Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-16 / 13. szám, szerda

1952 január 16 UJSZ0 Tüzérségünk dicső évfordulója J. V. Sztálin generalisszimusz 1945 február 19-iki ňadparancsa ér­telmében a második, negyedik és ötödik csehszlovák tüzérségi ezredet magas kitüntetés érte — elnyerték a Jasziói elnevezést. Január 15-ike, a Szovjetunióbeli első csehszlovák hadseregcsoport tüzérsége sikeres bevetésének napja a lengyel Jaszlónál, a csehszlovák tüzérség nagyjelentőségű napjává lett. Szovjetunióbeli egységeink tüzér­ségét 1944 december 19-töl 22-ig 90 kilométeres meneteléssel az On­dava folyótól átcsoportosították a Jaszlótól keletre fekvő tüzállások­ba, hogy innen támogassák a 38-ik hadsereg áttörő támadó operáció­ját. A 38-ik hadsereg parancsnoka, Moszkalenko tábornok, a Szovjet­unió hőse volt. Az Ondava melletti tüzelő állá­sok elhagyása a tüzérség számára nem volt egyszerű feladat. Részle­tekben kellett ezt a feladatot meg­valósítani, leplezetten, többnyire éj­jel, hogy az éber ellenség észre ne vegye, mivel a tüzérség átcsoporto­sításával jelentékeny mértékben csökkent a hadseregcsoport védel­mi készsége. A gyenge gyalogsági védelem megerősítése céljából csak néhány ágyút hagytak a helyszínén az első és harmadik csehszlovák brigád védelmi szakaszai, egy-egy ágyút és aknavetőt, amelyeknek ál­landóan változtatniok kellett helyü­ket, hogy így megtévesszék az el­lenséget és abban a meggyőződés­ben tartsák, hogy a tüzérség teljes tüzkészültséggel rendelkezik. A tüzérek becsületesen és kitar­tóan készülődtek, hogy jól teljesít­sék a kitűzött feladatot. Mindany­nyian, a parancsnokok, telefonisták, rádiósok, minden erejükből dolgoz­tak. A kiépített tüzállásokat és megfigyelőhelyeket gondosan álcáz­ták. Az egyes fegyverek kezelő sze­mélyzete tökéletesen egybehangolt egésszé lett. A 38-ik hadsereg operációjában, öt csenszlovák tüzérségi ezred és az 1. csehszlovák harckocsi brigád tankistái vettek részt. A támadó arcvonal egy kilométerére a takti­kai irányok fontossága szerint 130 —200 ágyú jutott. A 38-ik hadsereg az operációt 1945 január 15-én reg­gel kezdte meg, hataimas, 65 per­cig tartó tüzérségi előkészítés útán. Az előkészítő tüzelés végefelé be­avatkoztak a -szovjet repülők és a gyalogság nehéz gépfegyverei. Ez­után támadásra indult a gyalogság, a tankok és a tüzérség segítségé­vel gyorsan legyőzte a német ellen­állást és ellentámadásokat. A szov­jet gyalogság és tankok gyors elö­törése a szovjet és csehszlovák tüzérség állandó, pontos és hatha­tós támogatása lehetetlenné tette a németeknek, hogy idejében és szer­vezetten elfoglalják a Wisloka fo­lyón védelmi állásaikat és így ezt az akadályt is legyőzték a katonák és feltartóztathatatlanul haladtak nyugatnak. Délfelé felszabadították Jaszlót és már 15.00 órakor elérték az aznapra kitűzőt célt. A támadás kiinduló pontjától 11 kilométerre törtek előre. A német védelemben kialakult hézagba a szovjet gépesí­tett egységek törtek be, hogy tel­jessé tegyék a németek vereségét és hogy minél gyorsabban elérjék Gorlice térségét. Az operáció éjjel is folytatódott. A szovjet és csehszlovák tüzérek ebben a hadműveletben példásan dolgoztak, mintaképét nyújtották egy jól előkészített és tökéletesen végrehajtott tüzérségi támadásnak. A jaszlól hadműveletben való részvétel a csehszlovák tüzérség legnagyobb harci akcióihoz tarto­zik. Tüzéreink itt lengyel földön, karöltve a szovjet nadsereggel, vér­rel pecsételték meg a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyelország közti szilárd barát­ságot és testvériséget. Ma tüzéreink néphadseregünk többi fegyvernemeinek katonáival együtt valamennyi dolgozónk békés munkáját védik. Szilárdítják véd­errhk hatalmát és erejét. Éberen állnak őrt a népi demokratikus köztársaság védelmében és készek ezt bármikor megvédeni. Tüzéreink épp úgy, mint hadseregünk minden katonája a békét, dolgozó népünk építőmunkáját védi, annak a nép­nek munkáját, amely szülöpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága és Gott­wald elvtárs mellé tömörülve, lel­kesen teljesíti a tervezett feladato­kat. Hadseregünk pedig a dicső liarci hagyományok szellemében a Szovjetunió hadseregének példája szerin; mind erősebbé válik, hogy az imperialistáknak kedvét vegye kalandor céljaiktól, hogy megaka­dályozza minden aljas tervüket. Az USA beavatkozásáról a Szovjetunió és a népi demokráciák belügyeibe BÉCS. A térni tzl Scheller-Bl öekmann Werke munkásai megtagadták egy nagyobb puskacsó'rendelés teljesítését. A gyár munkásainak és alkalmazot­tainak nyomására az igazgatóság kénytelen volt visszautasítani ezt a rendelést. A munkások harcos fellé péséť a lakosság általános helyeslés­sel fogadta. KAIRÓ. Az egyiptomi sajtó jelentése sze­rint az angol csapatok minden össze köttetést megszakítottak a Szuezi csatorna övezet és Egyiptom többi részei között. Az angolok mindenki' nek megtiltották a Szuezi-csatorna­övezetba való beutazást és az onnan való kiutazást. BERLIN. Január 8-án Berlinben az NDK és Lengyelország kormányainak kép­viselői kulturális együttműködési szerződést írtak alá az NDK és Len gyélország között. BRÜSSZEL. A belgiumi munkanélkülieket tá­mogató alap bejelentette, hogy de­cember utolsó hetében a munkanél­küliek száma Belgiumban elérte a 320.993 főt. A munkanélküliek száma így ma nagyobb, mint a világgazda­sági krizi s kicsűcsosodásának idősza­kában az 1932—1933. években volt. KOPPENHÁGA Dániába továbbra is amerikai csa­patok érkeznek. Az Information című újság közli, hogy a közelmúltban Aarhosg kikötőjébe befutott a hat­vanötödik amerikai csapatszállító hajó. PEKING. i Január 13-án 12 óra 27 perckor tizenhat amerikai repülőgép Ismét megsértette a Kínai Népköztársaság légi terét és egészen Mukden eló'váro­sai felé repültek. Ugyanezen repülő gépek elrepültek Peking és más kínai városok felett is. Az amerikai légi­kalózok az utolsó két hét alatt már néhány ehhez hasonló légi provoká­ciót végeztek. Visinszkij elvtárs benyújtotta a Szovjetunió békejavaslatát az ENSz-ben Január 12-én délután az ENSz­közgyülés politikai bizottsága meg­kezdte következő napirendi pontjá­nak, a Szovjetunió küldöttségének „az új világháború veszélye ellen, valamint a béke és a népek közöt­ti barátság megerősítéséért teendő intézkedésekről" szóló javaslatának megvizsgálását. Már előző nap a reggeli lapok révén széles körök­ben ismerétessé vált, hogy Visin­szkij elvtárs felszólal ebben a kér­désben. Ezért a közönség és az új­ságírók helyei, már jóval a politi­kai bizottság ülésének megnyitása előtt, zsúfolva voltak. Visinszkij elvtárs felszólalásában részletesen megvilágította több, az agresszív atlanti csoportosulásban egyesült ország fegyverkezési verse­nyének pusztító. következményeit. Ez a fegyverkezési verseny okoz­za a nemzetközi helyzet feszültségét és a széles néptömegek elnyomoro­dására, életszínvonaluk állandó süly­lyedésére vezet. A szovjet küldöttség vezetője a szovjet kormány nevében a követ­kező közgyűlési határozat-tervezetet terjesztette a politikai bizottség elé: 1. A közgyűlés kijelenti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tag­ságával összeegyeztethetetlen az agresszív atlanti tömbben való rész­vétel és az, hogy egyes államok, el­sősorban az Amerikai Egyesült Ál­lamok, idegen területeken katonai, haditengerészeti és légitámaszpon­tokat létesítsenek. 2. A közgyűlés szükségesnek is­meri el, hogy: a) a koreai hadmü­veletekben részvevő országok hala­déktalanul beszüntessék a hadmüve­leteket, fegyverszünetet kössenek és tíznapos határidőn belül visszavon­ják csapataikat a 38. szélességi kör­től; b) háromhónapos határidőn be­lül, minden külföldi csapatot — a külföldi önkéntes egységeket is, — vonjanak ki Koreából. 3. A közgyűlés, elismerve, hogy az atomfegyvernek, mint az agresz­szió és az emberek tömeges elpusz­títása fegyverének használata el­lentmond a népek lelkiismeretének és becsületének és összeegyeztethe­tetlen az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tagságával, bejelenti az atomfegyver feltétlen eltiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesí­tését az eltiltás végrehajtása felett, azt tartva szem előtt, hogy az atom­fegyver eltiltása és a nemzetközi ellenőrzés egyidejűleg lép életbe. A közgyűlés megbízza a leszerelési bi­zottságot, hogy 1952 június l-ig ké­szítsen elő és terjesszen a Bizton­sági Tanács elé egyezmény-terveze­tet, amely előírja azokat az intéz­kedéseket, melyek biztosítják az atomfegyver eltiltásáról, termelésé­nek beszüntetéséről és már kész atombombák kizárólag békés célok­ra való felhasználásáról, valamint az említett egyezmény végrehajtá­sa feletti szigorú nemzetközi ellen­őrzés létesítéséről szóló közgyűlési határozat teljesítését. 4. A közgyűlés ajánlja a Bizton­sági Tanács állandó tagjainak — az Amerikai Egyesült Államoknak,, Nagy-Britanniának, Franciaország­nak, Kínának és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének, hogy e határozat elfogadása napjá­tól számított egy éven belül egy­harmaddal csökkentsék e határozat elfogadásakor meglévő fegyverze­tüket és fegyveres erőiket. 5. A közgyűlés ajánlja, hogy minden állam, azonnal, de minden­esetre a közgyűlés által az atom fegyver eltiltásáról és az öt nagy­hatalom fegyverzetének és fegyveres erőinek egyharmaddal való csökken­téséről szóló határozatának elfoga­dása után egy hónappal, szolgál­tasson teljes hivatalos adatokat fegyverzetének és fegyveres erőinek állapotáról, beleértve az atomfegy­verre és az idegen területeken lévő katonai támaszpontokra vonatkozó adatokat. Ezeket az adatokat a köz­gyűlés említett határozatának elfo­gadásakor meglévő állapot szerint kell szolgáltatni. í 6. A közgyűlés ajánlja, hogy a Biz­tonsági Tanács keretein belül léte­sítsenek nemzetközi ellenörzöszer­vet, amelynek feladata: az atom­fegyver eltUtásáról, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről szó­ló határozatok teljesítésének ellen­őrzése és az államok által fegyver­zetük és fegyveres erőik állapotáról szolgáltatott adatok ellenőrzése. A nemzetközi ellenőrző szervnek — hogy az atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet csökkentéséről szóló közgyűlési határozat' megtartására megfelelő biztosítékrendszert létesít­senek — állandó joga lesz ellenőr­zést gyakorolnia az államok belügyei­be való beavatkozás joga nélkül. 7. A közgyűlés felhívja minden állam kormányát, — mind az Egye­sült Nemzetek Szervezete tagálla­maiét, mind azokét, amelyek jelen­leg nem tagjai az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, — hogy világér­tekezleten vizsgálják meg a gyakor­lati intézkedéseknek a kérdését, ame­lyeket a fegyveres erők és a fegy­verzet lényeges csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az eltiltás teljesítése fölötti nemzetközi ellen­őrzés létesítése terén kell végrehaj­AzENSz közgyűlés január 11-i tel jes ülésén megvizsgálta az USA ag­resszív cselekményeinek és más or­szágok belügyeibe való beavatkozá­sának kérdését. A politikai bizott­ságnak azok az ülései, amelyeken a Szovjetunió panaszát vitatták meg, bíróságra emlékeztettek, ahol a vád­lottak padján az USA kormányt képviselő küldöttség ült. A politikai bizottság vitája tel­jes mértékben megerősítette a Szovjetuniónak az USA kormánya ellen emelt vádjait. Ezért a küldöttségek jelentős része — az összes küldöttségek körülbe­lül egyharmada nem volt hajlandó támogatni az USA-nak azt a kísér­letét, hogy valamilyen módon Iga­zolja magát és elhárítsa ezeket a vádakat. Január 11-én a teljes ülésen a Szov­jetunió ismét megvitatasra terjesz­tette elő azt a javaslatát, hogy ítél­jék el az 1951 október 10-i bűnös tör­vényt és intézkedjenek, hogy az USA kormánya felfüggessze ezt. Dr. Szekaninová-Čakrtová, Cseh­szlovákia küldöttségének vezetője, és Vierblowszki, a iengyel küldöttség vezetője, szavazásukat megindokoló beszédeikben teljes határozottsággal támogatták a Szovjetunió küldöttsé­gének javaslatát. Számos új tényre mutattak rá és bebizonyították en­nek a törvénynek agresszív jellegét, amely valóban a békét fenyegeti és ezért az ENSz határozott ellenállá­sába kell ütköznie, mert az ENSz­nek feladata, hogy biztosítsa a nem­zetek biztonságát Visinszkij elvtárs Mansfieldnek, az USA képviselőjének válaszolva, le­leplezte az USA képviselőjét, hogy a tényeket meghamisítva, csalárd mesterkedéseket folytat, amelyek azonban nem mentik fel az USA kormányát a felhozott vádak alól. — Az amerikai október 10-i ter­rorista törvény, — mondotta többek között — terrorista cselekmények elköveté­sére irányul a söpredék, a társa­dalom alja, hazaárulók segítségé­vel. Nekünk ezt mondják: önök min­denkit árulónak neveznek, ez nem igaz, mi nem neveztünk és nem ne­vezünk mindenkit annak. Mi tudjuk, hogy azok között, akik ilyen vagy olyan okból nem tértek vissza a Szovjetunióba és most különféle or­szágokban élnek, vannak becsületes emberekből álló nagy csoportok — magában Párizsban, Franciaország­ban és sok ezer ilyen ember van, akik nem követnek el bűnt a haza ellen és tevékenyen fognak harcolni az el­len a provokátor és terrorista, kár­tevő, a nemzetközi kapcsolatokban hallatan törvény ellen, amelyet az USA-ban 1951 október 10-én adtak ki. De mi azt mondjuk, hogy ez a törvény az árulókra, a külön­féle Kravcsenkókra és társaikra van alapítva. Kezükbe nyomnak egy bizonyos zász­lót és harcba küldik őket az úgy­nevezett „európai szabadságért". Mi tudjuk, mi ez a „szabadság"! Mans­field úr ezt mondotta Itt: Miért ne harcolhatnának az emberek azok el­len az országok ellen, amelyekből el­menekültek? Ezt itt mondotta az egész közgyűlés előtt. Ez azonban már közvetlen bizonyí­téka az USA kormánya ellen felho­zott vádaknak, azoknak a vádak­nak, melyek szerint az Amerikai Egyesült Államokban 1951 október 10-én hozott törvény valamiféle „európai szabadság" hamis jelszava alatt felforgató, terrorista és kártevő tevékenység szervezésére irányul. Az USA kormánya el kell, hogy törölje ezt a törvényét, — hang­súlyozta Visinszkij elvtárs — ha valóban együttműködésre törekszik más országokkal, többek között a Szovjetunióval, amiről olyan so­kat beszélnek itt az amerikai kül­döttek. Egyébként az USA küldöttségének minden itteni tevékenysége arról ta­núskodik, hogy csak fecsegnek a nemzetközi együttműködésről, de ez az együttműködés általában nem ér­dekük. A görög küldött felszólalása után a Szovjetunió javaslatát szavazásra bocsátották. Az USA-nak a nyomás különböző eszközeivel sikerült a sza­vazatoknak valamivel több, mint két­harmadát összegyűjtenie a javaslat ellen. Épúgy, mint a politikai bizott­ságokban, a küldöttségek körülbelül egyhar­mada nem kívánt az USA mellett szavazni. A határozat mellett szavazott a Szovjetunió, Ukrajna, Bjeloruszia, Lengyelország és Csehszlovákia kül­döttsége. Afganisztán, Burma, India, Egyiptom, Guatemala. Indonézia, Irak, Pakisztán, Szíria, Szaudi-Ará­bia és Jemen, vagyis majdnem valamennyi közép- és kö­zeikeleti és ázsiai ország tartóz­kodott a szavazástól és ezzel meg­mutatták, hogy nem tartják meg­győzőnek azokat az érveket, ame­lyeket az USA hozott fel a szov­jet vádak megcáfolására. Magyarország ipari állammá vált „Magyarország agrár államból ipari állammá fejlődött és a nehéz­ipari termelés ma háromszor olyan maga3, mint a háború előtti időben volt", jelentette ki Gerő Ernő mi­niszter, a Magyar Népköztársaság legfelsőbb gazdaság: tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának ülésén. Gerő elvtárs beszédében rámuta­tott arra, hogy a Magyar Népköz­társaság az 1951. évi tervet 3.5%­kal túlteljesítette és ezzel az 1950. évi termelést 30.1% -kai szárnyalta túl. A mezőgazdaságban és közleke­désben is teljesítették és túlteljesí­tették az 1951. évi tervet. A Magyar Népköztársaság a szocialista iparo­sítás útján nagy lépést tett előre, — jelentette ki Gerő elvtárs. Gero elvtárs továbbá rámutatott, hogy a gazdaság minden terén el­ért nagy sikerek mellett még bizo­nyos hiányok mutatkoznak. így pél­dául a széntermelés n'em tartott teljesen lépést az általános fejlő­déssel Az 1952. évben a fejlődésnek ezeket az egyenlőtlenségeit kikü­szöböliük, — mondotta Gerő elv­társ. — Ez az év döntő év lesz, mert ebben az évben az ötéves terv célkitűzéseinek több, mint felét kell megvalósítani. Portugália fokozza katonai kiadásait Épp úgy, mint a többd marshal­lizált országban, Salazar fasiszta Portugáliájában is növekedik a ka­tonai költségvetés. Az 1952. évi költ­ségvetés az összköltségek 28%-át katonai előkészületekre irányozza elő, ami 41.1 millió eszkudosszal több, mint a mult évben volt. Ezen­kívül a rendkívüli költségvetés, amely az Atlanti-egyezményből fo­lyó kötelezettségeket van hivatva fedezni, 327.5 millióval magasabb, mint tavaly volt. A rendes költség­vetés 1218 millió eszküdosz defi­citet mutat ki. Salazar, az amerikai imperialis­ták bábja, már 20 év óta uralko­dik Portugáliában, és országát in­tenzíven bekapcsolja az amerikai háborús gépezetbe, egyben felszá­molja a legális ellenzék utolsó ma­radványait is. tani. A közgyűlés ajánlja, hogy a legrövidebb időn belül, de minden­esetre 1952 július 15-énél nem ké­sőbb, hívják össze az említett világ­értekezletet. 8. A közgyűlés felhívja az Ameri­kai Egyesült Államokat, Nagy-Bri­tanniát, Franciaországot, Kínát és a Szovjetuniót, kössenek békeegyez­ményt, egyesítsék erőfeszítéseiket e fennkölt és nemes cél elérésére. A közgyűlés felhívja az összes többi békeszerető államot is, hogy csatla­kozzék a békeegyezményhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom