Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-03 / 29. szám, vasárnap

Világ prol etá rjai e gye süljetek \ A C S E H S Z L Q Y Á KIAI MAGYAR DOLGOZÓ K LA P J A Bratislava, 1952 február 8, vasárnap 2 Kčs V, évfolyam, 29. szám c/i mai Számban : Előre a tervév sikeréért (2. old.) Büszkeségünk a néphadsereg (8. old.) A Szovjetunió tervjelentésének visszhangja a népi de­mokratikus országok sajtójában (4. old.) Az Adenauer-kormány erőszakos tettei a Német Kom munista Párt és a demokratikus tömegszerveze­tek ellen (4. old.) Rádióműsor február 4-től 10-ig (8—6. old.); A mult év Szlovákia iparosításában a nagy sikerek esztendeje volt A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelesiése az 1951-es tervév teljesítéséről A Szlovákiai statisztikai Hivatal Szlovákia 1951-es népgazdasági tervének teljesítéséről a k6vetkezfi jelentést adta kl: A CsKP februári, ülésén jelentés határozatot fogadtak el Szlovákia iparosításának 3téves népgazdasági tervéről, Illetőleg annak meggyorsításáról, felemelt feladatairól. Szlovákia dolgozói, akiket a Párt éa a kormány főirányvonala vezet, a Szovjetunió önzetlen segítsé­gével a cseh munkásosztály testvéri együttműködésével további jelentós lépést tettek előre Szlovákiában a termelő erők hatalmas fejlődése felé és ezzel a szocializmus felépítésé­nek meggyorsítása felé te. A gottwaldi ötéves terv harmadik évében Szlovákia Iparosítása hatalmasan fellendült, kiterjedt a mezőgazdaság szocialista szektora és fokozódott Szlová­kiában a dolgotzók élet- és kulturális színvonala. A mult évben elért eredmények megszilár­dították a köztársaság népgazdaságának egységét, megerősítették a köztársaságot építő dolgozó népének testvériségét és barátságát éj széttéphetetlen kapoccsal fűzték össze őket a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a világ óriási béketáborával. A gottwaldi ötéves terv harmadik évének feladatai jelentős lépést Jelentenek előre Szlo­vákia iparosításának területén. Hogyan dolgoztunk a mult évben az iparban? Bár az 1951-es óv felemelt felada­tait nem teljesítették 100%-na, az 1950-es évvel szemben az ipari terme­lés a mult évben 19.5%-kai nőtt. Ez a növekvés a nehéziparban még na­gyobb, 36.3%, a könnyűiparban 12.8 % és az élelmezési iparban 8.3%, Az elért eredmények az ipari terme­lést három és félszer magasabb szín­vonalra emelték az 1937-es utolsó szlovákiai béketermelés színvonalá­val szemben. További új üzemek egész sora kezdte meg munkáját, fon­tos termékeket gyártott. Főleg a gép ipar, a vegyi ipar ég az ércfejtés fejlődött erősen. Az 1951-es évi terv teljesítése köz ben azonban az ipari termelésnek úgyszólván minden alapvető ágaza­tában súlyos hiányok mutatkoztak. A gépipar nem használta ki elégsé­gesen gépiberendezését, a műszaki káderek nem fektettek minden gon­doskodást az új műszaki termelési folyamatra, főleg a bányászatban ér­vényesítették igen kis mértékben a szovjet sztahanovisták és újítók módszerét. Szlovákia ipari tervét a speciális feladatokban a mult évben 98.3%-ra teljesítette. A nehéziparban az ered­mény 97.1%, a könnyűiparban 100.5 %, és az élelmezési iparban 96.6%, összipari átlagban a munka termelé­kenysége 8.6%-kai növekedett, jóval nagyobb azonban e növekedés a ne­héziparban, ahol 15.2% és a könnyű­iparban, ahol 16.2%. Az élelmezési iparban ellenben csökkent a munka termelékenysége. Az egyes minisztériumok és meg-, bízotti hivatalok a speciális tervet így teljesítették: Fűtőanyag és erőművek minisztériuma 95.3% Kohászati és ércbányák minisztériuma 90.4% Vegyi ipar minisztériuma 100.7% Nehézgépipar minisztériuma 94.5% Általános gépipar minisztériuma 102.3% Építőipari megbizotti hivatal 94.5% Könnyűipari megbízotti hivatal 101.2% Tájékoztatásügyi megbizotti hivatal 102.0% Élelmezési megbízotti hivatal 96.6% Nem kielégítő a szénfejtés sem, mert csupán 0.7%-kai emelkedett a mult évvel szemben. A Párt és kor­mány határozata utat mutatott arra, hogyan kell növelni a fejtést, hogyan kell jobban megszervezni a munkát, hogyan kell jobban kihasználni a gépesítést, ide­jében kiküszöbölni a gépi szállí­tási zavarokat, valamint biztosítani az állandó munkaerőket. A kormány­határozat teljesítése ezen a téren is javulást hoz. Ércfejtésben és nafta­termelésben túllépték a tervet. Tel­jesítettük a fejtés tervét a limonit­ban, antimonban, ólomcink ércekben, piritben. a cink és piritcink koncen­trátumok termelésében. Azonban vas­ércben, mangánércben, rézércben, cink koncentrátumokban nem értük el a tervezett mennyiséget. A vas­érc termelése azonban az elmúlt év­hez viszonyítva igy is emelkedett 8.1 %-kal, a mangánércéé JASk'lf*\ a naftáé 12.4%-kal, az ólomcink ércek 48.8%-kal, az antimoné 57.7%-kal, A íervíeljesitéa legfőbb oka az állan­dó munkaerők hiánya, a munkaerők állandó hullámzása és a munkából való távozás volt. Az 1951-es évben 15%-kal több vülamosáramot, 20%-kai több gázt termeltünk, mint 1950-ben, a tervet azonban egészen így sem teljesítet­tük. A kohászati iparban a tervezett feladatokat általában tel­jesítettük, azonban nem értük el a tervteljesítést nyersvasban, nyersacél­ban, hengerelt áruban és más ipar­cikkekben. Ezzel szemben túlléptük a termelés tervét a többi különleges feladatokban, Az 1950-es évvel szem­ben a nyersacél termelése 34.5%-kal, a hengerelt árué 28.1%-kal nőtt. A nehéz gépiparban az utolsó negyedévben a tervtel­jesítés javult. Bár általában itt sem értük el a tervet, néhány gyárt­mányban szép eredményeket értünk el, így például szürkeöntvényekben 16.2 százalékkal, acélöntvényekben 208.9 százalékkal, vashídszerkeze­tekben 106.9 százalékkal, 300 ton­nán felüli nehéz vasszerkezetek ön­tésében 53 százalékkal, daruk gyár­tásában 152 százalékkal, tehervagó­noknál 88.6 százalékkal, ellentétes ütemű motorok gyártásában 96.3 százalékkal nőtt a teljesítmény. A nehézgépipar üzemeiben a terv elégtélen teljesítését a gépiberen­dezés ki nem használása, a munka­erőtoborzás lassú üteme, a tervezé­si felkészületlenség, az alacsony mü­szakiság és a szükséges félgyártmá­nyok le nem szállítása okozta. Az általános és finommechanikai iparban a tervfeladatokat túlléptük. Az 1950-es évvel szemlben a villanykör­te gyártása 11.1 százalékkal, az elektromos mérőeszközök gyártása 254.7 százalékkal, és a radiátorok gyártása 8,9 százalékkal nőtt. százalékkal több aszbesztet, 14 szá­zalékkal több téglát, 21.5 százalék­kal több hőálló gyártmányt állítot­tunk elő. A könnyűiparban sikeresen teljesítettük a textil, ruházati cikkek, bőr és nyomdaipar termelési feladatait. Az üveg és fa­iparban néhány termékben elmarad­tunk. Textil termékek gyártásában az elmúlt évben 80.8 százalékkal több lenfonalat, 79.8 százalékkal több selyem és félselyem fonalat, 121.8 százalékkal több len és féllen­vásznat 41.2 százalékkal tpbb mun­karuhát, 20.9 százalékkal több fér­firuhát gyártottunk, mint 1950-ben. Nőtt a bőrtalpú és gumi cipők ter­melése is. Az élelmezési iparban csak 96.8 százalékra teljesítettük feladatainkat. A terv nemteljesíté­sében a cukorgyártás a hibás, ahol nem gyűjtöttek be idejében megfe­lelő nyersanyagot, ennek ellenére az elmúlt évben 8.8 százalékkal több cukrot, csaknem 40 százalékkal több vajat, 16 százalékkal több, müzsírt, 31.5 százalékkal több tar­tós süteményt, 10.8 százalékkal több búzaterméket, 29.5 százalékkal több ecetet, 3 százalékkal több sört, 22.4 százalékkal több szappant gyártót­1 tünk, mint 1950-ben. A mezőgazdasági termelés tervteljesítése A vegyiiparban a feladatokat teljesítettük. Az 1950-es évvel szemben 2 százalék­kal több szódát, 9 százalékkal több karbidot és több mint 12 százalék­kal több müselymet gyártottunk. Az építőanyagok és kerámiai iparban a feladatokat cementgyártásban, betoncsövek gyártásában, tégla, cse­rép és égetett magnezit gyártásá­ban nem teljesítettük. E feladatok gyenge teljesítését a munka rossz megszervezése okozta néhány üzem­ben, de hozzájárultak ehhez az el­használt gépiberendezések üzemza­varai, a villamosáram szünetelése és a munkaerők hiánya. 1951-ben 4 adalékkal több eei»«®tet, 30.8 Az ipari termelésben elért sike­rek a nagyüzemi termelés további növekvésének és a mezőgazdaság szocialista pénzalapja megszilárdí­tásának előfeltételeivé váltak. A me­zőgazdaság nagymennyiségű új trak­tort, cséplőgépet öntözőgépet és más gazdasági gépeket kapott. A növénytermelésben már észlel­hető az új agrotechnikai intézkedé­sek és a közös vetési eljárások ked vezö hatása. A gabonanemüek ter mése 2.9 százalékkal túllépte a te* vet, a gabonanemüek össztermése pedig, összehasonlítva az 1950-es évvel 22.5 százalékkal túlhaladta azt. A cukorrépa, burgonya, cikória, len és kender termése a tavaszi munká­latok késése és az elégtelen gyom­lálás következtében terven alul ma­radt. Az őszi vetésnek a búzánál 95,4 százalékkal, a rozsnál 100.6 százalékkal, a repcénél 106 száza­lékkal tettünk eleget. Az Egységes Földműves Szövetkezetek 113.3 százalékkal, az állami bir­tokok 100.1 százalékkal teljesítették a vetési főtervet, ennek dacára, a magánszektor 86.1 százalékkal, ügy, hogy az össztervet csak 91 száza­lékban teljesítették. A növényi termékek felvásárlását 1951 év végéig a repcénél, a ta­karmánynál és a szénánál teljesí­tették, összehasonlítva az 1950-es évvel 6.5 százalékkal több rozsot, 2.8 százalékkal több árpát, 40 szá­zalékkal több zabot, 43.4 százalék­kal több kukoricát, 17.5 százalékkal több repcét, 95.8 százalékkal több lenfonalat 115.4 százalékkal több kenderfonalat, 192.5 százalékkal több szénát, és 28.3 százalékkal több zöldséget vásároltak fel. A különféle fajtájú gazdasági állatok állománya nagyobb mint az előző évben, mégis az anyadisznón kívül nem érték el a tervezett számot, összehasonlítva az 1950-es évvel a dzarva&aiarii&áil om.4ny 6.1 százalék­kal, az anyadisznőállomány 12.6 százalékkal, az anyajuhállomány 19 százalékkal emelkedett. Ez a tény kedvező kilátásokkol kecsegtet a gazdasági állatállomány emelésében az 1952-es évre. A fogyasztásra szánt állatok te­nyésztésének tervét egy fajtánál sem értük el. A +ej termelésének tervét csak 87.3 százalékra teljesítettük, habár az össztermelés, összehasonlít­va az 1950-es évvel, 1 százalékkal emelkedett. A terv nemteljesítésének okát a takarmánykészlet elégtelen kihasználásában kell keresni. A terv nem teljesítésének következtében a tejfelvásárlás tervét csak 81.6 szá­zalékban tudtuk sikeresen megvaló­sítani. Mindennek ellenére 28.6 szá­zalékkal több tejet vásároltunk fel, mint az előző évben. Az állami gazdaságok az 1951-es évben 10.2 százalékkal több mezőgazdasági és 6.1 százalék­kal több szántóföldet müveitek meg mint az 1950-es évben. A gazdasági állatállomány a szarvasmarháknál 13.4 százalékkal emelkedett, ebből 15.8 százalékkal a teheneknél és 54 százalékkal az anyadisznóknál. Az állami birtokokon lényegesen meg­erősödött a géppark, a traktorok 7.5 százalékos (lóerőben 20 százalé­kos) növekedésével, és a kombájnok, önkötözök és. cséplőgépek számának növekedésével. Az alkalmazottak szá­ma 26.7 százalékkal emelkedet, a munkások száma pedig 25.4 száza­lékkal. Az egységes földműves szö­vetkezetek száma Szlovákiában az év végén 1612 volt, az előkészítő bi­zottságok száma 539. Az EFSz-ek száma az 1951-es évben, összehason­lítva az 1950-es évvel 12.3 százalék­kal nőtt, ebből az Egységes Föld­műves Szövetkezetek n. típusa és a magasabb típusok 16.7 százalékos gyarapodást könyvelhettek el. Az EFsz-ek jó munkamegszervezéssel sikeresen megbirkóztak feladataikkal. A fő gazdasági munkálatok beter­vezett idejét 4—21 nappal rövidí­tették meg az 1950-es évvel szem­ben. Ezekkel az eredményekkel ki­szélesítették és megerősítették tag­sági alapjukat. A magasabb tipusú EFSz-ek az 1951-es évben több mint 300 ezer hektár földön hajtották végre a gazdasági-technikai rende­zést. A marhaállomány a közös is­tállókban háromszorosára emelke­dett és a sertésállomány közös ne­veléssel meghatszorozódott. A gép- és traktorállomások száma az 1951-es évben az előző év szá­mának négyszeresét érte el. A gép­állomások gépereje 36.9 százalékkal növekedett. A kombájnok száma ÍV3 százalékkal, az önkötözök szá­ma 242 százalékkal és a cséplőgépek száma 397 százalékkal több mint 1951-ben. A gépállomásokon 70 szá­zalékkal több munkás dolgozik, eb­ből a traktoristák száma 45 száza­lék, éa a többieké 108 százalékos emelkedést mutat. A géppark je­lentős emelkedése és a dolgozók szá­mának növekedése ellenére sem tel­jesítették tervüket. Gépeiket nem használták ki, a szövetkezetekkel a munkát nem hozták összhangba és a második műszakot sem vezették be mindenütt. Az erdőgazdálkodásban a termelés kedvezőbb volt, mint az előző évben, mert a gépesítést jobban használták ki, 104.8%-kal teljesítettük a fa kitermelését, ami 20%-kal több mint a mult évben. Teljesítették és túllépték a tervet az erdősítésben is. Az építkezési ipar pénzügyileg az épités tervét 93%-ra teljesítette. Beruházási új építkezé­sekben 97.3%-ra és karbantartás­ban 114.3%-ra. Az utolsó negyed­évben állott be ugyan javulás, de az első év elmaradását behozni nem tudták. Az 1951-es évben az ipar és a közlekedés számára 256.599 négyzetméternyi gépcsar­nok területet bocsátottak rendelke­zésre. Az ipar és a szállítás szá­mára a termelési építkezések többi területe 270.478 négyzetmétert tett ki. A mezőgazdaság számára 241.335 négyzetméternyi épületet emeltek és 138.062 négyzetméter területen építettek közös állattenyésztést szol­gáló új épületeket. 5769 lakásépít­kezést fejeztek be és 122.000 négy­zetméter lakterületen rendeztek be legényszállást. Az épitkezés tervének gyenge teljesítését a munka rossz meg­szervezése okozta. Még mindig nem használják ki a rendelkezésre álló gépeket és az új munkamódszere­ket, főleg a szovjet sztahanovisták nagyszerű tapasztalatait. iFolytatás a 2. oldalon.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom