Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)
1952-01-09 / 7. szám, szerda
1952 január 9 FJJ SZG A Donyee-medenee bányászai békeőrségen A sztálini bányászok még októberben levelet kaptak az angol gépgyári munkások szakszervezetének sheffieldi csoportjától. Az angol munkások levelükben hivatkoztak arra a barátságra, amely a második világháború éveiben összefűzte egymással a szovjet és az angol népet, majd szakszervezetük tagsága nevében kötelezték magukat: mindent elkövetnek a két nép közötti barátság megszilárdítására. Közölték azt a határozatot is, amely szerint a szakszervezet sheffieldi csoportja felhívást intéz az öthatalmi békeegyzemény megkötésére, az angol-szovjet barátság megerősítésére és kiszélesítésére. Sztálinó bányászai és a sheffieldi munkások között már régóta folyik a baráti levelezés. A mult évben telefonon is beszéltek egymással és kötelezték magukat, hogy megerősítik a békeharcot. Hogy miképen tesznek eleget vállalt kötelezettségüknek a sztálinói bányászok, kitűnik Alekszandr Tyurenkov sheffieldi barátaihoz írt leleveléből is. „Nagy-Britannia egyszerű emberei, akárcsak mi, szovjet emberek, nem akarnak háborút — irta a donyeci bányász. — Harcolnak a békéért s hiszem, hogy a béke legyőzi a háborút. Mi, szovjet emberek, a békét nemcsak azzal erősítjük, hogy aláírtuk a Béke Világtanács felhívását, hanem hazánk javára végzett sztahanovista munkával Is. Az én brigádom tagjai is lelkesen írták alá a felhívást s aláírásukat sztahanovista munkával pecsételték meg. Ezekben a napokban brigádom minden tagja két ember helyett dolgozik". A Donyec-medence bányászai egytől-egyig aláírták a Béke Világtanács felhívását s szavukat adták, hogy önfeláldozó munkájukkal erősitik a béke ügyét. Szavukat meg is tartották: a bányák egymásután fejezik be határidő előtt az évi tervet. A Donyec-medencében legelsőnek a „Zujevantracit"-tröszt 5. bányaigazgatóságának bányászai teljesítették az 10Sl-re előírt tervfeladatokat. A Béke Világtanáes felhívásának aláírásakor Golovin, Musztaca és Karmazin szénkombájnvezetők kötelezték magukat, hogy a kombájn havi teljesítményét 8000 tonnára emelik. Októberben és novemberben azonban már túlszárnyalták vállalásukat: 9000 tonnánál több volt a havi teljesítményük. Az „Ordzsonikidze-ugolj"-tröszt „Hidrosahfca"-bányájának munkásai október 28-án fejezték be az évi tervet. A békemüszak napjaiban különösen nagy munkasikereket ért el a ,,Kftlinyin-ugolj"-tröszt „Rumjancev" bányájának kollektívája. Ebben a bányában a szén meredeken eső rétegekben fekszik. Ilyen rétegek kifejtésére új szénkombájnt szerkesztettek. Míg az enyhén lejtő rétegeknél a „Donbasz"-szénkombájn teljesen gépesítette a szénfejtést, addig az újtipusú KKP-1 szénkombájn a meredek eaéaü szénrétegek kitermelésénél szüntette meg örökre a nehéz testi munkát. Amikor Szugonyako, a KKKP-1 tlpuWi szénkombájn gApésze békeműszakot vállalt, kötelezte magát, hogy havonként legalább 3000 tonna szenet termel kl. Vállalását már októberben 2000 tonnával túlteljesítette. Három főből álló brigádja a kombájn segítségéve! 85 vájár nehAz munkáját helyettesíti. A ..Rumjaneeev" bánya szintén határidő előtt teljesítette az évi tervet. — A háború alatt a mi bányánkat is teljesen tönkretették a megszállok —. mondotta a bányamunkában éleniáró Fedor Gnlubjatnylkov. — A szívünkhöz nőtt bányát helyreállítottuk s most már több szenet termelünk ki, mint amennyit kitermeltünk a híbonl előtt. Talán azért állltitt."k h»lyre bánv^rkat. hogy az e r«>niéj» ismét lerombolta? Nem! Ennek nem szabad megismétlődnie, Nem engeáiük meg, hogy háborúm kerüliön sor! — Munkából lövet gyakran megmegállok az új iskola mellett, amelyet tavaly építettünk gyermekeink részére, a park mellett, amelyet tavasszal létesítettünk a bánya körül s a gyönyörű új házak előtt, amelyekben bányásztársaim laknak. S ilyenkor arra gondolok, hogy mindezt ml épltettttjí fel a szörnyű romok helyén, de nem azért, hogy minden újra megsemmisüljön a háború tüzében, hanem azért, hogy békés és boldog élete legyen a szovjet népnek — mondotta Zsukov bányaács, akinek szavaiban minden donyeci bányász gondolatai és vágyai tükröződnek. Donyec-medence! A szovjet emberek az ország gyöngyének hívják ezt a bányavidéket. Itt szenet bányásznak, fémet öntenek, gépeket gyártanak... fis mindez a békét szolgálja — azt a célt, hogy még magasabbra emelkedjék a szovjet nép anyagi jóléte. A bányászok szeretik a Donyec-medencét és mindent megtesznek, hogy egyre inkább megszilárdítsák a béke Ügyét. A békéért dolgozunk „Nem egy új háború tűzvészével, hanem a megszelídített Volga, Amu-Daija és Dnyepr által termelt sokmilliárd kilowattóra villamosenergiával akarjuk megvilágítani az emberiség fényes jövője felé vezető utat", — írták a szovjet sajtóban a kujbisevi vízierőmű építői. E szavak egyszerűen és világosan kifejezésre juttatják a ragyogó jövőért dolgozó szovjet emberek békés törekvéseit. A szocializmus országának végtelen térségein, mindenfelé lelkes, békés alkotó munka folyik. A szovjet emberek teljes erővel dolgoznak a gigantikus erőművek építésén. Évszázados álmot váltanak valóra, amikor csatornával egyesítik a két nagy orosz folyót, a Volgát és a Dont. A hajózható csatorna építésének első szakaszát, határidő előtt fejezték be. Lázas ütemben folyik a munka a turkméniai főcsatorna útvonalán, a Kara-Kum sivatagban is. A szovjet emberek a természetátalakítás 1948-ban elfogadott sztálini tervét a kitűzött idő előtt valósítják meg. Három esztendő alatt mintegy 2 millió hektár kiterjedésű fiatal erdőt ültettek, az aszályos teriileteken a tavak és víztárolók ezreit létesítették. A szovjet emberek munkája nyomán .átalakul a Mmm il lH HI MHWHMH MI tlI t lI MII IHIM* A moszkvai földalatti vasút építése Éjjel nappal szakadatlanul folynak a munkálatok a mosmkvai földalatti vasút építésén, amely összeköti a kurszki és fehérorosz állomásokat. A közeli időben négy új földalatti Allo~ máspalota, tárja ki vendéglátóan kapuit a főváros dolgozói előtt. A »Komazomolazkája~koJoevaja« földalatti vasútállomást 72 márványoszlop diseiti, amelyek a hatalmas mennyezetet tartják. A központi csarnok mennyezetének közepén 8 mozaik berakás v<H. Ezek az orosz fegyverek Alexander N&vsekij korabeli dicső győzelmeit hirdetik. Az állomás diaaes kilUejü, ellátták csillárokkal és most fejezik be a világítótest-be* rendezéseket. A »Batamkus-kert« állomás, »a természetet átalakító nagy sztálini tcrv« fogalmát viseli magán. Itt már összeszerelték a csillárokat, amelyekből több mint ezer lámpa árasat nappali világosságot. A >Novoszlobodszkaja<í állomás három csarnokában 32 színes üvegből készült képet helyeztek el. Ezeket belülről erős tilkörldmvákkal világítják meg- Az állomás külseje hirdeti: y>A SsovjetwMó a békés alkotómunka országa«. A »Beioruskaja-koloevaja« állomáson az építők már 12 mozaik csoportképet befejeztek. A gyönyörű képek a fehérorosz partizánok Nagy Honvédő Háború alatti hőstetteinek és a fehérorosz nép békés építömunkdj<Xftak vannak szentelve a háború, utáni sztálini időszakban. A moszkvai Pravdából. természet, megváltozik az éghajlat és a régebben puszta vidék virágzó völgyekké változnak. Gyönyörű és fenséges a szovjet emberek millióinak szabad alkotó munkája. Mindenütt, ahol dolgoznak, legyen az műhely, építkezés, bánya, vagy iroda, ott > látjuk ezt a szót: „Béke". Ez a rövid sző, amely a népek hatalmas mozgalmának tartalmává vált, jelképezi az egész haladó emberiség harcát az új világháború kirobbantásán mesterkedő sötét erők ellen. Az egész világra kiterjedő békemozgalom élén a Szovjetunió halad. A szocialista nagyhatalom külpolitikájának alapja a békéért, a népek közötti barátságért és együttműködésért vívott következetes harc. Az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívást közöl 97 millió szovjetember írta alá, ami újabb bizonysága annak, hogy a szovjet nép milyen lelkesen támogatja a békés sztálini külpolitikát. Dubinyin elvtárs, a leningrádi dott beszédében: A szovjet emberek tisztában vannak azzal, hogy a legmegfelelőbb választ akkor adják a háborús gyújtóiatoknak és az a legértékesebb hozzájárulásuk a béke ügyéhez, ha a szocialista állam hatalmát egyre jobban erősítik. Valamennyiünk érzését fejezte ki Dubinyin elvtárs a leningrádi „Krasznij Viborzsec"-gyár sztahanovistája a gyári nagygyűlésen mondott beszédében „A kommunizmus építkezéseinél, a gyárakban és üzemekben, a kolhozok földjein, a bányákban és építőállványokon, egyszóval mindenütt a világbéke biztos bázisának, szeretett hazánknak erősítéséért dolgozunk", A sajtó ős a rádió naponta közöl híreket dolgozóink munkahőstetteiröl, a tervek határidőelötti teljesítéséről és túlteljesítéséről. A szovjet munkások szüntelenül javítják, tökéletesítik munkájukat, egyre magasabbra emelik a termelés színvonalát, napról-napra több fémet, gabonát, szenet, olajat, szövetet adnak az országnak. Például hozom fel a „Krasznoholmi" textilkombinátot. Kollektívánk három év ós három hónap alatt teljesítette m háborúutáni ötéves tervét és «z idő alatt terven felül többmillió méter gyapjúszövetet adott az országnak. A kombinát már szeptemberben 102.3 százalékra teljesítette 1951. évi tervét. Az üssem kollektívája jelentős mértékben csökkentette az önköltséget is AH ezáltal több mint 2 millió rubel megtakarítást ért el. A kombinát munkásai csakis kiváló minőségű gyártmányokat állítanak elő. A részleg, amelynek művezetője vagyok, megkapta a „Kiváló minőség részlege" kitüntető címét. Jobban dolgozni, többet termelni, a világ minden népével barátságban építeni a boldog és örömteli életet — ez az, amire a kommunizmus építői, a szovjet emberek törekszenek. Alekszandr Csutkih. A Csehszlovákiai Békedíjak rövidesen kiosztásra kerülnek A Csehszlovákiai Békedijak versenyében a müvek beadásának határideje 1951 december 31-vel lejárt. A Csehszlovák Békevédelmi Bizottság ez évben már másodszor osztja ki a 300.000 Kčs-et kitévö dijakat a legjobb irodalmi, művészeti, tudományos éa politikai müvekért, amelyek hathatósan segítik a béke megszilárdításáért folyó harcot. A Csehszlovák írók Szövetsége (cseh alakulata) a versenybe Antonín Zápotocky következő regényeit javasolja: „Üj harcosok születnek", „Viharos esztendő" és „Vörös fény Kladnó felett". Ezekben a regényekben megvilágítást nyer a Csehszlovák Kommunista Párt megszületése és munkásosztályunk forradalmi harca ée fejlődése. A Szövetség cseh alakulata további javaslata Konstantin BiebI „Félelem nélkül" című költemény-gyűjteménye, amely éberségre figyelmeztet bennünket, az imperialista háborús előkészületeket leleplezi és buzdítja a dolgozókat nemzetközi összefogásra a kapitalista támadók elleni harcban. E költemények egynémelyike a cseh szocialista költészet remekmüvei közé tartozik. A versenybe beküldték továbbá Fran ifiek Kubka „Kis történetek Truman úr számára" című könyvét is, amely a nyugati imperialisták arcáról lerántja a leplet, ugyancsak beküldték Jlri Marek, állami díjjal kitüntetett író „Örömteljes találkozás" című riportgyüjteményét, amelyben a szovjet emberek életét és a Szovjetunióhoz való őszinte barátságunk elmélyítését ismerteti. A Csehszlovákiai írók Szövetsége (szlovák alakulata) a versenybe a következő müveket küldte be: František Hecsko „F'alu fából" című regényét, Milan Lajcsiak „Reggel" című költeményeit, Egri Viktor „Közös út" című színmüvét és Péter Karvas „Emberek az utcánkból" című színmüvét. A Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége a következő müveket javasolja a versenyre: Dezider Kardos „Békekantáta" elmü béketémájú hatalmas sikert aratott zenemüvét. Miroszlav Barvik „El a kezeket Koreától" című kantátáját és Václav Dobíás nemzetközi békedíjjal kitüntetett zeneszerzőnk „Fesztivál! ének" című zenemüvét. Ez a mű közismert nálunk, a berlini Hl-ik Világlfjúsági találkozón nagy sikerrel let', bemutatva. Ján Kapr Sztá Un-dljai kitüntetett zeneszerzőnk „Ének szülőpártunkhoz" és Andrej OSenää „Dal a Kommunistapárthoz" című, a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 30-ik évfordulója alkalmára szerzett műveket is beterjesztették. A Szövetség a békedíjra még a következő zenei művet javasolja: Ludvig Podeáta .Raymond Dier" dmfl, a dicső francia békeha/róosnőröl szóló szímfónikus költeményét, Rudolf Kubin „Osztrava" című, az osztravai ipari központi szocialista építkezés felépítéséről szóló szímfónikus költeményét, valamint Ján Seydl államdjjjal Kitüntetett zeneszerzőnk „Prága—Moszkva—Béke" elmü, a „Lenin Prágában" filmhez szerzett zenei költeményét. A Csehszlovákiai Békedijakra szó-' ló javaslatok színházi díszlettervező, sl munkákra is vonatkoznak, amelyekkel alkotóink a béke melleti harcunkat szemléltetik. így felterjesz. tették az „Ifjú gárda" (A Csehszlovák Hadsereg színházában) dlszletezését, amelyben a fasizmus ellen és a béke megvédése érdekében küzdő szovjet harcosok áldozatkész hazafias harca van kifejezve, továbbá Ju. rij Bujakovszky drámájának színpadravitelét nemzeti hősünk Július Fuéik életéből. A České Budejovicei kerületi színház többek között Vadim Sobek „Az élet újból kezdődik" című játékának színre vitelét ajánlotta a Békedíjra, amelyben az új Németország felépítését ős a német demokratikus nép épitési harcát jellemzi. A tudományos munkák közüí Békedíjra ajánlották Ing. Theodor Ani. kin egyik müvét. A „Geoplan" föld. mérnökök együttese az elmúlt évben munkaslkereiröl szóló eredményeket terjesztette be. A versenybe több egyéni jelentkezés is érkezett. Humpelik Král Rohlena közös szerzők beküldték „Németország harca a világbékéértľ círtrü riportgyüjteményüket, Szvatopluk Turek „A kommunizmus küszöbén" Című könyvét és Vašek Kánya államdíjas irónk „Háborús károsultak" cimu regényét. A versenybe sok tudósunk, írónk, művészünk éa üzemi dolgozónk is beküldte műveit. A Csehszlovák Békedíjak elbírálására alakult bizottság már megkezdte a müvek osztályozá sát. Főként arra van tekintettel a mflvek értékelésénél, mennyire szolgálják a müvek a szocializmus építését hazánkban, a Szovjetunió iránti barátságunk elmélyítését és a nemzetköz: dolgozók munkáeszövetségé nek harcát a világbéke megvédésére és az imperializmus ellen. dl tiztnkat tiztmdúi kandlúWiL Imm^aiztaMviíí (Folytatás a 6. oldalról,) gondoskodnak rólunk, azt is Sztálin és Gottwald elvtársnak köszönhetjük. — Igen, és még azt is meg kell mondanom, — folytatja a kis András, — hogy a Szovjetunió arra tanít bennünket, mikép építsük fel szocialista hazánkat minél előbb, minél gyorsabban. A múltkor Brigyko elvtárs, szovjet sztahanovista járt nálunk Handlován és megmutatta bányászainknak, milyen módszerekkel dolgoznak a szovjet bányászok. Nagy ünnep volt akkor Handlován. Brigyko elvtárs először lent a bányában mutatta meg, hogyan kell a réselőgépet kezelni, hogy többet termeljen, aztán előadást tartott a munkásházban a bányászat legújabb módszereiről. A munkásház zsúfolva volt bányászokkal, boldogan hallgatták öt és boldogan tettek fel neki kérdéseket. Azért mondom, hogy boldogan; mert én hallottam a bányászokat egymás közt beszélgetni Brigyko elevtársról. És amikor beszélgettek róla, minden szavukból érezni lehetett, hogy szeretik és tisztelik Brigyko elvtársat. De ez nem ís csoda, Briiyvko elvtárs nae-von becsületes ember és mindenki látta rajta, hogy ö az az igazi bányász, akitől tanulni lehet... — És tanultak is tőle sokat a mi bányászaink. A Sztálin* elvtárs születésnapjára vállalt munkakötelezettséget már az ő módszere szerint végezték és bizony az eredmény meg is mutatkozott: 240 vagón helyett 270 vagón szenet bányásztunk líi. Arra a kérdésré, vájjon ô is feltett-e kérdést Brigyko elvtársnak, azt válaszolta, hogy nem, mert mint háromhónapos tanonc a száját sem merte kinyitni, De bizonyos, ha legközelebb j6n egy szovjet, sztahanovista Handjovára, ö sem fog hallgatni. Ezért tanul most szorgalmasan orossul. A karácsony előtti vizsgán egyest kapott az orosz nyelvből, kitüntetésképpen pedig egv könyvvel ajándékozták meg. Most már tud oroszul olvasni, jövőre beszélni ís fog és akkor nyugodtan kérdezhet... A kérdés már megvan. András azt szeretné pontosan tudni, hogy a Szovjetunióban milyen normák voltak a bányászatban a gépesítés előtt és milyenek vannak ma, a gépesítés után. A két norma közötti különbség nagyon érdekli. sz. B.