Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-02 / 79. szám, szerda

1952 április 2 UJSI0 A jókai szövetkezetben be?e ;ezték a korai tavasziak vetését, azonkívül 5 ha cukorrépát ís elvetettek A jókai EFSz tagjai nagy lendü­lettel fogtak hozzá a tavaszi vetés­hez. Minden egyes szövetkezeti ta­got az a tudat fűtött, hogy minél korábban kerül a mag a főidbe, an­nál magasabb terméshozam várha­tó. Ebben az évben a szövetkezet dolgozói már sokkal nagyobb súlyt fektetnek a munkák idejében való elvégzésére, mert tudják, hogy csak igy tudnak eleget tenni feladatuk­nak. így tudnak igazi építőivé váj­ni a szocializmusnak, eleget tenni hazafias kötelesség-üknek, amit tő­lük a dolgozó nép, a dolgozók álla­ma megkövetel. A jókai szövetkezet dolgozói a mult évben elért átlagos hoza­mokat ebben az évben 3 mázsával akarják emelni. Nem akarnak megelégedni a mult évben elért eredményekkel, habífr azok is ma­gasan túlszárnyalták az egyénileg gazdálkodók hektárhozamát. Az idei tervek sikeres végrehajtásá­nak biztosításáért már a mult ősszel kemény harcot folytattak. Földjeiken százszázalrkban elvé­gezték az őszi mélyszántást, ami egyik alapja a magasabb hektár­hozam elérésének. A tél folyamán sem ülteit tétlenül a szövetkezet dolgozói, kocsikon, szánokon hordták a trágyát a föl­dekre. A tulajdonukban lévő gazda­sági gépeket a legjobb tudásuk sze­rint kijavították. Még hótakaró bo­rította a földet, de a munkacsopor­tokat már megszervezték. Minden egyes szövetkezeti tag tudta, hogy az adott pillanatban mit keli csi­nálnia. A szenei traktorállomással meg­kötötték a szerződést. Meg is Jelent nemsokára Hegyi Pál traktoros gon­dosan kijavított traktorával a szö­vetkezet udvarán. A traktorállomás adott volna több traktort is, a jó­kai szövetkezeti tagoknak, de ők a következő szavakkal utasították vissza: Adjátok a traktorokat, elv­társak, azoknak a szövetkezeteknek, ahol nagyobb szükség van rájuk. A ml szövetkezetünknek elég lesz a Zetor, mellyel Hegyi Pál dolgo­zik. Hegyi Pál tagja szövetkeze­tünknek és bízunk a munkájában. Amit Hegyi Pál nem tud elvégezni, majd elvégzik a szövetkezet lovai. Ezek után a szövetkezet 1 március 16-án hozzáfogott a ve­téshez. Hegyi Pál Zetorjával, a szövetkezeti tagok lovakkal. Mint­ha vezényszóra történt volna, úgy röppentek ki a vetőgépek a föl­dekre. Egy 24 soros és négy 17 soros vetőgép kezdte szórni a ma­got a földbe. Reggelenként aliehogy kezdett virradni. Hegyi Pál megnézte traktorját, meg­olajozta a csapágyakat, hogy egész nap zavartalanul folytathassa a munkát. A szövetkezeti tagok nem maradtak le semmiben sem Hegyi Pál mögött. Ha nekik nem is kel­lett traktort olajozni, de meg kel­lett a lovakat etetni és a vetőgé­peket átvizsgálni. Ezek után telje­sen üzemképes állapotban vonultak ki a mezőre. A vetőgéuek után fiatal lányolk és fiúk mentek, akik nehezebb mun­kára még nem nagyon alkalmasak. Itt oedig kényelmesen e'=étálgattak a vetöfép után és figvelték, hogyan szóródik a mag a fö'dbe. Itt dolgozott a Mahacsek-fiú is, aki a hibás -Sba miatr a mult rendszerben koldnlni mehetett volna, mert munkát nem Igen tu­dott volna kapni' sehol. Most azonban a vetésben ő is részt­vesz. Ez a fiú minden nap keresett a vetéseknél egy és fél, 2 munka­egységet, amiből szépen meg tud élni. r Nincs ráutalva, hogy koldulni men­jen, mert a szövetkezetben mindig van olyan munka, amit megerőltetés nélkül el tud végezni. Az őszi mélyszántás elvégzése után a gépek zavartalan működése és a szövetkezeti tagok szorgal­ma tette lehetővé azt, hogy pár nap alatt elvégezték a vetési munkákat. Elvetettek 60 hektá­ron árpát, 10 hektáron zabot. F.zenfeliil már a cukorrépát is el­vetették 5 hektáron. A szövetkezet területének azon a részén, ahol a talaj már szárazabb volt, elvetették a cukorrépa magot. Ezt a részt már az őszi mélyszán­táskor kiszemelték a cukorrépának Ez a talaj nem agyagos, nem na­gyon vizes, tehát a legmegfelelőbb a cukorrépa termelésére. A földet az őszi szántás előtt gondosan megtrágyázták Istá'Ió­t rá gyávái és a vetés előtt is ka­pott hektáronként 6 q műtrágyát. A szövetkezetnek az előírás sze­rint 180 <| átlagos hektárhozamot kellene elérnie az idén cukorrépá­ból, de meg vannak győződve a szövetkezet tagjai, hogy ha vala­milyen elemi cspás nem éri a ve­tést, a terméshozam jóval maga­sabb lesz. A tavasz beköszöntésével a szö­vetkezet kertészetében is fokozott erővel indult meg a munka. A szö­vetkezeti gazdálkodás egyik leg­több munkaerőt igénylő, de legjob­ban jövedelmező ágazata a kerté­szet. A jókai szövetkezet dolgozói is tudják ezt, azért ebben az évben 15 hektáron termelnek zöldségfé­lét és 21 hektáron dohányt. Ezer­ötszáz ablak csillog a napfényben, melyek alatt különféle palánták forgatják fejecskéjüket a nap fe­lé. Minden felé meglátszik a gondos kertész kezenyoma. A diónagyságú kaJarábék is azt bizonyítják, hogy Bohony Boldizsár, a kertészeti cso­port öreg tapasztalt vezetője, ért a mesterségéhez. A gondosan elkészített meleg­ágyakban a palántákat melegvízzel locsolgatták, és így a palánták gyö­nyörűen fejlődtek. Bohony Boldizsár állandóan ott volt a palánták kö­zö*t. Ugy őrködött a gyenge palán­ták fölött, mint gondos anya a böl­csőben pihegő gyermeke fölött. Minden egyes palánta elpusztulá­sáért felelősnek érzi magát azok előtt a szövetkezeti tagtársai előtt, akik megbízták a kertészet veze­tésével. Bohony Boldizsár csoportjában 12 nő és négy férfi dolgozik. A férfiak végzik a nehezebb munkákat, pl. a trágyahordást a melegágyak elkészítéséhez. A nők pedig a ma­gok elszórását, pikírozását, vagyis olyan munkákat végeznek, melyek­nél a nöi kéz pótolhatatlan. Ezeken a fiatal asszonyokon és lányokon meglátszik, hogy Boldizsár bácsi tanítványai. Kora reggeltől késő estig szorgalmasan pikírozzák a palántákat. A magyarbéli szövet­kezetben tett látogatásom alkalmá­ból megkérdeztem a kertészetben dolgozó asszonyokat, hogy hány pa­lántát lehet egy nap alatt k ;pikíroz­ni. Ezek az asszonyok azt felelték, hogy a leg'modernebb kertészetben, ahol a leggyakorlottabb munkaerők vannak, ott sem tudnak napi 3000­nél többet megcsinálni. A jókai szövetkezet kertészetében dolgozó asszonyok azonban ezt az állítást megcáfolják, mert ők nem 8000-et, hanem 4—4.500 darabot is ldpikíroznak naponta. Sőt Peíoma Cecília és Török Franciska naponta 4.700— 4.800 darabot is klplkíroznak. A fiatalabb lányok vagy asszonyok, mint Palsovics Jnlianna, Németh Mariska, napi 4.200—4.300 darabot Ig.v is megkeresnek naponta egy egész és háromnegyed munkaegy séget. Ezekből a példákból láthatjuk, hogy a iókai szövetkezet dolgozói a mezőgazdaság minden ágazatában megkezdték a harcot a magasabb terméshozam eléréséért. Szarka István. Há'áva! iartozom a Szovjetuniónak és Partunknak... A surányi kombájnvezetöi tanfo­lyam hallgatója voltam. Nagyon sok értékes dolgot tanultunk meg a Szovjetunióból kapott legmodernebb gépről, a kombájnról. Az iskola vé­geztével elgondolkoztam azon, hogy munkásember létemre is milyen nagy lehetőségeim vannak a tanulásra. A múltban csak az örökös robot tette fáradságossá a munkásem­ber életét és ma megszabadultunk a nehéz testi munkáktól és gépek segítségével dolgozunk. Amel'ett még tanulhat is a dolgozó. Hálá­val tartozom ezért a felszabadító Szovjetuniónak és Pártunknak. Száraz Dezső, Szilice. Bognár Imre napi 200 százalékos teljesítményével a csilizradványi brigád legjobb traktorosa lett A ba'ázsiai szövetkezetben már készüknek a kukoricavetéshez A tavaszi munkák minél előbbi befejezését szem előtt tartva, a ba­lázsfai brigád traktorosai teljes erővel hozzáláttak a munkákhoz. Bíró Pál Skoda-traktorával egy j váltásban 40 hektár műtrágyát szórt el. Másik váltásban ugyan­csak Skoda-traktorával 22 hektá­ron elvégezte a vetést és magta­karást. Szilágyi Mihály napi 30 hektáros átlagos mütrágyaszó­rást végzett el. A brigádnak szerződésileg 52 hektá­ron kellett elvégezni a vetést, •— amiből nyolc és fél hektáron keresztsorú vetési módszert alkalmaztak — amit hihetetlen rövid idő alatt befejeztek. A korai tavasziak elve­tése ut3n azonnal horzá*o<rtak to­vábbi munkákhoz és ké»zitik a föl­det a kukorica- és bor^óvetéshez. Pakos Pál, Dunaszerdahely. A csilizradványi traktorosbrigád is megkezdte a tavaszi munkákat. A munkák sikeres elvégzésének cél­jából versenyre hívták ki a szom­szédos brigádokat. A gépek jobb kihasználása végett egy Zetor—25-ös traktoron kívül minden egyes traktorral két váltás­ban dolgoznak. Érdemes megemlí­tenünk Bognár Imrét, aki reggel felkel és sok esetben másnap este száll le a traktoráról. Azt azor.ban, hogy el van fáradva vagy nincs ked­ve dolgozni, még soha senld nem hallotta tőle. A munkára mindig kész, mindig örömmel UI a traktorára Minden­nap 180—200 százalékra teljesíti munkáját. A többi traktorosok sem akarnak Bognár Imre mögött maradni. Az ö napi teljesítményük is a 180 szá­zalék körül mozog. Ez az iparkodás, ez a szorga­lom tette lehetővé azt, hogy a csi­lizradványi traktorosok eddig 280 hektár földet készítettek elő ve­tés alá és 45 hektár tavaszi árpát vetettek el. A traktorosok Szorgalmas munká­jához nagyban hozzájárult az, hogy a csilizradványi egységes szövetke­zet minden traktorosának, aki tagja a szövetkezetnek, fé'ihektár földet adott háztáji gazdálkodásra. Ezen intézkedések után a trak­torosok ígéretet tettek, hogy még fokozottabb munkával járulnak hoz­zá a szövetkezet fejlesztéséhez. Hofereik Ilona, Csilízradvány. Harmac község parasztjai a jó termés biztosításával harcolnak a békéért Csifár do'gozó parasztjai teljesíteni akarják hazafias kötelességüket A verebélyi járásban Csifár köz­ség egységes földműves szövetkeze­te és. a . községben lévő egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, annak tudatában, hogy életszínvona­lunk napról napra emelkedik és így dolgozóinknak több és több húsra vari szükségük, igyekeznek beszol­gáltatási kötelezettségüknek eleget tenni. A haza Iránti hazafias kötelessé­güket, a húsbeszolgáltatást 130 1 százalékra, tojást 107 százalékra, tejet 105 százalékra teljesítették februárban. A szövetkezet dolgozói a növényi terményekben is eleget akarnak ten­ni kötelességüknek. Ezt pedig úgy érhetik el, ha jól megművelik a föl­det és ideiében földbe teszik a ma­got. Ezért fáradságot nem kímél­ve fogtak hozzá a tavaszi munkák­hoz. Eddig 50 hektáron végezték el az árpa vetését. Maczvalda József, Csifár. Harmac község kis- és középpa­rasztjai március 22-én megkezdték a tavasziak vetését. Vetés alá a földet még az ősszel megszántották, most pedig ahogy a föld megszikkadt, megfogasolták, azután nagy lendíj lettel a napot jól kihasználva, meg indultak a vetögépelkkel a földeken. Nagy segítség az, hogy a föl­deket az fisszel százszázalékban megszántották. Már azért ls. mert most nem kell a szántással bajlódni, no meg jobb termést is várhatunk úgy. ha megőrizzük a földek télen át kapott nedvessé, gét. így azután több és jobb minőségű terményt tudunk adni a nép államá­nak. Több kenyér kerül dolgozóink asztalára,' hozzájárulunk a szocia­lizmus építéséhez és szilárdítjuk » a világbékét. Varga .Tános, Harmac. Az újvásári állami birtok dolgozói versenyre hívták ki a gombai igazgatósághoz tartozó állami birtokok dolgózóit A somorjai járág állami birtokai­nak dolgozói megértették és magu­kévá tették a tavaszi munkákról szóló kormányhatározatot. Egyes birtokrészek üzemi gyűléseken fog­lalkoztak Szlovákia össztervének tel­jesítésével és a mezőgazdaságra" há­ruló nagy feladatokkal. A terv sike res teljesítésének érdekében az álla. mi birtokok dolgozóinak fokozottabb munkával és nagyobb politikai tu­dással kell indulnia a tavaszi mun­kákba. A mult hibáin okulva a gombai igazgatóságon átszervezték az üzemi bizottságot, mert nem állt hivatása magaslatán. Nem tartott fenn szo­ros kapcsolatot a birtok dolgozóival. A munkákat is helytelenül szervez­ték meg. Ezek a hibák azután meg mutatkoztak a termelésben is. A szocialista verseny is csak pa píron volt meg, noha a munkásság nagy érdeklődést taunsított irán ta. Hogy mindezeket kiküszöböl jék, a birtok dolgozói a téli idő­szakban politikai sz&kiskolázáson vettek részt és megjavították a politikai tömegmunkát. Az újvásári állami birtok össz. üzemi gyűlésén több felszólalás hang­zott el a szocialista munkaverseny fontosságáról és jelentőségéről. Hosszú vita után az újvásári állami birtok dolgozói versenyre hívták ki a többi birto­kok tehenészetét és május elseje tiszteletére kötelezettséget vállal­tak, hogy két liter tejjel emelni fogják a tehenek átlagos tejhoza­mát. E kötelezettségvállalásukkal újabb lépéseket tesznek a szocializmus mi­nél előbbi megvalósítására s hozzá­járulnak a világbéke megszilárdítá. sához. Békevágyunk abban is kife. jezést adtak, hogy az üzemi gyűlé. sen egyhang-úan elfogadták és meg­szövegezték a görög kormánynak küldendő tiltakozó táviratot a görög hazafiakon elkövetett gyalázatos tet­tük ellen. Csóka Ferenc, Somorja. Jól végzett munka bőséges termést jelent Nyugtalanul járnak-kelnek a szövet­kezet Irodája előtt a batoriyi szövet­kezet dolgozói. Közben až eget kém­lelik. Borús az idő. És éppen ez az, ami a balonyi szövetkezet tagjait inyugtalanítja. — A fene ott egye meg ezt az idő­járást! — mondja az eget fürkészve Vörös elvtárs. Sohse búsuljon azért Vörös szom­széd, — szól közbe egy idősebb bácsi s nagyokat húz hosszúszárú pipájából. Emlékszem, amikor még cseléd vol­tam, volt idő, hogy áprilisban kezd­tük meg az árpavetést, azért mégis megtermett. Hát akkor most, amikor igazi jászívvel lelkiismeretesen min­denki magának dolgozik, és jól meg­műveljük földjeinket! A sok műtrágyá­zás, simítozáa, kultívátorozás olyan finommá és termőképessé teszi föld­jeinket, hovu soha olyan jó termésünk nem volt, mint amilyen áz idén lesz­r- Nem is attól félek, — felelte Vö­rös elvtárs, hogy nem lesz jó termé­sünk, csak az bánt, hogyha nem jön közbe ez a cudar idő, a héten már vé­geztünk is volna az árpa és zab ve­tésével. Boldogan tervezgetnek a szövetke­zet többi, dolgozói is. A jövő termés­ről és a folyó tavaszi munkákról. Örömmel beszélnek arról, hogy meny­nyivel könnyebb így agregátokkal dol­gozni, mint a múltban, amikor csak lójogatokkul vetettek. Egy őszhajú bá­csi meg is jegyezte, mikor megkezdték a vetést: — Mégis csak jót akarnak nekünk az oroszok! ilyen hatalmas gé­pekkel segítenek bennünket. Nem is hiszek én most már a reakciósoknak, akármit is mondanak róluk. Az em­beri erő helyett a gépek végzik a munkák nehezebbjét. Ha az időjárás kedvező, megy is a munka, mint a karikacsapás a balonyi szövetkezetben. Azon a napon, amikor megkezdték a tavaszi munkát, reggel félhatkor a szövetkezet irodája előtt vártak a munkacsoportok. Alig egy­két napot dolgoztak és 68 hektár ár­pát vetettek el Egy napi munkával elvégzik a még meglévő 28 hektáron is a vetést. Hogy ilyen jól haladnak a munkák­kal, az annak tulajdonítható, hogy a télen jól felkészültek erre a nagy fel­adatra, és a tavaszi munkákra az évi tervezetben külön tavaszi munkákról szóló tervet dolgoztak ki- A tervet igyekeznek a legpontosabban betarta­ni. Jót be is osztották a munkákat. Traktorokkal, és ahol szükséges, ló­fogatokkal vetnek. A kisebb tábla föl­deken, ahol a traktor erejét nem tud­nák kihasználni, ott lófogatokkal dol­goznak. A jogatosoknak napi normája egy pár lóval, 18 soros vetőgéppel 3 hektár. A kocsisok lendületes munká­val jóval túllépték normájukat. A traktorosok is kifogástalanul dol­goznak. Berecz Vince a simitozást "•?­gezte. Jól összeállított agregáltal, amely egy simitóból és egy boronából állott, olyan finommá tette a földet, akár a hamu. Mórocz Imre a vetésnél tűnt ki gépével és napi teljesítményé­vel. Nagy segítségükre vannak a trak­torosok a munkákban o. téti iskolázás alatt elsajátított politikai és szakis­meretek. Amit elméletben a szovjet agrotechnika helyes alkalmazásáról elsajátítottak, most a munkák ideje alatt gyakorlatban megvalósíthatják­MÉRY FERENC í

Next

/
Oldalképek
Tartalom