Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-23 / 71. szám, vasárnap

H —— ( I J SZ 0 ­1952 március 472 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A CsKP és CsISz szervezetek hadosztálykonferencíáinak síkeréért Csepicska hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter-bajtársunk a kommunista parancsnokok és politi­kai munkások országos összejövete­lén 1951 március 9-én célul tűzte ki a Kommunista Párt szervezeteinek állandó szilárdítását és építését a hadseregben. Vessünk egy pillantást arra, hogy hogyan teljesítettük ezt a feladatot. Ezt legjobban megmu­tatják a CsKP és a CsISz alakulati szervezeteinek évzáró gyűlései. A na­pokban már befejeződnek ezek az év­záró konferenciák, amelyek megmu­tatták a pártmunka további aktivi­zálódását. A bajtársak nagy figyel­met szenteltek az előkészületekre, mert tudták, hogy csak ebben az esetben várhatnak sikert a feladatok teljesítésében. A kommunisták és a CsISz-tagok a hadseregben napról napra mindjobban tudatosítják, hogy milyen nagy feladat áll előttük az újtípusú hadsereg építésében. A pártszervezetek bizottságai bírálták az egyes tagok hiányait és ugyan­akkor önbírálatuk megmutatta a szervezet hibáit, főleg azt, hogy még mindig nem sikerült minden tag mozgósítása a feladatok 100 száza­lékos teljesítésére. A fő feladatok pedig: a hadsereg harci képességé­nek és készségének szilárdítása, va­lamint a szocialista hazafiság elmé­lyítése minden katonánál. Az évzáró taggyűlések azt mutatták, hogy a bajtársak tudatában vannak ennek és sokan kötelezettségeket vállaltak hibáik kiküszöbölésére. A bajtársak tudatosították, hogy a sikeres mun­kának alapfeltétele a pártmunka he­lyes módszereinek alkalmazása. Tud­ják azt, hogy legjobb fegyverünk a szigorú bolsevik bírálat s önbírálat. Az évzáró taggyűléseken foglalkoz­tak a CsISz-szervezetek kérdéseivel. Gyakran mutatkozó hiba volt az, hogy a pártszervezet nem nyújtott elégséges segítséget az ifjúsági szer­vezeteknek ős az is, hogy kevés fi­gyelmet szenteltek a kommunisták politikai iskolázásának. A CsISz-szervezetek az ezredkon­ferenciákon foglalkoztak a példás katona jelvényének mozgalmával és annak hiányaival. A bajtársak rámu­tattak arra, hogy némely alakulat­nál még nem sikerült tömegmozgal­mat csinálni ebből a mozgalomból. Itt nagy feladat vár a példás kato­nákra, hogy magukkal tudják ra­gadni bajtársaikat, hogy segítsék azokat, akik meg akarják szerezni a példás katona jelvényét. Az ifjúsági szervezetek évzáró gyűlései továbbá leleplezték azokat a hibákat, amelyek gátolták a magyar bajtársak szélesebbkörfi bevonását az 'alakulat! CsISz-szervezetbe. Sok alakulatnál maga a bizottság kevés figyelmet szentelt a bajtársak be­szervezésének és nem nevelte őket arra, hogy fontosnak lássák a szer­vezetbe való belépést. Másrészt a bajtársak gyakran nem mutattak nagy érdeklődést ez iránt. Ezeket a hiányokat kl kell küszöbölni és a jö­vőben ezen a téren is nagyobb fele­lősséggel kell dogozni. A bajtársak most nagy lelkesedés­sel készülnek a hadosztálykonferen­ciákra. A Párt tagjai éppúgy, mint a CsISz-szervezetek tagjai jól tud­ják, hogy ott mélyrehatóbban oldják meg ÍKS egyes kérdéseket és így még inkább meggyorsul néphadseregünk kiépítése. Az előkészületeknél jelen­leg a legfontosabb az, hogy jól meg­szervezzük a hadosztály-konferenciá­kat, megtárgyaljuk jelentőségüket és azt, hogy mit várunk ezektől az értekezletektől. Elsősorban is az év­záró taggyűléseken leleplezett hibák és hiányok kiküszöbölését és velük való teljes leszámolást. A bajtársak bírálni fogják, hogy miként teljesí­tették a mult évi hadosztály-konfe­renciának határozatait és felszínre hozzák azokat a hibákat, amelyek gátolták a feladatok sikeres teljesí-. tését. Szükséges, hogy a hadosztály­konferenciák összes résztvevőit moz­gósítsuk. A konferenciákon résztve­vő bajtársaknak tudatositaniok kell, i hogy mint az alakulati pártszervezet és CsISz-szervezet legjobb munkásai vesznek részt ezeken a konferenciá­kon. Részvételük bajtársaik bizal­mát jelenti. A konferenciáknak ki kell küszö­bölniök az új tagok felvételében elő­forduló hibákat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen a téren hiányok mutatkoznak. Sokszor a bizottságok nem intézik el idejében a jelentkezé­si íveket és a tagok csak hosszú idő mulva kapják meg tagsági igazolvá­nyukat. Ez hátráltatja a bajtársak bekapcsolódását az aktív munkába. A hadosztály-konferenciákon nagy figyelmet kell szentelni a politikai is­koláztatás kérdésének _ is. Mindany­nyiunk előtt világosan áll, hogy mi­lyen nagy jelentősége van a politikai iskoláztatásnak hadseregünk építé­sénél. A politikai ismeretek növelé­sében nagy segítségeinkre van a pél­dás katona mozgalom. A hadosztály­konferenciákon ki kell küszöbölni azokat a nehézségeket, amelyek né­hány alakulatnál még gátolják a pél­dás katona mozgalmának tomegala­pokra való kiterjesztését. A példás katonák nagy feladata abból áll, liogy újabb kötelezettséget vállalnak a bajtársak megsegítésére. A magyar bajtársaknak foglalkozniok l"wfll a szolgálati nyelv elsajátításán^ kér­désével is. Ez a kérdés ugyanis szer­vesen összefügg kötelességeik példás teljesítésének kérdésével. A konfe­renciákon a bajtársaknak foglalkoz­niok kell a tömegkultúrmunkával is, különösen azzal a kérdéssel, hogy sok helyütt még nem eléggé kapcso­lódtak be ebbe a munkába. A rendszeres szabadidő kihaszná­lásának kérdéseivel is foglalkozni kell a konferenciákon. Ez a kérdés pedig összefügg agitátoraink mun­kájával, mert a rendszeres szabad­időt csak akkor tudjuk helyesen fel­használni, ha jól fognak működni az agitátorok. Ezek azok a fő feladatok, ame­lyekkel feltétlenül kell, hogy foglal­kozzanak a bajtársak a hadosztály­konferenciákon. Már most meg kell kezdeni a hadosztály-konferenciák propagálását, úgyhogy ne csak a konferencián résztvevő bajtársak tu­datosítsák jelentőségüket, hanem minden egyes katona. Néphadsere­günk minden tagjának a konferen­ciák előkészületi légkörében kell él­nie. Azok a bajtársak, akik részt­vesznek a konferenciákon, már most készüljenek fel, gyűjtsék felszólalá­saikhoz az anyagot. Fontos az, hogy hozzászólásuk konkrét legyen, hogy a többi bajtárs tanulhasson belőle, hogy a tapasztalatok feltárásával segítséget nyújtsanak a hiányok ki- | kiiszöbölésében. A leleplezett hibák 1 és hiányok alapján azután a bajtár­sak olyan határozatokat fogadhat­nak el, amelyek biztosítékul fognak szolgálni hadseregünk politikai és harci képességének fokozására. Leg­első feladatunk a fegyelem megszi­lárdítása, mivel Csak öntudatos vas­fegyelmíí hadsereg tagjai képesek teljesíteni minden feladatot. Ezért kell, hogy a hadosztály-konferenciák a fegyelem további megszilárdításá­nak szellemében folyjanak le. FARKAS — tiszt. A Szovjet Hadsereg tapasztalataiból A parancsnok példamutatása A Bolsevik Párt és annak vezetői, Lenin és Sztálin mindig úgy értékel­ték a kiváló példát mutató parancs­nokokat, mint a tömegekre való be­folyás legjobb módszerének egyik leg­kiválóbb képviselőit. A Nagy Honvédő Háború éveiben, az ország legnehezebb napjaiban Sztá­lin elvtárs bátorságával és nyugodt­ságával, előrelátásával és az ellenség pusztulásában való szilárd meggyő­ződésével hitet adott nekünk a győze­lemhez, szocialista hazánk szabadsá­gának és függetlenségének nevében hőstettekre lelkesítette az egész szov­jet népet. Sztálin elvtárs személyes példával tanította a szovjet tábornokokat és tiszteket arra, hogy a legbonyolultabb kérdéseket is okosan és észszerűen old­ják meg: minden oldalról értékelni a helyzetet, ennél számításba venni — mondotta — a legjelentéktelenebb részleteket is, helyesen alkalmazni a megoldásokat és végül: ezeket a meg­oldásokat keményen és hajthatatlanul a gyakorlatban végrehajtani. A Legfelsőbb Parancsnokság utasí­tásait végrehajtva, törekedjünk csa­patainkat állandóan úgy vezetni, mint ahogyan azt a nagy Sztálin tanította. A mi szovjet katonai vezetőink min­dig sikeresen oldották meg a hadmű­I veletek vezetésével járó feladatokat. A parancsnok személyes példájának erejéről.^ és a tömegekre való befolyásáról ta­núskodik az a dicső út is, melyet Bol­sevik Pártunk megjárt. „Országunkban — mondotta V. M. Molotov a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Sl-ik évfordulóján tartott beszédében — úgy a nagy ügyekben, mint minden kis ügyben is látható a Kommunista Párt irányító és mozgató ereje". Nem megvetendő az a tekin­tély sem, amelyet a Bolsevik Párt a kommunisták példaadásának jóvoltá­ból a széles népi tömegek előtt szer­zett. A Párt fiait mindig a legbonyo­lultabb és legfelelősebb helyekre küld­te és küldi, mindig megköveteli tőlük a haza javát szolgáló aktív és öntuda­tos munkát­Különösen nagy követelményeket támaszt a Párt a parancsnokokkal szemben. A parancsnok köteles nem­csak kifogástalanul teljesíteni köteles­ségét, hanem példát is mutatni az j alárendelteknek, hogyan kell minden oldalról és elmélyedve tanulmányozni a kapott feladatot, elvhűséggel, párt­szerűen megoldani bármely kérdést. A parancsnok csak abban az esetben kö­vetelheti meg alárendeltjeitől a kellő szervezettséget és fegyelmet,ő maga is úgy a szolgálatban, mint az életben személyes példájával előljár. A szovjet nép nagy követelmények elé állítja a Szovjet Hadsereg tiszt­jeit, akiknek hivatása tanítani és ne­velni a katonákat — a Szocialista Haza védőit — és gondoskodni a csa­patok vagy alosztályok harckészültsé­gének megerősítéséről. Szovjet tiszt­jeink különösen nagy követelményeket tartóknak támasztani önmagukkal szemben. A parancsnokok minden ügyükkel és tettükkel példaképül áll­janak környezetük előtt. A haza és Lenin—Sztálin Pártja iránti határtalan odaadás, lángoló hazafiság, a katonai esküben való hit, a magas erkölcsi forma, — ezek azok a jó vonások, melyek lehetővé teszik, hogy a szovjet tisztek kiváló katoná­kat neveljenek. Nehéz felbecsülni a parancsnok sze­mélyes példaadásának jelentőségét, amikor a csapatok harci és politikai kiképzésének feladatait a béke-foglal­kozás napjaiban oldják meg. A pa­rancsnok személyes erkölcsi magatar­tásától, katonai műveltségétől, politi­kai-elméleti színvonalától, szervező­képességétől és fegyelmétől függ a foglalkozás sikere, a katonák nevelé­se, valamint az alosztályoknak vagy a csapatoknak -a cél érdekében való harci és politikai kiképzése. A katonai kötelesség teljesítésének személyes példáját mutató parancsnok mindig felhasználhatja tekintélyét az alárendeltek felé. , Fordítva viszont, az a tiszt, aki nem állít követelményeket maga elé, aki nem fegyelmezett, nem törődik saját képességeivel, az magát és ugyanakkor alárendeltjeit is nehéz helyzet elé állítja. A szigorú fegyelem első feltétele a parancsnoki szolgálat tekintélye­A parancsnoktól nagyon sok tudást követelnek. „A legkisebb lemaradás és fegyel­mezetlen magatartás a katonai fejlő­dés kérdéseiben hamarosan általános lemaradáshoz és a szolgálati tekintély elvesztéséhez vezet. Az ilyen tekintély hiányában viszont csapatokat nevelni nem lehet..." (M. V. Frunze.) A Szovjet Hadsereg szabályzatai különösen kiemelik a parancsnok sze­mélyes példamutatásának jelentőségét, mint a legjobb eszközt arra, hogy ez­zel az alárendelteket az előttük álló feladatok teljesítésére mozgósítják­„A parancsnok — a belső szolgálat szabályzata szerint — köteles az éber­ségben, szívósságban tanúsított kifo­gástalan viselkedésével a törvények, szabályok, parancsok és rendeletek követelményeinek pontos teljesítése példájával előljárni. Világos, hogy a szabályzatok, utasítások, parancsok, rendelkezések által támasztott összes\ követelményeket a tiszt csak abban az esetben tudja keményen és követ­kezetesen teljesíteni, ha minden tekin­tetben jól felkészült és állandóan nö­veli katonai és politikai tudását. Az N. csapatban szolgál li. tiszt• Az ő alosztálya jogosan élvezi az él­alosztály dicsőségét jelentő megkü­lönböztetést. Az eredmények a min­dennapi és fáradságos munka ered­ményei, amelyeket megkövetelünk ön­magunktól és minden fegyelmezett tiszttől. Ez a tiszt kiválóan ismeri a haditechnikát és a fegyvert. Részlete­sen megtanulta a szabályzatokat és utasításokat, sokat tanulmányozta a Nagy Honvédő Háború általános ta­pasztalatait katonai és politikai tu­dásának fejlesztése érdekében. Mint a jövő lövészeivel és tornászaival, ez a tiszt a módszeres oktató és bemutató foglalkozásokon a személyes bemuta­tás módszerével foglalkozott az alá­rendeltekkel. Ezt megkövetelte az alá­rendelt tisztektől és tisztesektől is. Ugyanebben az időben L. tiszt nem­csak vezetni tudta a foglalkozásokat, hanem gyakran előadásokat és felolvasásokat tartott a tisztek, tisztesek és katonák számá­ra a katonai ismeretekről, a katonai és nemzetközi politikai kérdésekről. Parancsnokuk példáját követve, komoly politikai nevelő munkát végeztek a többi tisztek is az alosztályban. Jellemző az is, hogy L. tiszt až"al­osztály harci és politikai kiképzésé­ben minden újat igyekszik alárendelt­jeivel megismertetni és megcsináltatni. Ebben az igyekezetben különösen je­lentős az egész foglalkozás alatt a parancsnok személyes példája. Az új iránti érzékkel, a foglalkozá­sok minőségének felemelésére irányuTó törekvéssel, az oktatás és a nevelés élenjáró módszereinek bevezetésivel a többi parancsnok is ugyanazt érheti el, mint azok, aki/znek a katonai taní­tását L. tiszt vezeti. A parancsnok személyes példájának nagy nevelő erejéről jelentős mérték­ben tanúskodik egy másik alosztály parancsnokának. Vojnov tisztnek min­dennapi szolgálati ténykedése is. A fegyelemben, a harci és politikai ki­képzésben az ö alosztálya az első. Vojnov tiszt kitartó és fáradságos munka után érte el eredményeit. Jellemző, hogy minden ellenőrzé­sen, mely a tüzelőállásban vagy a sportcsarnokban folyik le, Vojnov liszt mindig elsőnek és kiválóan hajt­ja végre a gyakorlatokat. Oktatáskor pedig nem csak arra tanítja meg alá­rendeltjeit, hogy egyik vagy másik fogást hogyan kell szabályosan végre­hajtani, hanem kiváltja náluk azt a hasznos igyekezetet is, hogy utánoz­zák a legjobbakat, és hogy törekedje­nek a gyakorlatok még példaszerűbb I végrehajtására. „Csináld úgy, mint én!" — mondja a tiszt alárendeltjeinek és ugyanakkor megmutatja nekik, mit kell tenni egyik vagy másik esetben. Ugyanezzel a módszerrel oktatnak az alegységekben a katonák és tisztesek. A módszer feltétlenül helyes és bevált az oktatási gyakorlatokon. Érthető, mert ezt a módszert teljes egészében csak a parancsnok tudja kihasználni. Mit is jelentene az, ha azt mondjuk az alárendelteknek: „csináld úgy, mint én" és ugyanakkor nem pontosan és nem helyesen mutatjuk meg neki ho­gyan kell végrehajtani a fogásokat? Ez azt jelenti, hogy a parancsnok ön­magát és alárendeltjeit is ferde és káros helyzetbe hozza- A katona ismé­telni fogja azokat a hibákat, melyeket a parancsnok az oktatásnál elkövetett. Az o- parancsnok, akinek megvan az elképzelése arról, hogy a szabályzat és az utasítások követelményeinek megfelelően hogyan kell végrehajtani a fogásokat, de azt nem sajátította -el gyakorlatilag, eredménytelenül fogja kijavítani az oktatottat. Azért ered­ménytelenül, mert nem tudja megmu­tatni, hogyan kell végrehajtani a fo­gást. Természetes, hogy ilyen felté­telek közt nehéz a katonáknak azt a szükséges készséget elérniök, amely a harchelyzetekben számukra eredményt biztosit. Vojnov tiszt a Nagy Honvédő Há­ború frontjain szerezte tapasztalatait. , Akkor saját tapasztalatával győződött meg arról, hogy mennél jobb kikép­zést kap a katona és a tiszt az okta­tásokon, '.unnál biztosabban és bátrab­ban működik a harcban. Amikor azu­tán a tisztnek békefeltételek mellett kell nevelni és oktatni a katonákat, Vojnov úgy az egyes katonák,. mint az egész alosztály érdekében a legjobb kiképzési módszereket válogatta ki. Mindenekelőtt önmagárai szemben támasztott követelményt tökéletesen megtanulni a Szovjet Had­sereg szabályzatait és utasításait, megszerezni a fogások és ténykedé­sek kifogástalan végrehajtásának gya­korlottságát, amelyekkel azután a ka­tonákat és tiszteket kell oktatnia. Nagy szorgalommal sajátította el a haditechnikát, állandóan tornagyakor­latokkal fejlesztette magát, csiszolta azokat a gyakorlati készségeket, me­lyeket a katonák a tüzelőálláson, az alaki és harcászati foglalkozásokon meg kell szerezni. S amilyen mérték­ben fejlődött és erősödött a tiszt ka­tonai tudása, annyira emelkedett az alosztályban a hadioktatás minősége is. Minden egyes fogás, minden egyes ténykedés példás teljesítésének tudása megengedte a tisztnek, hogy nagyobb követelmények elé állítsa a tiszteseket Nagy segítség az a parancsnok ré­szére, amikor az alárendeltjei hibáit nem csak fel tudja tárni, hanem meg is tudja mutatni, hogy azokat hogyan kell kiküszöbölni. • Ugyanúgy, mint L- parancsnok, Voj­nov tiszt is nagy figyelemben részesí­tette a társadalmi és politikai nevelő­munkát. Egyidejűleg serkentették is a tiszteket és beosztottakat a munka jó elvégzésére. Az alosztály hamarosan az egyik első helyet foglalta el a csa­pat harci és politikai kiképzésében. Ez emelte a parancsnok tekintélyét a be­osztottak előtt. Amikor Vojnovot a Pártbizottság tagjává választották, nagy bizalmat tahusíottak iránta a csapat kommunistái. A. JEREMKO hadseregtábornok

Next

/
Oldalképek
Tartalom