Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-01 / 78. szám, kedd

/ 2 A bratislavai CsISz-tagok békeiünteiése 1952 április 1 • UJ sz§ A szocialista város építésén a korszerű gépek segítségével hatalmas eredményeket érnek el Az Ifjúsági Világhét alkalmából pénteken, március 28-án a bratisla­vai Nemzeti Színház előtti térségen tartották meg a bratislavai CsISz. tagok hatalmas manifesztációját, amelyet Vlasztimil Szeges, a CsISz kerületi bizottságának az elnöke nyitott meg. A manifesztáción be­szédet mondott Martin M'acuch, nemzetgyűlési képviselő, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottsága el­nökségének tagja. Rámutatott .az If­júsági Világhét nagy jelentőségére, amelyben a világ ifjúsága még szo­rosabban felsorakozik é3 megacélo­zódik harcegységgé az amerikai im­perialisták új világháború előidézé­sére irányuló kísérletei ellen. Beszé­de befejező részében a bratislavai CsISz-tagok harcos üdvözletét tol­mácsolta a szovjet komszomolnak és a kapitalista és gyarmati országok haladó ifjúságának. Beszéde után Gusztáv Csapkó, munkásiró, elszavalta hazafias ver. A csernöi építkezésen a munka­verseny során legjobban kitüntették magukat a földmunkáknál Takács János munkacsoportjának tagjai, akik 259%-ra teljesítették normá­jukat. A másik legjobb csoport Kosesó Jánosé, akik 246%-os nor^ mateljesítménnyel emelkednek m társaik közül. Szép eredményeket értek el ezenkívül a Komlós csoport, I A trineci Molotov-müvekben a mult évben jováhagyott 24 újítási javaslatokért több mint 91.000 koro­na jutalmat fizettek ki az újítóknak. A végrehajtott újításokkal az üzem­ben évenként 2 millió koronán felü­li összeget takarítanak meg. A legjobb újítást Csmel János, az ,,A" hengerelő osztály munkaveze­tője alkalmazta a gömbvas hengere­lésénél. Az észszerüsités után az ed­digi 5 munkafolyamatból kettő fe­leslegessé vált, Csmel elvtárs újítá­sával háromnegyed millió koronán felüli összeget takarított meg a gyárnak. sét, amelyet az Ifjúsági Világhét tiszteletére írt. A manifesztáció résztvevői zajos tapssal fogadták T. Szvoboda főis­kolásnak, a haladó jugoszláv ifjú­ság képviselőjének a szavait, aki át­adta a haladó, a Titó-fasiszta rend­szer megdöntéséért és az amerikai gyarmatosítók kiűzéséért lankadat­lanul harcoló jugoszláv ifjúság üd­vözletét. A manifesztáció befejező részében a résztvevők lelkes éljenzéssel és zajos tapssal fogadták a Klement Gottwald köztársasági elnöknek és a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek küldött üdvözlő távi­rat szövegét. Az amerikai imperia­listák barbársága feletti felháboro­dásukat tiltakozó táviratban fejez, ték ki és követelik a koréi bakté­I riumháború beszüntetését. A mani­fesztáció az Internacionálé elének­Iésével ért véget. 225%-kal, Sólymos Lajos csoportja 185%-kai és Fekete elvtárs csoport­ja 178%-kal. A csernöi munkások ilyen nagy­szert! eredményekkel adnak méltó választ az elvetemült imperialista háborús bűnösöknek, akik aljas cél­jaik elérésére baktériumháborút foly­tatnak a békés koreai nép ellen. Török Imre, Csernő. A másik kjtűnő újítást: önműködő féket az üzemi kocsikra Krcsmár elvtárs mázsaszerelö nyújtotta be. Javaslatával évi 200.000 korona meg­takarítást ért el. Raszka János, a mechanikus műhely munkavezetője, az esztergapadok gyorsvágási kap­csolására adott be újítást, amivel 100.000 koronát takarított meg. Ziental elvtárs darukezelő a mészkő­kirakodásán újított, Lajcár János a kovácsmühelyben alkalmazott újí­tást, amelyek több százezer korona önköltségcsökkentést jelentenek. Panyko Mihály, Trinec. A Koihókombináton épülő szocia­lista város vörös téglafalai ragyog­nak a tavaszi napfényben. Hatal­mas daruk, építkezéshez szükséges oszlopok meredeznek a magasba. Az utakon a téglával és homokkal meg­rakott teherautók dübörögnek. A be­tónkeverőgépek és a felvonók csikor­gása állandósul. Az idő még nem a legkedvezőbb. A hűvös szellő átfúj a kábátokon, de a munkások széltől cserzett ar­cáról leolvasható, hogy nem riadnak vissza a nehézségektől. Fokozottabb munkalendülettel, újabb munkagyő­zalmekkel viszik előbbre a szocia­lista város fölépítését. A mind maga­sabbra emelkedő falakkal együtt nö­vekedik a munkások öntudatossága is. A gépekre, az új munkamódsze­Február 29-én egyik levelezőnk­től cikk jelent meg a losonci építé­szeti segédüzemekről, amelyben az üzemet kritizálta és olyan dolgokat hozott fel, amelyek nem felelnek meg minden tekintetben a tények­nek. A cikkíró nem járt el helyesen amikor csak egy-két embertől szer­zett felvilágosítást és egyoldalú in­formációk alapján írta meg cikkét. A losonci építészeti segédüzem egyre fejlődik és ez a fejlődés a jö­vőben még nagyobb méretű lesz. A losonci üzemben vannak még hiá­nyok, de januári tervét 104%-ra tel­jesítette. Februárban 105%-ot értek el. Az üzemben a munkások május elsejére kötelezettséget vállaltak, hogy tervüket 120%-ra teljesítik és a negyedik évi tervet Gottwald elv­társ születésnapjára befejezik. Ferenc István, a lakatosmühely mestere, aki az üzem legjobb újí­tója a jogtalan kritika megjelenése után nem kedvetlenedett el, hanem azzal válaszolt az őt ért' bírálatra, hogy négy újítási javaslatot adott be, amiből egy^ már meg is való­sítottak és többezer' korona meg­takarítást értek el alkalmazásával. A LOSONCI ÉPÍTÉSZETI segédüzemben járt belső munkatár­sunk meggyőződött levelezőnk téve­déséről és a kivizsgálás után felkér­te az üzem vezetőségét, az üzemi pártszervezetet és a szakszervezeti bizottságot, hogy szóljanak hozzá a cikkhez. A losonci építészeti üzem pártszervezetének és szakszerveze­tének válaszát az alábbiakban közöl­jük: önkritikáiig be kell isimernünk, hogy üzemünk tömegszervezeteinek munkája a mudt év folyamán nem állott a kellő színvonalon, bár az üze­mi tanács igyekezett működésüket felélénkíteni. Nem igaz azonban, hogy nálunk a mult évbem nem ve­zették be a szocialista munkavpr­senyt, mert munkaverseny volt és eredményei megnyilvánultak a ki­szabott feladatok teljesítésében. AZ ÜJlTÖ MOZGALOM annak ellenére, hogy az újítók köre, amelynek Potocsny elvtárs az elnö­ke, nem fej-tett ki kellő tevékenysé­get, üzemünkben terjedt és több újítójavaslatot nyújtottak be, ame­lyek Ferenc István elvtárstól ered­tek és ezeket az üzemben elfogad­ták és bevezették. M'vel a cikkből arra következte­tünk. hogy Petőci Bálint elvtárs hí­reinek nagyrészét Potocsny elvtárs­tól kapta, nem csodáljuk, hogy oly irányban tájékoztatta, mintha az üzemi pártszervezet gyűlésein nem foglalkoztak volna az üzem legfon­tosabb dolgoival. Potocsny ugyanis az egész évben csak hétszer jelent meg az üzemi pártszervezet gyűlése­in és így nem tudhatta, milyen ügyekkel foglalkoztak ezeken a gyű­léseken. A cikk írója azonban kér­hetett volna tájékoztatást az üzemi pártbizottságtól, amelynek kezében vannak a gyűlésekről szóló összes jegyzőkönyvek. Potocsny elvtárs biztosan csak tá­jékozatlanságában mondotta, hogy őket neim szívesen engedik szóhoz jutni, mert hiszen ha ezeket a gyű­léseket rendesen látogatta volna, tudnia kellene, hogy az elnök elvtárs minden gyűlésen kéri a jelenlévőket, rekre ezelőtt nagyon sokan ferde szemmel néztek. Elvétve akadnak még ilyenek ma is, de a legtöbben már megértették, hogy a gépek hűséges segítőtársuk a munkában, amely megszabadít a nehéz testi erőkifejtéstől. A Ten­cer-keretben való falazás már népszerű és ahol még nincs beve­zetve, alig várják a munkások, hogy elkezdhessék vele a munkát. A gépek hatalmas teljesítménye meggyőzte a munkásokat, arról, hogy kevesebb fáradsággal sokkal magasabb keresetet érhetnek el. Az egyik vakológéppel egy műszak alatt 240 négyzetméter falat va­koltak be. Gluch András kőműves azt mondja, hogy amíg nem látta a gép mükö­hogy kapcsolódjanak be a vitába, adjanak javaslatokat és fejezzék ki véleményüket. Az üzemi tanács egyik ülésén, amelyen Potocsny elvtárs ellen néhány munkás által beterjesz­tett panaszt vizsgálták ki, az tör­tént, hogy megjelent Potocsny elv­társ. aki nem tagja az üzemi ta­nácsnak. A kivizsgálás érdekében ekkor udvariasan figyelmeztették, hogy távozzék, mivel az üzemi ta­nács az ő ügyét tárgyalja. Az, hogy néhány Vezető funkcio­náriust kávéházban láthattak, csak munkaidő után történhetett. Ritka jelenség volt különben is és minden­kor néhány munkatársunk jelenlété­ben fordult elő. Ilyenkor is többnyi­re üzemünk munkájával és nehézsé­geivel foglalkoztak. Sohasem történt azonban, hogy ilyen alkalmakkor mértéken felül szeszes italokat, él­veztek volna. Ez mindig baráti ösz­szejövetel jegyében történt és ösz­szeftiggött üzemi életünkkel. Ami a tervezést illeti, igaz az, hogy a besztercebányai építészeti segéd­üzem két külön üzemre felosztása óta ez év kezdetén ismeretlenek vol­tak még előttilpik a terráelési felada­tok. Ezért a tervteljesités százalé­kát még nem lehetett meghatároz­ni, azonban ismeretes volt a felada­tok teljesítésének értéke pénzben. Ez a körülmény azonban nem ment a terv teljesítésének kárára és a lo­sonci üzemvezetőséget ez irányban sen/ terheli semmiféle hiba. Mivel a füleki üzem újjászervezése és a besztercebányai építészeti se­gédipar üzemének újjászervezése kö­zött nagy különbség van, amiről a cikk írója nem igyekezett értesülé­seket szerezni, tájékozatlanságára vall ezeket egymással összehasonlíta­ni, annál is inkább, mivel az első két hónapban is 100%-on felül tel­jesítettük a tervet. Nem tagadjuk, hogy üzemünkben egyes munkákat kétszer is végezték, ez, azonban azért történt, mert egyes projektumokat nem készítették el kellő időben, vagy megváltoztatták őket és erről nem értesítetteik ki bennünket annak ellenére, hogy az ipari munkák nagy részét már ak­kor elkészítjük, amikor az építkezés még kezdeti állapotban van. Ily eset volt a postaépület, a lo­sonci kórház, a kékkői középiskola építése is. A lónyabányai építke­zésnél hibát követett el részben Fe­renc elvtárs is a szétírt terv helyte­len tanulmányozásával, amelyet nem kapott meg részletesen. HA A .JÖVŐBEN KI AKARJUK KERÜLNI az ilyen hibákat, az eredeti tervhez kell tartani magunkat és csak a leg­szükségesebb esetekben szabad meg­változtatni őket és minden kis vál­tozásról haladéktalanul értesíteni kell az építkezési segédüzemet. Ami az elektródokkal való rossz gazdálkodást illeti, a cikkben igen eltúlozzák a hibát, mert magunk is megfigyeltük és Gondek elvtárs el. sönek figyelmeztetett arra, hogy az alkalmazottak eldobálják az elektró­dokat és rögtön intézkedtünk ebben az ügyben, hogy helyrehozzak a hi­bát. Az alkalmazottakkal való be­szélgetés folyamán megállapítottuk, hogy az elektródokat a padlóra do­bálják. Megállapítást nyert, hogy az eldobott elektródok hasz. nálhatatlanok voltak és a munká­dését el sem hitte, hogy napi 40—50 négyzetméternél is többet be lehet vakolni. — De ez mégnem a legmagasabb teljesítmény, — mondja — mert a géppel, ha a kezelésébe jól belejö­vünk, 400 négyzetméter vakolást is el tudunk végezni. A vakolás minő­sége is sokat javult, mert a gép úgy betömni a téglák közötti héza­gokat, hogy ezt kézzel úgy elvégez­ni lehetetlen volna. A gép mellett dolgozó tanulők igyekeznek minél jobban elsajátítani a gép kezelését és karbantartását, mert tudják, hogy ha mesterei lesz­nek a gépnek, teljesítményük meg­hatványozódik. K. I. soknak megmagyaráztuk, hogy az anyaggal ily esetben sem szabad így bánni. Azóta a használhatatlan elek­tródokat külön helyre rakják le és különféle célokra felhasználják. Nem igaz az, amit a Tencer-kere. tekről szóló fejezetben közölnek, hogy az itteni üzem ezt a Kohászati Kombinát építésére szóló termelést szabotálta. Ellenkezőleg: ennek a munkának a többi tervezett munkák hátrányára elsőbbséget adtunk és azt az anyagot, ami a Tencer-kere­Lek előállításához szükséges és nem volt raktárunkban, gyorsan besze. reztíik. A. nehézségek ellenére a Tencer-kereteket a legrövidebb időn belül elkészítettük, ami összes alkal­mazottaink munkaigyekezetének bi. zonyítéka, akik éjjel-nappal dolgoz­tak. Azt jelenti ez, hogy a Kohá. szati Kombinát és a szocializmus építkezései megértésre találtak ösz­szes munkatársainknál. Ami Ferenc István elvtársat illeti, rá kell mutatnunk arra, hogy érté­kes újító és jó szakmunkás, de az adminisztrációban gyenge és ezért már az év januárjában a lakatos­központ vezetőjévé Pikula elvtársat neveztük ki. Kozelnicky esetét bíróság útján intézték el és nem felel meg a való­ságnak az, hogy a losonci üzemi igazgatóság vezetője gyűjtési akciót kezdeményezett, vagy hogy igyeke­zett ezt az esetet valahogyan leplez­ni. Az esetet rögtön jelentették az üzem vezetőségének és kivizsgálása után átadták a járási ügyészségnek és az üzemi gyűléseken többször tá­jékoztatták erről a dolgozókat. Hogy a Kozelnicky baráti körébe tartozó egyes alkalmazottak nyUjtottak-e neki kölcsönt, ezt az ő magánügyé­nek tekintjük, a mi kötelességünk csak arról gondoskodni, hogy sem az üzem, se a dolgozók ne károsulja­nak, hogy hasonló esetek többé meg ne ismétlődhessenek. HÜEX A MARX-LENINIZMTJS TANÍTÁSAIHOZ, örömmel fogadunk minden épitő kri­tikát, azonban a legnagyobb jóaka­rat mellett sem tekinthetjük a cikk­ben feltüntetett adatokat ilyenek, nek, mert a benne leírt tények igen elferdítettek és többnyire nem is fe­lelnek meg a valóságnak. Az a be. nyomásunk, hogy itt valaki személyi számláit igyekezett kiegyenlíteni és hem tartotta szem előtt a szocializ­mus építését, mert Patocsný elvtárs a cikk megjelenése után kijelentet­te, hogy a* cikkben az ö nevében megjelent több adat nem tőle szár­mazik. Munkásaink ezért jogosan kíváncsiak arra, hogy ki tájékoz­tatta a cikk íróját, aki értesülései forrásául Patocsný elvtársat jelöli meg, aki azonban ezt nem ismeri el. A cikk tartalma olyan benyomást tesz ránk,' hogy értesüléseit az üzem viszonyairól nem a munkahelyen, a dolgozóktól szerezte be. így csak gátolta helytelen állításaival a szo­cializmus építését. A cikk irója sze­mélyesen meggyőződhetett volna a valóságról, ha meghallgatja munká. saink véleményét. ť Az SzKP üzemi szervezete Spurný József. ROH üzemi szervezete Cerovszky Imre. Üzemvezető Gondek Béla. A mauifesztáeió résztvevőinek távirata Klement Gottwald köztársasági elnökhöz „DRÁGA ELNÖK ELVTÁRS! Forró üdvözletünket küldjük Ön­nek a bratislavai CsISz tagok mani­fesztációja alkalmából. Összejöttünk az Ifjúsági Világhét alkalmából, hogy újra nyilvánosan kifejezzük nagy xés egyre fokozódó szeretetünk ket a dicső szovjetifjúság, a népi de­mokratikus országok ifjúsága és a világ összes haladó ifjai, békevédői Iránt. Ezzel egyidejűleg kifejezzük határtalan gyűlöletünket az ameri­kai támadók és lakájaik iránt, akik új háború poklát készítik elő, és Koreában a baktériummal váló tö­meggyilkolás borzalmas tetteit kö­vetik el. Ezen állatiasságok ellen, amelyeket az amerikai imperialisták a koreai nép ellen elkövetnek, a leg­élesebb tiltakozásunkat fejezzük ki. Harci síkban ellenségeink intrikái ellen ígérjük Önnek, drága tanítónk, hogy jobban, fegyelmezettebben és következetesebben fogjuk teljesíteni Szlovákia összesített tervének fel­adatait. Minden erőnket kifejtjük if­júságunk és a Német Demokratikus Köztársaság a népi demokratikus országok és a világ haladó ifjjúsága közötti egység megszilárdítására. Jobban és még többet fogunk tanul­ni a lenini komszomol hősiességéből, hogy még jobb segítői legyünk sze­retett pártunknak hazánk boldogsá gának a megalapozásában. Éljen a világ haladó ifjúságának harci egysége, a szabadságért, a bé­kéért és a nemzetek testvériségéért való haroban! Éljen a béke zászlóvivője és a vi­lág ifjúságának tanítója — szeretett Sztálin elvtársunk! Éljen a mi drága Gottwald elv­társunk!" A breznóí hídépítő-özem iSjúsági műhelyének dolgozói márciusban tálteljesítették a tervet A breznói hidépítő üzem ifjúsági műhelyének dolgozói a márciusi él­munkás hónap folyamán 100.5%-ra teljesítették a termelési tervet. Az ifjú munkások a hónap elejétől kezd­ve a legnagyobb lelkesedéssel láttak munkához. A munkahelyeken tar­tott röpgyüléseken az élmunkáshó­nap első napjaiban kötelezettséget vállaltak, hogy egyetlen' műszakot sem mulasztanak el és 208 túlórát ledolgoznak. Kötelezettségvállalásuk teljesítésének és a jó munkának eredménye, hogy az első két hónapi 50%-os tervteljesítést márciusban sikerült 100%-on felül emelni. Juhász Ferenc, Breznó. A csernöi építkezésen hatalmas teljesítményeket érnek el a munkaversenyben A trineci Molotov-üzemben újításokkal többmillíó koronát takarítanak meg Mi a való helyzet a losonci építészeti segédüzemekben >

Next

/
Oldalképek
Tartalom