Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-18 / 15. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek/ Bratislava, 1952 január 18, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 15. szám c/l mai számban : A szovjet nép megemlékezik V. I. Lenin halálának 28. évfordulójáról (3. old.) A. J. Visinszkij szovjet külügyminiszter nyilatkozata (3. old.) A pártoktatási év tanulóköreinek segítségére (4. old.) Beszámoló a latorkeszi EFSz évzáró közgyűléséről (5. old.) Budapesti sporttevéi (6. old.) Dr. Václav Vacek, Prága főpolgármestere; Tjaíálittuuisam JĽetiinneL Ez év januárjában van negyven éve annak, hogy Prágában összeült Oroszország szociáldemokrata munkáspártjának konferenciája. A konferenciát a Népházban tartották meg, tóban a teremben, amely ma minden idők legnagyobb zsenijének, Vlagyimir Iljics Leninnek nevét viseli. Lenin ezen a történelmi prágai konferencián tnaga elnökölt, beszámolt és felszólalt a vitában a legfontosabb kérdések kapcsán és minden döntő határozat szerzője volt. Lenin ezen a konferencián bebizonyította, hogy a bolsevikok tovább nem maradhatnak egy pártban a mensevikekkel, olyan emberekkel, akik elárulják a munkások és parasztok ügyét. Lenin fényt vetett arra a kérdésre, hogy itt nem csupán a burasoázia ügynökeivel és az árulókkal való tényleges különválás betetőzéséről van szó, de arról ls, hogy egyidejűleg elkerülhetetlenül szükséges az összes eddigi szociáldemokrata pártoktól eltérő új, erős pártot teremteni, olyat, amely mentes az opportunista elemektől. Üj típusú pártot, a bolsevik pártot. Ez meg is történt, a prágai konferencia 1912-ben megszabta az irányvonalat. Elhatározták, hogy kiűzik a mensevikeket a pártból és újtípusú pártot építenek ki. Ehhez a döntéshez megérett minden előfeltétel. Lenin írásaiban a bolsevik pártnak megadta a világnézeti, szervezési, politikai és elméleti fegyvereket. Hiszen egész életét a forradalmi bolsevik párt megteremtésére irányuló harcnak szentelte, amely képes lesz vezetni a proletariátus harcát a kizsákmányolók megdöntésére és a munka felszabadítására. Nőttön-nőtt a forradalmi hullám, amelyet egységes, döntő csapásra kellett irányítani. Ha e sorsdöntő konferencia negyvenedik évfordulójára emlékezünk és értékeljük a nagy és felejthetetlen Lenin halála óta eltelt Tiuszonnyolo esztendőt, azt látjuk, hogy halhatat ían műve napról-napra hatalmasabban szól az egész világ száz meg százmillió emberének szivéhez. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az ősrégi Prága minden? i icfök legnagyobb férfiának személves látogatására emlékezhet és hogy e sorsdöntő történelmi esemény színhelye volt. Természetesen más Prága volt az, mint a mai. A prágai munkások nem ölelhették szívükre a konferencia küldötteit, nem is tanácskozhattak velük. Nem volt erre idő, s a körülmények sem vol(Folytatáe a 2. oldalon.) Az állami birtokok szocialista munkaversennyel harcolnak a békéért Versenyben a szenei állami birtok és a magyarországi dánszentmiklósi állami birtok dolgozói Kedden, január 15-én Ünnepélyes keretek között hozták Szencen nyilvánosságra a szenei állami birtokok és a magyarországi dánszentmiklósl állami birtokok dolgozói közötti szocialista munkaverseny feltételeit. Az ünnepélyes aktus a csehszlovákmagyar barátság és együttműködés megszilárdításául szolgál és jelentősen hozzájárul a két baráti állam dolgozóinak sikeres békevédelmi harcához. A munkaversenyt a szenei állami birtok összes dolgozóinak részvételével a gyönyörűen feldíszített mozáhelyiségben megtartott teljes üzemi ülésen hirdették ki a helybeli szlovák és magyar lakosság nagy érdeklődése mellett. A gyűlésnek ünnepi jellege volt és jelszónak ezt adták ki: „A csehszlovák állami birtokok szocialista munka'rersenynyel harcolnak a békéért". Az ünnepi gyűlés tiszteletbeli vendégel sorában megjelent Füredi József, a Magyar Népköztársaság bratiszlavai főkonzulja, František üxo, a földművelésügyi miniszter helyettese, Jozef Bárdon, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mezőgazdasági alkalmazottai szövetségének központi titkára, Kovács János, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal képviselője, Hribnák képviselő, Jedinák Mihály, a járási Pártbizottság elnöke és még sokan mások. A munkaverseny felhívása kiemeli azt a tényt, hogy a munkaverseny megerősíti Köztársaságunk és a Magyar Népköztársaság közötti baráti együttműködést és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelésre vonatkozó tapasztalatok kölcsönös kicserélését, ami nagymértékben hozzájárul mindkét állam mezőgazdasági termelésének üj, szocialista alapokra való fektetéséhez. A szocialista munkaverseny 1951 október 1-től 1952 október l-ig tart. A munka verseny eredményeit negyedévenként fogja kiértékelni egy közösen megalakított bizottság. A szenei állami birtok dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a munkaverseny megszervezését és örömmel fogadták, hogy éppen a szenei állami bírtok dolgozóinak jutott az a megtiszteltetés, hogy ezzel a nemzetközi szocialista munkaversennyel elmélyítsék a kölcsönös barátságot Köztársaságunk és a Magyar Népköztársaság között. Tekintettel a mezőgazdasági termelés döntő jelentőségére, a sikeres munkaverseny nagymértékben fogja növelni mindkét állam birtokainak mezőgazdasági termelését. A szenei állami birtok dolgozóinak a munkaverseny elfogadásáról szóló válasza így végződik: „A nagy Szovjetunió segítségével közös harcvonalba lépünk a világbéke megvédésére tömörült békeszerető nemzetek hadseregébe hőn szeretett J. V. Sztálin elvtárs vezetése alatt. Az általunk megrendezett munkaverseny a világbéke megvédéséért folyó harc egyik eszközévé válik". • A battyáni elvtársak nem ismerték fel a pártsajtó terjesztésének fontosságát Száz meg száz agitkettös fáradhatatlan házról-názra járásának, meggyőző munkájának eredménye, hogy a kassai kerületi pártszervezet teljesítette felajánlását. A napi pártsajtó terjesztésének lelkes agitátorai össze tudták kötni a pártsajtó olvasásának jelentőségét békeharcunkkal, rá tudtak mutatni arra a segítségre, melyet a pártsajtó nyújt az ötéves terv munkahelyein a terv teljesítésében, a szovjet tapasztalatok terjesztésében. Minden embernek külön megmagyarázták Široký elvtárs azon szavainak jelentőségét, hogy a napi pártsajtóra azért kell előfizetni és azt olvasni, hogy az jobban összekapcsolhassa a Pártot és a kormányt a dolgozó néppel, jobban teljesíthesse a kollektív szervező funkcióját. Helytelenül értékelik a pártsajtó terjesztésének fontosságát ott, ahol a feladatokat csak adminisztratív módon akarják teljesítem. Gépiesen és a pártsajtó jelentőségének megmagyarázása nélkül akarják rávenni a dolgozókat a pártsajtó vételének szükségességére. Ilyen helytelen példát találtunk a királyhelmeci járás Battyán községében. Itt a helyi Nemzeti Bizottság is járatja az Uj Szói 15 példányban, de ennek elosztásával senki sem törődik. Napról napra tornyosulnak a fel sem bontott újságcsomagok és ott porosodnak az iroda sarkában. Amikor sor került a ruhajegyek kiosztására, a helyi Nemzeti Bizottság furfangos elnöke, ezt az alkalmat használta fel arra, hogy végre túltegyen ezeken a „papírkötegeken". Elhatározta, hogy minden ruházati jeggyei elad egy darab lappéldányt is. így pl. Szafkó András héttagú családja a hét ruházati jeggyel együtt az Uj Szó december 9-i számának hét példányát is kénytelen volt megvásárolni. Miről tanúskodik a battyáni példa ? Mindenekelőtt arról, hogy az elvtársak helytelenül értelmezték a napi pártsajtó terjesztésének jelentőségét, nem biztosították a lap elosztását és ami még fontosabb, annak olvasását. Nagy kár, ha a pártsajtó 15 példánya porban hever, ahelyett, hogy azt tizenöt helyi funkcionárius olvasná az EFSz-ekbem, a Földműves Szövetségben és a helyi Nemzeti Bizottságban, akik ebből a 15 példányból segíthették volna eloszlatni a termelési és beszolgáltatási féladatok szétírásánál, a szövetkezet építésénél mutatkozó sok-sok hiányosságot. Pedig a batytyáni szövetkezetben erre nagy szükség volna és a sajtó közös olvasása itt sokat segítene. (A Východoslovenská Pravda cikke nyomán.) A szovjet szakszervezeti küldöttek meglátogatják a Tátra-vidék üzemeit A Szovjet Szakszervezetek 5 tagú küldöttsége Alexander Petrovics Oszipov elvtárs, az össz-szövetségi Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára vezetésével szerdán, január 16-án meglátogatta a szviti Tatra-Szvit és Hemo-Szvit üzemek dolgozóit. A szovjet vendégeket Zdenek Válouch és Juraj Sen elvtársak, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárai kísérték. A Tatra-Szvit-iizem egyik legjobb dolgozójával, Verona Belejová Gál Dezső élmunkás négy esztendeje dolgozik már a Keletszlovákiai Gépmüvek kassai üzemében. Egyideig mint köszörűs dolgozott, később eredeti szakmájára, a lakatosságra tért át. Gál Dezső előtt nagy Jeladatok állnak. Az ő munkájára is számít az ötéves terv, az ő teljesítményére is számít a Párt és Gál Dezső ehhez mérten veszi ki részét az ötéves tewből. Az elmúlt évben átlagos normateljcsítménye 150%-on felül volt. Az üzemben szívós akaratú, öntudatos embernek ismerik. Vájjon véletlenek-e az ^1951-es évben elért eredményei? Nem véletlenek. Az elmúlt esztendőben alaposan kihasználta, gépét, jól megszervezte munkáját és mindig pontosan, — idejében foglalta el munkahelyét. Az elvtársak azt mondják, hogy a mult évben egyszer sem maradt távol a műszaktól. Elismerést és dicséretet érdemel szorgalmas munkájáért és követésreméltó példájáért. Mert hiszen ö is csak ember, neki is csak két keze van, mint a többieknek, de erős akarata, szívóssága és szorgalma lehetővé tette, hogy másfél ember Gál Dezső élmunkás a negyedik tervévbe indult normáját teljesítse egy egész esztendőn át. Meglátszott ez a fizetésén is. A 7—8000 koronás havi kereset az elmúlt évben többször is ismétlődött Gál Dezső elvtársnál. Az egyén példája valószínűleg követésre buzdított másokat isi, mert a régi Poledniak-üzem sikeresen fejezte be az évi tervet. — Az új esztendőben — mondotta Gál Dezső elvtárs elgondolkodva — hasonló eredményt, vagy még jobbat szeretnék elérni, mert a szorgalmam nem fog csökkenni. En tudom, hogy miért dolgozok, bár új munkabeosztást kaptam, a gépjavító műhelybe helyeztek át, de itt is megállom helyem, azon leszek, hogy a rám bízott gépek mí/nél előbb üzemképesek legyenek. Minden gép a napi terv teljesítéséhez járul hozzá. _ Nem riadok vissza a nehézségektől — folytatja tovább — és ami a legfontosabb, az ifjúmunkásokat, tanoncokat fogom segíteni, akiknek továbbképzésre, oktatásra van még szükségük. így beszél Gál Dezső élvtárs, a Keletszlovákiai Gépművek kassai üzemének élmunkása. Munkáján kívül teljesíti a Párt tagjának kötelességeit is. Fejleszti önmagát, hogy nevelni tudja az ifjú tanulókat, megismerteti velük a gépek összeállítását, helyes kezelését, hogy ne legyen selejt, hogy a gépek minél jobban megtegyék kötelességüket. Védnökséget vállalt Karap János 18 éves ifjúmunkás fölött, akit segít, fejlődésében. Est ajánlotta fel és hozzátette: — A gépek javítását úgy akarom végezni, hogy abból haszna legyen az államnak, haszna legyen a szocializmus nagy kassai építkezésének, a Kohókombinátnak is, amelynek munkájából közvetve én is kiveszem részemet. Sok ilyen Gál Dezsőre van szüksége a Pártvezette munkásosztálynak. Sok ilyen Gál Dezső építi a szocializmus soha nem látott nagy müvét és Járul hozzá a Sztálinvezette béketábor megszilárdításához. A Gál Dezsők hadserege a béketáboi• hadserege. Kertész Imre. HttjöWMttv^mif« elvtársnővel hosszabb beszélgetést folytattak munkamódszeréről, hogyan érte el 171%-os normateljesítményét és miként adja át nmkamódszerét a többi dolgozónak. Az ifjúsági műhelyben az 1316-os munkaszakaszon megnézték a szovjet vendégek a kifüggesztett grafikont, amely feltünteti a termelési tervet, a munkatermelékenységet és egyéb fontos termelési adatokat. A szovjet szakszervezetek küldöttségének vezetője javasolta a grafikon kibővítését úgy, hogy a munkacsoport minden dolgozója már első pillantásra lássa, mennyi selejtet mutat ki a napi termelés. A selejtnek a grafikonban való kimutatása lehetővé teszi a selejt csökkentését. Az üzem megtekintése után a szovjet szakszervezeti küldöttek munkaértekezletre ültek össze a Tatra-Szvit és a Hemo-Szvit üzemek dolgozóival, s fontos tanácsokat adtak a szakszervezeti ügyekben feltett kérdésekre. Oszipov elvtárs megmagyarázta a Szovjetunióban gyakorolt szocialista munkaverseny módszereit és a TatraSzvit-üzem módszereire megjegyezte, hogy habár a termelési tervet jól teljesítik, a minőségi tervet nem tartják be. Több „B" minőségű árut gyártanak mint ahogyan a terv a gyártást előírja. Szocialista munkavcrsennyel kell a „B" minőségű áru gyártását leszorítani. Oszipov elvtárs a továbbiakban megmagyarázta, hogyan kell a szocialista munkaversenyt megszervezni, ha a termelési ciklus két vagy három műszakon át tart. A látogatás alkalmából a TatraSzvit és Hemo-Szvit üzemek dolgozói megajándékozták a szovjet vendégeket, akik innen a - magas Tátrába utaztak, ahol az egyes szakszervezeti üdülőtelepeket fogiák megtekinteni,