Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-13 / 62. szám, csütörtök

1952 március 13 A kassai kerület a Pártnak és a kormánynak a húsellátás megjavításáról szóló határozata teljesítéséért A Párt kassai kerületi vezetősége, valamint a kassai kerületi nemzeti bizottság munkaértekezletén foglalkozott a Pártnak és a kormánynak a húsellátás megjavításáról szóló határozatával. Az értekezleten határozati javaslatot fogadtak el, amely abból indul ki, hogy a dolgozók húsellátásált csak akkor lehet megjavítani, ha fokozzuk az állattenyésztést. Az elmúlt év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a kulákok, éppúgy mint az ország többi részén, a kassai kerületben is szabotálták az állattenyésztést. A kassai kerületben 1618, tizenöthektáron felüli ku Iák tulajdonában 35.818 hektár föld van. Ebből a-területből 15.260 hektár a szántó. A kulákok szántóterü lete tehát a kerület határának egynegyedrészét teszi ki. Most nézzük esak, hogy milyen állatállományt tartanak a falusi gazdagok. A sok földhöz viszonyítva csupán 4.280 szarvasmarhát és 3.773 ser tést nevelnek. Ez annyit jelent, hogy minden száz hektár földre csak 11 darab szarvasmarha és 22 sertés esik. A kerületi terv alapján a járási nemzeti bizottságok kidolgozták a járási terveket amelyek részletesen megszabják az egyes községekre váró feladatokat. A kassai kerületben ezen terv szerint az év végéig 3.652 darabbal kell emelnj a tehénállományt. Március 15-ig 11.938 üszőt pároztatnak és az év végéig elválasztanak 25.162 borjút. A sertésállományt az év végéig 15.713 darabbal emelik. Ezenkívül beszereznek 1.614 kocát te. Amint az össztervet az egyes' járásokban és falvakban a nemzeti bizottságok megtárgyalták, látni lehetett, hogy az elvtársak helyeslik a Párt és a kormány határozatát. Ennek ellenére sajnos már a terv teljesítésének megkezdésénél hiányosságok mutatkoznak. Ennek az az oka, hogy az egyes községekben, állami birtokokon és magasabb típusú szövetkezetek, ben éppen azokkal az emberekkel nem tárgyaltok meg elégségesen a Párt és a kormány határozatát, akik az állattenyésztésben dolgoznak Nem elég, ha ezzel a kérdéssel osak a vezetőség foglalkozik, han^m a határozat egyes pontjait továbbítani kell a dolgozókhoz, mert a terv teljesítése mindenekelőtt tőlük függ. Több szövetkezetben megfordultam. Saját tapasztalatból mondom tehát, hogy több állattenyésztési dolgozó nem tudta megmondani, hogy náluk hány tehénnel, vagy hány malaccal kell fokozni az állatállományt. Na gyon helytelen lenne az is, ha a vezetőség egyszerűen csak kijelentené, hogy az év végéig ennyi és ennyi állattal kell fokozni az állatállományt. A tervet szét kell boncolni és megbeszélni a dolgozókkal Ha ezt megtennénk, akkor az egyes állami birtokokon vagy szövetkeze tek közös istállóiban ott függne a táblázat, amelyet maguk a dolgozók állítanának össze és amelyen feltüntetnék az évi feladatokat és azt, hogy ki-ki milyen egyéni vállalással járul hozzá az állattenyésztés fokozásához. Ezeken a táblázatokon a dolgozók saját maguk ellenőrizhetik, hogyan teljesítik tervüket. Hiányos, ságok mutatkoznak a falu lakósai számára rendezett gyűléseken is, ahol ugyan ismertetik az összközeégí tervet, de nem foglalkoznak részletesen azzal, hogy az egyes gazdálkodóknak az összterv teljesítéséből hogyan kell kivenni részüket. A járási pártbizottságoknak tehát úgy kell Irányítaniols az alapszervezeteket, hogy azok minden egyes gyű'és*

1 n foglalkozzanak a közsé gi terv teljesítésével egészen a részletekig menve. El kell érni továbbá azt, hogy a ha\)ti gyűléseken a nemzeti bizottságok elnökei és titkárai pontos képet tudjanak adni az elért eredményekről és az esetleges hiányosságokról. A népi közigazgatásban dolgozó kommunistákra különösen nagy feladat vár. Minden egyes párttagnak tudnia kell, hogy a pontos nyilvántartás a sikeres felvásárlás alapja. Nézzük csak, hogy az egyes járá sok hogyan teljesítették a f el vásár lás tervét a 9. hétben: királyhelmeci járás; marhahús 101%, sertéshús 45% kassai járás: marhahús 85%, sertéshús 43% terebesi járás: marhahús 83%, sertéshús 27% moldavai járás: marhahús 56%, sertéshús 69% Ezek a járások a kassai kerületben az éléskamra szerepét töltik be Az egyénileg gazdálkodók közül azonban sokan úgy gondolkodnak, hogy annyit kell termelni, amennyi sajátmaguk számára elég. Azt hiszik hogy a népi demokráciában lehet jo. gokat élvezni, de a kötelességek telteljesítése nem fontos. A népi közigazgatás szerveire itt nagy feladat vár. Be kell hozni azt, amit elmúl asz tottak a meggyőző munka terén. Hiba volt, hogy kesztyűs kézzel bántak a szabotálókkal Királyhelmeoen például a járási nemzeti bizottság azt hiszi, hogy elég a tényeket megállapítani és hogy, aztán minden maradhat a ré giben. A járási nemzeti bizottságon már február 15-től ott feikszik 46 darab jelentés, amelyekből kitűnik, miért nem tudja a járás a húsfel vásárlást százszázalékban teljesí tem, de a szükséges Intézkedések megtételéről senki sem gondosko dili. Vájjon van-e szükség bővebb kivizsgálásra abban az esetben, ha például Nagygérea községben Balogh László 16.84 hektáros ku Iák marhahúskontingens

e 1348 kg és hogy ebbfil az első negyedévre még semmit sem szolgáltatott be. Vagy pedig disznóhúsból 1.070 kg-ot kell beadnia, de az első negyedévben még csak 130 kg-ot szolgáltatott be. Vagy hol von az előírt 2.000 darab tojás beszolgáltatása? A mai napig a kulák err

e nem is gondolt. Nézzünk egy másik esetet. Ugyancsak Nagygéresen Váradi László 10 hektáros földműves az előírt 662 kg disznóhúsból ezideig még semmit sem szolgáltatott be, a 3.150 liter tejből ig csak 350 litert, az 1.300 darab tojáskontingensét pedig még csak 40 darabbal törlesztette. Csernő községben vegyük például Katoos Bertalan 10 hektáros fftld mfivest, aki mindezidáig még egy deka húst sem adott be a közellátásra. Az elmúlt évben la adós maradt az államnak 13 mázsa terménnyel. Kisgéresen meg Rácz Béla 11.40 hektároa földművé® szabotálja teljesen a húsbeadást, a 750 liter tejből is még csak 75 litert adott be, to jásbeszolgáltatiási kötelezettségének teljesítésére nem is gondol. Tóth László, ugyancsak kisgéresd lakos, 10.2 hektár földdel rendelkezik, seintén szabotálja a húsbeszolgáltatást. Kisgéresen van még hat hasonsző rű zsírosparaszt, akik együttesen 66 hektár főiddel rendelkeznek és marhaállományukból hiányzik 26 szarvasmarha, « anyadisznó és 14 növendéksertés. Vagy nézzünk csak el LeJeaare. Itt Urbán és Jáger nevű földművesek a Horthy-érában 27 darab szarvasmarhát tartottak, de ma az előírt 6 malac helyett ceak egyet tartanak, ne»n beszélve arról, hogy sBarvaamarhaállományuk mesarairöl Beim közelíti meg a tervet. A királyhelmeci jár ásd nemzeti bizottság dolgozói gondoljanak azokra, akik a mészárosboltok előtt várják a húst és az anyákra, akiik gyér. mekeik számára a városokban sort állnak a tejért. Mérjenek a szabotá lókra olyan büntetést, hogy többször ne legyen kedvük a szabotálásra. A kis- és középföldmüveseket pedig győzzék meg arról, hogy húsbeszolgáltatáai kötelezettségük teljesítése hazafias feladat. Ki kell pellengérezni a feketén vá gókat. Ezt a legjobban villámújságok útján lehet megvalósítani. Jó lenne, ha végre minden egyes falu. ban megjelenne a becsület éj szégyen táblája. MÓZES SÁNDOR, a Párt kerületi titkárságának dolgozója, Kassa UJSI0 » Lentkárék öröme — Gyere, asszony, valamit tenni kell! Az eg~'ik anyodisznónk 19-et malacozott, — szaladt lelkendezve a feleségéhez Lenthár Ferenc, a köbölkúti szövetkezet sertésgondozója. Az asszony abahagyta a munkát. Férjével együtt a disznóólba siettek. Gondosan összeszedték a kis malackákat egy ládába, ahová a másik anya • malacaiból is raktak• Ez azért volt szükséges, mert 19 malacot egy anya nem tudott volna szoptatni, szét kellett őket tehát osztani olyan anyákhoz, amelyek kevesebbet maldcoztak. A ládában azért keverték össze a malacokat, hogy egyforma szagot kapja nak, mert különben idegen anya nem fogadná el őket. Mindez gondos és odaadó munkát követel. Lenthár bácsi és felesége lelkiismeretességét siker koronázta, mert a 19 malac közül 17 életben maradt. Egészségesek mind és fürgén szaladgálnak. — Nem is tudom szóval kifejezni, milyen boldog vagyok, — mondja lelkesen Lenthár bácsi — Tudom, hogy ha a Párt és a kormány húsellátásról szóló intézkedéseit biztosítani akarjuk, fokozottabb figyelmet kell szentelni a sertésállomány növelésére. Lenthár Ferenc ennek tudatában a legnagyobb gondossággal kezeli az anyasertéseket. Feleségével együtt gyönyörű 315 sertést gondoz. A terv szerint ebben az évben 156 anyát kell belőlük kinevelni, de Lenthárék vállalták, hogy gondos munkával az év végéig 200 anyát felnevelnek. A takarmánnyal is gondosan bán nak. Annak ellenére, hogy takarékos kodnak vele, mégis a tervezett 8 kg-os malacok helyett 18—20, sőt 21 kg-os malacokat választanak el. Ugyanakkor a tervezett havi 28 mázsa takarmányból 4 mázsát megtakarítanakLenthár Ferencék e szép eredménye ket alapos tanulással, a szovjet munkamódszerek alkalmazásával és az állatokhoz való odaadó szeretetükkel értek el. (m. f.) Akik leijesitik és akik nem teljesítik beszolgáltatási kötelezettségűket Rimaszécsen Amíg a rimaazécsl kis- és középföldművesek hazafiakhoz méltóan teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket, addig a kulákok úton-útfélen szabotálják a dolgozók hússal való ellátását. A ldaföldmüvesek közül példát mutat Baráth Lajos, aki marhahúskon tíngensét már az egész évre teljesítette, sertéshús kontingenséből pedig beszolgáltatott 1S5 kg-ot. Ezenkívül beadott 100 tojást és a tejet te mindennap rendesen szállítja. A második példás földműves Szabó János, aki úgy sertés- és marhahús, mint tojás- és tojbeszolgáltatA-sl kötelezettségét te rendesen, azázszázalékra teljesíti. Meg kell még említenünk Hege dfls Lajost «s Puskás Bélát, akik ugyancsak elsőrangú feladatuknak tartják, hogy megadják munkásosztályunknak, amit tőlük elvár. A másik oldalán pedig a szabotáló kulákok egész sorát láthatjuk. Ott van például Orbán János, Murányi István Gál Zoltánt Peirne Révai Géza és több más társuk, akik beszolgáltatási kötelezettségük nemteljesítésével, fekete sertésvágásokkal és még ki tudja, hány agyafúrt spekulációval próbálják megakadályozni a dolgozók hússal való ellátásának sima folyamatát. Kozlok László, Rimaszécs A nagymegyeri állami birtok dolgozói kötelezettségvállalásokkal harcolnak a doigozók húsellátásának megjavításáért A nagymegyeri állami birtok üzemi pártszervezetének vezetősége pontról-pontra megtárgyalta a Csehszlovákiai Kommunista Párt elnökségének és a kormánynak február 5 -én hozott határozatát. Az üzemi pártszervezet vezetői megértették a határozat fontosságát és azonnal munkához láttak. A nagyjelentőségű határozatot részletesen megtárgyalták az igazgatósághoz tartozó gazdaságok kommunistáival ée a pártonkívüli dolgozókkal is. Strbka János igazgató és Fehér Gábor politikai vezető, az összes majorban gyűlést rendeztek, ahol a dolgozókkal ismertették a határo zatot és annak minden pontját részletesen megbeszélték. Az állami birtok politikai vezetője, Fehér Gábor politikai előadásokkal világított rá a terv teljesítésének óriási jelentőségére. A dolgozók megértették és magukévá tették Pártunk határozatát és kötelezettségeket vállaltak. De nemcsak az egyes ud varok munkásai- vállaltak kötele zettséget, hanem a vezetőség tag jai is. Strbka János, a birtok igazgatója arra vállalt kötelezettséget, hogy gondoskodni fog megfelelő munkaerőkről és az állatállomány részére megfelelő befogadóképességű istállókról. Ezenfelül a politikai vezetővel, Fehér elvtárssal gondoskodni fognak a dolgozók politikai neveléséről. A dolgozók között sajtófelolvasásokat fognak tartani. Közösen fogják vezetni az állattenyésztő csoportok vezetőinek iskoláztatását. A csoportok között elmélyítik a szocialista munkaversenyt, amelynek menetéről villámújság segítségével értesítik a dolgozókat. Az üzemi zootechnikus sem marad ebben az évben tétlen. Kötelezettséget vállalt arra, hogy az állattenyésztő csoportoknak a legmeszszebbmenő segítséget nyújtja a tervenfelüli malacok nevelésében és az átlagos tejhozam lényeges növelésében. A birtok tervezője pedig ellenőrzi úgy a növényi, mint az állati termékek beszolgáltatásának teljesítését és a vállalt kötelezettségek pontos betartását. A birtok vezetőségének példáját követve az egyes birtokrészek dolgozói ls kötelezettségvállalásokkal feleltek a Párt- és kormányhatározat egyes pontjaira. Az „Uj udvar" dolgozói kötelezettséget vállaltak arra, hogy a hiányzó tyúkállományt a legrövidebb időn belül pótolják és Igy eleget tudnak majd tenni tojásbeszo! gártatási kötelezettségüknek. Arra ls gondoltak, hogy az iparban dolgozó elvtársaknak a sertéshús se hiányozzon az asztalaikról, kötelezettséget vállaltak tehát arra, hogy ebben az évben mindenegyes anyadisznótól 10 darab malacot nevelnek fel. Az emelkedő állatállomány részére gondoskodnak megfelelő takarmányalapról is. A füsi gazdaság dolgozói se fogadták ölbetett kezekkel a Párt és a kormány határozatát. Gyűlést hívtak össze, melyen részletesen megbeszélték a tennivalókat. A vita folyamán érdekes dolgok kerültek napvilágra. Csaplár elvtárs rámutatott arra, hogy miért hull el olyan sok malac a gazdaságban. Az értékes vitát azután közös határozattal zárták le. Elhatározták, hogy a malaeneveldékbe vízmelegítőket szerelnek, hogy a háromhetesnél idősebb maJól zárták az évet a köbölkúti vadászegyesiüet tagjai A köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezet vadászegyestilete jó eredménnyel zárta az 1951-es vadászati évet. Az egyesiile>t tagjai vadászat közben nem követtek el semilyen rendellenességet, annak dacára, hogy öt szomszédos község szövetkezet tagjai kapcsolták össze vadászterületüket. Az előírt beszolgáltatásnak nemcsak elegpt tettek, hajie-m azt magasan túlteljesítették. Az egyesület elhatározta, hogy a jövedelemből 5000 koronát a párkányi járási pártvezetőség céljaira bocsájt, 1000 koronát pedig a koreai harcosok gyermekeinek megsegítésére ajándékoz. Szeretnénk, ha e jő példa követőkre találna a többi vadászegyesületekben is. NAGY FERENC, Párkány. lat-ok meleg táplálékot kapjanak. Ezzel megakadályozzák a malacok gyakori elhullását. Igy a malacok elválasztási súlyát 10 kg-ról 15 kg-ra emelik. A szarvasmarhaállornányban mutatkozó hiányosságok helyreálütását olyanformán fogják végrehajtani, hogy az összes pároztatásra alkalmas teheneket és üszőket legkésőbb március 15-lg bepároztatják és ezáltal átlagban minden 100 tehéntől 80 borjút fognak felnevelni. A tehenészetben dolgozó munkások kérik a birtok vezetőségét, hogy azokat a teheneket, amelyek többszöri pároztatás után sem fogamzottak, részesítsék orvosi kezelésben és orvosi beavatkozással tegyék őket fogamzóképessé. Az állatok takarmányozására is sokkal nagyobb gondot fordítanak az idén, mint a mult évben. Gondoskodni fognak arról, hogy a takarmány idejében le legyen kaszálva és elraktározva. Ezenfelül nagy súlyt fektetnek a zöldtakarmány termelésére is. S tervek végrehajtását a birtok dolgozói hazafias kötelességüknek tartják és mindent elkövetnek a terv pontos betartása érdekében. A nyárasdi gazdaság dolgozói is lelkesedéssel fogadták a Párt és kormány határozatát. Ok magasabb terveket tűztek maguk elé. A terv sikeres végrehajtása céljából az állattenyésztésben élnfunkáshónapot rendeztek. Kötelezettséget vállaltak, hogy az élmunkáShónap alatt az átlagos tejhozamot a 61 holland tehénnél 14.5 U térről 15.5 literre, a szimentáli teheneknél pedig a 11 literes átlagot 13 literre emelik. Itt meg kell említenünk, hogy ezt a mennyiséget nár el is érték. A nyárasdi sertésgondozók kötelezettségvállalása kimagaslik a többi gazdaságoké közül, ök már ner.i elégszenek meg azzal, hogy egy anyadisznótól 10 darab malacot neveljenek fel, h u nem kötelezték magukat arra, hogy átlagosan egy anyadteznótél 11 -darab 12 kg-os malacot fognak elválasztani. A petényi gazdaság dolgozói is tudomásul vették Pártunk felhívását és kötelezettséget vállaltak arr® hogy átlagos tejhozamot 7.2 literről 8.5 literre emelik a takarmányozás szakszerűsítéséveL Ezt a kötelezettséget vállalták a jánostelki dolgozók is, de azzal különbséggel, hogy ök a tejhozamot 11 Utorről 12.5 literre emelik. Hogy ezt teljesíteni tudják, bevezetik a háromszori fejést és a tőgymasszászt. Kötelezettségvállalásukban az ls benne van, hogy az 1952-es évben ' úgy a növény-, mint a húsbeszolgáltatási kötelezettségüknek 100%ban eleget tesznek. A nagymegyeri hizlaldában tartott gyűlésen teljes létszámban résztvettek a hizlalda dolgozói. Kijelentették, hogy eddig is szivükön viselték a rájuk bízott állatok gondozását, de ezután még nagyobb gondot fordítanak a jószág hízlalására. A Csehszlovákiai Kommunista Párt elnökségének határozatára úgy, mint a többi gazdaságok, ök is kötelezettségvállalással feleltek. Vállalták, hogy az eddig szerzett tapasztalataik alapján és gondos etetéssel az állatok napi átlagos súlygyarapodását 10 dkg-mal emelik ugyanazzal a takarmánymennyiséggel, mint amit eddig használtak. Ezekből a kötelezettségvállalásokból kitűnik az a lelkesedés és akarat, mellyel a nagymegyeri állami birtok igazgatóságához tartozó gazdaságok dolgozói eleget akarnak tenni hazafias kötelezettségüknek. SZARKA ISTVÁN.