Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-31 / 26. szám, csütörtök

UJSZÖ A Szovjetunió békés felépítésének 1951. évi győzelmes mérlege 1952 január 31 Tegnapi számunkban közöltlik a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatalnak az 1951. év nemzetgazdasági terve teljesítéséről szóló jelentésének egyes adatait. Az ipari termelés növekedéséről az 1951-es évben a jelentés a következő adatokat közli: A legfontosabb ipari termékek termelése az 1951-es évben az 1950es évvel szemben a következőképpen változott: Acél 115% Réz 114 „ Úlom 125 „ Villanyenergia 114 „ Kőolaj 112 „ Szén 109 „ Benzin 120 „ Petróleum 103 „ Gazdasági gépek 115 „ stb. A Szovjetunió egész iparánali össztermelése az 1951-es évben az 1950es évvel szemben 16%-kai emelkedett. A mult évben a Szovjetunió nemzetgazdasága az állami terv szerint sokkal több nyersanyagot, tüzelőt, villanyenergiát és berendezéseket kapott, mint az 1950-es évben. Az 1951-es évben továbbra is ja vult a berendezések kihasználása az iparban. A szénipar minisztériumának üzemeiben az elmúlt év alatt a szénkcmbájnok termelékenysége 19%kal megnövekedett, ugyancsak nagyobb mértékben használták ki a berendezéseket a szintétikus kaucsukgyártásnál a vegyipari üzemekben, a gyapotfeldolgozásban és a cementiparban is. A nyersanyag, tűzelö- és villanyenergiafogyasztás az 1951-es évben az 1950-es évvel szfemben csökkent a termelési egységekkel és számos iparágazatban a tervezett normákkal való viszonylatban is. Az ipari termelés önköltségeinek csökkentésére kitűzött 1951. évi tervet túlteljesítették és az ipari termelés önköltségeinek csökkentésével elért megtakarítások meghaladták a 26 milliárd rubelt, nem számítva a nagykereskedelmi nyersanyagárak csökkentésével nyert megtakarításokat. Az ipar fejlesztésében elért sikerek alapján és a termelés önköltségeinek csökkentése alapján a kormány 1952 január 1től ismét csökkentette a fémek, gépek és berendezések, a fűtőanyag, építkezési anyagok, papír, stb. nagykereskedelmi árait valamint a villany és fütőenergía díjszabását. Üj technika bevezetése a nemzetgazdaságban. 1951-ben újabb sikereket értek el az újtípusú gépek, gépezetek és r bevezetésében. A szovjet gépipar az 1951-es év ben mintegy 500 nagyon fontos új típusú és mintájú gépet és gépezetet teremtett meg, amelyek biztosítják a nemzetgazdaság további műszaki fejlődését. A mezőgazdasági munkák további gépesítésére újfajtájú földmeg művelésre szolgáló vető, ültető, arató és gabonafeldolgozó gépeket és eszközöket gyártottak és ezenkívül nagyszámú új gépet gyártottak a takarmány előkészítésének gépesí tésére és a védőerdösávok kiültetésére. A gépesítés jelentősen növekedett a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában. A széniparban már 1950-ben befejeződött a szén réselésének, fej lesztésének, rakodásának és földalatti szállításának gépesítési folya mata. 1951-ben a széntermelésben újtípusú kombájnokat kezdtek használni, amivel lehetővé tették a szén rakodásának gépesítését. A Szovjetunió faipari üzemeiben a munkálatok gépesítésének terjedelme a fa osztályozásánál 1.7-szeresére, a fa rakodásánál 2.2-szeresére, a fa mérésénél 1.2-szeresére nőtt. 1951-ben a nemzetgazdaság min den ágában továbbra is bevezettek új, nagy teljesítményű technikai eljárásokat és tovább folytatták a termelés automatizálására irányuló munkákat. A kohászati üzemekben az acéltermelés 87 százalékát olyan Martinkemencékben olvasztották, amelyek automata berendezéssel vannak el látva. Emelték a hengeranyag termelésnél a speciális prifilokat, ami lehet'ivé teszi a további feldolgozásnál a fémsziikséglet jelentős csökkentését A naftáiparban is tovább terjedtek az új munkamódszerek, amelyek következtében a nafta kitermelése tökéletesebbé vált. Üj műszaki folyamatokat vezettek be a szovjet berendezések alapján a nafta feldolgozá. sánál, amelyek lehetővé tették a naftatermékek termelésének emelését és minőségük javítását. A gépiparban tovább terjedtek a fémfeldolgozás haladó módszerei — a gyorsvágás, a fémek megdolgozásának új villamos és termikus módsze. rei. A szériákban gyártott alkatrészek méreteinek ellenérzésére automata és félautomata gépeket vezettek be. Végrehajtották a kellő munkálatokat a vízi. villamosmíivek komplex automatizálása és a villanyművek katlan agregátjai bizonyos munkafolyamatainak automatizálására. A járási villanyművek agregátjainak több mint 90%-a automatikus irányítással működik. Az 1951-es évben több mint 700.000 találmányt é

s újítójavaslatot vezettek be, amelyeket a munkások mérnökök és műszakiak nyújtottak be és ame lyek lehetővé teszik a termelési folyamatok javítását és lényeges tökéletesítését. IV. Mezőgazdaság. Az 1951-es évben a szocialista mezőgazdaság új sikereket ért el a nö vény- és állattermelés fejlesztésében és a kolhozok szervezeti-gazdasági szilárdításában is. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő, hektárhozamok kitűzésén munkálkodó fő állami ellenőrző intézmény adatai szerint, a gabonanemüek egész termése a rossz időjárási viszonyok ellenére, különösen a Volga-menti, a nyugatszibériai és a kazaksztáni járásokban, valamin* néhány rnás járásban — az 1951-es évben 7.400 millió pudot tett ki. Emellett a búza- és rozstermés magasabb volt, mint 1950-ben. A gyapot össztermése meghaladta az 1950es évi termést és magasabb volt, mint a mult években. A cukorrépa termése magasabb volt, mint 1950ben és túllépte a 27 millió tonnát. Az összes termékek vetési területei az 1951-es évben az 1950.es évhez viszonyítva 6.7 millió hektárral növekedtek. Növekedett a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó és más ipari termékek vetési területe. A kolhozok és a szovhozok sikeresen teljesítették az 1952-es évre szóló ősziek vetésének tervét. Az 1952-es évre szóló tavaszi veteményekhez 5.4 millió hektárral több földet szántót, tak föl, mint 1950 őszén. Az 1951-es évben még szilárdabbá vált a mezőgazdaság technikai alapja. Az elmúlt évben a mezőgazdaság 137.000 traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva) 53.000 kombájt, ebből 29.000 önműködőt, 59.000 teherautót és 2 millió különböző mezőgazdasági gépet kapott. A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedése lehetővé tette a kolhozok és szovhozok mezőgazdasági munkálatainak további gépesítését. A gép- és traktorállomások az 1951-es évben 19%-kal több mezőgaz. dasági munkát végeztek el a kolho zokban, mint 1950-ben. A mult évben a gép- és traktorállamások a kolhozok összes mező gazdasági munkálatainak kétharma dát végezték el. A kolhozokban majd nsm az egész szántást és a vetés há romnegyedét gépesítették, a kolhozokban gabonavetési területének több mint 60- százalékát kombájnokkal aratták le. A szovhozokban majdnem teljesen gépesítették az alapvető mezőgazdasági munkálatokat. A mezőgazdaság gépesítésével egyidőben nagymértékben fejlődött an nak villamosítása is. Az 1951-es év. ben jelentős mértékben fokozódott villagiyenergia felhasználása a kolhozokban a gabona neműek megmun kálásánál, a takarmány elkészítésé nél, a vízellátásnál, a tehenek fejésénél és a bárányok nyírásánál. Az 1951-es évben növekedett a kö ZÖS állattenyésztés is a. kolhozokban és a szovhozokban. A mezőgazdasági állatok száma, tekintve a kolhozok és szovhozok állattenyésztése túlsúly, ba került. A kolhozok közös gazdasági állatainak száma az 1951-es évben így emelkedett- szarvasmarhaállomány 12%-kal, ebből a tehenek 15%-kal, a sertések 26%-kai, a bárá nyok és kecskék 8%-kal és a lovak 8%-kai, míg a kolhozok baromfi állo mánya a felével növekedett. A Szovjetunió szovhoz-minisztériu mának szovhozaiban az elmúlt év során a szarvasmarhaállomány 15 százalékkal növekedett, ebből a tehenek száma 14 százalékkal, a sertéseké 21 százalékkal, a bárányok és kecskék száma 11 százalékkal és a lovak száma 14 százalékkal, míg a szovhozok baromfiállománya 27 •százalékkal emelkedett. A gazdasági állatok összállománya a gazdaság minden kategóriájában, — a kolhozokban, szovhozokban, kolhozparasztoknál, a munkásoknál és az alkalmazottaknál az 1951-es évben majdnem 14 millió darabbal emelkedett, ebből a szarvasmarhaállomány, több 1,600.000-rel, a sertéseké 2,600.000-rel, a bárányok és kecskéké 8,500.000-rel és a lovaké majdnem egymillióval. A baromfi állomány egy év alatt több, mint 60 millió darabbal növekedett. Az 1951-es évben 745.000 hektá ron valósították meg a védőerdő övezetek ültetését. Az 1951-es évben az 1950-es évhez viszonyítva az építkezéseken csökkent az önköltség és az építkezési határidő további csökkentését érték el. Azonban sok építkezésen nem biztosították teljes mértékben az önköltség csökentése feladatának teljesítését, mint ahogy azt az állami terv megállapítja. Az állami válalatok és hivatalok, a helyi szovjetek, valamint a városok lakosai és a munkások az állami kölcsön segítségével 1951-ben 27 millió négyzetméternyi teriiletü lakóházat építettek fel. Ezenkívül a mezőgazdasági településeken körül| belül 400.000 lakóházat építettek. VII. Az árúforgalom emelkedése. V. A vasúti-, vízi- és autóforgalom növekedése. A vasutak az áruk szállításának évi tervét az 1951-es év során túllépték. Az 1950-es évhez viszonyítva az áruszállítás 12 százalékkal növekedett. Az átlagos napi áruszállítás tervét a vasútak 103 százalékra teljesítették. A teherkocsik gyorsított ütemű körforgásának feladatát, amint az állami terv megállapítja,, az elmúlt évben túlteljesítették. A tüzelőanyagfogyasztást tonnakilométerenként az 1950-es évhez viszonyítva a vasútakon 3 százalékkal csökkentették, a vasúti forgalom megjavításának feladatait azonban nem teljesítették teljes mértékben. A víziforgalmi áruszállítás évi tervét 1951-ben 100.6 százalékra teljesíteték és a vízi áruszállítás az 1950-es évhez viszonyítva 13 százalékkal emelkedett. A tengeri áruszállítás tervét 1951ben 102 százalékra teljesítették és a tengeri áruszállítás az 1950-es évhez viszonyítva 8 százalékkal magasabb volt. Az autóközlekedés teherszállítása az 1950-es évhez viszonyítva 20 százalékkal fokozódott. VI. A nemzetgazdasági befektetések fokozódása. Az 1951-es évben széles méretű építési programmot valósítottak meg. Az állami befektetések térfogata az elmúlt évben az 1950-es évhez viszonyítva 112 százalékot tett ki, az állami befektetések térfogata a villanymüvek építésében az 1950-es évvel öszehasonlítva 140 százalékot tett ki, a fekete és színes fémek kohászatában 120 százalékot, a szén és naftaiparban 112 százalékot, a gépiparban 110 százalékot, az ipari építkezési anyagokban 135 százalékot, a gép és traktorállomásokon, valamint szovhozoknál 106 százalékot, a közlekedésben 103 százalékot, a lakásépítészetben 120 százalékot tett ki. Síkeresen teljesítették a VolgaDon—Dnyeper nagy vízitechnikai berendezések építésének feladatait, valamint a Turkmén-csatorna építésének feladatait, amelyek az 1951-es évre voltak kitűzve. Az építkezéseket az 1951-es évben jelentős számú nagyteljesítményű géppel és berendezéssel látták el. Az 1951-es évben a bágerek száma majdnem 40 százalékkal, a szkrappereké több mint 30 százalékkal, a buldózereké több mint 80 százalékkal emelkedett. Jelentős mértékben növekedett a többi építészeti gép és berendezés száma is. Az építkezéseken mind szélesebb mértékben vezetik be az építkezési munkálatok komplex gépesítését. Megjavult az építkezési anyagokkal való ellátás. 1951-ben tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Összefüggésben az új sikerekkel, amelyeket 1950-ben értek el az ipar és a mezőgazdaság fejlődése terén, valamint a munka termelékenységének emelésében és az önköltség csökkentésénél, a kormány 1951 március elsejével a jegyrendszer eltörlése után már negyedízben megvalósította a tömegszüks5gleti cikkek kiskereskedelmi árának csökkentését. Az új árcsökkentés a szovjet rúbel megszilárdításához, vásárlóereje emeléséhez és a lakosság vásárlóerejének jelentős emelkedéséhez vezetett. 1951-ben az állami és szövetkezeti üzletekben a lakosságnak 15 százalékkal több árut adtak el, mint L950ben. Emellett egyes áruk eladása a következőképpen növekedett: hús 32 kek 14, vaj 10, növényi olajak 40, tej és tejtermékek 35, tojás 20, cukor 29, cukrászkészítmények 13, tea 29, gyümölcs 33, gyapotszövet 18, olyemszövet 26, konfekció 14, bőrlábbeli 11, bútor 50, építkezési anyagok a lakosság számára 45, szappan toalettszappannal együtt 13, rádiókészülékek 26, órák 15, varrógépek 29, fényképezőgépek 38, kerékpárok 86 százalékkal. A mosógépek, porszívók és jégszekrények eladása néhányszorosára emelkedett. Kiterjedt az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózata. Az elmúlt évben körülbelül 8000 új üzletet nyitottak. 1951-ben jelentősen emelkedett az 1950-es évhez viszonyítva a r.iezögazdasági termékek eladása a kolhozvásárokon, főleg liszt, darafélék, százalékkal, hentesáruk 29, haltermé- i zsír, baromfi, tojás, gyümölcs és méz. VHI. A munkások és alkalmazottak száiftának emelkedése és a munka termelékenységének növekedése. A munkások és alkalmazottak száma a Szovjetunió nemzetgazdaságában az 1951. év végén 40.8 millió személyt tett ki és 1,600.000 személylyel volt több, mint az 1950. év végén. Az iparban, mezőgazdaságban és erdészetben, az építészetben és szállításban a munkások és alkalmazottak száma egy éven belül 1 millió 250.000 személlyel emelkedett, a tanintézetekben, tudományos kutató és gyógyintézményekben 250.000 személlyel, üzletekben és a kommunális gazdálkodásban több mint 100 ezer személlyel. 1951-ben hasonlóképpen, mint az előző években, nem volt a Szovjetunióban munkanélküli. Az elmúlt évben a szakiskolákban, a vasúti, bányászati tanodákban és üzemi iskolákban 365.000 fiatal szakmunkás fejezte be tanulmányait, akiket az iparban, az építészetnél és a szállításnál helyeztek munkába. Munkacsoportokban és kurzusokon magántanulással 1951-ben 7 millió munkás és alkalmazott bővítette szaktudását. A munka termelékenysége az iparbe- 1951-ben 1950-hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett, ebből a gépiparban 14, - feketefémkohászatban 9, a színesfémkohászatban 6., a széniparban 8, a naftaiparban P a •"gyiiparban 9 százalékkal. 1 '-?"inarhan dolgozók munkájának t*r-"elékenvséere az 1950. évhez viszonyítva 9.5 szá7~iékkal nőtt. IX. Kulturális felépítés, egészségügyi gondoskodás és a városok kiépítése. 1951-ben további sikereket értek el a szocialista kultúra valamennyi szakaszán. A mult évben a Szovjetunióban az iskolázás minden ágában 57 millió személy tanult. A hétéves és a középiskolák száma mintegy 5000-rel emelkedett, a tanulók száma pedig ezekben az 5—10 osztályos iskolákban 2,500.000-rel nőtt. 1951-ben 887 felsőiskolán 1,356.000 diák tanult, tehát 108.000-rel több. mint 1950-ben. 354 műszaki és más középspeciális tanodákban tanult 1 millió 384.000 diák, tehát 86.000-rel több, mint 1950-ben. 1951-ben 201.000 fiatal specialista került ki a felsöiskolákból és 262.000 műszaki középiskolákból. A szakemberek száma fő- vagy középiskolai műveltséggel, akik a nemzetgazdaságban dolgoznak, 1953 -ben 8 százalékkal nagyobb volt, mint 1950-ben. 1951-ben a felsöiskolákon és tudományos intézetekben 24.000 jelölt készült tudományos munkára. Kiváló munkáért a tudományok, találmányok, irodalom és művészet terén 1951-ben 2694 tudóst, mérnököt, agronómust, irodalmi és művészeti dolgozót, munkást és élenjáró mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki Sztálin-díjjal. 1951-ben az országban több, mint 360.000 könyvtár volt, több mint 700 millió könyvvel. A mozik száma 1950-ben a mult évhez viszonyítva 4.000-rel emelkedett. A színházakat 1951-ben 12 százalékkal több néző látogatta, mint 1950-ben. 1951 nyarán több, mint 5 millió gyermek, ifjú nyaralt és üdült gyermekszanatóriumokban, turistaközpontokban és szervezetten jártak óvodák és bölcsődék egész nyáron át az üdülőhelyekre. 1951-ben tovább bővítették a kórházak, szülészetek és ambulánciák hálózatát, valamint szanatóriumokat és üdülőhelyeket. X. A lakosság nemzeti jövedelmének emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1 lakosság az államtól segélyeket a 1951-ben összehasonlítva 1950-el egy forma árakban 12 százalékkal emelkedett. A Szovjetunióban ez a dolgozók javára van. A dolgozók a Szovjetunióban személyi, anyagi és kulturális szükségleteiknek kielégítésére, éppen úgy mint tavaly a nemzeti jövedelem háromnegyedrészét kapták, a. megmaradt rész pedig az állam rendelkezésére maradt. A nemzeti jövedelem emelkedése jelentősen megjavította a dolgozók, parasztok és az intelligencia anyagi helyzetét és biztosította a szocialista termelés további emelkedését városon és falun. A lakosság anyagi helyzetének javulása a munkásság és alkalmazottak nominális és reális bérének emelkedésében tükröződött vissza, valamint a parasztok járadékának emelkedésében, ami a közös kolhozgazdálkodásból ered. Ezenkívül éppen úgy, mint 1950ben és az előző években kapott a munkások és az alkalmazottak szociális biztosításából és a nyugdíjbiztosításból, ingyenes vagy olcsó szanatóriumokat, üdülőhelyeket, sok gyermekes anyák részére segélyeket és családfenntartó nélküli anyák részére segélyeket, ingyenes orvosi kezelést, díjtalan tanulási lehetőségeket, ösztöndíjakat és egyéb más -segélyeket. Ezenkívül minden munkás és alkalmazott, tehát körülbelül 41 millió személy kapott fizetett szabadságot, legkevesebb két hetet és sok alkalmazott még hosszabbat. 1951ben az állam a fentnevezett segélyekre összesen 125 millió rubelt fizetett ki. Az árcsökkentés következtében, a munkások és alkalmazottak bére emelésének következtében, a parasztok nominális és természetbeni járandóságának emelése következtében a lakosság járadékai 1951-ben 1950-hez viszonyítva egyforma árakat számítva, 10 százalékkal emelkedett