Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-08 / 58. szám, szombat
1952 március 8 A tardoskeddi EFSz készenlétben várja a tavaszi munkák megkezdését Mint mindenütt, úgy a tardoskeddi szövetkezetben is vannak nehézségek. A tagok odaadó munkájával azonban minden akadályt le lehet győzni. Már pedig a tardoskeddi szövetkezeti tagok nem ijednek meg egykönnyen a nehézségektől. A mult évben is jó munkát végeztek. Az őszi vetést és a mélyszántást százszázalékra elvégezték. Most a tavaszi munkákra is felkészültek. 7 Harcba a száj- és körömiái ás ellen! A gépek és gazdasági felszerelés megjavítva ós átkenve várják, hogy munkába vonják őket. A tavaszi vetéshez kizárólag osak nemesített vetőmagot fognak használni, A gömörpanyiti EFSz1 1950-ben alakítottuk meg. A tagság csaknem kizárólag földnélküliekből és néhány kevés földdel bíró ipari munkásból állt. Kis- és középföldműves nem Igen volt köztünk. Még az év őszén áttértünk a II. típusra, aztán rövid idő múlva bevezettük a Hl. típusú munkám ádszert. E rövid ismertetés után szeretnék rámutatni azokra a hiányosságokra, amelyek akadályozták szövetkeze, •tünket a fejlődésben. Elsősorban egyik legnagyobb hibának tartom azt, hogy a szövetkezet elnöke állandóan változik. Már a hatodik elnök működik a szövetkezet megalakulása óta. Ugylátszik, mintha a tagok nem tudnák kiválasztani maguk közül azt az embert, aki munkájával bizonyítja be, hogy képes a szövetkezet vezetésére. Vagy pedig nem lenne olyan ember a tagok között, aki az elnköi funkció betöltésére alkalmas? Dehogyis nem; Csak jobban körül kellene néz ni. A másik gyenge pontunk a munkaerőkérdés. Egyrészt kevés az aktív tag, másrészt pedig, az aktív tagok közül is sokan csak a jövedelmet akarják húzni a szövetkezetből, de kitartó munkával nem nagyon akartak hozzájárulni a szövetkezet építéséhez. Ezekután aztán nem csoda, ha nem fokozott figyelmet fordítanak az állatállomány emelésére. A sertésállomány jelenleg 54 anyadisznóból áU. A szövetkezeti tagok ezt az év végéig 214.re emelik s a 223 süldő helyett 1145 darabot fognak tartani. A szarvasmarhaállományt ls fokozzák. A Jelenlegi 145 szarvasmarhát 592-re szaporítják. Az állatállomány számára megfelelő férőhelyiségekről is gondoskodnak. Felépítenek egy 100 férőhelyes tehénistállót, egy 100 férőhelyes sertéselletőt és két sertéshizlaldát 600 férőhellyel, továbbá tyúkfarmot 4.000 tyúk részére, kukoricaszárítót 50 vagón kukorica elhelyezésére és egy nagy raktárt, amelyben 50 vagon gabona fér el. Hogy az állatállomány számára elegendő és jóminőségü takarmányt biztosítsanak, silókat építenek, amelyekben ézer köbméter takarmányt tudnák elhelyezni. Ezen épületekből már több a befejezés előtt áll. Semmi akadálya sincs annak, hogy a nagyvonalú tervet a tardoskeddi szövetkezeti tagok megvalósítsák, hisz az állam is a legmesszebbmenő segítséget nyújtja nekik. BUGYIK KÁROLY, Tardoskedd A szövetkezeti tagok között vannak igazán öntudatos dolgozók. A jó munka után természetesen az igazságos jutalmat ls megkapják. A mult évben Nehéz János például 85.000 koronát, 17 mázsa búzát és 8 mázsa árpát keresett. Hasonlóképpen Mackó József is kiváló eredményekkel dicsekedhetik. Az elmúlt évben még többször kellett küzdeni munkaerőhiánnyal, a szövetkezeti tagok létszáma azonban megnövekedett, úgyhogy 138 aktív tagja és 80 szezonmunkása van. Minden jel arra mutat tehát, hogy a zempléniek az idén még jobb eredményeket fognak elérni, mint az elmúlt évben. Ez annál is bizonyosabb, mert a szövetkezet tagjai állják szavukat. Fokozott munkával akarják leróni hálájukat államunk Iránt, amely villanyt és autóbuszközlekedést adott Zemplén községnek. EPERJESSI OTTÖ, Királyhelmec értük el a tervezett termést. Vájjon várhat-e valamit a földműves a földtől, ha maga nem adja meg neki azt, ami annak jár? Véleményem szerint nem. Most, az 1952-es év elején nagyon ajánlatos, ha kissé elgondolkozunk ezen hibák felett. Ha az idén jobb eredményeket akarunk elérni, akkor sok mindent lényegében kell megváltoztatnunk. Az úgynevezett papírtagok között kell mindenekelőtt rendet teremteni. Tudnunk kell, hogy kikre számíthatunk. Ez a munkafegyelem megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele. En a magam részéről résztvettem a csoportvezetők számára rendezett politikai iskolázáson és a legeltökéltebb szándékom az, hogy minden tudásommal elősegítsem a szövetkezet fejlődését. Mindannyiunk érdeke, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseket megnyerjük magunk közé. Azok pedig, ha azt látják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nálunk sántít, aligha fognak közibénk jönni. Meg kell nekik mutatnunk, hogy tudunk dolgozni, és hogy a szövetkezetben jobb eredményeket lehet elérni, mint amilyent bármelyik magángazdálkodó elérhet. . SÍPOS ISTVÁN, Gömörpanyit -UJSZÖA peredí feketéző vénasszonyok A farkasdi állomáson egyik csendőrelvtárssal várakoztam a vonatra. Közben odajött két spekuláns aszszony, az egyik az 55 éves Varga Viktorné, a másik pedig a 65 éves Fiser Mária, mindkettő peredi lakóa. Karjaikon nagy kosarakat cipeltek. Amikor megpillantottak bennünket, jóval odébb mentek. Amikor megérkezett a vonat, megfigyeltük, hova szállnak fel és helyet foglaltunk az egyik mellett. Nemsokára megtudtuk, ml van a spekuláns asszony kosarában. Tele volt tojással. Sőt azt is megtudtuk, hogy ezt a tájást csere útján szerezte szemesborsért meg köménymagért. Farkasdon voltak az üzletfeleiknél, akiknek tyúkjaik a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítésére egy tojást sem tojnak, de feketézés céljából szemesborsért s egyébb árúcikkért megtöltik a spekuláns asszonyok kosarát. Megkérdeztük Fiser Máriát, hogy hívják barátnőjét, akivel az állomáson még annyira összebújt s aki most a vonatban sehol sem látható. Fiser Mária készen volt a felelettel. Azt mondta, hogy ő azt az asszonyt akkor látta először életében. Közben megérkeztünk Zsigárdra. Meglátogattuk a szomszéd kocsiban ülő Varga Viktornét. Az ö kosara is tele volt jobbnál jobb dolgokkal. Mindent lehetett volna nála kapni, épp ügy, mint egy jól felszerelt boltban. Elcsíptük hát öt is a feketézésen. Csakhogy Varga Viktorné szókimondóbb asszony volt. Azonnal megmondta, hogy a másik kocsiban ülő Fiser Mária az 5 édestestvére, az is csak feketéz. A fenti kis elbeszélésből láthatjuk, hogy milyen raffináltak az ilyen feketéző vénasszonyok. Képesek saját testvérüket ls letagadni, vagy elárulni, ha a maguk javáról van szó. De már nem fognak sokáig spekulálni, a dolgozó néo keze mindenütt utoléri őket. Megkapják méltó büntetésüket. PÄL KÁLMÁN. Nagymegyer. Akik Nádszetfen a „főbb időket" várják A nádszegi kulákok borospoharak mellett szövik terveiket. Egymást biztatgatják, hogy majd osak megint eljön az az idő, amikor ők vehetik át a faluban a hatalmat és ők uralkodhatnak a szegényemberek felett. Hogy Is tetszene nekik, hogy ma már minden dolgozó, minden munkás villanyvilágítás mellett olvasgathat esténként és hogy ma már senkinek sem kell rongyokban járni. Győri Boldizsár és Sárkány Damus kocintgatnak a kocsmában. Lenézően hunyorítanak a szomszéd asztalnál ülő Lukács Gyulára, aki a második világháború rokkantja. Amikor a két kulák felkerekedik az asztaltól, Lukács is velük akar menni, dehát Győri és Sárkány urak leintik a proletárt, nem közéjük való az Ilyen ember, ök maguk kettecskén kiballagtak a kocsmából. De nézzünk osak vissza Győriék tevékenységére a múltban. Tavasszal nyakrafőre osztogatták a gabonát. Természetesen nem ingyen. Csépléskor háromszorosan kívánták \issza a szegényembertől. Hogyne fájna nekik, hogy ma már nem megy hozzájuk senki kegyelemkenyérért és hogy nem viszi piacra egy munkás sem a munkaerejét. FARKAS KÁLMÁN, Nádszeg. A vágsellyei traktorállomás gazdasági vezetője vagyok. Nagy kitüntetés ért, amikor engem is jelöltek politikai iskolázásra. Az iskolázásnak annál is inkább örültem, mert azt, az Ifjúság Falujában rendezték meg. Sokat hallottam már erről a faluról s ezért igen kíváncsian mentem oda. Bizony nagyon meg voltam lepődve, amikor láttam a szép épületeket, farmokat, A száj és körömfájás nagyon veszélyes betegség, amely a nyugati államokból került 'hozzánk. Bacili sai nagyon gyorsan terjednek. Az apró háziállatok, mint például a kutya macska, vagy pedig a rágcsálók, mint az egér, és a patkány, sőt maga az ember is lehet hordozója e veszélyes betegség bacillusainak. Ha közbe nem lépünk, akkor a száj- és körömfájás nagy veszteségeket okozhat nemzetgazdaságunkban és megzavarhatja a hússal való ellátás rendes folyamatát. Ezért minden egyes földműves, szövetkezeti tag, vagy állami birtok dolgozójának kötelessége, hogy a leghatározattabban felvegye a harcot a száj- és körömfájás ellen. Ha valahol észrevesszük a betegség megjelenését akkor a fertőzött állatot el kell különíteni. Fontos, hogy a gyermekeknek ne adjuk a fertőzött tehenek tejét nyers állapotban, mert a szájfájást a tejen keresztül a gyermekek is megkaphatják. A földmüvelésügyi minisztérium az állami állategészségügyi intézetben megsokszorosította az úgynevezett ..Adsorbat Vakcina" oltóanyag gyártását. Ezt az oltóanyagot a fertőzött tehenek nyálából szerzik. Az „Adsorbat Vakcinával" való oltás nem gyógyítja meg a már megfertőzött állatokat, hanem az egészséges állatokat megvédi a fertőzéstől. Ha tehát valahol megjelenik a hizlaldákat és bennük a sok szép állatot. Ugyancsak meglepett az Ifjúsági Falu kultúrháza, ahol a fiatalok tanulhatnak és szórakozhatnak. A tanfolyamon 40-en vettünk részt a nyitrai kerületből. Sokat tanultunk és vitatkoztunk. Most látom, mennyire fontos az, hogy a traktorállomás a lehető legszorosabban együttműködjön a szövetkeszáj- és körömfájás, a járási állatorvos azonnal beoltja az összes állatokat pár* kilométeres körzetben és ezzel megakadályozza a betegség terjedését. íasssíí*.;. . : • A szájfájásban szenvedő állat feje. Állattenyésztőink tehát a következőképpen harcolhatnak a száj- és körömfájás ellen: Be kell tartani a tisztasági és egészségügyi szabályokat, a fertőzött álatokat teljesen el kell kjlöníteni és a betegség megjelenését j azonnal jelenteni kell az állatorvosI nak. zetekkel és a helyi nemzeti bizottságokkal. Munkahelyemen minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy a tanfolyamon szerzett tapasztalatokat értékesítsem és hogy így én is hozzájárulhassak szocialista hazánk kiépítéséhez. POLGÁR SAROLTA, Farkasd. amely szintén készenlétben áll már a szövetkezet raktárában. A tardoskeddi szövetkezetnek van 65 hektár kertészete. Ezt a terűletet rendesen megtrágyázták. A melegágyakban 2 millió palán t B várja, hogy kiültessék és hogy aztán rövidesen rendeltetési helyükre, a dolgozók asztalára kerüljenek. A növénytermelés mellett igen nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre is. Különösen most, a Pártnak és a kormánynak a húsellátás meg- j javításáról szóló határozata u t áh | A zempléni szövetkezeti tagok is felkészültek a tavaszi munkákra Türelmetlenül várják már a zempléni szövetkezeti tagok is, hogy megkezdhessék a tavaszi munkákat. A traktorállomással megkötötték a szerződést, a gépeket megjavították, a vetőmagot előkészítették. Az idén zöldségtermeléssel is fognak foglalkozni, mégpedig 28 hektáron. Tudják, hogy ehhez jó szakemberek kellenek. Ezért Szemán Reginát, Smajda Ilonát és Bús Andrást szakiskolázásra küldték, hogy a zöldségtermelésben, felhasználva a tudomány legújabb vívmányait és az új munka módszereket, mennél jobb eredményeket tudjanak elérni. A szövetkezet állatállománya is egyre gyarapszik. Jelenleg 17 lova, 12 pár ökre, összesen 120 darab szarvasmarhája van a szövetkezetnek. Ezenkívül 120 sertést, 80 malacot és 892 juhot tart. Az állatállomány számára megjavították 4 istállót, ezenkívül megindult egy 120 méter hosszú új istálló építése. Milyen hibákat kell kiküszöbölni a gömörpanyiti EFSz-ben Az Adsorbat vakcina gyártása: Az állatorvos a növendékállatok érzéktelenített nyelvébe szájfájási bacili-.okat fecskendez. Az állat nyelve 24 óra alatt megdagad. * |WMBj|k ^ "Hü í "" ** \ ipfe • m iilljfi V I 4 j'...• • • slllw MžšÉÉä Ip^i ÜL3 ° H f III .. ' W-f • -W " ml Az állat megdagadt nyelvéből kivonják a fertőző nyálkát, amelyből aztán az állami állategészségügyi intézetben Adsorbat vakcinát készítenek. Politikai iskolázáson vettem részt az Ifjúság Falujában