Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-02 / 28. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952 február 2, szombat 2 Kčs V. évfolyam, 28. szám mai Számban : A műszakiak és újítók az új technikáért folytatott harc élén. (2. old.) Malik elvtárs az ENSz politikai bizottságában le­leplezte, hogy az amerikai imperialisták a koreai agressziót Délkelet-Ázsia más térségeire is ki akar­ják terjeszteni. (3. old.) A nagysallói szövetkezetben megvalósul a szocia­lista jutalmazás elve. (5. old.) A technika csodája harcban a békéért. (6. old.) Az iparostanonclányok új otthona. (7. old.) Világ proletárja i egyesüljetek \ A Csemadok járási konferenciái elé Rozsnyóbánya januárban lOQ-1% Űgy jött az érc, hogy a sajóházi pörkölő alig bírta és elfogytak az üres csillék A rozsnyói bányaüzem kitett magáért. Hosszú idő óta először, összeszedve minden erejét, teljesítette tervét. 100.1% az eredmény, de még több is lehetett volna, ha a műszaki szervezési intézkedések előrelátóan kiküszöbölték volna a szállításban és másutt feltűnő za­varokat Mindegy. Ehhez az első eredményéhez sok sikert kívánunk a rozsnyói bányászoknak, úgy folytassák békeharcukat, ahogy ja­nuárban tették és akkor a negyedik tervévben nem lesz semmi hiba. A műszakiak még szorosabban zárkózzanak a bányászok mellé, még jobban, még erősebben fogják meg a bányászok kezét, a párt- és a tömegszervezetek fokozzák népnevelő tevékenységüket a hátralevő hónapokban. Pár nap választ el bennünket azoktól a napoktól, amikor minden olyan járásban, ahol magyar dolgo­zók tömegestül élnek és ahol a Cse­madoknak helyicsoportjai vannak, konferenciákra gyűlnek össze a cseh­ezlovákiai magyar munkások és pa­rasztok legjobbjai, hogy kiértékel­jék kultúregyesületünk mult évi mun­káját és határozatokat hozzanak ar­ra vonatkozólag, hogy a népnevelő munka a jövőben az eddiginél széle­sebb keretek között folyjon. Kell, hogy a magyar dolgozók a szocia­lista kultúrától áthatva a jövőben „ még öntudatosaíib építői legyenek szocialista hazánknak és jó harco­sai a békevédők hatalmas táborá­nak. Kultúregyesületünk egyik köz­ponti kérdése a népnevelő munka kiszélesítése, tömegalapokra helye­zése. Ez azonban nem csupán a Cse­madok érdeke, hanem Pártunk irányvonala és hazánk minden nem­zetiségű dolgozójának érdeke azt kívánja, hogy a magyar dolgozók egy olyan tömegszervezetbe tömö­rüljenek, amely a proletár nemzet­köziség szellemében neveli tagjait és rávezeti a szocializmus építésé­nek útjára. Bacilek elvtárs a Cse­madok H. központi közgyűlésén a következőkép fejezte ki Pártunk álláspontját a magyar dolgozók fejlődési lehetőségeivel kapcsolat­ban: „Pártunk elvárja tőletek, hogy még bátrabban és határozottabban fogjátok soraitokba toborozni a be­csületes, tisztességes magyar polgár rok tízezreit, hogy még bátrabban és határozottabban fogjátok terjesz­teni az új haladó magyarnyelvű szo­cialista kultúrát... és így fokoza­tosan emelitek a magyar nép poli­tikai fejlettségét". Kötelességünk, hogy a járási kon­ferenciák küszöbén mi Csemadok tagok feltegyük magunknak a kér­dést. Vájjon megtettünk e mindent, amit Pártunk jogosan elvár tőlünk? Vájjon hozzájárultunk-e kultúrszer­vezetünk tömegszervezetté való fej­lesztéséhez úgy, ahogy azt népi de­mokratikus hazánk megkívánja ön­tudatos dolgozóitól?! Sokan vannak soraink között, akik magukévá tették Pártunk felhívását és a mindennapi nehéz munka után fáradságot nem kímélve járták a városok és a falvak családi házait és felvilágosító munkával, mind több é3 több magyar dolgozót vettek rá a Csemadokba való belépésre. Ezek közé tartozik Zámbó Géza építő­munkás is, a komáromi helyicsoport tagja. Zámbó elvtárs magas életko­ra dacára 120 új tagot szerzett a Csemadoknak. De meg kell, hogy említsük a zselízi járást is, mint azt a járást, ahol a Csemadok-tagok és általában a magyar dolgozók leg­jobban megértették Pártunk felhí­vását. Ebben a járásban december 8-ika óta 1300 új tagot toboroztak kulturszervezetünkbe, minek követ­keztében a 2000-es régi taglétszá­mot 3300-ra emelték. A fentemlített példák követésre méltók és hisszük, hogy a többi járások is öntudatra ébrednek ós méltó versenytársai lesznek a zselizi járásnak. A Csemadok feladata nemcsak az, hogy a magyar dolgozókat tagoknak megnyerje, hanem a helyicsoportok­nak oda kell hatni, hogy a tagokat aktivizálják is. Itt tartom szüksé­gesnek Lőrincz elvtársnak II. köz­ponti közgyűlésünkön elhangzott szavait idézni „Hiba volna az, — hangsúlyozta Lőrincz elvtárs. — ha a helyicsoportok működése csak a színjátszásra korlátozódna, A Cse­madoknak komolyabb, szélesebbkö­rü népnevelő munkát kell folytatnia, mert csak úgy érzi a tagság, hogy érdemes kutúrszervezetiink tagjá­nak lenni." Lőrincz elvtárs megálla­pításának helyessége a gyakorlat­ban is bebizonyult és ezt legjobban tudják azok a kultúrtársak, akik a helyicsoport ténykedését kimerítet­ték a színjátszással. Mit látunk az ilyen helyicsoport­nál? Látunk 20—25 tagból álló sze­replő gárdát, amely egy évben le­játszik 3—4 színdarabot. Igaz, hogy ezek a tagok bizonyos fokú aktivi­tást fejtenek ki, de kérdés, hogyan gondoskodik ezeknek a csoportok­nak a vezetősége a többi tagok ak­tivitásáról? Talán úgy, hogy meghívják a ta­gokat a szinielöadásra ? Meg kell mondanunk, hogy az említett helyi csoportoknál tisztán ebből áll a tagság aktivizálása. Ez pedig na­gyon kevés ahhoz, hogy a dolgozók megismerkedhessenek a tudományok tudományával, a marxizmussal. Igen! Kultúregyesületünknek az a hivatása, hogy új embert neveljen, hogy a szocialista kultúra segítsé­gével megszabadítson minden egyes dolgozót attól a szolgalelküségtől, melyre a kapitalista társadalmi rend a gazdagok érdekeit védve, a dolgozókat nevelte. Minden dolgozónak egyéni érdeke is megkívánja, hogy fejlessze tudá­sát, mert a fejlett ember észszerűb­bé, könnyebbé tudja tenni munká­ját, vagyis könnyebb munkával töb­bet tud termeim, minek következ­tében több juttatásban részesül a társadalomtól és emeli saját maga és családja életszínvonalát. A szocializmus építésének útján nagy feladatok várnak ránk. Fel­emelt ötéves tervünk, melynek ke­retén belül hatalmas gyáróriások és mezőgazdasági nagyüzemek épülnek és melynek teljesítésével soha nem látott méretekben emelke­dik ipari, valamint mezőgazdasági termelésünk és azzal párhuzamosan egész dolgozó népünk életszínvona­la, megköveteli, hogy minden dolgo­zó munkahelyén ne alkalmazottnak, hanem gazdának érezze magát. Vagyis, hogy új viszonya, szocia­lista viszonya legyen minden dolgo­zónak a munkához, hogy minden egyes dolgozó tudatosítsa, hogy ma nem idegeneknek, nem az uraknak, hanem saját magának dolgozik és termel. Ez a Csemadok feladata. Elö kell segítenie, hogy hazánk magyar dol­gozói mielőbb megszabaduljanak a burzsoá előítéletektől és tormelé­sük állandó fokozásával tegyenek tanúbizonyságot hazánk iránti lán­goló szeretetükről és a szocializmus győzelmébe vetett hitükről. Hogyan kell helyi csoportjaink­nak működni, hogy minden magyar dolgozót erre az egyedül helyes út­ra vezethessünk ? Természetesen fokozottabban kell terjesztenünk a szocialista kultúrát, felhasználni annak minden ágát, értem ezalatt a színjátszást, irodalmat, zenét, stb., hogy így elősegítsük dolgozó népünk szocialista fejlődését. Kon­kréten ez annyit jelent, hogy ne­csak a színjátszáson keresztül ne­veljük a tömegeket, mint ahogy azt az előző sorokban is hangsú­lyoztam, hanem szervezzünk olvasó­köröket, hogy rajtuk át a dolgozók (Folytatás a 2. oldalon.) Lássuk csak, hogy ebből a siker­ből hogyan vetták ki részüket az egyes tárnáit? Az első helyen­a Szadlovszky-tárna áll 100%-ra teljesítette januári ter­vét és ezzel jelentős segítséget nyújtott az egész üzemnek. Miért sikerült elérniök ezt a Szadlov­szkyn dolgozó elvtársaknak ? Azért, mert végre sikerült elegendő bá­nyászt beállítani és be tudták ve­zetni a harmadik műszakot. A har­madik műszak bevezetésével kedve­zőbben telepítették be a fejtőhe­lyeket és így elkerülték a túlmére­tezett fejtést. Mert a túlméretezett fejtés könnyen csökkentheti az üzemág évi fejtésének teljesítőké­pességét. A harmadik műszak se­gítségével kiküszöbölték az esetle­ges üzemzavarok által okozott fej­téscsökkenést is, amennyiben ter­vük túlteljesítésével nyugodtan megkockáztathatják a szállítóibe­rendezés generáljavítását is. A Bernát-tárnában a Rudnáről jött vájárok segítettek, de még igy is kevés volt a létszám. Főleg segédvájárokban volt hiány, azonban lelkes munkával a mult évi termelési eredményekhez képest na­gyon szép teljesítményt értek el. 94.3%-ban teljesítették tervüket és a napi teljesítmény egyenletesebb lett, mert jobban tudták betelepí­teni a Sándor-tárnát. Az István-tár­nában is alulmaradtak a 100%-on. 92.7% -ot értek el, amiben közreját­szott az a körülmény is, hogy a bányásziskolások közül az újévi szabadság ietőltése után sokan, nagyrészt igazolatlanul távolma­radtak. Igaz, hogy a hiányozó mü­E napokban a Béke-tárna bányá­szai szocialista munkaversenyre hív­ták ki a csehszlovák hadseregről el­nevezett bánya dolgozóit. A verseny a terv legmagasabb teljesítéséért, a legmagasabb általános bányateljesít­ményért és a legkisebb önköltségért folyik. A versenyt minden hónapban értékelik és április végéig tart. • A Klement Gottwald új kohómü­vek kuncsicei kokszolója azok közé az új üzemek közé tartozott, ame­lyek januárban kezdték meg a ter­melési. Az építőmunkások e napok­ban kezdték meg a harmadik koksz­batérla építését, amely már egy má­sik kuncsicei magaskemence számá­ra fog termelni. A kokszbatéria kö­rül dolgozó ácsmunkások most feje­zik be a központi betongyártö üzem szakokat túlórában ledolgozták, azonban ez a laza munkafegyelmet és a nevelés hiányait bizonyítja, ame­lyen feltétlenül javítani kell. Nyol­cadikától azután a termelés itt is fellendült, de a 100%-ot elérni már nem voltak képesek. Itt láthatjuk legjobban, hogy egy hét hanyagsá­ga milyen károkat okozhat a nem­zetgazdaságnak. A bányásztanon­cokból a népi demokrácia feltétlenül elvárja, hogy azért a sok jóért, amit az államtól kapnak, jó tanul­mányi eredményekkel és jó teljesít­ményekkel fizetnek. Rozsnyóbisztrón az előkészületi munkák bő telérekben folytak. Ez kedve­zően befolyásolta a termelés meny­nyiségét is és lehetővé tette, hogy a bisztrói bányászok 100.1%-os túl­teljesítést érjenek el. A Mária-bánya munkálatai jól haladnak. Itt igen kedvező feltételek vannak a terv állandó túlteljesítéséhez. Január végéig 109.49c-ra végeztek, ami igen dicséretreméltó eredmény. A tervtsljesítésben a technikai és szervezési fölkészültség mellett a legfőbb tényező az ember. Megál­lapíthatjuk általában, hogy a rozs­nyói bányászok komolyabban fog­ták meg a munka végét, megmu­tatták, hogy tudnak és akarnak dolgozni és nem az utolsó sorban fognak kullogni, de elsők akarnak lenni a szocializmus felépítéséért folytatott harcban. A rozsnyói bányászok rájöttek, hogy jobban kell tanulmányozniok az élenjáró szovjet munkamódsze­építését és a következő napokban az összes építörészlegek megkezdik az új kohómüvek második építési sza­kaszának alapbetonozását. • A trineci Molotov-vasmüvek acél­müveinek munkássága 100.2%-ra teljesítette az acélgyártás januári ter­vét. 124 gyorsöntés segítette őket a terv teljesítéséhez, amelyet felaján­lacuk szerint hajtottak végre. A cik­likus grafikon szerinti munka beve­zetése után a Martin-kemencéket jó­val eredményesebben használták föl, mint az előző hóna-"oan. A Martin­kemencék felének munkássága Prí­valov szovjet olvasztár módszere sze­rint dolgozik, amelyből leginkább a csapolás utáni kemencejavítás mű­szaki folyamatát vették át és az érc­töltés gyorsaságának fokozását. reket. Ezért a most rendezett tan­folyamokon, amelyeken 24 vájár vett eddig részt, megtanulják a munka új módszereit és megalakít­ják a legjobb vájárokból álló min­tacsoportokat, akik élenjárnak majd az új munkamódszerek bevezetésé­ben. Ugyancsak tanfolyamokat szerveztek a minimális műszaki ismeretek elsajátítására és további vájárokat vonnak be a munkába. Uj alapokrh fektetik a robbantó anyaggal való takarékoskodást, a robbanóanyag erejének kihasználását. Külön ju­talmat fognak kapni azok a bányá­szok, akik a lőszerrel takarékos­kodnak anélkül, hogy a termelés­ben csökkenés állna be. Akik pedig túlságosai, pazarolnak, rossz gaz­dák és meg fogják fizetni az elpo­csékolt robbanóanyagot. Egyébként minden üzemben jelentős felajánlá­sok születtek, amelyek már a feV íri tervtsljesítés biztosítására vonatkoznak. Mindez azonban az éremnek csak egyik oldala. Lássuk az árnyoldalt is. Mert nagyobb eredményeket is lehetett volna elérni. Hogyan ? A sajóházi pörkölőüzem­ben a hónap elejei gyenge munka miatt pangott a tervteljesités, vi­szont amikor a bányák fokozták termelésüket és az erős fellendülés következtében csak úgy ömlött az érc, a sajóházi pörkölöknél torlódás állt be, az ércmosó es a pörkölő nem tudott megbirkózni a rohamo­san érkező csillék tartalmával és üres csillékben hiány állott be. Ez azonban már akadályozta Rudna­bányát abban, hogy teljesítse ja­nuári tervét. Pedig itt minden fel­tétel megvolt arra, hogy sikerrel fejezik be a hónapot, a pörkölőn be­állott torlódás miatt azonban csak 96.3%-ra teljesítették a tervet. * Mi ebből a tanulság? Az, hogy meg kell szervezni a munkát és biz­tosítani kell az egyenletes tervtelje­sitést Ily módon aztán elkerülhető az, hogy az érc előkészítésében sem pangás, sem torlódás ne állhasson be. Gondolkodjunk egy kicsit elv­társak, ezeken a dolgokon, rájövünk arra, hogy igenis nagyon könnyen élre kerülhetnek a rozsnyói bányák a tervteljesitésért folyó versenyben és biztosíthatják maguknak a hü­ségpótlékot. Reméljük, hogy a ja­nuári tervteljesités tapasztalatainak kiértékelésével a műszaki elvtársak megtesznek minden intézkedést, hogy februárban a rozsnyói bányák a béke erős bástyáivá váljanak. Gál László. Rövid hírek az osztravai Donbaszból

Next

/
Oldalképek
Tartalom