Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-04 / 3. szám, péntek

1952 január f UJSZO J. V. Sztálin távirata a Hiodo-tigynöKség főszerkesztőjének J. V. Sztálin a Kiodo-ügynökség főszerkesztőjéhez, KUsi Ivamotohoz a következő táviratot Intézte: Tisztelt K. Ivamoto' úr! Megkaptam kérését, hogy újévi üzenetet küldjek a japán népnek. A szovjet államférfiaknál nem szokásos, hogy más állam népének szerencsekívánataikat küldjék. Azonban a Szovjetunió népeinek mély rokonszenve a japán nép iránt, amely az idegen megszállás következtébe szerencsétlenségbe dőlt, arra késztet engem, hogy e szabály alól kivételt tegyek és eleget tegyek az Ön kérésének. Kérem, tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságot és boldogságot klvájiok neki, hogy teljes sikert kívánok hazája függetlenségért vívott becsületes harcában. A Szovjetunió népei a múltban maguk Is átélték az idegei megszállás borzalmait, amáyben részük volt a japán imperialistáknak is. Ezért teljesen megértik a japán nép szenvedéseit. mély rokonszenvet éreznek a japán nép iránt és hiszik, hogy a japán nép épp ügy kivívja újjászületését és hazája függetlenségét, mint ahogy ezt a Szovjetunió népei annakidején maguk számára kivívták. Kívánom a japán munkásoknak, hogy felszabaduljanak a munkanélküliség és az alacsony bérek alól, hogy likvidálják a tömegszilkségleti cikkek magas árait és hogy sikert érjenek el a béke megőrzéeéséért vívott harcban. A japán parasztoknak kívánom, hogy felszabaduljanak azon állapot alól, amelyben egyáltalán nincs vagy csak nagyon kevés földjük van, kívánom továbbá a magas adók likvidálását és kívánok a béke megőrzéséért folytatott harcukban sikert. Az egész japán népnek és a Japán értelmiségnek kívánom Japán demokratikus erőinek teljes győzelmét, az ország gazdasági életének megújhodását és emelkedését, a nemzeti kultúra. tudomány és művészet felvirágzását és kívánok sikert a béke megőrzés4árt folytatott harcban.. 1951 december 31. Tisztelettel: •J V. Sztálin. Henderson amerikai nagykövet Moszadekkal tárgyai A „Journal de Teherán" című lap félhivatalos hírt közöl Henderson amerikai nagykövetnek Moszadek iráni miniszteroinökifel folytatott tárgyalásairól. A tárgyalások tárgyát az úgynevezett amerikai „gazdasági 8egitség"-nek Iránban való felhasználása képezte. A lap továbbá jelenti, hogy december 8-án végetért az Irán és az USA közötti katonai egyezmény érvényessége. Hivatalos személyiségek nyilatkozataira hivatkozva, a lap ezeket Írja: „Az íránl kormány még nem tájékoztatta az USA kormányát ez egyezmény felújításának kérdéséhez való állásfoglalásáról. Henderson ezért Moszadekkal folytatott legutóbbi tanácskozásán főleg az iráni kormánynak e kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról érdeklődött. Henderson, hogy ismertesse" Moszadek előtt az amerikai segítség feltételeit. átadta neki a törvény szövegét, amelyet az amerikai kongresszus nemrégiben hagyott jóvá. Henderson emellett megjegyezte, hogy az összes országoknak, amelyek -az USA gazdasági és Katonai segítaégéérť •folyamodnak, e törvény szerint a törvényben feltüntetett öszszes feltételeket alá kell ímiok. E törvény egyik cikkelye kimondja, hogy azoknak az országoknak, amelyek támogatásban részesülnek, az amerikai segítséget fegyverkezésre kell felhasználniok". Amint a „Journal de Teharan" című lap továbbá jelenti, Moszadek azon nézetének adott kifejezést, hogy az ilyen cikkely elfogadása nem felel meg az ország általános érdekeinek és az ő véleménye szerint e törvény érvényesítése ellenkezik Irán politikai függetlenségének elveivel. A Kejhaa című ia.p a Henderson és Moszadek között lefolyt tárgyalásokról a következő részleteket közli: „Moszadek Hendersonnak kijelentette, hogy az amerikaiak feltételeit nem fogadhatja el, mivel ezek megsértik az Iráni semlegességi politika elveit és arra kényszerítik Iránt, hogy gyakorlatilag csatlakozzon a nyugati tömbhöz." A teheráni napilapok rámutatnak arla, hogy Henderson amerikai nagykövet, Kazemin iráni külügyminiszterrel december 29-én folytatott megbeszélésében ismét követelte, hogy Irán fogadja el aa amerikai „segítségnyújtás" feltételeit. Kazemin, azonban ismét megerősítette azt a nézetet, amelyet már Moszadek e feltételekről kifejtett. Az „Irán" cimü lap állítása szerint, Henderson „energikus ultimátumot" nyújtott be és követelte, hogy Irán. szakítsa meg KeletEurópa országaival való kereskedelmi kapcsolatait. A „Nemzeti Front" lapja a „Bachtare Emruz" azt írja, hogy az iráni kormány Hendersonnak az amerikai segélynyújtás feltételeivel kapcsolatban a következőkel jelentette ki: 1. Az iráni kormány úgy véli, hogy e segélynyújtásról szóló minden egyezményt és kötelezettségvállalást a medzsllsznek és a szenátusnak kell jóváhagynia, 2. az iráni kormány* úgy véli, hogy tekintettel azokra a kötelezettségekre, amelyeket az ENSz alapokmányának alapján vállalt az általános béke és biztonság íYiegőrzésének érdekében. nem szükséges, hogy még további kötelezettségeket vállaljon az általános béke és biztonság megőrzésére olyan feltételek mellett, amilyeneket az amerikai kormány terjeszt elő, 3. hogy až iráni kormány olyan álláspontot foglal el azokkal á feltételekkel szemben, amelyek azt mondják, „hogy járuljon hozzá Irán és a szabad világ védelme megszilárdításához", hogy ezek a feltételek és az ebből folyó kötelezettségek ellentétben állanak az iráni semlegesség elveivel. Ötvenezer teheráni dolgozó tüntetett az imperialisták ellen „Az iráni imperialista nafta főolajtársaságok elleni harc nemzeti társasága", a teheráni Favzia-téren tömeggyűlést rendezett, amelyen több, mint ötvenezer teheráni munkás, iparos, dolgozé értelmiségi, diák, kisiparos és az iráni főváros lakosságának többi képviselői vettek részt. A tüntetők hatalmas feliratokat és plakátokat Vittek, amelyeken tiltakozó feliratok voltak a „felújítás és fejlődés nemzetközi bankjának" imperialista--, beavatkozása ellen az iráni kőolajügyekbe. A gyűlés résztvevői tiltakoztak az imiperialisták azon kísérletei ellen, hogy Iránt katonai támaszpontjukká alakítsák át. Jelszavaikkal követelték, hogy Irán szakítsa meg az imperihlista ország-okkal való kapcsolatait és hogy büntessék meg a július 15-iki és december 6-iki teheráni véres események bűnöseit, továbbá, hogy Irán ismerje el a Kínai Népköztársaságot és utasítsa ki az amerikai • tanácsadókat Iránból. A tüntető gyűlés szónokai felhívták a tüntetők résztvevőit, hogy vegyenek részt 17. medzslisz választásain és hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére is demokratikus gondolkodású képviselőket Válaszszanak. A gyűlés résztvevői egyhangúlag határozatot fogadtak el az iráni bel- és külpolitikai legfontosabb kérdéseiről. Niemöller íelkesz Moszkvába repült A német evangélikus egyházi hivatal külföld: osztályának vezetője, Martin Niemöller hesseni egyházi elnök, szerdán, január 2-án reggel Moszkvába utazott repülőgépen, ahova Boris németországi és beríini érsek, a moszkvai patriarchátus nyugat-európai ügyvivő exarchája hívta meg. Niemöller lelkészt moszkvai útjára elkísérte leánya is. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának ú évi felhívása a német néphez A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága újévi felhívásában rámutatott arra, hogy a legsürgősebb feladat, végsőkig védelmezni a békét, amint azt a béke nagy zászlóvivője, Sztálin tanítja. A békeharcoaoknak mindenkit meg kell gyözniök arról, hogy Sztálinnak és a Szovjetunió korín anyának az atomfegyverek feltétlen eltiltására, az eredményes nemzetközi ellenőrzés bevezetésére, az általános lefegyverzésre és az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötésére tett ja vaslatai minden békeszerető nép érdekeinek megfelelnek. A béka megőrzése terén — folytatja a felhívás, — döntő lépés lenne német hazánk egységének helyreáll!, tása. Mindenkinek, aki őszintén akarj« a béke fennmaradását és Németország egységének helyraAUitását, harcolnia fcell, hogy ö«®német tanácskozások kezdődjenek NyugatNémetország és & Német Demokratikus Köztársaság részvételével. Harrimann a támadó Atlantiegyezményhez tartozó államokat gazdasági megtorlásokkal fenyegeti Az összes párizsi lapok tudósítást közöltek Harrimannak, az úgynevezett kölcsönös biztonság biztosítására felállított amerikai hivatal főnökének, kijelentéséről azzal kapcsolatban, hogy „szigorúan érvényesitik azt a törvényt, amely szerint haladéktalanul meg lehet szüntetni bármelyik országnak nyújtott amerikai segítséget, amely stratégiai nyersanyagokat szállít a Szovjetuniónak vagy a népi demokratikus országoknak". A L'Humanité ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Egyesült Államok rájöttek arra, hogy a nyugati országokban, amelyekre az Atlantiblokk háborús politikája pusztulást hoz, mindjobban terjed az a meggyőződés, hogy a gazdasági katasztrófát csak a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem felújításával vagy kibővítésével lehet elhárítani. Ezért az Egyesült Államok megtorló intézkedésekhez folyamodtak. Az Egyesült Államok megkísérelvén a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal való kereskedelem megakadályozását, a nyugati országokat és főleg Franciaországot olyan útra sodorják, amely katasztrófához és gazdasági pusztuláshoz vezet." Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti január másodikán, hogy a néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal, továbbr

a is védelmi harcokat folytatnak az amerikai-brit intervenciós és liszinmani csapatokkal és az ellenségnek ember. és anyagveszteségeket okoznak. A középső és nyugati fronton nem került sor fontosabb hadmüveletekre. A győzelem biztosan kezünkben ven - jeienieiie ki Peng-íeä-íiua* táborrvűSc újévi íizeneiéiien Peng-Teh-huai tábornok, a kínai népi önkéntesek paracsnoka, újévi üzenetet intézett a paracsnoksága alatt álló tisztekhez és katonákhoz, amelyen többek között a következőket méndotta: A hős koreai néphadsereg oldalán harcolva, nagy győzelmeket arattunk, a 38. szélességi fok térségébe szorítottuk vissza az amerikai agresszorokat és csatlósaikat és mind emberben, mind hadianyagban igen súlyos veszteségeket okoztunk az ellenségnek. A koreai és kínai népi erők az 1951. decemberével elmúlt 14 hónap alatt 490.000 ellenséges katonát, — köztük 210.000 amerikait, — semmisítettek meg. Ha ehhez hozzáadjuk azt a mintegy 100.000 embert, akiket az amerikaiak szökés. betegség és nem közvetlen harci cselekmények következtében vesztettek el, akkor az amerikai agresszión fegyvere* erők vesztesége! meghaladják a 300.000 embert. Az amerikai agresszorok legkevesebb 2500 repülőgépet vesztettek. A népi erők légiflottája súlyos csapásokat mért a2* amerikai légierőre, tüzérségünk és páncélos alakulataink pedig a7 amerikai í;greszorok szárazföldi erőit tépázták meg. Ez világosan bizonyítja, hogy a koreai és a kínai népi erők ;iemcsak megfelelő emberanyaggal rendelkeznek, hanem harci erejük is egyre növekszik. A győzelem biztosan kezünkben van. Ha az amerikai agresszorok folytatják támadó háborújukat, teljes vereség vár rájuk. Amilyen mértékben elhúzódik a koreai agressziós háború, olyan mértékben fáradnak bele az amerikai katonák és az amerikai nép a háborúba. Napról napra kiéleződnek és kimélyülnek a viszályok és az ellentétek az agressziós tömbön belül. Rendkívül komor jövő vár az amerikai imperialistákra. Továbbra Is hősiesen kell teljesítenünk katonai feladatainkat, — mondotta végezetül I*eng-Teh-hiiai elvtárs, és meg kell semmisítenünk mindazokat, akik megtámadnak bennünket. Ha az ellenség nem vonul ki Koreából, ez sietteti az amerikai imperializmus pusztulását Kim-Ir-Szen tábornok újévi üzenete a kínai népi önkéntesekhez Kim Ir Szen tábornok, a koreai néphadsereg főparancsnoka újévi üzenetet intézett a kínai önkéntes egységek parancsnokaihoz és harcosaihoz, amelyben többek között hangoztatja: „A kínai népi önkénteseknek és a koreai népi néphadsereg katonáinak egysége, egymás iránti barátsága, példátlan hősiessége és hazafiassága a fennkölt nemzetköziség, és a nemes szellem új mintaképévé lett. A közös ellenség ellen vívott kemény harcokban a kínai népi önkéntesek és a koreai néphadsereg katonái megacélozódtak, elsajátították a legkorszerűbb technikát a legelörehaladottabb harci tapasztalatokat és legyőzhetetlen erővé váltak. A koreai nép a győzelem érdekében és az arcvonal támogatására végzett munkájában nap-nap után fokozza eltökéltségét, hogy összezúzza és kiűzi hazájából az ellenséget. A 475 milliós kínai nép a nagy kinai Kommunista Párt és Mao-Cetung elnök vezetése alatt, — egyesült az amerikai agresszió ellen küzdő, Koreát támogató mozgalomban. A világ békeszerető népei, — élükön a nagy szovjet néppel, — erős támogatást és nagy segítséget nyújtanak nekünk igazságos, felszabadító harcunkban. — Ilyen körülmények között, ha az ellenség nem vonul ki Koreából, hanem folytatja agressziós háborúját, ez egész bizonyosan sietteti az amerikai Imperializmus pusztulását. További ragyogó sikereket klvá. nok a testvéri kínai népi önkéntes egységek parancsnokainak és harcosainak a közös ellenség ellen vlvott szent háborúban, — fejezte be újévi üdvözletét Kim Ir Szen elvtárs. / M. M. Litvinov, a Szovjetunió volt külügyi népbiztosa elhunyt A moszkvai Pravda közölte a Szovjetunió külügyminisztériumának "jelentését Maxim Litvinovnak, a Szovjetunió volt külügyi népbiztosának haláláról. Maxim Maxlmovics Litvinov, a Bolsevik Párt régi tagja és kiváló diplomata, 1951 december 31-én hosszii, súlyos betegség után elhúnyt. M. M. Litvinov 1876-ban született Bialisztok városában, mint egy hivatalnokcsalád gyermeke. 1898-ban Litvinov belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba. 1903-ban a Párt II. kongresszusa után a bolsevikok sorába került és teirckenven részt vett a Párt munkájában. 1902-től ' 1908 ig, kétévi megszakítással, emigrációban volt és Angliában élt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. 1918ban Litvinov elvtárs a külügyi népbiztosságon kezdett dolgozni, 1921ben a külügyi népbiztos helyettesévé nevezték ki. Résztvett a génuai és hágai értekezleteken. 1927-től 1930-ig ö vezette a szovjet küldöttséget a genfi leszerelési értekezlet előkészítő bizottságában és a szovjet kormány nevében általános leszerelési javaslatot terjesztett elő. 1930—1939-es években Litvinov elvtárs a Szovjetunió külügyi népbiztosa volt,, ő veZette 1932-ben a népszövetség leszerelési értekezletén, valamint 1933-ban a londoni világgazdasági értekezleten a szovjet küldöttséget. 1933-ban a Szovjetunió nevében több más állammal együtt aláírta az agressziói méghatarozásáról szóló egyezményt. 1934 —1938-ban Litvinov elvtárs képviselte a Szovjetuniót a Népszövetség tanácsában. Tagja volt a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának ós az első két választáson a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. A nagy Honvédő Háború kezdete után a Szovjetunió washingtoni nagykövetévé nevezték ki. 1943-tól 1946-ig a külügyi népbiztos helyettese volt. Az utóbbi években Litvinov elvtárs súlyos betegsége miatt visszavonult az aktív munkától. M. M. Litvinov elvtársat a Leninrenddel, a Munka Vörös Zászló-rendjelével és a „Kiváló munkáért a nagy Honvédő Háború 1941—1945" éremmel tüntették ki. A francia imperialisták további hatalmas összegedet fordítanak a vietnami piszkos háború céljaira Amint a TASzSz ügynökség jelenti, a francia parlament jóváhagyta az 1952-es év első két hónapjára szóló katonai költségvetés kormányjavaslatát. Ezenkívül jóváhagyták a tenge refitúll területek számára előirányzott költségvetést, főleg a vietnami nép ellen folytatott háborúra szánt költségeket 380 milliárd frank öszszegben. A francia parlamentben most az úgynevezett pénzügy; törvényt tárgyalják, amely a kiadások fedezésére szolgáló forrásokat állapítja meg. A francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága bejelentette, hogy az USA az 1952-es évben Franciaországnak vietnami háborús kalandja számára 80 milliárd franknyi „segítséget" njpjt.