Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-09 / 7. szám, szerda

1952 január 9 FJJ SZG A Donyee-medenee bányászai békeőrségen A sztálini bányászok még októ­berben levelet kaptak az angol gép­gyári munkások szakszervezetének sheffieldi csoportjától. Az angol munkások levelükben hivatkoztak arra a barátságra, amely a második világháború éveiben összefűzte egy­mással a szovjet és az angol népet, majd szakszervezetük tagsága ne­vében kötelezték magukat: min­dent elkövetnek a két nép közötti barátság megszilárdítására. Közöl­ték azt a határozatot is, amely szerint a szakszervezet sheffieldi csoportja felhívást intéz az öthatal­mi békeegyzemény megkötésére, az angol-szovjet barátság megerősíté­sére és kiszélesítésére. Sztálinó bányászai és a sheffieldi munkások között már régóta folyik a baráti levelezés. A mult évben te­lefonon is beszéltek egymással és kötelezték magukat, hogy megerő­sítik a békeharcot. Hogy miképen tesznek eleget vál­lalt kötelezettségüknek a sztálinói bányászok, kitűnik Alekszandr Tyu­renkov sheffieldi barátaihoz írt le­leveléből is. „Nagy-Britannia egyszerű em­berei, akárcsak mi, szovjet embe­rek, nem akarnak háborút — ir­ta a donyeci bányász. — Harcol­nak a békéért s hiszem, hogy a béke legyőzi a háborút. Mi, szov­jet emberek, a békét nemcsak az­zal erősítjük, hogy aláírtuk a Bé­ke Világtanács felhívását, hanem hazánk javára végzett sztahano­vista munkával Is. Az én brigá­dom tagjai is lelkesen írták alá a felhívást s aláírásukat sztaha­novista munkával pecsételték meg. Ezekben a napokban brigádom minden tagja két ember helyett dolgozik". A Donyec-medence bányászai egytől-egyig aláírták a Béke Világ­tanács felhívását s szavukat adták, hogy önfeláldozó munkájukkal erő­sitik a béke ügyét. Szavukat meg is tartották: a bányák egymásután fejezik be határidő előtt az évi ter­vet. A Donyec-medencében legelső­nek a „Zujevantracit"-tröszt 5. bá­nyaigazgatóságának bányászai tel­jesítették az 10Sl-re előírt tervfel­adatokat. A Béke Világtanáes fel­hívásának aláírásakor Golovin, Musztaca és Karmazin szénkombájn­vezetők kötelezték magukat, hogy a kombájn havi teljesítményét 8000 tonnára emelik. Októberben és no­vemberben azonban már túlszár­nyalták vállalásukat: 9000 tonná­nál több volt a havi teljesítményük. Az „Ordzsonikidze-ugolj"-tröszt „Hidrosahfca"-bányájának munkásai október 28-án fejezték be az évi tervet. A békemüszak napjaiban kü­lönösen nagy munkasikereket ért el a ,,Kftlinyin-ugolj"-tröszt „Rumjan­cev" bányájának kollektívája. Eb­ben a bányában a szén meredeken eső rétegekben fekszik. Ilyen réte­gek kifejtésére új szénkombájnt szerkesztettek. Míg az enyhén lejtő rétegeknél a „Donbasz"-szénkom­bájn teljesen gépesítette a szén­fejtést, addig az újtipusú KKP-1 szénkombájn a meredek eaéaü szén­rétegek kitermelésénél szüntette meg örökre a nehéz testi munkát. Amikor Szugonyako, a KKKP-1 tlpuWi szénkombájn gApésze béke­műszakot vállalt, kötelezte magát, hogy havonként legalább 3000 tonna szenet termel kl. Vállalását már októberben 2000 tonnával túlteljesítette. Három főből álló brigádja a kombájn segítségéve! 85 vájár nehAz munkáját helyet­tesíti. A ..Rumjaneeev" bánya szintén határidő előtt teljesítette az évi tervet. — A háború alatt a mi bányán­kat is teljesen tönkretették a meg­szállok —. mondotta a bányamunká­ban éleniáró Fedor Gnlubjatnylkov. — A szívünkhöz nőtt bányát hely­reállítottuk s most már több szenet termelünk ki, mint amennyit kiter­meltünk a híbonl előtt. Talán azért állltitt."k h»lyre bánv^rkat. hogy az e r«>niéj» ismét lerombolta? Nem! Ennek nem szabad megismétlődnie, Nem engeáiük meg, hogy háborúm kerüliön sor! — Munkából lövet gyakran meg­megállok az új iskola mellett, ame­lyet tavaly építettünk gyermekeink részére, a park mellett, amelyet ta­vasszal létesítettünk a bánya körül s a gyönyörű új házak előtt, ame­lyekben bányásztársaim laknak. S ilyenkor arra gondolok, hogy mind­ezt ml épltettttjí fel a szörnyű ro­mok helyén, de nem azért, hogy minden újra megsemmisüljön a háború tüzében, hanem azért, hogy békés és boldog élete legyen a szovjet népnek — mondotta Zsu­kov bányaács, akinek szavaiban minden donyeci bányász gondolatai és vágyai tükröződnek. Donyec-medence! A szovjet em­berek az ország gyöngyének hívják ezt a bányavidéket. Itt szenet bá­nyásznak, fémet öntenek, gépeket gyártanak... fis mindez a békét szolgálja — azt a célt, hogy még magasabbra emelkedjék a szovjet nép anyagi jóléte. A bányászok sze­retik a Donyec-medencét és min­dent megtesznek, hogy egyre inkább megszilárdítsák a béke Ügyét. A békéért dolgozunk „Nem egy új háború tűzvészé­vel, hanem a megszelídített Vol­ga, Amu-Daija és Dnyepr által termelt sokmilliárd kilowattóra villamosenergiával akarjuk meg­világítani az emberiség fényes jövője felé vezető utat", — ír­ták a szovjet sajtóban a kujbisevi vízierőmű építői. E szavak egysze­rűen és világosan kifejezésre juttat­ják a ragyogó jövőért dolgozó szov­jet emberek békés törekvéseit. A szocializmus országának végte­len térségein, mindenfelé lelkes, békés alkotó munka folyik. A szov­jet emberek teljes erővel dolgoznak a gigantikus erőművek építésén. Évszázados álmot váltanak valóra, amikor csatornával egyesítik a két nagy orosz folyót, a Volgát és a Dont. A hajózható csatorna építé­sének első szakaszát, határidő előtt fejezték be. Lázas ütemben folyik a munka a turkméniai főcsatorna útvonalán, a Kara-Kum sivatagban is. A szov­jet emberek a természetátalakítás 1948-ban elfogadott sztálini tervét a kitűzött idő előtt valósítják meg. Három esztendő alatt mintegy 2 millió hektár kiterjedésű fiatal erdőt ültettek, az aszályos teriile­teken a tavak és víztárolók ez­reit létesítették. A szovjet embe­rek munkája nyomán .átalakul a Mmm il lH HI MHWHMH MI tlI t lI MII IHIM* A moszkvai földalatti vasút építése Éjjel nappal szakadatlanul folynak a munkálatok a mosmkvai földalatti vasút építésén, amely összeköti a kurszki és fehérorosz állomásokat. A közeli időben négy új földalatti Allo~ máspalota, tárja ki vendéglátóan ka­puit a főváros dolgozói előtt. A »Komazomolazkája~koJoevaja« földalatti vasútállomást 72 márvány­oszlop diseiti, amelyek a hatalmas mennyezetet tartják. A központi csar­nok mennyezetének közepén 8 mo­zaik berakás v<H. Ezek az orosz fegy­verek Alexander N&vsekij korabeli dicső győzelmeit hirdetik. Az állomás diaaes kilUejü, ellátták csillárokkal és most fejezik be a világítótest-be* rendezéseket. A »Batamkus-kert« állomás, »a természetet átalakító nagy sztálini tcrv« fogalmát viseli magán. Itt már összeszerelték a csillárokat, amelyek­ből több mint ezer lámpa árasat nap­pali világosságot. A >Novoszlobodszkaja<í állomás há­rom csarnokában 32 színes üvegből készült képet helyeztek el. Ezeket belülről erős tilkörldmvákkal világít­ják meg- Az állomás külseje hirdeti: y>A SsovjetwMó a békés alkotómunka országa«. A »Beioruskaja-koloevaja« állomá­son az építők már 12 mozaik csoport­képet befejeztek. A gyönyörű képek a fehérorosz partizánok Nagy Honvédő Háború alatti hőstetteinek és a fehér­orosz nép békés építömunkdj<Xftak vannak szentelve a háború, utáni sztá­lini időszakban. A moszkvai Pravdából. természet, megváltozik az éghaj­lat és a régebben puszta vidék vi­rágzó völgyekké változnak. Gyönyörű és fenséges a szovjet emberek millióinak szabad alkotó munkája. Mindenütt, ahol dolgoznak, legyen az műhely, építkezés, bánya, vagy iroda, ott > látjuk ezt a szót: „Béke". Ez a rövid sző, amely a né­pek hatalmas mozgalmának tartal­mává vált, jelképezi az egész hala­dó emberiség harcát az új világ­háború kirobbantásán mesterkedő sötét erők ellen. Az egész világra kiterjedő béke­mozgalom élén a Szovjetunió ha­lad. A szocialista nagyhatalom kül­politikájának alapja a békéért, a népek közötti barátságért és együtt­működésért vívott következetes harc. Az öthatalmi békeegyezmény meg­kötését követelő felhívást közöl 97 millió szovjetember írta alá, ami újabb bizonysága annak, hogy a szovjet nép milyen lelkesen támo­gatja a békés sztálini külpolitikát. Dubinyin elvtárs, a leningrádi dott beszédében: A szovjet emberek tisztában vannak azzal, hogy a legmegfele­lőbb választ akkor adják a hábo­rús gyújtóiatoknak és az a leg­értékesebb hozzájárulásuk a bé­ke ügyéhez, ha a szocialista ál­lam hatalmát egyre jobban erősí­tik. Valamennyiünk érzését fejezte ki Dubinyin elvtárs a leningrádi „Krasznij Viborzsec"-gyár sztahano­vistája a gyári nagygyűlésen mon­dott beszédében „A kommunizmus építkezéseinél, a gyárakban és üzemekben, a kol­hozok földjein, a bányákban és épí­tőállványokon, egyszóval mindenütt a világbéke biztos bázisának, sze­retett hazánknak erősítéséért dol­gozunk", A sajtó ős a rádió naponta kö­zöl híreket dolgozóink munkahőstet­teiröl, a tervek határidőelötti telje­sítéséről és túlteljesítéséről. A szov­jet munkások szüntelenül javítják, tökéletesítik munkájukat, egyre ma­gasabbra emelik a termelés színvo­nalát, napról-napra több fémet, ga­bonát, szenet, olajat, szövetet ad­nak az országnak. Például hozom fel a „Krasznohol­mi" textilkombinátot. Kollektívánk három év ós három hónap alatt teljesítette m háborúutáni ötéves tervét és «z idő alatt terven felül többmillió méter gyapjúszövetet adott az országnak. A kombinát már szeptemberben 102.3 száza­lékra teljesítette 1951. évi tervét. Az üssem kollektívája jelentős mértékben csökkentette az önkölt­séget is AH ezáltal több mint 2 millió rubel megtakarítást ért el. A kombinát munkásai csakis kivá­ló minőségű gyártmányokat állíta­nak elő. A részleg, amelynek műve­zetője vagyok, megkapta a „Kiváló minőség részlege" kitüntető címét. Jobban dolgozni, többet termelni, a világ minden népével barátságban építeni a boldog és örömteli életet — ez az, amire a kommunizmus épí­tői, a szovjet emberek törekszenek. Alekszandr Csutkih. A Csehszlovákiai Békedíjak rövidesen kiosztásra kerülnek A Csehszlovákiai Békedijak ver­senyében a müvek beadásának ha­tárideje 1951 december 31-vel le­járt. A Csehszlovák Békevédelmi Bizottság ez évben már másodszor osztja ki a 300.000 Kčs-et kitévö dijakat a legjobb irodalmi, művé­szeti, tudományos éa politikai mü­vekért, amelyek hathatósan segítik a béke megszilárdításáért folyó har­cot. A Csehszlovák írók Szövetsége (cseh alakulata) a versenybe Anto­nín Zápotocky következő regényeit javasolja: „Üj harcosok születnek", „Viharos esztendő" és „Vörös fény Kladnó felett". Ezekben a regények­ben megvilágítást nyer a Csehszlo­vák Kommunista Párt megszületése és munkásosztályunk forradalmi harca ée fejlődése. A Szövetség cseh alakulata további javaslata Kon­stantin BiebI „Félelem nélkül" című költemény-gyűjteménye, amely éber­ségre figyelmeztet bennünket, az imperialista háborús előkészületeket leleplezi és buzdítja a dolgozókat nemzetközi összefogásra a kapita­lista támadók elleni harcban. E köl­temények egynémelyike a cseh szo­cialista költészet remekmüvei közé tartozik. A versenybe beküldték továbbá Fran ifiek Kubka „Kis tör­ténetek Truman úr számára" című könyvét is, amely a nyugati impe­rialisták arcáról lerántja a leplet, ugyancsak beküldték Jlri Marek, állami díjjal kitüntetett író „Öröm­teljes találkozás" című riportgyüj­teményét, amelyben a szovjet embe­rek életét és a Szovjetunióhoz való őszinte barátságunk elmélyítését ismerteti. A Csehszlovákiai írók Szövetsége (szlovák alakulata) a versenybe a következő müveket küldte be: František Hecsko „F'alu fából" cí­mű regényét, Milan Lajcsiak „Reg­gel" című költeményeit, Egri Viktor „Közös út" című színmüvét és Pé­ter Karvas „Emberek az utcánkból" című színmüvét. A Csehszlovák Zeneszerzők Szö­vetsége a következő müveket java­solja a versenyre: Dezider Kardos „Békekantáta" elmü béketémájú hatalmas sikert aratott zenemüvét. Miroszlav Barvik „El a kezeket Koreától" című kantátáját és Vác­lav Dobíás nemzetközi békedíjjal kitüntetett zeneszerzőnk „Fesztivál! ének" című zenemüvét. Ez a mű közismert nálunk, a berlini Hl-ik Világlfjúsági találkozón nagy siker­rel let', bemutatva. Ján Kapr Sztá Un-dljai kitüntetett zeneszerzőnk „Ének szülőpártunkhoz" és Andrej OSenää „Dal a Kommunistapárt­hoz" című, a Csehszlovák Kommu­nista Párt megalakulásának 30-ik évfordulója alkalmára szerzett mű­veket is beterjesztették. A Szövet­ség a békedíjra még a következő zenei művet javasolja: Ludvig Po­deáta .Raymond Dier" dmfl, a di­cső francia békeha/róosnőröl szóló szímfónikus költeményét, Rudolf Kubin „Osztrava" című, az osztra­vai ipari központi szocialista épít­kezés felépítéséről szóló szímfóni­kus költeményét, valamint Ján Seydl államdjjjal Kitüntetett zene­szerzőnk „Prága—Moszkva—Béke" elmü, a „Lenin Prágában" filmhez szerzett zenei költeményét. A Csehszlovákiai Békedijakra szó-' ló javaslatok színházi díszlettervező, sl munkákra is vonatkoznak, ame­lyekkel alkotóink a béke melleti har­cunkat szemléltetik. így felterjesz. tették az „Ifjú gárda" (A Csehszlo­vák Hadsereg színházában) dlszlete­zését, amelyben a fasizmus ellen és a béke megvédése érdekében küzdő szovjet harcosok áldozatkész haza­fias harca van kifejezve, továbbá Ju. rij Bujakovszky drámájának szín­padravitelét nemzeti hősünk Július Fuéik életéből. A České Budejovicei kerületi színház többek között Vadim Sobek „Az élet újból kezdődik" című játékának színre vitelét ajánlotta a Békedíjra, amelyben az új Németor­szág felépítését ős a német demokra­tikus nép épitési harcát jellemzi. A tudományos munkák közüí Bé­kedíjra ajánlották Ing. Theodor Ani. kin egyik müvét. A „Geoplan" föld. mérnökök együttese az elmúlt évben munkaslkereiröl szóló eredményeket terjesztette be. A versenybe több egyéni jelentke­zés is érkezett. Humpelik Král Roh­lena közös szerzők beküldték „Német­ország harca a világbékéértľ círtrü riportgyüjteményüket, Szvatopluk Turek „A kommunizmus küszöbén" Című könyvét és Vašek Kánya állam­díjas irónk „Háborús károsultak" cimu regényét. A versenybe sok tudósunk, írónk, művészünk éa üzemi dolgozónk is be­küldte műveit. A Csehszlovák Béke­díjak elbírálására alakult bizottság már megkezdte a müvek osztályozá sát. Főként arra van tekintettel a mflvek értékelésénél, mennyire szol­gálják a müvek a szocializmus építé­sét hazánkban, a Szovjetunió iránti barátságunk elmélyítését és a nem­zetköz: dolgozók munkáeszövetségé nek harcát a világbéke megvédésére és az imperializmus ellen. dl tiztnkat tiztmdúi kandlúWiL Imm^aiztaMviíí (Folytatás a 6. oldalról,) gondoskodnak rólunk, azt is Sztá­lin és Gottwald elvtársnak köszön­hetjük. — Igen, és még azt is meg kell mondanom, — folytatja a kis An­drás, — hogy a Szovjetunió arra ta­nít bennünket, mikép építsük fel szocialista hazánkat minél előbb, minél gyorsabban. A múltkor Brigy­ko elvtárs, szovjet sztahanovista járt nálunk Handlován és megmu­tatta bányászainknak, milyen mód­szerekkel dolgoznak a szovjet bá­nyászok. Nagy ünnep volt akkor Handlován. Brigyko elvtárs először lent a bányában mutatta meg, ho­gyan kell a réselőgépet kezelni, hogy többet termeljen, aztán előadást tar­tott a munkásházban a bányászat legújabb módszereiről. A munkás­ház zsúfolva volt bányászokkal, boldogan hallgatták öt és boldogan tettek fel neki kérdéseket. Azért mondom, hogy boldogan; mert én hallottam a bányászokat egymás közt beszélgetni Brigyko elevtársról. És amikor beszélgettek róla, min­den szavukból érezni lehetett, hogy szeretik és tisztelik Brigyko elv­társat. De ez nem ís csoda, Briiyv­ko elvtárs nae-von becsületes ember és mindenki látta rajta, hogy ö az az igazi bányász, akitől tanulni le­het... — És tanultak is tőle sokat a mi bányászaink. A Sztálin* elvtárs szü­letésnapjára vállalt munkakötele­zettséget már az ő módszere szerint végezték és bizony az eredmény meg is mutatkozott: 240 vagón he­lyett 270 vagón szenet bányásztunk líi. Arra a kérdésré, vájjon ô is fel­tett-e kérdést Brigyko elvtársnak, azt válaszolta, hogy nem, mert mint háromhónapos tanonc a száját sem merte kinyitni, De bizonyos, ha leg­közelebb j6n egy szovjet, sztahano­vista Handjovára, ö sem fog hall­gatni. Ezért tanul most szorgalma­san orossul. A karácsony előtti vizs­gán egyest kapott az orosz nyelv­ből, kitüntetésképpen pedig egv könyvvel ajándékozták meg. Most már tud oroszul olvasni, jövőre be­szélni ís fog és akkor nyugodtan kérdezhet... A kérdés már meg­van. András azt szeretné pontosan tudni, hogy a Szovjetunióban mi­lyen normák voltak a bányászatban a gépesítés előtt és milyenek van­nak ma, a gépesítés után. A két norma közötti különbség nagyon ér­dekli. sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom