Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-18 / 15. szám, péntek

6 UJSZO 1952 január 18 Qjuda pe sh Lpú tiLw ti 7— Sporté ei a Rákosi Mátyás Müvekben Budapest XXI. (csepeli) kerületé­ben emelkedik Magyarország nehéz­ipari üzeme, a Rákosi Mátyás Mü­vek. A városnak is beillő gyár nem­csak „Csepel" márkájú kerékpár­jairól, motorkerékpárjairól, varró­gépeiről, szerszámgépeiről és egyéb export-áruival nevezetes európaszer­te, hanem kitűnő sportolóiről is, akik Magyarország színeinek képvi­seletében évről-évre számos figye­lemreméltó eredményt értek el a nemzetközi versenyeken. A Rákosi-Müvek sportköre, a „Csepeli Vasas" nevelte fel például Ambrózy Jenőt, a súlyemelés volt könnyűsúlyú világbajnokát Bonyhá­di Ádámot, aki a berlini Főiskolai Világbajnokságokon második helye zést ért el kalapácsvetésben, Tölgye­si Vilmost, a Berlinben harmadik helyen végzett 1500 méteres futót. A szófiai Európa-bajnokságokon si­kerrel szerepelt magyar röplabda­válogatott 6 tagja közül 4 csepeli vas­munkás volt. A Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország or­szágútjain lefolyt nemzetközi „TAMS" motorkerékpáros békever­senyen hibapont nélkül végzett ma­gyar együttes zöme a Csepel-gyár sportolói közül került ki — s Cse­pel motorkerékpárok nyergében érte el a jő eredményt. A kimagasló eredmények alakja a tömegsport! A nagy vasmű dolgozói közül egyre többen kapcsolódnak be tevé­kenyen a sport valamelyik ágába. Mig a felszabadulás előtt a gyár­nak egyetlen sportköre volt, amely­ben néhány tucatnyi sportoló saját költségén foglalkozott labdarúgással és tekével, jelenleg 17 sportkör működik a csepeli gyárban, e sport­köröket a Rákosi Müvek központi sportegyesülete, a Csepeli Vasas fogja össze, irányítja és fejleszti egyre magasabb szírivonalra. A dolgozók választotta szakszer­vezeti bizottság sokoldalú támoga­tásban részesíti az üzem sportolóit: Helyreállította a háború során meg­rongálódott sporttelepet, s új pá­lyák, sporttermek, öltözők egész so­rát építette. A gyár közel 30.000 nézőt befogadó stadiónjában 3 lab­darúgó és ugyanannyi atlétikai pá­lya, tennisz-, röplabda-, kosárlabda­pályák állanak a sportplók rendel­kezésére. Torna- és vívótermek, ökölvívó- és birkőzótermek, kézi­labdatermek, modern fürdők, öltö­zők sorakoznak a csepeli štadión fedett csarnokaiban. A központi sporttelepen kivül az üzemrészek 17 sportkörének számos nyitott és fedett sportpálya is van. A sportolók teljesen ingyen kap­nak sporteszközöket és minden fel­szerelést. Edzéseiket 33 szakavatott edző irányítja. Edzések és versenyek alkalmával hivatásos masszörök „gyúrják" izmaikat. Üzemi mun­kabeosztásukat úgy állapítják meg, hogy az edzéseken és a versenye­ken akadálytalanul résztvehessenek. Nagyobb versenyek előtt a verseny­zőket edzőtáborokban készítik elő a mérkőzésekre. A táborozás tar­talma alatt rendkívüli, fizetéses sport-szabadságot élveznek. A „Munkára Harira Kész" mozgalom A Rákosi Müvekben a sport azóta vált a legszélesebb tömegek közkin­csévé, amióta Magyarországon is megindult és fellendült a szovjet „GTO" mintájára szervezett „Mun­kára Harcra Kész" mozgalom, amelyben immár az egész ország­ban félmilliónál több dolgozó vesz részt. Az MHK résztvevői maguk szab­ják meg, hogy mily sportágban akarják kiállani a próbákat. A versenyszámok között 100 méteres síkfutás, 8 kilóméteres és 5 kilo­méteres gyaloglás, gránátdobás, 150 méteres akadályfutás. 1000 méteres síkfutás, súlylökés, stb szerepel. A sportoló a próbázás alkalmával el­ért eredménye alapján I. vagy II. fokozatba kerül, s annak jelvényét viselheti. A fokozatok eléréséhez szükséges minimális teljesítmény férfiaknál nagyobb, nőknél kisebb és ifjaknál szintén kisebb. Az MHK mozgalom a Rákosi Müvekben is sokezer dolgozót moz­gósít a sportra. Az MHK-próbázások nagyszabá­sú tömegversenyek formájában foly­nak le a Rákosi Müvek Sportpá­lyáin. 10 X 100-as staféták mérkőz­nek tornaegyüttesek mutatják be tudásukat, labdarúgócsapatok, kézi­labda és röplabda-együttesek mé­rik össze képességeiket. Nem egy új tehetség bukkan fel e tömegver­senyeken, melyek győztesei a szak­szervezeti bizottság dijait — kerék­párt, rádiót, töltőtollat, könyvet, stb. nyerik el az MHK mozgalom jelvényein kívül. Spartakiádok A szovjet üzemi sport tapaszta­latai alapján honosították meg a magyar szakszervezeti sportban a spartakiádok intézményét is, amely­nek összetett versenyeit az idén au­gusztus elejétől szeptember 13-ig 80.000 versenyző résztvételével bo­nyolították le az ország minden ré­szében. A spartakiád röplabda, asztali tennisz, kerékpár és atlétikai ver­senyekből áll. Az atlétikai számok: 100 méteres síkfutás, 10X100 mé­teres váltó, gránátdobás, 8 km-es gyaloglás gyorsított menetben, távol ugrás. Az együttesek és az egyéni ver­senyzők először üzemenként mérik össze tudásukat. Ezután 1 1 szak­szervezet legjobb sportolói döntik el egymásközt a szakmai elsőséget majd az ország szakszervezeteinek legjobbjai mérkőznek egymással a Szakszervezetek Országos Tanácsa vándordíjáért. A Rákosi- Müvek sportolói a cse­peli központi stadiónban 30.000-néí több néző jelenlétében, 2000 verseny­ző résztvételével tartották kétnapos üzemi spartakiádjukat, melyen szá­mos kimagasló eredmény született. Varasdi 10.6 mp-re futotta a 100 métert, Lohász Irén, az európai ranglista kilencedik helyezettje, 5 méter 70 cm-t ugrott távolba, stb. De a kimagasló egyéni teljesítmé­nyeknél is értékesebb eredmény volt az a tény, hogy a spartakiád sok új hívet toborzott a tömegsport számára a versenyek alkalmával, s az utánuk következő napokban ezer­nél több vasgyári munkás- dolgozó, kapcsolódott be a sportba. Minőségi versenyzőket nevel a tömegsport A „Munkára Harcra Kész" moz­galom útján a sportba bekapcsoló­dó dolgozók üzemrészük sportköré­lek szakosztályaiban fejleszthetik tovább tudásukat. Az üzemi szak­osztályok kiemelkedő tehetségű sportolóit a gyár központi sport­clubjának „minőségi' szakosztá­lyai nevelik tovább, élvonalbeli ver­;enyzöKké. A labdarúgás az üzem legnép­szerűbb sportága. A gyár dolgozói kétszáznál több csapatot alakítot­tak. Az osztályba nem sorozott já­ékosokból álló „alapfokú" csapatok a házibajnokság Keretében mérik össze tudásukat. A legnagyobb já­tékerő'. képviselő cápátok indulnak a kerületi bajnokságokon. Az 1951­es idényben a Rákosi Müvek 54 csapata vett részt Budapest XXI., (csepeli) kerületének bajnokságain. A gyár központi labdarúgó csa­pata, a ,,Csepeli Vasas", az orszá­gos bajnokságok állandó résztvevő­je. Jelenleg az NB I, Liga ötödik helyezettje Edzője Opata, a magyar válogatott labdarúgócsapat egykor nülföldön is jólismert játékosa. A birkózók Közül kiemelkedik a 20 éves tehetséges Kovács János, Bóbis világbajnok méltó vetélytár­sa, a második legjobf magyar ne­íézsúlyú birkózó. A Rákosi Müvek sportköreiben sok új, fiatal birkózó tehetség van íelnövőben. Edzőjük Matúra Mihály, az egykor világhírű magyar birkózó. Az ökölvívók a legutóbbi 5 év során szilárdan megvédelmezték or­szágos csapatbajnoki címüket. A korcsolyázók közül Jurek Esz­ter és C zak ó György mükorcsolyá­ók 1951 őszén 6 hetet töltöttek Berlinben, ahol a Német Demokra­A jégkorongbajnokságról jelentik: Kitűnő küzdelmeket hoztak a tegnapi mérkőzések Az <rszágos jégkorongbajnoksá­got tegnap folytatták Osztraván. A tcllu. :kuzón nagy küzdelmek vol­tak, A mérkőzésekről az alábbiak­ban számolunk be: ATK— HUTE Chon.utov 5:3 (2:1, 0:1, 3:1). Több mint. ötezer néző előtt bonyolították le a találkozót. Az ATK csatárai jobbak voltak, az eredmény reális. Vítkcvicke Železárne—Sparta 2:1 (1:0, 0:0, 1:1). Érdekes küzdelmet hozott a mérkőzés. A honi csapat nagy ,elkesedéssel küzdött, egygó­los győzelme megérdemeltnek mondható. Zbro ovka Brno I.—Tatra Smi­•hov <4-0 (4:0, 2:0, 2:0). Az esti mérkőzés 16.000 néző előtt került sorra. A Zbrojovka uagy gólarányú győzelme szerencsésnek mondható. A tabella állása: 1. Vítkovice 2. ATK 3. Zbrojovka 4. Sparta 5. Smi.hov 6. Chomútov 0 16:4 0 10:7 12:6 10:7 5:18 5:16 0 Az ökölvívó válogatottak gondos kiválasztása A Központi Szokol Bizottság sportsza kosztály ának munkája az olimpiai esztendőben arra irányul, hogy ciztosítsa érett sportolók szé­les kádert-inek rendszeres és állan­dó előkészítését és az utolsó sza­kaszban a legalkalmásabbak kivá­lasztását, akikre az a feladat vár, hogy képviseljék népi demokrati­kus köztársaságunka. a XV. Olim­piai játékokon. A Szokol Központi Bizottság ökölvívó szakosztálya körülbelül -:étszáz versenyzőből álló kádert tart nyilván. Ezek egyleteikben ké­külnek eiö, hogy minél jobban megállhassák helyüket a válogató versenyben. Az első ilyen válogató verseny selejtező tornak formájá­ban szombaton és vasárnap, folyó hő 26-Sn és 27-én fog lefolyni, még­pedig három helyen, úgymint Prá­gában, Osztravában és Dubnicán. Mindegyik ilyen tornán tíz súly­csoportban több mini hatvan ver­senyző fog küzdeni, akiket páron­Ként sorsolnak ki. A mérkőzés győztese a további válogató torná­ba jut, amelyet T"ebruár 23-ára és 24-ikére terveznek A selejtező mérkőzést külön-külön műszaki bi­zottság fogja értékelni amely né­mely esetben úgy is dönthet, hogy egy vesztes, eme)let r azonban te­hetséges és kiváló minőségű ököl­vívó a további februári tornában is résztvehet. Ennek a második se­lejtező tornának legjobb ökölvívói szűkebb versenybe kerülnek, amely­ben rajtolni fognak a hadseregbeli sportjátékok ökö'vív, győztesei is. Ezt a mérkőzést má-ciusban tart­ják meg és ebből fog azután kike­rülni a legjobb két ökölvívó mind­egyik súlycsoportban, akik azután Külön befejezd előkészületen men­nek ktrszt.ül az Olimpiai játékokon résztvevők kiválasztása céljából. NV Bratislava—Pardubice 12:2 (3:0, 5:1, 4:1) Az J.ŇV Bratislava tegnap esti ba­rátságos jégkorjng mérkőzésére több ifjúsági játékossal' vette fel a vüzdelmet. Négyezer néző előtt érdekes, szép mérkőzést játszott a lét csapat. A honiak egy tucat gó­los győzelme teljesen megérde­meltnek mondható. HWM MI MIt WMHWMWW tt tl WM Wt tt WM UJ SZO, a Csehszlovákia magyar dolgo­zók napilapja. — Szerkesztőség: Bratisla­va, Jesenského 8—lü. Telefon: f47—16 és 352—10. Főszerkesztő J_,örincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, központi kiadóhi­vatala, Jesenkého 12. Telefón: üzemi elő­fizetés és lapárusítás 27-1—74. egyéni elő­fizetés 262—77. Az ÜJ SZŐ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahiva­talokon is. - Előfizetési díj lí évre 120 Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre a Népnaptárral együtt 100 Kčs. — Feladó és irányító postahivatal Bratisla­va II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdá­ja. Bratislava. AZ IGAZI BARATSAG Elmondta Borisz Zambrimbrore, a Szovjetunió bármasugróbajnoka A „Szovjetszkij Szport" egyik leg­utóbbi száma közölte az alábbi cik­ket. Borisz Zambrimborc a 40es évek első felében a legjobb szovjet hár­masugró volt. 1944-ben felállított 15.23 mes össz-szövetségi csúcsered­ményét később Leonid Scserbakov javította meg. A Scserbakovval ví­vott küzdelmek során utóbb Zam­brimborc is jelentősen megjavította eredményét. Zambrimborc a háború befejezése óta Rigában él, az ottani Daugava-sportkör tagja. „Beszélni szeretnék a barátságról, amely hozzásegíti a sportolót a jobb eredmény eléréséhez, arról a barát­ságról, amely sikereket hoz. Leonid Scserbakovval — a köztünk levé korkülönbség ellenére — mi már régi barátok és vetélytársak vagyunk. Az edzéseken és a versenyeken nagy figyelemmel kisérjük egymást. Egyi­künk sikere irányt mutat a másik­nak, nem engedi az egyhelyben topo­gást, nem engedi,hogy megelégedjünk az elért eredményekkel. Három évvel ezelőtt, amikor meg­tudtuk, hogy milyen megtisztelő fel­adatot tűzött ki elénk, sportolók elé a párt Központi Bizottsága, akkor még jobban megértettük, hogy* a csúcseredmény nemcsak egyéni sport­ügy, hanem ezekkel a csúcseredmé­nyekkel a hazánkat, a népünket is szolgáljuk. 1949-ben Leonid Scserba­kovval azt a feladatot tűztük ki ma­gunk elé, hogy megdöntjük a hármas­ugrás Európa, csúcsát, amely akkor 15.52 méter volt. Nem gondolkoztunk azon, hogy ki lesz közülünk az első, aki a csúcseredményt megdönti. Sok­kal fontosabb volt az, hogy a csúcs­eredményt szovjet sportoló tartsa. Találkozásaink alkalmával gyakran | tanácskoztunk, rámutattunk egymás hibáira, tapasztalatcserét tartottunk, Ez hozzásegített bennünket eredmé­nyeink megjavításához. 1950-ben Leo­nid Scserbakov 15.70 mes ugrással megjavította az Európa-csúcsot. Ké­sőbb én is túlszárnyaltam a régi csú csot — 15.66 m-t ugrottam — majd megnyertem az össz-szövetségi baj nokságot. Most még nagyobb feladatot tűz­tem magam elé — a világcsúcs megdöntését. A nagyjelentőségű határozat óta eltelt három év alatt állandóan arra törekedtünk, hogy technikánkat tö kéletesítsük. A csúcsokért folyó küz­delem során még jobban megerősö­dött közöttünk a barátság. Amikor találkoztunk a versenyeken, még in. kább belemélyedtünk az ugrás tech­nikájának részleteibe, kutattuk az okokat, amelyek akadályozták a még jobb eredmények elérését. Leonid rá­mutatott döntő hibámra; elrugaszko dás előtt elnyújtottam az utolsó lé­pést, ezzel csökkentettem a lendülete­met. Barátom figyelmeztetését figye. lembevéve, nagyobb gondot fordítot­tam az elugrás előtti utolsó lépésre. Vetélytársam edzője, Nyikoláj Ozo­lin, a sport érdemes mestere szintén segített nekem ugrótechnikám meg­javításában. Amikor figyeltem Scserbakov ed­zését, felhívtam figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítson a láberősí­tő gyakorlatokra és azt ajánlottam neki, hogy a dobbantóléc felé közeled­ve jobbár^ összpontosítson az ugrás­ra." A kapitalista országokban ilyen se­gítségnyújtás a vetélytársnak el­képzelhetetlen. Számunkra, szovjet sportolók számá­ra ez temészetes dolog, máskép nem is lehet. Az elmúlt idényben nem sikerült egyéni csúcseredményemet megjavíta­nom. Lábsérülésem miatt nem volt si­keres a szereplésem, Scserbakov mö­gött mindig második helyen végez­tem. Azóta a sérülésem már teljesen rendbejött és most már újra edzés­ben vagyok. Meggyőződésem, hogy a világcsúcs szovjet sportolóé lesz. E cél elérésére sok munkát és figyelmet szentelek. Most, hogy a tél beállt, igyekszem testi erőmet növelni, kü­lönböző gyakorlatokat végzek, többek között súlyzóval, tornaszereken, rend­szeresen mezeizek. Technikám fejlesz­tése mellett igyekszem segíteni a lett fiataloknak is eredményeik megjaví­tásában. örülök tanítványaim eredményeinek. Itt van például Arnisz Bute, legjobb hármasugró eredménye 14.92 méter. Erik Kehrisz 14.56-ot ugrott az el. múlt évben. Ezek az eredmények megközelíti a sportmesteri szintet. A fiatal sportolókkal nemcsak a pályán, vagy a tornateremben foglalkozom, hanem mint egy politikai tanuló-cso. port vezetője ismertetem előttük a bel- és külpolitikai eseményeket, elő­adásokat tartok. A legutóbbi előadá­som címe „Szovjet sportolók a béké­harcosai" volt. A szovjet sportolót a sportolói cím sok mindenre kötelezi. Elsősorban arra kötelezi, hogy legyen a hazának hü fia, szentelje minden erejét és te­hetségét azoknak a nagy feladatok­nak a teljesítésére, amelyeket a Bol­sevik Párt a testnevelési mozgalom elé kitűzött. tikus Köztársaság vendégeiként eredményes tréninget folytattak a redett műjégpályán. Az evezés, újkeletü sportág a Rákosi Müvekben, mert a múltban a. vasmunkások nem űzhették a kiváltságosak sportját, a regattát. Ma már 8-as, 4-es regattában, ••ublóban, szkiffben egyaránt jó eredménnyel versenyeznek a csepeli sportolók. A gyár hatalmas vízi­teleppel 50x80x20 méter nagyságú, 500 csónak befogadóképességű ka­j ak^ara zzsal rendelkezik. A vívók 5 mester vezetésével 2 'ivóteremben folytatják edzéseiket. Az oktatást Gerevich Aladár, a Kardvívás világbajnoka irányítja. Az asztalitenisz a legelterjedtebb sportágak közé tartozik. Minden üzemrészben 3—4 versenyasztalt .áhítottak fel, á kultúrterem, vagy a tornaterem erre alkalmas részén. A központi sporttelepen húsznál több verseny asztal sorakozik az f dzőtet mekben. Többezer dolgozó űzi rendszeresen az asztalitenisz sportot, közülük ötszáznál többen versenyeznek. 1951-ben a kerületi versenyeken 30 csapaí 120 verseny­zője képviselte a Rákosi Müveket. Hosszú volna felsőt ölni mindazo­kat a sportágakat, amelyekben a Rákosi Müvek dolgozol tevékenyen résztvesznek. A gyár 17 sportköré­nek 27-féle szakosztályában a tor­.iától a turisztikáig, az úszástól a kerékpárig a sport minden ágát dolgozók ezrei űzik, fejlesztve testi erejüket, ügyességüket, találékony­ságukat — sajátmaguk hasznára, az egész ország javára A Rákosi Müvek sportolói a sport terén e!é"t. eredményeiket termelő­munkájuk megjavítására, terveik túlszárnyalására hasznosítják. A gyár legjobb sportoló' egyúttal üze­mük élenjáró dolgozói közé is tar­toznak: Farkas Antal, a kézilabda­válogatott tagja, a gépüzem egyik egjobb dolgozója Buronyi László, súlyemelés országos Uajnoka, a for­gácsoló üzem legjobbjai közé tar­tozik. Reisz István, a 125 kem hen­gerűrtartalmú motorkerékpár-baj­nokság győztese, a motorkerékpár­gyár egyik élenjáró szerelője. A Rákosi Müvek sportolói test­edzéssel és munkával küzdenek ha­zájuk népgazdaságának erősíté­séért, a béketábor erejének fokozá­sáért, híven a fogadalomhtnj, ame­,yet a magyar sportolók a Béke Vi­xágtanácsához intézett táviratukban tettek: „Megígérjük, hogy a világ töb­bi sportolóival együtt harcolni fo­gunii a háborús gyújtogatók el­len, s a Szovjetünk vezette béke­tábor tagjaiként mindent meg­teszünk a világ békéjének meg­véde' mezéséér t." i

Next

/
Oldalképek
Tartalom