Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)
1952-01-09 / 7. szám, szerda
1952 január 9 UJSZG Az amerikaiak úgynevezett „kollektív intézkedésekről" szóló terve — a háború előkészítésének terve Visinszhij elvtársnak az EüSz politikai bizottságában mondott beszéde befejező része Tegnapi számunkban közöltük A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere beszédének második részét az úgynevezett kollektív intézkedések javaslatáról. Visinsztkij elvtárs rámutatott arra, hogy mindeddig nem valósították meg a Biztonsági Tanácsnak tett javaslatokat, amelyeket a közgyűlés V. ülésezése elfogadott. Visinszkij elvtárs így folytatta: Az angol-amerikai csoport ujját sem mozdította e határozat teljesítésére, nyilvánvalóan azért, mert a határozat megvalósításával elveszítenék lábuk alól a talajt az összes úgynevezett „kollektiv intézkedések" és a végrehajtó katonai szerv törvényellenes tevékenysége is. Ebben nincs semmi csodálatos mert az USA kormányának egyáltalán nem áll érdekében e határozat teljesítése. Cohen úr, az USA képviselője tegnap nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kollektív akciók előkészítésénél és a kollektív biztonsági rendszer kifejlesztésénél szerzett tapasztalatai hozzásegítenek a 43. cikkely érvényesítéséhez, ha eljön az ideje, hogy ezt a cikkelyt teljesítsék és érvényesítsék. Ebből a kijelentésből nyilvánvaló, hogy az USA kormánya nem véli úgy, hogy eljött a 43. cikkely érvényesítésének ideje. Az sem ismeretes, hojy ez az idő mikor következik be, és hogy egyáltalán bekövetkezik-e. Ha az USA kormányá* nak ez irányban tett cselekedeteit bíráljuk, bizonyossággal állíthatjuk, hogy ez az idő sohasem következik be. Nem férhet hozzá semilyen kétség, hogy a 43. cikkelyt épúgy, mint az ENSz alapokmányának többi cikkelyeit, amelyek az adott kérdésre vonatkoznak, és éppen úgy, mint magát az ENSz alapokmányát, az angol-amerikai tömb már régen irattárba helyezte. Az alapokmányokról csak ünnepélyes alkalmakkor emlékeznek meg, vagy amikor az alapokmányra való hivatkozással akarják leplezni saját törvényellenes akcióikat, amelyek az alapokmánnyal ellentétben állanak, hogy ezzel megtévesszék a közvéleményt és megkönnyítsék saját céljaik megvalósítását, amelyek szöges ellentétben állanak az alapokmány' által megszabott célokkal. Hogy meggyőződjünk az előbbi megjegyzés jogosultságáról, emlékeztetnünk kell azokra a nehézségekre, amelyekre a katonai vezérkarok bizottsága bukkant munkája folyamán, amikor az ENSz fegyveres erői megszervezésének programmját készítette elö. Nemzetközi ügyekben egy állam diktátuma elfogadhatatlan Teljesen indokolatlanok az összes hivatkozások arra, hogy a katonai vezérkarok bizottsága és a Biztonsági Tanács állítólagos alkalmatlansága miatt nem tudtak pozitív eredményekre jutni, és hogy ennek az alkalmatlanságnak oka állítólag ismét a Szovjetunió képviselőinek hajthatatlanságában gyökeredzik. A valóságban mind a katonai vezérkarok bizottsága, mind a Biztonsági Tanács kizárólag azért nem érhettek el megegyezést a tárgyalt kérdésekben, mert az USA, Anglia és Franciaország képviselői teljesen elfogadhatatlan álláspontot foglaltak el, mely összeegyeztethetetlen a független állam szuverén jogaival, a Szovjetunióra saját határozataikat akarták rákényszeríteni. Nyilvánvaló, hogy nem akarnak számolni azzal a vitathatatlan körülménnyel, hogy nemzetközi ügyekben egy állani dikiátuma elfogadhatatlan és hogy az eljárás ilyen módja nem biztosíthatja az egyenjogú, szuverén államok közötti együttműködést. Azonban az USA, Anglia és Franciaország éppen ilyen módszert igyekeztek kikényszeríteni. Ezeknek az államoknak céljai és külpolitikai szerepe alapvetően eltérnek a Szovjetunió külpolitikájának céljaitól és szerepétől. Hogy kiküszöböljük az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveiben hozott határozatok útjában álló akadályokat, szigorúan be kell tartani azt a szent szabályt, hogy teljesíteni kell a kötelezettségeket, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai az alapokmány alapján elfogadtak és tartózkodni kell mindennemű akciótól, amely ellentétben áll az alapokmány elveivel, hogy igy ne veszélyeztessük a nemzetközi békét, biztonságot és igazságot. A „kollektív intézkedésekről" szóló bírálatunkkal szemben fel lehet esetleg hozni azt, hogy mindezek az intézkedések az alapokmányban bennfoglaltatnak, hogy az agresszió elleni harcra vannak meghatározva és azon államok ellen irányulnak, amelyeknek akcióit agresszív akciónak lehet minősítem. Valóban az alapokmányban bennfoglaltatnak ilyen intézkedések s mi már rámutattunk erre, amikor az alapokmány 43., 45., 46. és 47. cikkelyeiről beszéltünk. De éppen azért, mert ezek az intézkedések már bennfoglaltatnak az alapokmányban, egyáltalán nem szükséges a közgyűlésnek azt javasolni, hogy ezeket az intézkedéseket hagyja jóvá, amint azt a tizennégyes bizottság teszi. A valóságban az alapokmány intézkedéseket állapit meg azon államok agresszív akciói ellen, amelyek a nemzetközi békét és a nemzetek biztonságát veszélyeztetik. Nem lehet azonban megfeledkezni' arról a fontos körülményről, hogy ezen intézkedések érvényesítésére az alapokmány különleges eljárást állapít meg, amely biztosítja a határozatok helyességét és teljes indokoltságát, amelyek alapján az egyik, vagy niásik állam ezen akcióit agresszív akcióknak lehet minősíteni és az államot magát agresszornak nyilvánítani. Azonban az úgynevezett „kollektív intézkedések" bizottságának jelentésében nem foglaltatnak ilyen biztosítékok, ezt az eljárást ott ignorálják, sőt egyenesen megsértik azzal, hogy az emiitett kérdésekben való döntéssel kapcsolatos jogokat a Biztonsági Tanácsról a közgyűlésre ruházzák át, amelyre olyan teljhatalmakat ruháznak, amelyeket az alapokmány egyáltalán nem állapít meg. Már keserű tapasztalataink vannak a közgyűlésnek az ilyen kérdésekben hozott törvényellenes, teljesen indokolatlan és mélyen igazságtalan határozatairól. Hisz hallatlan dolog, hogy a Kínai Népköztársaságot agresszornak nyilvánították, amikor étrpen a Kínai Népköztársaság esett áldozatul az Egyesült Államok és szövetségesei agressziójának! A* agresszív akciók folytatódnak Ezek az agresszív akciók folytatódnak. Az amerikai parancsnokság most a Kuomintang csapatokat Tajvan szigetéről Thaiba és Burma északi részébe szállitja, nagy katonai műveleteket készít elő, amelyeknek az a célja, hogy megsértsék a Kínai Népköztársaság határait s néhány államot megszálljanak. Hírek vannak arról, hogy ez a veszély Thaít és Burmát fenyegeti. Adatok vannak azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyesült Államok tesz most a Thai, Burma, Vietnam és Junam tartomány határain elhelyezett Kuomintang banditák hordárnak támogatására. Amint a sajtó jelentéseiből kitűnik, a Kínai Népköztár saság és e körzetben lévő más álla. mok elleni új agresszív akciók elő készítésében az amerikai flotta akti van résztvesz. Mi természetesen em lékezünk arra, hogy az USA nak észalikoreai fegyveres intervencióját is arra való hivatkozással takargat ták és takargatják, hogy az ameri kai imperialisták segítséget nyújtanak a liszinmani rendszernek, ame íyet állítólag „Észak-Koreából" meg. támadtak. Várhatjuk, hogy ezeket a törvényellenes akciókat, az USA-nak ezeket a teljesen agresszív akcióit hafcozás nélkül „védelmi" intézkedé sekként jelölik meg a kínai „agresz szióvaí" szemben. Mindezek a tények eléggé meggyő ző erővel beszélnek arról, hogy az egyik vagy másik állam akcióinak agresszív akcióvá való nyilvánítása közvetlen összefüggésben van az USA vezetése alatt lévő atlanti államok csoportjának megítélésé vei, amelyek most az ENSz.ben a háború és a béke ügyében döntenek. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy a közgyűlés továbbra is gyajko. rolni fogja az egyik vagy másik ál lam valóban védelmi akcióinak agresszív akcióvá való nyilvánítását ha a helyzet az ENSz-ben nem változik meg, ha épp úgy, mint eddig, a közgyűlésnek az agresszív atlanti tömb magva fog parancsolni. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy ezekben a kérdésekben továbbra is teljes önkény és törvényellenesség fog ural kocini. Ezért minden arra való hivat kozás, hogy ezek az úgynevezett „kollektív intézkedések" az egyes ál lamok agresszív tettei elleni harcra irányulnak, nem győzhetnek meg senkit sem, nem változtathatnak semmit sem az intézkedések kiérté, kelésében, nem cáfolhatják meg azt a kétségtelen tényt, hogy ezek az intézkedések maguk az agresszív politika eredményei és e politika meg. valósítására irányulnak, ott és- ak kor, ahol és, amikor ezt az amerikai monopóliumok előnyösnek és aíkal masnak látják. Az atlanti tömbnek mindezen intézkedései, jóllehet ugyanolyan elnevezést viselnek, mint az alapokmányban foglalt intézkedések most más jelleget öltenek, mert más célokt követnek, mirft amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezeté nek alapokmánya megállapít. E tények megcáfolisára elegendő volna egy dolog: visszatérni az aíap okmányhoz, lelküsmeretesen és be csfiletesen teljesíteni az alapokmány követeléseit, egyetlen betűnyire sem eltérni az alapokmánytól, arra igyekezni, hogy az alapokmány egy betű jét Se sértsék meg. így kellene eljár niok mindazoknak, akik valóban a békét akarják, akik volóban feladatul tűzték ki az esetleges agresszió el. leni harcot. E s ellenkezőleg, nem jár. hatnak el így és nem fognak így el járni azok, akik a békéről szóló sza vakkal háborús, hódító, agresszív céljaikat álcázzák, akik agresszív kül politikát folytatnak. Ezzel kapcsolatban fel kell tenni azt a fontos kérdést: milyen célokat követtek és követnek az atlanti tömb szervezői, amikor a közgyűlés áita'i igazoltatták programmjukat —- teljesen agresszív .'intézkedések prog. rammját, amely/ az alapokmány alap elveinek, céljainak és feladatainak teljesen'Visszás értelmezését jelenti? Felmerül a jogos kérdés, miért van szükségük az atlanti tömb szervezőinek és ihletőinek e programmnak a közgyűlés által való jóváhagyására, amikór ez a programm már működés ben van és ezt a programmot már megvalósítják azok az országok, amelyek aláírták az Atlanti.egyezményt és amikor az atlanti tömbnek már rendelkezésére áll működésben lávő katonai szerv és katonai erő, va. lamint az összes többi katonai eszk« zök, amelyek ebben a programmban foglaltatnak? A felelet e kérdésre közvetlenül bennfoglaltatik az úgynevezett „kollektív intézkedések" bizottságának jelentésében. Ebben a jelentésben (235. szakasz) rámutatnak azon intézkedések óriási politikai, pszicholó giai és jelképes jelentőségére, ame lyek a jövőbeli katonai akció jellegét meghatározzák. A bizottság jelentésében rámutatnak arra, nagyon fon to.s biztosítani azt, hogy a fegyveres erők, amelyek a végrehaj tó katonai szerv parancsnoksága alatt fognak < A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete úi minisztériumok létesítéséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet hozott új minisztériumok létesítéséről egyes minisztériumok kettéválasztása útján. A törvényerejű rendelet értelmében a következő új minisztériumokat állítják fel: állami mező- és erdőgazdaságok minisztériuma, élelmiszeripari, középgépipari, építőanyag ipari, postaügyi minisztérium és a helyi ipar minisztériuma. Az eddigi élelmezési minisztérium az élelmiszeriparnak külön minisztériummá való átalakulánisztérium pedig a postaügy külön minisztériummá alakulása folytán közlekedésügyi minisztériummá változik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami mező- és erdőgazdaságok miniszterévé Hegedűs Andrást, élelmiszeiipari miniszterré Altomáre Ivánt, középgépipari miniszterré Zsofinecz Mihályt, építőanyagipari miniszterré Apró Antalt, postaügyi miniszterré Katona Antalt, a helyi ipar miniszterévé Szabó Jánost, begyűjtési miniszterré Nagyi Imrét, kohó- és gépipari miniszterré Kósa Istvánt, közlekedéssa folytán begyűjtési minisztérium- . ügyi /miniszterré Bebrits Lajost nemá, a közlekedés- és postaügyi mi- | vezte ki. Az Egyesült Államok kormánya hazug ürügyek mögé bújva ismét megszegte vállalt kötelezettségeit A washingtoni magyar követség erélyes hangú jegyzéke a newyorki és cleveiandí konzulátusok bezárása ügyében A Magyar Népköztársaság washingtoni követsége január ő-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok külügyminisztériumának : „Az Egyesült Államok külügyminiszterének december 28-i jegyzékére, amelyben közli, hogy az Egyesült Államok kormánya a newyorki és clevelandi magyar konzulátusokat önkényesén bezárja, a Magyar Népköztársaság washingtoni követsége kormánya megbízásából a következőket hozza az Egyesült Államok kormányának tudomására. A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy az amerikai indokolás, amely szerint a konzulátusokat azért záratták be, mert a magyar kormány nem engedélyezte a tiltott határátlépés miatt Magyarországon őrizetbe helyezett amerikai repülőknek az amerikai tisztviselők által való meglátogatását és ezzel megsértette a nemzetközi gyakorlat által az amerikai konzuli tisztviselők számára állítólag biztosított jogokat — teljesen alaptalan kitalálás. Nemzetközi szerződések a konzuli tisztviselőknek azt a jogát biztosítják, hogy országuk állampolgárainak érdekében eljárjanak, de sem az Egyesült Államok és Magyarország között érvényben lévő szerződések, sem a nemzetközi jog nem ismer olyan szabályt, mely kötelezné egy szuverén állam kormányát arra, hogy szabad érintkezést engedélyezzen tiltott határátlépés miatt katonai bíróságának őrizete alatt áll(5 amerikai katonai személyek és az Egyesült Államok követségének tisztviselői között. Az Egyesült Államok kormányának erre a teljesen légbőlkapott indokolásra nyilván azért volt szüksége, mert a magyar katonai bíróság által hozott ítélet jogos és igazságos volta annyira kézenfekvő, hogy az elítéltek abba maguk is belenyugodtak és az Egyesült Államok budapesti követsége sietve gondoskodott az ítéletben kiszabott' büntetéspénzek megfizetéséről s igy az Egyesült Államok kormánya nem szánta rá magát arra, hogy a Magyar Népköztársasággal szemben foganatosított ellenséges intézkedését a repülök elítélésének megtorlása gyanánt tüntesse fel. m Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok külügyminiszterének ez a légbőlkapott „indokolása" nem egyéb átlátszó ürügynél arra, hogy az Egyesült Államok kormánya a newl yorki és a clevelandi magyar konzulátusokat, 1951 áprüis havában tett kötelező ígéretének megszegésével, újra bezárassa. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a newyorki és clevelandi magyar konzulátusok ! bezárásával az Egyesült Államok kormánya durván és nyíltan megszegte a Magyar Népköztársasággal szemben vállalt kötelezettségeit és ezért a legélesebben tiltakozik a konzulátusok bezárásának ténye, valamint az Egyesült Államok kormányának ezzel kapcsolatban alkalmazott önkényes, jogtalan és a nemzetközi kapcsolatok alápvetö elveit semmibevevő eljárása ellen." állani, éppen az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyveres erői legye nek, hogy a főparancsnok az összes hadmüvejeteket, mint zz ENSz fegy veres erőinek parancsnoka valósítsa meg, hogy az összes paran csokat, jelentéseket és utasításokat, valamint az összes kapcsolatokat az ENSz parancsnokságának nevében intézze. « A jelentés (236. szakasza) rámutat arra, hogy a Biztonsági Tanácsnak, vagy a közgyűlésnek engedélyt kell adnia arra, hogy az Egyesült Nem zetek Szervezetének zászlaját a ka tonai akció körzetében felhasználják, a főparancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy ezt a zászlót a nemzeti zászlókkal együtt kitűzzék a katonai müveietek megvalósításánál. Ezek az intézkedések arra irányul, nak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely a béke szervezete ként lett megalkotva, a háború eszközéül használják fel, hogy az ENSz nevével és zászlajával leplezzék az agresszív atlanti tömb szerve szeriint folyó katonai akciókat. Az Atlanti-tömb vezéreinek és szervezőinek szükségük van, hogy minden áron álcázzák agresszív terveiket, megtévesszék a közvéleményt ,a közvéleménybe beoltsák azt a gondolatot, hogy az a háború, unelyet lángralobbantani készülnek, a védelem háborúja, — aminek most koreai, vietnami, maláji nemzet elleni és a többi iiero/etelr elleni akciókat feltüntetik, valamint a kínai nép elleni agresszív tetteiket — hogy lehetőségük nyíljék fegyveres erőik katonáit arra kényszeríteni, hogy e. gyökerében helytelen ügy igazságosságba vetett hittel harcoljanak és haljanak meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az ö nézetük szerint számukra előnyös szerepet kell játszaniok, elleplezve az új háború gyújtogatói által elkövetett törvénytelenségeket a béke és a nemzetközi együttműködés törvényei ellen. Ezt a csalást azonban le fogják leplezni. A csalók azonban azt remélik. hogy ebből a szégyenteljes ügyből maximális előnyöket nyernek. jóllehet az egész emberiség legsúlyosabb szenvedéseinek és nélkülözéseinek árán. A Szovjetunió küldöttsége e fentebb kifejtett okokból a tizenegy ország által benyújtott jelentések és határozati javaslatok következtetéseit teljesen ki nem elégítőknek, ártalmasaknak és a békeiigyére veszélyeseknek nyilvánítja, éppen úgy. mint ahogyan veszélyes a „Az egység a békéért" hamis elnevezésű határozat, amely a móstani határozati tervezet alapját képezi. A Szovjetunió küldöttsége e határozat ellen fog szavazni mert további lépést jelent az új világháború előidézéséhez voyetö úton.