Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-22 / 18. szám, kedd

2 UJSZO 1952 január 22 A Hl ubi na bányászai és a vítkovicei vasművek köszöntötték a szovjet szakszervezeti küldötteket A szovjet szakszervezeti küldöttség öttagú csoportja Oszipov elvtárs vezetésével sorra látogatja hazánk üzemeit és mindenütt értékes tanácsok, kel látja el a dolgozókat. Különösen a szakszervezeti munka terén jelent nagy segítséget a szovjet küldöttség látogatása, mert a küldöttség tagjai munkásaink kérdéseire válaszolva saját tapasztalatatukból mondják el a szakszervezeti munka sajátságait. A küldöttség Szlovákiából most az Osztrava-vidékre utazott, hogy tanácsokat adjon az osztravai szakszervezeti funkcionáriusoknak, hogyan küszöböljék ki a szakszervezeti munka hiányait, hogyan lehetne még job. ban fokozni a munka termelékenységét és tömegalapra helyezni a szocialista munkaversenyt. A HLUBINA-BÁNYÁBAN a szovjet vendégek megtekintették az üzemet és délután beszélgetésre ültek össze az üzem vezetőségével és a legjobb szakszervezeti funkcionáriusokkal. A szovjet vendégek főleg arra helyeztek nyomatékot, hogy a szocialista munkaverseny az összes bányászok és brigádok, valamint műszakiak becsületbeli ügyévé váljék. A szakszervezet alapvető kötelessége az, hógy a munkaversenyt az önköltség csökkentésére és a termelékenység emelésére irányítsa. A szovjet vendégek meglátogatták a Klement Gottwald vasműveket. Nagy érdeklődéssel tekintették meg az üzemi klubot és a tanoncközpontokat. Ezután nagy érdeklődéssel tekintették meg az új acélművek munkálatait, az új hengerműveket és elbeszélgettek a magaskemencék dolgozóival. A MAGASKEMENCEKNEL az elvtársak a szovjet kohászok, olvasztárok munkájáról beszéltek, akik nagyszerű eredményeket érnek el a békeharcban. Az osztravai Hlubinabánya és a vítkovicei vasművek munkássága a szovjet vendégeknek emléktárgyakat ajándékoztak és szí. vélyesen elbúcsúztak tőlük. Sok értékes tanáccsal gazdagodva folytatják munkájukat, de a beszélgetés tárgyát még ma is az képezi, hogy a szovjet elvtársak milyen testvériesen, nyíltan, őszintén beszélgettek üzemeink munkásságával és hogyan segítettek nekik egyes fontos kérdéseik megoldásában. Ezután a szovjet vendégek a Klement Gottwald új kohóművek kuncsicei építkezését látogatták meg. Megtekintették a villamosművek építését, a kész új magaskemencét és kokszbatériát. A KUNCSICEI KULTÚRHÁZBAN a legjobb élmiunkásokkal és újítókkal beszélgettek. Közöttük volt a Munkarendes Holászek ácsmester, Buchtik építésvezető és sokan mások. Poduskin elvtárs, a szovjet küldöttség tagja, beszélt arról a gondoskodásról is, amelyet a Szovjet unióban a dolgozó nőknek szentelnek. Beszélt az üzemi folyóirat munkájáról a szovjet üzemekben, amely a dolgozók kritikájának nyílt teret hagy és jelentős szervező erőt képvisel a szocialista munkaversenyben. A kuncsicei építkezésen egészen biztosan mély nyomokat hagy a szovjet küldöttek látogatása, megjavítja' a szakszervezetek munkáját. A Keletszlovákiai Villamosmüvekben nagy sikerrel alkalmazzák Kovaljev mérnök munkamódszereit A kassai „Keletszlovákiai Villamosmüvek" nemzeti vállalat dolgozói is áttértek a szovjet sztahanovisták és újítók új munkamódszereinek alkalmazására. Az üzemvevezetöség az üzemi párt- és szakszervezeti csoportokkal karöltve üzemi iskolázás keretében többnapos tanfolyamot rendezett a kassai és eperjesi kerületben működő járási igazgatóságok élmunkásai részére. A tanítás fő célja az volt, hogy a munkásokkal megismertessék Ing. Kovaljevnek, a villanyszerelésre és házikapcsolások berendezésére vonatkozó munkamódszerét és az értékes tapasztalatok gyakorlati felhasználását. A legjobb munkások iskoláztatását Kassán, Eperjesen és Rozsnyón végezték. A tanítás elsőnapi programmját Ing. Kovaljev munkamódszeréről szóló előadás töltötte be. A következő tanítási napon rohamcsoportokat alakítottak a munkahelyeken és felszerelték ezeket építőanyaggal és szerszámokkal. A rohamcsoportok az eddigi módszerekkel dolgoztak. A munkafolyamatokat pontosan követték és a munka elvégeztével megállapították a legjobban elvégzett munkaeredményeket és a módszert, — hogy hogyan lehetne a normát túlszárnyalni testi megerőltetés növelése nélkül. Leszűrték a nyert tapasztalatokat és megállapították, hogy a leghelyesebb munkafolyamattal Huszka László és Gazda András munkacsoportjai dolgoztak.. A két munkacsoport munkamódszereit összekapcsolták és az összesítés által nyert munkafolyamatot bemutatták a többi • munkacsoportoknak. A legjobb munkacsoportok eredményei a következők: a Gazda András vezetése alatt álló munkacsoport 385.3%-ot ért el, Huszka László munkacsoportja 316.5%-ot ért el és Skapura Tamás munkacsoportja 309.2%-ra teljesítette a normát. A Gazda—Huszka-féle közös munkafolyamattal a munkateljesítmény 419.6%-ot mutatott fel. anélkül, nogy a munka minősége változott volna. Az utolsó napon a Skapura—Vicsko egyesített munkacsoport a Gazda— Huszka módszerrel 407.7%-ot és elsőfokú minőségű munkateljesítményt nyújtott. Az Ing. Kovaljev módszerének alkalmazásával elért tapasztalatok bizonyítják, hogy íokozni lehet a munkateljesítményt nagyobb testi megerőltetés nélkül is. Egyúttal igazolják azt is, hogy milyen hatalmas segítséget nyújt dolgozóinknak a szovjet sztahanovisták és műszaki újítók értékes tapasztalatainak gyakorlati felhasználása. A Kelelszlovákiai Téglagyár dolgozói a minőség javításával, a műszaki ioiyamaf jobb megszervezésével teljesítik a negyedik tervév feladatait A mult év nem hozott dicsőséget a Keietszlovákiai Téglagyár dolgozóinak. Elmaradtak a tervteljesítésben, aminek nemcsak a gépek teljesítőképességének rossz kihasználása, hanem a gyártott téglák minősége is oka volt. Igaz, hogy a présgép nem tudta azt nyújtani, amit vártak tőle, de mint ahogyan Alexy elvtárs, az üzembizottság elnöke mondja, munkájuk tárgyát, az agyagot sem ismerték jól. Egyhelyen túlzsiros volt, másutt kévésbbé volt zsíros. Az agyagbánya rétegezését nem ismerték tökéletesen, a tégla állandóan repedezett és a selejt sokszor 10%-ra is rúgott. Kísérletek az agyaggal Hosszú hónapokig kísérleteztek az agyaggal, hogy kiküszöböljék a gyártásban mutatkozó akadályokat. Végül is a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. Ma már az agyagot nemcsak egy rétegből szállítják. mint azelőtt, hanem a bágergéppel kitermelt különböző rétegű agyagot összekeverik, ami után lényegesen javult a tégla minősége A Keletszlovákiai Téglagyár gyártmányai már nem repednek és a selejt 1.6%-ra csökkent. A szorgalmas munka más éred'ményeket is hozott. Azelőtt a nyerstégla. szárítása hat napig tartott A keverés után rájöttek arra, hogy az agyag víztartalma csökken és így a szárítás ideje önmagától 4 és fél napra zsugorodik. Az üzem vezetősége megtette á szükséges intézkedéseket, hogy az eredmények alapján már a negyedik évben sikeresebben dolgozhassanak, mint a mult évben. A Kohókombinát gigantikus építkezésén napról napra több téglára van szükség Kell, hogy a Keletszlovákiai Téglagyár fokozza termelését, kell, hogy megfeleljen a negyedik tervév fölemelt feladatainak. Az üzemvezetőség okulva a mult hibáiból elhatározta, hogy még a harmadik tervév befejezése előtt kijavítja a gépeket ,ésc ezt el is végezték, úgyhogy a januári tervteljesitésben már sok olyan gép is résztvesz. amely fokozza a téglagyár munkájának termelékenységét. A présgépen végzett konstrukciós munka sokat segít — mondja Alexy elvtárs, — gyorsabb a forgása, nagyobb a teljesítőképessége, jobban ki tudjuk használni. Az első eredmények már is meglátszanak, mert a gépek termelése fokozta a dolgozók munkalendületét, kedvét, ami a napi terv teljesítését is fellendíti. Igaz viszont, hogy a munkaerők 10%-a, ami szükséges volna a terv teljesítéséhez, ma is hiányzik. Ezt pótolja a munkások lelkesedése mert az újévet munkaversennyel kezdték meg, amelyben résztvesz az üzem minden dolgozója, az adminisztratív erők is, akik szintén téglagyári munkások voltak azelőtt. Dulka József igazgató ez évben már két éjjeli műszakot dolgozott le. Az adminisztrációban dolgozó erök 120%-os eredményt értek el a ledolgozott éjszakai műszakokban, de hivatali munkájukat is lelkiismeretesen elvégezték. Ezekben résztvettek Herbák János a bérosztályről, Volosin László normázó és még vagy tizenheten. A tervteljesítés tettre késztet mindenkit. Az üzemvezetőség sok olyan kérdést oldott meg, amely növeli a munka termelékenységét és javítja a munka minőségét. Azonban egy hibát még mindig nem küszöböltek ki és ez az, hogy nem ellenőrzik a csoportok közti versenyt, az egyes csoportok tagjai nem tudják, hol tartanak, nem népszerűsítik azokat, akik élre jutottak és nem tudja senki, ki maradt le. Ismertessék állandóan a verseny álJását a versenyben résztvevő munkásokkal és meglátják, a tervteljesítés szilárdabb alapokon nyugszik majd. Tegyétek meg elvtársak az erre vonatkozó intézkedéseket és oldjátok meg ezt a fontos kérdést is olyan sikerrel, mint ahogy leküzdöttétek a műszaki-szervezési hibákat. Ebben az esetben bizonyosak vagyunk, hogy a kassai téglagyár munkássága teljesíti a reá rótt fel adatokat és nem hiába vár majd a kassai téglára büszkeségünk és szemünk fénye a keletszlovákiai Kohókombinát. Méltló feladat ez, elvtársak, csak bátran előre. Kertész Imre. Küszöböljük ki az építőipar tervteljesítését hátráltató hiányosságokat! A tőkés építövállalkozók igen szoros munkafegyelemre szorították az épitőmunkásokat. Ezt a munkafegyelmet azonban pusztán a félelem szülte, mert a kapitalista rendszerben a későnjövés, a munkából való kimaradás egyet jelentett azzal, hogy a munkást kidobták az utcára és helyette olcsóbb munkaerő került, a munkátkeresö munkanélküliek tömegéből. A munkafegyelemnek ez a formája a kapitalizmus letűntével megszűnt. Ma már minden dolgozó tudja, hogy nem fenyegeti a munkanélküliség réme Az új szocialista termelési rend magával hozta az új szocialista munkafegyelmet, az önkéntes és öntudatos munkafegyelmet. Sajnos, az építőiparban nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren még nagy hiányok vannak. A legfelső vezetéstől a pallérokig és a munkásokig. Munkahelyek gyakori változtatár sa, munkából való kimaradás, felelőtlen munkateljesítmény, normalazítás, mind gyakori esetek még mindig az építőiparunkban. Az építkezési tervek gyakran pontatlanok és így nem egy esetben le kell bontani a kész munkát vagy átalakítani, ami fölösleges munkapazarlást jelent. A tervteljesítés sikeres eredményességét hátráltatja az is, hogy 60—80, söt 120 munkást is kell egy pallérnak vezetnie és ellenőriznie. A tapasztalat mutatja, hogy ez merőben lehetetlen. A pallérnak nem parancsolgatni kell, hanem mérni, számolni, ellenőrizni a munkásokat és a munkacsoportokat. Ehhez járúl még az anyagkezelés és ellenőrzés, a munkamennyiség felmérése, a • létszám, a ledolgozott órák beírása és sok-sok más ténykedés is. Mindezt egy palié'- nem bírja. Egy pallér legfeljebb 30—40 munkást tud jól vezetni. A megállapított normák elszámolásánál is nagy hibák merülnek fel. Ezért keresik a munkások mindig azt a pallért, aki „jobb fizetést" csinál. így fordulhat csak elő, hogy sokszor kisebb munkateljesítményért magasabb bért kap a munkás, mint amit ténylegesen kiérdemelt, vagy fordítva. Ezt a hihát sürgősen ki kell küszöbölni. Ezzel lényegesen fokozhatjuk a munkamorált. • A nagyobbszabású építkezéseknél az építőanyag kezelésében és leadásában is nagy hibákat észlelhetünk. Az anyag minden különösebb rendeltetés nélkül kerül az építkezéshez, ott lerakják és előkészítik, később jön az utasítás, hogy az anyag más munkahelyre van szánva. Felrakás, elszállítás, csupa fölösleges munka, ami kiküszöbölhető, ha az anyagkimutatás egyidőben érkezik az első szállítmánnyal. A szakszerű leraktározás is megkönnyítené a további munkafolyamatokat. A munkásnak nem szabad elvesztenie a munkakedvét, erre pedig nagy a lehetőség, ha nem kapja meg idejében a kellő utasításokat a munkára vonatkozólag. A pallérok túlterheltsége bizony sokszor okoz '.iyen bajokat. Ha ezexet a hibákat ki fogjuk küszöbölni, a munkafegyelem megszilárdul, a tervteljesítés eredményesebb lesz. Végü. kitérek még a fluktuáció kérdésere is. Gyakori eset, hogy építőipari szakmunkásaink más szakmákban vállainak munkát, az állami mezőgazdasági birtokoknál, vagy az állami erdőknél. Az indítóokok egyike: kedvezőbb munkavállalási lehetőségek, jobb díjazások. Ha szakmunkásainkat a kitanult szakmában megakarjuk tartani, ezt a kérdést is rendezni kell. Biztosítani kell építőipari munkásaink számára a kedvező feltételeket. Kovács Imre, pallér, Vilke A szlovák művészi film az ötéves terv negyedik évében A Csehszlovák Állami Film az ötéves terv negyedik évét fontos feladatok jegyében kezdte meg, amely feladatok hazánk gyorsított szocialista felépítésében és a kiéleződött nemzetközi helyzetben filmünk agitációs és nevelő küldetéséből folynak. Ezért a filmmunkások munkájának egyik fő irányvonala az elkövetkező időben a munka fokozott művészi igényessége, hogy a filmalkotások hathatósan és meggyőzően teljesíthessék fontos küldetésüket. A szlovák művészi film is hasonló feladatok előtt áll. A szlovák munkásmozgalom történetéből vett „A harc holnap végetér" című sikeres film befejezése után, amelynek fő alkotóit a legmagasabb kitüntetésben, az államdíjban részesítették, az 1951-es évben, P. Bielik rendezőnek egy további filmjén, a „Megindul a hegyek népe" filmen dolgoztak, amely befejezés előtt áll. Ez a film a munkához való helyes viszony aktuális kérdéseit oldja theg a hegylakók sorsán, akik fokozatosan felismerik, mit ád a dolgozó népnek SzlováKia .parosítása. Az 1952-es termelési év a szlovák művészi filmben két játékfilm leforgatására számít. Erre az időszakra, valamint a további időszakokra főleg a következő filmek jönnek számításba: Az „Iffá szívek" című optimista film a bányászifjúságról szól. A filmet I. Bukovčan és M. Nitra ötlete és forgatókönyve alapján ezekben a napokban kezdi rendezni V. Kubasek, V. Pavlovics művészi együttműködésévé. Továbbá forgatásra kerül az Egri Viktor „Közös út" című színdarabja alapján készült film, amely a burzsoá nacionalizmus elleni harcról és az EFSzek felépítéséről szól egy délszlovákiai faluban. Ezt a filmet V. Bahna rendezésében, Rakovsky Tibor művészi együttműködésével készítik. A kapitalista Köztársaság alatti szegény -szlovák falu tipikus sorsát V. Mináč dolgozta fel, Pet.er Jilemnicky nemzeti művész klaszszikus regénye, a „Töretlen föld" alapján I. Bukovčan és J. Mach tendezők a szlovák népi alkotás fejlesztéséről szóló színes, zenés vígjáték tárgyán dolgoznak. A. Marenöin Tokajikról, ahol a fasiszta megszállók legborzalmasabb pusztításai után az emberek törhetetlen akaratával és szívósságával új élet épült, írt forgatókönyvet. J. Hamza anyagot gyűjt nagy szocialista építkezésünkről, a. HUKO-ról szóló filmhez. A többi készülő anyagból említésre méltó még a CsKP megalakítása idejéről szóló történelmi kép a szlovák proletariátusról és a gyárak leépítéséről, amely a „Krompachy" címet viseli. Ezen az anyagon J. Skalka szerzővel együtt dolgozik M. Nitra. A podbrezová! vasművekben folyó munkáról szól az „Acél és forgács" című filmnovella, amelyet L. Simun ötlete nyomán, L. Kudelka dolgoz fel. V. Mináč mai szövetkezeti témáról, Egri Viktor, a Szovjetunió számára készülő najók építéséről, a komáromi hajógyárak életéről Ír filmnovellát. Ugyancsak szó van Fr. Hečko „Fanázas falu" című regényének dramatizálásáról is. A szlovák film életében az 1952es évben kiemelkedő eseményt fog jelenteni a bratislavai filmmütermek befejezése. Ezekben a műtermekben már a nyári hónapokban megkezdik az első munkákat. Ez a tény is bizonyítja, hogy a szocialista felépítés időszakában mily nagy gondoskodásban .észesül ifjú szlovák filmművészetünk, amelynek & szovjet filmdolgozók példájának és módszereinek elsajátításával és a cseh munkatársak segítségére támaszkodva minden. előfeltétele megvan ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat sikeresen elvégezze.