Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-19 / 67. szám, szerda

H —— (

IJSZ0 1952 március 19 PÁRTÉLET A nmmmm járási pártszervezet űlulf erővel indul harcba a gottwaldi ötéves tervünk sikeres teljesítéséért Fokozott békeharc és az ötéves terv feladatainak teljesítése jegyében tartották meg kerületi konferenciájukat a nyitrai kerüiet Csemadok-csoportjaí A járási konferenciák a helyi pártszervezetek kiküldötteinek parlamentjei. A járási konferenciákon összejönnek a dolgozó nép legjobbjai s bátor kritikával és önkritikával bírálják a pártszervezetek egész évi munkáját. A kiküldöttek feltárják pártszervezeteik hibáit és rámutatnak arra, hogyan akarják megjavítani munkájukat. A járási konferenciák a párteeervezetek legmagasabb fórumai, amelyek nagyobb lendületet adnak a pártszervezetek munkájának. A járási pártkonferenciáknak nagy jelentőségűje van ma, mikor a párt soraiból újabb árulókat, mint Slánskyt és társait eltávolították. A pártkoiiforenciákon a küldöttek élesen elítélik a munkásosztály árulóit és a párt megtisztítása után nagyobb erővel folytatják a szocializmus kiépítését hazánkban. A járási pártkonferenciák jó lefolyásától függ a pártszervezetek egész évi munkája. Ha jó vezetőséget választanak, az alapszervezetek is jól fognak dolgozná. S az alapszervezetek jó munkájától függ a szövetkezetek vagy az üzemek munkája is. A pártkonferenciákon megvitatják a szocializmus építésében felmerülő hibákat és a pártszervezetek megerősödve lépést tudnak tartani szocialista építkezéseink egyre nagyobbodó feladataival. Különös gondot kell fordítanunk a falun működő pártszervezetek megerősítésére, melyeknek feladata minél több tagot megnyerni a nagyÜzemi gazdálkodás részére és a meglévő szövetkezeteinket megszilárdítani. Egyes szövetkezetekben pangás észlelhető, ami a helyi pártszervezetek rossz munkájának tulajdonítható. A konferencia az éles kritika és önkritika jegyében folyt le A nagymegyeri járási pártszervezet március 15-én tartotta meg a járási pártkonferenciát. Faraga elvtárs, a járási pártszervezet titkára mondott beszámolót a pártszervezet egész évi munkájáról. Önkritikailag beismerte, hogy többet is tehetett volna a pártszervezet munkájának megjavításában Rámutatott arra hogy a járási . pártszervezet vezetősége különösen a munka megszervezése terén nem fejtett ki elég agitációs munkát. A gabonafelvásárlás körül is bajok voltak, mert a földműves raktárszövetkezetben még mindig kulákcsemeték ültek. A földműves raktárszövetkezet alkalmazottait sürgősen le kell káderezni. Rossz intézkedés volt az is, hogy aki teljesítette a kontingenst, vághatott akármennyi sertést. Igy nagyon sok sertést levágtak a falusi kulákok és a tervezett sertésállomány nem volt meg. A falusi spekuláns kulákok felvásárolták a kis- és középparasztoktól a húspontokat, ők pedig levágták a sertéseket. A sertésállományban az összeírás szerint 20 százalék hiány van a járásban, de a kontingenst csak 50 százalékra teljesítették. NenJ terjesztettük a sajtót sem eléggé, amire maga Široký elvtárs szólított fel bennünket. A nagymegyeri járásban nem vált valóra az a jelszó, hogy minden _ kommunista élmunkás legyen. A nagymegyeri szövetkezetben ahelyett. íiogy a munkát jól megszervezték volna, a normát csökkentették. Éles osztályharcot kell folytatni a kulákok ellen. Nincs jó kulák. Aki közülük belép a szövetkezetbe, csak a harc formáját változtatja meg, de sohasem fog a dolgozókkal együttműködni. Példa erre Gomba kulák az alistáli szövetkezetben, aki elvállalta, 70 malac etetését és pár nap múlva a 70 malacból csak 12 maradt. A helyi pártszervezet a járást okolja, hogy nem távolították el idejében a szövetkezetből a kártevő kulákot Ez az álláspont nem helyes, mert a helyi pártszervezet a szakszervezettel és a szövetkezeti tagokkal együtt kizárhatta volna a kulákot. a szövetkezetből. Nincs meg a pártszervezet és a tömegszervezetek közötti kölcsönös együttműködés. Az a'istáli pártszervezet gyenge munkája miatt érvényesülhetett a szabotáló kulák a szövetkezetben. Nem szabad a kulákokat bevennünk a szövetkezetbe, mint ahogy az Nemesócsán is történt. A nemesócsai szövetkezet évzáró közgyűlése teljesen a kulákok befolyása alá került és majdnem a szövetkezet széteséséhez vezetett. Állami birtokaink is rosszul dolgoztak és ebben nagy szerepe volt Janda elvtársnak, aki a járásban az állami birtokok vezetésével volt megbízva. Jandát sokáig támogatták a hivatalokban Jévö pártfogói. A járási pártszervezet kivizsgálta múltját és kiderült, hogy a demokrata párt tagja volt. A 148 disznó elsikkasztott ára azonban még nem térült meg, és azonkívül, hogy funkciójától megfosztották, semmi bántódása sem történt. Ki kell fejleszteni a jó pártmunkát és ki kell élezni az osztályharcot. A nemesócsai traktorállomáson. is azzal felelnek a kormányhatározatra a dolgozók, hogy a kulákokat kizárják a traktorállomásról és így újult erővel fognak neki a tavaszi munkák elvégzéséhez. Fokozottabb mértékben kell felvenni magyarokat c. pártszervezetbe, amely egyes falukban még nagyon el van hanyagolva. Csilizradványon például a 25 tagból álló pártszervezetben csak egy magyar van. A pártszervezetekben sok helyen még a tagsági könyvüket sem rendezték. Geller községben még a 1949-es pár*-bélyegek j

s ott hevernek a pénztáros fiókjában. A pártoktatást meg lehet szervezni, ha becsületes kommunisták vannak a vezetőségben Ezt bizonyítja Sámuelli elvtárs felszólalása is, aki a csilizradványi pártszervezet elnöke. Oly-.n vezetők kellenek a pártszervezet élére, akik mnidenkor kiállanak a dolgozó nép elé. A csilizradványi pártszervezet már a régi harcos időkben is védte a «|o!gozók érdekeit, ami sok esetben a börtönhöz vezetett. Leküzdöttük a Horthy-rendszer alatti rossz időket, a 1948-as időket, 1947-ben deportálva voltam Csehországba, mondja Sámueli elvtárs, (le hittem a marx-lenini nemzetiségi politika győzelmében és hűen kitartottam szülőpártunk, a Kommunista Párt mellett.' Szövetkezetünk a kontingenst 100%-ra teljestette. Nehézségeink nekünk is voltak, de nem siránkoztunk rajta, hanem a párt- és tömegszervezetekkel karöltve megoldottuk azokat. Mikor beléptem a szövetkezetbe, másfél liold földem volt és erre 107 darab tojás beszolgáltatás volt kivetve. A szövetkezetbe!- több lett a föld és 400 darab tojás lett rám kivetve, de nem méltatlankodtam, hanem 100 százalékra beadtam a tojást, mert tudtam, hogy nekünk, szövetkezeti tagoknak példát kell mutatnunk a magánszektorban gazdálkodóknak, hogy így több tagot nyerhessünk a szövetkezet számára. Amilyen a pártszervezet, olyan a falu is, mondja Sámueli elvtárs. Csilizradványon együttműködik a pártszervezet, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, az MNV és a Zslvena-Nőszövetség és ezt meg is látni az EFSz munkáján. A kormányhatározatra nagyon jól reagált a tanyi pártszervezet, ahol már elvetették, a korai borsót, a tejtermelés darabonkénti átlagát Malinyínová szovjet fejönö módszerével 'í literrel emelték és a tavaszi munkákban a keresztsorú vetést fogják alkalmazni. A fűsi párt- és tömegszervezetek együttműködésének eredménye az, hogy a községben lévő III. típusú szövetkezet a kontingenst 100%-ban teljesítette és minden hónapban 1000 liter tejet ad be a terven felül. Uj káderpolitikával megjavítani a pártmnnkát A vitán elhangzott beszámolókból kitűnik, thogy a nagymegyeri járási pártszervezetnek meg kell javítania munkáját, különösen a helyi pártszervezetek megerősítésében, a helyes káderpolitikai munkát ki kell szélesíteni és a felelőtlen vezetőket azonnal el kell távolítani. A nagymegyeri állami birtokon az állatállomány vezetője egy papnak a fia, aki nem törődik eléggé az állatállománnyal, most is hullanak a disznók, de konkréten nem történik semmi ennek megakadályozására. Ki kell küszöbölni egyes szövetkezetekben a diktatórikus állapotot, ahol az elnökök nem beszélik meg a tagokkal a gazdálkodásban felA felszólalások egy része nem ütötte meg a mértéket. Sok elvtárs abba a hibába esett, hogy felszólalása inkább beszámoló volt és egyes személyek ellen irányult. Nem fejtették ki a kiküldöttek kellőképpen pártszervezeteik munkáját. Akik feltárták a hibákat, azok is inkább siránkoztak rajtuk, de konkrét javaslatot nem tettek, hogy akarják a jövőben megjavítani pártszervezeteik munkáját. A 32 felszólaló közül csak néhányan fejezték ki helyesen nézeteiket. Ezek a mult évi hibákon okulva rámutattak arra, hogyan akarják megjavítani pártszervezteik munkáját. Gyuracska elvtárs, amint Árvay elvtárs felszólalásában is megállapította, még mindig nemzetiségi kérdéseket feszegetett. Kritizálta Fehérné elvtársnöt, hogy mikor a magyarokat kell bírálni, akkor hallgat. Árvay elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kapitalisták elleni harcban 12.000 magyar és szlovák dolgozó sorakozott fel Tornócon a legnagyobb egyetértésben. Most, mikor Koreában milliók harcolnak szabadságukért, ki kell küszöbölni minden burzsoanacionalista megnyilvánulást. A nagymegyeri járásban minden faluba olyan instruktorokat küldenek ki, amilyen nyelvet beszélnek. A hivatalos iratokat is két nyelven közlik. Jó volna, ha a pártkonferenciákat, szlovák és magyar nyelven folytatnák le ott, ahol kétnyelvű lakosság van, A magyar és szlovák dolgozóknak karöltve kell folytatni a kíméletlen osztályharcot a reakció maradványai és a falusi spekulánsok ellen. Zajac elvtára, a pártközpont kerületi kiküldöttje záróbeszédében értékelte a vitát. Megállapította, hogy a felszólaló elvtársak keveset foglalkoztak a pártszervezetekben felmerülő kérdések megoldásával. Egyesek teljesen beszámoló formájában szólaltak fel és a Párt munkáját nem domborították ki eléggé a gazdasági életben. Mások csupán mezőgazdasági kédésekkel foglalkoztak. A párt konferencia jelentőségét megértették a nagymegyeri állami birtok dolgozói, akik a negyedik járási pártkonferencia tiszteletére felajánlásokat tettek. Itt megmutatkozik a jó politikai munka, amit Fehér elvtárs, a nagymegye ri állami birtok politikai nevelője kifejtett. Jó meggyőző munkával megszervezt

e az állami birtokhoz tartozó összes udvarok dolgozóit, akik a pártkonferencia tiszteletére brigádórákat fognak ledolgozni és ígéretet tettek, hogy a Párt vezetésével még jobban fognak dolgozni a szocializmus felépítéséért hazánkban. A vita után az új vezetőség, melynek elnöke Árvay elvtárs, titkára pedig Farraga elvtárs lett, ígéretet tett, hogy a jövőben a Párt irányvonalát követve fognak dolgozni és így fogják vezetni a dolgozó nép harcát. Megjavítják a pártonbelüli kollektív pártmunkát és harcolni fognak a A nyitrai kerület Csemadok-csoportjai vasárnap, március 16-án Nyitrán a kerületi nemzeti bizottság üléstermében tartották meg kerületi konferenciájukat. A konferencián, — amelyen több mint 200 küldött vett részt — képviseltette •magát a kerületi pártbizottság, a kerületi nemzeti bizottság, a kerületi akcióbizottság, a nemzetbiztonsági testület, a CsISz és a többi tömegázervezetek kerületi és helyi szervezetei. A CsISz nyitrai kultúrbrigádja színvonalas kultúrműsorral üdvözölte a konferenciát. Az elnöki megnyitó után Mandák József elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság alelnöke szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait, Szlovákia összesített tervét csak akkor tudjuk teljesíteni, ha az eddiginél sokkal nagyobb mértékben alkalmazzuk az új termelési és munkamódszereket, h

a az eddiginél sokkal nagyobb mértékben használjuk fel a szovjet tapasztalatokat. Mandák elvtárs arra kérte fel a konferencia résztvevőit, hogy a Csemadok mozgósítsa a magyar dolgozódat a szocializmus építése nagy feladatainak teljesítésére. Ezután Vörös József elvtárs, a kerületi akcióbizottság küldöttje szólalt fel, aki Szlovákia összesített tervének teljesitéséröl beszélt. Utána a nemzetbiztonsági testület kiküldöttje üdvözölte a konferenciát, majd Varga János, a Csemadok központi küldöttje tartotta meg beszámolóját. — Ha a fokozottabb feladatokról beszélünk, — mondotta többek között Varga elvtárs — akkor arról is beszélnünk kell, hogy a Csémadoknak is fokoznia kell a népnevelő munkát, amelynek az a célja, hogy mind nagyobb mértékben mozgósítsuk dolgozóinkat a szocializmus építése feladatainak teljesítésére. Cibulka József, a komáromi hajógyár munkása üdvözölte aztán a konferenciát és azt mondotta: — A komáromi hajógyár munkásai azzal üdvözlik a Csemadok kerületi konferenciáját, hogy tegnap, március 15-én vízrebocsájtottuk a Szovjetuniónak készült második hajót is. Janke. Matild partizánskéi munkásnő felszólalása után Sebők Dezső, a Csemadok nyitrai kerületi titkára tartotta meg beszámolóját. Sebők elvtárs többek között Bacilek elvtársnak a mult évben Nyitrán tartott beszédével foglalkozott, amelyben kijelentette, hogy a Csemadokot az egész csehszlovákiai magyar dolgozókat összefogó hatalmas tömegszervezetté kell kiépiteni. Javasolta a konferenciának, vállaljanak kötelezettséget, hogy a nyitrai kerület Csemadok taglétszámát május l-ig 5.000 új taggal emelik. Bagota István nyitrai, Danis Sándor és Kohn Tibor lévai, Gutrai István baracskai küldöttek felszólalása után Bajkai József csatai küldött szólalt fel, aki a Csemadok csatai helyi csoportjának és az EFSz-nek munkájáról számolt be. Nagy taps közepette jelentette be, hogy a csatai EFSz az ez évi marhahúsbeadási kötelezettségének 80 százalékát már teljesítette. Utána Hegedűs Ferenc Oroszkáról, Gutler Árpád Ógyalláról és Kolton Gyula Megyercsről szólaltak fel, majd Gál Lajos Búcsról arról beszélt, hogy a közelmúltban megjelent Párt- és kormányhatározatok teljesítésében nagy feladat hárul a falusi Csemadok-csoportokra is. Győry Ferenc komáromi küldött foPárt soraiba befurakodott spekulán-1 sok ellen. Megerősített pártszervezettel még jobban fogják fokozni az osztályharcot a dolgozó néa ellenségei ellen. Elvtársak, jobban készüljetek fel a pártkonferenciákra, a kiküldöttek részletesen ismertessék a pártszervezet hibáit, minden kiküldött terjessze elő javaslatait a pártszervezet munkájának megjavítására. Minden felszólalónak szorosan a pártmunkáról kell beszélnie, a kozottabb békeharcra hívta fel a Csemadok-csoportok tagjait. Kovács Rudolf kéméndi küldött felszólalása után a CsISz kerületi küldöttje üdvözölte a konferenciát és a CsISz és a Csemadok legszorosabb együttműködésének fontosságáról beszélt. Ezután Hegedűs János Zselízi'ől arról beszélt, hogy a Csemadok az eddiginél sokkal szélesebb .'mértékben tartson ismeretterjesztő előadásokat és a Csemadok-csoportok hathatósan kapcsolódjanak be a szovjet tapasztalatok terjesztésébe és alkalmazásába. Sipka Béla párkányi küldött után Horváth Dezső negyedi küldött szólalt fel, aki többek között azt mondotta: — Ne csak a jogokról beszéljünk, hanem a kötelességekről is. Ne követeljen például cukor,jegyet az a földműves^ aki cukorrépa termelési tervét nem teljesítette. Ebédszünet után az első felszólaló Kovács Gáspár kéméndi küldött volt, ezután a konferencia megválasztotta a Csemadok nyitrai kerületi vezetőségét, amelynek elnöke Pálenyik Margit, a negyedi EFSz tagja lett. A konferencia résztvevőinek viharos tapsai között szólalt fel Lengyel Gyuláné, a tyxmáronú dohánygyár munkásnője, aki az anyák békeharcáról beszélt. — Tízgyermekes anya vagyok, — mondotta. — Mi anyák éreztük legjobban a háború borzalmait és nem akarom még egyszer megérni, hogy gyermekeimet idegen érdekekért a vágóhídra vigyék. Mi asszonyok is a legnagyobb erőnkkel harcoljunk a békéért; Bárhol vagyunk és bármit teszünk, munkánkban és minden cselekedetünkben a béke megőrzésének nagy ügye legyen a szemünk előtt. Hüls Samu Érsekújvárról arról beszélt, hogy a falusi Csemadok-csoportok segítsék a szövetkezteket munkájukban. Borka Emília Partizáns'kéral felszólalásában a falu és a város összefogásáról beszélt, utána Varga József a szímői EFSz elnöke szólalt fel, aki azt mondotta, hogy légüres térben mozgó kultúrmunkát fejt ki az, aki a kultúrmunkát nem köti össze a politikai és a gazdasági feladatok teljesítésével, Gondoljunk csak vissza arra, hogy a kapitalizmus idején, amik p r szabadságunk a csendőrszuronyok között volt, jólétünk pedig a tőkések zsebében, nem beszélhettünk kultúráról sem. Ezután Kurcsa András nagycétényi tanító, Bagócsi János, a Csemadok párkányi járási elnöke szólalt fel, majd Peszeki János bátorkeszi küldött versenyre hívta ki a búcsi Csemadok-csoportot abban, hogy melyik csoport nyújt nagyobb segítséget falujuk EFSz-ének. Körmendi Ferenc hajókovács a komáromi Csemadok munkájáról és a tagtoborzás eredményeiről számolt be, majd Hajdú Elek a deáki Csemadok-csoport nevében kötelezettséget vállalt, hogy tagiészámukat duplájára emelik, a tavaszi munkák során a legnagyobb segítséget nyújtják falujuk szövetkezetének. A konferencián elhangzott beszámolókat és felszólalásokat Varga János, a Csemadok központi kiküldöttje értékelte, ezután pedig a konferecia határozatot hozott, hogy a Csemadok-csoportok legfontosabb feladatuknak tekintik a csehszlovákiai magyar dolgozók aktivizálását ötéves tervünk feladatainak teljesítésére. A konferencia ezt táviratilag jelentette Gottwald és Siroky elvtársaknak. i pártszervezetnek, a szövetkezetben vagy üzemben kifejtett munkájáról és arról, milyen határozatokat hoztak a párt- és kormányhatározat teljesitésér

e és a tavaszi munkák megszervezésére, hogyan gondolják megszervezni a párt- és a tömegszervezetek közötti együttműködést és az agitációs munka kifejlesztését, hogy minél nagyobb tömegeket nyerjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás részére. Ballá József