Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-01 / 1. szám, újév

8 OJ SI® 1952, Újév A szovjet írók, költők és irodalom­történészek a halhatatlan Petőfiről Petőfit, a magyar nép nagy köl­tőjét, sehol a világon nem szeretik és tanulmányozzák hazáján kívül annyira, mint a Szovjetunióban. A szovjetnép magáévá tette eszméit és erőt merít belőlük a kommuniz­mus épitéséhez. A szovjet költők, tanultak a magyar nép l&ngeszü költőjétől és mindéin törekvésük arra irányul, hogy ök is olyan szol­gálatokat tegyenek népüknek, az emberiségnek, mint amilyeneket Pe­tőfi tett 1848—1849-ben az emberi haladásért a magyar népnek. Petőfit a múltban, Horthy Ma­gyarországában, Csehszlovákiában és Romániában szerették volna el­temetni, vagy legalább is elfeled­tetni. Nyugaton, parasztinak, durvának tartották szókimondásáért, harcos­ságáért. Az egyik angol irodalom­történész erre a megállapításra ju* tott: Petőfi költészete és eszméi idegenek és hatástalanok Angliá­ban. És ez természetes is. Petőfi lángoló szabadságszeretete, forra­dalmi eszméi összeegyeztethetetle­nek Anglia, Franciaország gyarmati politikájával, az amerikai négerül­dözésekkel és hódító törekvésekkel. Nyugat urai, a nyugati demokrá­ciák vezérei nem szerethetik Pető­fit, mert Petőfi az emberi haladás híve, a nemzeti szabadság élharco­sa és ök mindennek ádáz ellensé­gei. Ezzel szemben ft Szovjetunióban a reakciós erők szétzúzása után a szovjet irodalomtörténészek azonnal hozzáláttak Petőfi költészetének, eszméinek kiértékeléséhez és tekin­télyének helyreállításához. 1925-ben, az intervenciós háborúk befejezése után kiadták Petőfi Tátogatott ver­seit, Lunacsarszkij, a nagy Bzovjet irodalomtörténész értékes bevezető­tanulmányával. Ebben a tanulmány­ban először állították Petőfit méltó helyére a világirodalomban. „Petőfi Sándor egyike az európai költészet legragyogóbb alakjainak" — mond­ja Lunacsarszkij, majd összehason­lítja az orosz irodalom legjobbjai­val, köztük Puskinnal és Lermon­towal. Érdekes megállapítást tesz, amikor Lermontowal hasonlítja össze Petőfit. „Lermontov költésze­te Petőfi költészete mellé állítva majdnem betegesnek és a szó betű­szerinti értelmében gyötrönek tet­szik. Viszont, ha Lermontovtól Pe­tőfi felé fordulunk, & gyönyörűség rendkívüli érzése fog el." Mi ennék az oka? Lunacsarszkij erre is választ ad. „Petőfi szélső baloldali forradalmár volt... azt lehet mondani korának „bolsevikje". Ezzel kapcsolatban érdekes idézetet hoz a „Berliner Tageblatt" című li­berális német laipból. Ez a lap 1923­ban Petőfi születésének 100 éves évfordulóján ezt írta: „Élne csak most Petőfi, Magyarország vala­melyik koncentrációs táborában ül­hetne, mint bolsevik." Ez a liberális lap önkéntelenül is elárulta, hogy a Horthy Magyarországában a hiva­talos körök, hogyan értékelték Pe­tőfi költészetét. Ezzel szemben Lu­nacsarszkij végső következtetésként a következőket mondja: „Annyi bi­zonyos, a nemzetközi proletárkölté­szet előfutárai között Petőfi csilla­ga a legfényesebb sugarakkal ra­gyog." Lunacsarszkij tanulmánya fényes bizonyítéka annak, hogy először a Szovjetunióban értékelték helyesen Petőfi költészetét és forradalmi te­vékenységét. Azóta a Szovjetunióban meg­szüntették az emberi kizsákmányo­lást, a Szovjetunió az emberi hala­dás és a béke élharcosává vált. A szovjet írók, költök és irodalom­történészek alaposan áttanulmá­nyozták Petőfi egész költészetét és felszínre hozták annak miniden ér­tékét. Mindent elkövettek, hogy Pe­töfit megszerettessék a Szovjet­unió népeivel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Szovjetunió terüle­tén élő népek nyelvén több példány­ban adták ki Petőfi verseit, mint ezáz év leforgása alatt magyar nyelven. A szovjet nép szeretetéről beszélt Scsipacsov, a nagy szovjet költő, Petőfi halálának százéves év­fordulóján Kiskőrösöm: „Petőfit — saját hazáján kívül — még soha, sehol nem vették körül olyan szere­tettel, olyan őszinte elismeréssel, mint nálunuk a Szovjetunióban". A szovjetnép azért szereti Petőfit, „mert forradalmár volt ós igazi hu­manista. Azért szereti a szovjetnép Petőfit, mert fenntartás nélkül küz­dött a demokráciáért, a magyar né<p és az egész emberiség felszabadítá­sáért. Azért szereti a sZ^vjetnóp Petőfit, mert ő végtelenül szerette hazáját, igazi patrióta volt..., mert ő mindig az egészséges, örömteli életet hirdette: mert a hamisítatlan valóság dalnoka volt, aki minden áldozatra kész az emberiség üdvé­ért, mert bátor és merész eszméket s elveket vallott s azok szerint élt" — mondotta lángoló szeretettől iz­zó szavakkal Scsipacsov. Scsipacsov, a nagy szovjet költő megállapította, hogy Petőfi esztéti­kai nézetei megegyeznek azokkal az elvekkel, amelyeket a szovjet irodalom tűzött zászlajára. Petőfi „személyében megvalósította azt a költöideált, amire a szocialista szov­jet irodalom művelői törekednek". Példának Majakovszkijt hozza fel, aki ugyanazokat az irodalmi elve­ket vallotta, amelyeket Petőfi" meg­valósított. „Majakovszkij mondotta, hogy a vers — „az bomba és lobogó" — ő írta, hogy tűzzék verseit szurony­hegyre, egész életét a forradalom­nak adta, egész költészetét a nép szolgálatába állította". „Halj meg versem halj meg, minit közvitéz, mint harcainkban a névtelenek hulltak." Írja saját költészetéről Majakov­szkij. Petőfi ugyanezt mondja: „Ott állok én is a csatában Katonáid közt századom! Csatázok verseimmel... egy-egy Harcos legény minden dalom. S nem kérdem én, hogy költeményeim Tôléinek-e majd engemet? Ha el kell esniök talán e Csatéban: ám hadd essenek!" Nem véletlen összetalálkozásról vagy hatásról van itt szó. Ez Pető­finek éa Majakovszkinak „a két költőforradalmárnak egyforma ma­gatartása a művészettel, a költé­szettel, a nép ügyével szemben" — állapítja meg- Scsipacsov. Ez az a magatartás, amit a szovjet költők magasztalnak és megvalósítására törekszenek. A költő legyen népének vezetője, „láng-oszlop, forradalmár" — mondja Petőfi és vele együtt a legjobb szovjet költők. Petőfi ne­velte a népét és ezt tartják legfőbb feladatuknak a szovjet költök is. Petőfi a valóságnak megfelelően hü, realista képet festett költészetében a dolgozó nép életéről és harcra mozgósította az elnyomás ellen. Ezt teszik ma napjaink legjobb szovjet költői is. Petőfi tehetsége azért bontakozott •ki teljesen, mert képességeit a nép, a forradalom szolgálatába állította. Nem egy nagy tehetségű költő ké­pességei sorvadtak el, mert művé­szetét nem tudta, vagy nem akarta nagy és nemes célokra alárendelni, hazája és népe szolgálatába állítani. „Az igazságtalanság és a nép ször­nyű bánata szolgáltatott alapot Pe­tőfi költészetéhez", de Petőfi nem­csak dühöngött a kizsákmányolás és az igazságtalanság ellen, hanem következetes forradalmárhoz méltó­an elszánt élethalálharcot vívott a dolgozó tömegek érdekeiért — mon­dotta Maliiskó elvtárs. „Nem minden népnek jutott osz­tályrészül, hogy olyan költőkkel ajándékozza meg az emberiséget, mint Petőfi Sándor, ámde ez sok­ra kötelezi a magyar népet és ben­nünket is, akik annyira szívünkbe zártuk Petőfi költészetét. Petőfi élete és életműve arra kötelez ben­nünket, hogy elsöpörjük diadalmas útunkból mindazokat, akik akadá­lyokat állítanak elénk. Petőfi élete és életmüve arra kötelez ben­nünket, írókat és költöket, hogy el­söpörjük útunkból azokat, akik gá­tat vetnek a nagy szocialista iroda­lom fejlődése elé. Petőfi élete és életmüve arra kötelez, hogy lanka­datlanul leálcázzuk mindazokat, akik alantas szándékaikat forradal­mi szólamokkal leplezik — politiká­ban és költészetben egyaránt... Petőfi élete és életműve arra köte­lez, hogy könyörtelenül elsöpörjük utunkból azokat a népünktől elsza­kadt kozmopolitákat, világcsavargó­kat, akik gyűlölnek mindent, ami valóban nemzeti, népi, emberi," — állapítja meg és tűzi feladatként elénk Scsipacsev. Leonidze a magyar írókhoz intéz­te szavait: „Magyarország írói és költőd! Ti, akik Kossúth, Petőfi né­péből sarjadtatok, ti lettetek a bé­kéért és demokráciáért folyó harc­katoňái! Mindennap lelkeseítsen ben­neteket Petőfi, a nagy harcos, em­lékezzetek rá és kövessétek! ... Se­gítsetek a népnek, tisztítsátok meg neki az útat!" Azóta, hogy elhang­zottak Leonidze ezen szavai, a ma­gyar írók és költök méltó követőivé, utódaivá válták Petőfinek. Ezt bi­zonyítja a magyar irodalmi élet so­ha nem tapasztalt felvirágzása A szovjet költők és írók harcos, szenvedélyes kiállásából nekünk is tanulnunk kell. Sokkal merészeb­ben és bátrabban kell felhasználnunk Petőfi költészetét és eszméit népünk nevelésében, ön tudatosításában. Pe­tőfi eszméi, vágyai megvalósulás fe­lé közelednek és ezért, soha olyan mozgósító ereje nem volt Petőfi költészetének, mint éppen napjaink­ban. „Békét, békét a világnak. De ne a zsarnokkézből. Békét csupán a szabadság felszentelt kezéből." ... énekelte Petőfi és szavai ma is zengenek az egész világon. Dolgozó népünk új hazát, űj tár­sadalmi rendet épít. Kemény munka folyik hazánkban. Ez az építőmun­ka igénybe veszi népünk minden erejét, áldozatos hősi munkát köve­tel. Petőfi segít mozgósítani népün­ket az előttünk álló építő feladatok megoldására. „Fel nemzetem apraja, nagyja Szégyen reá, ki lomhán vesztegel. Dicsőség arra, aki dolgozik." „... az ő ezabad, tüzes dalai — mint sugaras álmok és rettegett fegyverek — vigyék e (demokrati­kus) népeket harcba a szocializmu­sért, a kommunizmusért!" — mon­dotta Maligkov elvtárs. Szőke József Vízszintes sorok: 1. Közmondás. (A dolog hatása az emberre). 7. Meny. asszony. 8. Porció. 10. Méhcsalád. 11. Ferenc bácsi polócoa beceneve. 12. Állami bevétel. 13. Ba . párja. 14. OOOB, 15. Vissza: zenei műszó rövi­dítve, (lassítani). 16. Olaszul: mester. 17. Vissza: Kocsma része. 18. Fran­ciául: dal. 19. Lopakodva, láthatat­lanul. 23. Vakond — szlovákul. 24. Hamis. 25. Agg. 27. Ötven */„ részse. 28. Alulra. 29. 2 szó: 1. Szelíd ellen­téte, 2. Gyilkoló. 30. Ára keverve. 31. Hézag, lék. 32. Romokra — más. salhangzói. 33. Ausztriai folyó. 35. Hegedűm mély húrja. 36. Szellemet idéző — magánhangzói. 37. A ezoba sötét sarka. 39. Sir. 41. V. S. G. 42. Kacsoh dalmű főhőse. Függőleges sorok: 1. Tizenhárom kivégzett magyar történelmi hős. 2. ÖSR magyarországi nagykövete vezeték és keresztneve. 3. Kacagta­tó éle (syn).. 4. Latyakos időben a járda ilyen (ék pótlással). 5. 2 szó. 1. hülye, 2. Keserű teát ivó. 6. Harc­téri pap. 7. Kaszáló munkás. 9. Ark­angyal neve. 20. Evésiközben teszi. 21. Távolodást jelző szó. 22. Asszo­nyodra. 26. Európai ország. 28. Le­vegő. 34. Tejtermék. 38. Itt szlová­kul. 40. Betűt vet. December 22-i számunkban kö­zölt keresztrejtvény megfejtése. Víz­szintes: 1. Kellemes karácsonyt és boldog újévet kívánunk az ÚJ Szó olvasóinak. 10. Ale. 11. Le. 12. Lé. 13. Szn. 14. Ner. 15. Ed 16. Omil. 19. A. 1. y. 20. Ifo. 21. Du. 22. Vére. 23. V. M. T. 24. O ám. 25. Ez. 26. Anel. 27. A. A. E. 28. S. N. B. 29. La. 30. Kynő. 31. Rts. 32. Ato. 33. Gob. 34. Villanykapcsoló. 37. Eléget. 40. Ot. 42. Gyi. 43. Ak. 44. Ki. 45. Zola 49. Al. 50. Pá. 51. On. 52. Szél. 53. Kan. 54. Ró. — Függőleges: 2. Ele­fánti. 3. Leramból. 4. Eledel. 5. Me­dúza. 6. Slovákok. 7. Kémény. 8. Csavargó. 9. Szimatol. 17. Irén. 18. Lelő. 35. Nagy anyu. 36. Párkányi. 38. Eg. 39. Eil. 40 Ökör. 41. Tino. 43. Apa. 46. Oz. 47. Lé. 48. Al. Sporthíradó A „TÁTRAI SERLEG" JÉGKORONGTORNA XVIL ÉVFOLYAMA 1951 december 30-tól 1952 Janiuár , elsejéig rendezik meg a Magas Tát- I rában a „Tátrai Serleg" jégkorong­torna XVH. évfolyamát, amelyen a kővetkező csapatok vesznek részt: S. Vitkovické Železiarne, S. Slovena Žilina, S. Kovosmalt Petržalka, S. Kežmarok, S. Partizán Lipt. Sv. Mikulás, S. Svit és S. Poprádi Tát­rai Fürészmalmok. A mérkőzések a sviti, poprádi és tätralomnicá jég­pályákon fognak lefolyni. A mérkőzéseket a következőkép sorsolták ki: Vasárnap, december 30-án Poprád—Zsolna, Liptószent­miklós—Kézsmáik, Vítkovice— Svit. Hétfőn, december 31-én délelőtt: Vítkovice—Liptószentmiklós, Zsolna —Kovosmalt Petržalka. Este pedig: Liptószentmiklós—Zsolna, Vítkovice —Kézsmárk, Poprád—Kovosmalt Petržalka. A torna győztese a „Tátrai Ser­leget" a többi csapat pedig- emlék­tárgyakat kap. • A magyar gyorskorcsolyázók megkezdték az idényt. A budapesti Honvéd az ezévi gyorskorcsolyázó idényt őt versenyágban férfi és nöi versenyekkel megkezdte. Az ezer­méteres nöi futásban Földvári (Épí­tők) győzött 2:16.6 perces idővel. Az ugyanazon távolságon folyó fér­fi verseny győztese Tasnádi (Vörös Meteor) volt 1:59.4 perces idővel. A 3.000 méteres gyorsfutásban Kal­már (Honvéd) győzött 5:58.8 perces idővel, az 1.500 méteren Lőrinc (Honvéd) 9:19.5 perc alatt az 5.000 méteres távolságon pedig Merényi (Honvéd) 9:19.5 perc alatt. O Két lengyel jégkorong győzelem Berlinben. A lengyel nemzeti jég­: Drong csapat Berlinben két mér­kőzést játszott le, a Német Demo­kratikus Köztársaság válogatott csapatával. Az első mérkőzésen a lengyelek 10:1 (6:0, 2:0, 2:1), a má­sodikban pedig 7:2 (3:1, 1:0, 3:1) a'ái.yban gyöztak. • A Német Demokratikus Köztár­saság jégkorongjátékosai Csehszlo­vákiában. 1952 január második he­tében Csehszlovákiába jön a Német Demokratikus Köztársaság váloga­tott jégkorongcsapata és itt három baráti mérkőzést fog játszani. Ked­den, január 8-án a német jégkoron­gozók Kladnóban, január 10-én csü­törtökön Plzeüben, szombaton, ja­nuár 12-én Karlové Varyban fognak játszani. Ezeken a helyeken a né­metek ellenfelei az illető kerületek válogatott csapatai lesznek. ( 0 A Bp. Dózsa labdarúgócsapata ki­esett a kupamérkőzésekből. A labda­rúgó kupáért küzdő csapatok két for­dulót játszottak az elmúlt napok so­rán. A Bástya 5:4 (2:1) arányban győzött Debrecenben a D. Lokomitiv ellen, majld a Dózsél stadionban 12:1 (8:l)-re győzte le a Salgótarjáni Va­sast. Jól szerepelt, a Bp. Honvéd egyűtese is, amely a Bp. Előre 8:1 (3:0) arányú legyőzése után maga mögött hagyta a Kinizsi Dohánygyár csapatát is. Az utóbbi mérkőzés ered. ménye 6:4 (4:0) volt. A kupamérkő­zések meglepetése, hogy szerdán dél­után a Dózsa-pályán a Dorogi Bá­nyász 2:1 (1:1)-re megverte a Bp. Dózsa együtesét, amely így kiesett a kupáért folyó küzdelemből. 9 Hannoveriben, Brawnschweig ben és Münchenben sportértekezlet volt. Hannoverben a labdarúgók, Braunt chweigben az úszók, Münchenben a téli sport hívei gyűltek egybe Német­ország mindkét részéből. Mindhárom értekezleten a német sport egysége­sítéséről és a sportkapcsolatok, vala­mint találkozók kiszélesítéséről tár­gyaltak. • A bolgár legfelső testnevelési és sportbizottság a Georgi Dimitrov szakszervezett otthonban ünnepélyt rendezett, amelynek keretében ki­tüntették azokat a sportolókat, akik elérték a sportmester fokozatát. Az edzések f ervszerűsítése Irta: Sz. LETUNOV Az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága a testnevelés és eport tárgyában hozott történelmi rendeletében arra kötelezte az Össz-stzövetségi Testne­velési és Sportbizottságot, hogy fo­kozza a testnevelés kérdéseinek tu­dományos kidolgozását és fordítson különös figyelmet a sport elméleti, módszertani és technikai kérdései­nek kutatására. Majd kidomborítja annak szükségességét, hogy a test­nevelési szervezetek gyakorlati munkájukban bátrabban és széle­sebb körben alkalmazzák a tudo­mányos kutatások eredményeit. Meggyőződésünk, hogy az álta­lunk felvetett kérdések visszhangra találnak a pedagógusok, edzők, or­vosok és a testnevelési vezetők kö­rében. (Vége.) MWH»MWHt W> W WI Ht MmMH»Wm» UJ SZÓ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja — Szerkesztő­ség: Bratislava, Jesenského 8—10. Telefon: 347—16 és 352—10. Fő­szerkesztő Lőrincz Gyula — Kiadó­hivatal: Pravda, központi kiadóhi­vatala, Jesenského 12. ^ľelefon: üze­mi előfizetés és lapárusítás 274—74, egyéni előfizetés 262—77 — Az UJ SZÓ megrendelhető a postai kézbe­sítőknél vagy a postahivatalokon is -— Előfizetési díj i/ 4 évre 120 Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre a Népnaptárral együtt 100 Kčs — Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. vállalat nyomdája, Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom