Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-28 / 75. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! A Nemzetgyűlés elfogadta :rt>. •. fi

1: itelto y Á A acsehsz lov á k i a i m agyar dol gozók la pja Bratislava., 1952 március 28, péntek 2 §€és V. évfolyam, 75. szám Handlovai bányászok is bekapcsolódtak a május előtti munkaversenyhe A handlovai szénbányák ötéves tervünk negyedik évét szépen kezdték. Januárban a tervteljesítés jóval 100 százalékon felül volt. Februárban a rossz időjárási viszonyok miatt elmaradtak, de egyes bányarészlegekben túllépték a 100 százalékot, az Uj Nyugati bányában pl. 114 százalékot értek el. A május előtti kötelezettségvállalásokba a handlovai bányászok nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be, a bányászok százai tettek gyönyörű kötelezettségvállalást, amivel méltóan megünnepelhetik a dolgozók legszebb ünnepét és behozzák a februári elmaradást. A Keleti-bányában Bácsik József vállalta, hogy május tiszteletére 20.174 csille szenet fog termelni. Bácsik elvtárs ezzel a vállalásával jó példával járt elő a többi bányászok előtt. Haluza István a Nyugati-bánya 102. számú munkahelyén kötelezettségvállalásának erre az id;;re eső részét 124 százalékra teljesítette. Az üzem vezetőségének és a műszakiaknak is aktívan be kell kapcsolódni a május előtti munkaversenybe, hogy ezáltal biztosítsák a bányászok kötelezettségvállalásainak teljesítését. Jó miiszaki alapfeltételek nélkül nehéz elképzelni a kötelezettségvállalások teljesítését. Mi lehet az ok

a például, hogy Haluza István már idáig is túlteljesítette kötelezettségvállalását, viszont a 221. számú munkahelyen dolgozó Papp István csak 88 százalékot ért el. Valószínűleg a munka megszervezésében volt a legnagyobb hiba. A műszaki dolgozók elsőrendű kötelessége, hogy a vájárokkal minden munkahelyen megbeszéljék a felmerült nehézségeket és módot találjanak azok megoldására. K. B rf ÜZEMEINK ELETEBOL A gömörhorkai oellulózegyárban a mult évben. mintegy harminc újítási javaslatot nyújtottak be a munkások, amiknek legnagyobb részét már megvalósították. Az újításokkal körülbelül 150.000 koronát takarítottak meg. Az üzem dolgozói megfogadták, hogy ez évben még szélesebb alapokra fektetik az újítók mozgalmát, hogy az önköltség csökkentésével még fokozottabb mértékben járuljanak hozzá hazánkban a szocializmus felépítéséhez. (Turosányi B. levelébőí). A csernői építkezésen dolgozó mukások között élénk visszhangra talált az anyagtakarékossági mozgalom. Ebben jó példával járnak elől az építkezésen dolgozó 18 emberből álló ácscsoport tagjai, akik munkájukhoz mindig kiválogatják a megfelelő méretű anyagot, hogy ne kelljen hosszabb deszkákat, ületve gerendákat elvagdosni. Jó munkájukkal legjobban kiemelkednek a csoportból Varga Bálint, Tóth és Ovák elvtársak Leleszröl. (Székely L. leveléből.) A komáromi Vzorodev dolgozó! elvállalták, hogy a hajógyári munkásoknak készülő 350 darab öltönyt május l-ig elkészítik. A munkások ezen kívül elhatározták, hogy tevékenyen bekapcsolódnak a hulladékvas gyűjtésébe. Vasárnap brigádot szerveznek és Felsőaranyos községben megkezdik a vashulladék gyűjtését (Holczer L. leveléből.) A bratislavai vegyiipaTi üzemek között folyó versenyben az élmunkáshónap folyamán a Szlovnaft dolgozói nyerték el a vándorzászlót a tavalyi győztes Matadortól. A gyár dolgozói a versenyben 98 pontot szereztek, amivel túlszárnyalták a Matadori:, amelynek munká.sai csak 85 pontot tudtak elérni. A harmadik helyre a Dimitrov-üzem került 58 ponttal, utolsó helyen pedig a Béke-iizem áll 20 ponttal. Az üzem dolgozói nevében Banincsák elvtárs kijelentette, hogy a vándorzászlót a termelési terv állandó magas teljesítésével meg is akarják tartani. (Novoszad J. leveléből.) A rozsnyói bányászok túlteljesítik márciusi tervüket. A rozsnyói bányaüzem tárnái, az egyedüli István ^-telepet kivéve, állandóan túlteljesítik márciusi tervüket. A Szadlovsraky-bánya március elejeóta 104.3 százalékot teljesített, a Berr.ádi 101.5 százalékot, Máriabánya 110.5 százalékot. Rudna 101.2 százalékot, Rozsnyóbisztrón 100.3 százalékon. Istvánteleoen pedig 99.7 százalékon áll a márciusi ten' teljesítése. A 7. István-tárna bizonyos technikai akadályok miatt maradt el, azonban a hónap végéig itt is meglesz a 100 százalék. A rozsnyói bányászok megértették, hogy jobb munkaszervezéssel sokkal többet lehet termelni kevesebb erőkifejtéssel. A ciklusos gra, fikon szerinti munkáról Zetyák GéI za csapatvezető vájár a következőket mondja: — Eleinte bizalmatlanságot éreztem mind a grafikon, mind a putyovkával szemben, azonban meggyőződtem arról, hogy a grafikon szerinti munkabeosztással 15—20 százalékkal emelkedik a teljesit, ményünk, anélkül, hogy nagyobb fizikai erőt fejtenénk ld. Gyurcsó István munkahelyén a fejtés gépesítve van és részleges ferde fejtéssel termel, amelynél könnyebb munkával 150 százalékra tudja teljesíteni normáját. ValsovBefejt jezés előtt az üj Különös zaj veri fel a különben csendes komáromi Dunahíd környékét. A munka zaja, a gépek állandó működése éjjel-nappal hallatszik. Az „Ingsztav" nemzeti vállalat flolgozói szorgalmaskodnak a komáro mi Dunahíd építésén. A munkások megértve az építkezés fontosságát, a műszakiakkal szorosan együttműködve dolgoznak éjjel-nappal. A híd építésén két műszakban folyik a munka, a műhelyek munkásai pedig éjjelenként megfeszített erővel dolgoznák, hogy reggel előtt rendbehozzák a megsérült gépeket. Az építkezésen a munka megkönnyítésére gépeket, bágerokat, hernyótalpas traktorokat és teherautókat heszky János munkahelyén egy újítást vezettek be, amellyel 600 csille ércet négy hónap helyett fele idő alatt lehet kitermelni tömedékelés nélkül. Ezért aa. újításért Pitko és Burdiga műszakiaknak ez úton mondanak köszönetet a bányászok. A munkaversenyben Nagy János átlagosan 140 százalékos eredményt ér el. Nagy elvtárs kijelentette, hogy a mult évben elmaradtak, de ez évben a vörös csillag egyszer sem fog kialudni a bánya neve fölött. Szikolcan JŐZoeT nehéz körülmények között dolgozik, azonban ő sem marad el és nem adja 100 százalékon alul. Gasparec József mostanig tömedékelt, de még ebben a hónapban 200 csillét ki akar adni. (Krúas J. leveléből.) komáromi Dunahíd lyeztek üzembe. A mérnökök és műszakiak is aktív részt vesznek az építő munkában. Nemcsak irányítják és tervezik a munkát, hanem gyakran az építőanyag lerakodásánál és a gépek javításánál is segédkeznek. Üj szellem uralkodik a hídépítők között. Minden dolgozót áthat az a tudat, hogy fontos munkájával hozzájárul a komáromi hajógyár dolgozói Ígéretének teljesítéséhez, hogy a Szovjetunió számára készülő hajókat a kitűzött határidőre átadhassák. A határidő lerövidítésére a hídépítő munkások kötelezettséget vállaltak, hogy a munkálatokat két nappal a kitűzött határidő előtt befejezik. A szovjet vasátasok munkamódszereinek alkalmazásával emelkedik a lipótvárí vasutalkalmazottak teljesítménye A lipótvári állomás vasútasainak felelősségteljes feladatuk teljesítésében nagy segítséget nyújtanak a szovjet vasutasok munkamódszerei. A forgalmisták, tolatók, váltóellenőrök, váltóállítók 1951 augusztus 15-től már komplex-munkacsoportokban dolgoznak Katájev szovjet vasutas munkamódszere szerint. A komplex-munkacsoportokat három műszakra osztották fel: fehér, kék és vörös műszakra. A műszakok egymás között versenyeznek a legjobb szerelvényért, teherkocsiforgalomért és a szerelvények teherkocsijainak minél nagyobb számáért. Igy ezen a vasúti szakaszon egyszerre dolgoznak a fehér, kék és vörcs komplex-csoport tagjai. Minden műszak dolgozói a munka hefejezése után értékelik teljesítményeiket, kiemelik a sikereket és keresik a hiányosságok okait. Katájev módszerének bevezetésével és a komplex-brigádok szocialista munkaversenyével a lipótvári fontos vasúti szakaszon 13%-kal növelték a munka termelékenységét, az induló vonatok késését 15%-kai csökkentették, az átfutó vonatok visszatartását 7%-kai megrövidítették és az indított kocsik számát 22%-kai növelték. A szocialista munkaverseny eredményeit 3 hetenként értékelik. A legjobb lipótvári komplex-brigád Rudolf Meravý pályafelvigyázó kék munkacsapata, a második helyen Josta Flórián pályafelvigyázó fehér csapata, a harmadik helyen Vancsó János vörös csapata áll. A forgalmi iroda ajtaja felett lengő kék zászló azt jelfgjti, hogy ez a műszak a ljpótvárl á],1.9jriá.s Jr.fjc&b munkacsapata. A lipótvári vasútállomás versenyben áll a nagyszombati vasútállomással. Komáromban pillanatokért folyik a harc Dolgozó népünk mindinkább megérti és magáévá teszi, hogy épülő szocialista hazánkban az egyén érdeke egyre jobban egybeesik a közösség érdekével. Vagyis mennél többet ad a dolgozó a társadalomnak, annál többet kap a társadalomtól. Nem úgy, mint a kapitalizmusban volt, ahol a dolgozók érdekei szöges ellentétben voltak az urakéval és természetesen megbékíthetetlen osztályellenségként néztek egymással farkasszemet. Nagyon gyakran járta a múltban az a jelszó, hogy: „Aki bírja, marja". Nem is csoda, hiszen a kapitalizmusban az az elv uralkodott és uralkodik még ma. hogy farkas módjára falhat fel ember embert a haszonért. Felszabadulásunk óta, de főleg az 1948-as dicsőséges februári események után, dolgozó népünk egyre jobban tudatára ébred annak, hogy ez az ország az övé és magának építi. És valóban e rövid pár év alatt már szemtanúi lehettünk annak, hogy változik meg dolgozóink viszonya az államhoz és alakul ki az új munkásosztály, az új megváltozott dolgozóparasztság és az új értelmiség. Ez a magyarázata annak, hogy Csehszlovák Népköztársaságunkban a dolgozók másképpen tudnak dolgozni, mint a múltban. Mert ha régen a kapitalista állam és annak minden intézménye, az urak, a gyárosok, a földesurak nép nyúzó rendszerét erősítette a munkások és parasztok elnyomására, ma minálunk az állam minden in tézménye, gyáraink, a föld, bányáink, erdőségeink, sőt hivatalaink, rendőrségünk, a hadsereg és ezen intézmények minden tisztviselője a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A kapitalista, rendszer csak megölte, elpusztította a dolgozók kezdeményező képességét, alkotóerejét és tehetségét. De a kapitalizmusban nem is lehet érdekében a dolgozók nak kezdeményezni, újat alkotni, többet termelni, mert ez nekik csak több munkát, nagyobb mértékű kizsákmányolást és előbb bekövetkező munkanélküliséget, a kapitalistáknak pedig nagyobb — búsásabb hasznot jelentett volna. Ma minden újítás, selejtcsökkentés, a munka észszerűbb megszervezése, a munkamegosztás, a minő ség javítása, az önköltségek csökkentése, minden egyes szükségleti cikk, vagy termék előállítása hozzáférhetőbbé teszi a dolgozóknak jobb minőségű és nagyobb mennyiségű javak vásárlását. És igyekezetük, kezdeményezéseik eredményét a dolgozók maguk élvezik, vagy közvetlenül fizetés formájában, vagy szociális intézmények formájában, mint: szülőotthonokban, ahol a dolgozók feleségei szülnek, kárházakban, szanatóriumokban, ahol a dolgozók egészségére ügyelnek, aggkori és rokkantsági intézményekben, ahol dolgozóink öregségeikben, vagy rokkantságuk esetére ellátást kapnak, vagy iskolák, egyetemek formájában, ahol gyermekeikből mérnököt, orvost, tudóst, vagy katonatisztet nevelnek, továbbá traktorok, kombájnok és különféle újfajta mezőgazdasági gépek, útak, vasútak, gyárak és lakóházak formájában, amelyek mind a dolgozók fokozódó jólétét vannak hivatva szolgálni. Ez az alapja annak, hogy olyan munkásokból, dolgozó parasztokból, akiknek a múltban „csőcselék vagy büdös paraszt" volt a neve és tudatlanságban, képességeik kifejtésének lehetősége nélkül éltek, ma a munka hősei, a legjobb újítók, élmunkások, mesterek, szakmunkások, technikusok kerülnek ki, mint valamennyiünk büszkeségei. Munkájukkal, elért eredményeikkel megmutatják, milyen hatalmas alkotásra képesek. Ilyen munkások nagyszámban kezdenek kinőni a komáromi hajógyárban is. A Kommunista Párt üzemi szervezetének kezdeményezésére 1952 március 2-től 10-ig élmunkáshetet rendeztek a hajógyár dolgozói. Ezalatt a hét alatt a hajógyár dolgozói megmutatták, hogy mire képesek. Bebizonyították, hogy a munkához való viszonyuk ma egészen más, mint a kapitalizmus idején volt, n-síkor a hajógpjii- iya.5, az ide gen zsoldban lévő tőkések kegyetlenül kiszákmányolták a dolgozó kat, és túlmunka követelésével, meg hajcsárkodással még nagyobb kizsákmányolást értek el. Ma már, mint más üzemben, ná lünk a komáromi hajógyárban sincs szükség hajcsárkodásra és a dolgozók mégis olyan teljesítményeket mutatnak fel, aminőket még soha. Szalay és Szucsek elvtársaknak, kik normáikat magasan kiteljesítették az ajtók beépítésénél, heti keresete elérte a 6000 Kčs-t. Vavro és Blasek több lemez egyszerre való megdolgozásával magasan túlteljesítették normájukat, aminek eredmé nyeképpen heti fizetésük meghaladta a 3000 Kčs-t. Galeta elvtárs, kinek lieti átlagos teljesítménye meghaladta a 400%-ot_ előkészítő mun kálataival heti 4232 Kčs-t keresett, Volt olyan nap az élmunkáshét alatt, hogy Kocsis és Kovács elvtársak 8 órai munkával napi 729 Kčs-t kerestek egyenként. A legjobb csoporteredményt a Ferenczi elvtárs által vezetett „Dukla"-brigád érte el, amely kétszeri önképtes normaszilárdítás után 317% heti átlagos teljesítmény ért el aránylag a legnehezebb munkában, a lemezek kikalapáiásában. Természetesen az élmunkáshét alatt elért fizetésük valamennyieknél túlhaladta minden eddig elért fizetésüket. És így folytathatnám tovább Füri, Pásztor, Radechovsky, Kilisa, Zachora elvtársakkal, vagy pedig Holzinger, Matuska. Péntek, Németh, Ondrej, Mikócsi fiatal elvtársnőkkel és sok más elvtárssal és elvtársnövel, valamennyiünk büszkeségeivel a listát. A legmagasabb teljesítményt az élmunkáshét alatt Szlovák esztergályos elvtárs érte el, Sloboda elvtárs módszerét alkalmazva, vagyis három vágást egyszerre végezve és ezzel 5 órai munkával március 8 án, szombaton elérte a 1000%-ot és 5 óra alatt 1127 koronát keresett. Mik voltak e gyönyörű eredmények indító okai Először is az, hogy a hajógyár dolgozói tisztában vannak azzal, hogy azok a személyhajók, melyek a komáromi hajógyárban készülnek, a Szovjetunió részére épülnek, a kommunizmus nagy építkezéseinek egy részét képezik, mert a Volga—Don-csatornán fognak közlekedni éš a hajógyár munkássága tisztában van azzal is, mi mindent jelent számunkra a nagy Szovjetunió; hogy örökös hálával tartozunk felszabadításunkért és azon óriási segítségért, melyben minket a szeretett Sztálin népe részesit. És éppen ezért igyekeznek hajóépítőink hálánk egy kis részét azzal le:5ni, hogy a megígért két személyhajót idejére befejezik és a csatorna megnyitásakor május 1-én már büszkélkedhetnek munkájuk gyümölcsével. Hiba lenne azonban, ha az elért eredmények mellett nem beszélnénk a hibákról, hiányokról, fogyatékosságokról is, melyek éppen az élmunkáshét alatt mutatkoztak. A föhiba: a munka széleskörű megszervezése Körül van, amiből aztán több más hiba is származik. És itt főleg a technikai vezetésre kell kritikailag rámutatni, mert a technikusok nagyobb része közömbösen viselkedett még az élmunkáshét alatt is. Őket nem gyújtotta lángra az a szikra, amely a munká. sok soraiból pattant ki. További baj a felelősségérzet hiányában van. Sok fontos poszton lévő elvtárs, technikus, szervező, ellenőr, szerelő, élelmező, stb., nem érzi át azon feladatok fontosságát, melyek megoldásáért ők a felelősek. Egyes fontos szervek, mint pl. az üzem; tanács, a káderosztály, a biztonsági osztály, stb., nem végzik kellőképpen feladatukat, nem állnak a helyzet magaslatán. A dolgozók eleven, erős akaratát nem tudják közös szervezeti akarattá összeforrasztani. Még mindig nagyon sok munkaóra vész kárba a munkaelosztás hibái következtében. A dolgozók sokszor panaszkodnak, hogy a mester nem tud részükre munkát adni, vagy pedig egyik munka megkezdését akadályozza a másik munkának nem idejében való befejezése. Nagyon sok munkaóra vész el az étkezési jegyek kiadása és az ebéd, vacsora és a tízórai kiadása körül is a szervr-'ít'ensi-"-vf'—**í:en. Terme:;zEta-c:i az ilyen állmotokat a rossz, lelketlen egyének kihasználják és megkárosítják a népet, az üzemet, mert el nem végzett mun-