Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)
1952-01-15 / 12. szám, kedd
1952 január 15 UJSZ0 Amíg az amerikai küldöttek fegyveres erők csökkentésérői fecsegnek, az USA-ban folytatódik az őrült fegyverkezési verseny Az ENSz-közgyűíés teljes ülésének vitája Január 11-én délután összeült az ENSz-közgyűlés Hatodik ülésszakának telies ülése. A közgyűlés elnöke közölte, hogy a teljes ülés elé kilenc kérdést terjesztettek. Ezeket a kérdéseket előzőleg különböző bizottságokban már megvizsgálták. Előszór a „Valamennyi fegyveres erő és a fegyverzet szabályozása, korlátozása és fokozatos csökkentése" címet viselő határozat-tervezetet terjesztették a közgyűlés elé. Ezt a nangzatos, de hamis elnevezést viselő tervezetet az USA, Nagy-Britannia és Franciaország küldöttsége terjesztette be. A vita során felszólalt az egyiptomi küldött és kijelentette, hogy nem csatlakozik sem a Szovjetunió vezette, sem a nyugati táborhoz. Kiemelte, hogy nem támogathatja az amerikai határozatot, mert ez az atombomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltását igen távoli célnak tekinti. Hangsúlyozta, hogy az atomfegyver hesználatának eltiltást) nemcsak halaszthatatlan, hanem teljes mértékben megvalósítható feladat. India küldötte ugyancsak kijelentette, hogy nem szavaz az amerikai határozat mellett Rámutatott, hogy a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és ellenőrzés létesítésére vonatVozó minden reális tervnek a legnagyobb katonai erővel rendelkező valamennyi nagyhatalom beleegyezésén kell alapulnia. A vita során felszólalt A. J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője is. Kijelentette, hogy a szovjet küldöttség a szóbanforgó javasla; ellen szavazott, mert az egyáltalában nem kielégítő és a legcsekélyebb mértékben sem felej meg annak a feladatnak, amelyet á tervezet szerzői állítólag maguk elé tűznek Ha figyelmesen tanulmányozzuk a szóbanfosgó határozatot — mondotta Vis'nszkij elvtárs —, meg kell győződnünk arról, hogy a határozat hangzatos elnevezése ellenére egv lépést sem tesz előre a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, az atomfegyver tényleges eltiltásának útján, sem a hatásos nemzetközi ellenőrzés megteremtésének útján — legfeljebb az úgynevezett Baruch-tervnek az Utján, amelv az igazi nemzetközi ellenőrzés kigűnyolását jelenti. Ez a Baiuch-terv azt a célt tűzi ki, hogy törvényesítse az atomfegyver további, ellenőrzés nélküli termelését és az atombomba felhasználását embertömegek elpusztítására. Az amerikai tervezet fel akarja cseréin, j. fegyverzet és a fegyveres erjk csökkentésének kérdését azzal a javaslattal, amely adatok gyűjtését írja elő a fegyveres erőkről. Az amerikai javaslattal szemben a szovjet javaslatok — mint ismeretes — azt ajánlják a Biztonsági Tanács állandó tagjainak, hogy egy éven belül egyharmaddal csökkentsék fegyveres erőiket és fegyverzetüket. íme — mutatott rá Visinszkij elvtárs —, hasonlitsák össze: egyrészt a fegyverzet, összeírása, másrészt egyharmaddal való csökkentébe' Sem az USA, sem az őt támogató Anglia és Franciaország nem törekszik a fegyverzet kérdésének olyan megoldására, amely a békét és a népek biztonságát szolgálná. Máskép hogyan lehetne megmagyarázni azt a vitathatatlan tényt, hogy a fegyverzet és a fegyveres' erők csökkentéséről szóló fecsegés mellett ezekben az országokban — elsősorban az USA-ban — folyatódik az örült fegyverkezési verseny Feltétlenül csodálkoznunk kell az USA einökének legutóbbi kongreszszusi üzenetén — folytatta Visinszkij elvtárs —, amelyben a napokban Kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britanniával és Franciaországgal együtt valamennyi fegyverzet csökkentésének és ellenőrzésének tervét javasolta a közgyűlésnek. „A terv hatásos ellenőrzési rendszert ír elő és ez konkrét és gyakorlati lefegyverzési javaslat" — így mondotta az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Láttuk azonban, hogy ezekben a javaslatokban ebben a határozatban a valóságban szó sincs semmiféle leszerelésről, a fegyverzetnek és a fegyveres erőknek semmiféle — még a legjelentéktelenebb, a legminimálisabb csökkentéséről sem. Ezért egyáltalában nem meglepő, hogy ilyen javaslatokat régen sem lehetett, most sem lehet és nem lehet a jövőben sem valamennyire is komolyan venni. Nem lehet komolyan venni az USA cjiöke üzenetének azt a megjegyzései sem, hogy ha a három hatalomnak ezt a javaslatát a Szovjetunió elfogadta volna, akkor ez a javaslat könnyített volna a fegyverkezési terheken és lehetővé tette volna, hogy a világ erőforrásait az emberiség javára használják fel Viiagos, ezt azért mondták, hogy elvonják a közvélemény figyelmet az Amerikai Egyesült Államok kormányának agresszív terveiről és a nemzetközi jog alapelveinek és elemi szabályainak olyan hallatlan megsértéseiről, amelyek már most bekerültek az Egyesült Államok és néhány más, az USA-t mindeucen feltétlenül támogató ország gyakorlatába. Ugyanilyen jellegű az atlanti tömb rnás részvevőinek és képviselőinek a felszólalása is, mint például az épp«n most felszólalt Jules-Moch úrnak, a francia kormány képviselőjének a nyilatkozata. Egyébként nehéz megmondani hogy 3 most itt kit képvisel, de tegyük fei, hogy mégis a megoukott francia kormány képviselője. (Derültség a közönség és egyes küldöttek körében.) Ez természetesen még nagyobb súlyt ad nyilatkozatának. (Derültség.) A nyugati küldötteknek állításaiba válaszul, akik úgy próbálják beállítani javaslatukat, mintha az a népek avát szolgálná, Visinszkij elvtár ezt válaszolta: A valóságban a szóbanforgó határozat semilyen lehetőséget sem ad a világ erőforrásainak a népek javára való felhasználására — amiről az USA elnöke beszélt — mert a határozat szerzői nem is tűztek ilyen célt maguk elé Ellenkezőlegépp a Szovjetunió javaslatai adnak meg minden lehetőséget arra, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny olyan országokban, mint az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei és készleteiket valóban az emberiség javára fordítsák. Azokat az erőforrásokat, amelyekkel a Szovjetunió rendelkezik, a szovjetrép és más békeszerető népek javára fordítják. Visinszkij elvtárs a továbbiakban hatásosan visszaverte Moch rágalmait, majd kijelentette, az ilyen rágalmazás a népek becsapásának politikája, de a csalóknak végülis sohasem sikerült félrevezetni a népeket. A népek le szokták és le fogják leplezni őket. Visinszkij elvtárs végül kitért aria: miért nem ragaszkodott a szovjet küldöttség ahhoz, hogy szavazzanak a fenti határozattervezethez benyújtott szovjet módosítások felett a jelenlegi teljes ülésen. A többi között rámutatott: a politikai bizottság most kezd :. meg „Az új világháború ellen, valamint a béke és a nepek közti barátság megszilárdítása érdekében teendő intézkedésekről" szóló szovjet javaslat tárgyalását, amelynek egyes kérdései az itt benyújtott módosításokat érintik. Lehetséges — mondotta —, hogy a szóbanforgó kérdéseknek a politikai bizottságban Való megvitatása 3orán néhány új — a. korábban beterjesztett javaslatoktól lényegesen ki'lönböző — javaslatokat terlesztenek be. A három hatalom határozattervezetét szavazásra tették fel. Mellette 42 küldöttJség szavazott, ellene öt. (Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Bjelorusszia és Ukrajna), hét küldöttség (Argentína, PaNéhány szó a jugoszláv dinár devalvációjáról Steward Alsop, az amerikai sajtó szemétdombjának leghetvenkedőbb kakasa, néhány hónappal ezelőtt minden köntörfalazás nélkül a következőket irta: „Jugoszlávia eteőosztályú business, amely minden befektetett dollárért két dollárt ígér". Kétségtelen, hogy Jugoszlávia elsőosztályú business a Wall-Street számára, de az események azt mutatják, hogy Alsop úr túl „alacsonyra" értékelte a tito-banda eivetemültségét. Mert ha igaz is, hogy a belgrádi kémfőnök az üzlet kezdetén minden befektetett amerikai dollárért két dollárt ígért, ma már tizenkét dollárt fizet Erről tanúskodik a titobanda legújabb népellene s gaztette: a dinár leértékelése. Újévi ajándékképpen Jugoszlávia néped számára a titoklikk elhatározta, hogy egyhatodára csökkenti a dinár értékét a dollárral, az angol fonttal és a többi kapitalista országok pénzegységeivel szemben. A titoista pénzügyminiszter nem átallotta kijelenteni, hogy ezen intézkedés „részét képezi Jugoszlávia gazdasági és stabilizációs programmjának". Beszélt továbbá a jugoszláv gazdaság „üj rendszeréről", amely „szabad kibontakozást nyújt a dazda, dasági erőknek". A titoista pénzügyminiszter mindössze azt felejtette el megemlíteni, hogy a „szabad kibontakozás" az amerikai tőke jugoszláviai térhódítására vonatkozik. A jugoszláv dinár leértékelésének oka világos. A devalorizálásig a dollár jugoszláviai árfolyama 50 dinár volt, a leértékelés után pedig egy dollárért 300 dinárt fjzetnek. Vagyis mindazokat a Coca-Cola, cigaretta, tojáspor és ne m utolsósorban fegyverszállítmányokat, amelyeket Jugoszlávia a „nagylelkű" amerikai kölosönökből kénytelen vásárolni Amerikától, most hatszoros áron számolják el. Nem is beszélve arról, hogy Jugoszláviának az Egyesült Államokkal szemben fennálló százmillió dollárt kitevő adóssága fejében öt milliárd dinár helyett 30 milliárd dinárt kell kifizetni. Ami pedig a Jugoszláviából elhurcolt nyersanyagok árának csökkentése folytán megtakarított dollárokat illeti, az sem megvetendő összeg. Az Associated Pres s tudósítója ugyan tapintatosan csak annyit jegyez meg, hogy „a dinár leértékelése előnyös lesz a Jugoszláviába látogató ameri. kai utazók számára is, akik sokkal többet vásárolhatnak majd dollárjaikért", nyilvánvaló, hogy e néhány diplomatikus SZÓ mögött JugoszláVia nemzet! kincsei gyarmati kizsákmányolása fokozásának terv e húzódili meg. A jugoszláviai épületfa, szén, ólom, réz és bauxid ezentúl hatszor olcsóbb áron vándorol majd Amerikába. De ugyanakkor a dinár leértékelése azt is jelenti, hogy az amerikai monopoltrösztök hatszor olcsóbban vásárolhatják meg a titóbanda által kezükre játszott jugoszláviai gyárakat és ipartelepeket és hatszor olcsóbban vásárolhatják meg a gyárak működéséhez szükséges nyersanyagokat és munkaerőket. A belgrádi kémfőnök tehát újabb „zsíros üzletet" ütött nyélbe. Üjabb szolgálatot tett gazdáinak és biztosította magának a jutalékot. Jugoszlávia dolgozó népének nyomora a dinár leértékelésével még jobban fokozódik. De fokozódik a nép ellenállása is a gyűlölt fasiszta rendszerrel szemben, amely valósággal kiárúsítja az ország kincseit az amerikai-orgazdának. Egyre inkább közeledik a nap, amikor a tito fasisztáknak felelniök kell az összeg gaztetteikért. Nincs annyi pénze aZ egész Wall-Streetnek, amennyivel megmenthetné a belgrádi banditákat a nép itéletétöj. Tovább tart a francia kormányválság A francia nép demokratikus kormányt követel A francia kormányválság tovább tart. Míg a burzsoá politikusok kulisszák mögötti tárgyalásokon keresik a kivezető utat a kormányválságból, egyre erősödik a békekormányt követelő népi mozgalom. Többszáz vállalat dolgozói, köztük a labourgeti Elektro mechaniquegyár, az avignoni rendezöpályaudvar, az Ericson telefongyár és más gyárak dolgozói békekormányt követelő határozatot juttattak el a köztársasági elnökhöz: St. Benőit város 2500 vasmunkása egyhangú határozatot fogadott el, amelyben követelik, hogy Franciaországban demokratikus egy-' ségkormány létesüljön. Egész Franciaország területén a dolgozók ezrei sztrájkokkal juttatják kifejezésre tiltakozásukat az amerikai imperializmus beavatkozása ellen az ország belügyeibe. Párizs, Lion, Duncergue és egyéb ipari városok munkásai is hatalmas tüntetéseket és sztrájkokat rendeztek. A L'Humanité vezércikke a francia kormányválság nemzetközi jelentőségére mutat rá. ,.A franciaországi válságot — írja — nem lehet különválasztani bizo nyos nemzetközi eseményektől. Washington egyre többet követel franciaországi ügynökeitől és ezek olyan intézkedéseket foganatosítanak, vagy készítenek elő, amelyekből a nép nem kér. A lakájkormányok ezért megbuknak. Ez a jelenség azonban nem szorítkozik csupán Franciaország területére. Kormányválság tört ki Belgiumban és ez fenyeget Görögországban is. Portugáliában a kormány fasiszta elnyomással védekezik a népi mozgalom ellen. Nyugat-Németországban Adenauer amerikai-barát politikája egyre szélesebb tömegek ellenállását váltja ki. Általános jelenség ez, amelynek megnyilvánulásai más alakban Ázsiában, a Közép- és Közel-Keleten, sőt Dél-Amerikában is jelentkeznek, amint ez az ENSz egyes szavazásaiból kitűnik. Válójában a francia és egyéb válságok az imperialista tábor egyre növekvő nehézségeinek és a béke- és demokrata tábor állandó megerősödésének jelei. Világos tehát, hogy a Pleven kormány bukása a francia nép sikere és a béke frontjának győzelmét jelenti", — írja a L'Humanité. Luiz Carlos Prestez élete közvetlen veszélyben forog Ezekben a napokban az amerikai imperialisták Vargas fasiszta kormányának parancsot adtak, hogy gyorsítsák meg Luiz Carlos Prestez, Brazília Kommunista Pártja főtitkára és a Kommunista Pát vezetőségének távollelvö 16 tagja elleni terrorista bünpert. A brazil dolgozók nagy nemzeti és népi vezére Prestez elleni bűnper már négy éve folyik és néhány hónappal ezelőtt a brazil nép hatalmas tiltakozó mozgalma következtében a tárgyalást félbe kellett szakítani. Most a Vargas fasisztái által rendezett bírósági komédia végső és döntő stádiumába jutott 1950 októberében Brazíliában és az egész világon villámgyorsasággal terjedt el a hír, hogy Carlos Prestest letartóztatták. Ezt a hírt azonban a brazil reakciós sajtó adta ki az amerikai Gestapoval egyetértésben. Céljuk az volt, hogy az országban kommunistaellenes terror légkörét alakítsák ki és hogy előkészítsék a haladó gondolkodású polgárok széleskörű letartóztatásának akcióját. Prestez és társai ellen Agliberto de Azevedo hős kapitányon kívül, aki már két éve börtönben van, elfogató parancsot adtak ki és Prestezt a rendőrség üldözi. Brazília Kommunista Pártjának főtitkára és a többi kommunista vezetők elleni terrorista bünper rendkívül fontos. A brazíliai reakció ezt a bünpert a brazil nép szabadsága utolsó maradékainak felszámolására akarja felhasználni. Presteznek és társainak elítélés* a mostani fasiszta rendszer megszilárdítását jelentené az országban és utat nyitna Braziliának az amerikai imperialisták által való gyarmatosításéÚj hatalmas vizierőmű építését kezdték meg az Albán Népköztársaságban Pénteken reggel Albániában ünne pélyesen megkezdték a Mati-folyóment: vizierőmű építkezését. A hatalma^ vizierőmű négy év múlva készül el és négyszerakkora lesz.-mint a két hónappal ezelőtt üzembehelyezett „Lenin" vízierőmű. Az ünnepélyes alkalomból Enver Hodzsa elvtárs miniszterelnök mon. dotť beszédet. Ismertette azokat. a nagy eredményeket, amelyeket Albánia a felszabadulás óta elért. „Népi rendszerünk megteremtése óta osupán hét év telt el — mondot-'' ta. Ez alatt a hét év alatt hazánk olyan hatalmas fejlődésen ment ke. resztül, amelyet Zogu uralmának hetven éve alatt sem ért volna el. A parasztság politikailag és gazdaságilag felszabadult. Míg 1938-ban csupán 634 elemi iskola volt egész Albániában, ma több mint kétezer elemi iskolánk van. Ipari temelésünk ma majdnem négy és félszerese az 1938as színvonalnak. Az ötéves terv továbbfejleszti iparunkat és emeli népünk életszínvonalát". Enver Hodzsa elvtárs befejezésül a Szovjetunió önzetlen segítségéről szólott, amely új győzelmek felé segiti az albán népet. Két francia katona a Német Demokratikus Köztársaság védelmét kérte Berlini hírek szerint december második felében a francia hadsereg két katonája érkezett Berlin demokratikus szektorába; René Ransberg őr mester és Mario Alessi-Angini közkatona. Mindketten azzal a kéréssel fordultak a Német Demokratikus Köztársaság kormányához, hogy politikai okokból nyújtsanak számukra menedéket a Német Demokratikus Köztársaság területén. Kínai és szovjet területek térképét találták egy fogiyulejtett amerikai pilótánál Az Üj Kína Hírügynökség külön tudósítója jelenti, hogy egy december 8-án Észak-Korea felett lelőtt amc. rikai repülőgép pilótájánál részleges térképeket találtak Pekingről és a Kínai Népköztársaság több városáról. A pilótánál öt térkép volt, közülük három kinai területeket ábrázolt. A kisztán, India, Indonézia, Burma, Jemen, Egyiptom) tartózkodott a szava^astól. Hymódon — ha figyelembe vesszük, hogy több küldöttség nem vett részt a szavazásban s ezzel nem volt hajlandó támogatni est a határozatot — a küldöttségeknek körülbelül egyharmada nem szavazott a tervezet mellett. Ezután a közgyűlés áttért az USA agresszív cselekményeiről és más országuk belügy eibj való beavatkozásáról szóló kérdés megvizsgálására. másik két térkép egyikén Vladivosz tok és Keszon, a másikon pedig Nagaszaki és Kagosina (Japán) városok vannak. A fogságba került pilóta nem tudta megmondani, milyen feladattal indították útnak. A gép küldetését csak a bombázó parancsnoka tudta, aki a géppel együtt elpusztult. Az a tény, hogy egy amerikai bombázó, amelyen kínai területeket ábrázoló térképek találhatók, Korea északi része felé repült ismeretlen rendeltetéssel, ismét azt bizonyítja, hogy az amerikai agresszorok ki akar ják terjeszteni támadó háborújukat.