Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-10 / 8. szám, csütörtök

1 ÜJSI0­BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG. 1952 január 10 DCatôiialmelezéittk ír ják A szovjet katonai tapasztalatok alapján szilárdítsuk mégjobban néphadseregünket A Csehszlovák Kommunista Párt, vezetésével és nagy szövetségesünkre, a Szovjetunióra támaszkodva, amely j felszabadított minket a fasizmus | aló'i, országunkban megdöntöttük a kapitalista rendszert. A termelő esz­közök túlnyomó nagy része a dolgo­zó nép, a munkásosztály kezébe ke­rült, amely átvette a hatalmat. Ezen forradalmi változásokkal népi demo kratikus köztársaságunk felépítésé­ben nagy eredményeket értünk és érünlc el, emelkedik a dolgozók élet­színvonala és előttünk a szocializmus örömteljes jövője áll. Rész e vagyunk annak a hatalmas tábornak, amely békeharcával, munkájával megterem­ti és biztosítja az egész világon a dol gozók számára a boldog, békés és örömteljes élet előfeltételeit. Szövetségünk a Szovjetunióval, az építés során elért sikereink fel­bőszítik az imperialistákat, akik továbbra is ki akarják zsákmá­nyolni országaik dolgozóit és akik ügynökeik segítségével azon igye­keznek, hogy tönkretegyék építő munkánkat, hogy visszaállítsák, akár háború árán is, a tőkés rend­szert. A cél ismerete — erős fegyvert jelent Még csak néhány hónapja vagyok katona, de az első naptól kezdv e lát­tam, hogy összehasonlíthatatlan kü­lönbség van a kapitalista hadsereg és a mi hadseregünk között. Más az el. bánás, az ellátás, a viszony köztünk és a parancsnokok között. Természe­tes, hogy a rend és a fegyelem most is az egyik fökövetelmény. Mert a fegyelem képezi az egyik legfonto sabb előfeltételét a jó katonának. A katonaságnál nagy súlyt fektet, nek a politikai ismeretek elsajátitá sára is. Mi magyarok, akik nem tu. dunk szlovákul, magyar előadásokat hallgathatunk, amelyeket Kubis sza­kaszvezető elvtárs tart nekünk. Az előadáson megtanítanak minket arra, hogy mi a népi hadsereg katonájá­nak feladata, mit kell védelmeznie, ki ellen, miért. Tudjuk azt, hogy a politikai öntu­datosságban rejlik a katona ereje és ezt tudják az imperialisták is, akiknek katonái sohasem ismerik harcuk célját. A koreai harctéren láthatjuk, hogy mennyivel különb egy öntudatos katona, mint a kapi­talisták érdekeiért harcba küldött imperialista országok katonája. A koreai katona jól tudja, hogy ha. zája szabadságát védi. Mi pedig tud­juk, hogy úgy, ahogy a hős koreai katonák harcolnak szabadságukért úgy kell minekünk itt tanulnunk, el sajátítanunk a harci és politikai is­mereteket. A néphadseregben fejlesztik a ka tonák kultúrismereteit is. A kultúr. órák során például forradalmi dalo kat tanulunk. Énekkart is alakítot­tunk, amelyet nagy odaadással Fen gri közkatona vezet. Természetes, hogy a politikai és kulturális nevelés mellett a legfon. tosabb tényező a harci feladatok ismerete, a kiképzés. A kiképzés során is megmagyarázzák nekünk, ha valamit nem jól értünk, sőt lehe­tővé teszik számunkra, hogy olyan egységben legyünk,. ahol saját anyanyelvünkön hallgathatjuk a parancsokat. Igy gondoskodik néphadseregünk ka tonáinkról, így gondoskodik a bevo. nult magyar újoncokról is. ALBERT BÉLA, közkatona. Tanulunk, hogy példás katonák legyünk Amikor megkaptam a behívót, egy kicsit elszomorodtam. De amikor eP érkeztünk a célhoz és láttuk a ked­ves fogadtatást, elszállt a rosszked. vem. Csomagjainkat autókon vitték be a laktanyába, mi azután átestünk az orvosi vizsgálaton, megkaptuk nép­hadseregünk egyenruháját és pedig mindegyikünkre pontosan felpróbálva és másnap már is kezdődött a foglal kozás. Azóta is nagy örömmel tanulunk és gyakorlatozunk, mert tudjuk, hogy nem a tőkések, hanem a nép kato­nái vagyunk, a munkásosztály ér­dekeit és jogait védjük. A múltban más volt á katonaélet.­Órák hosszát kellett a katonának a kondér mellett állnia a sajkával, míg megkapta kevés ennivalóját. Most, ha eljön az étkezés ideje, beme­gyünk az étkezdébe, ahol terített asztal vár ránk, a szolgálatos elv­társak feltálalják a kitűnően elkészí­tett ételeket és mindenki annyit eszik, amennyi jól esik. Minden nap van időnk a tanulás­ra, művelődésre, újságot kapunk és rendelkezésünkre áll a könyvtár. Na­gyon sok jó magyar könyv van benne. Megvan minden lehetőségünk arra, hogy tanuljunk. És ezt a lehetősé, get ki is kell használnunk, mert a tudás fegyver az imperialisták el­len, akik minden reakciós erőt megmozgatnak, hogy megkárosít­sák népi demokratikus államunkat. Amit itt tanulunk, mind nagyon hasznos és hasznát fogjuk venni ci­vilben is. Tehát a katonaélettől már nem kell félni. Nekünk, magyar dolgozóknak is meg van minden lehetőségünk a fejlődésre néphadseregünk soraiban. Ennek csak egy feltétele van, hogy tanuljunk. É s mi, néphadseregünk magyar ka­tonái ígérjük, hogy minden tudá­sunkkal és erőnkkel azon leszünk, hogy elnyerjük a példás katona jel­vényét. BOHANYI LAJOS, közkatona. Nem szabad minden sikerünk mellett sem elfeledkeznünk arról, hogy az imperialista háborúk törvényszerű ve­lejárói a kapitalista rendszernek, de még jobban kell tudatosítanunk azt is, hogy milyen hatalmas erőt képez a Szovjetunió vezette béketábor. Az imperialisták háborúval fenyegetnek minket, kémeket küldenek a békés, demokratikus országokba. A kémek, ellenséges ügynökök és árulók, mint pl. Reicdn és Kopold leleplezése had. seregünkben is világos példája annak, milyen alattomos és aljas ellenségeink az imperialisták, milyen nyomorult eszközöket használnak fel el egünk. A sztálini katonai tudomány is arr a tanít bennünket, hogy az el­lenség feletti győzelem egyik felté­tele az, hogy a nép hadseregeiben megszilárduljon a fegyelem, hogy ezek a hadseregek állandóan fej lSdjenek, katonái elsajátítják a haladó katonai tudomány minden ágát. Amikor a szovjet katonai tapasztala tokát átvesszük, tudatában vagyunk annak, hogy ez a katonai művészet, ezek az ismeretek vezették a szovjet hadsereget győzelemről-győzelemre az elmúlt világháborúban is, ezek az is. meretek tették lehetővé, hogy a szov. jet katonák elvitték a győzelem lo. bogóját Sztálingrádtól és Moszkva, tói Berlinig. A szovjet hadsereg meg mutatta, hogyan kell harcolni a sza­badságért, a függetlenségért és igaz Ságért. Megmutatta, hogyan lőhet harcolni és győzni hidegben, esőben és fagyban minden körülmények kö zött. A .Vagy Honvédő Háború megmu­tatta, hogy a szovjet hadsereg a vi lág első, legjobb felszerelésű, leg­jobb kiképzésű, legjobb parancsno­kokkal rendelkező hadserege. Ere­je főleg abban rejlett, hogy nem az urak, a kapitalisták érdekeiért harcólt, hanem a dolgozók jobb lé­téért, a békéért. A mi katonai eskünk megköveteli a hadsereg minden egyes tagjától, hogy állandóan tökéletesítse harci és politikai ismereteit. Arra kell igye. keznünk, hogy példás katonákká vál­junk, akik elsajátították a katonai kiképzés minden csínját-bínját, akik minden téren példásan végzik köte­lességüket és tudják azt, hogy leg­szentebb polgári kötelességük a haza védelme. A fegyvert a dolgozó nép adja kezünkbe. É s mi tudjuk, hogy a hadsereg felszerelése, modern fegy­verzete párosulva a hadsereg tag­jainak öntudatosságával, fegyelmé­vel, jó kiképzésével, eldönti minden harc sorsát. Ezért minden katona szent kötelessége a fegyverről való gondoskodás, annak állandó harci készenlétben való tartása, a harci és politikai Ismeretek fokozása. Csak így válhat hadseregünk meg­bízható er«vé a békéért folyó harc­ban. SZABÖ ISTVÁN, közkatona. A sellyei járás Csemadok-szervezeieí vegyék kí hathatós mértékben részüket a tagszerlő kampánybői Az 1948-as februári győzelem Cseh. Szlovákia magyar dolgozói számára is a teljes egyenjogúságot jelentet, te. Kulturális téren a fejlődés egyik nagy lehetőségét a Csemadok meg­alakulása jelentette. A magyar dolgozók közül azonban mindeddig kevesen értették meg ennek a szervezetnek fontosságát, kevesen tömörültek tagjai sorába és ezért máig sem alakult belőle erős tömegszervezet. Helyesen bírálta mult évben a nyit. rai kerületi pártkonfererucián a ma gyar dolgozókat Bacilek elvtárs, rá­mutatva arra, hogy a magyar dol •gozók nem élnek eléggé az adott jo­gokkal, a Csemadoknak alacsony a taglétszáma. A Csemadok mult évi országos konferenciája határozatot fogadott el, hogy a helyi szervezetek teljes erőből hozzáfognak a magyar dolgozók öntudatosításához, hogy mi. nél több dolgozót nyerjenek meg a Csemadok tágjául. Decemberben tag­szerző kampány indult. Örömmel ol­vastam az újságban, hogyan készü­lődik a nyitrai kerület a tagszerzésre és hogy versenyre hívta ki az összes kerületeket. De nemcsak a kerületek versenyeznek, hanem a járások is. Igy pl. a sellyei járás versenyre hívta ki a lévait. Ugyanakkor a sellyei já rás minden egyes helyi szervezete egymás között versenyt indított. Mi, néphadseregünk sellyei járás­ból származó katonái, a tagszer­zési munkában sok sikert kívánunk a járási Csemadok szervezeteknek. A hadseregben szintén felhasznál­juk a szocialista kultúrát, amely­nek hatalnpas öntudatosító hatása ismeretes előttünk. Rá akarunk mutatni arra is, hogy a Csemadok tagszerző kampánya so­rán a sellyei járásban ne feledkezze­nek meg Vágkirályfa és Tornóc köz­ségekről és necsak arra igyekezzenek. hogy a tnw me glé vő C s ema dokokat erősebbé tegyék, hanem új szerveze tekét építsenek ki ott, ahol ennek megvan minden előfeltétele. A sellyei járásban ezenkívül meg kell javítani a Csemadok sókszelőcel csoportjának munkáját. Ebben a községben jól mű­ködő EFSz van, sok a magyar dolgo zó, de a Csemadok szervezete gyenge munkát fejt ki. Szeretnénk, ha az újságban ol. vashatnánk nemsokára a tagszer. zésnél elért sikereitekről, a tag szerzésnél kifejtett módszerekről, hogy ebből a többi járás és község Csemadok csoportjai is tanulhassa­nak. a hibákból pedig okuljanak. Jó munkát kívánunk nektek a szo. cialista kultúra terjesztésében, a csehszlovákiai magyar dolgozók öntudatosításában. CSANDAL ISTVÁN, közkatona. A szovjet szakszervezeti küldöttek látogatása Antonín Zápotocký kormányelnöknél Antonín Zápotocký kormányelnök hétfőn, 1952. január 7-én fogadta a szovjet szakszervezetek küldöttségét, amely a Szakszervezeti Központi Ta. nács meghívására meglátogatta Cseh­szlovákiát. A Szovjetunió Szakszer­vezeti Központi Tanácsának küldött­ségét A. P. Oszipowal az élén Fran. tisek Zupka képviselő elvtárs, a Szak­szervezeti Központi Tanács elnöke és Zdenek Valouch, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára vezet­te a kormányelnökhöz. A kormányel­nök hosszabb szívélyes beszélgetést folytatott a szovjet szakszervezeti küldöttség tagjaival. A Klement Gottwald új Kohómüvek úja^b építkezési szakaszai beiejezés előtt A kedvező időjárás a szocializmus kuncsicei építkezésein lehetővé teszi, hogy a Klement Gottwald új kohó­művek második építési szakaszának nehéz feladatait teljesíthessék. A mélykemencék építésén és a blokksorokon gyorsan folynak a sze­relő és más szakmunkák úgy, hogy mindkét építmény idejében csatlako­zik az új kohók ama épületsoraihoz, amelyek már néhány nap múlva ter­melni kezdenek. A mélykemencék üzeme mindkét részén már a falazással is készen van és a tetőfedési munkák is befe­jeződtek. A samottkömüvesek a 7. és 8. számú mélykemencét befejezték és megkezdték a 6. kemence falazását, amely szintén rövid időn belül ké­szen lesz. Az 5. és 4. mélykemencék építése folyik és a blokksor, amely a mélykemencékkel egyidöben keletke­zik, már a hengerszékek, a gépi- és villamosberendezés szerelésénél tart. A szocializmus építkezésein hatalmas, modern, új gépek segítik az em­ber harcát. A Klement Gottwald új kohóművek és a Kohókombinát építésén modern, mozgó földvájó, árokásó gépek helyettesitik ezer meg ezer ember munkáját és naponta haladnak sokszáz métert előre. Le az egyenlősdivel, fizessünk teljesítmény szerint ötéves tervünk újabb hatalmas fel­adatokat jelölt ki számunkra. Ennek teljesítésére szükséges a tökéletes munkamegszervezés és a technika legjobb kihasználása. Az ötéves terv­ben kitűzött feladatok biztosítják dol. gozóink számára a jobb jövőt, élet szinvonalunk folytonos emelkedését. Elvégzett munkánk után mindnyá. jan megkapjuk ennek ellenértékét, sajnos ezen a téren még elég sok egészségtelen tünetet észlelünk, ame­lyek veszélyeztetik tervezett gazda, ságunk sikereit. Idézem szeretett elnökünk, Klement Gottwald elvtárs szavait: még gyor. sabban haladhatnánk a szocializmus felé, ha a termelésünkkel helyeseb­ben gazdálkodnánk. Ebben az értelemben rámutatok ar­ra a körülményre, hogy mialatt az 1950-e s évben a munka termelékeny­sége 15,3%-os emelkedést mutatott ki, ugyanezen időben a kifizetett munkabér és fizetések 27% kai emel­kedtek. A Szovjetunióban bevezetett bérpo­litikai rendszer bizonyítja, hogy a szocialista alapokr a fektetett bér­rendszer — fizetés a termelés ered. ménye szerint — Na leghelyesebb út a munkatermelékenység emelésére. A bérfizetéseknél gyökeresen ki kell küszöbölni az egyenlősdi-bérrend­szert, mert egyikünk könnyebb mun­kát végez, mások pedig nehezebbet. Bányász és nehézipari munkateljesít. ményt nem lehet összehasonlítani könnyümunkások teljesítményével. Értékesebb, a szocializmus építése szempontjából fontosatob és nehezebb munka után nagyobb fizetés jár. Ki kell küszöbölni az óra­bérfizetéseket, mert ez a rendszer nem készteti a munkást nagyobb tel­jesítmény elérésére, viszont a szilárd normarendszer egész társadalmunk, nak hasznára van, mert a termelé­kenységet emeli. Ugyancsak nagyobb eredményekre készteti a dolgozót a prémiium.rendszer bevezetése. Ha bérrendszerünket helyes szocia­lista alapokra fektetjük, ez meghozza társadalmunk részére a várt eredmé­nyeket és megrövidítjük a szocializ. mus felé vezető utat és ezzeí egyút­tal megvédjük a világbékét is. Kuráli József, Korlát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom