Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-04 / 3. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! t'^Pff?' IÄ A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952 január 4, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 3. szám Kívánjuk és dolgozzunk érte szorgalmasan, hogy családjaink, gyermekeink, asszonyaink és anyáink élete ebben az évben még boldogabb és vidámabb legyen! Ez az én kívánságom nektek is, mindannyio­toknak az 1952-es év küszöbén. KLEMENT GOTTWALD elvtárs újévi rádiószózatából A gazdag és boldog szocialista életért, a békéért, a hazáért A gyárak munkásai lelkes munkával kezdték meg a gottwaldi terv újesztendejét Boldog újévet — mondották a dolgoz ók, amikor az 1952-es év első munka­napján átlépték a szocializmust építő békebástyát, a gyárak kapuját. Boldog újévet — hangzott száz- meg százezer ajakról, akik azonban nemcsak ezzel a kívánsággal indultak az újesztendőnek, hanem erős elhatározással is, hogy tel­jesítik a Párt által eléjük tűzött feladatokat, teljesítik a felemelt gottwaldi öt­éves terv negyedik évének tervét. A sz ocializmus építői a kuncsicei építkezé­seken azzal indultak az új esztendőnek, hogy a kitűzött határidőben begyúj­tották az óriási építkezés első békekem encéjét, amely ma már harmadik önté­sét ereszti. Lehet-e szebb újévi ajándékot adni a hazáját építő dolgozó nép­nek, mint ezt a magaskemencét, amely szabadságunk és függetlenségünk, bé­kénk erőforrása. Nincs ennél szebb ajándék és nem mérhettünk volna nagyobb csapást a reakcióra, a kételkedőkre, a gyengékre, mint ezt a meggyőző és hatalmas bizo-i nyítékot, ezt a győzelmet, amit a Klement Gottwald-művek új kohójának üzembehozatala jelent. Füstölni kezdett az első kéménysor az osztravai Dön­basz fölött, hirdetve Csehszlovákia népének törhetetlen akaraterejét, teheti ségét és bátorságát, amely él a Szovjetunió által nekiajándékozott szabad­sággal és bátran építi a szocializmus országát. Kezünkben vannak az első jelen­tések üzemeink első napjáról. Ezek 3c jelentések arról tanúskodnak, hogy a dolgozók értékelni tudják a mult év sikereit és eredményeit és még szebbé, boldogabbá akarják tenni az új esztendőt. Első hírünk a komáromi hajógyárból jött, ^hol Malasics Jóska, Nedics Aurél és Kashalmi Ferenc kettős műszakkal indultak neki az új esztendőnek. A komáromi hajógyárban a mun­kát már az újév napján kezdték meg. Nem csoda, mert a hajógyár óriási feladatok előtt áll és az üzem dolgozói egyetlen \ percet sem hagy­hatnak munka nélkül. A komáromi munkások soha nem látott lelkese­déssel, vasakarattal, elszántsággal haréolnak. Az éjjel éppen olyan vi­lágos és éppen annyira lármás a ha­jógyár fölött, mint a nappal, mert a komáromi munkások előtt a jö­vő új óriási,, soha nem álmodott távlata nyílt meg, mert tudják, hogy néhány esztendő munka után senki sem ismer rá a régi, girbe­görbe utcájú kispolgári Komárom­ra. Az újév napján a legfontosabb részlegek dolgoztak, míg tegnap a reggeli órákban már az egész üzem lázas munkában állt, de mi­előtt megkezdték volna a munkát, összegyűltek a hatalmas szerelő­csarnokban, hogy egy pillantást vessenek az elmúlt esztendőre és annak tapasztalataiból okulva út­nak indítsák az ötéves terv negye­dik esztendejét. Az üzemi bizottság új elnöke, ré­gi komáromi dolgozó, régi és be­csületes elvtárs, Kubicsek Ferenc, nyitotta meg az összüzemi gyűlést. Felszólította a munkásokat, hogy az új esztendőben is mutassanak példát Éppen úgy mint a mult eszten­dőben. Krcsmárik mérnök beszélt ezután, majd néhány pillanat múl­va kezdetét vette az év első műsza­ka. Az új esztendő új kötelezettség­vállalásokkal • kezdődött. Csik Já­nos elvtárs, az előkészítő üzem ve­zetője, elmondotta az első újévi ko­máromi kötelezettséget. Példa ez mindannyiunk számára. — A komáromi elvtársak elszánt akarattal kezdték meg a munkát. A határidőért folyik a harc, hogy teljesíthessük igéretünket és minél előbb leszállíthassuk azokat a ha­jókati amelyeket a kommunizmus hös szovjet építőinek szántunk. — Az utolsó napokban egy új brigád indult küzdelembe. A bri­gádot Matasics Jóska, Nedics Aurél­és Kashalmi Ferenc vezeti. A cso­portba tartozó munkatársak, a mű­szaki erők olyan emberekből álla­nak, akik az üzemben mint szak­munkások dolgoztak hosszú idő óta. Nagyszerű brigád ez. Most, az új év küszöbén elvállalták, hogy a napi műszak után még egy műszakot dolgoznak le Ezt azért teszik, hogy a komáro­miak büszkeségének, a két nagy­szerű hajónak második felépítmé­nyét az elsővel párhuzamosan ké­szíthessék el. Hogy május elsején a Volga habjait szelhessék és hir­dethessék á komáromi munkások háláját, odaadását, hűségét és sze­retetét. Ezt mondta Csík elvtárs. A ko­máromi munkásokra nagy felada­tok várnak, de teljesítik ezeket a feladatokat, mert mindig hűségesek voltak és hűségesek maradnak a Párthoz és Gottwald elvtárshoz. Alsósajó hátralék nélkül indult Igen, mert a mult évről semmi­vel sem maradtak adósai az ország­nak. Az alsósajói bányászok, a vá­járok, segédmunkások, a föld­alatti és a földfeletti dolgozók a műszakiakkal együtt becsülettel eleget tettek kötelezettségeiknek. Az új esztendőben is kemény lép­tekkei sorakoznak fel és bizonyo­sak vagyunk benne, hogy meg is állják helyüket. Az évkezdő gyűlésen Simon, Tom­ko, Hános győztes csoportja, Mlher István részlege, Rusznyák Sándor, Placskó József és a többiek is csil­logó szemekkel hallgatták a kerü­leti párttitkár küldöttének, Juhász elvtársnak üdvö^ő szavai és meg­fogadták, hogy aS. új esztendőben a kassai kerület mintaüzemévé te­szik az alsósajói bányaüzemet. Fo­gadalmat tettek, hogy ugyanolyan harci lendülettel folytatják a mun­kát, mint az elmúlt évben, mert minden tonna érc újabb csapást je­lent a nyugati háborús uszítókra és hazai bérenceikre. Az alsósajóiak nem felejtik el Sztálin elvtárs sza­vait, hogy a béke megőrzésének ügyet az ő kezükben van. HUKO, 1952 január 2. A hatalmas autóbuszok, amelyek a dolgozókat napról-napra a mun­ka színhelyére szállítják, még ott állnak a Kohászati Kombinát köz­ponti barakkjai előtt, mert ma reg­gel a hatalmas szocialista építmény ezernyi dolgozója, mielőtt megkezd­te volna a munkát, az üzemi étte­rembe gyűlt egybe, hogy ünnepélyes keretet adjon a mai munkakezdet­mek, amely a gottwaldi ötéves terv negyedik tervesztendejének útnak indítását jelenti. Az elvtársak az elmúlt esztendő [ eredményeiről beszélgetnek, azok­ról az eredményekről, amelyeket évekkel ezelőtt még csak álomnak sem lehetett elképzelni s amelyek ma már kézzelfogható valósággá váltak. Épül a nagy kohókombinát, épül a HUKO, amely szocializmust építő hazánk egyik legerősebb béke­bástyája lesz. Az ácsok, kőművesek, gépészek, műszakiak, szakmunká­sok és segédmunkások az új felada­tokról beszélnek, a negyedik tervév perspektíváiról, amelyeknek meg­valósítása tőlük függ. Dorogi elv­társ gondolatai a központi betonozó felépítésén járnak s már maga előtt látja az új fénylő bágereket, ame­lyek már az idén a HUKO-ra érkéz­nek, hogy a dolgozó ember segítsé­gére legyenek a tervföladatok tel­jesítésében. Hatvanöt százalékban gépesítik a munkát és Dorogi tud­ja, hogy az idén már könnyebben fognak megbirkózni még a fölemelt tervekkel is. Nem messze tőle egy másik csoport központjában. Vlcsek elvtárs arról tanakodik munkacso­portjával, miképpen lehetne még jobb munkateljesítményt elérni, ho­gyan kellene a munkát megszervez­ni, mert egy percre sem szabad szem elől téveszteni — mondja ács­társainak — hogy mit jelent az egész ország szempontjából a Kohá­szati Kombinát. CfaLe^tliztetUvi kiLiiaúaei zmLík / Az új év első • napján a kuncsicei dolgozok olyan ajándékot adtak dol­gozó népünknek, mely egész nemzet­gazdaságunknak szilárd alapköve. Ez a nap egész életemben felejthetetlen lesz. Örökké maga/m előtt fogom lát­ni azt a gigantikus épületet, melyet a nagy Szovjetunió üzemeinek mintá­jára építettek. Már a megérkezésünk pillanatában észrevettem, hogy mit jelent az OSz. trava környéki dolgozók szemében ennek a hatalmas gyárnak a felépí­tése, mely drága elnökünk Gottwald elvtárs nevét viseli. Amikor érdek­lődtünk a kuncsicei magaskemencék holléte iránt, meglepő választ kap. t\cnk. Egy l t6 '/8 év körüli asszony Volt, aki megmutatta, merre jutha­tunk a hatalmas építkezések színhe­lyére. — Erre elvtársak, erre va n a mi Donbaszunk. — Ebben a szóban, hogy a mi Donbaszunk, benne volt az a lelkesedés, az a büszkeség, amivel a hatalmas építkezésre a szocializ­mus építkezésére tekintenek. Ez a szó j hogy a mi Donbaszunk egész addig a fülemben csengett, míg csak meg nem érkeztünk az épít­kezés színhelyére. Az építkezés óriási területe felé úgy emelkedett a hatal­mas szovjet mintára épített magas, kemence tetején a győzelmes vörös lobogóval, mintha dolgozó népünk ha­talmas ökle volna, mely mindent és mindenkit elsöpör. áki népünk béké­jét és boldog jövőjének építését meg akarja zavarni. Ott állt előttünk az első magas ke­mence, mely már a szocializmus al­kotása. A hatalmas kemence, Sztálin, Gottwald és Zápotocký elvtársak, a szocializmus hatalmas vezéreinek és építőinek képével díszítve várta a be­gyújtás pillanatát. Ez a nagyjelen­tőségű pillanat újév első napján 11 órakor következett be, amikor Zápo- tocký elvtárs ünnepélyes keretek kö­zött sajátkezüleg gyújtotta be a ma­gaskemencét. Ünnepelt ezen a napon Kuncsicén mindenki. Mindenki látni akarta azt a pillanatot, amikor először lobban lángra a koksz és az érc a magas­kemencében, mely újbó'. óriási lépést jelent hazánk fejlődésében. Az ünnep­lő tömegek nem ültek páholyban, sem nem készítettek emelvényeket erre a napra. Hanem ott a Ifalakon, a mun­kahelyükön az óriási csövek tetején foglallak helyet. Nem féltek a csípős széltől, mert szívüket az öröm és a büszkeség tüze fűtötte, mely minden más tűznél melegebb. Az ünneplő tömegek és a szélben lengedező zászlók között egy felírá­son akadt meg a szemem, mely ma még semminek nem nevezhető tégla­tömb tetején volt elhelyezve. A felírás egy kötelezettségvállalást tartalma­zott. melyben a kuncsicei dolgozók e nagy nap tiszteletére kötelezettséget vállaltak, Zápotocky elvtársnak, hogy augusztus elsejére a téglatömb helyén begyújtásra készen fog állni a máso­dik magaskemence. Egy második ha­talmas pillére a béketábornak. Ebben a felejthetetlen pillanatban tisztán láttam azt az erőt, azt az aka ratot, mely ezekben a dolgozókban 'akozik. Ereztem azt, hogy az a nép. amelyik ilyen hatalma.«• cselekedetekre képes, az munkájának eredményét meg is tudja védeni mindenféle hábo­tús provokáció ellen. Eltiporja mind azt, aki merényletet akar elkövetni a dolgozó nép épülő bi>ldog hazája el­len. SZARKA ISTVÁN. Olyanok legyünk, mint a néphadsereg katonái, akik egy percre sem feledkeznek meg feladataikról, egy percre sem felejtik el, miért harcolnak. A tompa zúgásban egyszerre csak érces hangok üdvözölték a dolgozó­kat és megkezdődött a HUKO dol­gozóinak idei első összüzemi érte­kezlete. Az üzemigazgató egyszerű, de őszinte szavai minden becsületes dolgozó szívében közel férkőztek. Mintha saját gondolataikat formál­ta volna tömör szavakká, monda­tokká: „Ebben az esztendőben egyetlen egy napot, órát, vagy per­cet sem szabad elprédálnunk. Egyet­len százalékot sem engedünk elsik­kasztani tervfeladatainkból. Ütünk az előrehaladás, a szocializmus útja, melyen szeretett Pártunk és drága Gottwald elvtársunk vezet, azon ra­gyogó példák alapján, melyet mind­annyiunk számára a nagy Szovjet­unió népei és a világ dolgozóinak lánglelkü harcosa, Sztálin elvtára mutat". Diadalmas, dörgő tape vá­laszolt és ebben a tapsban minden HUKO-dolgozó fogadalma benne volt, hogy megbonthatatlan egység­ben harcolnak a gottwaldi jelszó megyalósításáért: építsd hazádat, a békét erősíted vele. így kezdték az újesztendőt Csallóközcsütörtökön Valacsai, Patilla, Nagy elvtárs és a traktorállomás többi tagjai ezen a keddi nap reggelén a szokottnál korábban fordultak be a csalóköz­csütörtöki traktorállomás szélesre tárt kapuján. Még az ünnepek előtt megbeszélték: az újesztendöben másként fogják munkájukat végez­ni, mint eddig. Másként — még job­ban. Az őszi munkák versenyében a köztársaság első traktorállomá­sának dicső címét nyerték el. 'A csütörtökiek azt mondják, hogy az út, amelyet megtettek, még csak félutat jelent. Szép és becses szá­mukra az első helyezés, de úgy mondják, egész munkáról majd ak­kor beszélhetnek, ha továbbra is el­sők maradnak a kerületben és az egész országban. Márpedig ehhez tanulni kell, mert nemcsak ez az egy traktorállomás létezik, hanem országszerte egyre több és több helyen siet a falusi dolgozó paraszt segítségére a traktoros és minde­nütt jó, becsületes, szocialista har­cosként akarják helyüket megállni. Nagy a konkurrencia. sok a verseny­társ, de itt Csütörtökön nagy az akaraterő, a tettrekészség és az elvtársak tudják, hogy a helyi párt­szervezet, nemcsak támogatni fogja őket, hanem segíteni és tanítani is, hogy az üzem dolgozói mind politi­kai. mind szakmai tpkintetben emel­kedjenek és bebizonyíthassák: nem volt véletlen az őszi eredmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom