Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-01 / 52. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! 5 - ' ­A CS II ISZ LÓVÁ KI IA! Ifi ,1A GYAf t 00 m ÍZ 6 K LA Pi A Bratislava, 1952 március 1, szombat 2 Kčs V. évfolyam, 52. szám A gazdasági vezetés szocialista módszerével biztosítjuk a terv teljesítését és túllépését Az SzKP Központi Bizottságának elnöksége, csütörtökön hívta össze a gazdasági élet különféle ágazataiban dolgozó kommu­nisták tanácskozását, hogy leszűrjék a tapasztalatokat a januári ÉS febrnári tervteljesítés eredményeiből és megbeszéljék a terme­lés vezetésének gazdasági módszereit, valamint a terv teljesíté­sének ellenőrzését. A tanácskozáson résztvettek az SsKP Köz­ponti Bizottságának titkárai, Dr. Pnll és Dr. Gossziorovszky elv. társak, a Megbízottak Testületének tagjai élükön Duríš elvtárs­sal és gazdasági életünk sok vezető tényezője. A tanácskozás megnyitása után Takács mérnök, könnyűipari megbízott mondotta el beszámolóját, Takács elvtárs főleg a párt- és kormányhatározatok következetes teljesítéséről beszélt, mert a terv­teljesítés januárt eredményei és februári előzetes jelentések nem kielégítőek és azt kell mondanunk, hogy veszélyt jeleznek. Ügy látszik, nem készültünk fel megfelelően az ötéves terv negyedik évére és tervet lényegében a mult hibáival együtt kezdtük megvalósítani. Sok fontos feladatban januárban erősen elma­radtunk és ezt az elmaradást feb­ruárban sem hoztuk hélyre. Mozgó­sítani kell minden dolgozót a terv teljesítésére. A februári hóviharok és hótorlaszok, az időjárás rosz­szabbodása sok mindenre megtanít bennünket, de főleg arra, hogy ne bízzuk a térv teljesítésében való el maradásunkat más hónapokra, mert Iám, a február: időjárás lehe­tetlenné tette nemcsak a januári hiányok pótlását, de a helyzetet még rosszabbította. A munkások nagyszerű kezdeményezései példát mutatnak számunkra, hogyan lehet fellendíteni és elmélyíteni a szocialista munkaversenyt. Sok gaz­dasági vezetőnk, bár szavakban elis­meri a szocialista verseny fontossá­gát, munkájában nem aszerint cse­lekszik. Nem élik bele magukat a munkaverseny eszméjébe, nem kö vetik annak fejlődését é3 nem bizto sitják azt A központi szervek még mindig a mult hibáiba esnek gyakorta és egy­más kompetenciájába keverednek. A Párt és kormány határozatainak teljesítésével, következetes megvaló­sításával kell harcolni a régi hibák minden ismétlődése ellen. A gazda­sági vezetők munkájának bolsevik módszereit kell elsajátítani Vegyük számításba azt, milyen be­láthatatlan károkat okozott a ter­vek ellenőrzésének elhanyagolása. Takács elvtárs hangsúlyozta az üzemi pártszervezetek jelentőségét a terv ellenőrzésében. Szlovákiában most folyik a teljes terv népszerű­sítése és a dolgozók mozgósítása a teljes terv teljesítése érdekében. Két nagy feladat áll előttünk: 1. a dolgozók mozgósítása az üze­mekben, az elmaradás behozása és a továbbiakban a terv egyenletes teljesítése, 2. a szocialista munkamódszerek elsajátítása a gazdasági élet vezeté­séhen, a bolsevik ellenőrzés, hogy a reánk váró feladatokat sikeresen megoldhassuk. A vitában felszólalt Brányik meg­bízott elvtárs, a Tervhivatal elnöke. Vitafelszólalásában az operatív ve­zetés kérdéseit érintette. Többek kö­zött arról beszélt, hogy a Szovjet unió tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocialista gazdasági rend­szerben rendkívül rugalmasan, olcsón és hatékonyabban lehet vezetni a gazdasági életet, mint ahogyan a kapitalizmusban a tőkések tudták vezetni. A szocializmus ebben a te­kintetben is összehasonlíthatatlanul túlsúlyban van a kapitalista rend­szerrel szemben. A gazdasági élet operatív vezetése lassan halad. A szavaktói a tettek még igen messze vannak, mondotta Brányik elvtárs s néhány jellemző tünetre mutatott rá. A vezérigazgatóságo­kon vagy a területigazgatóságokon és a minisztériumokban sem lehetett beszélni operatív vezetésről, ott csak hivataloskodtak és ezt is rosszul csi­nálták. Itt a munka módszerének alapvető megváltozásáról van SZÓ. Brányik elvtárs a továbbiakban az állami és tervfegyelem hiányairól szólt. Gottwald elvtárs figyelmezte­tése óta erről a kérdésről sok SZÓ esett, de a helyzet még ma sem olyan, hogy az elvtársak eszerint is dolgoz­nak. Sok régi és jó elvtársunk van, akik azonban a terv teljesítése kér­c/t mai számban: Mit kap a fogyasztó a márciusi élelmiszerjegyekre (2. old. ) Ujabb ruhajegypontokat szabadítottak fel (3. old.) Fokozódik az érdeklődés a moszkvai gazdasági konferen­cia iránt (3. old.) A nagykeszi szövetkezet kötelezettségvállalása: túl­teljesítik az 1952-es évi tervet (5. old.) A szocialista hazafiasságért désében könnyelműek. A tervfegye­lem megköveteli azt, hogy a terv nemteljesítéséért valóban felelősek legyenek a vezető gazdasági embe­rek, Mindig úgynevezett objektív okokra hivatkoznak. Tényleg vannak ilyen okok, de a terv teljesítését az objektív okok ellenére is biztosítani kell. A kommunisták legyenek urai a technikának és legyenek otthon a gazdasági élet minden ágazatában. De a technika uralása maga még nem elegendő, kell, hogy ismerjék az üzem ökonó­miáját is. Eddig a gazdasági vezetők csupán bizonyos feladatokkal foglal­koztak, de ritkán foglalkoztak az egész üzem tevékenységével, az egész üzem munkájával. Milyen ve­zetés az, amikor a vezető nem tudja értékelni az üzem munkáját? Az üzem teljesítheti a tervet 120 száza­lékra is és amellett lehet a munka csapnivalóan rossz. A másik kérdés, amelyről Brányik elvtárs beszélt, az 1 j e, %tette7mint e~ törekvések viíágné­ellenőrzés kérdése. Nem jó az olyan 1 eü terméké t. A ne mzetnélküliség ellenőrzés, amely az üzem tulajdon. S és ot thonnélküliség érzését szuggerál­képpeni tevékenységetői távol van.g ta mintha az ember a viiág0I1 mi a. Mindenki, aki vezet, kell hogy ellen- 3 űenfltt otthon ]erme és ft ne mzethez, őrizzen is,de ne ellenőrizzen ugy, mint a hazához v a, ó tarto-zandósága he lyett otthon és haza nélküli általános A brnoi Hadsereg házában Kopec­ky elvtárs, a CsKP Központi Bízott sága politikai titkárságának tagja nagy világnézeti beszámolójával nyílt meg az első világnézeti konfe­rencia. Václav Kopecky elvtárs be­számolójának címe ez volt; „A koz­mopolitizmusról, a proletár nemzet­köziségről és a szocilalista hazafias­ságról." Kopeoky elvtárs beszéde bevezető­iében a világnézeti konferencia je­lentőségével foglalkozott E konfe­rencia, — mondotta, — eltökélt har­ci indulót jelent a tudomány nemes küldetése és az igazi műveltség ne­vében az amerikai imperializmus vi­lágnézeti megnyilvánulásai ellen és az igazi szocialista hazafiasságért. Ko­pecky elvtárs megállapítja, hogy a régi és új vüág erői közötti törté­nelmi küzdelemben országunk előre­tolt állást foglal el. Nyugati hatá­rainktól a messzi Távol-Keletig hú­zódik a szocializmus, a demokrácia és a bék e területe, amelynek legyfiz. hetetlen bástyája a Szovjetunió. Ezért küldenek hazánkba kémeket és gyilkosokat, ezért szerveznek sza­botázsakciókat, ezért kísérelnek meg összesküvéseket olyan aljas árulók segítségével, mint aminők Slánsky, Svermáné, Sling, Clementis és a hoz­zájuk hasonlók. Kopecky elvtárs' a továbbiakban azt fejtegette, mi a kozmopolitizmus lényege. A kozmo. politizmus, a kapitalista fejlődés vi­lágnézeti termékeként keletkezett. A burzsoázia egyrészt megteremtette nemzetközi osztályösszeköttetéseit, nemzetközi osztályszolidaritását, más­részt a kozmopolita gondolkodást ter egy bürokrata, hanem mint egy em­ber, aki a tömegekkel kapcsolatban a szocialista üzem élén áll. Brányik elvtárs beszéde további részében az üzemek sok fontos kér­déséről beszéltr a terv szétírásáról és a szállítás kérdéseiről is. Beszélt a szakszervezeti funkcionáriusok munkájáról és befejezésül rámutatott arra, hogy a hibák kiküszöbölésé­hez vezető út a tömegek aktivitásá­ban, mozgósításában rejlik. A gaz­dasági vezetés hatékonyabbá tevésé­ben és a gazdasági vezetés színvo­nalas munkájában. Minden munka­szakaszon a szavakról térjünk át a tettekre, fejezte be beszédét Brányik elvtára. Két ifjúmunkás 833 százaléka a komáromi hajógyárban Amikor a KOVO I. műszakon be­fejeződött az élmunkásmüszak és ellenőrizték az eredményeket, meg­lepetéssel állapították meg, hogy a dubnioai K. V. Vorosilov-üzemek két ifjú brigádosa, Vavro Bohuszláv és Plasek Aladár 833%-os teljesít­ményt értek el. A fiatal élmunkások január 5-én érkeztek a komáromi hajógyárba, hogy elősegítsék a Volga—Doni­csatorna részére épülő két személy­hajó gyors befejezését. Mindjárt az első napokban látták, hogy a mű­szaki tervezés terén a műhelyekben sok javításra van szükség. Munka­közben gondolkozni kezdtek. Fel­adatuk az volt, hogy a villamos kapcsolószekrény aljában lyukakat rajzoljanak és fúrjanak. Ezt a munkát azelőtt darabonként készí­tették. A fiatal géplakatosok ösz­szekapesoltak nyolc darabot és egyszerre fúrták ki a lyukakat. IIymódon az élmunkásmüszak alatt 833%-os teljesítményt értek el a megtakarított munkaidőn kívül és szabaddá tették a darut, amelyet más munkára vettek igénybe. Ez helyes cselekedet volt, mert a mű­helynek csak egy daruja van és a fúrógépet is nagyon kihasználják. „Igen, mindegyikünknek meg kell feszítenie minden erejét, hogy Szlovákia népgazdasági tervének feladatait teljesítsük és különösen nekünk kell kitennünk magunkért, mert a kommunizmus építésein dol­gozunk" — mondja a fiatal Vavro, aki mindig kész a munkába állni. „Mi becsületes munkánkkal ün­nepeljük meg a februári történelmi jelentőségű eseményét, a munkás­osztály győzelmének évfordulóját, de fontos, hogy a műhelyekben megjavítsuk a munkamenetet. Nem vagyunk megelégedve az anyag szállításával, sok időveszteség ke­letkezik abból, hogy gyakran 3— á órát kell az anyagra várni. Az utób­bi időben azonban az eJső számú üzemben itt is javulás állott be" — mondja Plasek Aladár. Vavro elvtárs kijelentette, hogy 833%-os munkateljesítményüknél nagy segítségükre voltak Szurovi Jaroszlav és Fridecky Imro meste­rek. Igy segítenek a dubnicai brigá­disták a komáromi hajógyár mun­kásainak a szocializmus felépítésé­ben. Becsületes munkájukkal küz­denek a világbéke győzelméért. Feranee Antal, Komáromi hajógyár. kapcsolatai lennének a világhoz. A burzsoá világnézet egy másik formája a nacionalizmus, amely szintén a kapitalista rendszer azon irányzatából fakad, hogy a burzsoá­zia elhatárolja érdekköreit, biztosít ja az előnyös piacot a hazai termé' kek számára és monopolizálja a vi lág bizonyos területeit kapitalista kizsákmányolása tárgyául. A bur­zsoázia, — mondotta Kopecky elv­társ, — a nacionalizmust azzal céllaj tenyészti, hogy egymásnak uszítja a különféle nemzetek és or­szágok munkásságát és dolgozó né­pét és hogy szembeszálljon a prole­tár nemzetköziség eszméjének for­radalmi erejével. A kozmopolitizmus és a nacionaliz. mus a burzsoá világnézet érmének egyik és másik fele. Egymást kiegé szítik és mindkettőt mint fegyvert használják fel a Szovjtunió és a né­pi demokráciák ellen. Mindkét irány­zattj] azt remélték, hogy meggyen­gítik a népi demokratikus országok népeinek szövetségét a Szovjetunió val és viszont fenntartják bizonyos rétegek kapcsolatait a kapitalista reakciós nyugattal, az imperialista háborús uszítók táborával. Kopecky elvtárs ezután a csődbe­jutott világuralmi álmok elméleté­ről beszélt, amelyek ugyanúgy vég­ződnek, mint ahogyan végzett n. Vilmos, Hitler, Mussolini ég a Miká­dó. Beszéde további részében meg | említette azt, hogy a csehszlovák burzsoázia, főleg Masaryk és Benes, hogyan terjesztették a kozmopolitiz­mus mérgét. A kozmopolita gondol­kodás határozta meg Masaryk világ­nézeti, egyetemi és politikai tevé­kenységét. Ez a magyarázata annak, hogy Masaryk, Benes oly szorgalma­san léptek fej a Szovjetunió elleni in­tervenciós háborúk érdekében, ez az oka annak, hogy Benes a genfi konferencián intrikákat szőtt a Szov­jetunió elismerése ellen. Masaryk és Benes lélekben mindig a Szovjetunió ellenségei voltak és 1935-ig sikerült is megakadályoznak azt, hogy Cseh­szlovákia elismerje a Szovjetuniót. A csehszlovák burzsoázia az első köztársaság idején, a háborúelőtti időszakban intenzíven ápolta'a koz­mopolitizmust. A kisebbrendűség érzését oltotta be az emberekbe, hogy semlegesítse a Szovjetunió be­folyását és egyúttal agyondicsérte a nyugati kapitalista országok fejlett­ségét és kultúráját. A valóságban a helyzet az volt, hogy nyugatról hoz­zánk a hanyatlás legrosszabb jelen­ségei kerültek el. Francia szekták, amerikai bárók, angol klubok, dan­cingok, szalónok, játéktermek, stb. A csehszlovák burzsoázia megvetet­te a nemzeti hagyomány és a nem­zeti kultúra legszentebb értékeit, megtagadta a huszita hagyományo­kat és a nemzeti újjászületés tra­dícióit. A müncheni árulás a benesi koz. mopolitizmus következménye volt. A burzsoázia 20 éves kozmopolita ténykedése készítette elő az 1938-as helyzetet, amely a nyomorúságos be­hódoláshaz vezetett. Benes elárulta a Köztársaságot és Csehszlovákia nemzeteit a német fasizmus önkényé­nek szolgáltatta ki. A kozmopolitizmus ellen harcolni annyit jelent, mint harcolni a nem­zeti árulás ellen, — mondotta Ko. pecky elvtárs. A továbbiakban kifej­tette, hogy a tudományban hogyan nyilvánulnak meg a kozmopolita irányzatok. A földrajz tanításában Európa legnagyobb hegycsúcsául mindig a Mont Blancot jelölték meg, bár a valóságban a kaukázusi Elbrusz az. A Szovjetunió nagyságáról s bővi­zű folyóiról, végtelen gazdagságá­ról hamis adatokac tanítottak. A világ legnagyobb költőjének mindig Lord Byront hirdették és háttérbe szorították Puskint, Sevcsenkot, Miczkewiczet és másokat. Napo­leon, Wellington, Blücher és Schwarzenberg voltak a nagy had­vezérek, azonban sehol sem írtak Szuvorovról és Kutuzovról, Ján Husz alakját háttérbe szorították és mindig az angol Wickleffről írtak, mintha ő lenne Husz János tanító­mestere. Komenskynél mindig a nyugati tartózkodását emlegették, mintha az ö zseniális szelleme Nyu­gaton fejlődött volna ki. Általában azt akarták, hogy kulturális és tu­dományos téren, a haladás terén eltakarják azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió ért el, amely a haladás élén áll mind a tudomány, mind a műszaki fejlődés terén. Kopecky elvtárs a továbbiakban a proletár-nemzetköziség eszméjét fejtegette, beszélt Ázsia és Afrika népeinek nagy nemzeti felszabadító harcáról, az egységes, haladó és független Németország eszméjéről. Beszélt a csehszlovák hazafiasság kérdéséről, amely úgy születik, ahogyan születik az új ország, aho­gyan a dolgozók szeretik saját ál­lamukat. A szocialista hazafiasság megköveteli, hogy mentesítsük ma­gunkat mindenféle soviniszta elő­ítélettől és teljesen elismerjük Köz­társaságunk testvéri lengyel, uk­rán, magyar és német dolgozóinak jogait. Szocialista hazafiasságunk fontos tartalma a népi demokráciák országai iránt érzett legőszintébb barátságunk. Szocialista hazafias­ságirnk a csehszlovák-szovjet ba­rátságban gyökeredzik. Forró szeretetünk a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt, ez a leg­szentebb tartalma új szocialista ha­zafiasságunknak, mert a Szovjet­unió nemcsak a szabadságot adta nekünk mérhetetlen áldozatok árán, de biztosította számunkra az új élet minden lehetőségét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a csehszlovák tudomány dolgozzék a szocialista hazafiasság és a proletár nemzetköziség szellemében, vegyen példát a szovjet tudománytól és vi­'gítsa meg tanításának útját a marxizmus-leninizmus. Kopecky elvtárs szavait Sztálin és Gottwald elvtársak éltetésével fejezte be. Hatalnw beszédét a csehszlovák tudomány minden ága­zatának kénviselői kitörő lelkese­déssel fogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom