Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-22 / 18. szám, kedd

2 UJSZO 1952 január 22 A Hl ubi na bányászai és a vítkovicei vasművek köszöntötték a szovjet szakszervezeti küldötteket A szovjet szakszervezeti küldöttség öttagú csoportja Oszipov elvtárs ve­zetésével sorra látogatja hazánk üze­meit és mindenütt értékes tanácsok, kel látja el a dolgozókat. Különösen a szakszervezeti munka terén jelent nagy segítséget a szovjet küldöttség látogatása, mert a küldöttség tagjai munkásaink kérdéseire válaszolva sa­ját tapasztalatatukból mondják el a szakszervezeti munka sajátságait. A küldöttség Szlovákiából most az Osztrava-vidékre utazott, hogy ta­nácsokat adjon az osztravai szakszer­vezeti funkcionáriusoknak, hogyan küszöböljék ki a szakszervezeti mun­ka hiányait, hogyan lehetne még job. ban fokozni a munka termelékeny­ségét és tömegalapra helyezni a szo­cialista munkaversenyt. A HLUBINA-BÁNYÁBAN a szovjet vendégek megtekintették az üzemet és délután beszélgetésre ültek össze az üzem vezetőségével és a legjobb szakszervezeti funkcioná­riusokkal. A szovjet vendégek főleg arra helyeztek nyomatékot, hogy a szocialista munkaverseny az összes bányászok és brigádok, valamint mű­szakiak becsületbeli ügyévé váljék. A szakszervezet alapvető kötelessé­ge az, hógy a munkaversenyt az ön­költség csökkentésére és a termelé­kenység emelésére irányítsa. A szovjet vendégek meglátogatták a Klement Gottwald vasműveket. Nagy érdeklődéssel tekintették meg az üzemi klubot és a tanoncközpon­tokat. Ezután nagy érdeklődéssel te­kintették meg az új acélművek mun­kálatait, az új hengerműveket és el­beszélgettek a magaskemencék dol­gozóival. A MAGASKEMENCEKNEL az elvtársak a szovjet kohászok, ol­vasztárok munkájáról beszéltek, akik nagyszerű eredményeket érnek el a békeharcban. Az osztravai Hlubina­bánya és a vítkovicei vasművek mun­kássága a szovjet vendégeknek em­léktárgyakat ajándékoztak és szí. vélyesen elbúcsúztak tőlük. Sok értékes tanáccsal gazdagodva folytatják munkájukat, de a beszél­getés tárgyát még ma is az képezi, hogy a szovjet elvtársak milyen test­vériesen, nyíltan, őszintén beszélget­tek üzemeink munkásságával és ho­gyan segítettek nekik egyes fontos kérdéseik megoldásában. Ezután a szovjet vendégek a Kle­ment Gottwald új kohóművek kun­csicei építkezését látogatták meg. Megtekintették a villamosművek épí­tését, a kész új magaskemencét és kokszbatériát. A KUNCSICEI KULTÚRHÁZBAN a legjobb élmiunkásokkal és újítók­kal beszélgettek. Közöttük volt a Munkarendes Holászek ácsmester, Buchtik építésvezető és sokan má­sok. Poduskin elvtárs, a szovjet kül­döttség tagja, beszélt arról a gon­doskodásról is, amelyet a Szovjet unióban a dolgozó nőknek szentel­nek. Beszélt az üzemi folyóirat mun­kájáról a szovjet üzemekben, amely a dolgozók kritikájának nyílt teret hagy és jelentős szervező erőt kép­visel a szocialista munkaversenyben. A kuncsicei építkezésen egészen biz­tosan mély nyomokat hagy a szovjet küldöttek látogatása, megjavítja' a szakszervezetek munkáját. A Keletszlovákiai Villamosmüvekben nagy sikerrel alkalmazzák Kovaljev mérnök munkamódszereit A kassai „Keletszlovákiai Villa­mosmüvek" nemzeti vállalat dolgo­zói is áttértek a szovjet sztahano­visták és újítók új munkamódsze­reinek alkalmazására. Az üzemve­vezetöség az üzemi párt- és szak­szervezeti csoportokkal karöltve üzemi iskolázás keretében többna­pos tanfolyamot rendezett a kassai és eperjesi kerületben működő já­rási igazgatóságok élmunkásai ré­szére. A tanítás fő célja az volt, hogy a munkásokkal megismertessék Ing. Kovaljevnek, a villanyszerelésre és házikapcsolások berendezésére vo­natkozó munkamódszerét és az ér­tékes tapasztalatok gyakorlati fel­használását. A legjobb munkások iskoláztatását Kassán, Eperjesen és Rozsnyón végezték. A tanítás elsőnapi programmját Ing. Kovaljev munkamódszeréről szóló előadás töltötte be. A követ­kező tanítási napon rohamcsopor­tokat alakítottak a munkahelyeken és felszerelték ezeket építőanyag­gal és szerszámokkal. A roham­csoportok az eddigi módszerekkel dolgoztak. A munkafolyamatokat pontosan követték és a munka el­végeztével megállapították a leg­jobban elvégzett munkaeredménye­ket és a módszert, — hogy hogyan lehetne a normát túlszárnyalni testi megerőltetés növelése nélkül. Le­szűrték a nyert tapasztalatokat és megállapították, hogy a leghelye­sebb munkafolyamattal Huszka László és Gazda András munka­csoportjai dolgoztak.. A két mun­kacsoport munkamódszereit össze­kapcsolták és az összesítés által nyert munkafolyamatot bemutat­ták a többi • munkacsoportoknak. A legjobb munkacsoportok ered­ményei a következők: a Gazda András vezetése alatt álló munka­csoport 385.3%-ot ért el, Huszka László munkacsoportja 316.5%-ot ért el és Skapura Tamás munka­csoportja 309.2%-ra teljesítette a normát. A Gazda—Huszka-féle közös munkafolyamattal a munka­teljesítmény 419.6%-ot mutatott fel. anélkül, nogy a munka minősége változott volna. Az utolsó napon a Skapura—Vicsko egyesített munkacsoport a Gazda— Huszka módszerrel 407.7%-ot és elsőfokú minőségű munkateljesít­ményt nyújtott. Az Ing. Kovaljev módszerének alkalmazásával elért tapasztalatok bizonyítják, hogy íokozni lehet a munkateljesítményt nagyobb testi megerőltetés nélkül is. Egyúttal igazolják azt is, hogy milyen ha­talmas segítséget nyújt dolgozóink­nak a szovjet sztahanovisták és műszaki újítók értékes tapasztala­tainak gyakorlati felhasználása. A Kelelszlovákiai Téglagyár dolgozói a minőség javításával, a műszaki ioiyamaf jobb megszervezésével teljesítik a negyedik tervév feladatait A mult év nem hozott dicsőséget a Keietszlovákiai Téglagyár dolgo­zóinak. Elmaradtak a tervteljesítés­ben, aminek nemcsak a gépek tel­jesítőképességének rossz kihaszná­lása, hanem a gyártott téglák minő­sége is oka volt. Igaz, hogy a prés­gép nem tudta azt nyújtani, amit vártak tőle, de mint ahogyan Alexy elvtárs, az üzembizottság elnöke mondja, munkájuk tárgyát, az agya­got sem ismerték jól. Egyhelyen túl­zsiros volt, másutt kévésbbé volt zsíros. Az agyagbánya rétegezését nem ismerték tökéletesen, a tégla állandóan repedezett és a selejt sokszor 10%-ra is rúgott. Kísérletek az agyaggal Hosszú hónapokig kísérleteztek az agyaggal, hogy kiküszöböljék a gyártásban mutatkozó akadályokat. Végül is a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. Ma már az agyagot nemcsak egy rétegből szál­lítják. mint azelőtt, hanem a bá­gergéppel kitermelt különböző réte­gű agyagot összekeverik, ami után lényegesen javult a tégla minősége A Keletszlovákiai Téglagyár gyárt­mányai már nem repednek és a se­lejt 1.6%-ra csökkent. A szorgalmas munka más éred­'ményeket is hozott. Azelőtt a nyers­tégla. szárítása hat napig tartott A keverés után rájöttek arra, hogy az agyag víztartalma csök­ken és így a szárítás ideje önma­gától 4 és fél napra zsugorodik. Az üzem vezetősége megtette á szükséges intézkedéseket, hogy az eredmények alapján már a negye­dik évben sikeresebben dolgozhas­sanak, mint a mult évben. A Kohó­kombinát gigantikus építkezésén napról napra több téglára van szükség Kell, hogy a Keletszlovákiai Tég­lagyár fokozza termelését, kell, hogy megfeleljen a negyedik tervév fölemelt feladatainak. Az üzemve­zetőség okulva a mult hibáiból el­határozta, hogy még a harmadik tervév befejezése előtt kijavítja a gépeket ,ésc ezt el is végezték, úgyhogy a januári tervteljesités­ben már sok olyan gép is részt­vesz. amely fokozza a téglagyár munkájának termelékenységét. A présgépen végzett konstrukciós mun­ka sokat segít — mondja Alexy elvtárs, — gyorsabb a forgása, na­gyobb a teljesítőképessége, jobban ki tudjuk használni. Az első eredmények már is meg­látszanak, mert a gépek termelése fokozta a dolgozók munkalendületét, kedvét, ami a napi terv teljesíté­sét is fellendíti. Igaz viszont, hogy a munkaerők 10%-a, ami szüksé­ges volna a terv teljesítéséhez, ma is hiányzik. Ezt pótolja a munkások lelkesedése mert az újévet munkaversennyel kezdték meg, amelyben résztvesz az üzem minden dolgozója, az ad­minisztratív erők is, akik szintén téglagyári munkások voltak azelőtt. Dulka József igazgató ez évben már két éjjeli műszakot dolgozott le. Az adminisztrációban dolgozó erök 120%-os eredményt értek el a le­dolgozott éjszakai műszakokban, de hivatali munkájukat is lelkiismere­tesen elvégezték. Ezekben résztvet­tek Herbák János a bérosztályről, Volosin László normázó és még vagy tizenheten. A tervteljesítés tettre késztet mindenkit. Az üzemvezetőség sok olyan kér­dést oldott meg, amely növeli a munka termelékenységét és javítja a munka minőségét. Azonban egy hibát még mindig nem küszöböltek ki és ez az, hogy nem ellenőrzik a cso­portok közti versenyt, az egyes cso­portok tagjai nem tudják, hol tar­tanak, nem népszerűsítik azokat, akik élre jutottak és nem tudja senki, ki maradt le. Ismertessék állandóan a verseny álJását a versenyben résztvevő munká­sokkal és meglátják, a tervteljesítés szilárdabb alapokon nyugszik majd. Tegyétek meg elvtársak az erre vonatkozó intézkedéseket és oldjá­tok meg ezt a fontos kérdést is olyan sikerrel, mint ahogy leküzdöt­tétek a műszaki-szervezési hibákat. Ebben az esetben bizonyosak va­gyunk, hogy a kassai téglagyár munkássága teljesíti a reá rótt fel adatokat és nem hiába vár majd a kassai téglára büszkeségünk és szemünk fénye a keletszlovákiai Kohókombinát. Méltló feladat ez, elvtársak, csak bátran előre. Kertész Imre. Küszöböljük ki az építőipar tervteljesítését hátráltató hiányosságokat! A tőkés építövállalkozók igen szoros munkafegyelemre szorítot­ták az épitőmunkásokat. Ezt a munkafegyelmet azonban pusztán a félelem szülte, mert a kapitalista rendszerben a későnjövés, a mun­kából való kimaradás egyet jelen­tett azzal, hogy a munkást kidob­ták az utcára és helyette olcsóbb munkaerő került, a munkátkeresö munkanélküliek tömegéből. A munkafegyelemnek ez a for­mája a kapitalizmus letűntével megszűnt. Ma már minden dolgozó tudja, hogy nem fenyegeti a mun­kanélküliség réme Az új szocialista termelési rend magával hozta az új szocialista munkafegyelmet, az önkéntes és öntudatos munkafe­gyelmet. Sajnos, az építőiparban nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren még nagy hiányok vannak. A legfelső vezetéstől a pallérokig és a munkásokig. Munkahelyek gyakori változtatár sa, munkából való kimaradás, fe­lelőtlen munkateljesítmény, nor­malazítás, mind gyakori esetek még mindig az építőiparunkban. Az építkezési tervek gyakran pontatlanok és így nem egy esetben le kell bontani a kész munkát vagy átalakítani, ami fölösleges munka­pazarlást jelent. A tervteljesítés sikeres eredmé­nyességét hátráltatja az is, hogy 60—80, söt 120 munkást is kell egy pallérnak vezetnie és ellenőriznie. A tapasztalat mutatja, hogy ez me­rőben lehetetlen. A pallérnak nem parancsolgatni kell, hanem mérni, számolni, ellenőrizni a munkásokat és a munkacsoportokat. Ehhez já­rúl még az anyagkezelés és ellenőr­zés, a munkamennyiség felmérése, a • létszám, a ledolgozott órák be­írása és sok-sok más ténykedés is. Mindezt egy palié'- nem bírja. Egy pallér legfeljebb 30—40 mun­kást tud jól vezetni. A megállapított normák elszá­molásánál is nagy hibák merülnek fel. Ezért keresik a munkások min­dig azt a pallért, aki „jobb fize­tést" csinál. így fordulhat csak elő, hogy sokszor kisebb munkatelje­sítményért magasabb bért kap a munkás, mint amit ténylegesen ki­érdemelt, vagy fordítva. Ezt a hi­hát sürgősen ki kell küszöbölni. Ezzel lényegesen fokozhatjuk a munkamorált. • A nagyobbszabású építkezések­nél az építőanyag kezelésében és leadásában is nagy hibákat ész­lelhetünk. Az anyag minden kü­lönösebb rendeltetés nélkül kerül az építkezéshez, ott lerakják és előkészítik, később jön az utasí­tás, hogy az anyag más munka­helyre van szánva. Felrakás, el­szállítás, csupa fölösleges munka, ami kiküszöbölhető, ha az anyag­kimutatás egyidőben érkezik az első szállítmánnyal. A szakszerű leraktározás is megkönnyítené a további munkafolyamatokat. A munkásnak nem szabad elvesz­tenie a munkakedvét, erre pedig nagy a lehetőség, ha nem kapja meg idejében a kellő utasításokat a munkára vonatkozólag. A pallérok túlterheltsége bizony sokszor okoz '.iyen bajokat. Ha ezexet a hibákat ki fogjuk küszöbölni, a munkafegyelem meg­szilárdul, a tervteljesítés eredmé­nyesebb lesz. Végü. kitérek még a fluktuáció kérdésere is. Gyakori eset, hogy építőipari szakmunkásaink más szakmákban vállainak munkát, az állami mezőgazdasági birtokoknál, vagy az állami erdőknél. Az indító­okok egyike: kedvezőbb munkavál­lalási lehetőségek, jobb díjazások. Ha szakmunkásainkat a kitanult szakmában megakarjuk tartani, ezt a kérdést is rendezni kell. Biztosí­tani kell építőipari munkásaink számára a kedvező feltételeket. Kovács Imre, pallér, Vilke A szlovák művészi film az ötéves terv negyedik évében A Csehszlovák Állami Film az ötéves terv negyedik évét fontos feladatok jegyében kezdte meg, amely feladatok hazánk gyorsított szocialista felépítésében és a kiéle­ződött nemzetközi helyzetben fil­münk agitációs és nevelő küldeté­séből folynak. Ezért a filmmunká­sok munkájának egyik fő irányvo­nala az elkövetkező időben a mun­ka fokozott művészi igényessége, hogy a filmalkotások hathatósan és meggyőzően teljesíthessék fon­tos küldetésüket. A szlovák művé­szi film is hasonló feladatok előtt áll. A szlovák munkásmozgalom tör­ténetéből vett „A harc holnap vé­getér" című sikeres film befejezése után, amelynek fő alkotóit a leg­magasabb kitüntetésben, az állam­díjban részesítették, az 1951-es év­ben, P. Bielik rendezőnek egy to­vábbi filmjén, a „Megindul a he­gyek népe" filmen dolgoztak, amely befejezés előtt áll. Ez a film a munkához való helyes viszony ak­tuális kérdéseit oldja theg a hegy­lakók sorsán, akik fokozatosan fel­ismerik, mit ád a dolgozó népnek SzlováKia .parosítása. Az 1952-es termelési év a szlovák művészi filmben két játékfilm lefor­gatására számít. Erre az időszak­ra, valamint a további időszakokra főleg a következő filmek jönnek számításba: Az „Iffá szívek" című optimista film a bányászifjúságról szól. A filmet I. Bukovčan és M. Nitra öt­lete és forgatókönyve alapján ezek­ben a napokban kezdi rendezni V. Kubasek, V. Pavlovics művészi együttműködésévé. Továbbá forga­tásra kerül az Egri Viktor „Közös út" című színdarabja alapján ké­szült film, amely a burzsoá nacio­nalizmus elleni harcról és az EFSz­ek felépítéséről szól egy délszlová­kiai faluban. Ezt a filmet V. Bahna rendezésében, Rakovsky Tibor mű­vészi együttműködésével készítik. A kapitalista Köztársaság alatti szegény -szlovák falu tipikus sor­sát V. Mináč dolgozta fel, Pet.er Jilemnicky nemzeti művész klasz­szikus regénye, a „Töretlen föld" alapján I. Bukovčan és J. Mach tendezők a szlovák népi alkotás fejlesztéséről szóló színes, zenés vígjáték tárgyán dolgoznak. A. Ma­renöin Tokajikról, ahol a fasiszta megszállók legborzalmasabb pusz­tításai után az emberek törhetetlen akaratával és szívósságával új élet épült, írt forgatókönyvet. J. Hamza anyagot gyűjt nagy szocialista épít­kezésünkről, a. HUKO-ról szóló filmhez. A többi készülő anyagból említésre méltó még a CsKP meg­alakítása idejéről szóló történelmi kép a szlovák proletariátusról és a gyárak leépítéséről, amely a „Krom­pachy" címet viseli. Ezen az anya­gon J. Skalka szerzővel együtt dol­gozik M. Nitra. A podbrezová! vas­művekben folyó munkáról szól az „Acél és forgács" című filmnovella, amelyet L. Simun ötlete nyomán, L. Kudelka dolgoz fel. V. Mináč mai szövetkezeti témáról, Egri Vik­tor, a Szovjetunió számára készülő najók építéséről, a komáromi hajó­gyárak életéről Ír filmnovellát. Ugyancsak szó van Fr. Hečko „Fa­názas falu" című regényének dra­matizálásáról is. A szlovák film életében az 1952­es évben kiemelkedő eseményt fog jelenteni a bratislavai filmmüter­mek befejezése. Ezekben a műter­mekben már a nyári hónapokban megkezdik az első munkákat. Ez a tény is bizonyítja, hogy a szocialis­ta felépítés időszakában mily nagy gondoskodásban .észesül ifjú szlo­vák filmművészetünk, amelynek & szovjet filmdolgozók példájának és módszereinek elsajátításával és a cseh munkatársak segítségére tá­maszkodva minden. előfeltétele megvan ahhoz, hogy a kitűzött fel­adatokat sikeresen elvégezze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom