Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-31 / 26. szám, csütörtök

6 — II

J SI© Az ellenség minden erőlködése ellenére is jó úton halad a garamdamásdi szövetkezet 1952 január 31 Nagy nehézségekbe és alapos szerevezőmunkába került, inig Garamdamásdon az öntudatos földművesek közös megértéssel szövetkezeti alapon kezdték művelni a földeket. A reakció és a kulákság hamis propagandája mellett itt még a nemzetiségi kérdés is közrejátszott ... A legnagyobb szerepet a szövetkezet elleni aknamunkában a faluban lévő kulákság vitte és éppen a fennálló helyzetben mindent felhasznált arra, hogy a falut megakadályozza a haladó munkában és fejlődésben. Akármennyire is igyekezett a kulákság, hogy a nemzetiségi torzsalkodás ürügye alatt megakadályozza a kis- és középparasztságat az építőmunkában, a helyi pártszervezet felvilágosító és meggyőző munka segítségével mégis megalakították az Egységes Földműves Szövetkezetet. Annak ellenére, hogy nagy volt a reakció nyomása, a szövetkezet megalakulása óta sokat fejlődött. A kezdet kezdetén alig pár taggal dolgozó szövetkezet jó példával járt elöl és az egyénileg, gazdálkodó parasz tok is jónak és előnyösebbnek látták, ha felhagynak régi gazdálkodási módszerrel és a szövetkezetbe lépnek. Igen ám, de éppen azt leste a reakci<5 és a kulákság, hogy melyik kisparaszt mikor akar a szövetkezetbe belépni. Állandóan a kisparasztok között terjesztették hamis propagandájukat. Több esetben előfordult, hogy az illető kisgazda, aki jelentkezett a szövetkezetbe, egy-két nap múlva újra kiiratkozott azzal, hogy „az aszszonnyal megbeszélte a dolgot" és úgy határoztak, hogy még várnak, amíg meglátják, hogyis lesz jobb. Persze az ilyen esetekben nem az asszony játszott közre, hanem valamelyik kulák, aki úgy telebeszélte az illető kisgazda fejét, hogy a szegény ember az adott helyzetben nem tudott határozni. — Csak nem mész a szlovákok közé — kezdte a beszédet az őslakos kulák ravaszul és gazember módra. — Ha pedig az áttelepült szlovákokkal beszélt a kulák, szintén a szövetkezet ellen lázított, mégpedig így: „Koldusokkal akarsz szövetkezni, csak nem ment el a jobbik eszed." Voltak olyanok, akik hittek a kulákság és a reakció ámításainak, de mégis többen mentek a jó úton, úgy, hogy ma már a falu GO százaléka a szövetkezetben dolgozik A szövetkezeti életbe azután teljesen eggyé forrtak és nincs semmi különbség magyar-e a szövetkezet tagja, avagy szlovák. Aki a szövetkezetben becsületesen és jól dolgozik, annak jól megy a sora, az ilyen dolgozókat mindenki tiszteli és becsüli. A szövetkezeten belül az együttműködés és az egymás iránti megbecsülés s megértés elvén haladva, igazi jó viszony alakult ki a szövetkezet dolgozói között. Mindenben segítik egymást. Jó tanácsokj kai és a munkamódszerek kicserélésével igyekeznek a szövetkezetet kifejleszteni és a szövetkezet tagjainak mindenben eleget tenni, már amennyire azt a szövetkezet gazdasági helyzete megengedi. Egyik szövetkezeti tag sem érzi azt, hogy bárkit is kivételesen kezelnének. Beszéljen csak egy tag, aki a szövetkezet egyik legjobb dolgozója. — Nekünk mindegy, ki milyen nyelven beszél, csak az a fontos, hogy a dolgozókhoz méltóan harcoljon a közös célért, a békéért éss a szocializmus megvalósításáért. Nekünk dolgozóknak két ellenségünk van, a reakció és a kulákság. Ezek ellen pedig elkeseredett harcot kell folytatnunk közös megértéssel. Drozdik András szavai szolgáljanak figyelmeztetésül azon kis- és középparasztoknak, akik felültek a kulákok szekerére és hisznek a reakció hamis propagandájában. Tovább így folytatja Drozdik András: — Többen voltunk a szövetkezetben olyanok, akiknek nem volt hízlalnivalója. Az őszön valamennyien 90 kg-os süldőket kaptunk a szövetkezettől a megállapított áron s ezeket saját szükségletünkre kihizlaltuk. Tehát beigazolódott az, hogy a szövetkezet jól gazdálkodik. Mindezek láttára a reakció és a kulákság minden eszközt felhasznál arra, hogy a kis és középparasztságot latérítse a helyes útról. De van-e fényesebb bizortyíték arra, hogy a közös gazdálkodás előnyösebb, mint ahogy azt a garamdamásdi szövetkezetesek bebizonyították ? Tudott volna-e a szövetkezet a tagok részére hizlalni valót biztosítani, ha rosszul gazdálkodott volna? Mindenesetre első és legfontosabb dolognak tartották az állammal szemben való kötelességük teljesítését. Miután sertéshúskontingensünket százszázalókban teljesítették, nagymennyiségű sertéshúst szabadon is árusítottak, amiből 300.000 korona jövedelme volt a szövetkezetnek. Ezután a szövetkezet megengedhette azt, hogy azoknak a tagoknak, akiknek nincs hizlalnivalójuk, egész évre biztosítsa a zsír- és hússzükségletet. Kötelességünk teljes tudatában gabonából is az előírt mennyiségnél jóval többet szolgáltattak be a nép államának. Egyes terményekből még túl is teljesítették a beszolgáltatási kötelezettségüket,- így árpából 528 mázsával adtak be többet. A jő terméseredmény azt is bizonyítja, hogy a közös gazdálkodással s gépierő segítségével lényegében megváltozott a szövetkezeti dolgozók élete. A közösen termett javakból pedig aszerint részesülnek a szövetkezet tagjai, ahogy dolgoznak. így tehát Garamdamásd dolgozó földművesei szép jövedelemhez jutottak a mult évben. A napokban pedig megkapják majd az osztalékot, amiből minden tag annyiszor 20 koronát kap, ahány ledolgozott munkaegysége van. Határozottan mondhatjuk, hogy a szövetkezet mánden dolgozója azon volt, hogy a tervezett terméseredményt elérjék. A tervszerűen végzett munkák gyümölcse 2,200 000 korona tiszta jövedelem lett. Ebbó'l az év folyamán 1 millió 300.000 koronát előlegként kaptak a szövetkezet 'tagjai, 422 ezer koronát pedig most az évvégi zárszámadás után kerül majd szétosztásra. Szociális alapokra 86.000 korona kultűrcélokra, (könyvek, kultúrház építés) 30.000 koronát Irányoztak elő, a szövetkezet gazdasári szerszámainak beszerzésére [xil'g 350.000 korona maradt. Már csak napok választják el a szövetkezet dolgozóit attól a naptól, amikor megkapják az ezreseket a becsületes munkájuk után. A szövetkezetnek azon tagjai, akik állandóan dolgoztak, szép összeghez jutnak. A legszebb eredményeket a zöldségtermelésben dolgozó csoport érte él, az évi tiszta jövedelem jelentős részét a kertészetiben termelt termények hozama jelent. Béres Lajos a mult évben 639 munkaegysége után 39.675 korona előleget, 15 mázsa búzát, 6 mázsa árpát és 8 mázsa kukoricát kapott, azért pedig, hogy a kertészet jóval magasabb terméshozamot ért el a tervezettnél, megkapta a tervenfelüli jövedelem 2 százalékát, ami 9.450 koronát tesz ki. Az osztalékosztásnál pedig 12.792 koronát fog kapni. De nemcsak Béres Lajos, hanem a szövetkezet valamennyi dolgozója szép jutalmazásban fog majd részesülni. Kettős öröm ez ^ szövetkezet tagjai sorában. Az egyik az, ami még sohasem volt, hogy ilyen szép összegekhez jutottak munkájuk után, a másik pedig az a határozott tudat, hogy ezentúl kuruttyolhatnak a kulákok akár éjjel-nappal, akkor sem fogják tudni a szövetkezet dolgozóit 'ietéríteni a helyes útról. MÉRV FERENC A zsélyí szövetkezeti tagok nyugodtan várják az évi elszámolást A zsélyi III. tipusú EFSz tagjai a mult évben jó munkát végeztek. Azt lehet mondani, hogy a kékkői járásban a legszebb eredményeket érték el. Sikereiket annál is inkább méltányolhatjuk, mert a zsélyi EFSz-nek az aránylag nagy földterület megművelésénél munkaerőhiánnyal kellett megküzdenie. A zsélyi szövetkezeti tagok azonban nem ijedtek meg a nehézségektőlSzakszerű gazdálkodással túlhaladták a tervezett hektárhozamokat. Az egyes munkákat időben és lelkiismeretesen elvégezték. így aztán a zsélyi szövetkezeti tagok nyugodtan várhatják az évi elszámolást. Nem kell félniök, hogy a jövő évben nem lesz kenyerük. Mindenki kereshetett az év folyamán annyi természetbenit és annyi pénzt, hogy abból családjával együtt bőségesen megélhet. Az évzáró gyűlést úgy rendezik meg. hogy azon minden egyes tag jelen legyen. De nem is kel) kot bis. tatni, hogy eljöjjenek a gyűlésre, hisz nskik szívügyük a szövetkezet ügye. Meghívják maguk közé a járás többi szövetkezetelnek a képviselőit, valamint a traktorállomás és az állami birtok' k legjobb dolgozóit is. Az évi közgyűlésre az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseket is szeretettel várják, hogy ők is meggyőződhessenek arról, hogy odaadó munkával milyen eredményeket lehet elérni a szövetkezetben és hogy a földművesek számára az egyedüli helyes út a szövetkezeti gazdálkodás útja. BOLICSKA ISTVÁN, a kékkői járási pártszervezet földműves előadója. A ruhajegyek kiadása a földművesek számára Ezekben a napokban kapják meg a III. és IV. típusú EFSz-ek tagjai, valamint az egyénileg gazdálkodók az 1952-es évre szóló ruhajegyeket, ! de természetesen csak akkor, ha az | elmúlt évben teljesítették beszolgálj tatási kötelezettségüket. Több, mint egymillió ruhajegy kerül kiosztásra a földműves családok között és így a földművesek több millió koronát megtakaríthatnak azáltal, hogy textilszükségletüket nem kell a szabadpiacon vásárolni. Azok a földművesek, akik az 1951. évi beszolgáltatási kötelezettségüket a mult évben nem teljesítették, de az idén január végéig, ha csere útján is, eleget tettek ennek, szintén megkapják a ruhajegyeket. A beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése időpontjának meghoszszabbítását a belkereskedelmi minisztérium tette lehetővé, mégpedig azért, mert a földművesek csak az elmúlt év decemberében tudták meg, hogy ruhajegyet csak akkor kapnak ha az állam iránti kötelezettségüket teljesítik. Nagy előnyt jelent ? földművesek számára az is, hogy ha egyes ágakban nem tudjáli teljesíteni a kontingenst, azt most más terményfélékkel pótolhatják és így jogosultakká válnak a ruhajegyekre. .Azok a földművesek, akik telje sítették beszolgáltatási kötelezettségüket, mentesülnek a közadótól, megkapják a ruhajegyet, -a cuko. és sza.ppanjegyet úgy sajátmaguk, mint családjuk számára, terményfeleslegüket szabadon eladhatják ffis ölhetnek disznót is. Ezért most ki kell használniok a földműveseknek az utolsó napokat, hogy adósságukat az állam iránt hozzák rendbe, mert elsősorban a saját érdekeiket szolgálja. Húsz évvel ezelőtt. n. Megalakul a Párt, a falu kitaszítottjainak védőpajzsa A munkásokat a sok megpróbáltatás, nélkülözés még elszántabbakká tette. Feismerték, hogy csak közösen, vállvetve, az ipari munkássággal karöltve tudnak elérni olyan eredményeket, melyeknek közös harccal való kivívása meghozhatja számukra az emberibb életet. — A helyzet odaérlelődött, hogy Gombos Ferenc, aki már a magyar proletárforradalom idején harcolt az ellenforradalmárok ellen, mint a magyar Vöröshadsereg karhatalmi beosztottja, személyesen megy el Major elvtárshoz, hogy kikérje véleményét a pártszervezet megalakításáról. Major elvtárs megadta neki a kellő felvilágosítást a pártszervezet megalakítására vonatkozólag és ö hazajött. A pártszervezet megalakul. Pesárik elvtárs éis Hucskóné elvtársnő agitátorok kijárnak előadásokat tartani Vágsellyéről, védnökségeket vállalnak az újonnan megalakult pártszervezet felett. Megalakul a Vörös-Szakszervezet ls, mely tömöríti soraiba a pártonkívüli földmunkások tömegét és szilárd támaszt nyújt a még gyönge lábakon álló pártszervezetnek. 1932 januárjában Pesárik elvtárs agitátor új vezetőség megválasztását javasolja. A vezetőség választása megtörténik. Elnöknek Gombos Ferenc elvtársat választotta meg a párttagság. „Munkát, kenyeret" 1932 január 27-én reggel hideg szél nayrgalt végig a falu utcáin, belekapaszkodott a vörös lobogóba, mely útját állta s tovább röppent. Megzörgette a vályogházak kis ablakfiókjait, mintegy vezényszót suttogva a proletároknak, akik még otthon voltak ugyan, de már készülődtek a tüntetésre. Az utcán a vörös lobogó alatt kopott rUhájú proletárok gyülekeztek. Pálfi Sándoréknál, ahol a helyi pártszervezet gyűléseit, összejöveteleit szokta tartani, a pártvezetőség a tüntetés levezetésének menetét tárgyalta. A megbeszélés végetért. Az összegyűltek felsorakoztak. — Indulhatunk elvtársak! — adta meg a jelt az indulásra a párttitkár elvtárs. Gombos Ferenc elvtárs, aki az élen haladt, forradalmi indulóba kezdett: Itt a zászlónk vér a színe, testvér jöjj velünk. A többiek átvették a dalt és énekelték tovább. Arcukról harci elszántság tükröződött. Lábuk alatt egyszerre dobbant a fagyos föld. Láncot, féket, űri népet, mindent szétverünk. Boldogító virradatra ébred májnapunk. Csak előre, Csak előre, ez a jelszavunk! A kis harci csapathoz útközben egyre többen csatlakoztak. Mikor a Veese-utca szájánál befordulták a templom felé, a következő indulóba kezdtek: Törd le a láncodat, elvtárs, most gyere, most sikerül. Hogyha a harcodon helytálsz, hajnalod fénye derül. Népmilliók a sötétben, jöjjetek élni velünk. Börtönök szürke kövéből új palotát emelünk. Uj palotát, de magunknak, hol ni nos here, nincs úri sarc, Felsüt a fénye napunknak, elvtárs ak, győz majd a harc. A községháza elé érve a kis csapat hatalmas emberáradattá növekedett. — Megálltak. — A szikár, duzzadt erezetű kezek ökölbe szorultak és magasba lendültek. — A tömeg ütemes „Munkát, kehyeret" j kiáltásokkal juttatta kifejezésre I elégedetlenségét ős harci elszántságot könyörtelen kizsákmányolás és a burzsoá-demokratikus rendszer ellen. — A tüntető tömegből nyolc ember kivált, akiket azzal a feladattal bízott meg, hogy jogos követeléseiket adják elő a jegyzöségen. Gombos Ferenc elvtárssal az élen a nyolctagú bizottság a jegyzői irodába ment. Odaérve „kellemes fogadtatásban" részesültek: 11 csendőr fogadta őket. Gombos Ferenc elvtárs előadta Prónay jegyzőnek, altit a nép köznyelven csak „kéremszépen" jegyzőnek hívott, hogy a szegény nép munkát, vagy legalább munkanélküli segélyt akar. A csendőrök között mozgolódás támadt; előlépett a parancsnok és munkához kezdett; öt beosztottját az utcára vezényelte. hogy „csináljanak rendet", azaz, hogy oszlassák szét a tüntető tömeget. Az öt csendőr kivonult a

z utcára és a tömegbe lövöldözött. A fegyveres erővel szemben a tüntető munkások puszta keze kevésnek bizonyult, szétoszlottak. A bizottságot a csendőrparancsnok kiutasította a jegyzői irodából. Gombos elvtársra, aki a munkások kérelmét előadta, ráordított: Maga maradjon itt! Maga lázító! — Gombos elvtárs a bizottság többi tagjával távozni akart, de mikor az ajtóhoz ért, a csendörök megragadták és visszarántották. — Ujabb kisérletett tett a távozásra és az ajtó felé vette útját. Ekkor éles döfést érzett combján és összeesett. Csendörszurony volt, melyre újra munkásvér tapadt. Gombos feltápászkodott, de újra megragadták és a padlóra teperték, megbilincselték kezét, megkötözték lábait, majd vastag somfabottal eszméletlenre verték és azután bedobták abba az autóbuszba, mellyel ők érkeztek a faluba. Miért volt a tüntetés napján tizenegy csendőr a faluban, holott csak kettő szokott járőrbe jönni a Tallósröl

1? Ez úgy magyarázható, hogy a tüntetés előtti napon a kommunisták kezdeményezésére a munkások kiűzték a végrehajtót a faluból. Ezzel a cselekedetükkel a munkások és a kommunisták tanújelét adták annak, hogy készek segédkezet nyújtani a szegény parasztságnak és közösen, vállvetve harcolni a közös ellenségük, a falu piócái, a kizsákmányoló kulákság ellen. A falu bírája Sárkány Boldizsár úgy megijedt a végrehajtó kiűzésének hallatára, hogy azonnal csendörségért telefonált Galántárai Ezért volt tizenegy csendőr a faluban a tüntetés napján. A csendőrség még aznap megkezdte a nyolctagú bizottság tagjainak összefogdosását. Ezeket először Galántára, majd Poszonvba szállították és itt ideiglenes letartóztatásba helyeztók. Később pedig megtörtént a „bűnügyi tárgyalás". A „vádlottak" azért, mert ki mertek állni és munkát, vagy munkanélküli segélyt követeltek a nép számára, a kővetkező büntetésben részesültek: Gombos Ferenc öt hónap, Pálfi Sándor három, Nagy Márton három, Seszták Józsi egy, Görög Vince egy hónap, hárman pedig feltételes büntetést kaptak. KOVÁCS ISTVÁN