalisszimusz írásaiból tanult. A ,,Hosszú védekezési Jiarc"-ról szóló könyve nemcsak a kínai nép talmönyvévé vált, de tanultak belőle Indonézia, Vietnam, Maláj és India népei is. testesítőjévé, hogy életét, szívét és értelmét hozzákapcsolta a proleta­riátus ügyéhez, hogy minden pilla­natban kész volt minden áldozatra az emberi társadalom érdekében. Ügy lett mintaképünkké, hogy min­dig volt ereje és bátorsága a nép ér­dekét szolgáló tettekhez. Derű és emberség, a jövőbevetett törhetetlen hit sugárzik minden le­írt sorából; a halál árnyékából is üzent az élőknek, mert érezte és tudta, hogy nem halhat meg az, aki­nek tetteibe épülnek az emberiség jövendő boldogságának épületébe. Üzenete megérteti velünk, hogy nincs erő, amely meghiúsíthatná a népek százmillióinak harcos béke­vágyát. Fucsík elesett, de azóta nem egy, hanem millió és millió harcos lépett helyébe a béke frontján. Törhetet­len bolsevik magatartása, fénylő emberszeretete és mély gyűlölete a maradiság, a reakció és a fasizmus ellen a dolgozók nagy ünnepén a májusi zászlók alá toborozza a béke­harcosok millióit. Mao Ce Tung Mao Ce Tung 1898-ban született a délkínai Hnnau-tartományban. Kis­paraszti származású apja tervei el­lenére is keresztülvitte, hogy tovább tanulhasson. Először Csangsl-ban tanult a felsőiskolán, mgjd 5 évig a tanltóképzőlntézetet látogatta. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom Idején diákszervezetet alapított, amelynek összes tagjai később be­léptek a Kommunista Pártba. Tanul­mányai után egyideig könyvtáros­ként működött és akkor magas marxista és irodalmi műveltségre tett szert. 1921-ben rósztvesz a Kí­nai Kommunista Párt alakuló kon­gresszusán és egy évre rá, mint a Párt politikai titkára működik szü­lőtartományában. A Párt ekkor még együtt dolgozott dr. Szun-.TarSzen Kuo Min Tangjáva! és Mao Ce Tung .,A hős olyan ember, aki sorsdön­tő pillanatban kész minden áldozat­ra, hogy megtegye azt, amit meg kell tennie az emberi társadalom érdekében. A mi korunk hőse a pro­letariátus. Ez, és csakis ez teremt az emberekből hősöket. A proleta­riátus mindenütt kitermeli a hősö­ket: a katasztrófák pillanataiban, a harcban és a munkában ott, ahol szabad a munka. Az ilyen hősök mindig egyszerű emberek, cseleke­deteikben nincs semmi rendkívüli, ezek egészen természetesek". így írt a Szovjetunióban tett első látogatása után Julius Fucsík a cseh nép hős mártírja az új ember­ről, akinek egyik legnagyobb meg­testesítője épp ő maga volt. Julius Fucsík úgy lett hőssé, mil­liók harcának és reményeinek meg­Július Fucsík neve is ott fénylik májusi meneteink élén A szovjet sajtó a Szovjetunió negyedéves tervének sikeres ieiiesítéséért A mouzkvai sajtó vasárnapi vezércikkeiben közzéteszi a Szovjetunió népgazdasága fejlődésének és az állami terv teljesítésének 1952. évi első negyedévi eredményeiről szóló jelentést és hangsúlyozza a szovjet gazdaság sikereit. A lapok rámutatnak arra, hogy hatalmas fejlődés­ben vannak a Szovjetunió népgazdaságának összes ágazatai. Ismeretes, hogy a mult háború idején a Szovjetunióban több, mint 30 ezer ipari S üzemet romboltak le. Ennek ellenére a szovjet ipar már 1917-ben el­érte a háború előtti színvonalát és 1950-ben a háború előtti színvonalat 73%-kal lépte túl. A Szovjetunió mult évi termelése kétszer akkora volt, mint a háború előtti 1940-es évben. Jellemző, hogy a Szovjetunió egész iparának össztermelése a mostani év első' negyedévében 1951 ugyan­azon negyedévéhez képest 16%-kal növekedett. A Pravda írja, hogy a szovjet ipar és mezőgazdaság kiváló ered­ményeinek következtében emelkedik a dolgozók milliós tömegeinek jó­léte és kultúrája. A mult évben to­vább fejlődött a szovjet kereskede­lem. A kiskereskedelmi áruforga­lom e negyedévre meghatározott tervét túllépték. A szovjet szakszervezetek lapja, a Trud, azt írja, hogy a Szovjetunió ipara teljes biztonsággal halad a felé a színvonal felé, amely, amint J. V. Sztálin mondta, biztonságot nyújt a szovjetföldnek bármily es­hetőség ellen. A Szovjetunió nép­gazdasága nem ismerve a válságot és munkanélküliséget és a kapitá­lista gazdaság összes gyógyíthatat­lan akut betegségeit, biztonsággal és gyorsan halad előre, — hangsú­lyozza a • Trud. A szovjetemberek örülnek nép­gazdaságuk sikereinek és büszkék rája. A Szovjetunió gazdasági fejlődé­sének legmeggyőzőbb képe — írja az Isvestija vezércikke, — az a megcáfolhatatlan tény, hogy az ösz­Bzes ipari ágazatok a nemzetgazda­ság hatalmas fejlődésének útján ha­ladnak és hogy egyúttal jelentősen emelkedik a dolgozó tömegek anya­gi és kulturális színvonala. A Szov­jetunió népgazdasági fejlődésének jellege — írja a lap, — kifejezi a szovjetnép' béketörekvését, amely munkáját a nagy cél érdekének szenteli. — a kommunista társada­lom kiépítésének, A szovjetemberek munkai,gyekezete az ország terme­A nemzetek életében'vannak olyan dátumok, amelyek a történelem lap­jára örökre beíródtak, hogy itt ma­radjanak örök emlékül az utódok számára. E dátumok közé tartozik 1945 április 21-ike, a lengyel-szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának napja. í lőerőinek további fejlesztésére, a világ legnagyobb vízierömü építke­zéseinek megvalósítására irányul. A szocialista munkaverseny országos fejlődése, konkrét volta és céltuda­tossága lehetővé teszi a munka ter­melékenységének állandó emelkedé­sét, a minőség fokozását és a ter­melés önköltségének csökkentését, a termelés műszaki, gazdasági iránymutatóinak állandó javulását. Amíg a Szovjetunióban rohamo­san fejlődnek a népgazdaság terme­lési ágazatai, — írja a Krasznaja Zvezda, — amíg növekszik a polgá­ri lakosság számára való termelés, és fokozódik a dolgozók jóléte, — addig a tőkés országokban őrülten fegyverkeznek, megbénítják a pol­gári célokat szolgáló termelést és a széles népi tömegek életszínvonala katasztrofálisan süllyed. A Szovjet­unióban — hangsúlyozza a lap, — az elmúlt 20 évben több, mint tíz­szeresével emelkedett az ipari ter­melés, amíg ezalatt a kapitalista Európa ipari termelése általában változatlan színvonalon maradt. 1 Ez a szerződés — mondja Cyran­kiewicz — a lengyel-szovjet kapcso­latokban áttörést jelentett, amely már a második világháborúnak a lengyel nép számára legtragikusabb éveiben megtörtént. Lengyelország megszlint az impe­rialisták gyalázatos játékának te­hetetlen bábjává lenni, akik kőny­nyű élelmezési forrást kerestek maguk számára. A szovjet nép, tunely elsőnek harcolta ki szabad­ságát, amikor megfosztotta trón­jától a cárt és felszámolta a kapi­talizmust és elsőnek hozta létre országában az általános igazság és szabadság rendszerét, nekUnk is meghozta a szabadságot és egész erejével megoltalmazta fia­tal, független államunkat minden támadás ellen. A lengyel nép nyugodtan meg­kezdhette országa megújítását és új életre építését. NAGY TÜNTETÉS DAMASZ­KUSZBAN. A „Telegraph" című lap jelenti, hogy április 17-én hatalmas tüntetés volt Damaszkuszban a kül­földi csapatok Szóriából való kivo­nulása napjának megünneplése al­kalmából. A tüntetők követelték, hogy a kor­mány ne vegyen részt az imperialis­ták agresszív terveiben és szolida­ritásra szólították fel az egyiptomi és tuniszi nép iránt. A város központi térén a rendőr­ség megtámadta a tüntetőket Töb­ben megsebesültek, sok tüntetőt le­tartóztattak. A rendőrség házkutatásokat tar­tott Damaszkusz különböző kerüle­teiben, Titoék kirabolják Jugoszlávia természeti kincseit Az USA jugoszláviába irányuló hatalmas fegyver- és hadianyagszállit­mányaiért a Tito-klikk a természeti kincsek kivitelével fizet. Csupán ez év elsfi két hónapjában a Jugopress- ügynökség jelentése szerint a titois­ták 68 ezer tonna színes fémet (rezet, ólmot, cinket és bauxitot) szállí­tottak ki. A színesfémek kivitele az imperialista fegyvergyárak számára e^yre növekedik. Amíg 1950-ben Titóék 220 ezer tonna színesfémet szál. litottak ki, ez a kivitel 1951-ben több, mint 125%-kal növekedett és 5000 tonnát tett kl. A színesfémeken kívül Titóék kü­lönösen sok fát szállítanak ki. A Ti­tjbanda rablómódszerével komolyan veszélyezteti a jugoszláv erdőket. Ez évben Titóék csupán a boszsiiai er­dőkből körülbelül 800 ezer tonna fát szándékoznak kiszállítani. Amíg 1947-bén Susak kikötőn keresztül összesen 50 ezer tonna fa ment ki külföldre, e kikötőből való fakivitel 1950-ben négyszeresére növekedett és 203 ezer tonnát tett ki. A jugoszláv dolgozók azonban min­den erejükből igyekeznek megakadá. lyozni a jugoszláv természeti kincsek e kíméletlen kirablását, amelyet a Cyrankiewicznek, a Lengyel Köztársaság minisztertanácsa elnökének beszéde a szovjet-lengyel szerződés aláírásának befedik évfordulója alkaimából Titó-klikk az imperialisták érdeké­ben követ el. Titóék tervei szerint 1951-ben a Sibenik kikötőből 414 ezer tonna súlyú hadioélokat szolgá­ló nyersanyagokat és árut kellett volna kiszállítani. December elsejéié: azonban csak 219 ezer tonna árut tudtak kiszállítani. A Vjestnik című titóista lap megjegyezte, hogy ez szubjektív jellegű okok miatt tör­tént. E szubjektív ok a valóságban a jugoszláv hazafiak, bányászok, er­dészek és kikötőmunkások és vasuta­sok ellenállása volt, akik egyesült igyekezetükkel súlyos csapást mér­tek a jugoszláv föld kincsei széthor. dásának titóí terveire. A Szovjetunió és a Lengyel Köztársaság között megkötött barát­sági, kölcsönös segélynyújtási, s háború utáni együttműködésről szóló szerződés aláírásának hetedik évfordulója alkalmából Cyrankiewicz, Lengye.ország minisztertanácsának elnöke, április 20-án tartott rádió­beszédében többek között ezeket mondotta: t

Next

/
Oldalképek
Tartalom