Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-06 / 5. szám, vasárnap

t 6 UJSZ0 1952 január 6 Jlvt / / k á s I e o e lez ő i n k í r j á k Hogyan teljesítette Handlová a sztálini műszakot December 16-án reggel a handiovai bánya tárnája előtt a szokottnál is több bányászlámpa világította meg a küiönben hajnali sötétségbe burkolt teret. A handlovai bányászok leszálltak a föld mélyébe, hogy önként vállalt munkájukkal bizonyítsák be mennyire szeretik a nagy Sztálint, a béke zászlóvivőjét. De nemcsak a bányászok vették kezükbe ezen a napon a csákányt, hanem az irodai alkalmazottak, a kereskedők, a földművesek, a bányaiskolások ,a gyári munkások és a legkülönfélébb foglalkozású dolgozók szálltak le a tárnába, hogy a bányászokkal karöltve elősegítsék a Sztálini műszak minél jobb eredményét. A helyi hangszóró már munka közben jelentette, hogy melyik bányaszakaszon mikor és hogyan teljesítették a kötelezettségvállalást. Már majdnem minden bánya nevét felsorolták, csak az Üj nyugati bánya nevét nem hallottam még. Már rösteltem is magam, hogy éppen az a szakasz maradt le, amelyen magam is dolgozom. Napközben nem is hallottam az Üj nyugati bánya eredményéről és csak az éjjeli műszak leteltével az Űi nyugati bánya került az első helyre. Harminc százalékkal túlteljesítette kötelezettségvállalását. A legelső helyet az j nyugati bányában Majerszky Mátyás élmunkás-csoportja szerezte meg a 621-es frontfejtésen, mert az éjjeli műszak idején 4öbb mint 180 csillét termelt ki. Nagyon jő eredményt ért el az Új déli bánya is, ahol Strbík József élmunkás csoportja dolgozik a 423as számú frontfejtésen. Ez a csoport a vállalt 60 csille helyett 105 csillét termelt ki. Az Üj déli bányában dolgozó Kaza Pál elvtárs nyolc emberrel 120 csillét termelt ki. Klucska Mihály elvtárs élmunkáscsoportja 98 csillét adott Sztálin elvtárs születésnapján nehéziparunknak. Buszkék vagyunk ezekre az elvtársakra, mert kézzelfogható munkaredeményeikkel bizonyítják be az imperialistáknak, hogy milyen nagyra becsülik a Világbéke ügyét és annak első zászlóvivőjét, Sztálin elvtársat. SZTJKENYIK LAJOS, munkáslevelezö, Handlova. Az Uí S?ó kívizs<?óHa Teleki Ferenc elvtárs Fülekről panasszal fordult az Üj Szóhoz, amelynek értelmében a füleki munkásság és az egyesületek, a tömegszervezetek vezetői hallották, hogy a füleki járásba tartozó Korlát községben 900 lélek befogadására szolgáló kultúrház épül 4,500.000 korona költséggel, pedig Korlátnak már eddig is van egy 500 személyt befogadó kultúrháza. Teleki eivtárs 'felsorolta, hogy hány dolgozó és hány szervezet nélkülözi Füleken, a kultúrházat, sőt még óvodájuk vagy iskolai tornatermük sincs. Teleki elvtárs kérte annak kivizsgálását, hogy miért nem ott segítenek, ahol az a ier ?,ükségesebb. Szerkesztőségünk az ügyet kivizsgálta és december 27-én választ kerületi kapott a besztercebányai nemzeti bizottságtól. Telefonbeszélgetést folytattak Kateržinský elvtárssal, a füleki járási nemzeti bizottság elnökével. — —- „ továbbá személyesen felvilágosítást! ke

t neveljünk lel, amely kellő színkértek Kókay elvtárstól, a füleki B ^a

1™ tudja emelni a szovjetor* M ' . . I. »I—L

U. ^ 4- -Í — U A 1TÍ>11 4- ^ R.*-AT»/\1 A szovjet sport űj sikerei felé A moszkvai „Piavda" vezércikke A moszkvai Pravda, a Bolsevik Párt lapja ismét vezércikkben foglalkozott a szovjet sport helyzetével. A Pravda minden egyes sora iránymutatás az egész szovjetnép számára, s egyben az egész haladó világ érdeklődésének előterében áll. A hatalmas béketábor legerősebb bástyájának, a nagy Szovjetuniónak vezető politikai lapja, élenjáró harcot folytat a béke ügyéért, s a figyelmet mindig a legfontosabb, a központi kérdésekre irányítja. Amikor most a szovjet sport helyzetének értékelését, a feladatok megjelölését választotta vezércikke tárgyául, ez egyben kifejezése annak is, hogy a hatalmas világpolitikai események sodrában is milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Bolsevik Párt és a szovjet kormány a testnevelés és a sport kérdéseinek. Az alábbiakban közöljük a moszkvai Pravda vezércikkét: Országunkban nagy állami jelentőséget tulajdonítanak a testnevelés és sport fejlesztésének. A Bolsevik Párt úgy tekinti a testneveléát, mint a dolgozók kommunista nevelésének, egészségük megjavításának fontos eszközét, amely előkészíti a szovjet népet a munkára és a szocialista haza védelmére. A Szovjetunióban, amint erre Sztálin elvtárs rámutatott, megvan minden előfeltétel arra, hogy „ .. új egészséges és életvidám nemzedéjárási nemzeti bizottság IV. osztályának előadójától és az

y értesülések alapján megállapították, hogy Kor látón nem építenek olyan kultúrházat, ame'ynek a népi közigazga tás nyújtana anyagi sejrttsésre* Korláton Ifjúsági Házat épít az üzem, vagyis a Korláti Szlovákiai Kőbányaipar üzemtanácsa, mégpedig legnagyobb részt brigádmunkával. Ez az akció nem tartozik közvetlenül a népi közigazgatás hatáskörébe és brigádjellege miatt az építkezést csak üdvözölni 'ehet. Munkává! harrolunk a békéért József elvtárs erről így ír: Mi, ' az Ifjúsági Vízduzzasztógát fiatal brigádistái vállaltuk, hogy Sztálin elvtárs 72-ik születésnapira hatórás vasárnapi munkát ledolgozunk. Levelemet a magyar nemzetiségű brigádisták nevében írom, akik mind nagy örömmel fogadtuk a kötelezettségvállalást hiszen annak az embernek a születésnapjára Kissé elkésve érkezett szerkesztőségünkbe néhány olyan levél, amelyek a Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére ledolgozott Sztálini műszakok lefolyásáról és eredményeiről számolnak be. Anyagtorlódás miatt ezek közül már csak egynéhányat tudunk . közölni és kérjük munkáslevelezö elvtársaink at, hogy az esetleg kimai\dt leveleikért ne nehezteljenek. Be kell iátniok, hogy kénytelenek vagyunk most már időszerűbb beszámolóknak helyt adni. Sztálini műszak folyt az Ifjú- i ajándékoztuk, aki minket felszabasági Duzzasztógáton. Reményi J dított a burzsoázia járma alól, aki a béketábor vezetője és a népek nagy tanítója. December 16-án reggel 7 órától déli egy óráig dolgoztunk. Nótaszóval és nagy hurrázással indultunk munkahelyünkre. Az üzemi hangszóró a pezsdítő indulók és népdalok között állandóan ismertette az egyes munkacsoportok teljesítményét. Délután kultúrakadémiát rendeztünk ,amölyen az itt megalakult magyar enek- és táncegyüttes is fellépett. Ennek tagjai: Volovics Mária, Tóth Eta, Kuruc Edit és én. A kultúrelöadás szünetében ismertették az egybegyűltekkel a délelőtti brigádmunka eredményeit. Örömmel fogadtuk azt a hírt, hogy minden munkacsoport száz százap lékon felül teljesítette a munkáját, | söt voltak csoportok, melyek 200 ^ százalékon felül is dolgoztak. így' mutatták meg a fiatal brigádosok hálájukat,, a nagy Sztálin elvtárs, az egész szovjet nép iránit és í?y igyekeznek hozzájárulni a békeHbor erejének fokozásához hazánkban. IFJ REMÉNYI JÓZSEF a 6. tábor kult. és népnevelő előadója, Púchov. A komáromi körzeti műhely jól felkészülve kezdte meg a negyedik tervéve! A komáromi körzeti műhely dolgozói mult év december 22-én választották meg az új üzemi tanácsot. Az üzem do.gozói a választással igazolták politikai érettségüket. A választás után a", üzem vezetősége társasebédet rendezett. Az ünrepség alkalmából a dolgozók megvitatták az üzemi kérdéseket és Rybár elvtárs üzemvezető, valamint Pál cl/társ, az Izembizottság elnöke, közölte a dolgozókkal az üzem 1951. évben elért munkateljesítményét, és pedig azt, hogy az ötéves terv harmadik évének feladatait 150%-ra, teljesítették már 1951 szeptember 15-ére. Az azóta ledolgozott erdményekből a dolgozók két és fél hónapi munkatöbbleteredményüket Sztálin elvtárs 72-ik születése napjának tiszteletére ajánlották fel. A munkafegyelem az üzemben szilárd, a dolgozók lelkiismeretesen végzik feladataikat. Egy hibát kell azonban még kiküszöbölni, ugyanis a gépek a nagy munkatempóban elhasználódnak és így idejében kell Ez történt 1931 Szilveszter éjszakáján Községünkben még az 1933. évben is egy hűbéri időkből visszamaradt törvény uralkodott, amely szerint ingyen kellett vállalni az éjjeli öri szolgálatot. Mi, a Kommunista Dártba tömörült öntudatos dolgozók elhatároztuk, hogy javaslatot teszünk a községi tanácsnak ennek a megszényenítö törvénynek az eltörlésére. A falu egyes lakosai javaslatunk ellen szavaztak, a dolgozó többség azonban helyeselte és harcolt érte. Tömegesen inségmunkára jártunk abban az időben és megbeszéltük, hory gyűlést hívunk össze az ügyben. A gyűlésen né. ytagú 'küldöttséget választottunk, hogy tolmácsolja követelésünket. Éppen Szilveszter estéje volt. A tömeg felsorakozott a községháza előtti téren és énekelni kezdte az Internacionálét. Ettől Bánovszky Rudolf fő' jegyző és Holczer István segédjegyzö úgy megijedtek, hogy csendőrökért telefonáltak rögtön. De nem a nemesócsai csendőröket hívták, hanem a komáromiakat. Ügy Uátszik azokban jobban bíztak. PcBtosan húsz csendőr érkezett, akik mindenkit igazoltattak és nyolc elvtársat éjjel megláncolva bekísértek a komáromi fogházba. Ez történt 1931 Szilveszter éjszakáján a masaryki demokráciában. Miért? Mi kommunisták akkor is tudtuk már, hogy azért, mert a népnyúzó kapitalisták féltek a nép erejétől és minden felszabadulásra való igyekezetét erőszakkal elnyomták. VARJÚ JÁNOS Nemesócsa a gépek kiesését megakadályozni, illetve a gépeket i* jakkal pótolni. Üzemünkben nemcsak régi dolgozóink, Horváth Gábor, Juhász Feszág hatalmát, és ha kell, testével is megvédi hazáját az ellenség merényleteivel izemben". A szovjet állam évente nagy öszszegeket fordít a testnevelés és sport fejlesztésére. A városokban és a falvakban sokezer sportlétesítmény épült, többek között 13 Í3lsö és 37 középfokú testnevelési intézmény működik. A Szovjetunióban a testnevelés és sport tudományos alapon fejlődik. Tudományos kérdésekkel foglalkoznak a Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben felállított testnevelési és sporttudományos kutatóintézetek. Azok a sportgyakorlatok, amelyek elősegítik a felnövő nemzedék harmónikus fejlődését, szerepelnek az általános-, közép- és főiskolák tantervében. A kommunista párt és a szovjet kormány többízben lámutatott arra, hogy a testnevelés terén a leg főbb feladat, a testnevelési mozgalom tömegesítése az országban, a sport szinvonalának emelése és ezen az alapon a legfontosabb sportágakban a szovjet sportolóknak meg kell szerezniök a világelsösé get. Ezeknek a feladatoknak végrehajtása közben a szovjet sportolók sokmilliós hadserege ^ figyelemreméltó sikerekét ért el. A sportolók soraiba beléptek a dolgozók milliói. A vár«sokban és falvakban a sportegyesületek tízezrei alakultak meg. Ebben az évben 11 hónap alatt a szovjet sportolók 32 világcsúcsot és 435 összszövetségi csúcsot értek el. A testnevelés és sport még jobban hozzánött a dolgozók mindennapi életéhez. De most a testnevelési rpozgalom tömegesítésének szükségességéről, a sporteredmények színvonalának emeléséről van szó. A most kezdődött téli idény igen gazdag lehetőségeket nyit az olyan sportágakkal való foglalkozásra renc, Dávid Mihály Nagy László | amelyeket a nép szeret.' Ilyen és a többiek végzik felelösségtelje-1 síelés, a korcsolyázás, a jégkorong, sen munkájukat, hajiem a tanon-1 a jéglabda és a vadászat. A végtecok is és az adminisztrációból ide-§ len havas területek, a befagyott fokerült és átképzés alatt álló elv-§ lyók és tavak lehetőséget nyujta társak is. Ezeknek a munkaszor-1 nak a tömeges siversenyek, sítúrák, galmát üzemünk vezetősége azzal csillagváltók, gyorskorcsolyaversejutalmazza, hogy többeket segédvizsgára' ajánl és reméli, hogy ezen a vizsgán meg fogják állni a helyüket. Mestereinknek viszont nem ártana egy alapos politikai iskolázás, mert a jó szaktudás még nem minden. Üzemünk felkészült az 1952-es évi terv teljesítésére Néhány elvtársunkat esti továbbképző iskolába küldtük s reméljük, hogy ezekből érdemes és megbízható üzemveze•"ők lesznek. Az üzemi koryhákkal dolgozóink meg vannak elégedve, tudjuk, hogy dolgozóink jó élelmezése is hozzájárta fokozottabb munkateljesítményükhöz. Mindezt összevéve a komáromi körzeti müheiy aolgozói jóreménynyel néznek a At negyedik éve felemelt feladatainak teljesítése elé. HOLCZER LÁSZLÓ munkáslevelező, Komárom. nyek, jégkorog- és jéglabdamérközések megrendezésére. Teljes mértékben ki kell használ ni ezeket a természetadta lehetőségeket és a dolgozók széles tömegeit hozzá kell szoktatni a síeléssel és a korcsolyázással ' való rendszeres foglalkozáshoz. 1952 januárjában és februárjában a szakszervezetek és a Komszomol központi bizottságainak határozata értelmében összszövetségi mezei sí versenyt — az idény leghatalmasabb tömegversenyét — kell rendez .ni. Ez a verseny arra hivatott, hogy a testnevelési mozgalom további fejlesztésében nagy szerepet játszszék.. A testnevelési szervezetek fontos kötelessége, hogy jól készítsék elö a síelőket a versenyre, a dolgozók milliói' vonják be, gondoskodniok kell továbbá arról, hogy ttwaldi ötéves terv a verse

n.V magas minőségi eredményeket hozzon. A tömeges testnevelési és sportrendezvények alkalmával feltétlenül figyelembe kell venni a régebbi sportidények tapasztalatait, kell küszöbölni az akkor elöfor< rdjft hibákat. Egyes északi területeken azonban, ahol a téli idény már régen megindult, ebben az évben is megismétlődnek a tavalyi hibák. A murmanszki terület sielői például áz OSzSzSzK síbajnokságában az utolsó helyen végeztek. A folyó évben a helyzet úgyszólván semmit sem változott. A síelők sorai rendkívül lassan nőnek. A területi testnevelési kollektívákban, az oktatási és edzési munkát nem szervezték meg megfelelően. A kirovi terület annakidején híres volt gyorskorcsolyázóiról. Mi maradt most a régi dicsőségből! A helyi szervezetek nem fordítanak kellő gondot a testnevelési mozgalom tömegesítésére, a sportolók nevelésére. Minden erővel fejlesztve a testnevelési mozgalmat, nagy figyelmet kell fordítani a sportmesterek nevelésére^ szakmai színvonaluk eme. lésére, s ennek révén az új csúcsok elérésére, Híressé váltak a

v szovjet sportoló nők, akik világcsúcseredményeket értek el a gyorskorcsolyázásban." Megérdemelten büszkeségei ők a szovjet népnek. Ebben az idényben férfi gyorskorcsolyázóinknak le kel> küzdeniök a lemaradást valamennyi távon, s az össz szövetségi csúcseredményeket fel kell eme;n: ^világcsúcsok színvonalára. Jelentősen meg kell javítaniok eredményeiket a sisport mestereinek is. Minden évben egyre nagyobb nép. szerűségnek örvend a jégkorong, ez a nagyszerű akarati tulajdonságokat fej lesztft játék, A szovjet sportolók általános sporttudása — amint azt a kü'-"öldi csapatokkal való találkozások bizonyítják — észrevehetően nőtt. Mégis, egyes ismert jégkorongcsapatok keveset foglalkoznak sporttudásuk színvonalának emelésével. A sporttársadalom helyesen, jogosan követeli tőlük a helybentopogás megszüntetését, a tevékenyebb közreműködést jégkorongsportunk tovább: sikerei érdekében. A téli sportágak erősitik a dolgozók egészségét, hozzájárulnak a sportolók sokoldalú edzettségéhez, segítenek nekik minél jobban felkészülni a nyári idényre. A jól megszervezett téli edzések jelentős mértékben meg. alapozzák a sportolók sikerét az atlétikai, kosárlabda., röplabda-, labdarúgó-, tenisz-, evezőversenyeken és a több; sportágban is. A sportolóknak a versenyekre való felkészítésében nagy felelősség hárul az edzőkre, akik arra hivatottak, hogy segítsék a sportolókat kitűnő e rétimé, nyek elérésépen a versenyeken. Az edzők munkája — alkotó, kutató munka. Ez a munka nem tűr sablont, megköveteli a gyakorlatban legjobbnak bizonyult módszerek alanos elsajátítását. Feltétlenül meg kell javítani a sportoktatói munka minőségét, segítséget kell adni az edzőknek a te. hetséges fiatalok neveléséhez, fel kell őket vértezni a haladó tudomány eredményeivel. ÜJ SZÓ, a csehszlovákiai magyar dolgozók aapilapja. — Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10. Teleíon: 347—16 és 352—10. Főszerkesztő Lörincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, központi kiadóhivatala, Jesenského 12. Telefon: üzemi előfizetés és lapárusítás 274—74, egyéni előfizetés 262—77. — Az UJ SZÓ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon is. — Előfizetési díj jí évre 120 Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre a Népnaptárral együtt 100 Kés. — Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdája, Bratislava.