Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)
1952-02-01 / 27. szám, péntek
U J szo 1952 február 1 ^M-iiiikáilLt^UzáiJtk (ff ák Igy terjesztettem a pártsajtót, amely dolgozóinknak nagy segítőtársa a szocializmusért íoiyó harcban Minden haladőszellemü dolgozónak kötelessége meggyőzö munkát folytatni, kötelessége az esetleg tévesen gondolkodó munkástársait a helyes útra vezetni, türelmes, felvilágosító munkával bebizonyítani neki, Pártunk irányvonalának helyességét és a pártsajtó fontosságát. Én magam már 1951 július 7-én megkezdtem az előfizetők szerzését az Uj Szónak és a Pravdának. Közvetlenül ezután műhelyünkben is bevezettük a pártsajtó közös olvasását a reggeli röpgyüléseken, amikor is fölolvastuk a fontosabb cikkeket és ezekről tízperces vitát tartottunk. Mindjárt az első nap sikerült egy Pravda és két Uj iTzó előfizetőt szereznem. Ettől fogva a merrendelőlapok mindig a zsebemben voltak. Nem estem kétsegbe akkor sem, ha valahol elutasítottak. Elmentem az illetőhöz újra „Nem érünk rá újságot olvasni", mondták többen is Gondolkodtam a dolgon, mit lehetne tenni, hogy meggyőzzem őket. Kerestem az alkalmat, hogy olyankor találjam az illetőket, amikor együtt vannak a családjukkal. Eleinte csak beszélgettünk, de zsebemben mindig volt újság. Megvitattuk a bel- és külpolitikai helyzetet. beszélgettünk Koreáról, az amerikaiak jogtalan támadásáról. Majd részleteket olvastam fel az újságból, hol a Pravdából. hol az Uj Szóból, mikor, hogy kívánta a helyzet. Nem olvastam sokat, de gyakran, nap-nap után megismételtem ezt a taktikát. A legjobb úton haladtam, a meggyőző munka terén, amikor váratlan esemény jött közbe. Brigádra mentem a Szövetségi Vasútvonalra. Egy hétig voltam ott és ezalatt az idő alatt elvtársaim a feleségemnél többször is érdeklődtek, hogy hol vagyok. Tudom, hogy nem annyira én, mint inkább a már megszokott újságolvasás hiányzott. Meglátszott ez abból is, hogy amikor hazatértem és meglátogattam őket, egyesek már messziről integettek felém és azzal fogadtak, hogy vane megrendelőlapom. Igy jártam a Miska bácsival is, aki nehéz munkáskezébe véve a ceruzát, aláírta a megrendelést és azt szerette volna, ha máris kapja az újságot. Ha néha előfordul, hogy késve kapja meg az újságot, akkor engem is szid meg a postást is. de ez is azt bizonyítja, hogy szereti és becsüli a szocialista sajtóterméket. Az agitkettösök működése idején, vagyis a sajtónapok alkalmából, én 10 előfizető szerzésére vállaltam kötelezettséget. Jártam a házakat, beszélgettem az emberekkel. A társam, Persal Viktor elvtárs nem tud magyarul, pedig a nekünk jutott utcákban sok lakásban magyarok laktak. Az első nap két előfizetőt szereztünk. Köztük egy olyan nénikét, aki nem is tud olvasni és ezt csak akkor tudtuk meg, amikor megkértük, hogy írja alá a megrendelő lapot. — Minek rendeli meg az újságot — kérdeztük, — ha nem tud sem írni, sem olvasni? A nénike azonban megnyugtatott minket, hogy majd az unokája felolvassa neki mindennap az újságot. hiszen ha a régi rendszer nem is adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy iskolába járjon, azért ő is akarja tudni, hogyan halad hazánkban a szocializmus felépítése. Üzemünkben egy sajnálatos eset is történt a pártsajtó terjesztésével kapcsolatban. Az egyik vezető állásban levő elvtárs 20 előfizető szerzésére vállalt kötelezettséget. Kötelezettségét teljesítette is, de hogyan ? Egyszerűen rákényszeritette az éppen szolgálatot teljesítő dolgozókra a megrendelést. És mi történt egy hónap múlva. Az így szerzett előfizetők nagyrésze lemondta az újságot, Az újságolvasást nem lehet senkire ráparancsolni. Kitartó, felvilágosító munkávai kell meggyőzni munkástársainkat a pártsajtó szükségességéről. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy meg szerzünk egy előfizetőt, mert az újságo' nemcsak megvenni, hanem olvasni is kell. A sajtóból tanulunk, segítségével kiküszöböljük a hibákat, hozzájuttat új munkamódszerek elsajátításához, támogat a termelés fokozásában és szocialista hazánk felépítésében. Ezzel egyidejűleg erősít minket békeharcunkban és lehetővé teszi, hogy könnyebben elérjük életszínvonalunk emelkedését. NOVOSZAD JÓZSEF, munkáslevelő, Slovnaft, Bratislava. Hangszórót kapott Zsély község Január 22-én örömteli nap virradt Zsély' község népére. Ünnepélyesen üzembe helyezték a községi hangszórót és ebből az alkalomból a község minden helyiszervezete, az iskolák és a járási Nemzeti Bizottság, valamint a helyi Nemzeti Bizottság képviseltették magukat a megnyitó ünnepségen. A hangszóró felszerelése ismét lépés községünk életszínvonalának emelkedésében és mint Stnny elvtárs a járási Nemzeti Bizottság kiküldötte is elmondta, láthatjuk, hogy népi demokratikus államunk tettekkel bizonyítja be, hogy a közérdekű dolgok valóban a dolgozókat szolgálják. Az ünnepi beszédek után kultúrműsorral gondoskodtak a helyi iskolák, majd az avató ünnepeéget az Internacionálé eléneklése fejezte be. (levelezőnktől), Zsély. ôľdekiódéuzL &ioasom az (ilj miudzáű^aeiM Mint az Uj Szó előfizetője naponta olvasom a lapban a munkáslevelezők beszámolóit. Minden üzemről és szervezetről lehet az Uj Szóban olvasni, csak a mi üzemünkről, a Békeüzemről hangzott még benne kevés szó. A Békeüzem dolgozói pedig ugyancsak résztvesznek a termelőmunkában, de nézzük csak meg közelről, hogyan. A munkaverseny ügye igen gyengén áll. Valami oka kell, hogy legyen ennek, hiszen a Békeüzemben is vannak öntudatos dolgozók é ahol öntudatosak a munkások, ott egyre-másra kellene érvényesülni az új munkamódszereknek. az újításoknak. Én. a lakatosmühelyben dolgozom és már többször törtem a fejem azon, hogyan lehetne itt is munkaversenyt kezdeményezni. Rájöttem, hogy a verseny első gátló körülménye az, hogy nincs elegendő nyersanyag. Egyszer már aláírtunk egy szerződést, hogy egy hónapig nem vételezünk anyagot, hanem csak hulladékokból és meglévő készletvasból fogunk dolgozni. Lidia Korabelnyikova példája szerint. Ebben a kötelezettségvállalásban igazán igyekeztünk kitenni magunkért és én magam is 133%-ot értem el hulladék feldolgozásában. Most azonban már sem hulladékról, sem rendem anyagról nem gondoskodnak számunkra. Igv aztán csak elpocsékoljuk a drága munkaidőt és a keresetünk sem tud javulni. Én már tettem egyszer egy javaslatot arra vonatkozólag, hogyan lehetne a lakatosmühelyben időt megtakarítani, fokozni a munka ütemét, ami a keresetünk emelkedését is jelentené. Javaslatomat azonban az üzem vezetősége visszautasította azzal a megokolással, hogy csak akkor való3ítható meg, na a gyár már teljesen elkészült. Csodálkoztam is, hogy miért halogatják a javaslat megvalósítását, hiszen most lenne a legnagyobb szükség az ügyek rendezésére. Mostanában már úgy volt. hogy mégis csak elfogadják a javaslatot, de aztán valahogy megint csend lett. Megjegyzem, hogy ha nem bitosítanak számunkra anyagot, akkor az én újítőjavaslatom sem érvényesülhet. Ha már kritizálok, akkor arra is rámutatok, hogy üzemünkben nincs meg az összhang a munkásság és a- üzem vezetői között. A dolgozók nem járnak az üzemi gyűlésekre, mert a gyűlésen eltöltött id" anyagi veszteséget jelent nekik, másrészt pedig azt mondják, hogy hiába mennek a gyűlésre. Minket, magyar dolgozókat az is zavar, hogy az üzemben megtartott gyűléseken kizárólag szlovákul tartanak előadást és nekünk minden alkalommal külön kell kérni, hogy magyarul is ismertesse* velünk a gyűlés programmját. A vitába természetesen nem tudunk bekapcsolódni, mert többnyire csak sejtjük, hogy miről vitatkoznak. tűnnek ellenére úgy látom, hogy a szlovák elvtársak sem látogatják a gyűléseket. Talán az is az oka ennek, hogy az előadók ahelyett, hogy az üzem időszerű szakszervezeti, vagy pártügyeivel foglalkoznának, rendszerint elvont témáról tárulnák felolvasást a gyűlésen. Szerintem a pártgyülésen az üzemi pártszervezet munkájával, a dolgozók politikai fejlődésével - kell foglalkozni, azonkívül meg kell vitatni a párttagok különféle ügyesbajos dolgait, hogy megtalálják a felvetett hibákra az orvoslást. Meggyőződésem, hogy ha a párt- és szakszervezeti tagok látni fogják, hogy érdemes a gyűlésekre eljárni, mert azokon valóban a dolgozók ügyeivel foglalkoznak, akkor többet fog nekik érni a gyűlésen való részvétel, mint az a pár korona, amit azalatt megkereshetnének. Remélem, hogy a jövőben már kedvezőbb hangon írhatok üzemünkről, a munkaverseny kérdéséről, a teljesítmények javulásáról és a panaszok orvoslásáról. ERCSÉNYI JÁNOS munkáslevelezö, Békeüzem, Bratislava. Modranyban brígádmunkával kultúrházat építenek Állandóan figyelem az Uj Szó híradásait a szlovákiai magyarság kultúréletéről és úgy tapasztalom, hogy a kultúrszervezetek már csaknem minden községben rendelkeznek kultúrházzal. Modranyban azonban, sajnos, még nincs kultúrház. Mint a helyi CsISz-szervezet titkára, nagyon sokszor láttam ennek káros hatását és mi fiatalok sokat rágódtunk már azon, hogy miért kell nekünk minden gyűlést vagy összejövetelt az iskolában tartani? Hála az ifjúság kitartásának és akaraterejének, az utolsó közös CsISz-Szokol gyűlésen nagy többségben elhatároztuk, hogy a kultúrház kérdését brigádmunkával oldjuk meg. Az öntudatos fiatalok ezzel is elö akarják segíteni a szocializmus gyorsabb előretörését és a község kulturális színvonalának emelését. Községünk fiataljai közül öten dolgoznak a komáromi hajógyárban, és tizen a vágújhelyi építkezéseken. Ezek bizonyára még lelkesebben fokoznák munkateljesítményüket, ha megtudnák, hogy a Modranyban élő és dolgozó társaik ilyen nemes célért vállaltak önkéntes brigádmunkát. TÓTH ALBERT, Modrany. Az Uj Szó elintézte Több levelezőnk felhívta figyelmünket arra, hogy a gömörpanyiti vasúti megállóhely teljesen el van hanyagolva. Bírálták azt, hogy a váróterem egyáltalán nincs rendben tartva, nincs megfelelően megvilágítva és nincs fűtve. A kritika alapján vizsgálatot indítottunk, éspedig a csehszlovák vasutak nemzeti vállalatának területi igazgatósága útján. A napokban választ kaptunk, amelyben a területi igazgatóság titkárságáról közölték velünk, hogy személyes kivizsgálás során a kritika egyes pontjai igaznak bizonyultak és teljes mértékben megfelelnek a valóságnak. Ezen az alapon a gömörhorkai vasútállomás vezetőségét és a pelsőci TSS-t utasították, hogy a kérdéses ügyben azonnal intézkedjenek és a hiányokat távolítsák el. A területi igazgatóság levelében közölte velünk, hogy ugyanakkor gondoskodik a megtett intézkedések ellenőrzéséről is. • Az ipolysági tejüzemek építésén dolgozó munkások hozzánk intézett levelükben bírálták, hogy a Csehszlovák Építkezési Üzemek Nemzeli Vállalatának Selmecbányái építkezési igazgatósága rendszertelenül utalja ki fizetésüket, így például 1951 decemberében csak nagy késéssel. Ugyanakkor bírálják azt is, hogy az építkezési üzemek igazgatósága » munkásoknak egyáltalában nem magyarázta meg a karácsonyi pótlék kérdését. A bíráló levél alapján felhívtuk a Selmecbányái építkezési igazgatóságot, hogy foglaljon el álláspontot a munkások levelével kapcsolatban. A napokban választ kaptunk, amelyben az építkezési igazgatóság önbírálölag beismeri, hogy a mult évi decemberi fizetést a munkások tényleg megkésve kapták kézhez és úgyszintén csak megkésve magyarázták meg a dolgozóknak a karácsonyi pótlék kérdését. Ezt azzal magyarázzák, hogy a területi igazgatóság az ipolysági építkezési központtól 5fi kilométerre fekszik és a fizetések átadásával megbízott bérkönyveKínő a rossz közlekedési viszonyok miatt megkésve hozta meg a bérlapokat, amelyeket aztán a besztercebányai üzemi igazgatóságnak kell továbbítani, hogy azokat ellenőrizhessék és az összeget a besztercebányai bankban felvehessék. Igy történt, hogy az ipolysági. korponai és Selmecbánya! építkezéseken a munkások megkésI ve kapták meg a fizetésüket. Örömmel fogadtuk az Uj Szót Egy papírgyárban dolgozom Csehországban Vetrni községében. Üzemünkben elég sok a magyar munkás és a papírgyár vezetősége javaslatomra felszólította az összes magyar ajkú munkásokat, hogy kívánják-e az Uj Szó megrendelését az üzem címére. Természetesen a magyar munkások nagyrésze örömmel fogadta az újságot és tudom, hogy nemsokára épúgy megszeretik, mint én és nem tudnák <jgv napig se nélkülözni. Hasonló jóindulatot tanúsított az üzem vezetősége a könyvellátás terén is és rövidesen már arról számolhatok be, hogy a papírgyár könyvtára legalább egynegyed részben magyar könyvekkel lesz ellátva. A könyveket a munkások teljesen ingyenesen kölcsönözhetik ki a könyvtárból. Azon igyekszünk tehát a gyár vezetőségével karöltve, hogy a munkások kulturális színvonalát is emeljük és ezért kivánjuk, hogy a vetrni papírgyár ebédlőjében, de még a község vendéglőjében és minden nyilvános helyen is újságok és folyóiratok álljanak a munkások rendelkezésére. Ha ilymódon hozzájuthatunk magyar kultúrtermékekhez, az nagyban elősegíti, hogy a Csehországban élő magyarság is tovább tanulhasson, fejlődhessen és ne maradjon el a többi dolgozótól. OROS LAJOS munkáslevelezö. Vetrni. Kultúrest Ragyolcon A füleki járási pártszervezet vezetőségének javaslatára a ragyolci helyi pártszervezet az imperialista háború által sújtott hős koreai nép megsegítésére műsoros kultúrestet rendezett. A tiszta jövedelmet, 8715 koronát azonnal továbbították a járási szervezet illetékes osztályához. A jótékonycélú est megrendezéséből különösen lelkesen kivették részüket Pokorai József, Klein Zoltán, Klein Sándor, id. Pócos Ferenc. Homola István párttagok és Bencsik Margit, Pócos Margit, Homola Erzsébet, Bene Terézia, Csaba Vilma, Pokorai Júlia, Korponai Mária és Valcsek Emília, a nőszövetség tagjai. Ha járásunk minden kössége hasonló módon, egyetértéssel és összefogással követné példánkat, akkor evvel is nagyban elősegítenénk a koreai nép ügyét és építőmunkánkon kívül így is hozzájárulnánk a béke erősítéséhez és győzelméhez. BENE JÓZSEF Ragyolc. A kassai kerületi tejipari vállalat alkalmazottainak jó példája A kassai tejipari vállalat igazgatóságának hatáskörébe tartozó tejüzemek összes munkásai, műszakijai és tisztviselői röpgyűléseiken letárgyalták kormányunknak a közélelmezéssel kapcsolatos legutóbbi intézkedéseit az élelmiszerfejadagok igazságos juttatásával kapcsolatban. AÄuzemi pártszervezetek és a szakszervezeti csoportok jó politikai meggyőző munkát végeztek előzőleg az egyes munkahelyeken, aminek az volt az eredménye, hogy az alkalmazottak helyesléssel fogadták munkáskormányunk új rendszabályzatait és válaszképpen egyhangúlag önként lemondtak az üzemeknél eddig kedvezményesen élvezett tej- és vajjuttatásokról. Annak érdekében tettek így, hogy .hozzájáruljanak a közélelmezési nehézségek leküzdéséhez és így bizonyították be, hogy nem tartanak igényt semmiféle kiváltságra, hanem szorgalmas és becsületes munkával akarnak hozzájárulni a dolgozó tömegek tej- és vajellátásának megjavításához. A tejipari alkalmazottak ezen lépése követendő példa és célszerű volna, ha más nemzeti vállalatok alkalmazottai is hasonlóképpen cselekednének. A kassai tejipari n. v. igazgatósága. Versenyre hívjuk fel a Montostav üzemeit A bratislavai Montostav 711. sz. üzemi igazgatóságán január 29-én az építkezési vezetők megbeszélést tartottak, amelyen kiértékelték az elért eredményeket. Januárban a vállalat a havi tervet korona értékben kifejezve 103 százalékra teljesítette. A hasonló ágazatú üzemek között tehát építkezési üzemünk a terv teljesítésénél az első helyet foglalta el. A megbeszélésen hozott határozat értelmében üzemünk versenyre hívja ki az építkezési vállalat többi üzemét, éspedig a 712, 713-as nagyszombati és a 714-es trencséni üzemeket. Versenyezni fogunk a terv teljesítésében és az élmunkás-hónap során az építési anyag megtakarításában. A gyűlésen Szpevár igazgató elvtárs felhívta a jelenlevőket, hogy a jövőben igyekezzenek a tervet egyenletesen teljesíteni, hogy az élmunkáshónapban a munka még jobb megszervezésével még nagyobb eredményeket érjenek el.