Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-02 / 53. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952 március 2, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 53. szám c/t mat számban ; Valamennyi dolgozónk mozgósításával előre a márciusi terv teljesítésért (2. old.) A szovjet kormány válaszjegyzéke örömmel és bi­zalommal tölti el a német népet (3. old.) Megbukott a francia kormány (3. old.) Büszkeségünk a néphadsereg (4. old.) Nyilatkozatok a VI. téli olimpiai játékokról (5. old.) Rádióműsor március 8.—9-ig (6. old.) A rozsnyói Mária-bánya dolgozói tudják, hogy a terv tőrvény Máriabánya a legfiatalabb üzem a rozsnyói bányák között. Alig két hónappal ezelőtt kezdték el benne a termelőmunkát. Azaz legfiata­labbnak veszélyes dolog nevezni, mert a bányának tulajdonképpen történelmi múltja van. Csak éppen nem dolgoztak benne az utóbbi né­hány évszázad leforgása alatt. Kö­rülbelül 400 évvel ezelőtt abba­hagyták benne a munkát. Nem azért, mintha az érc kimerült vol­na. A víz, a bányászok legnagyobb ellensége. A kezdetleges eszközök­kel dolgozó bányászösök teljesen tehetetlenek voltak a vízzel szemben, meghátrálásra kényszerítette őket. A föld mélyébe csak addig hatol­hattak, amíg az első vízcseppek meg nem jelentek, mert a rohamo­san növekvő földalatti áradat ha­marosan elöntötte a tárnát. Mostani fejlett bányafelszerelé­sünkkel játszva le lehet győzni az ilyen akadályt. Egy-két nagytelje­sítményű szivattyút kellett csak beállítani és a percenkint 1200 liter vizet kiszivattyúzó gépek rövid idő alatt kitisztítják a vízzel elöntött tárnát. Ugy, ahogy Máriabányán csinálták és az évszázadok óta a mélyben dohosodó víz sárgás-vörös áradatban zúdult ki a bányából. A kitisztított tárnákba leszállottak az első bányászok és műszakiak, hogy munkájukkal újra dobogásba hozzák a tetszhalott bánya szívét. Az első, ami a leszállás pillanatá­ban szemünk elé tárult, a bányászok régi és mostani munkakörülményei közötti óriási különbség volt. A ré­gi tárnákon világosan meglátszott, hogy a bányászok vésőkkel, kala­pácsokkal fejtették az ércet. Hány napi kínos munkába került, míg annyi ércet lefejthettek, amennyit most néhány deka robbanóanyag leszakít. Fából készült teknöket találtak, melyekkel a kibányászott ércet a felszínre vonszolták a ré­giek. Az akkumulátoros motorok által vontatott csillékkel, a szállító­szalagasztalokkal, villanymotorok­kal, rakodógépekkel dolgozó mai bányászok már csak az ilyen visszaemlékezésül ránkmaradt teknőkből, vésőkből, fakosarakből látják azt a baromi munkát, ami elődeiknek osztályrészül jutott. A Mária-banyában megindult az előkészítő munka Uj munkahelyeket létesítettek, ij tárnákat tártak fel. A bányászok készültek nagy feladataikra. Minél több ércet adni újonnan épülő óriá­si kohóinknak, amelyek szomjasan várják a Rozsnyóról jövő kitűnő ér­cet. Az ötéves terv negyedik évének első napján indult meg az első ércszállítmány a bányából. A Szadlovszki-bányából áthelyezett 30 kitűnő vájár azzal az eltökélt szándékkal jött ide, hogy a régi munkahelyükön kivívott első helytől nem válnak meg itten sem. A Mária-bányának első helyre kell kerülnie a rozsnyói bányavidéken. Munkábaállásuk első percétől kezd­ve versenyben áll egymással a két bánya. Január végére valóban megszerezték az első helyet a Mária bányászai. 109.2%-os ered­ménnyel zárták a hónapot. Február első hetében a rendkívüli nagy hő miatt sok nehézségbe ütközött a szállítás, s emiatt kissé elmarad­tak. Február 17-étöl 24-ig élmun­káshetet rendeztek, és ezen 160%­os eredményt értek el, úgyhogy a februári tervteljesítéssel felülmúl­ták előző havi eredményeiket is. Szép teljesítményük elérését nagy­ban elősegítette az üzemi pártszer­vezet és a szakszervezet együttmű­ködése. Kerekes János H. elnök, aki mint vájár is 160%.os eredménnyel dolgozik, a bányában végzett mun­kája után szabadidejének legna­gyobb részét is szervezési munkák­ra áldozza fel. Annak ellenére, hogy a bánya februárban 117.2%-ot ért el, az el­ső helyet át kellett engedniök Rud­nának, ahol az utolsó hetek alatt nagy fellendülés mutatkosott. A további előkészületi és kutatási munkálatokkal szintén nagyon szépen haladnak. Az előirányzott terveket állandóan 100 százalékon felül teljesítik. Új bánya, áj munkaformák szerint akarjuk berendezni — mondja az irodában a bányamester. — Ugy csináljuk a munkahelyeket és a folyosókat, hogy a bánya kor­szerű gépesítésében később ne aka­dályozzon meg bennünket. A szállítást gépesíteni fogják. Az akkumulátoros vontatómotor min­dennap megérkezhet. Minden egyes munkahelyen vízzel és keményfejű fúrókkal fúrnak. A magazinra való fejtést, amely nagyon gazdaságos ég gyors, most készítik elő. Legtöbb munkahelyen be van vezetve a pu­tyovka, ami szintén nagy segítségére van a bányászoknak, mert a mun­kaparancsbjl előre látják feladatai, kat és az előző csoport munkáját ellenőrizhetik. A csoportok közötti verseny alap­jai le vannak rakva az ütemben, Sjýy hogy még ninos nagyon elterjedve. Lucsko József és Zentko János vájárok versenyeznek egymással és nagyon szép teljesítményeket érnek el. Januárban Lucsko elv­társ lett az első 180 százalékkal, Zentko elvtárs 178.4 százalékos eredményével szemben. Februárban kissé nehezebb lesz el­dönteni, melyik volt jobb, mert úgy látszik, mind a kettő keményen el­határozta, hogy megelőzi a másikat. Ennek az lett az eredménye, hogy mindketten teljesen egyformá telje­sítményt értek el. Az üzemi párt­szervezet és aZ üzemi tanács egyik legfontosabb feladata lesz a két vájár kezdeményezését minél ÄSélčáeJjb Höf^efi eltgyjgsztení. A főiskolai és tudományos dolgozók ideológiai értekezlete a burzsoá behatások elleni harc kezdetét jelenti a tudományos munka terén A főiskolai és tudományos dol­gozók Brünnben. ideológiai értekez­letet tartottak. Csütörtök délelőtt a tudományos dolgozók szakok sze­rint négy csoportba oszlottak. A vita során kétszázan jelentkez­tek felszólalásra, ami azt tanúsítja, hogy a kozmopolitizmus elleni harc kérdései élénk érdeklődést váltanak ki a tudomány dolgozóiban. A vita folyamán, amelyet dr. G. Riedl tanár vezetett, hangsúlyozták mindenek­előtt a szovjet tudósok tapasztala­tainak nagyobb mértékben való fel­használását és tudományunk haladó hagyományainak kutatását. Dr. Mi­lán Machovec vitafelszólalásában a cseh filozófia történetének kozmo­polita és objektív felfogása ellen rámutatott büszkeségeinkre, nagy gondolkodóinkra és haladó eszméink fáklyavivőire. A természettudósok csoportjában dr. Valouch egyetemi tanár vezette a vitát. J. Krocha mű­vész részletes beszámolójában rá­mutatott a kozmopolitizmus káros megnyilatkozására építészetünkben. Utána Nedoma tanár beszélt az ob­jektivizmus és kozmopolitizmus je­lentkezéséről a műszaki tudomá­nyokban. A továbbiakban termé­szettudósaink foglalkoztak a mate­matika, a földrajz, a fizika kérdé­seivel továbbá a műszaki irodalom kiadásával és a műszaki folyóiratok problémáival. Bezdiőek tanár rektor a tudós erkölcsének és jellemének kérdéséről tartott előadást. Nagy feltűnést keltett František Hamra államdíjas felszólalása. Újító javas­latának konkrét példáján nemcsak dolgozóink fejlettségére mutatott rá, hanem a nyugati technika egyes csodálóinak nevetségeasógére és el­maradottságára is. Az orvos és élettani tudományok csoportjában MUDr. Vimétal tábor­nokorvos szólalt fel a vitában, és foglalkozott a kozmopolitizmus és objektivizmus főbb jelenségeivel élet és orvostudományunkban és mint a leghaladóbb és legfejlettebb tudomány példáját — a szovjet tu­dományt említette meg. A haditudományokról Cenek Hruš­ka tábornok jelenlétében 12 tiszt és tábornok szólalt fel, akik hangsú­lyozták a szovjet haditudomány és a szovjet haditechnika abszolút fö­lényét a kapitalista hadsereg dok­trínái és technikája fölött. A vitá­zok közül néhányan foglalkoztak a marx-lenini nevelés kérdésével a hadi tudományban, továbbá a pa­rancsnoki káderek szakképzésével. A pénteki vita folyamán az orvo­sok csoportjában dr. Ján Hybášek tanár beszélt az új tanítási módsze­rekről az orvosi fakultáson. A taná­roknak és tanítóknak feladatukul tűzik ki szovjet példa szerinti peda­gógiai munka kifejlesztését. Dr. Mi­loš Klima foglalkozott az orvosi fa­kultás hallgatóiról való gondosko­dással. kiemelte, hogy képességeiket jobban meg kell ismerni, hogy tanul­mányaik befejezése után célszerűb­ben helyezhessék el őket. Dr. Jozef Lukáč dékán Ifiemelte az összállami munkatervek betartásának fontos­ságát a főiskolán. Dr. D. Blaškovič, a bratislavai Szlovák Egyetem taná­ra, az állami díj laureátusa, a bioló­giai kutatás; eredményekről és a kutatási munkák végzéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elméleti eredményeket közvetlenül érvénye­síteni kell a gyakorlatban. Dr. Fer­dinánd Heréik tanár az objektiviz­mus gyökereiről beszélt és rámuta­tott az amerikai orvosi tudomány kozmopolita jellegére. Dr. Franti­šek Horávka rámutatott a micsuri­ni tanítás szelleme ellen irányuló néhány hibára. Hangsúlyozta, hogy ki kell alakítani a gyakorlattal ren­delkező tapasztalt tudományos erők és a fiatal politikailag fejlett káde­rek akcióegységét. A többi felszólalók vita felszóla­lásaikban rámutattak arra, hogy biológusainknak és orvosainknak következetesen kell folytatniok a megkezdett útat. A tárgyalást dr. Iván Málék tanár zárta le, aki töb­bek között ezeket mondotta: „Mit akartunk itt elérni? Elsősorban meg­kezdtük a harcot, hogy tudományun­kat mentesítsük a burzsoá tudomány behatásától, különösen a kozmopo. litizmus behatásaitól, mivel ezek de­mobilizálják és demoralizálják tudo­mányos munkásainkat, elvonják őket azoktól a feladatoktól, amelyeket sürgősen meg kell oldani." Ezután dr. Málék részletesen értékelte az egyes vita felszólalásokat és beszéde zárórészében a kővetkezőket mon­dotta: „Azzal a meggyőződéssel távozunk el innen, hogy ez az értekezlet a mai nappal nem fejeződik be, hanem hogy folytatódni fog mindennapi munkánkban. Enélkül nem volna az értekezlet eredméye hatékony, sike­res. Az értekezlet új örömteli alko­tómunka kezdetét fogja jelenteni a szocializmus építésében és ezzel a béke biztosításában." A korompai „Februári győzelem"-üzem fejleszti a szocialista munkaversenyt 1952 februárjában a korompai MEZ-üzemben a dolgozók 58%-a bekapcsolódott a szocialista mun­kaversenybe. Az üzemben verseny­ben állnak az egyes műhelyek. Versenyeznek a terv minél jobb tel­jesítéséért, a selejt csökkentésében, az anyagmegtakarításban. Az ered­ményeket az üzemben hetente kiér­tékelik és az egyes műhelyekben és az üzemi hangszórók segítségével is propagálják. Ebben az új üzemben a legrövi­debb időn belül grafikon szerint fognak dolgozni, a tervet napokra osztják fel, úgyhogy biztosítva lesz az ellenőrzés. Az elmúlt héten a műhelyek közti verseny során a kö­vetkező eredményeket érték el: A 162. sz. műhely Lipták elv­társ mester vezetésével a tervet 163.7%-ra, az év elejétől pedig az emelt feladatokat 113%-ra telje­sítette. A 164. sz. műhely elvtár­sai az év kezdetétől a tervet 107.8%-ra, a 165-ös műhelyben 102.8%-ra és Argalás mester műhelyében 106.8%-ra teljesítik. A két szerelőműhely a 163-as és a 167-es, a tervteljesítésben nem érte el a 100%-ot, mivel más üzemektől nem kapták meg idejében a szük­séges anyagot. Üzemünk az össz­üzemi tervet eddig 101.6%-ra telje­síti. A februári győzelem ünnepsé­geinek keretében febr. 18—24-ig él­munkáshét folyt az üzemben. Az eredményeket ekkor is nap-nap után értékelték. Ugyanakkor az SzKP járási és városi konferenciái­nak tiszteletére az alkalmazottak elhatározták, hogy egy vasárnapi műszakot dolgoznak le. A februári győzelem ünnepségei alkalmából a dqlgozók több szocialista kötelezett­ségvállalást ajánlottak fel, így pél­dául a 145-ös műhely elvtársai, az­után Nunhardt, Karász, Oravcová és Blasková elvtársnők vállalták, hogy az eddigi 10 automatáról 12 gépre mennek át. A félkészáríi műhely, Mosin mester vezetésével felajánlotta, hogy tervét 130%-ra teljesíti, mivel ez szükséges, hogy a szerelő­műhelyek egyenletesei tudják vé­gezni feladataikat. IX Fazekas György egyike a bánya legjobb élmun kásainak. A mult hónapban 160%-os nor­mateljesítéssel dolgozott Maly Gyula nevű társával. Harmincéves fiatal­ember. Hat éve végzi a bányászrmes­terséget, azelőtt cseléd volt. Saját bőrén tanulta, mit jelent földbir­tokosok, kulákok lábakapcájának lenni. Nem szívesen emlékszik visz­sza arra az időre, amikor hajnal­tól késő estig tartó munkájáért az első köztársaság idején havi 50 ko­ronát kapott. Munkahelyén ciklusos grafikon szerint dolgozik. Most éppen egy új vágat hajtásához készül, ami a főfolyosóról ágazik el. Holnaptól kezdve éjjeli műszakban akar dol­gozni mindaddig, amíg annyira előrehalad, hogy munkájával nem akadályozza a folyosón az érc szállítását. I Lenkei Béla T2 év óta vájár. 171%-os eredménnyel dolgozik. Ép­pen reggelizik társával Králik Je­nővel a munkahelyen felállított sza­lagasztall szélén ülve. Harmadik munkatársára, Gáspár Györgyre panaszkodik, aki sorozatosan kima­raid a munkából. Ma is hiányzik. A mult hónapban öt hiányzó műszak­ja volt. — Pedig nem rendelkezünk tarta­lék munkaerővel, akit helyére le­hetne állítani, — mondja a vájár. — Amikor kimarad, kettőnknek kell kínlódni a három emberre ki­szabott munka elvégzésében. így hiába számi tom ki előre, hogy bi­zonyos mennyiségű termelést elérek. Gáspár nem jön H illetve elindul hazulról, de vagy a korcsmában, vagy a piacon áll meg. Ilyenkor aztán Í«ib£»"tfl ft teresea* Gáspár György nagyon rosszul teszi, hogy ilyen felelőtlenül végzi munkáját. Nemcsak társalt káro­sítja meg ezzel, hanem az egész dolgozó társadalmat. Viszont kö­vetelödzni jobban tud Gáspár György mindenkinél. Legutóbb még a beteglapján is kijavította a keltezést, amikor munkába kel­lett volna állnia. Lenkei Béláéknak ugyancsak ipar­kod niok kell, hogy Gáspár György mulasztása ellenére ig ilyen ma­gasan túlteljesíthessék normáju­kat. Azonban az öntudatos Lenkei tudja, hogy az egyenletes termelés elengedhetetlen feltétele a zavarta­lan szállítás. Jó munkájának nagy része van abban, hogy a bánya be­hozta az első heti elmaradást. Ré­sze van ebben, a két Hadelanc Lász­iló és József kiváló munkájának SS, akik 165.5% jós normateljesítés sej l^goztsk G, B,

Next

/
Oldalképek
Tartalom