Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-01 / 1. szám, újév

1952, Újév tú SZÖ Dolgozó parasztságunk az új év küszöbén u. 1 jév napján az ember számadást csinál, visszatekint az elmúlt esztendőre, de ugyanakkor előre néz az elkövetkezendő esztendőre is. Azelőt, a kapitalista rendszer, a gazdag gyárosok, a bankárok és ' a bányabárók, • a földbirtokosok és j a grófok idején a dolgozó nép számára ennél kétségbeejtőbb, reménytelenebb és szomorúbb eset nem fcolt, mint újév napján visszapillantani az elmúlt esztendőre és elibe nézni a jövőnek, az újesztendőnek, az ismeretlen szenvedéseknek és nélkülözéseknek. A gyári munkás attól rettegett: az elmúlt évben volt ugyan annyi munkám, hogy családommal együtt éppen Vogy csak éhen nem haltam, de kl tudja, mit hoz a jövő. A dolgozó paraszt pedig azért látta reménytelennek a helyzetet, mert a bankban az utolsó negyedévi kamatokat valahogyan csak kinyögte, de hogy miből fogja a következő negyedévit megfizetni, erre semmi kiutat nem látott, mert hiszen eladott már mindent, a kenyérnek való lisztet is már a boltból hordják, hitelbe vásárolják. A herék pedig, a dolgozó nép véres verítékén élősködő piócák, a naplopó urak siserahada, a szilveszteri duhajkodás fáradalmait pihente, délig aludtak, hevertek, hogy aztán újra folytathassák azt, amit tegnap és tegnapelőtt az egész esztendőben, egész életűkön át csináltnk: éljék a maguk semmittevő, bőségben és gazdagságban bővelkedő életüket. Ma, a népi demokráciában, a gottwaldi ötéves terv negyedik évének küszöbén egészen más a helyzet. Országunk dolgozó népe mind az Ipari munkásság, mind a falu népe, a dolgozó parasztság az elmúlt esztendőben olyan utat tett meg, munkája után o'yan eredményeket lát maga mögött, amikre büszkén tekint visatsza, amik örömmel töltik el, s erőt merít belőlült az elkövetkezendő év feladatainak teljesítésére. Az elmúlt év eredményeiben és a következő év feladatiban dolgozó népünk nemcsak az elvégzett és az elvégzésre váró munkát látja, hanem látja munkájának eredményeit is mind az egész ország, mind pedig a saját egyéni szampontjából is, látja, hogy munkájával, annak eredményeivel cmindinkább megközelíti a kitűzött célt: a szocializmus megteremtését és a béke ügyének megőrzését. Azt pedig minden egyes dolgozó tudja, hogy a szocializmus győzelméért és a béke ügyének megőrzéséért vívott harc elválaszthatatlan egymástól, hogy a 'szocializmust építő ötéves tervünk feladatainak teljesítése hathatós hozzájárulás a béke megvédéséhez. Dolgozó népünk tudja: nem valósíthatók meg a szocializmus hatalmas arányú építkezései, ha ugyanakkor nem harcolunk minden erőnkkel a békéért is. Márpedig lehet-e eredményesebben harcolni a békéért, mint teljesíteni az ötéves terv feladatait, növelni az ország erejét, megvalósítani . az ipar hatalmas alkotásait, emelni a mezőgazdaság termelékenységét és jövedelmezőségét és mind szorosabbá, elszakíthatatlanná tenni a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ez volt az elmúlt év eredménye és ez az 1952-es év feladata is: a gottwaldi ötéves terv negyedik éve feladatainak teljesítésével harcba a béke megvédéséért. A múlt évben nemcsak a® ipari termelés terén, az új gyárait, a szocializmus hatalmas építkezésein értünk el kimagasló eredményeket, hanem igen nagyok voltak azok a változósok is. amelyek a falun végbementek s e változások újabb lépést jelentettek ahhoz a célhoz, amelyet Gottwald elvtárs tűzött dolgozó népünk elé a Csehszlovákiai Kommunista Párt K. kongresszusán. „A szocializmus építésére meg kell nyernünk a falvak dolgozóit, a kis- és középföldműveseket", mert „ .. .nem lesz nálunk szocializmus a szocialista falu megteremtése nélkül. Nem tudjuk kiépíteni a szocialista falut a munkásosztály, valamint a kis-, és középföldművesek szoros szövetsége nélkül". Gottwald elvtárs szavai, a gottu'aldi ötéves terv jharmadik évének faladatai váltak valóra, amikor az elmúlt év során a dolgozó parasztok újabb ezrei léptek rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára s ennek eredményeképen a mult év szeptember végéig az előkészítő bizottságok és EFSz-ek száma Szlovákiában 2125re emelkedett, amely szövetkezetek a szántóföld több mint 15 százalékán folytatnak közös gazdálkodást. E számok világosan bizonyítják a szövetkezeti társas gazdáHtodás egyre nagyobb térhódítását, az eredmények azt bizonyítják, hogy az új élet gondolata egyre több dolgozó parasztot győz meg arról, hogy gondtalan, boldog életét csak a közös munkában, a közös gazdálkodásban találhatja meg. A szövetkezetek terméseredményei és a tagoltnak az ebből származó magas jutalmazása pedig arról tanúskodik, hogy egyrészt dolgozó népünk rohamosan emelkedő élelmiszersziikségIeteit csak a nagyüzemi szövetkezeti termelés tudja kielégíteni, másrészt, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett parasztság jövedelme többszöröse lett az egyéni gazdálkodásból származó jövedelműek. Már az év közben kifizetett pénzbeli előlegek, valamint a munkaegységekre járó természetbeni jutalmazások a jól dolgozó szövetkezeti tagoknak olyan jövedelmet biztosítottak, amely a munkájából élő, egyénileg gazdálkodó számára elérhetetlen. Repka Márton, a nagyfödémesi szövetkezet tagja, aki azelőtt 9 hektár földön gazdálkodott, két lányával együtt 907 munkaegységet dolgozott le s erre csak előlegben 72.660 koro- j na készpénzt, 90 mázsa gabonát és kukoricát és 30 mázsa krumplit kaptak. Ezenkívül az éwégi elszámolásnál még ugyancsak jó csomó pénz üti Replta Márton markát. A most folyamatban lévő éwégi elszámolások, a szövetkezetek évi zárszámadásai megmutatják majd, hogy szövetkezeteink az elmúlt évben hogyan gazdálkodtak, milyen eredményeket értek el mind a termelés, mind pedig a tagok jövedelmének biztosítása terén. A zárszámadások tükörképei lesznek az elmúlt év munkájának, a szövetkezet eddigi fejlődésének és nemcsak az eredményeket misttatják meg, hanem a hiányosságokat is és azt Is. hogy szövetkezeteinkben érvényesül a szocializmus egyik alapvető' elve, hogy mindenkit a munkája után részesítünk jutalmazásban. Az évi jö- i vedelem szétosztásánál vakarhatják a fejüket azok a szövetkezeti tagok, akik hallgattak az ellenség hangjára s a legnagyobb ,munkák idején J a 8 órás mojikaidő- mellett beszél- : tek. Ezeknek pérsze, hogy kevés lesz a jövedelmük, de most legalább a saját kárukon megtanulhatják és meggyőződhetnek arról, hogy a reakció suttogásai, híresztelései ha- . zugságok voltak, mert a zárszámadá- j sok, az évi jövedelem szétosztása bizonyítják, hogy a szövetkezetek tagjai úgy és olyan mértékben részesülnek a közös haszonból, ahogyan egész éven át dolgoztak, gazdálkodtak. A hidasi EFSz tagjai a tavaszi és nyári munkák ideje alatt szívesebben ültek a fák hűs árnyékában, mint hogy a munka komolyabbik végét fogták volna meg, szigorúan ragaszkodtak a nyolcórás munkaidőhöz és ennek tulajdonítható, hogy a szövetkezetnek még mindig a földön van 5 hektár szójababja, ott rothad és pusztul el s ezáltal a szövetkezeti tagok jövedelme legkevesebb 80.000 koronával lesz kevesebb, Ez, majd aztán az alacsony jövedelemrészesedés nem fog tetszeni a szövetkezet tagjainak, elégedetlenkedni fognak s aij alacsony jövedelemrészesedést, az elégedetlenséget a reakció a saját céljaira, a szövetkezetel 1 enes propaganda céljaira igyekszik majd felhasználni s azt akarja majd bebizonyítani, hogy a s^jvetkezetről szóló híresztelései most aztán alaposan bebizonyultak. Éi ppen ezért, hogy egyrészt az ellenség áskálódásainak elejét vegyük, másrészt, hogy a még szövetkezeten kívül álló egyénileg gazdálkodó parasztok megismerkedjenek a szövetkezeti gazdálkodás ÓN a szövetkezeti élet kérdéseivel, a szövetkezetek közgyűlósét, zárszámadások ismertetését az EFSz-ek a legnagyobb nyilvánosság, az egész falu részvételével és jelenlétében fogják megtartani. A zárszámadások elkészítésére és a közgyűlések előkészítésére tehát a legnagyobb figyelmet kel] fordítani s ezeknek olyanoknak lenniök, hogy azokból necsak a szövetkezeti tagok kapjanak tiszta képet az elmúlt év munkáiról, a szövetkezet eredményeiről, hanem a még egyénileg gazdálkodók is a látottak és hallottak alapján meggyőződjenek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A közgyűlések előkészítésénél ügyelni kell arra, hogy azokon necsalt a szövetkezet vezetősége számoljon be az elmúlt év munkáiról és eredményeiről, a fennálló nehézségekről, hanem szólaljanak fel a szövetkezetek tagjai is és mondják el az egész falu népe előtt: mit hozott számukra a szövetkezeti gazdálkodás. A Repka Mártonok, a Tóth Imrék és a többi jól dolgozó szövetkezeti tagok mondják el, hogyan éltek azelőtt a kapitalista rendszer, az urak világában, hogyan éltek a felszabadulás után, míg egyénileg gazdálkodtak, és hogyan élnek ma, amióta összefogva, közösen gazdálkodnak a nagy tábla szövetkezeti földeken. Repka Márton mondja el, hogy ez évi jövedelméből többet vásárolt, mint azelőtt öt év alatt és Puskás Rudolf is, a nádszegi szövetkezetből az egész falu színe előtt mondja meg, liogy évi jövedelme meghaladja a 100.000.— koronát, s ennyi pénzről dolgozó paraszt soha még csak nem is álmodhatott. A másik dolog, amire ugyancsak nagvon kell ügyelni az EFSz-ek közgyűlésénél, az, hogy a vezetőség beszámolója, a tagok felszólalásai ne legyenek egyoldalúak. Nem kell, hogy mindent rózsaszínűre fessünk, hogy elhallgassuk a hibákat, a nehézségeket, mert ezzel aztán a hibákat nemhogy eltávolítanánk, hanem még növelni fogjuk, másrészt pedig az évi elszámolás eredményei alapján a szövetkezetbe belépő új tagok úgy fogják érezni — s jogosan — hogy a szép szavakkal félrevezették őket, mert hiszen a szövetkezetbe való belépésük után ott egészen más helyzetet találtak, mint amiről a közgyűlésen képet kaptak. Azonban ugyanilyen káros volna, ha az éremnek csak a másik oldalát mutatná meg a közgyűlés, azt hogy csak csupa panasz és siránkozás hallatszik és a közgyűlésen résztvevők, az egyénileg gazdálkodók csak azt látják, hogy a szövetkezet tagsága tehetetlenül topog az akadályok és nehézségek körül. Ennek sem szabad megtörténnie. A közgyűlés beszámolói ne túlozzák el az eredményeket, de ne takargassák el a hiányosságokat sem, hanem őszintén tárják fél: ezek az eredményeink, ezek a hiányosságaink és ezek kiküszöbölésére ezt és ezt akarjuk tenni. Az EFS-ek zárszámadásainak elkészítésénél — amit január 15-ig minden szövetkezetben be kell fejezni — a legnagyobb gondot kell fordítani a jövedelem helyes szétosztására, ami nemcsak abból áll, hogy a szövetkezet tagjai az egész éven át végzett munkájuk után a jövedelemből megfelelő mértékben részesedjenek, hanem abból is, hogy a szövetkezet tiszta jövedelmének egy részéből a különböző alapokat kellőképen kiegészítsük. Ugyanis nem egy szövetkezet tagsága között tapasztalni, hogy a jövedelem szétosztását, az éwégi elszámolást úgy képzelik el, hogy a szövetkezet egész jövedelmét, mint csáki szalmáját, szétosztják a tagok között. Hangsúlyozni sem kell, hogy ez nem így helyes, hogy a zárszámadások készítésénél elsődleges feladat az egyes alapok megfelelő kiegészítése, mert hiszen a szövetkezet további fejlődését csak így tudjuk biztosítani. Mezőgazdaságunk, az EFSz-^lt számára az újév kezdetén ez a legfontosabb feladat: sikerre vinni a zárszámadásokat és a közgyűlések előkészítésit s az elmúlt év tapasztalatainak felhasználásával elkészíteni az ez évi terveket, hogy mezőgazdaságunk minden tekintetben biztosítani tudja a gottwaldi ötéves terv negyedik éve feladatainak teljesítését. Feladataink teljesítésében kimeríthetetlen forrást jelent számunkra a Szovjetunió önzetlen segítsége, a szovjet kolhozok és kolhozparasztok gazdag tapasztalatainak átvétele, amelyek utat mutatnak nemcsak a nehézségek és az akadályok leküzdésére, hanem megmutatják azt az utat is, amelyen mindnyájunk célját, a szocializmust elérhetjük. A szovjet népnek ez az önzetlen és baráti segítsége a mult évben is, megmutatkozott mikor a Szovjetunió legjobb mezőgazdasági dolgozóit küldötte el hozzánk, hogy tapasztalataik átadásával, tanácsaikkal segítséglinkre legyenek a szocialista mezőgazdaság megteremtésében. E látogatás óta még alig fél év telt el, de már lépten-nyomon érezzük és tapasztaljuk ennek a látogatásnak áldásos eredményeit. Hogy csak egy példát említsünk: a szovjet kolhozparaszt küldöttség út( mutatásai nyomán már, sok szövetkezetben és állami birtokon bevezették Malinyinova fejési módszerét. E módszer alkalmazásával a tehenek tejhozama ezeken a helyeken több literrel emelkedett. A nagyfödémesi EFSz-ben Malinyinova módszerének bevezetésével '/

2—1% literrel emelkedett a tehenek napi tejhozama. Az érsekújvári EFSz-ben a november 6-tól december 3-ig terjedő Időben a tehenek több, mnt 3 litor tejjel adnak többet. Ugyanez a helyzet a tárnoki állami birtokon is. Mezőgazdasági tudósaink kiszámították, hogy ha az országben lévő minden tehenet Malinyinova módszere szerint takarmány óznánk és fejnénk, több millió liter tejjel termelnénk többet s annyi lenne a tejtermelésünk, hogy vele jelenlegi tejszükségle'ünket ki tudnánk elégíteni. \ Szovjetunió mezőgazdaságának tapasztalatai felbecsülhetetlen segítséget, gazdag forrást jelentenek számunkra. A tapasztalatok átvételével és felhasználásával gazdaggá és boldoggá tesszük országunkat, dolgozó népünket. /Qmiről mostanában beszéljek... A szerződés nem kontingens Sok földműves még mindig helytehnül értelmezi a termelési és beszólgáltatási feladatok szétirását valamint a szerződések megkötését A szerződéiben ezek csuoán kontingenst látnak. Ez azonban nagy tévedés, mert a kis- és középföldműves az állammal kétoldalú szerződést köt, amely biztosítja öt abban, hogy a szerződés által megállapított mezőgazdasági termékek beszolgáltatása után fölöslegeivel szabadon rendelkezhet. Ezt minden kis- és közép

!öldművesnek tudnia kell. A szerződéskötés a dolgozó földműveseknek nagyszerű távlatokat nyújt a jövőre. A szerződéskötés a hektáronkénti földhozamok és a "mezőgazdasági állatok hasznossága fokozásának a hajtómotora. A tervszétirást tehát nem szabad gépiesen végezrii, hanem minden esetben figyelembe kell venni az egyes gazdaságok termelési lehetőségeit. \ Igazságos az, hogy a nagyobbaknak többet kell beszoLgáltatniak, mint, a kisebbeknek. A kulákok számára a be szolgáltatási feladatokat ezért úgy állapítják meg, hogy a saját élelmiszerellátáshoz és takarmány, valamint vetőmag szükségletének fedezéséhez szükséges mennyiségen felül mindent beszolgáltasson. A kulákok a szabadpiacon nem árusíthatják terményeiket. A szabadpiacon való árusítás csak a kis- és középföldművesek kiváltsága. Ennek következtében a kulákokkak nem kötünk szerződést, hanem beszól gáltatási feladataikat a helyi Nemzeti Bizottság egyszerűen előírja. • 1 Száz ponttal több mint a ruhajegyen Gyakran felmerül a kérdés, hogy annak a földművesnek ruhajegyén, aki rendesen teljesíti feladatait miért van kevesebb pont, mini például a gyárimunkás ruhajegyén Erre a kérdésre az egyik csehországi EFSz elnöke világosan megfelelt: „Az elmúlt év májusában kezdtük meg a juhtenyésztést. Eleinte csak 40 darab juhunk volt de később ezt a számot 100-ra emeltük ~~Ma már több, mint Z00 juhunk és bárányunk van és az állományt tovább növeljük. A bárányokat nem fogjuh. leöldösni. Minden bárányt megfagyunk, hogy több gyapjút tudjunk termelni. Van már egy szakképzett juhtanyésztőnk, úgy. hogy kilátásaink jók. Hozzáláttunk a legelök megjavításához is és rájöttünk arra, hogy a gondosan ápolt juhok gyapjújának minősége fokozódik Eddig több, mint 300 kg gyapjút szolgáltattunk be. Hibát követtünk el azonban akkor, antikor a »V« pontokat az »egyenlősdi« szerint osztottuk szét'a lagok között. Mindegyikünk kapott 220 »V« pontot, aminek több az y ' \ " értéke, mint a közönseges ruhajegyen lévő pontoké.« A szövetkezeti elnök szavai tehát bebizonyították, hogy különösen az EFSz-ek tagjai számára pieg van a lehetőség, hogy még több pontot érjenek el, mint bármelyik munkás. Emellett még azt is meg kell említenünk, hogy a >V« pontok értékesebbek, mert tiszta gyapjú anyagokat lehet rájuk kapni. A lentermelök hasonló előnyökben részesülnek. Akik zúgolódnak A kulákok jól tudnak számolni. Ezt a számolgatást azonban saját érdekükben végzik. Tudják, hogy közellátásunknak hiányzik az, amit ők nem szolgáltatnak be. ök azonban azon a véleményen vannak, hogy mennél rosszabb a helyzet, számukra annál biztosabb a jövő. Aki akarja, adja be helyettük a kontingenst. Most azonban zúgolódnak és kiabálnak, mert az állam nem részesíti őket 'azokban az előnyökben, amikben a kis és középföldműveseket. Az egyik községben például december l-ig három kulák 13.491 liter tejfel maradt adósa az államnak Ez a tejmennyiség elég^ lett volna egy egész nemzeti iskola tanulóinak Ebből a szemszöghői kell tehát nézni a kulákokra. Tudnunk kell, hogy a kulákok beszolgáltatási kötelezettségeik szabotálásával gyermekeink szájától vonják el a falatot. Hadd zúgolódjanak, — a velük való bánásmód igazságos: