Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)
1952-02-12 / 36. szám, kedd
1952 február 12 U J SZO Mellékletek A VÁGÓMARHA T5E ZOLGÄLTATÄS MINŐSÉGI NORMÁJA. I. Melléklet VAGOMARHA. A minőségi osztályba való besorolásnál az állatnak azon vágási értékét kell alapul venni, amely szemr e és tapintásra megállapítható- A beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére olyan állatokat kell beadni, amelyek nincsenek megetetve és megitatva. A megetetett és megitatott állatok élősúlyából 5%-ig terjedhető levonás eszközölhető- Olyan állatok leadásánál amelyek mértéken felül vannak megetetve és megitatva, e levonás az élősúly 8 százalékáig is terjedhet. Abban az esetben, ha a beszolgáltató ezzej a magasabb levonással nem ért egyet, kérheti, hogy az illető állatot ellenőrzés céljából levágják. Azokban az esetekben ha a beszolgáltatott ál lat túl van etetve, . azonnal le kell vágni és meg kell állapítani á gyomor súlyát a takarmány tartalommal együtt. Az ár és a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésébe beszámítható súly kiszámításánál levonják a levágás előtti élősúlyból a gyomor tartalmának súlyát. Az állatok túletetését és főleg nedvfelszívó takarmánnyal való etetését vagy túletetését büntetni fogják. Vágási qélokra nem szabad beadni egészséges borjas teheneket és üszőket. Ha a levágás után a tehénben vagy az üszőben magzatot találnak, a beszolgáltatónak utólag a felvásárlási súlyból levonják a magzat súlyát (beleszámítva a magzatvizet és burkot) és az eladj ellen büntető eljárást indítanak. A vágómarhát hat minőségi osztályba sorozzák. Az illető osztály minőségének meg kell, hogy feleljen a hús átlagos hozamossága. Hozamosságon értjük a felnégyelt hús súlyának viszonyát (beleszámítva a veséket és a vesén és a medencéjén lévő faggyút és a keresztcsontokon lévő faggyút, leszámítva az első nyakcsigolya előtt levágott fejbőrt és az első csülöknél levágott lábakat, valamint a mellkas, a hasüreg és a medence szerveit és belső részeit és a szívhez, a tüdőhöz és a belekhez nőtt zsiradékot, a nemi szerveket és a tőgyet az állat élősúlyával (a felvásárlási súly) való összehasonlítás ban. Elsőrendű osztályba válogatott minőségcsúosminőség) csak a rendkívül jóminőségű vágóállatok számíthatók be. Az ökröknél, üszőknél és teheneknél ebbe a -minőségi osztályba való besorolás feltétele a különösen gazdagon fejlett izomzat az összes részeken, a hús rendkívül gazdag zsírosságr. és az izomzaton kívüli zsiradék különösen vastag lerakodása. Ezen minőségnél tapintással mindenekelőtt a következő helyeken lehet megállapítani a vastag zsírrétegeket: 1. A farktőnél, vagyis az ülőgumóktól a fark gyökeréig húzódó bőrrétegen; 2. A lágyékon, vagyis a hastól a hátsó végtagokig húzódó bőrleffentyün; 3. A bordákon, vagyis a mellkas oldalain a bőr mozgékonyságának kitapintásával; 4. A csípőn, vagyis a kereszt és a gerincalsórész mindkét oldalán lévő zsiradékrétegekből. 5. A mellkason, vagyis a mellcsont elülső részén; 6. a nemi szerven (az ökröknél). Ezeknek ,az állatoknak szőre rendszerint elveszti fényét, mert a szőrök faggyúmirigyei a zsiradék nyomása következtében elfajultak; a szőrzet rendszertelenül örvényessé lesz. Az e minőséghez tartozó bikák izomzata rendkívül erőteljesen fejlett az összes részeken, de főleg a nyakon és a lapocljfíkon. A túlságosan kövér hús és az izomzaton kívüli zsiradék vastagsága a bikáknál nem feltétel. A csúcsminőség a teheneknél 60 százalékon felüli, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 62%-on felüli, hozamosságú magas vágási értéket tételez fel. „A" minőségi osztály: a nagyon jó minőségű vágómarha- Az ökröknél, üszőknél és teheneknél ezen minőségi osztályba való besorolás félté-* tele a gazdagon fejlett izomzat a z összes részeken, a hús gazdag zsírtartalma és az izomzaton kívüli zsiradék vastagsága. Hasonlóképpen, mint a csúcsminőségnél, a zsiradékot megállapíthatjuk a faroktő, az oldalbordák, a mellkas és a nemi szerv (az ökröknél) ki tapintásával azzal a különbséggel, hogy itt a zsíradékrétegek gyengébbek. Az ezen minőséghez tartozó bikák izomzata igen fejlett az összes részeken, főleg a nyakon és a lapockákon. A hús túlságos kövérsége és az izomzaton kívüli zsiradék vastagsága a bikáknál nem megkívánt előfeltétel. Az „A" minőségi osztályban a vágómarhának magas vágási értékűnek kell lennie, még pedig a teheneknél 54—60, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 56-62%os hozamossággal. ,,B" minőségi osztály: a jó minőségű vágómarha. Az ökröknél, üszőknél és teheneknél ezen minőségi osztályba való besorozás előfeltétele a gazdagon fejlett izomzat az összes részeken, a hús gyengébb kövérsége és az izomzaton kívüli zsiradék jó lerakodása. A gyengébb zsiradékrétege^_ tapintással megállapíthatók a fai oE - a lágyékon, a bordákon és a rjHLo <son, (az ökröknél pedig a nemi szerven). Az idetartozó bikák izomzata az összes részeken jől ki van fejlődve, különösképpen fejlett a lapockán és gyengébben a nyakon. A hús túlkövérsége és az izomzaté kívüli zsiradék lerakodása a bikáknál nem megkívánt előfeltétel. A . T D" minőségi osztályban a marhának nagyon jó vágóértékíínek kell lennie, a teheneknél 50—54, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 52—56 százalékos hozamossággal. „C" minőség! osztály: a másodrangú minőségű vágóállatok. Az összes állatfajtáknál a „C" minőségi osztályba való besorozás előfeltétele az izomzat jó fejlettsége a hátsó részen, az első részen pedig a gyengébben fejlett izomzat. A hús kövérsége itt hiányos és a zsiradék -lerakodása az izmokon kívül gyenge- A gyenge zsíradékrétegeket tapintással a faroktőn és a lágyékon állapíthatjuk meg. A „C" minőségi osztályban az állatok vágóértéke jó, a hús hozamossága a teheneknél 45—50, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 47—52 százalékos. A „D" minőségi osztály: alsóbbrendű minőségű, kevéssé húsos, gyenge vágóértékü állatok. Az öszszes állatfajtáknál az ezen osztályba való besorozás - előfeltétele a kevésbé fejlett izomzat az összes testrészeken. Az izomzaton kívül a zsiradék csak jelentéktelenül rakódott le és nem kitapintható. A „D" minőségi osztályhoz tartozó állatoknak vágóértéke gyenge, a teheneknél 42—45, az ökröknél, üszőknél és bikáknál pedig 44—47 százalékos a hozamosság. A selejtes minőségi osztály (selejtes minőség): a teljesen rosszminőségű vágómarha, nagyobbrészt kiaszott, elnyomorodott és elvénhedt állatok. Az összes állatfajtáknál a besorozás feltétele ebbe a minőségi osztályba a gyengén fejlett izomzat az összes testrészeken. A zsiradék rendszerint elveszíti szilárd összetartását és szétfolyóvá lesz A selejtes osztályba tartozó állatok vágóértéke alacsony, mégpedig a teheneknél 42. az ökröknél, üszőknél és bikáknál 42%-on aluli a hozamosság - Az „A" ,,B" „C" osztályokban még három alcsoport van, mégpedig: — ebben a minőségben legjobbak 1 — ebben a minőségben átlagosak 2 — ebben a minőségben leggyengébbek (de az illető minőségi osztály feltételeinek még megfelelnek). A „D" minőségi osztálynak két alcsoportja van: — ebben a minőségben jobbak és — ebben a minőségben rosszabbak. A felvásárálási ár a minőség szerint és bizonyos hozamosság feltételezésével változik. A magasabb hozamosság elérése előnnyel jár az élősúlynak a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében való beszámításának jobb viszonyára és ellenkezőleg, mégpedig a kővetkezőképpen: bü =o >ce a ts w I 3 < válogatott: — A A A—1 A—2 B B B— 1 B— 2 C C C— 1 C— 2 D D D—1 selejtes x •a S ä *e -i o <1 A :o Ä H Ä to :0 >0) >3 a b c« Jf t»e S S cs N •S* H j >> < c o •Á S JS «> o 'm a j? *» .j a> c cä - g Ü bo -S 3 'ä) <0 N s h „, o _ S n g-I C S d 2 "5 5 x S o x bu >a> .2 "S % S C -ro N 62%-on 60%-on 58%-on 56%-on 54%-on 53%-on 52%-on 50%-on 48%-on 47%-on 45%-on 44%-on 44%-on felül 24.— felül 22.— felül 21.— felül 20.— felül 19.— felül 17.50 felül 16.— felül 15.— felül 13.50 felül 12.— felül 11.— felül 10.— alul 9.— 60-on felül 23 58%-on felül 56%-on felül 54%-on felül 52%-on felül 51%-on felül 50%-on felül 48%-on felül 46%-on felül 45%-on felül 43%-on felül 42%-on felül 42%-on felül 21.— 20— 19.— 17.50 16.— 15.— 13.50 12.— lllO.— 9.— 8.— ' 120% 110% 100% 90% 85% 75% A vágási célokra beadott állat, amelyen hanyag ápolás és tisztán-, tartás jelei 'láthatók, értéktelen bőrt ád. Ez okból kifolyólag a fent felsorolt árakból az állat leadásánál, amelynek oldalain és combjain rászáradt ürülék vagy ennek eltávolításából eredő nyomok láthatók, a felvásárlási árból a felvásárlási súly után kg-ként 0.50 Kčs-t vonnak le. Hasonlóképpen alakulnak a levonások azon ' bőrsérülése': esetén is, amelyek az ál lattal való durva bánásmód következtében keletkeztek, (verés, szándékos megsebzés, stb.) Azon vágómarhánál, amely ezzel zel szemben a jó gondozás és rendes tisztítás nyomait mutatja ég amelynek bőre természetes hibáktól mentes, a felvásárlási árhoz a felvásárlási súly kg-ja után 0.50 Kčs felárt számítanak. n. Melléklet. VAGÓBORJŰ. \ A minőségi osztályba való besorolásnál a szemmel és tapintással Ž a >> » 3 "Só .5 N M tO S o A B C to rt to "3 ° bi £ o cö — N ^ o 75%-on felül 73—75%-on felül 73%-on alul megállapított vágási értéket kell alapul venni. A borjúk élősúlyából mindig 5 százalék a levonás. A vágóborjúkat három minőségi osztályba osztjuk: az első osztályú szopósborjúk, amelyek teljesen húsosak (a veserészeken, a combokon, a mellkason és a lapockán), jóltápláltak, vagyis amelyeknél 75%-os maximális hozamosság várható. Ezek a borjúk az „A" minőségű osztályba tartoznak. A jóliúsú és jólt Ä.plált szopósborjúk, amelyek hozamossága 73—75 százalék, a „B" minőségi osztályba tartoznak. A vágóborjúknál hozamosságon a borjú súlyának viszonyát értjük az élő (felvásárlási) súlyhoz éspedig a levágás utáni meleg állapotban, bőrben, a lábak, valamint a mellkas és a hasüreg szerveinek és belső részeinek eltávolítása után, a veséken és a vesemedencén, valamint a köldökzsinór-maradékon és a nemiszerveken kívül. Az áŕ a hozamosság szerint igazodik. A magasabb hozamosság előny a beszolgáltatási feladatok teljesítésébe való beszámításnál. ä ž § i % Ä g ŕ a 2 3 a to "g 1 S « í» «>« m x XJ « U 19.— 16.— 13.— ÜS S g o s á aj bi o v « ij « c M í N - S & & .S 5 uj cJ d 'O N TH aj 02 W 110% 100% 90% m. Melléklet: A VÁGÓSERTÉSEK. A minőségi osztályokba való besorozásnál a súlyt, esetleg a nemet és a sertés szemmel és tapintással megállapítható kövérséget kell alapul venni. A beszolgáltatási feladatok telje sítésére a vágósertéseket megetetés nélkül beadni. A megetetett és megitatott sertések leadásánál az élősúlyból 5%-ig terjedő levonás eszközölhető. Abban az esetben, ha a beszolgáltatott sertések túl vannak etetve és itatva, a levonás az élősúly 8%-áig is terjedhet. Abban az esetben, ha a beszolgáltató ebbe a fokozott levonásba jiem egyezik bele, kérheti a leadott darabok ellenőrzési levágását. Ha a beszolgáltatott sertés túl van etetve, akMinőségi osztály Zsírsertések 150 kg élősúlyon felül A 110 kg élősúlytói 150 kg élősúlyig nehéz sertések Vágósertések 90—100 kg élősúlyban Könnyű Sertések 70-től 90 kg élősúlyig Kövér sertések, kövér heréltek Félkövér sertések, félkövér heréltek Sovány heréltek, sovány sertések Sertések 50—70 élősúlyban Kényszervágású és elnyomorodott sertések 50 kg élősúlyig kanok A vágási célokra leadott sertések, amelyek a friss sebesülés nyomait viselik (pl, ostorcsapás, karcolás, kor azoniis.1 levágják és megállapítják a gyomor súlyát, a takarmánytartalommal együtt. Az ár és a beszolgáltatási feladatok teljesítésébe beszámítható súly kiszámításánál mérvadó a levágás előtt megállapított élősúly, leszámítva belőle a gyomor tartalmának súlyát. A túletetett sertések beszolgáltatói ellen, főleg ha az állatot nedvfelszívó takarmánnyal etették meg, vagy etették túl, büntető eljárás indul. Vágási célokra nem szabad beadni egészséges, vemhes anyadisznókat. Ha a levágás után az anyadisznóban magzatot találnak, a beszolgáltatónak utólag levonják a magzat súlyát a felvásárlási súlyI bői, (beleszámítva a magzatvizet és a burkot) és az eladó ellen büntető eljárást indítanak. A vágósertéseket 10 minőségi osztályba sorozzuk: a A beszolgáltatási feladat ,2 illetve szerződés teljesíg tésére beszámított tényleges súly százalékokban * (1952. Hl. 21.-től 34— 110% 32— 105% 30— 100% 28— 95% 3?.— 100% 30.— 100% 28— 90% 23— 90% 20.50 80% 20.— 60% stb.), vagy pedig élősdiektől szenvednek, (tetvek, kullancsok, stb.) és ennek következtében bőrük sérült vagy pedig bőrkiütéses, értéktelen kruponokat adnak. Ez okból a fentemlített sertések beadásánál az árakból levonásokat tesznek, mégpedig 0.75 Kčs-t kilogrammonként a felvásárlási árból. A vágósertések vételára, amelyek ezzel szemben a jó ápolás jeleit mutatják és amelyek egészséges és ép bőrrel, természeti hibák nélkül kerülnek a vágóhídra, kilogrammonként 0.75 Kčs-el növekedik. órát sem. mulasztunk... A csípős idő eszeme juttat egy húsz év előtti viszontagságos telet. A munkások otthonaikban kialudt a tűz, — nem volt munka, nem volt kenyér, üjév napján nem szállt füst a munkásházak kéményeiből és a sok gyerekszájat nem tudták mivel betömni a szülők. A tüdőbaj is bejészkelte magát és szedte áldozatait. Már ősszel aggasztotta a családapákat a tél bekövetkezése, mint látják el családjaid kat ennivalóval, ruhaneművel és fűtőanyaggal. A kormány 10 és 20 koronás könyöradományain tengődtek a munkáscsaládok, abból se jutott minden családnak. A község mindenható urai abba is beleszóltak, hogy ki kapjon segélyt, és ha a „plébános úr" is jóváhagyta, pottyant egy-két szelvény a szegény munkásnak. Itt is megrabolták őket a falusi gazdagok, akik a jegyek javát maguknak sajátították ki. mert hisz „nagyon rá voltak szorulva". Ezt adta a munkásnak a „drága burzsoá •demokrácia". 1945, a felszabadulás után és 1948 februári győzelme után más reményekbe/ tekintettek dolgozóink a téli hónapok elé. A Vörös Hadsereg meghozta nekünk a szabadságot és az ország urává a dolgozó nép lett. Most is tél van, de nagyméretű építkezéseinket, amelyekkel boldogabb jövőnket alapozzuk meg, ennek ellenére vigarty folytatjuk, mintha csak május lenne. Hó, sár, fagy, olvadás nem akadályozza meg lelkes építőinket a terv teljesítésében. A munkások nagy többsége tudatában van annak, hogy fokozott normateljesítményével elősegíti a szocializmus felépítésének gyors megvalósulását hazánkban és ezzel megszilárdítja a világ béketáborát. Ezt 130%on túli munkateljesítményeikkel bizonyítják be. Az építkezések alapásásain sok ipari munkás is dolgozik, és ép oly kevéssé húzódik el a kavicslapátolástól és földásástól, mint a saját szakmájabeli munkától. Putnokl József fiatal kőműves és Puntaj János vasbetonszerelő munkacsoportjai a többi segédmunkás elvtárssal együtt a munkafegyelem mintaképei. Még egyszer sem fordult elő, hogy csak egy órát is mulasztottak volna igazolatlanul. Deák József út burkoló az állhatatos dolgozók mintaképe. Felvette a küzdelmet a munkaeröhullámzás ellen, ö maga is tántoríthatatlanul kitart munkahelyén, mert tudja, hogy ha elhagyná azt, hiányokat okozhatna ezzel az ötéves terv feladatainak teljesítésében és ebből következően veszteséget okozhatna a békemozgalomnak is. A nyugati imperialisták háborňs készülődései csak fokozzák a esernői építőmunkások lendületét és bujtogatásaikra acélos munkafegyelemmel; magas normateljesítménnyel válaszolnak, hogy soha többet ne tudják kivenni kezükből a győzelmet, hogy soha vissza ne jöjjenek az 1932-es évi szomorú téli napok. SZÉKELY LAJOS munkáslevelezö, Csernő Felhívás! Felhivjuk munkáslevelezöink, levelezőinek és általában mindazok figyelmét, akik szerkesztőségünkhöz leközlésre szánt, vagy tanácskérő levéllel fordulnak, hogy nevüke; és címüket olvashatóan írják alá. mert különben leveleiket nem tudjuk elintézni. A szerkesztőség. UJ SZO. a Csehszlovákia masyai dolgozók napilapja — Szerkesztösrs fcSra'islara. Jesenského 8—10. Telefon: (47—16 és 352—10. Főszerkesztő börlncz Gyula. — Kiadóhivatal. Pravda, központi kiadóhivatala. Jesenkŕho 12. Telefón: Jzeml -15flzetŕs és lanárusítíS,'- 274—74. egyéni előfizetés 282— 77. Az UJ SZÔ megrendelhető a postai kézbesítőknél va^y a postahivatalokon ls. - Előfizetési ďi.1 Vi évre 120 Kčs.. A KÉPESKÖNYV előfizetése egv évre a Népnaptárral együtt 100 Kffs Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v nyomdája, Bratislava.
