Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-16 / 40. szám, szombat

19 J SZO 1952 február 15 ifjúk ^Üitatkozziuik, húgif eqiimdüél taiiailiasituik Alapfokú pártszervezetünk évzáró taggyűlése felelős feladatokat ró reánk. Kül&nös figyelemmel kell kí­sérnünk a műhely-pártszervezetek munkáját, melyek nagy szerepet töl­tenek be Pártunk célkitűzéseinek megvalósításában. Az 1300-as terme­lési központ műhely-pártszervezete a mult esztendőben nem fejtett ki kel­lp tevékenységet. Ez évben tevéke­nyebben kell, hogy bekapcsolódjanak a politikai tömegmunkába. Ebben az évben nagy munka vár az elvtársakra és elvtársnőkre, hogy a felemelt tervet idő előtt teljesíthes­sük. Barna József műhely-vezető elv­társ jó kommunistahoz illően segíti osztályunkon a termelékenység eme­lését és az anyaggal való takarékos­kodás fokozását. Sztahanovista isko­lát is tartott, mely főleg az eddig fel nem használt nyersanyag feldolgozá­sára irányult. A tízesbizalmiak tevékenysége csak a tagsági díjak összeszedésében me­rült ki. Agitációs munkát egyáltalán Ián nem végeztek. Nem csak a párt­tagok, de a többi dolgozók és a párt­totikivüliek is eredményesebb népne­velői munkát várnak tőlük. A párttagok kötelessége, hogy szo­cialista kötelezettségek vállalásában is előljárjanak, de ez sajnos a mi osztályunkon még nem történt meg. A mester elvtársak is elmaradtak e téren. Például már kidolgozhatták volna a versenyfeltételeket. Az ifjúsággal is sokkal tötTbe'; kel­lene törődniök. Hibáztathatjuk az idősebb elvtársakat, sőt magát az ifjúsági szervezetet is azért, hogy a CsISz üzemi csoportjában nem fejte­nek ki kellő tevékenységet. Gregorec elvtárs, aki a mi osztályunkon dol­gozik s egyúttai a CsISz üzemi cso­portjának elnöke, az ifjúsági szerve­zet funkcionáriusait is tevékenyebb munkára buzdíthatná. A politikai tömegmunka fellendí­tésére műhelyünkben Hronyec János elvtárs kezdeményezésére bevezettük az újság közös olvasását a reggeli alatt. Mindennap más és más elv­társ a felolvasó és a vita vezetője. De közben megvitatjuk a műhelyben felmerült kérdéseket is. Igyekszünk bevonni a pártonkívülieket is, akik sokan még vonakodnak résztvenni. Egyesek azt modják, hogy a reggeli idő alatt enni kell. Elvtársak, hát nem mindegy, hogy hol esztek. Jöjjetek csak közénk, vitatkozzunk, hogy egymástól is ta­nulhassunk. PÓNYI LAJOS, Fülek, Kovosmalt Az Ipolysági tanítók a jövő boldog nemzedékéért Az Ipolysági járás tanítóinak szak­szervezeti csoportja és a járás peda­gógiai testülete akciót indítottak a járás területén működő tanítók szak­képzettségének továbbfejlesztésére. Ez az akció elsősorban is a fiatal ta­nítóknak jelent nagy segítséget, akik a tanítás és nevelés terén végzett munkájukban még nem rendelkeznek kellő gyakorlattal. Az akció kereté­ben a fiatal tanítók külön munka­konferenciákon vesznek részt, melye­ken megtárgyalják az egyes iskolák­ban előforduló nehézségeket és az idősebb, tapasztaltabb elvtársak se­gítségével megbeszélik a nehézségek eltávolításának módját. A munka­konferenciákon kicserélik tapaszta­lataikat és a felmerülő pedagógiai és módszertani problémákat a kiváló szovjet pedagógiai művek tanulmá­nyozása alapján igyekeznek megol­dani. Az Ipolysági iskolákon mintata­nításokat szerveztek meg ez akció keretén belfil. Ezeken a járás ösz­sze s fiatal tanítói résztvesznek, hogy az ott szerzett tapasztalato­kat iskoláikban is alkalmazzák. A mintatanitási órák után megtar­tott értekezleteken megismertetik a fiatal tanítókkal a tanítási órák­ra való Írásbeli előkészületek mód­ját. A járási pedagógiai testület külön szakcsoportokban foglalkozik a ta­nítók szakképzettségének továbbfej­lesztésével. A magyar iskolák problémáinak tanulmányozásár a külön szakcso­portott létesítettek, amely szintén szép eredményeket ért el munkájá­ban és mindent megtesz az ipoly­sági járás magyar iskolái színvo­nalának emelésére. Az Ipolysági járás tanítói szakkép­zettségük kiegészítésére nagy lelke­sedéssel tanulmányozzák a szovjet pedagógiát, a marxi-lenini elmélet és a munkásosztály történelmének iro­dalmát. Az iskolákon marxista körö­ket alakítottak, melyeken a tanítók Az igazságért harcolunk és a csatát megnyerjük Egy éve annak, hogy az éter hul­lámain keresztül felhangzottak Sztá­lin elvtárs szavai: „A béke fennma­rad és tartós lesz, ha a népek kezük­be veszik a béke megőrzésének ügyét és (mindvégig kitartanak mel­lette!" Egy év távlatából visszatekintünk békés építőmunkának eddigi eredmé­nyeire, hogy meggyőződjünk arról, hogy eleget tettünk-e a világbéke ügyének biztosításáért. Igaz, hogy szép eredményeket értünk el a béke­front bástyájának kiépítése terén, de ezek az eredmények nem elégségesek. Kell, hogy továbbfolytassuk elszánt harciunkat jövőnk és életünk bizto­sításáért. Hazánk több mint 9 millió polgára a mult év folyamán egy emberként írta alá a Béke Világtanácsának az öthatalmi egyezményt követelő felhí­vását. Aláírásukkal a dolgozók mil­liói bebizonyították, hogy ha kell, ők is kiállnak a béke megvédésére, mint egykor kiálltak Madrid védői és Sztá­lingrád hősei is. Dolgozó népünk nem akar újabb háborút, nem akar újabb vérontást. Mi tudjuk hogy mit jelent ez. Tudjuk, mert már átéltünk borzal­masabbnál borzalmasabb légitámadá­sokat. Mi nem akarjuk, hogy mindez megismétlődjék. Nem akarjuk látni az árvák ős özvegyek szemében a ke­serűség könnyeit. Mi békét akarunk, de ne m félelemből. A mi hazánkban ma a béke napja ragyog. De távolkeleten, Koreában vér folyik, csata dúl. Ez a harc a mi harcunk is. Meg kell, hogy értse min­den ember, hogy az imperialista, fe­nevadak kegyetlenül megsértették az emberiség jogait. A nyugati kapitalisták pedig a hit­lerista fasiszta hordák maradvá­nyait fegyverzik fel a békés dolgozók ellen. Mi ezt nem nézhetjük tétlenül. Össze keU fognunk nekünk dolgozók­nak, és szembe kell szállnunk minden fenyegetéssel éa támadással. Bennün­ket nem riaszt meg a tőkéseit k&rdj csörtetése. Magasra tartjuk a prole­táriátusnak apáink és a hős vörös katonák vérével megszentelt zászla­ját és odakiáltjuk az amerikai impe­rialisták gyűlölettől eltorzult arcába: Ti nem vagytok emberek, hanem éhes fenevadak. Poklot csináltok az emberiség számára, hogy ennek a tü­zénél ti melegedjetek de rajtatok szá­rad sok millió ártatlan ember vére. Hiába ijesztgettek minket atom. és baktériumbomba-mesékkel. Mi nem félünk tőletek, mert velünk az egész haladó világ, élén a legyőzhetetlen Szovjetunióval, mely az igázságért harc a népi demokráciákkal együtt és a csatát meg fogjuk nyerni. Ezek a gondolatok milliós tömege, ket ragadnak magukkal. így gondol­koznak a kohászati kombinát mun­kásai, bányászaink és az Egységes Földlmüves Szövetkezetek dolgozói. Ezért dolgoznak az ifjúsági építke­zésen az alkotó fiatalok, hogy véd­jék az emberiség legdrágább kincsét: a békét. PAKOS PÁL munkáslevelező, Dunasze rdahely közösen megbeszélik az időszerű po­litikai és pedagógiai kérdéseket. A marxista körök összejövetelein a szakszervezeti csoport által előírt té­mákkal is foglalkoznak és egyes rész­leteit közős beszélgetések formájá­ban vitatják meg. Az Ipolysági járásban megindított akció, már most, kezdeti időszaká­ban is bebizonyította, hogy sikerekre számíthat. A járás tanítói örömmel fogadták a pedagógiai testület kez­deményezését, mert tudatában van­nak, hogy a szakképzettség rendkí­vül fontos iskoláinkban, ahol a bol­dog jövő nemzedéke tanul és neve lődik. Tóth Tibor levelező, tanító, Ipolyság Legyünk méltóak a dicső Komszomolhoz A füleki Kovoamalt-üzem 1480-as műhelyében a CsISz-csoport nem működik kielégítően. Szomorú dolog, hogy az én körzetembe tartozó ifjú­munkásoknak ez évben még csak eszükbe sem jutott, hogy kötelezett­séget vállaljanak. Pedig az üzemi hangszóró is többször hangoztatta ezt és én is személyesen kértem az elvtársakat, de eredménytelenül­Az 1952 január 24-én megtartott taggyűlésen a mi csoportunkba tar­tozó CsISz-tagok közül egy sem je­lent meg. Megígérték többen is, hogy eljönnek, de sajnos ez csak igéret maradt. Reméljük, hogy a jövőben ez nem fog előfordulni. Ez úton hívom fel a tagok figyel mét arra, hogy látogassák a tagsági gyűléseket és javaslataikkal segítsék elő célkitűzéseink megvalósítását. Februárban tartjuk meg Beszter­cebányán a CsISz kerületi konferen­ciáját. Ifjúságunk legjobbjai jönnek itt össze, hogy mérlegeljék a kerületi CsISz mult évi munkáját és tevé­kenységét és hogy kidolgozzák az ez évben szükséges tennivalók tervét. A konferencia tiszteletére vállal­junk kötelezettségeket, hogy ezzel is bebizonyítsuk, hogy méltók vagyunk példaképünkhöz, a hős, dicső Kom­szomolhoz. KĽUKA MIHÁLY, Fülek, Kovosmalt Bős községben kigyullad a fény A villanyszerelök terven felül vál­lalták, hogy Bős községbe, amely a szocializmus útján halad előre, ha­táridő előtt bevezetik a villanyt. A szerelőmunkások rohamléptekkel ha­ladtak előre a munkával még a rossz idő sem akadályozta őket. Az egyik szerelő sajnálkozását fe­jezte ki, hogy ebben a hónapban az időjárás miatt nem dolgozhattak annyit, amennyit szerettek volna. A keresetük is kevesebb volt, bár mun­kásaink ma már nemcsak a pénzért dolgoznak, hanem a közérdek is fon­tos számukra. Előbb a fővonal kiépítésére került sor. Fontos, hogy először a fővonal legyen készen, aztán hozzáfoghatunk az elmaradt községek villanyosításá­Rsméijjiki, rövid Iggt belü.I ; Ártatlan spanyol elvtársainkért Mi, a kerületi vízművek komá­máromi üzemének munkásai kö­veteljük, hogy 24 spanyol mun­kástársunkat azonnal bocsássák szabadon. Alaptalan vádak miatt tartják őket fogva, mert bűnük csak az, hogy haladógondolkodá­súak és harcosai a világbékének. Követeljük tehát, hogy helyezzék azonnal szabdlábra munkástársa^ inkát. Példát vehetnének a nyugati kormányok a mi népi demokrati­kus országunktól, ahol munkával szilárdítjuk a világbékét és meg­kapjuk azokat a jogokat, amelyek egy becsületes dolgozónak kijár­nak. A mai Spanyolországban a mun- ] kást nem veszik emberszámba. Ez a terrorista eljárás, amely 24 becsületes elvtársunk életére tőr, felháborít bennünket. Látjuk, hogy a fasiszta államokban még ma is a kizsákmányolás és a ter­ror uralkodik. Hisszük és reméljük, hogy el fog jönni az az idő, amikor Fran­co Spanyolországának felelni keU a szörnyű cselekedetekért, ame­lyeket a' becsületes munkások el­len elkövet. Az üzem munkássága nevében: Juhász József, az üzemi tanács elnöke, és Szeberényi, az üzemi tanács titkára Községi gyűlés volt Sajótibán Sajótibán megtartották a helyi nemzeti tanács évzáró községi gyű­lését. A gyűlést Kucserák István al­elnök nyitotta meg. Utána felszólalt Király Bertalan elnök, aki ismertette az ötéves terv feladatainak irányvo­nalát és egyben megkérte az előadó­kat, hogy ismertessék beszámolóju­kat az 1951-es évről. Beszámolót tar­tottak a gazdasági és élelmezési elő­adók mult évi munkájáról. Sajnos azonban a pénzügyi előadó beszámo­lója hiányzott, ami legjobban érde­kelte volna a közönséget, hogy ho­gyan gazdálkodtak az 1951-es évben. Az Akció Bizottság részéről beszá­molt id. Mázik László elvtárs, aki is­mertette az Akció Bizottság műkö­dését. A Nőszövetség részéről Molnár Jánosné beszélt, és ismertette az egylet eredményes munkáját. Az évzáró gyűlést kultúrműsor bővítette ki. A műsorszámok elisme­rést és köszönetet érdemelnek. Egy­ben kérjük a rendező tanító elvtár­sat, mint községünk fiatalságának vezetőjét, hogy továbbra i-s ilyen eredményes munkát végezzen, hogy tömörítse községünkben a fiatal szer­vezeteket. Meg kelj említenünk a helybeli Szokol egyesület eredményes munkáját is, amely 1947 óta fárad­ságot neb kímélve folytatja műkö­dését. Kívánunk nekik további műkö­désükhöz sok sikert. MOLNÁR ISTVÁN, Sajótiba M Örömmel járul hozzá az országépítéshez Marxt Rudolf 72 éves munkásem­ber a vetruni papírgyár portása. 16 éves korában egy fogaskerekű gép leszakította az egyik karját, amiért a mult kapitalista világban sehol sem tudott érvényesülni. — Engem most senki sem kénysze­rít a munkára, már nem kellene dol­goznom, Az öregségi segélyt is meg­kapom. De a közös cél érdekében dol­gozni akarok, hogy gyermekeinknek és magunknak biztosíthassuk a gaz­dag, békés jövőt. Népi demokráciánk lehetővé tette, hogy minden ember­nek meg legyen a biztos megélheté­se. Minden családnak hajlékot és kenyeret adott. örömet jelent számomra, hogy öregségemre egy kézzej is hozzájá­rulhatok országunk építéséhez és az ötéves terv sikeres megvalósításához. A kapitalista rendszerben én mint nyomorék nem tudtam dolgozni, de az egészséges, erőteljes emberek is munkanélkül kóboroltak az utcán. A legnagyobb nyomorban és nélkülö­zésben éltünk. A dicső szovjethadsereg felszaba­dított a fasiszta járom alól. Szaba­dokká váltunk. Ezt a szabadságot megvédjük, kitartó munkával fogunk harcolni mindvégig a béke megvédé­séért. OROS LAJOS munkáslevelező, Vetrní Mindent a dolgozókért és egészségűkért községünk minden dolgozója napi munkája elvégzése után villanyfény mellett olvashat és művelheti magát. Községünkben azonban vannak olyan családok is, amelyek nem ve­zettették be a villanyt. Ezek úgy lát­szik nem értették meg, hogy milyen előnyei vannak a villanyfénynek és hogy ez az egyik fontos^ feltétele a szocialista falu kiépítésének. Bős község dolgozói hálásak Pár­tunknak, mert a Párt segítségével érték el vágyuk beteljesedését. Népi demokratikus rendszerünk megiadta a lehetőséget, hogy mi is azok közé a községek közé tartozzunk, ahoj ki­gyulladt a fény. BUGÁR LÁSZLÓ TOiglslevelező, Bős Csehov kis falu a dunaszerdahelyi járásban, de bátran szolgálhatna sok tekintetben mintaképül sok nagyobb községnek is. Ez év január 19-én tartottuk meg a községben az első segélynyújtás tanfolyamának záróvizsgáját. A tan­folyam két hónapig tartott, a Cseh­szlovák Vöröskereszt rendezte. A fa­lu asszonyainak, köztük számos több­gyermekes anyának és lánynak áldo­zatkészsége bámulatos volt. A tan­folyamon 28-an vettek részt. Köztük olyan munkások és munkásnők, akik a helyi EFSz tagjai, napi nehéz mun­kájuk elvégzése után is szorgalmasan jártak a tanfolyamra, hogy elsajátít­sák az első segélynyújtást, a test, a lakás, a munkahely tisztántartásának módszereit, szem előtt tartva a jel­szót: „Mindenit a dolgozókért és egészségükért." A záróvizsgán elhangzott értelmes és világos feleleteik bebizonyították, hogy az új 28 tagú egészségügyi cso­port szorgalmasan és lelkiismerete­sen fogja óvni dolgozóink egészségét és fog segíteni a bajbajutottakon. Dolgozóink pedig tudva azt, hogy kö­rünkben vannak olyanok^ ftkak bal­eset, vagy hirtelen megbetegedés ese­tében segíteni tudnak, bátrabban és nagyobb örömmel látják el munkáju­kat. A tanfolyam vezetői dr. Rezák körorvos és Dubovszky Mária vörös­keresztes nővér voltak, akiknek ér­deme, hogy a tanfolyam sikeresen folyt le. Méltó elismerést érdemel a kultúrszociális munka terén a népi iskola igazgatója, Almáai László is, aki a tanfolyam záróvizsgájához ér­tékes kultúrprogrammot állított ösz­sze. Köszönet ezért mindnyájuknak, és sok sikert kívánunk munkájukhoz. A Csehszlovák Vöröskereszt kerülete szervezete nevében. A Csemadok kassai járási vezető­sége 1952. február 17-én, vasárnap 14 órától 17 óráig és 19 órától 22 óráig járási kultúrversenyt rendez Kassán a Csemadok-otthonban. (Ná­rodného Povstania 30.) A versenyen résztvesznek Kassa, Nagyida, Szína, Kenyhec, Miglécz és Győrke község helyicsoportjai. Műsorra kerülnek: eredeti magyar népdalok, népi táncok, népzene, szín­darabok és szavalatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom