Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-04 / 3. szám, péntek

1952 január f UJSZO J. V. Sztálin távirata a Hiodo-tigynöKség főszerkesztőjének J. V. Sztálin a Kiodo-ügynökség főszerkesztőjéhez, KUsi Ivamotohoz a következő táviratot Intézte: Tisztelt K. Ivamoto' úr! Megkaptam kérését, hogy újévi üzenetet küldjek a japán népnek. A szovjet államférfiaknál nem szokásos, hogy más állam népének szerencsekívánataikat küldjék. Azon­ban a Szovjetunió népeinek mély ro­konszenve a japán nép iránt, amely az idegen megszállás következté­be szerencsétlenségbe dőlt, arra késztet engem, hogy e szabály alól kivételt tegyek és eleget tegyek az Ön kérésének. Kérem, tolmácsolja a japán nép­nek, hogy szabadságot és boldogsá­got klvájiok neki, hogy teljes sikert kívánok hazája függetlenségért ví­vott becsületes harcában. A Szovjetunió népei a múltban ma­guk Is átélték az idegei megszállás borzalmait, amáyben részük volt a japán imperialistáknak is. Ezért tel­jesen megértik a japán nép szen­vedéseit. mély rokonszenvet éreznek a japán nép iránt és hiszik, hogy a japán nép épp ügy kivívja újjá­születését és hazája függetlenségét, mint ahogy ezt a Szovjetunió népei annakidején maguk számára kivív­ták. Kívánom a japán munkásoknak, hogy felszabaduljanak a munkanél­küliség és az alacsony bérek alól, hogy likvidálják a tömegszilkségle­ti cikkek magas árait és hogy si­kert érjenek el a béke megőrzéeé­séért vívott harcban. A japán parasztoknak kívánom, hogy felszabaduljanak azon állapot alól, amelyben egyáltalán nincs vagy csak nagyon kevés földjük van, kívánom továbbá a magas adók lik­vidálását és kívánok a béke meg­őrzéséért folytatott harcukban si­kert. Az egész japán népnek és a Ja­pán értelmiségnek kívánom Japán demokratikus erőinek teljes győ­zelmét, az ország gazdasági életé­nek megújhodását és emelkedését, a nemzeti kultúra. tudomány és művészet felvirágzását és kívánok sikert a béke megőrzés4árt folyta­tott harcban.. 1951 december 31. Tisztelettel: •J V. Sztálin. Henderson amerikai nagykövet Moszadekkal tárgyai A „Journal de Teherán" című lap félhivatalos hírt közöl Henderson amerikai nagykövetnek Moszadek iráni miniszteroinökifel folytatott tárgyalásairól. A tárgyalások tár­gyát az úgynevezett amerikai „gaz­dasági 8egitség"-nek Iránban való felhasználása képezte. A lap továb­bá jelenti, hogy december 8-án vé­getért az Irán és az USA közötti katonai egyezmény érvényessége. Hivatalos személyiségek nyilatkoza­taira hivatkozva, a lap ezeket Írja: „Az íránl kormány még nem tájé­koztatta az USA kormányát ez egyezmény felújításának kérdéséhez való állásfoglalásáról. Henderson ezért Moszadekkal folytatott leg­utóbbi tanácskozásán főleg az iráni kormánynak e kérdéssel kapcsola­tos álláspontjáról érdeklődött. Hen­derson, hogy ismertesse" Moszadek előtt az amerikai segítség feltéte­leit. átadta neki a törvény szövegét, amelyet az amerikai kongresszus nemrégiben hagyott jóvá. Hender­son emellett megjegyezte, hogy az összes országoknak, amelyek -az USA gazdasági és Katonai segítaé­géérť •folyamodnak, e törvény sze­rint a törvényben feltüntetett ösz­szes feltételeket alá kell ímiok. E törvény egyik cikkelye kimondja, hogy azoknak az országoknak, ame­lyek támogatásban részesülnek, az amerikai segítséget fegyverkezésre kell felhasználniok". Amint a „Journal de Teharan" című lap továbbá jelenti, Moszadek azon nézetének adott kifejezést, hogy az ilyen cikkely elfogadása nem felel meg az ország általános érdekeinek és az ő véleménye sze­rint e törvény érvényesítése ellen­kezik Irán politikai függetlenségé­nek elveivel. A Kejhaa című ia.p a Henderson és Moszadek között lefolyt tárgya­lásokról a következő részleteket közli: „Moszadek Hendersonnak ki­jelentette, hogy az amerikaiak fel­tételeit nem fogadhatja el, mivel ezek megsértik az Iráni semlegessé­gi politika elveit és arra kényszerí­tik Iránt, hogy gyakorlatilag csat­lakozzon a nyugati tömbhöz." A teheráni napilapok rámutatnak ar­la, hogy Henderson amerikai nagy­követ, Kazemin iráni külügyminisz­terrel december 29-én folytatott megbeszélésében ismét követelte, hogy Irán fogadja el aa amerikai „segítségnyújtás" feltételeit. Kaze­min, azonban ismét megerősítette azt a nézetet, amelyet már Mosza­dek e feltételekről kifejtett. Az „Irán" cimü lap állítása sze­rint, Henderson „energikus ultimá­tumot" nyújtott be és követelte, hogy Irán. szakítsa meg Kelet­Európa országaival való kereskedel­mi kapcsolatait. A „Nemzeti Front" lapja a „Bach­tare Emruz" azt írja, hogy az iráni kormány Hendersonnak az amerikai segélynyújtás feltételeivel kapcso­latban a következőkel jelentette ki: 1. Az iráni kormány úgy véli, hogy e segélynyújtásról szóló minden egyezményt és kötelezettségválla­lást a medzsllsznek és a szenátus­nak kell jóváhagynia, 2. az iráni kormány* úgy véli, hogy tekintettel azokra a kötelezettségekre, ame­lyeket az ENSz alapokmányának alapján vállalt az általános béke és biztonság íYiegőrzésének érdeké­ben. nem szükséges, hogy még to­vábbi kötelezettségeket vállaljon az általános béke és biztonság meg­őrzésére olyan feltételek mellett, amilyeneket az amerikai kormány terjeszt elő, 3. hogy až iráni kor­mány olyan álláspontot foglal el azokkal á feltételekkel szemben, amelyek azt mondják, „hogy járul­jon hozzá Irán és a szabad világ védelme megszilárdításához", hogy ezek a feltételek és az ebből folyó kötelezettségek ellentétben állanak az iráni semlegesség elveivel. Ötvenezer teheráni dolgozó tüntetett az imperialisták ellen „Az iráni imperialista nafta fő­olajtársaságok elleni harc nemzeti társasága", a teheráni Favzia-téren tömeggyűlést rendezett, amelyen több, mint ötvenezer teheráni mun­kás, iparos, dolgozé értelmiségi, diák, kisiparos és az iráni főváros lakosságának többi képviselői vettek részt. A tüntetők hatalmas felira­tokat és plakátokat Vittek, ame­lyeken tiltakozó feliratok voltak a „felújítás és fejlődés nemzetközi bankjának" imperialista--, beavatko­zása ellen az iráni kőolajügyekbe. A gyűlés résztvevői tiltakoztak az imiperialisták azon kísérletei ellen, hogy Iránt katonai támaszpontjuk­ká alakítsák át. Jelszavaikkal köve­telték, hogy Irán szakítsa meg az imperihlista ország-okkal való kap­csolatait és hogy büntessék meg a július 15-iki és december 6-iki tehe­ráni véres események bűnöseit, to­vábbá, hogy Irán ismerje el a Kí­nai Népköztársaságot és utasítsa ki az amerikai • tanácsadókat Iránból. A tüntető gyűlés szónokai felhív­ták a tüntetők résztvevőit, hogy vegyenek részt 17. medzslisz vá­lasztásain és hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére is demokratikus gondolkodású képviselőket Válasz­szanak. A gyűlés résztvevői egy­hangúlag határozatot fogadtak el az iráni bel- és külpolitikai legfon­tosabb kérdéseiről. Niemöller íelkesz Moszkvába repült A német evangélikus egyházi hi­vatal külföld: osztályának vezetője, Martin Niemöller hesseni egyházi el­nök, szerdán, január 2-án reggel Moszkvába utazott repülőgépen, aho­va Boris németországi és beríini ér­sek, a moszkvai patriarchátus nyu­gat-európai ügyvivő exarchája hívta meg. Niemöller lelkészt moszkvai út­jára elkísérte leánya is. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának ú évi felhívása a német néphez A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága újévi felhívásá­ban rámutatott arra, hogy a legsür­gősebb feladat, végsőkig védelmezni a békét, amint azt a béke nagy zász­lóvivője, Sztálin tanítja. A békeharcoaoknak mindenkit meg kell gyözniök arról, hogy Sztálinnak és a Szovjetunió korín anyának az atomfegyverek feltétlen eltiltására, az eredményes nemzetközi ellenőrzés bevezetésére, az általános lefegyver­zésre és az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötésére tett ja vaslatai minden békeszerető nép ér­dekeinek megfelelnek. A béka megőrzése terén — foly­tatja a felhívás, — döntő lépés lenne német hazánk egységének helyreáll!, tása. Mindenkinek, aki őszintén akar­j« a béke fennmaradását és Német­ország egységének helyraAUitását, harcolnia fcell, hogy ö«®német ta­nácskozások kezdődjenek Nyugat­Németország és & Német Demokrati­kus Köztársaság részvételével. Harrimann a támadó Atlanti­egyezményhez tartozó államokat gazdasági megtorlásokkal fenyegeti Az összes párizsi lapok tudósítást közöltek Harrimannak, az úgyneve­zett kölcsönös biztonság biztosítá­sára felállított amerikai hivatal főnökének, kijelentéséről azzal kap­csolatban, hogy „szigorúan érvé­nyesitik azt a törvényt, amely sze­rint haladéktalanul meg lehet szün­tetni bármelyik országnak nyújtott amerikai segítséget, amely straté­giai nyersanyagokat szállít a Szov­jetuniónak vagy a népi demokrati­kus országoknak". A L'Humanité ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Egyesült Államok rájöttek arra, hogy a nyugati or­szágokban, amelyekre az Atlanti­blokk háborús politikája pusztulást hoz, mindjobban terjed az a meg­győződés, hogy a gazdasági ka­tasztrófát csak a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem felújításával vagy kibővítésével lehet elhárítani. Ezért az Egyesült Államok meg­torló intézkedésekhez folyamodtak. Az Egyesült Államok megkísé­relvén a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal való ke­reskedelem megakadályozását, a nyugati országokat és főleg Fran­ciaországot olyan útra sodorják, amely katasztrófához és gazdasági pusztuláshoz vezet." Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti január másodikán, hogy a néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai népi ön­kéntes csapatokkal, továbbr a is vé­delmi harcokat folytatnak az ame­rikai-brit intervenciós és liszinmani csapatokkal és az ellenségnek ember. és anyagveszteségeket okoznak. A középső és nyugati fronton nem került sor fontosabb hadmüveletekre. A győzelem biztosan kezünkben ven - jeienieiie ki Peng-íeä-íiua* táborrvűSc újévi íizeneiéiien Peng-Teh-huai tábornok, a kí­nai népi önkéntesek paracsnoka, újévi üzenetet intézett a paracs­noksága alatt álló tisztekhez és ka­tonákhoz, amelyen többek között a következőket méndotta: A hős koreai néphadsereg oldalán harcolva, nagy győzelmeket arat­tunk, a 38. szélességi fok térségébe szorítottuk vissza az amerikai ag­resszorokat és csatlósaikat és mind emberben, mind hadianyagban igen súlyos veszteségeket okoztunk az ellenségnek. A koreai és kínai népi erők az 1951. decemberével elmúlt 14 hónap alatt 490.000 ellenséges katonát, — köztük 210.000 ameri­kait, — semmisítettek meg. Ha eh­hez hozzáadjuk azt a mintegy 100.000 embert, akiket az ameri­kaiak szökés. betegség és nem közvetlen harci cselekmények kö­vetkeztében vesztettek el, akkor az amerikai agresszión fegyvere* erők vesztesége! meghaladják a 300.000 embert. Az amerikai agresszorok legkevesebb 2500 repülőgépet vesz­tettek. A népi erők légiflottája súlyos csapásokat mért a2* amerikai légi­erőre, tüzérségünk és páncélos ala­kulataink pedig a7 amerikai í;g­reszorok szárazföldi erőit tépázták meg. Ez világosan bizonyítja, hogy a koreai és a kínai népi erők ;iem­csak megfelelő emberanyaggal ren­delkeznek, hanem harci erejük is egyre növekszik. A győzelem biztosan kezünkben van. Ha az amerikai agresszorok folytatják támadó háborújukat, tel­jes vereség vár rájuk. Amilyen mértékben elhúzódik a koreai agressziós háború, olyan mér­tékben fáradnak bele az amerikai katonák és az amerikai nép a hábo­rúba. Napról napra kiéleződnek és kimélyülnek a viszályok és az ellentétek az agressziós tömbön be­lül. Rendkívül komor jövő vár az amerikai imperialistákra. Továbbra Is hősiesen kell teljesí­tenünk katonai feladatainkat, — mondotta végezetül I*eng-Teh-hiiai elvtárs, és meg kell semmisítenünk mindazokat, akik megtámadnak ben­nünket. Ha az ellenség nem vonul ki Koreából, ez sietteti az amerikai imperializmus pusztulását Kim-Ir-Szen tábornok újévi üzenete a kínai népi önkéntesekhez Kim Ir Szen tábornok, a koreai néphadsereg főparancsnoka újévi üzenetet intézett a kínai önkéntes egységek parancsnokaihoz és har­cosaihoz, amelyben többek között hangoztatja: „A kínai népi önkénteseknek és a koreai népi néphadsereg katonái­nak egysége, egymás iránti barát­sága, példátlan hősiessége és haza­fiassága a fennkölt nemzetköziség, és a nemes szellem új mintaképévé lett. A közös ellenség ellen vívott kemény harcokban a kínai népi ön­kéntesek és a koreai néphadsereg katonái megacélozódtak, elsajátí­tották a legkorszerűbb technikát a legelörehaladottabb harci tapaszta­latokat és legyőzhetetlen erővé vál­tak. A koreai nép a győzelem érdeké­ben és az arcvonal támogatására végzett munkájában nap-nap után fokozza eltökéltségét, hogy össze­zúzza és kiűzi hazájából az ellensé­get. A 475 milliós kínai nép a nagy kinai Kommunista Párt és Mao-Ce­tung elnök vezetése alatt, — egye­sült az amerikai agresszió ellen küzdő, Koreát támogató mozgalom­ban. A világ békeszerető népei, — élükön a nagy szovjet néppel, — erős támogatást és nagy segítséget nyújtanak nekünk igazságos, fel­szabadító harcunkban. — Ilyen körülmények között, ha az ellenség nem vonul ki Ko­reából, hanem folytatja agresszi­ós háborúját, ez egész bizonyosan sietteti az amerikai Imperializmus pusztulását. További ragyogó sikereket klvá. nok a testvéri kínai népi önkéntes egységek parancsnokainak és har­cosainak a közös ellenség ellen vl­vott szent háborúban, — fejezte be újévi üdvözletét Kim Ir Szen elv­társ. / M. M. Litvinov, a Szovjetunió volt külügyi népbiztosa elhunyt A moszkvai Pravda közölte a Szovjetunió külügyminisztériumá­nak "jelentését Maxim Litvinovnak, a Szovjetunió volt külügyi népbizto­sának haláláról. Maxim Maxlmovics Litvinov, a Bolsevik Párt régi tagja és kiváló diplomata, 1951 december 31-én hosszii, súlyos betegség után el­húnyt. M. M. Litvinov 1876-ban született Bialisztok városában, mint egy hi­vatalnokcsalád gyermeke. 1898-ban Litvinov belépett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba. 1903-ban a Párt II. kongresszusa után a bolsevikok sorába került és teirckenven részt vett a Párt mun­kájában. 1902-től ' 1908 ig, kétévi megszakítással, emigrációban volt és Angliában élt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. 1918­ban Litvinov elvtárs a külügyi nép­biztosságon kezdett dolgozni, 1921­ben a külügyi népbiztos helyettesé­vé nevezték ki. Résztvett a génuai és hágai értekezleteken. 1927-től 1930-ig ö vezette a szovjet küldött­séget a genfi leszerelési értekezlet előkészítő bizottságában és a szov­jet kormány nevében általános le­szerelési javaslatot terjesztett elő. 1930—1939-es években Litvinov elv­társ a Szovjetunió külügyi népbiz­tosa volt,, ő veZette 1932-ben a nép­szövetség leszerelési értekezletén, valamint 1933-ban a londoni világ­gazdasági értekezleten a szovjet küldöttséget. 1933-ban a Szovjet­unió nevében több más állammal együtt aláírta az agressziói mégha­tarozásáról szóló egyezményt. 1934 —1938-ban Litvinov elvtárs képvi­selte a Szovjetuniót a Népszövetség tanácsában. Tagja volt a Szovjet­unió Központi Végrehajtó Bizottsá­gának ós az első két választáson a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. A nagy Honvédő Háború kezdete után a Szovjetunió washingtoni nagykövetévé nevezték ki. 1943-tól 1946-ig a külügyi népbiztos helyet­tese volt. Az utóbbi években Litvinov elv­társ súlyos betegsége miatt vissza­vonult az aktív munkától. M. M. Litvinov elvtársat a Lenin­renddel, a Munka Vörös Zászló-rend­jelével és a „Kiváló munkáért a nagy Honvédő Háború 1941—1945" éremmel tüntették ki. A francia imperialisták további hatalmas összegedet fordítanak a vietnami piszkos háború céljaira Amint a TASzSz ügynökség jelenti, a francia parlament jóváhagyta az 1952-es év első két hónapjára szóló katonai költségvetés kormányjavasla­tát. Ezenkívül jóváhagyták a tenge refitúll területek számára előirány­zott költségvetést, főleg a vietnami nép ellen folytatott háborúra szánt költségeket 380 milliárd frank ösz­szegben. A francia parlamentben most az úgynevezett pénzügy; tör­vényt tárgyalják, amely a kiadások fedezésére szolgáló forrásokat álla­pítja meg. A francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága bejelentette, hogy az USA az 1952-es évben Fran­ciaországnak vietnami háborús ka­landja számára 80 milliárd franknyi „segítséget" njpjt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom