Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-08 / 58. szám, szombat

— — U J SZO 1952 március 8 A CSEMADOK HÍREI A Csemadok kassai csoportjának ku J lúrin unkájáról Kassa mellett épül mindnyájunk büszkesége, a HUKO. Ha valaki a szocialista építkezés nagyszerű vívmányairól meg akar győződni, jöjjön *de, nézze meg a hatalmas iramú építkezést és világos képet kap arról, hogy a szocializmus a béke legerősebb bástyája, a szocialista építőmunka a mi boldog életünk biztosítéka. Jól tudja ezt a Csemadok kassai helyi csoportja is, ezért minden törekvésével oda hat, hogy a szocialista kultúra terjesztésével segitse elő a HUKO dolgozóinak nemes munkáját. Több ízben kint jártunk már a HUKO-n, hogy tanító és vidám műsorral lelkesítsük a dolgozókat nagyobb teljesítményekre. Januárban 'egy egész estét betöltő kultúrműsort adtunk elő a HUKO-n, utána pedig Kas3án a Hernád melletti HUKO-iskoiát látogattuk meg. A HUKO munkásai nagy szeretettel fogadtak bennünket, szépen berendezett üzemi klubjukban. A kultúrvezetö elvtárs fogadott bennünket, aki kiemelte, hogy mai látogatásunk szorosabbra fűzi népeink barátságát. A klub helyiségét, cseh, szlovák és magyar dolgozók töltötték meg. — Ez az a barátság, — mondotta a kultúrvezetö, — amely megvédi az egész világ dolgozói számára a békét. — E szivélyes fogadtatái: után Bíres elvtárs, a kassai helyi csoport titkára, ismertette a Csemadok célkitűzéseit, a kassái helyi csoport munkáját. Felvázolta, hogy kezdtünk dolgozni és hol tartunk ma. Hangsúlyozta, hogy a szocialista kultúra terjesztésével hatékonyan hozzájárulunk szocialista hazánk felvirágoztatásához. Ezután szlovák, magyar és orosz népdalokat énekelt a helyi csoport énekkara, majd magyar népi zeneszámokkal hatalmas sikert arattunk. A kultúrműsort vita követte. A vita során a cseh és szlovák elvtársak élénken érdeklődtek a magyar népi kultúra iránt. Az élénk vita azt bizonyította, hogy az új szocialista kultúrát megértik és megbecsülik akármi lyen nyelven is adják elő, mert a béke megvédését szolgálja. Amikor távoztunk, arra kértek bennünket, hogy tudassuk velük minden akciónkat, gyűlésünket, mert tovább ra is velünk akarnak tanulni és dolgozni. A legnagyobb örömmel ígértük meg, hogy minden igyekezetünkkel oda fogunk hatni, hogy a HUKO , dolgozóival még szorosabb kapcsolatot tartsunk fenn, mert a n-ópnevelö munka feladatunkhoz tartozik. Am nemcsak ének- és táncszámokkal neveli, tanítja és szórakoztatja a dolgozókat a Csemadok kassai helyi csoportja. Előre kidolgo zott ten' alapján bevezetjük a rendszeres tudományos előadásokat. Az első alöadás a Szovjetunió alkotmányáról szól, a második a művészetről a szocializmusban, a harmadik a szovjet irodalomról szól. a negyediket a „Szovjetunió a béke őre" címmel tartottuk. Az ötödik előadást a Csemadok országos elnöke, Lörincz Gyula elvtárs tartotta és beszámolt benne a Szovjet unióbeli tapasztalatairól, élményeiről. Lörincz elvtárs, előadását Kassa dolgozói nagy érdeklődéssel hallgatták. A kultúrterem zsúfolásig megtelt. Valamennyien, akik ott voltunk, sokat tanultunk, mert valamennyiünkben elmélyítette a Szovjetunió iránti szeretetünket. Vajda József. Összefoglaló a Csemadok rozsnyói helyi szervezetének idei működéséről A Csemadok rozsnyói helyi szervezete a többi tömegszervezettel együtt január 21-én megünnepelte Lenin elvtárs halálának évfordulóját. Az ünnepélyes estén a helyi csoport minden egyes tagja résztvett mélyen átérezve mindazt, amit a nagy tanítónak, Leninnek köszönhet. A rozsnyói városházát zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő dolgozók tömege. Az ünnepi beszédet a Csemadok rozsnyói járási vezetőségének tagja, lesek elvtárs tartotta szlovákul, majd magyarul. Beszédében meggyőző erővel érzékeltette azt az óriási munkát, amelyet Lenin elvtárs folytatott az emberiség fölszabadításáért. Az ünnepi előadás után a rozsnyói helyi csoport' tagjai kultúrműsorral járultak hozzá a megemlékezés nagy ünnepéhez. A rozsnyói helyi szervezet kultúrmüködése egyre fejlődik, bizonyítja ezt, -hogy a közelmúltban a kultúrtársak meglátogatták Dernőt is kultúrbrigáddal. Hasonlóképpen a környékbeli helyi csoportok is látogatják egymást, hogy átadják tapasztalataikat és jobb, lendületesebb munkára serkentsék a magyar dolgozókat. így január 24-én és 25.én a Csemadok pelsőci helyi csoportja látogatta meg kultúrműsorral a rozsnyói kultúrtársakat. A pelsőci helyi szervezet nevében a pelsőci pap mondott lelkesítő beszédet, amelyben kifejtette, hogy az itt élő magyar dolgozóknak a Csemadokban van a helyük azért, mert ez a szervezet, amely nyíltan felsorakozik a béketábor mellett a nagy Szovjetunió oldalán. A rozsnyói csoport részéről Ambrus elvtárs, a rozsnyói helyi Nemzeti Bizottság elnöke szólalt fel, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a szlovák és magyar dolgozók közötti együttműködés, a közös összefogás a szebb és jobb jövőért. Január 27 én tartották meg az évzáró közgyűlést, amelyre a tagok szép számban jelentek meg. A gyűlés előtt rövid kultúrprogram-m volt. szavalatokkal, dalokkal tarkítva és nagy sikert aratott a kultúrtársak körében. Ezután következett a komoly szervezeti munkáról szóló beszámoló, amelyről Zsila elvtárs beszélt. Bátran feltárta a hibákat és rámutatott azok sürgős kiküszöbölésének módjára. Kritizálta a helyi csoport működését, hogy a színjátszó csoport még mindig a Sári bíró körül forog. Majd így folytatta: -— Nekünk, akik eddig is szép útat tettünk meg a kultúra terén, nem szabad az utolsók között kullognunk, hanem okvetlen szükséges, hogy az új szocialista színjátszás élharcosai legyünk. Csak ilyen módon lehetünk méltó követői a rozsnyói munkásmozgalom harcos múltjának. Február 3-án a helyi csoport tudo máinyos elő adást tartott, amelyen 150 tag vett részt. Ezt az előadást felhasználva az eddigi tapasztalataikat, vidám kultúrműsorral kapcsolták össze. Vidám dalok, szavalatok, táncok előzték meg a talaj keletkezéséről szóló előadást, melyet a helyi tanító adott elő. A közönség fegyelmezett érdeklődéssel hallgatta az előadó fejtegetéseit és azzal az érzéssel távozott, hogy érdemes volt eljönnie és fontos, hogy minél gyakrabban tartsanak hasonló tudományos előadásokat. A rosznyói helyi szervezet a tagtoborzás terén is igyekszik bebizonyítani, hogy teljesíti a Csemadok célkitűzéseit. Február közepéig 240 tagot szereztek. Maga Zsila kultúrtárs 96 dolgozót győzött meg arról, -hogy a Csemadokban a helye. Természetesen távolról sem kielégítő ez az eredmény, már csak azért sem, mert ha a helyi szervezet valamenynyi tagja felfogta volna a tagtoborzás jelentőségét, akkor nem 240 tagot, hanem sokkal többet szereztek volna. A Csemadok taglétszáma ma Rozsnyón 507. De mindenki tisztában van azzal, hogy Rozsnyón sokkal több magyar él és dolgozik. Ha a többi tagok úgy a szivükön viselték volna a tagtoborzást, mint Zsila kultúrtárs, akkor biztos, nagyobb sikereket könyvelhettek volna el. Nem tér kétség hozzá, hogy a jövőben akad még több olyan öntudatos dolgozó, mint Zsila kuultúrtárs, aki a szocialista magyar kultúra fejlesztésének és terjesztésének hű támogatója lesz. A rozsnyói helyi csoport a hibák nyomán megfogadta, hogy a jövőben sokkal több gondot fog fordítani arra, hogy milyen színdarabot játsszon, mert jól tudja, hogy a szocialista kultúra határozottan befőTovábbi lépés a Szokol-kongresszus előtti munkában A kerületi Szokol-bizottságok kibővített teljes ülése után Szokol-szervezetiink kongresszus előtti munkájában további fontos láncszemet jelentenek az éj)pen most folyó egyesületi évi taggyűlések. Az egyesületekben kapjuk tükörképét annak, hogy a testnevelési dolgozók mennyire tudták a központban és az alsóbb alakulatoknak a szlovákiai Szokol-kongresszusra vonatkozó határozatait az alapszervezetekbe, a szakosztályokba és az egész szervezetbe átvinni. Az egyesületek évi közgyűlései mutatják, hogy a tagok és a funkcionáriusok mennyire sajátították el és fogták fel azoknak a feladatoknak a jelentőségét, melyeket szervezetünknek a kongresszus előtti kampányban és Szlovákia teljes tervének keretében el kell végezniök. Alá kell húzni, hogy a funkcionáriusok több esetben javították alakulataik káderein, ami feltétlenül szükséges, hogy ha a testnevelésben is teljesíteni akarjuk azokat a feladatokat, amelyek a CsKP Központi Bizottságának, a kormánynak és a IX. Szokol-kongresszusnak határozataiból folynak. Az egyesületi közgyűlések további gyümölcse az önkritika kimélyedése, amely a/, alkotó kritikával együtt előmozdítja az egyesületek munkáját. Ebből a kritikából, amely megjelöli a további munka útját is, látni lehet, hogy az egyesületekben is fokozatosan áttérünk a testnevelési munkának azokra az új formáira, amelyekről nyíltan szó volt a szlovákiai Szokol-bizoltság és a Központi Szokol-bizottság nemrég megtartott ülésein. Minek köszönheti) ez? Annak, hogy ezek a szavak most nagyon határozottak voltak, annak, hogy munkánkban most már határozottan jobban, mint bármikor ezelőtt a szovjet testnevelés gazdag tapasztalataiból indulunk ki. Az ezévi közgyűléseken a felszólalók mindinkább ha ngMi I y ózzák, hogy sokoldalú és tervszerű munkára van szükség a szovjet testnevelés példája szerint és látjuk, hogy számos alakulatunk már tovább megy és a követelést gyakorlatban megvalósítja. Különösen az üzemi Szokol-egyepületekben látjuk, hogy az üzemi testnevelésbe be kell vonni az üzem összes dolgozóját és az üzemvezetőség tagjait is, és hogy a követelmény ne maradjon csak papíron. A közgyűléseken résztvesznek az üzem képviselői é« rámutatnak a testnevelés fontosságára és hogy hogyan terjed a dolgozók széles tömegei, különösen a fiatalság- között, amely étidig még neiu sportolt. Az egyesületek fokozatosan abbahagyják az alkalmi munka régi módját és a felelős funkcionáriusok elsajátítják a szakosztályok tervszerű munkáját mind a Tyrš-jelvényszerzésben, mind a játszóterek építésénél végzett brigádmunkában, az EFSz-ben dolgozó brigádokon, stb. Természetes, hogy nem lehet még mindenhol ilyen munkáról beszélni, mert még sok egyesület van, amelyeknek régi módon dolgozó funkcionáriusai nem tudják alakulataikat megmozdítani, mert amint '»em sajátították el a IX. Szokol-kongreSzszus irányelveit épp úgy nem ismerték eléggé a Szlovákiai Szokol-bizott ság kibővített teljes ülésének határozatait sem. A hiányos oktatás továbbra is a testnevelési munka gyenge pontja és pedig sokszor éppen azoknak a hibájából, akik e miatt panaszkodnak. így például azért, mert sok járás nem tartotta szükségesnek, hogy valakit küldjön a kerületi Szokol-bizottság kibővített teljes üléseire, aminek az a következménye, hogy a járási Szokol-bizottság oktatása, amelyet az egyesületekben kell végeznie, szintén akadozik. Némely esetben, így például az eperjesi kerületben a tagsági igazolványok kicserélésével csak az aktív sportolóknál sietnek, a többi taggal pedig nem törődnek. Ebből világosan látni azt a törekvést, hogy „biztosítsák" maguknak a sportolókat, de nem látni azt a törekvést, hogy minél szélesebb körbe vonják be a tömegeket a sportba. A funkcionáriusok munkájánál a tagsági igazolványok kicserélésében is nagy különbségek vannak. Mig például Nagykaposon 61.4%-ot mutatnak ki, Vranov, vagy Stará Ľubovňa 20%ot sem érnek el, sőt Igló egyetlen igazolványt sem cserélt ki! Ez is a tervezetlem munkának a következménye, mert máskülönben az eperjesi kerület, mely a „Szokol a dolgozóké" versenyben győzött, most nem lenne csak a 19. helyen. Az ez évi közgyűlések feladata egyebek között az, hogy végre rendet teremtsenek ebben a kérdésben amivel meggyorsítjuk a Szokol szervezeti megerősödését, és teljesítjük a kongresszus előtti munka egyik legfontosabb feladatát. A legelső feladatok közé, amelyek az évi közgyűlések határozatai folytán várnak reánk, tartozik a tömegpolitikai munka, a tagság eszmei színvonalának emelése, tehát a nevelök tervszerű munkája is, hogy sokkal jobban kimélyítsük a többi tömegszervezettel való együttműködést. Fő követelmény, melyet az egyesületek választmányával és az évi közgyűlésekkel szemben támasztunk, a széleskörű együttes munka a többi tömegszervezettel, főleg a szakszervezetekkel és az ifjúsági szövetségekkel az üzemekben. Ez a legjobb kiindulási pont arra is, hog a testnevelést munka minden nehézségét megszüntessük és hogy a Szokol pozitív részt vegyen a szocializmus építésében és a békéért folyó harcban. Hozzászólás a „Labdarúgósportunk időszerű kérdései" című cikkünkhöz Az Uj Szó 1952 febr. 29-ki számába : közölt „Labdarúgóspoi tunk időszerű kérdései" c. cikkhez szeretnék hozzászólni. Teljes mértékben helyeslem a cikkíró megállapításait a kemény- éa a durva játék közötti különbséget illetőleg. A kemény játék, tehát a testierö és lehetőségek kihasználása, (testtel való tolás, lökés, férfias összecsapás, stb.), után — állítom — nem mindig a testalkatra nézve gyengébb játékos marad alul, vagy gurul el, hanem az, aki az edzéseken vagy a játékban nem tanulta meg testi erejének megengedett módon valö kihasználását. Számtalanszor voltunk olyán eseteknek tanúi, amikor a kicsi, hitszólag gyenge testalkatú játékos szabályosan ellökte— a közönség nem kis derült, ségére — a nálánál sokkal magasabb, robosztus sportellenfelét. Testtel való játéknál, egy-egy szabályos lökés, összecsapás után a legnagyobb baj egy esés vagy repülés lehet, márpedig esni minden játékosnak tudni kell... Hányszor látunk játékosokat, akik esés köz1 .u jóformán a földet sem érintik, már is futnak tovább, mások viszont egy eséssel „agyonütik" magukat, alig bírnak feltápászkodni. Csúnya látvány a pályán! Tanuljanak a játékosok az edzéseken esni is. Nagyon sok erőt és időt takarít meg az ügyes eséssel és keléssel, amire a 2x45 perc alatt — lazsálás nélkül végigjátszva — nagy szüksége lesz. Mi lehet a durva játék, (szék, alattomos benyúlás, rúgás, kétlábbal való beugrás, stb., stb.), következménye? Nem. csak a játékból, de a mindennapi munkából való rövidebb, hosszabb idejű kiesés, sokszor egész életen át kísérő sérülés. Ma, amikor minden sportoló a teljes terv teljesítésén, a szocializmus építésén dolgozik, nem engedhető meg, hogy a sport, aminek éppen a testedzés a célja, szociális felelősséget nem érze egyének útján játékostársát munkaképtelenné tegye, hacsak egy napra is. Az ilyen egyének nem valók a pályára. Szeretném még a bírák nagyrészének figyelmét is felhívni, szerintem téves ítélkezésükre, amikor egy játékost két ellenfél támad meg. Azonnal fütyülnek. Szerintem helytelen. (Véleményeket kérek!) A labdarúgás kollektív sport, együtt dolgoznak, segítenek egymásnak. Ha szabályosan támadnak egyet, akár hárman is, megengedhető. Miért? Ha egyet hárman támadnak, két játékos társa szabad. Tessék összejátszani! Ne cselezgessen a játékos feleslegesen, a saját szórakozására, a közönség és játékostársainak bosszúságára . .. Ne állítsa meg a közös munkával félépített támadást, ne rontsa el a helyzetet, ne lassítsa le a játék iramát, ne adjon időt az ellenfélnek pihenésre, passzoljon, már csak azért is, mert az összejátszás a legjobb cselezés, a sok cselezésnek pedig szerelés a vége ... Ha még ez sem győzné meg a bírák egy részét, ajánlom, figyeljék a képes sportlapokat, ahol a kapu előtt sok esetben hatan is küzdenek a labdáért egyszerre a földön, akár a levegőben is ... Fütyül a bíró ? Nem! Ha igen, szabálytalanság csúszott be valamelyik játékos részéről. Miért nem szabad ezt a játéktér közepén megcsinálni... ? A sportszerűen é!ö játékos nem fél a kemény játéktól, mert van erőnléte, bírja szusszal, nincs szüksége a durvaságra. Kemény, edzett . itékosokat kérünk a pályára, olyanokra van szükségünk minden sportágban. Ezt a tanúiságot adja jégkorong játékosaink olimpiai szereplése is, akik — nem az amerikai és a kanadai játékosok megbotránkoztató durva játékára gondolok, — a svédekkel éppen a sportszerűség keretein belül megengedett kemény játékkal szemben maradtak alul a finisben. KRISTA GYÖRGY. • Fellüvás a bratislavai kerület Szokolegyesületeihez. A kerületi Szokolbizottság felhívja az egyesületek figyelmét arra, hogy az 1952es évre igényelt testnevelési felszereléseket írásban legkésőbb március 15-ig adják be az illetékes hivatalnak (ONV IV. ügyosztály). • A Csedok nemzeti vállalat a vasárnpi Szokol Zsidenice Brno—NV Bratislava bajnoki labdarúgómérkőzésre különvonatot indít. A különvonat március 9-én reggel 8 órakor indul Bratislavából. Brnoból pedig este 19 órakor. Az útiköltség a labdarúgómérkőzésre való belépőjeggyel együtt 166 korona. Jelentkezni a Csedok bratislavai irodájában, Sztálin-tér 14 sz. alatt lehet. HWWWWWWm

i

WWM

«I

W

HI

>H

M>

W ÜJ SZO, a Csehszlovákia magjai dolgozók napilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Jeser-sRého K—10. Telefon: -í-17—16 és K52—10 Főszerkesztő Lörincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda. lapkiadóvállalata, Jesenského 12. Telelőn: üzemi előfizetés čs lapňrusííäs 274—74. egyéni előfizetés 262—77. Az ÜJ SZO megrendülhető a postai kézbesítőknél vagy 3 postahivatalokon is. — Előfizetési di.i H évre 120 Kés. Feladó és irányító postahivatal Bratislava fi. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája. Bratislava. lyásolja a bányászok munkáját és magatartását. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a szövetkezetnek is. Éppen ezért a Csemadoktagok kötelezték maguukat, hogy betanulják a „Mélyszántás" című színművet, amellyel majd látogatni fogják a környékbeli szövetkezeteket. A rozsnyói helyi csoport minden egyes tagjának át kell éreznie azt, amit Siroky elvtárs mondott legutóbb a Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottságának ülésén: ,,A tervet teljesíteni annyit jelent, hogy a magas terméshozam száz meg száz mesterét kell fölnevelnünk, lelkes harcosokat a mezőgazdaság szocialista megteremtésének maga sabb színvonaláért." Ha a rozsnyói kultúrtársak munkaterületükön betartják a tervet, amelyet elfogadtak és kidolgoztok, akkor nagyban hozzájárulnak népünk élet- és kultúrszinvonala emeléséhez. Reméljük, a rozsnyói csoport bátor harcosokhoz méltóan a szocialista kultúra fegyverével harcolni fog a békéért, a jobb jövőért, még fokozottabb mértékben, mint eddig.